Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-11-26 / 303. szám
sek által tétettek be, javaslá a’ kölcsönözést; — ét ezen castában sem találánk pénzt. Más javaslá, hogy, mivel ha az ügyvédi díj korábéból hajtatnék fel is,birói kezelés utján, a’tiszti fizetések felfüggesztetnének, a’ tiszti fizetések rovására elölegeztessék a’ pénztárból; — úgy de ez is rágalomra adna alkalmat, mintha tiszt urak azért fizetnék, mert vágynak sajtásos — akarám mondani — mert csak ők vágynak Magyarországhoz; — és a’ kik félénkeknek mutatkozának a’ pénztárra tenni kezöket, ölelhetének egy hozzájok méltó javaslatot, minthogy t. i. fizetni semmi után nem tudunk, kérjük meg a’ 1. kir. táblát, hogy vagy erga praenotatkmem míg fizethetünk, vagy csupa szegénységi tekintetből, részünkre mentő ügyvédet rendelni szíveskedjék ; — de ex indítvány is elesett, mint mindenik, melly júliusi közgyűlésünk határozatával ellenkezett, mert a’ többség rajta volt, a’pénztárból venni ki a’szükséges költséget. — Emelkedők végre egy szó, melly jelenté, hogy az örszintesektöl néhai orsz.gyűlési írnokok fizetésére begyült és még ki nem adott, sőt másnap beadott pénzből ki lehetne venni kölcsön fejében a’ szóban forgó tiszteletdíjt; — és ez nem vala pusztában kiáltott szó, mert bár állott a’ többség, hogy pénztárunkból kell előlegezni, de mivel megszoktuk, akár miféle czélra begyűjtött pénzünket egyébre fordítani, mint mire fölszedetett, elszédültünk a’ hirtelen pénzcsörgéstől, ’s határozatul kimondaték, hogy a’ néhai írnokok néhai fizetéséből kölcsönöztessék a’ tiszteleti díj. — Kijelentetett ugyan, hogy e’ pénzt az írnokoktól eltulajdonítani nem lehet, — ’s az épen ollyan, mint a’ többi cassákból javaslótt előlegezés; de az éhség és fáradság által délutáni három óráig megfestült többség, e’ következő határozatot fogadé el : „Mellyek következtében, midőn a’ Bt. a’ júliusi közgyűlésben tett határozatukhoz ragaszkodván, a’ többség már csaknem oda hajolna, miszerint a’ szükséges pénz a’ megyei pénztárból fizettessék, akkor az jelentetvén, miszerint a’ közbejött minden akadályok mellett is — azaz országgyűlési írnokok részére tett rovataiból mai napon adatott be — azon pénz mennyiségből a’ szükséges menynyiséget kivétetni, ’s a’ bevallandó ügyvédnek tiszteleti díjjal biztos alkalom útján elküldetni elhatározták, — világosan kifejezvén azt, hogy akkor, midőn az előfordulható rendkívüli körülmények kivánandják, törvénybe gyökerezett joguknál fogva, a’ honi pénztárról is rendelkezni fognak.“ — Vitatás közben B. S. inditványozá, miszerint az ellenünk indulandó perben teljes hatalmú biztosra is lévén szükségünk, gróf Széchényi Istvánnak nagy tekintetű ’s hatályos személyét,kinek érdemei közönségesen méltányolvák, ki megyénknek is táblabirája , és kit a’ szólónak személyesen is ismerni, és véleményeiben osztozni szerencséje van — tisztelnék meg e’ megbízással. — Ez indítvány közkedvességgel fogadtatott, de a’tisztelt gróf Pozsonyban mulatatásának ideje bizonytalan és változó lévén, csak egy felszólítást küldöttünk: hogy perünket figyelemmel kisérni, ’s magos tekintélyével, személyéhez kapcsolt megyei hatóságunk védelmét elősegíteni méltóztassék; — biztosnak Pozsony megyei első alispán urat hatalmazván fel.— Utolsó napon szerencsénk vala, a’ visszakapcsolás tárgyában kinevezett országos választmány elnökétől értesítést hallani az iránt, miszerint ő felsége közelebbi közgyűlésünkről felküldött felírásunkra kijelentetni kívánja általa, hogy a’visszakapcsolás dolga nem olly kisszerű tárgy lévén, melly a’ kir. táblán leendő megjelenésünkig, akár általa, akár az országos választmány, akár maga az országgyűlés által, elintéztethetnék, — arra utasít, hogy hozzája is megküldött mentségeinket, sőt többeket is, ha még volnának, megjelenésünk utján fejtenék fel a’ 1. kir. tábla előtt. — Melly értesittetésünket örömmel vettük , mivel abból teljesen meggyőződtünk, miszerint, midőn egy felül biztosabb postára találtunk kérelmünk felküldésében az eddiginél, másfelül nyilvánul az is, hogy Magyarhon kétes állapotunkban is vonzalommal viseltetvén irántunk legalább kellő vigasztalását és utasítását tőlünk meg nem tagadta, sőt ezen értesítésével mintegy evidori kötelességének felelt meg. — Ugyanazért határozatott: Óhajtották volna ugyan a’ megye rendei, a’ m. k. biztos ur levelében említett legfelsőbb rendeletet — akár egyenesen és eredetileg a’ am. m. kir. cancellariától, akár legalább másolatban a’ m. kir. biztos urtól — megnyerhetni, de ennyiben is megnyugodván ’stb. azt ügyvédünk kezéhez, felhasználás végett felküldjük — másfelül reménységünk a’ visszakapcsolás iránt biztosabbnak mutatkozván, ezen levél által a’ kirendelt megyei biztoság újólag szólittassék föl, ha szükség lesz, a’ közgyűlés ebbe terjesztendő adatok egybegyűjtésére, és erről, valamint a’ jelen gyűlés e’ tárgy feletti egyéb téteményeiről a’ több részekbeli megyék is tudosittatni határoztatván. — Falusi. Újítóból* Liptó Szent-Miklós nov. 12. F. hó 6-kán újra összegyülekezének a’ liptói RB. évnegyedes közgyűlésük tartására. Első alispán ur tiszta szívességet ömledező szavaival üdvözlé az egybegyült rendeket,’s egyszersmind előadá, hogy azon törvényes idő már elmúlt legyen, mellyre ő tiszti társaival egyetemben, a’ megye közigazgatási kellékeinek betöltésére, és az igazság kiszolgáltatására elválasztatott, ’s említé, hogy mind ő, mind más tiszti-társai, a’BB. bizodalmából nyert hivatalaikat törvényes időn túl bitorolni nem akarják, ’s ez oknál fogva határozottan kinyilatkoztatá, hogy az elválasztott tisztikar hivatalait azonnal kész azok kezeibe letenni, kiktől azokat törvényes időre nyerte volt, ha ez a’ közigazgatáson ejtendő tetemes sérelem nélkül megtörténhetnék; de belsőleg meg lévén győződve, miképen egy megye, bár egy szempillanatig is tisztviselői közrehatása nélkül törvényes korlátokon belől nem működhetik , felszólitá a’ RRet mind azon előkészületek tételére, mellyek a’ tisztujitás tartandására szükségesek. A’ megye rendes, tisztviselői soraiból jövő e’ váratlan előadással valóban meglepetvén, soká habozának, mi tévők legyenek illy rendkívüli körülmények között, főképen akkor, a’ midőn tudják, hogy ha szeretve tisztelt főispánjukat a’ némitságu főrendi tábla soraiból bár melly rövid időre is elvonnák, úgy szólván polgári bűnt követnének el, mig körükből azon, a’mint előadatok , mindnyájok értelmét magyarázó tény nyilváníttatott, hogy a’ BB. a’ jelen tiszti kar magaviseletével teljesen meg vannak elégedve, ’s ámbár forróan óhajtanák a’ törvénynek minden tekintetbeni betöltését, átlátják mégis, miképen sok körülmények miatt, a’ tisztújitást jövő tavaszig megtartani alig lehet, ’s e’ miatt végzésileg fentartják magoknak azon jogot, hogy ha az országgyűlés jövő tavaszig szét nem oszlattatnék , főispánsagát e’ részbeni törvényes kívánságuknak teljesítésére felszólíthassák. — Ezek után az ülés szét oszlott, és az orsz.gyűlési választ-tmány a’ követi jelentések nyomán készítendő utasítások javaslatával foglalkozók. Harmadnapra újra a’ közgyűlésben olvastatok egy uj követi jelentés, mellyhez a’ horvátországi követek latin beszédére vonatkozó már ismert October 12-kei k. k. leirat is hozzá volt csatolva. E’ jelentés elolvasása után sokak keblében azon aggodalom rezzent meg , miként a’ jelen országgyűlésen is, mellytöl a’ haza jövendő boldogulását leginkább remélette, mellyet a’ külföld is kitűnő figyelemmel kisér, a’ magyar nemzetnek anyai nyelve mellett újra azon síkra kellend szállania, mellyről őt eddig egy holt nyelv bitorlólag kitolta, bár ő mind e’ mellett idegen ajkú lakosaival, nem elnyomólag, de igazán testvérileg bánt, ’s azokat minden alkalommal, bár saját jogai csorbításával, ellenséges kesztyű helyett a’ béke olajágával kínálta meg. — Hogy ezen k. k. leirat kellőleg megfontoltathassék, az említett választmányhoz vélemény adás végett utasittatott. Én méltó figyelemmel ki- isértem, úgy a’ választmányi, mint közgyűlési ülésekben, e’ fontos tárgy körüli tanácskozásokat, ’s megvallom, hogy kivévén némelly pánszláv irányokat fedde élesb kifejezéseket , alig lehet emlékezni tárgyra, mellyről a’ liptói RB. nagyobb Hiedelemmel, a’ morális erő fugékonyabb megfeszítésével, ’s a’ nemzetiségi érdekek bár akaratlan meg- - sértésének gondos kerülésével, vitatkozzanak vala; de mind e’ mellett a’ választmányban a’ horvátországi követeket érdeklő határozat megbukott, ’s az e’ szerint elkészített választmányi javaslat más nap a’ közgyűlésbe viteték. — Itt újra fölelevenitteték a’tárgy, ’s meghányatott pro et contra azon okokkal, mellyek részint az utasításban foglaltatnak, részint minden magyar publicista előtt úgy is ismeretesek, a’ vitatkozásoknak eredménye az lön, hogy29 voks mellett 24 ellen, a’ követi tábla határozata fentartatott, ’s országgyűlési követeinknek utasítás ezen ha-I tározat értelmében küldetett. Egyesületek. A* i|-ai*egyesület igazgató választmányának részéről következő, az egyesület javára történt ajánlatok említendők szives köszönettel: 1) Alapítottak a) sz.kir. Buda fővárosa, melly ezek, valamint annyi egyéb hazafmi czélok pártolásában is, magának érdemlette többi testvérei között az elsőbbséget, és házi pénztárából nemcsak 100 pártot alapított, hanem az erre szükséges engedelmet a’ nm. m. k. u. kamarától is kieszközlötte, ezáltal óhajtott alkalmat adván az igazgató-választmánynak, őszinte hálával nyilvánosan adózhatni a’ tisztelt nm. kormányszéknek, az egyesületünk iránt mutatott gyakoribb kedvezményekért *). b) Mélt. Czindery László ur alapított 200 pfrtot. c) Marczibányi Lajos ur 50 pfrtot. Végre d) Emmerling Károly ur azon 160 pártot, mellyet az ez idei iparműkiállitásra használt redoutteremekért bér gyanánt kell vala — alku szerint — fizetnünk, a’ pénztár javára, ritka nagylelkűséggel elengedvén, e’ 160 párt a’ tisztelt úr neve alatt az alapítványi tőkék közé tétetni, ’s mint ily ilyen kihelyeztetni rendeltetett. — 2)Részvényesek lettek: Eisenschmidt Mihály polg. késkovács, és Nagy Sándor szijjártómester Pesten, mindketten koszorúsai a’ legközelebbi kiállításnak is. — 3) Ajándékokkal kedveskedtek: a) Hoffmann és fiai nagykereskedők, kik a’ selyemkezeléshez tartozó egy becses gyűjteménynyel kezdették meg a’ szerszám-gyűjtemény felszerelését; b) Perger testvérek üveggyárnokok, kik az üvegfúvást illetőleg tökéletes gyűjteményt adtak be,’s legközelebb e’ tárgyban nyilvános felolvasást ajánlkoztak tartani; c) Fröhlich Sámuel nagykereskedő ur félmázsa stearin-gyertyát; d) Lutzenbacher testvérek 2 öl tűzifát; e) Eisenschmidt Mihály ur cancellariai szereket; f) Morgenthaler bádogosmester 2 lámpát; g) Semmelweisz József fűszerész, téntát, ajándékoztak; végre h) Szendeffy János fakereskedő úr részéről szinte tűzi fa igértetett. A’ midőn a’ közrészvétnek fenebbi tanúságait, az igazgatóválasztmány hazafius örömmel közli a’ tisztelt közönséggel: egyszersmind szívesen kér mindenkit, hogy akár tagsági részvétellel gyarapítsa a’ pénztár erejét, akár, kivált a’ most megnyitott egyesületi szállás butorozásáúl, physicum musaeum, gép- és szerszám-gyűjtemény felszereléséül egyes eszközökkel járuljon , — mindkét módon az egyesület czéljainak előmozdítására hazafmilag fogván hatni. — Csanády, jegyző. A’ Pest megye pártfogása alatt álló hazai első Takarékpénztár hivatalos kezelései, az évi számadások készítése tekintetéből f. évi dec. 10-kén megszűnnek, és sem betételek el nem fogadtatnak , sem kifizetések nem történnek jövő évi január. 2-ik napjáig, miről a’ közlekedők *) Szabad legyen ezúttal azon óhajtást kifejezni, bár sz. kir. Buda városának ezen ekkorig egyetlen példáját a’ többi sz. kir. városok is, mellyeknek a’ műipar ápolása különösebb hivatásukhoz tartozik, követni méltóztatnának. 814 ezennel értesittetnek. — Költ Pesten nov. 20-kán 1843. — Szalay József, intézet jegyzője: Kisfaludy-társaság. A' Kisfaludy-társaság által 1841-re kitűzött I. szépműtani kérdésre : ,,Előre bocsátván, mik legyenek az úgynevezett uj franczia (komoly) dráma jellemző tulajdonai, mutattassék ki, milly viszonyban áll az a' drámai világirodalom egyéb kitünőbb termékeihez; mik ennek egyfelől követésre, másfelől kerülésre intő oldalai; ’s melly irány az, mellyet, mind a’belső becset, mind a’színi hatást tekintve, szinköltőinknek követni kell“. — nov. 20-káig, mint beküldési határnapig egy pályamunka érkezett illy jeligével. Az uj alak a’ réginek kedvelt lyánya. II. Költői feladatra: kívántatik egy, valamelly emberi szenvedélyt előállító ’s az életre nézve fontos igazságokkal átszőtt tanköltemény, mellyben a’ tárgy nemcsak a’ külső (kötött), hanem a' belső (költői) alak szépségeivel képzetemhez és kedélyhez szólólag adatik elő, szinte nov. 20-ikáig tizennyolcz pályamű érkezett, következő czimek és jeligék alatt: 1) Kártyadüh. Jelige: Omne túlit punctum qui miscuit utile dulci. Horat. 2) A gyűlölet. Omne túlit punctum , qui miscuit utile dulci. 3) Ész és sziv. Ez egy képen kívül eltűntek képeim. Erdélyi. 4) Játékos. Hová lesznek nőd ’s gyermekid? Nagy a’világ, bujdossanak, kolduljanak. Bajza. 5) A’honfi. Szeresd hazádat. Vörösmarty. 6) A’ játékos. Fortior est, qui se , quam qui fortissima Vincit Moenia. 7) A’ kések embere. A’ kik sietvést élni buzganak, és élnek, élnek hogy meghaljanak. Erdélyi. 8) Az életből. Küzdés az élet. Kölcsey. 9) Si natura negat, facit indignatio versum, qualemcunque potest. Juvenal. Satyr. 10) Bujaság. Fertőztetett lyány karja közé Szórja vadul erejét az ifjú. Berzsenyi. II) A’ játékos. Not till thy Fall could mortals guess Ambition’s less than littleness ! I. Byron. 12) Szenvedélyek. Szólj, gondolj, tégy jót. Vörösmarty. 13) Az önfertőző. Érett észszel józanon. Kölcsey. 14) Siri láz. Mély sírok halmain mosolyogva állunk. Kisfaludy K. 15) A’ kevélységről. O homines, cur estis omnes homines ? Homines cur non estis omnes homines? 16) A’ féltés. Buktam bár, de víttam. 17) K éső bánat. Itt az irás forgassátok. Kölcsey. 18) Bánó. Alea, vina , venus tribus his sum factus egenus. Proverb. — Az aestheticai pályairatra bírálókat általános szótöbbséggel választattak: Erdélyi, Schedel és Szontagh G.; a’költői művekre: Bajza, Garay, Szemere Pál, Székács és Vachott Sánd. A’ jeligés levélkék Erdélyi és Fáy pecséteikkel lezárva a’ helyettes elnöknél őriztetnek; mellyik lesz a’nyertes, a’jövő 1844-iki febr. 6-kán tartandó közgyűlésen fog közre tétetni. — Költ Pesten, nov. 20-kán 1843. — Erdélyi János, titoknok. KÜLFÖLDI NAPLÓ* Mexícot, melly saját keblében sem bírja ügyeit eligazitani, Anglia részéről veszély fenyegeti. A’ Mexico és Texas közötti harezokban történetesen egy angol lobogó is a’ mexicoiak kezébe esett. Az angol követ Packenham ur, elutazása előtt megkéré a’ külministert, hogy ha a’ diadaljelek közt angol lobogó találtatnék, adassék át nekie,mert azt semmi esetre nem mondhatni a’ mexicoiak sajátjának. Packenham ur erre nem kapott választ. Történt azonban, hogy Barrados mexícoi tábornok 1829-ben a’ spanyolokon nyert győzelmének évnapja ünnepeltetvén, a’ bálteremben fölállított diadaljelek közt az említett angol lobogó is előfordult. Dayle ur angol ügyviselő, a’ mexícoi külministert erre figyelmeztetvén, a’ lobogót levétetni kérte. A’ külminister szólt az elnökkel Santa Ana úrral, ki azonban a’ lobogó levételét ellenné. Doyle úr ebben szándékos megbántást látván rögtön eltávozott. Majd hivatalos jegyzéket közölt e' tárgyban a’ mexícoi kormánynyal; de nyolczad napra csak annyit nyert válaszul, hogy a’ mexícoi ügyviselő Londonban ez iránt már utasitást kapott. A’ lobogó e’közben folyvást kitűzve maradt, ’s egy sept. 27-kén adott vigalom alkalmával sem vétetett le, mire Doyle úr minden diplomatiai viszonyt félben szakasztott Mexicoval. Ezen összekoczczanás valódi okát azonban Santa elnök szigorú kereskedelmi rendszabályaiban kell keresni. Ő t.i. az ezüst kivitelét nehéz adóval rótta meg,’s idegeneknek, kiket sem polgári sem családi kötelek nem kötnek Mexicohoz, a’ részletes kereskedést megtiltotta, 's a’ lobogó kedvező ürügy volt az angoloknak, ez alkalmatlan rendszabályok miatt is Mexicoba bele kötni. Taxas és Mexico részéről hadi bizottmány küldetett ki fegyverszünet iránt értekezni, ’s a’ hadak illető határaikon belül visszavonultak. Yutacan és Mexico közt ellenben nem sikerült a’ viszályokat megszüntetni, mert a’ yucataniak a’ kath. valláson kivül más vallásoknak eltűrésére, és Laguna nevű parthelységnek hajóállomássá változtatására nem akartak ráállani. A’ brazíliai császár összeketése Terézia nápolyi herczegasszonynyal sept. 4-kén nagy fénynyel ünnepeltetett. E’ nap emlékére számos rendjelökt osztattak ki. Kendallban Wood ur halála következtében uj parliamenti választás tartatván, Warburton Henry ur választatott követül. Warburton a’ szabadkereskedés meleg barátjának nyilvánitá magát, ’s vetélytársa Bentinek ur tetemes kevesbségben maradt. Déli Walesben, kivált a’ befogott rebeccaiták ügyének elítélése után, a’ rendzavar borzasztóbb mint valaha; ’s most már nemcsak vámsorompók és vámházak, hanem házak is megtámadtatnak ’s fordulatnak. Brunow báró orosz követ Londonban, hir szerint, utasítást kapott udvarától, csak annyiban venni részt a’ Görögország iránti conferentiákban, a’mennyiben ezek pénzügyi viszonyokra vonatkoznak. A’ septemberi forradalom, úgy látszik, nem annyira roszalást gerjesztett az orosz udvarnál, mint aggodalmat, hogy a’mozgalom a’porta