Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-08-06 / 271. szám
get. Minő összefüggésben vannak ezek? Épen -our, ’s némelly buzgó tisztitársai azok, kiket az ellenőrnek magasztalt bajnoki, az apr. 3-ki hősök, bevádoltak, hogy körükben a’ nemességet adó elfogadására rábírni törekedtek, ők voltak épen azok, kik ellen a’küldöttség tanuhallgatásokat teljesített, olly vád iránt, mellynek tárgya alkomtányi fogalom mellett vádnak csak kérdése alá sem jöhet, és mégis őket hírlapi czikkben azzal vádolni, hogy köznemes társaikat fölvilágosítani elmulasztják, hogy az adó népszerűsítésére mit se tevének, ez már gonosz szándék. Igenis, ők betöltők erkölcsi tisztöket, ’s elmentek a’ választmány üléseibe szavazatukkal nyilván kilépni, de elmentek nemes társaik magános köreibe is, kikkel egyébként is érintkezésbe jöttének, ’s elmondák előttük, mikép tudák, hogy e’ szegény hazának minden jövendője a’ terhek közös viselésétől függ. ’S ezt valamint törvényeink utalma alatt szabadon tehetők, ’s igy a’ „törvénytelen apostoloskodás“-i vád nem egyéb értetlenség rágalmánál, úgy más részről alaptalan azon vád, hogy az adó népszerűsítésére mit sem tettek. Igenis , megtettek mindent, a’ mit törvény korláti között tehettek. Természetes azonban, hogy a’ köznemesség az adó eszme ellen mikép csaknem az egész honban, úgy nálunk is olly élénk ellenzést mutatott; mert ha meggondoljuk, hogy a’ naponkint szaporodó osztályok által elerőtlenedve, jövendőjébe csak aggodalommal tekinthet,—ha meggondoljuk mikép ámítások által azon hiedelembe hozatott, hogy, az adómentesség elvesztése által jogaiból kivetköztettetve, a’ pórnép közé fog taszittatni, hogy az adó védői, mint alkotmány és haza ellenségei ellen föltámadva, a’ haza iránt teljesíti kötelességét, ezen ellenzést nem csudálhatjuk. De egyébként legyünk őszinték, valljuk meg, hogy az a' nemfizetés csakugyan kényelmesebb dolog a’ fizetésnél, hogy a’ nemfizetésre természeti hajlamunk szerint is vonatra nem kiváltunk igen nagy erötetést, és hogy ki azt tanácsolja, mindig kellemetesebb előttünk, mint ki a’ fizetésre unszol ; mert tagadhatlan, hogy ennek gyümölcsét nem fogjuk tüstint élvezni, hogy ez által jelen pillanatban a’ közügynek hozunk egy kis áldozatot, bő gyümölcsét áldozatunknak csak a’ jövő kor reméllheti, ahol pedig, hogy a’ közügynek ’s jövő kornak egy kis áldozatocskát tegyünk, a’ léleknek már nemesedettebb foka kívántatik. A’ tényt azonban tagadni nem lehet t.i. hogy szabadságunknak és nemzeti függetlenségünknek eddigi főalapján, a’ szólásszabadságon, tanácskozási teremünkben halálos seb ejtetett,’s ez minálunk annál sajgóbb, annál fájdalmasabb, mert még másutt a’ zavarok a’ gyűlést megelőzőleg, vagy a’ teremen kivül történtek , nálunk a’ tanácskozás közepette törvén ki, az alkotmányos élet legszentebb pillanatát fertőztették meg. És ez bárminő üdvösséges czél elérésére használtatnék is, átok lesz belőle; mert általa az anarchiának nyittatik kapu, azért nem boszuvágy vezérelte azokat, kik a’ vizsgálatot sürgetők, hanem a’ törvényesség és rend fentartásának kivánata. Adja isteni szivemből óhajtom, hogy a’ szoros vizsgálatból senkire rósz szándék ne süljön ki, hogy az egész kicsapongás csak véletlen körülmények okozatának bizonyodjék. Akkor lehet nyugodtan a’ múltra fátyolt vetni, akkor lehet a’ pártoknak őszintén kibékülni, ’s egyesített erővel karon fogva ezen jelszó allatt „concordia res parvae crescunt“ mindenkinek ereje szerint a’ közjóra működni. Vas barátitól a’ mit olvasánk, könyörületességre gerjeszt bennünket az iró iránt, valóban ez által kevés emberismeretet mutat. V. J. ki föláldozván népszerűségét elveinek, szilárd jellemét, és tántoríthatatlan következetességét olly dicső fényben mutatá; ki apr. 3-kán bebizonyitá, hogy a’ megye minden nemesebjeinek hajlamát, tiszteletét, fontos hivataloskodása alatt méltán kiérdemlé, soha sem adá magát barátinak oda minden igaz szivü bármi szinü honpolgár barátja volt és leend is; — ő maga pedig, mint független önállásu férfi, barátja minden egyenes szivü polgártársának , ki hozzá őszinte érzettel közelített. Hogy a’ politicai életben magát elvrokonihoz csatolá szorosabban, ezt hiszem, természetesnek találandja minden , kinek a’ közéletről a’ legparányibb fogalma van, hogy pedig az áprilisi gyászos események után a’ követi jelöltségröl olly elhatározottan visszalépett, ez jellemének csak újabb dicsősége. — Hogy ellenőr úi rágalmait a’ haladási pártnak minél több egyénesre kiterjeszthesse, még a’ szeműidnek is lenéző jellemet tulajdonit, ’s inquisitori hatalommal a’ lélek belsejéből olvasgatván, a’ mosolygásnak is okát fejtegeti ; illy alacsonyságok megvetésnél egyebet valóban nem érdemelnek. Csak azon állítását nem mellőzhetem hallgatással, mit az akadémiáról ’s nemzeti színházról előhoz. Remélem, tán csak nem fogja senki igényleni, hogy ezen intézetek az országnak minden hozzászólásán már fölül legyenek? Az első, tetemes alaptőkéje mellett is, legalább mint a’ hírlapokból értjük , nem küzd e folytonos haldoklással? ’s ha már az ellenőr egyesektől olly határozott helyesírást követel, miért nem fogadott el az akadémia egyet elhatározólag, mellyet minden általa kiadott munkákban követne, ’s ne olvastatná velünk ezek némellyikén, hogy a’ benne követett helyesírásért jót nem áll. Honnét tanuljuk meg hát azt? De röviden csak azt akarom mondani , hogy ezen intézetek nem állhatnak a’ honpolgárok ítéletén fölül, ’s ha magukat oda akarnák helyezni, csak magoknak tulajdoníthatnák, ha egyszerre azon kivül éreznék magokat. Becsülni kell tehát inkább a’ szabad jellemet, melly meggyőződését illy testületek ellenében is kimondja, ’s az ellenkezőről okokkal inkább mint praeceptori leczkézéssel kell azt meggyőzni. — Végre még egy észrevételt nem hallgathatok el. Kár volt hogy ellenőr úr az ökörszem példáját követvén, röpülését a’ szemeit napfénybe szegező hatalmas sas szárnyai alatt kívánta eszközleni. Az a’nagy, halhatatlan érdemű, az egész pallérozott világ előtt tiszteletben álló férfiú, maga mindig egyességre intett és int bennünket, soha pedig visszavonás magvát nem hintette’ haza munkás tagjai közé. Szentek az ő szavai, hogy nem kell több követ emelni egyszerre, hanem egyiket a’ másik után. És az is igaz, hogy sok követ kell összehordani, mig az ügyes építő abból tökéletes egészet alkothat, ’s minden kéznek munkája aránylagos áldást hozhat; de vessen számot erejével mindenki őszintén, ’s olly kőnek emelgetéséhez ne nyúljon, melly erejét haladja. Fogadja azért maradékul ellenőr őszinte tanácsomat, ’s mondjon le szerepéről, mellyel valóban csak azoknak teendi a’ legkellemetlenebb szolgálatot, kiknek kedveskedni kívánt, mert alkalmat ad olly vádakra, mellyek eddig kíméletesen elhallgattattak. — Sz.-Kereszt, junius utolján 1843. — Gróf Széchenyi János. Különféle. Értesítés Miskolczról, jul. 24. F. h. 19. délelőtti 10 óra után kitört borzasztó tűzvész, városunk derekát elpusztítván az ágostai hitv. gymnasium födelét is megemészté ugyan, de belsejét annyira megkímélő, hogy a’ benne találtató szobák és tanulóteremek, akár jelenleg is mind használhatók. Czélszerü lépések pedig már tétettek, hogy a’ födelezet September 1-e napjáig készen legyen. Mire nézve az iskolai év megnyitása legkisebb akadályt sem szenvedvén, figyelmeztettnek a’ szülők, hogy cserékről, úgy házi, mint tápintézetbeli élelmezendőknek alkalmatos szállásaikról, tiszti társaival együtt alulirt szívesen gondoskodandván, mint eddig elé, úgy a’ bekövetkező iskolai évben is gyermekeiket minden aggodalom nélkül bizhatják gondviselésünk alá. A’ múlt iskolai évben a’ szónok-költészeti osztály 32, szókötési 35, nyelvtani 36, felső polgári 27, második elemin, első elemi 34, a’leány osztály pedig 64, összesen 253, tanítványokat számlált; kik közül 30-an a’ tápintézet, 56-an az ének, 35-en a rajziskola, 23 a’magyar társaság tagjai voltak. — Némethy Pál m. k., igazgató oktató. Viszánik külföldön. Örömmel veszek ezennel alkalmat értesíteni a’ magyar közönséget. Viszánik Mihály bécsi örjintézet főorvosa ’stb. külföldi utazásáról, hova a’ méltányos és korkivánatait figyelemmel követő, minden nemes vállalathoz bőkezűleg járuló kormány intézkedéséből ’s költségén küldetett, hogy minden Német,Francz, Angolhon nagyobbszerü örjintézetének belszerkezetét megvizsgálván, a’ monarchia fővárosában valahára tervezett illy nemű czélnak megfelelő, ’s eddig is a’ birodalomnak kimondhatlan kárára nélkülözött vállalat létrehozására haszonnal követendő tervet készítene. Érdemdús hazánkfiának e’ vállalata mulhatlanul sikert vonand maga után, miről különösen ez a’ körülmény is kezeskedik, hogy mióta a’ bécsi, még József alatt készült, jelenleg a’ régi állapotban lévő, czélszerűtlen, minden tekintetben börtön alakú örsintézet kezelése rá bízatott, mint valóságos psychiater tünteté ki magát, és bámulatra méltó, az eddigi igazgatók alatt példátlan eredmény koronázta fáradhatlan szorgalmát és szellemi mély belátását. Minekutána magyarhonunkban egy országos örsintézet felállítása szükséggé vált, létrehozását már több nemes megyék is hőn pártolák, remélhetni, hogy a’ KK.és RR. hathatós hozzájárulta a’ kívánt czélhoz juttatja. Minthogy azonban közköltségen tudományos utazás nálunk magyaroknál ritkaság, láthatni, mi kedvező ránk nézve felemlített tisztelt tudós hazánkfiának jelen utazása. Azért is bátor vagyok az illetőket felszólítani, kisérnék figyelemmel a’ derék férfiú jelen munkálatait, ’s majd ha tapasztalattal terhelve megtérend, látnák jónak felszólítani véleményadásra a’ Pesten felállítandó elmekórintézet tárgyában, annyival is inkább , mert e’ férfiúban az idegen nézetekkel gazdagult hosszas évi öntapasztalat népünk jellemének , szokásainak , hazánk éghajlatának, fekvésének ’stb. ismeretével párosul, mi egy nemzeti őrsintézetnek alapításánál elkerülhetlenül szükséges, mert az elmebetegség legfőbbkint az, melly igen is változatos gyógybánást követel. Egyesületek. Közintézetek. if magyar tulós társaság. Fekete János, a' legközelebb Bécsben megjelent „Gyorsszámitóu szerzője, H e’munkájából ötven példányt ajánlott fel, a’ magyar tudós társaság pénzalapja nevelésére. Arultatik az 30 pengő kron, Eggenberger J. és fia m. acad. könyvárusoknál. — Pesten, aug. 3-kán 1843. — Dr. Sehedel F., titoknok. Adakozás. T. Mayerfy Ferencz Xavér J.biró ur, a’ pesti szegény gyermekkórház intézetének egy ezer pengő forintot érő két pesti háztelket ajándékozott; mi is ezennel köszönetül közönségesitetik. Pesten aug. 2-kán 1843. Máhr Antal válasz, elnök. Nádosy István gyermekkórházi pénztárnok. Évnegyed tudósit, a’kisdovó oktatókat képző intézetről Tolnán. E’szerény I intézetből, mellyben a’ haza jövendőjén joggal mondhatni legtöbb figyelmet érdemlő, mivel legtöbb és legbizonyosabb áldást termő pályán, a nép nevelésén, szerény hű kedélyek munkálkodnak , ismét örvendetest közölhetni a’ tisztelt hazafi közönséggel, mellynek részvéte bár egyenes arányban álljon és növekedjék örökké a’kisdedovásnak, fökép nép, közszellem, nemzeti érzet és határozott czélokra irányzott erők hiányát érző hazánkra nézveszi szükséges voltával. Ugyanis as Gömör vmegye vett pártfogásába egy hivatása, iránti szeretetét hoszabb ideig mint közoktató tanúsította, ’d e’ részben szép reményekkel biztató ifjú tanitót, kit is addig, mig az intézetben a’ kisdedovó egyesület segélydijában részesülhetend , költséggel ellátva ide küldött, hogy belőle a’remény szerint megyei példány kisdedovó intézet számára czélszerűen kiképzett kisdedovó oktatót nyerhessen. — Továbbá a’torzsai (ns Bács vmben) ref. egyház küldötte ide saját költségén rectorát, hogy a’kisdedóvásnak mind elméletével alaposan megismerkedjék , mind gyakorlásában czélszerűen kiképeztessék, mind a’ nevelés és oktatás általános elveit necsak hóti betűkben , hanem az alkalmazás utján életbe lépni is tapasztalja , ’s idővel hatáskörében annak , mit tőle a’ nép java és a’ hon érdeke követelend , illöleg megfeleljen. — Alkalmazást e’ legközelebb lefolyt évnegyedben intézetünkből egy növendék sem nyert, kivévén a’ k. k. szabadszállási ref. egyház tanítóját, ki küldőinek ’s hivatása körének sürgető és mellőzhetlen viszonyai követelésénél fogva, kár hogy kissé időnek előtte , hivatala viselésére haza szólittatott. Jelenleg 8 növendék-oktató részesül az intézet tanaiban, úgymint a’ négy segélydíjason kivül, kiknek bármellyike is képes már rendeltetési pályájára önállólag kilépni, a’ gömöri és torzsai, és egy, ki már kisdedovó hivatalt viselt, ’s csupán további kiképeztetése tekintetéből van itt, mig e’ körben alkalmazást nyerhetend; végre egy jeles erdélyi hazánkfia , ki már előbb a’ nevelési pályán szerzett ismereteinek bővítése ’s magának kisdedóvó oktatóvá képeztetése tekintetéből, már a’ múlt évi novembertől fogva itt van. A’ példányovó intézetnek, melly növendék-tanítóink gyakorlóiskolája, kis népe (szám szerint 68) szép reményekkel biztatólag növekedik a’ honnak hűséges munkás-polgár csoportkájává, napról napra ; állandóan, szakadatlanul a’ rend, tisztaság, módosság, ügyesség , értelmesség és jó erkölcs levén eleme örömteljes gyermeki éltének. — Költ Tolnán, jun. 30-kan 1843. — Vargha István mk., az intézet igazgatója. A’ Mezei Maptár c . gazdasági népi kalendáriom 1844-ik évi folyamata megjelent. Tárgyai következők: Naptár: 1) A’ boldog földművelő. 2) Intés a' Mezei Naptár olvasóihoz. 3) Idöjövendölés. 4) Némelly jelenetek, melyekről az időjárást egy-két nappal előre valószínűleg következtethetni. 5) Egyházi számlálás. 6) Változó ünnepek. 7) Négy kántor. 8) Holdfény változatai. 9) Évszakok. 10) Nap és Holdfogyatkozások. 11) Emlékeztető havi munkatár. Tiszttár. A’ fels. uralkodóház. Magyarország polg. főkormány’s törvényszékei. A’ vármegyék, szab. kerületek és kir. városok tisztikara. Erdélyi főkormány és itélőszékek, magyar vármegyék és vidékek, székely, szász székek és vidékek tiszti személyzete. Gadaságtár: A’ m. gazd. egyesület munkálkodása. Mi jobb, a’ silány nagy földbirtok e , vagy a' kicsiny de jó ? Az állatok ápolása és gondviselése. Vegyes tárgyak. A’ bűbájos iskátusa. Oktató közmondások. Történeti közmondások magyarázata. Paprikás versek. Népdal. Kamatot és költség-részletet mutató tábla. Vásárok Magyar és Erdélyországban. — A’ vörös festékü példánynak ára 10, a’ fekete festékünek továbbra is 6 ezüst krajezár marad, lágy borítékba befűzve tudniillik és 1/2 ív iópapiros hozzáadással. Egyébiránt azoknak, kik e’ kalendáriomból nagyobb mennyiségben akarnak megrendelni, tudtokra adatik, hogy ki belőle az egyesületi előadó lakásán (Pesten Ujvilág-utcza Ilkey-ház 2-ik emelet) 100 példányt vesz, az 20-at kap ráadásul, ki 50 példányt, erre 10-et, 25 példányra 5-öt. Ennek jelentése mellett, midőn mindazon hazafiaknak, kik a’múlt évi folyamat terjesztését szives fáradozásaikkal ’s illetőleg bőkezűségeikkel pártolva segiték, a’ m. gazd. egyesület köszönetét ismétli; jelen folyamatot is minden buzgó honfi és emberbarát pártfogásába ajánlja. Pesten, jul. 30-kán 1843. — Fényes Elek, ideiglenes egyesületi előadó. A’ bihari gazdasági egyesület f. évi julius 18-án tartotta állat, gyümölcs , ’s egyéb termény és mükiállítását. Ha fontolóra vétetnek a’ nehézségek, melyekkel kezdetben csaknem minden intézetnek küzdenie kell, nem lehet nem örvendeni ezen első kiállításnak , melly rögtönzés műve lévén, bárha csak parányi adalékul szolgált a’ bihari állattenyésztés és műipar jelenlegi állapota megismeréséhez; mindazáltal reményt gerjeszte azokban is, kik a’ bihari gazdasági társulat életjövendöje felett kétségbe estenek, mielőtt meggondolták volna, mikint fényes eredmény csak meleg részvét, ’s hosszabb idő szüleménye lehet. — És ezért köszönetet mond az egyesület azon ügyszerető polgároknak, kik az első kiállítás— iráni tettleges részvét által a’ kétely eloszlatására hatályosan munkálkodónak , ’s Tarsoly József és Lajos testvéreket kiállított asztalos-remekműveik minden tekintetbeni jelességek elismeréséül, dicsérő oklevéllel határozó jutalmaztatni. Jelen alkalommal közzé téteti egy persmind, hogy a’ második kiállítást Dénes-napi vásár alkalmával folyó évi octóber 9-én Debreczenben a’ Várad-uczában levő úgynevezett Vay-háznál, mellyet sz. királyi Debreczen város érdemes tanácsa kijelölni méltóztatott, tartandó , és a’ megyei adózók közt elaljasodott állattenyésztés fölemelése tekintetéből, az alapszabályok 7-ik §-ához képest a’ legjelesebb kanczacsikók, üszők, ’s egyéb kitűnő állatok jutalmazásául , előlegesen három rendű díjt tűzött ki, u. m. hat, négy és két aranyat. — Várad-Olasziban julius 30-án egyesületi közgyűlés rendeletéből. — Lukács György, a’ bihari gazdasági egyesület titoknoka. HÍILFOIDI MPID. Uj-orleansi hírlapok szerint a’mexicoiak és yucataniak közt békealkudozások nyittattak meg. Ampudia a’ maridoi kormányzónak azon ajánlást téve, hogy a’ harct megszüntettessék , és mindkét részről két-két biztos neveztessék ki, kik a’ békülés föltételeit föltegyék. Egyik föltétel vala , hogy a’ mexicoi hadak haladék nélkül távozzanak Yucatanba. Santa Ana, mint mondják, ez feltételt elfogad 523