Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-08-06 / 271. szám

get. Minő összefüggésben vannak ezek? Épen -o­­­ur, ’s némelly buzgó tisztitársai azok, kiket az ellenőr­nek magasztalt bajnoki, az apr. 3-ki hősök, bevádoltak, hogy körükben a’ nemességet adó elfogadására rábírni tö­rekedtek, ők voltak épen azok, kik ellen a’küldöttség tanuhallgatásokat teljesített, olly vád iránt, mellynek tárgya alkomtányi fogalom mellett vádnak csak kérdése alá sem jöhet, és mégis őket hírlapi czikkben azzal vádolni, hogy köznemes társaikat fölvilágosítani elmulasztják, hogy az adó népszerűsítésére mit se tevének, ez már gonosz szándék. Igenis, ők betöltők erkölcsi tisztöket, ’s elmen­tek a’ választmány üléseibe szavazatukkal nyilván kilépni, de elmentek nemes társaik magános köreibe is, kikkel egyébként is érintkezésbe jöttének, ’s elmondák előttük, mikép tudák, hogy e’ szegény hazának minden jövendője a’ terhek közös viselésétől függ. ’S ezt valamint törvé­nyeink utalma alatt szabadon tehetők, ’s igy a’ „törvény­telen apostoloskodás“-i vád nem egyéb értetlenség rágal­mánál, úgy más részről alaptalan azon vád, hogy az adó népszerűsítésére mit sem tettek. Igenis , megtettek min­dent, a’ mit törvény korláti között tehettek. Természetes azonban, hogy a’ köznemesség az adó eszme ellen mikép csaknem az egész honban, úgy nálunk is olly élénk ellen­zést mutatott; mert ha meggondoljuk, hogy a’ naponkint szaporodó osztályok által elerőtlenedve, jövendőjébe csak aggodalommal tekinthet,—ha meggondoljuk mikép ámítá­sok által azon hiedelembe hozatott, hogy, az adómentes­ség elvesztése által jogaiból kivetköztettetve, a’ pórnép közé fog taszittatni, hogy az adó védői, mint alkotmány és haza ellenségei ellen föltámadva, a’ haza iránt teljesíti kötelességét, ezen ellenzést nem csudálhatjuk. De egyéb­ként legyünk őszinték, valljuk meg, hogy az a' nem­fizetés csakugyan kényelmesebb dolog a’ fizetésnél, hogy a’ nem­fizetésre természeti hajlamunk szerint is vonatra nem ki­váltunk igen nagy erötetést, és hogy ki azt tanácsolja, mindig kellemetesebb előttünk, mint ki a’ fizetésre un­szol ; mert tagadhatlan, hogy ennek gyümölcsét nem fog­juk tüstint élvezni, hogy ez által jelen pillanatban a’ köz­ügynek hozunk egy kis áldozatot, bő gyümölcsét áldoza­tunknak csak a’ jövő kor reméllheti, ahol pedig, hogy a’ közügynek ’s jövő kornak egy kis áldozatocskát tegyünk, a’ léleknek már nemesedettebb foka kívántatik. A’ tényt azonban tagadni nem lehet t.­i. hogy szabadságunknak és nemzeti függetlenségünknek eddigi főalapján, a’ szólássza­badságon, tanácskozási teremünkben halálos seb ejtetett,’s ez minálunk annál sajgóbb, annál fájdalmasabb, mert még másutt a’ zavarok a’ gyűlést megelőzőleg, vagy a’ terem­en kivül történtek , nálunk a’ tanácskozás közepette tör­vén ki, az alkotmányos élet legszentebb pillanatát fertőz­­tették meg. És ez bárminő üdvösséges czél elérésére használtatnék is, átok lesz belőle; mert általa az anarchiá­nak nyittatik kapu, azért nem boszuvágy vezérelte azokat, kik a’ vizsgálatot sürgetők, hanem a’ törvényesség és rend fentartásának kivánata. Adja isteni szivemből óhaj­tom, hogy a’ szoros vizsgálatból senkire rósz szándék ne süljön ki, hogy az egész kicsapongás csak véletlen kö­rülmények okozatának bizonyodjék. Akkor lehet nyugod­tan a’ múltra fátyolt vetni, akkor lehet a’ pártoknak őszin­tén kibékülni, ’s egyesített erővel karon fogva ezen jel­szó allatt „concordia res parvae crescunt“ min­denkinek ereje szerint a’ közjóra működni. Vas baráti­tól a’ mit olvasánk, könyörületességre gerjeszt bennünket az iró iránt, valóban ez által kevés emberismeretet mutat. V. J. ki föláldozván népszerűségét elveinek, szilárd jel­lemét, és tántoríthatatlan következetességét olly dicső fény­ben mutatá; ki apr. 3-kán bebizonyitá, hogy a’ megye minden nemesebjeinek hajlamát, tiszteletét, fontos hiva­taloskodása alatt méltán kiérdemlé, soha sem adá magát barátinak oda­ minden igaz szivü bármi szinü honpolgár barátja volt és leend is; — ő maga pedig, mint független önállásu férfi, barátja minden egyenes szivü polgártársá­nak , ki hozzá őszinte érzettel közelített. Hogy a’ politi­cai életben magát elvrokonihoz csatolá szorosabban, ezt hiszem, természetesnek találandja minden , kinek a’ köz­életről a’ legparányibb fogalma van, hogy pedig az ápri­lisi gyászos események után a’ követi jelöltségröl olly el­­határozottan visszalépett, ez jellemének csak újabb di­csősége. — Hogy ellenőr úi rágalmait a’ haladási pártnak minél több egyénesre kiterjeszthesse, még a’ szeműidnek is lenéző jellemet tulajdonit, ’s inquisitori hatalommal a’ lélek belsejéből olvasgatván, a’ mosolygásnak is okát fej­tegeti ; illy alacsonyságok megvetésnél egyebet valóban nem érdemelnek. Csak azon állítását nem mellőzhetem hallgatással, mit az akadémiáról ’s nemzeti színházról elő­hoz. Remélem, tán csak nem fogja senki igényleni, hogy ezen intézetek az országnak minden hozzászólásán már fölül legyenek? Az első, tetemes alaptőkéje mellett is, legalább mint a’ hírlapokból értjük , nem küzd e folytonos haldoklással? ’s ha már az ellenőr egyesektől olly határo­zott helyesírást követel, miért nem fogadott el az akadé­mia egyet elhatározólag, mellyet minden általa kiadott mun­kákban követne, ’s ne olvastatná velünk ezek némellyikén, hogy a’ benne követett helyesírásért jót nem áll. Honnét tanuljuk meg hát azt? De röviden csak azt akarom mon­dani , hogy ezen intézetek nem állhatnak a’ honpolgárok ítéletén fölül, ’s ha magukat oda akarnák helyezni, csak magoknak tulajdoníthatnák, ha egyszerre azon kivül éreznék magokat. Becsülni kell tehát inkább a’ szabad jel­lemet, melly meggyőződését illy testületek ellenében is kimondja, ’s az ellenkezőről okokkal inkább mint praecep­­tori leczkézéssel kell azt meggyőzni. — Végre még egy észrevételt nem hallgathatok el. Kár volt hogy ellenőr úr az ökörszem példáját követvén, röpülését a’ szemeit nap­fénybe szegező hatalmas sas szárnyai alatt kívánta eszköz­leni. Az a’nagy, halhatatlan érdemű, az egész palléro­zott világ előtt tiszteletben álló férfiú, maga mindig egyes­­ségre intett és int bennünket, soha pedig visszavonás mag­­vát nem hintett­e’ haza munkás tagjai közé. Szentek az ő szavai, hogy nem kell több követ emelni egy­szerre, hanem egyiket a’ másik után. És az is igaz, hogy sok követ kell összehordani, mig az ügyes épí­tő abból tökéletes egészet alkothat, ’s minden kéznek munkája aránylagos áldást hozhat; de vessen számot ere­jével mindenki őszintén, ’s olly kőnek emelgetéséhez ne nyúljon, melly erejét haladja. Fogadja azért maradékul ellenőr őszinte tanácsomat, ’s mondjon le szerepéről, mellyel valóban csak azoknak teendi a’ legkellemetlenebb szolgálatot, kiknek kedveskedni kívánt, mert alkalmat ad olly vádakra, mellyek eddig kíméletesen elhallgattattak. — Sz.-Kereszt, junius utolján 1843. — Gróf Szé­chenyi János. Különféle. Értesítés Miskolczról, jul. 24. F. h. 19. délelőtti 10 óra után kitört borzasztó tűzvész, városunk derekát el­pusztítván az ágostai hitv. gymnasium födelét is megemészté ugyan, de belsejét annyira megkímélő, hogy a’ benne találtató szobák és tanulóteremek, akár jelenleg is mind használhatók. Czélszerü lépések pedig már tétet­tek, hogy a’ födelezet September 1-e napjáig készen le­gyen. Mire nézve az iskolai év megnyitása legkisebb aka­dályt sem szenvedvén, figyelmeztettnek a’ szülők, hogy cserékről, úgy házi, mint tápintézetbeli élelmezendőknek alkalmatos szállásaikról, tiszti társaival együtt alulirt szíve­sen gondoskodandván, mint eddig elé, úgy a’ bekövetke­ző iskolai évben is gyermekeiket minden aggodalom nél­kül bizhatják gondviselésünk alá. A’ múlt iskolai évben a’ szónok-költészeti osztály 32, szókötési 35, nyelvtani 36, felső polgári 27, második ele­min, első elemi 34, a’leány osztály pedig 64, összesen 253, tanítványokat számlált; kik közül 30-an a’ tápintézet, 56-an az ének, 35-en a­ r­ajzis­ko­la, 23 a’magyar társaság tagjai voltak. — N­é­m­e­t­h­y Pá­l m. k., igazgató oktató. V­i­szán­ik külföldön. Örömmel veszek ezen­nel alkalmat értesíteni a’ magyar közönséget. V­i­s­z­á­n­i­k Mihály bécsi örjintézet főorvosa ’stb. külföldi utazásá­ról, hova a’ méltányos és korkivánatait figyelemmel köve­tő, minden nemes vállalathoz bőkezűleg járuló kormány intézkedéséből ’s költségén küldetett, hogy minden Né­met­,Francz, Angolhon nagyobbszerü örjintézetének bel­­szerkezetét megvizsgálván, a’ monarchia fővárosában va­­lahára tervezett illy nemű czélnak megfelelő, ’s eddig is a’ birodalomnak kimondhatlan kárára nélkülözött vállalat létrehozására haszonnal követendő tervet készítene. Ér­demdús hazánkfiának e’ vállalata mulhatlanul sikert vo­­nand maga után, miről különösen ez a’ körülmény is ke­zeskedik, hogy mióta a’ bécsi, még József alatt készült, je­lenleg a’ régi állapotban lévő, czélszerűtlen, minden te­kintetben börtön alakú örsintézet kezelése rá bízatott, mint valóságos psychiater tünteté ki magát, és bámulatra méltó, az eddigi igazgatók alatt példátlan eredmény ko­ronázta fáradhatlan szorgalmát és szellemi mély belátását. Minekutána magyarhonunkban egy országos örsintézet fel­állítása szükséggé vált, létrehozását már több nemes me­gyék is hőn pártolák, remé­lhetni, hogy a’ KK.és RR. hat­hatós hozzájárulta a’ kívánt czélhoz juttatja. Minthogy azonban közköltségen tudományos utazás nálunk magya­roknál ritkaság, láthatni, mi kedvező ránk nézve felem­­lített tisztelt tudós hazánkfiának jelen utazása. Azért is bátor vagyok az illetőket felszólítani, kisérnék figyelem­mel a’ derék férfiú jelen munkálatait, ’s majd ha tapasz­talattal terhelve megtérend, látnák jónak felszólítani véle­ményadásra a’ Pesten felállítandó elmekórintézet tárgyá­ban, annyival is inkább , mert e’ férfiúban az idegen néze­tekkel gazdagult hosszas évi öntapasztalat népünk jellemé­nek , szokásainak , hazánk éghajlatának, fekvésének ’stb. ismeretével párosul, mi egy nemzeti őrsintézetnek alapítá­sánál elkerülhetlenül szükséges, mert az elmebetegség legfőbbkint az, melly igen is változatos gyógybánást követel. Egyesületek. Közintézetek. if magyar tulós társaság. Fekete János, a' legközelebb Bécsben megjelent „Gyorsszámit­óu szerzője, H e’munkájából ötven példányt ajánlott fel, a’ magyar tudós társaság pénzalapja nevelésére. Arultatik az 30 pengő kron, Eggenberger J. és fia m. acad. könyvárusoknál. — Pesten, aug. 3-kán 1843. — Dr. S­eh­edel F., titoknok. Adakozás. T. Mayerfy Ferencz Xavér J.biró ur, a’ pesti szegény gyermekkórház intézetének egy ezer pengő forin­tot érő két pesti háztelket ajándékozott; mi is ezennel köszöne­tül közönségesitetik. Pesten aug. 2-kán 1843. Máhr Antal válasz, elnök. Nádosy István gyermekkórházi pénztárnok. Évnegyed­ tudósit, a’kisd­ovó okta­tókat képző intézetről Tolnán. E’szerény I intézetből, mellyben a’ haza jövendőjén joggal mondhatni leg­több figyelmet érdemlő, mivel legtöbb és legbizonyosabb áldást termő pályán, a­ nép nevelésén, szerény hű kedélyek munkál­kodnak , ismét örvendetest közölhetni a’ tisztelt hazafi közön­séggel, mellynek részvéte bár egyenes arányban álljon és nö­vekedjék örökké a’kisdedovásnak, fökép nép, közszellem, nem­zeti érzet és határozott czélokra irányzott erők hiányát érző ha­zánkra nézveszi szükséges voltával. Ugyanis as Gömör vmegye vett pártfogásába egy hivatása, iránti szeretetét hoszabb ideig mint közoktató tanúsította, ’d e’ részben szép reményekkel biz­tató ifjú tanitót, kit is addi­g, mig az intézetben a’ kisdedovó egyesület segélydijában részesülhetend , költséggel ellátva ide küldött, hogy belőle a’remény szerint megyei példány­ kisded­­ovó intézet számára czélszerűen kiképzett kisdedovó oktatót nyerhessen. — Továbbá a’torzsai (ns Bács vmben) ref. egyház küldötte ide saját költségén rectorát, hogy a’kisdedóvásnak mind elméletével alaposan megismerkedjék , mind gyakorlásá­ban czélszerűen kiképeztessék, mind a’ nevelés és oktatás álta­lános elveit necsak hóti betűkben , hanem az alkalmazás utján életbe lépni is tapasztalja , ’s idővel hatáskörében annak , mit tőle a’ nép java és a’ hon érdeke követelend , illöleg megfe­leljen. — Alkalmazást e’ legközelebb lefolyt évnegyedben in­tézetünkből egy növendék sem nyert, kivévén a’ k. k. szabad­­szállási ref. egyház tanítóját, ki küldőinek ’s hivatása körének sürgető és mellőzhetlen viszonyai követelésénél fogva, kár hogy kissé időnek előtte , hivatala viselésére haza szólittatott. Jelen­leg 8 növendék-oktató részesül az intézet tanaiban, úgymint a’ négy segélydíjason kivül, kiknek bármellyike is képes már rendeltetési pályájára önállólag kilépni, a’ gömöri és torzsai, és egy, ki már kisdedovó hivatalt viselt, ’s csupán további kiké­­peztetése tekintetéből van itt, mig e’ körben alkalmazást nyer­­hetend; végre egy jeles erdélyi hazánkfia , ki már előbb a’ ne­velési pályán szerzett ismereteinek bővítése ’s magának kisded­óvó oktatóvá képeztetése tekintetéből, már a’ múlt évi novem­bertől fogva itt van. A’ példány­ovó intézetnek, melly növen­dék-tanítóink gyakorlóiskolája, kis népe (szám szerint 68) szép reményekkel biztatólag növekedik a’ honnak hűséges munkás-pol­gár csoportkájává, napról napra ; állandóan, szakadatlanul a’ rend, tisztaság, módosság, ügyesség , értelmesség és jó er­kölcs levén eleme örömteljes gyermeki éltének. — Költ Tol­­nán, jun. 30-kan 1843. — Vargha István mk., az inté­zet igazgatója. A’ Mezei Maptár c . gazdasági népi kalendári­­om 1844-ik évi folyamata megjelent. Tárgyai következők: Naptár: 1) A’ boldog földművelő. 2) Intés a' Mezei Naptár olvasóihoz. 3) Idöjövendölés. 4) Némelly jelenetek, melyek­ről az időjárást egy-két nappal előre valószínűleg következtet­hetni. 5) Egyházi számlálás. 6) Változó ünnepek. 7) Négy kántor. 8) Holdfény változatai. 9) Évszakok. 10) Nap és Holdfogyatkozások. 11) Emlékeztető havi munkatár. Tiszt­­tár. A’ fels. uralkodóház. Magyarország polg. főkormány’s törvényszékei. A’ vármegyék, szab. kerületek és kir. városok tisztikara. Erdélyi főkormány és itélőszékek, magyar várme­gyék és vidékek, székely, szász székek és vidékek tiszti személyzete. Gadaságtár: A’ m. gazd. egyesület munkál­kodása. Mi jobb, a’ silány nagy földbirtok e , vagy a' kicsiny de jó ? Az állatok ápolása és gondviselése. Vegyes tár­gyak. A’ bűbájos iskátusa. Oktató közmondások. Történeti közmondások magyarázata. Paprikás versek. Népdal. Kamatot és költség-részletet mutató tábla. Vásárok Magyar és Erdély­­országban. — A’ vörös festékü példánynak ára 10, a’ fekete festékünek továbbra is 6 ezüst krajezár marad, lágy borítékba befűzve tudniillik és 1/2 ív i­ópapiros hozzáadással. Egyéb­iránt azoknak, kik e’ kalendáriomból nagyobb mennyiségben akarnak megrendelni, tudtokra adatik, hogy ki belőle az egye­sületi előadó lakásán (Pesten Ujvilág-utcza Ilkey-ház 2-ik eme­let) 100 példányt vesz, az 20-at kap ráadásul, ki 50 példányt, erre 10-et, 25 példányra 5-öt. Ennek jelentése mellett, mi­dőn mindazon hazafiaknak, kik a’múlt évi folyamat terjeszté­sét szives fáradozásaikkal ’s illetőleg bőkezűségeikkel pártolva segiték, a’ m. gazd. egyesület köszönetét ismétli; jelen folya­matot is minden buzgó honfi és emberbarát pártfogásába ajánlja. Pesten, jul. 30-kán 1843. — Fényes Elek, ideiglenes egyesületi előadó. A’ b­ih­ari gazdasági egyesület f. évi julius 18-án tartotta állat, gyümölcs , ’s egyéb termény és mükiállítását. Ha fontolóra vétetnek a’ nehézségek, melyek­kel kezdetben csaknem minden intézetnek küzdenie kell, nem le­het nem örvendeni ezen első kiállításnak , melly rögtönzés mű­ve lévén, bárha csak parányi adalékul szolgált a’ bihari állat­tenyésztés és műipar jelenlegi állapota megismeréséhez; mind­­azáltal reményt gerjeszte azokban is, kik a’ bihari gazdasági társulat életjövendöje felett kétségbe estenek, mielőtt meg­gondolták volna, mikint fényes eredmény csak meleg részvét, ’s hosszabb idő szüleménye lehet. — És ezért köszönetet mond az egyesület azon ügyszerető polgároknak, kik az első kiállítás— iráni tettleges részvét által a’ kétely eloszlatására hatályosan munkálkodónak , ’s Tarsoly József és Lajos testvéreket kiállított asztalos-remekműveik minden tekintetbeni jelességek elismerésé­ül, dicsérő oklevéllel határozó jutalmaztatni. Jelen alkalommal közzé téteti egy persmind, hogy a’ második kiállítást Dénes-na­­pi vásár alkalmával folyó évi octóber 9-én Debreczenben a’ Várad-uczában levő úgynevezett Vay-háznál, mellyet sz. ki­rályi Debreczen város érdemes tanácsa kijelölni méltóztatott, tartandó , és a’ megyei adózók közt elaljasodott állattenyésztés fölemelése tekintetéből, az alapszabályok 7-ik §-ához képest a’ legjelesebb kanczacsikók, üszők, ’s egyéb kitűnő állatok ju­talmazásául , előlegesen három rendű díjt tűzött ki, u. m. hat, négy és két aranyat. — Várad-Olasziban julius 30-án egyesületi közgyűlés rendeletéből. — Lukács György, a’ bihari gaz­dasági egyesület titoknoka. HÍILFOIDI MPID. Uj-orleansi hírlapok szerint a’mexicoiak és yucataniak közt békealkudozások nyittattak meg. Ampudia a’ maridoi kormányzónak azon ajánlást téve, hogy a’ harct megszün­­tettessék , és mindkét részről két-két biztos neveztessék ki, kik a’ békülés föltételeit föltegyék. Egyik föltétel va­la , hogy a’ mexicoi hadak haladék nélkül távozzanak Yu­­catanb­a. Santa Ana, mint mondják, ez feltételt elfogad­ 523

Next