Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-10-26 / 294. szám
Csütörtök 994. October 26, 1843. PESTI HIRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer : csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint , borítékban 6 forint, postán borítékban 6 forint pengő pénzben. __ Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyebütt minden császári királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, 's egy-egy hasábsorért apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. Last* Folyó évi October 1-jő napjával kezdődött évnegyedi szokott előfizetés a* „Pesti Hirlapa-ra, helyben 2 ft, 48 kr. postán küldve 3 ft 30 krjával e. p. még folyvást elfogadtatik. TARTALOM. Országgyűlés. Megyei dolgok: Bihar (a' Uk. biztosság ügye; a’ szalontai nemesek adózása ; lelkes határozat a’ magy. keresk. társaság ügyében; a Hajdúkerület rendezése, Udvarhelyszék sympathiája). Borsod (esküttszék elfogadva, bot ’s halálbüntetés eltörölve, ’s a’börtönköltségek?—majd máskor jőnek határozat alá. Holecz A. megy. mérnök érdemessége. Miskolcz épül). Verő eze (élethalállal harcz a’ latin nyelv mellett, utasítások a’ bűnt. rendszer, megy. kihágások, Dunaszabályozás és k. városok tárgyában). Veszprém, Esztergom és Zólyom (tiszt. ujit.) Kir. város.: Szeged’s Fehérvárott (a’pesti körlevél megbukott). Külf. napló: Nagybrit. és Izland. Spanyolh. Hivat. tud. Hird. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Országgyűlés. IIXXX. Kerületi ülés, oct. 16-án. Elnökök: Ruttkay (Turócz), Draveczky (Zemplén); jegyző: Szemere; naplóvivő Komlóssy. Kezdete 9/1 órakor, vége 2-kor. Egy megyei követ, mielőtt tanácskozáshoz fogtak volna, azon jelentéssel állt föl, hogy ma, oct. 16-kán, van Deák Ferencz 40-ik születésnapja, azért kívánjuk , hogy őt isten éltesse sokáig, melly kívánsággal a’ terem egyetértvén, a’ tanácskozás azonnal megkezdetett. A’tanácskozás ma leginkább azon két kérdés körül forgott: tartozik e minden polgár szolgálatot tenni az örseregben ? és az országyülésre küldendő követet közvetlen válaszsza e? Legelőször a’ 100. §-t, miszerint azok, kik a’ 99-ik szakasz a) és b) pontja alá tartoznak, polgárok lenni kötelesek, néhány megyei követ azon oknál fogva kihagyatni kíváná, mivel az előbbi szakaszban a’ nélkül is elő van számlálva minden categoria, miszerint valaki polgár lesz. — Egy más megyei követ azonban erre azon észrevételt téve, hogy a’ 100, 101 (kik nem kötelesek polgárok lenni?) és 115. §§. összefüggésben vannak egymással, és mielőtt a’ 100. § kihagyását elhatároznák, tanácskozni kell az elv fölött. A’ 112-ik § azt mondja: „minden polgár a’ polgári őrseregben szolgálatot tesz“; a’ 115. §-ban pedig az van, hogy azt helyettesek által is teljesíthetik. Itt hát az a’ kérdés: tartozik e minden részt venni a’ polgári őrseregben, ’s ha tartozik, személyesen tartozik e, vagy pedig helyettest is állíthat magáért? továbbá, a’ ki csak lakbért fizet, napszámból él, tartónk e részt verni akár személyesen , akár helyettesítés által a’ polgári őrseregben ? Ezek vannak összeköttetésben a’ 100. § sal, azért előbb a’112. §-t méltóztatnának tanácskozás alá venni. Ő az ügyvédeket, orvosokat ’stb. kivenné az örseregben való szolgálataiét, de a’helyettesitést rájok is kiterjesztené. — Egy más megye követe szerint összezavarják a’ fogaimat , ha a’ fölött tanácskoznak, hogy az, a’ ki polgár, tartozik e polgári kötelességét teljesíteni ? mert azt senki sem fogja mondani, hogy nem tartozik, hanem itt arról van szó : tartozik e minden polgár lenni? Erre nem kötelezhetni mindent, mert ebből az is folyna, hogy minden polgári teherben részt vegyen, ’s így az őrseregi szolgálatban is; pedig művésznek, tanítónak, ha mindjárt qualificálva van is a’ polgárságra , sokszor nincs annyi jövedelme , hogy polgár lehessen, az őrseregben részt vehessen , magának egyenruhát csináltasson. Különben is a’ törvényben örök ’s változhatlan elv, hogy ki mennyi jótéteményt vesz el, annyi teherben részesüljön; az említett egyének pedig, ha polgárrá lenni és azzal járó kötelességeket teljesíteni kényszerittetnének, több teherben részesülnének, mint jótéteményben. Maradjon meg hát, ha méltányosak akarunk lenni, a’101. § (t. i. tetszésektől függ polgárnak lenni), és még az értelmi kapacitásokat is tegyük hozzá. Egy más megyei követ azon véleményben volt, hogy itt az örseregről említést sem kellene tetmni, mivel ezen kérdés tulajdonkép oda tartozik, hol az egész ország védelmi rendszere elintézéséről leszen szó. A’ sogi indítványt, melly bizonyos jövedelemmennyiséghez köti a’ polgárságot, el nem fogadták; így hát már most arról kell tanácskozni, hogy minden polgár részt vegyen e az őrseregben ? Nézete szerint a’ ki csekély keresetéből egyenruhát sem bír csináltatni, az ne vegyen részt a’polgári őrseregben ; a’ kinek pedig semmije sincs , ’s napszámmal keresi kenyerét, annak kezébe veszedelmes volna fegyvert adni. Igaza volt azon érdemes követnek, hogy ki menynyi jótéteményt vesz el, annyi teherben részesüljön; azért, ha már az őrsereget csakugyan rendezni akarják, a’ 99. §. c) pontja alatt levők tartozzanak szolgálatot tenni az őrseregben, a’ kapacitások pedig nem. — Az ezután szóló megyei követ szerint a’ polgári őrsereg rendezését, minthogy egynemű a’ nemesi insurrectióval ’s bandériummal, akkorra kellene halasztani, mikor ezek elrendezése kerül szőnyegre. Egy megyei követ szerint a’ kir. választmány igen jól tette, hogy megemlítette az örsereget, mert előszámlálván a’ polgárok jogait és kötelességeit, elő kellett számlálni a’ kötelességeket is. Némelly kir. városok — fájdalom ! — a’ tanács hibája miatt egészen elhanyagolták e’ tekintetben kötelességeket; pedig annál szebb kötelesség nincs, mint hogy a’ város csendét ’a békeségét fegyverrel is ótalmazza. Eddigelé kötelességévé is tették annak, kit polgárnak bevettek, hogy magának egyenruhát csináltasson ’s fegyvert szerezzen. — Nem érthet egyet abban , hogy akkor kellene intézkedni a’ polgári örseregröl, mikor az ország védelmi rendszere kerül tanácskozás alá; mert minthogy örsereg van, intézkedni kell róla. — A’ választmány azon elvből indult ki, hogy polgári örsereg legyen , ’s mindenki tartozzék benne részt venni. Nekünk is ezen elvet kell szemünk előtt tartani, és a’ status érdeke is azt kívánja, hogy minden egyenlő részt vegyen e’ polgári kötelesség teljesítésében. Minthogy azonban lehetnek, sőt bizonyosan vannak is okok, mellyeknél fogva va’akit e’ tekintetben a’ polg. kötelesség teljesítése alól fölmenthetni, azért a’ 111. §-hoz, miszerint „minden polgár a’ polgári őrseregben szolgálatot tesz, azt szeretné tétetni, kivévén azokat, kiket a’közgyűlés az alól szegénység vagy betegség miatt fölment. — Egy megyei követ szerint szinte szót kell tenni az őrseregről, és ezzel a’ nemzetiséget is összekötni; mert van város, hol most is dragonyos ruhában állnak ki a’ polgárkatonák. — Egy más megyei követ szerint, a’ ki polgár nem akar lenni, nem kell rá kényszeríteni; ha pedig valaki 80 ft házbért fizet, és jelenti magát, a’ polgárságot tőle a’ 102. § szerint nem tagadhatni meg. Annak elhatárzását aztán, hogy az illyen tegyen e szolgálatot a’ polgári örseregben, vagy ne, bízzuk a’ városok statutarius jogára. A’ többség a’ 100 és 101 §-t (ki köteles, ki nem köteles polgár lenni ? meghagyó, az utóbbihoz azonban a’ 99-ik szakasz új d) pontját is hozzá teszi. A’ 102-ik §. (kiktől nem tagadhatni meg a’ polgári jogot ?) megmarad. A’díszpolgárokról szóló 103. § ra egy megyei követ azon éssrevételt téve, hogy ő nem barátja a’ czímeknek ’s külső megkülönböztetéseknek, mivel sokan olly tettért kapnak czímet, mellyért büntetést érdemlettek volna. A’ régi görögök ’s rómaiak korában és ma is az uj világban legdicsőbb czím a’ polgár név. Ne tegyünk hát különbséget a’ polgár és díszpolgár közt, mivel akár anyagi, akár szellemi útón érdemli meg valaki a’ polgárságot, mind kettő bele foglaltatik a’ 99-ik szakaszba. Ha külföldit érdemei tekintetéből polgársággal akarnak megtisztelni, legyen az is egyszerű polgár, nem pedig díszpolgár. Ennél fogva a’ 103. § t és az azzal összefüggésben levő 114-et a’ díszpolgárok jogairól kihagyatni kéri, mi csakugyan ki is hagyatott. A’ testületekről szóló 104. § megmarad, a’ 105 és 106 §§ (az osztatlan vérekről és közös birtokról) kihagyatott; minhogy a’ 99. § a) pontjából az egyedül és kirekesztőleg kihagyatván, az által szükségtelenné vált. A’ 107. § (t. i. a’ ki e’ törvény kihirdetésekor már polgár, ezután is az marad, ha mindjárt a’ 99. §ban leirt képességgel nem birna is) megmaradt; egy városi követ indítványára azonban belőle a’„díszpolgárokként“ elől a’ disz szó a’ 103. § kihagyása nyomán kihagyatott. Ezután a’ polgárok jogairól szóló 108. § kerülvén tanácskozás alá, hosszas vitára adott alkalmat, miért annak tartalmát közöljük. „108 § Minden polgár: a) a’ városi képviselő testület tagjait és az országgyűlésre küldendő követet közvetlen választja; — b) a* városi képviselő testület tagjává („országgyűlési követté“ a’jegyző szerint csak tévedésből csúszott be) és a’városi közhivatalokra, a’ mennyiben e’ jelen törvény kivételt nem tesz, és az utóbbiakra nézve a’ megkívánt személyes kiképzéssel bír, választathalik.“ — Erre egy városi követ kijelenté , miszerint küldői kívánják, hogy a’polgárok ne csak a’követet, képviselőt, hanem a’ tisztviselőket is közvetlen választhassák. — Egy megyei követ szerint minden polgár, a’ ki 6 ft adót fizet, választhassa a’ követet; minden polgár, a’ ki 24 ft adót fizet, a’ b) értelmében választathassék.—Egy megyei követ más alkalommal azt indítványozta, hogy a’ ki polgár lesz, tudjon magyarul; ezen indítványra—úgymond—a’ Hírnök azt mondta, hogy elmellőztetett; most hát újra kéri’s felszólítja a’t. Ret előbbi indítványa pártolására, de ez viszhangra most sem talált. — Egy más megyei követ mostanra tártá fel, hogy Cs. érdemes követétől egy dolog iránt fölvilágositást kérjen, t. i. miért van az, hogy a’ képviselőt ’s követet választja a’ polgár, a’ képviselő meg aztán választja a’ tisztikart ?! Egy megye követe szerint e’ tárgy igen nagy fontossággal bir, mivel ettől függ a’városok jövendője, sőt nagy részben a’ hazáé is. Először az a) pontra nézve fejti ki nézeteit. Mikor a’ polgári qualificatio volt vita alatt, azoknak, kik azt földbirtokhoz akarták kötni, azt mondták : itt nem egyenes választásról van szó. Itt azonban a’ követválasztás már egyenes választás ; a’ követ voksától függ a’haza boldogsága, tehát azért felelősek a’küldők, ha rész, tehetetlen követet küldenek. Azért szerinte már itt egy kis qualificatio kivántatnék; itt nem elég csak a’ jóakarat, jószándék, hanem bizonyos tudományos műveltség is szükséges; mert a’ választókat nem teszi a’polgárok alsó osztályába, és igy tölök kívánhatni némi garantiát, mit a’képviselő testületnél inkább remél föltalálhatni; ezt napszámosoknál keresni hasztalan munka, ezeknél a’ szabadság mindenütt gorombasággal jár. Amerikára igen szeretnek hivatkozni, ott a’ választottak hajba kapnak egymással, pisztollal járnak, ’s nem a’ legillendőbben viselik magokat. Ott is a’ senatusból kerülnek ki a’ legderekabb emberek , nem a’ képviselők kamarájából. A’ követeket e képviselők által szeretné választatni. E’ tekintetben a’ vármegyékre nem hivatkozhatni; mert ott törvény szerint jó birtokos nemest kell választani, és a’hoszszas gyakorlat által már meg is szokta a’ cortes, hogy ha lehet magam úgy kifejeznem, az urak közül válaszszon. Ha azonban azt észreveszik, hogy a’ nép a’városokban azt választja követnek, a’ ki neki tetszik, a’ cortes is könnyen azon gondolatra jöhet, hogy maga közül válaszszon követet, mert a’6ért napi díj sok embernek csiklandozza szivét, ’s ezért csábításhoz is folyamodnak. Városokban ezen választás még több alkalomra adhat okot, mert a’városi követnek provinciális érdeke van, a’ nép mindig a’ zárt falak közt egy tömegben marad, és egy jó ékesszóló népszónok, mikor neki tetszik, fölizgathatja. Azért az illy általános választásból származható káros következések elhárítása végett sokkal jobb, czélszerűbb a’ követválasztást a’ képviselőkre bízni. Vagy bizony tán a’ nagy számtól várják a’ garantiát, a’jó utasítást ? Ebből az következnék, hogy Borsodnak, Marmarosnak, minthogy ott több ember választ, jobb követet kell küldeni, mint Csanádnak, minthogy itt kevesebben vesznek részt a’ választásban. Nem kell továbbá azt sem felejteni, hogy az egész nép által választott követnek a’ képviselő testület adja az utasítást. — Már most tegyük, hogy a’ követ nem tartja meg utasítását, ’s ezért a’ képviselő testület visszahívja. Mi történik itt? A’ visszahívást maga igazolása végett köteles a’ képviselő testület a’ polgárság ítélete alá bocsátani (és ekkor a’ polgárság tanácskozó testület lesz, mit a’ t. RR. nem akarnak) különben ha csak felszólítja a’polgárságot, hogy válaszszon más követet, az előbbit újra megválasztja, és a’ képviselő test utasítása lesz... egy nagy semmi. Ezen okból önkint foly, hogy 3 —4 város polgárainak követválasztásra leendő összejövetelét sem tanácsolja. Itt legalkalmasabban úgy lehetne a’ bajon segíteni, hogy ha a’ képviselő testületre csakugyan nem akarják a’választást bízni, válasszanak ugyanannyit magok közül a’ polgárok, p. o. ahol 300 képviselő van, válaszszanak még azokhoz ugyanannyi polgárt, és aztán ezek válaszszák együtt a’ követet ’s készítsék az utasítást. Többen: maradjon a’ szerkezet. Egy megyei követ szerint az, hogy a’ követet a* polgárság válaszsza , a' követutasitást pedig a’ képviselő testület készítse, együtt meg nem állhat, azért a* követutasitásnak is a’ polgárság befolyásával kell készíttetni. — Egy megyei követ sajnálkozását ’s csudálkozását nem titkolhatja el a’ felett, hogy mikor az ilirismus forgott szőnyegen, a’ magyar nyelv ’s nemzetiség terjesztését olly hőn pártolták; most pedig a— követének minden figyelmet érdemlő indítványa olly nyom nélkül hangzik el. — Véleményét röviden kimondván, akarja, hogy a’ polgárság ne csak a' követet, hanem a’ tisztviselőket is válaszsza. Az ezután felállt megyei követ— követének azon felszólítására, hogy ha a’ követeket polgárság választja, miért bízzák tisztviselők választását a’ képviselő testületre — azon felvilágosítással szolgált, miszerint lényeges különbség van a’ követ- és tisztviselő-választás közt. A’ választmányt ugyanazon elv vezérlette munkálatában,hogy a’ polgári jog gyakorlatából, azaz a’ választásból senkit ki ne vehessen; más részről azonban olly intézkedést is akart tenni, miszerint a’ választásban az elvétést lehető- 173