Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-11-12 / 299. szám

Vasárnap 399 November­­£♦ 1843. PEST HIRLAF. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 forint, postán,borítékban 6 forint pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 485-dik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba­­­ni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorért apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok TARTALOM. Vezérczikk (Közlekedési es­zközök.) Gr. Andrássy Károly. Szerkesztői észrevételek, a’ fiumei vasutat illetőleg. Országgyűlés. Könyvjelentés. Megyei dol­gok: Bács utasítások a’vallás tárgyában, ’s büntetőrendszer iránt, bot eltörölve, a’ börtönköltség együttviselése elfogadva, az utasítások nélküli országos tárgyalás­raszalva). Bács (a’ közterhek viselési liberalismus, mint az egy napos életű szalag, meghalt és el is temettetett). Egyesületek: Iparegyesület (ismételt felszólítás a­ népszerű könyvtár iránt). Gyermekkór­ház. Külföldi napló. Szerbia, Nagybritannia és Izland. Spa­nyolhon. Görögország. Hivatalos tudósítások. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Vezérczikk. (Közlekedési eszközök.) Ha egy országban ezeknek szabályos elvek szerinti felállításáról van szó , a következő kérdések támadhatnak: 1) Vannak e jó földabroszok ? 2) Miként áll a­ vízszabályozás ? 3) Vannak e elkészített tervek? 4) Van e pénz? 5) Vannak e emberek ? 6) Vannak e szükséges anyagok ? 7) Mellyik a’ legjobb közlekedési eszköz ? — ’s végre 8) Mellyek a’ felállított terveknek legczélszerűbb létesítési módjai ? — Ezekre megkísértem hazánkat illetőleg a’ feleletet. 1- 6 kérdés: Vannak e ollyan jó és bizonyos felvéte­lekből készült földabroszok (magában értetik, hogy itt speciális földabroszokról van szó) miszerint azokra egy mindenre kiterjedő tervet építeni lehessen ? — Felelet: — Ámbár tudjuk, hogy az illy munkákra kiküldött mér­nökök, fáradság-kim­élésből, még nem rég földbirto­kosoktól összeszedett, nagy részint semmit nem érő map­pákból, próbáltak egy egészet összeférczelni, mellynek értéke bizonyosan igen csekély lehet; de azóta annyira tökélyesbültek a’ mérnöki tudományok ’s azok eszközei, hogy a’ mérnök most egy nap alatt több és csalhatlanabb munkát végezhet, mint mennyit a’ régi mérnök, csekély segédeszközei miatt, legnagyobb szorgalom mellett is, egy hónap alatt végezhetett, úgy hiszem tehát, hogy az utólsó országos munkálatokhoz, mellyek — a’mint a’ mér­nöki hivataltól az országos küldöttégnek beadott jelenté­sekből látom — már hazánk legnevezetesebb pontjait is magokban foglalják, több bizodalmunk lehet. — 2- ik kérdés: A’ vizszabályozás ment e’ már annyira , hogy az építendő közlekedési eszközök benne nevezetes akadályokra ne találjanak, és a’ természettől adott utakat (mellyek alatt a’ tenger, és hajózható folyók értetnek) használni lehessen? Felelet: — Itt ugyan sok, igen sok tenni való van, és tenni való lesz örökké; mert folyó­vizeknél a’ munka soha, de soha meg nem szün­hetik; mindazáltal bátran állíthatjuk, hogy né­­melly vizeink zabolátlansága ’s áradásaink szörnyű kiter­jedése daczára is, a’ közlekedésre legszükségesb vonalo­kat életbe lehet hozni, ámbár nem olly egyenesen, ’s több akadályokkal küzdve, következöleg drágábban, mint ha a’ vizek szabályozva lennének. E’ helyen el nem hallgatha­tok egy észrevételt, az eddigi vizszabályozásokra kikül­dött országos küldöttségek iránt, — melly abban áll, hogy a’Tisza mindig igen gyéren képvisel­tetett azokban és pártoltatott általuk *); — ’s mi után már a’ Dunára milliók , és számtalan ingyen munkák for­­dittattak — minek csak örülni lehet — a’ Tiszánál mi sem történt!! Én ugyan elismerem a’ Dunának, mint anya­medernek elsőbbségét, mind hajózásra, mind a’ főváros mellőzhetlen gyarapítására nézve; de el nem nyomhatom abból támadt keserű érzetemet, miszerint a’ Duna-hajózás­­nak hasznait nagyobb részben idegenek élvezik. Ha valahol, itt volna a’ vám maga helyén, ’s ez könnyen kivihető, mert Pozsonynál az első, Zimonynál a’ másik, lenne — pro fundo publico — felállítandó. — A’ Duna már is meglehe­tősen hajózható , a' Tisza ellenben csak talpakkal nyomo­rog — mellyek néhol egy mértföld hosszaságu utat, két hétig kénytelenek tenni — pedig olly folyó , mellynek esése csekély, vize mély, kevés munkával minden hajó­zásra alkalmassá tétethetnék — ’s hogy a’ Tisza azzá té­tessék , mindenben legtermékenyebb partjai megérdemlik. — A’Duna, kivévén a’fővárosi jégtorlások alkalmával, más olly nevezetes áradási károkat nem igen tesz, ’s nem olly jó kánaán földben, mint a’ Tisza, mellynek ára­dásai a’ Zemplén-szabolcsi tavalyi szabályozási élőmunkák alkalmával. Beszédes főmérnök úr számítása szerint 5 millió holdnál többre terjedtek,mit megmenteni annyit ten­ne, mint békés után egy egé­sz uj tartományt megnyerni, ’s teremteni, — holott ez most örökös hideglelések ’s ideglázak forrása, és fő oka a’ magyar faj szaporodásában többször tapasztalt elmaradásnak! — s ik a’ tervkészítés. — Ámbár tudom, hogy már ez több k. biztosságok feladata volt — mellyek utól­­sójára, Lónyay Gábor Bereg vármegye szép tehetségű főispánjának kiküldetésére magam is emlékezem, sőt ta­nácskozásaiban részt is vettem — de semmi sükere nem lévén, e’ kérdés áll elő : van e országos terv? — Fele­let: ha van is, az azóta feltalált vasutak, és némelly megváltozott politikai tekintetek miatt, változtatásokat fog kívánni. A’ természetes utakon kívül (mellyek tengerböl és hajózható folyókból állanak) vannak természetes vona­lok is. Illyenek p. o. a’ völgyek, és ollyan vonalok, mely­­lyekben a’ völgyekből keletkező utak öszpontosulnak. Mint az emberi testben az erek, mint a’ föld felületén a’ folyók járása, ollyannak kell lenni ezen természetes vonalok há­lójának is. De a’ természetes vonalokon kívül, vannak mes­terséges vonalok is, mellyek kereskedelmi és stratégiai tekintetekből erednek. Ilyen a’ nagyobb városokkali ösz­­szeköttetés, — illyenek bizonyos helybeli termények- és anyagokhozi juthatásért húzott vonalok, — illyen a’ leg­közelebbi tengeri kikötőkhez vezető út. Egy szóva’: van­nak ollyan czélok, mellyeket bár hegyen völgyön keresz­tül is, felkeresni kénytelenittetünk. Illy czélpontok ritkán változnak, — de az ipar előmenetelével szaporodnak. A’ vizszabályozási országos biztosság egy — ámbár igen elmésen feltett — külön szavazatával nem értek egyet. Ott t. i. az kérdeztetik: minek köresünk vízi, vagy más útra, míg a’ vámszabályozás iránti kérdés a’ kormány és ország közt elitélve nincs ? — Egyet nem érthetek a) az­ért , mert utaink irányát — mint mondám — már a’ geo­­graphiai fekvés szokta kijelölni; — b) mert azokhoz tar­tozom, kik a’ belső kereskedési hasznot (a’ mi körülmé­nyeinkben főkép) mint könnyebben elérhetőt, a’ külföldi­nek elébe teszik; c) mert látom azon időt jönni, mikor ezen természetes, nálunk a’ törvényben is gyökerezett nemzeti jog — értem a’ vám elrendezését — el fog dön­tetni. — A’ vonalak közelebbi kijelölésében még helybeli körülményekre, nagyobb vagy kisebb népességre, az építéshez szükséges anyagokra, és főkép nálunk a’ kisebb költségre, föfigyelemmel kell lennünk. 4- ik kérdés: Van e pénzünk? Felelet: — Ámbár elismerem, hogy hazánk Európa legszegényebb országa, — ámbár belátásom szerint minden illy munkálatokat pénzre kell reducálni, és pénzen felvett napszámosok által végbe vitetni *), — ámbár a’ teendők roppantsága tökélete­sen szemem előtt van; mégis hiszem ’s nem kételkedem, hogy ezen leghasznosabb, és azonnal gyümölcsöző czélra fordítandó pénznek hiával nem leszünk! A’vámházaknak rendithetlen ellensége vagyok — mert ezen intézetek, meggyőződésem szerint, a’ magyar természettel épen nem férnek össze; de bizonyos is vagyok , hogy azon költ­séggel, mellyet a’vámházak építése, a’vámszedők fize­tése kíván — a’ vámot ide nem is számítva — az egész útépítési költség bőven fedeztethetnék. — Nem ellenzeném azonban, hogy a’ határokon az idegen fuva­rosoktól, olly arányban a’ mint az országot be akarják jár­ni , egyszerre fizetés vétessék. A’ mint ez több külor­szágokban bevett szokás. — A’ mi egy tervezett kölcsönt illet, példákat hozhatnánk fel , hogy az illyen kölcsönök által az egész pénzöszveg egynéhány banquier-há­zak kezébe jutott. — Egy nemzeti bank azon forrá­sokra , mellyek „nemzeti jövedelmekül“ kijelöltetnek, ala­pítva , kül- é s belföldről, az országgyűlés garantiája alatt, jutalmas kamatokkal, elegendő tőkét szerezhet. 5- ik kérdés: Vannak e embereink? Ezen kér­désre — némelly mezei munka időszakait kivéve — igen­nel lehet felelni, bár ez eleinte talán egy kis kényszerítés nélkül nem fog menni, népünknek munkátóli idegenkedése miatt**). A’ katonáknak illy munkákhozi alkalmazása, min­dig és mindenhol czélirányosnak találtatott. — Még a’ győzedelmes rómaiak és Napoleon katonái is használtattak efféle munkákra. Roszabbul áll a’ dolog a’ polgári mér­nökök , ügyes úti biztosokra, ’s hasonlókra nézve. Az elsőket nem kell összezavarni a’ nálunk elég nagy számú földmérőkkel. Az ingenieur-nek ingenium kell (onnan eredeti neve is) és sok mindenféle tudomány; illyen nálunk kevés van, külföldről pedig hozatni bajos: a) mert az or­szág segédforrásait nem ismerik, b) mert annyi pénzbe kerülnek, hogy néha az egész vállalat hasznát felemész­tik. — „Exempla sunt odios«“ — azért nem is akarok olly példát felhozni, melly különben szemünk előtt áll — hol a’ külföldi mérnöknek kikötött és ki nem kötött jutalma olly summákat emészt föl, hogy jó gazdálkodás mellett az egész vállalat sem került volna többe. Alkalmas uti-bizto­­soknak teljes hiával vagyunk, pedig mennyi függ a’ mun­kások ezélírányos elrendezése, és a’ felvigyázók technicai ismereteitől, csak az tudja méltánylani, ki az illyenekkel maga bajlódik. Én tudnék vármegyéket nevezni, mellyek az uti­ munkákban példányul szoktak felhozatni (mert a’ vakok közt a’félszemü a’király) ’s mégis egyetlen­egy illy tökéletesen alkalmas egyénnel sem birnak. Vala­mint mérnökök számára egy jól elrendezett műegyetemet, úgy ezen alsóbb osztály kiképesésére is tanintézetet kel­lene Pesten állítani, mellyben utak, vasutak, csatornák ’s más földi és vizi-munkák elrendezése taníttatnék; mire Pest vármegyében, hol az egész ország botrányára leg­­roszabb utak léteznek, elég alkalom volna. 6- ik. Azon kérdésre: „van e mindenütt szük­séges anyag?“ a’ vasutakra és csatornákra nézve, „igen“-nel, a’ töltésekre nésve „n­e­m“-mel kénytele­­nittetünk felelni. — Mert a’ csatornáknál egy jóféle agyag, melly alföldünkön majdnem mindenütt találtatik mind nyers, mind tégla firmában, némileg a’ faragottkő hiányát is kipótolja. — A’ vasutaknak pedig a’ csatornák fölött azon elsőbbségök van, hogy egész bevégeztüket nincs szükség bevárni; mert a’ vasúton, a’ mennyire az elké­szült , azonnal hordadhatnak a’ további építéshez szüksé­ges anyagok. De a’ töltésekhez való kő és kavicsnak, na­gyobb távolságokra vitele, az anyag nagy mennyisége miatt, olly nagy nehézségekkel és költségekkel jár, hogy bíz­vást mondhatni: egy jól elkészített országút, és annak fentartása az alföldön jóval többe kerülne — bár czélunknak kevésbbé felelne meg — mint egy vasút *).—Vegyük például a’ pest­­debreczeni középponti vasutat. Erre a’ szükséges anya­gok , az azokkal bőven ellátott Mátra hegyeiből, mellyek­­kel Miskolcinál egy oldalvonallal lenne összekötendő, könnyen vitethetnek; — odább pedig a’Tiszán tehetni meg az anyagok szállítását. A’ Sajó völgye elláthatja Felső-, bánsági bányászatunk pedig Alsó-Magyarországot minden­féle vassal és kőszénnel, melly utolsó, és a’ még nálunk sehol sem használt—ámbár tudtomra is több helyen létező — turfa, mihelyt vasút létezend, alföldünk fahiányát tel­jesen pótolandja. — A’ Mátrában és a’ Sajó-völgyön eddig feltalált kőszénbányák nem szorgalomnak, hanem vak esetnek szüleményei. — Azon mátraaljai bérezek, mely­­lyek Ernődtől Gyöngyösig láthatók, minden geognosticus szem által, ollyanoknak fognak nézetni, mellyek földfú­rókkal megkisértetvén , kőszénre nézve valószínűleg igen bő eredményeket ígérnek, de eddig tudtomra ez még nem történt. — Ennyit az anyagokról. — Következik most a’ 7- ik kérdés: mellyik a’legjobb közlekedési eszköz? csatorna, vasút, vagy töltés? mert ámbár meg vagyok győződve a’felöl, hogy legfölebb 20 év múlva a' léghajózás is a' közlekedési eszközök közé fog számíttatni; de ennek csak személyek fogják hasznát vehetni, terhek soha; min senki sem fog kételkedni, ki valaha a’ nyúl- vagy lúd-rabló—ámbár a’ természettől arra termett — sasnak, nagy, de csak rövid távolságra lehető erőködését, szemlélhette, így tehát a’ földön maradni kénytelenittetvén, a’ három eszköz közül, minden ok nél­kül hol egynek, hol másnak akadunk pártfogójára. A’ vá­lasztás pedig épen nem önkénytől, hanem a’ körülmények egybevetésétől függ, így p. o. a’ panamai földszoroson, vagy ha az azovi és kaspi tenger közt, vagy a’ Balaton és Duna, a’ Duna és Tisza közt, összeköttetést kívánunk, vagy a’ Dana torkolatját, ’s annak vaskapuját el akarnék kerülni (exen régen tervezett üdvös és kívánatos terv, most már egészen elhalni látszik) ha csak lehetséges, bizonyo­san a’ csatornának lesz elsőbbsége a’ vasút fölött. — így szinte, ha más hydrotechnicai czélokat kívánunk elérni, p. o. egy folyónak fölösleges vizét ártalmatlanná tenni; —­­miilyen a’ József császár alatt Vásáros-Naménytöl Debre­­czenen át Szolnokig tervezett csatorna, melly mind a’ Tisza szabályozására, mind a’ hajózásra nézve tömérdek hasznot hajtó vállalat volna­ mocsárokat ez által lecsapolni, vagy viznélküli vidékeket vízzel ellátni; ’s végtére, hol a’ helyszín azt mind költség, mind haszon tekintetében könnyebben kivihetőnek mutatja, főkép kevés zsilipek mellett, ’s olly vízzel, melly nem igen fagy, és nem igen iszapos, és mellyen nagy terheket, és csak lassan, vinni *) Igaz, nagyon igaz, a’ Tiszára ekkorig mindig igen kevés figye­lem vala; pedig ezen magyar faj lakta vidék lehetne helyes ren­dezéssel az ország gazdagságának kiapadhatlan kincstára. — S­z­e­r­k. *) A’ kényszeritett munka csak ott volna helyén ’s annyiban , a’ hol és a’ mennyiben bizonyos jutalmas kiszabott áron, és bizo­nyos időben embert kapni nem lehetne. **) Így a’ nagyszombati vasútnál is azon kellemetlen tapasztalást tettük , hogy ámbár népes vidéken történt a’ munka , mégis a’ napszámosokat többnyire Morvaországból kelletett hozni.­­) Ez tagadhatlanul igaz , ’s e’ körülmény tekintetbevétele különö­sen ajánlható azoknak, kik azt hiszik, hogy addig nem kell vas­utat építeni, mig először kőutakat nem építettünk , azaz: mig először a’ kevesbbé tökéletlen módokon egészen keresztül nem hatolunk, addig a’ jobbat ne cselekedjü­k. — Pest megyében a’ hatvani csinált útnak minden folyó öle 35 frtba, tehát egy mér­föld 140,000 frtba került. — Francziaországban is közép szám­vetéssel 72,000 frankba kerül egy lieue II ( 1 3/5 német m.föld) közönséges csinált itt; kövezett iparé­ pedig 176,000 frankba. — S z e r­k.185

Next