Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-08-10 / 272. szám
télén közgyűlésében az elnöki megnyitó beszéd után felsőbb rendeletek olvastatván, némellyeket szükség lesz megemlíteni. 1) Legelőbb is bizonyos — mióta közgyűlésekre emlékezem — mindig ismételt rendelet, mellyben a’ kir. kincstári hatóság által elitélt sólopokon birság rendeltetik a’ szék által fölvétetni, ’s mellyre a’ szék mindig azt felelte, mikint el nem ismerhetvén a’ kir. kincstárnak e’ részbeni bírói hatóságát, a’ rendelést nem teljesíti.Most lépés létetett ez ügyben, miszerint a’ sólopáson kapottra bizatik a’ rámért büntetést önkint megfizetni, vagy mint alperes illető hatósága előtt pert állani, és ügyét ítélet alá bocsátani. E’ dilemmát a’ BR. nem helyeslők, el nem ismervén a’ kamarának felettünk bármi esetben is bírói hatóságát. És illy szellemben rendelteték köröztetni a’ rendelet, hogy tudhassa a’ tetten ért, mikép nem az , ki őt megfogatja, de saját bírája itélendi el ügyét. 2) Az orvosügyben fölterjesztett kérelmünkre visszaírja a’ k. kormányszék, hogy mig e’függőben levő ügy el nem döntetik, addig ismerje el a’ szék rendes orvosnak, hivatalos eljárásaiban segítse, ’s illy nemű tettei érvényeseknek tartassanak. Continuere omnes. Végre egy szónok feláll, elsorolja mind azon lépéseket, miket ez ügyben tevénk; felhozá az országgyűlési határozatot, melly kimondja, hogy az orvost ránk tolni nem lehet, hogy ez ügyben a’ széknek van igaza; meglepőnek nyilvánítja azon kitételt, mikép ez ügy még függőben van, holott a’ szék már eldöntöttnek tarthatá; feleletre vonatni javaslá a’ pénztárnokot, miért hogy fizetését most is kiadja. Utóljára alázattal megkérendőnek inditványozá a’k. kormányszéket, miszerint méltóztassék ez ügyet hatalmánál fogva tovább függőben nem hagyni. — Elfogadtatott. 3) A’ kormányszék a’ tizkárbiztositó — de már elhanyatlott, ’s liberaliskodásunk mellett is bajosan feltámadható — intézetre nézve visszaírja, hogy mig ő iége e’ tárgyban nem rendelkezik, az időközben történt égések megfizetésére senki se kényszeríttessék. 4) A’ k. kormányszék intézvényileg egy Lembergben felállított ’s ö isge által megerősített jezsuita egyetem kihirdetését teszi kötelességünkké, melly a’nemes ifjak nevelésére van rendelve. E’ rendeletet a’ szék rendei sérelmesnek látják, mert az A. C. r. 3 czímének első szakasza nyíltan tiltja, hogy ,,a’jezsuitái szerzet soha ez hazában ne halla itassák,“ minélfogva ezen intézvénynek, mint törvénybe ütközőnek kihirdetésére nem hajlandók. 5) Olvastatik e igének a k. kormányszék által ide is elküldött azon körrendeleté, mellyben „ö isge erősen elhatározta, hogy a’ magyar és székely t.hatóságokban a’ vice tisztek újítása és választása dolgában az 1791: 12.cz. kelése óta az 1832 évig háborittatlanul tartott gyakorlat minden részben mind addig , míg hozandó positív törvény által egyéb nem állíttatik meg, legszorosabban megtartassák.“ Egy más kormányszéki intézményben pedig f. évi áprilisi tisztújításunk, az előbb irt körrendeletben elsorolt okokból megsemmisíttetik, önkényes merénynek neveztetik, és új választás parancsoltatik. Ezzel egy más, ugyan az nap kelt rendeletben az épen most megsemmisitett tisztujitás mellett felterjesztett, megerősítést kérő, fölirat, minthogy nem a’ törvény és törvényes gyakorlat szerint küldetett fel, viszszaküldetik. E’ három rendelet egymás után felolvastatván, elnök fökirálybiránk felszólítja a’ rendeket uj választásra. És igy sok aggasztó vitatások után végre határozottá lett: ,,E’ nemes szék RR. össge k. leiratai iránt tartozó tiszteletöket korántsem kívánják mellőzni, midőn a’ felolvasott rendelések által keblekben okozott a’ feletti aggodalmakat el nem titkolhatják, hogy miután a’ lisztujitási kérdések fölött több évek során át a’ törvény tiszta szavai balmagyarázatával támadott súrlódások, e’ csak most felolvasott, rendelésekkel újból felelevenittettek, ’s illyetén állásukban semmi sürgetőbb teendőjét a’ törvényhozásnak nem találván , mint e’ tisztujitási sérelmeknek mentelelöbb hozandó eldöntő törvény általi orvoslását; e’ végett egy rendkívüli országgyűlés eszközlésére, e’ honi magyar és székely t.hatóságokat atyafiságosan felszólitandóknak határozzák, úgy nemes Pest és Bihar megye által a’ nemes testvérként is e’ sérelemért, és az egyesülésért a mentős előbb tartandó itteni országgyűlésnek az ottani országgyűlésen szorgalmazására. — A’ mi már illeti a’ felolvasott rendelésben megsemmisített tisztválasztást és pedig a), a’ királybíróit, mivel a’ szék rendei ezen hivatalokra tett választásnak felterjesztésében az 1832 év előtti itteni gyakorlattól csak is annyiban távoztak el, a’ mennyiben mindenik alkirálybirói állomásra külön lajstromot fel nem küldöttek. Ennélfogva hivatkozva az 1820, 1827-beli választások mellett tett felterjesztési gyakorlatra, azon már megtett, ’s általuk ezennel is törvényesnek nyilvánított választás helyett újabb választást tenni ezen hivatalra szükségesnek nem látják, hanem a’ törvényből vett óvásuk mellett felterjesztendőnek határozzák azon választási lajstromot, mind a’ három alkirálybirói hivatalra külön sorozatban olly kérelemmel, hogy e’ as szék mostani helyzete méltó kivonatához képest a’ megerősítést mentel előbb eszközölni méltóztassék.“ Nagy Sándorkint esénk át a’ tisztválasztási gordius-csomó megoldásán. Továbbá a’ pénztárnoki és jegyzői hivatalok iránti határozataiktól, mellyeket a’ rendek törvényekre építve hoztak, most sem állhatván el, megmaradtak előbbi választások , ’s annak föl nem terjesztése iránti határozatuk mellett, felfejtvén, miként volt főjegyző Kiss Zsigmond, a’ múlt közgyűlési jegyzőkönyvbe iktatott saját nyilatkozata szerint, nem a’ határozattól indíttatva, hanem más általa nyilvánított okokból mondott le valósággal hivataláról. ( 6) Egy dúló által panaszkép előadaték, miképen fökirálybiránk felsőbb parancs következtében hozzá szokatlan utón azon rendelést intézte, hogy a’ közgyűlési határozat ellen U. G-nak hivatalába lett visszatétetését köröztesse járásában. Ez eseményt annyival kedvetlenebből vették a’ szék rendet, mivel e’ tárgyban a’tisztiszék épen ő maga elnöksége alatt mondá ki, hogy ezt közgyűlésen kell tárgyalni. Továbbá némelly dűlők hivatalosan jelenték: miként ha U.G. visszatétetik hivatalába,nem vállalnak felelőséget a’ támadható rendetlenségek miatt. Határozat: „A’ választott királybíráknak kötelességökké tétetik folytatni hivatalukat a’ megerősítésig,úgy a’ dúlóknak is e’ rendelet megtartását és tartatását.“E’ határozat ellenében tökbr.biránk nyilvánítja, hogy legfelsőbb rendelés értelmében fog cselekedni, ’s a’ régi tiszteket megtartandja. 7) A’tisztség előterjeszti, miképen a’ székely lovas ezred kormánya, hozzáintézett hivatalos átírás szerint, tudtára adja, hogy az erdélyi főhadi kormány jelen évi májusban költ rendeletnél fogva bardóczi nyug. őrmester ifj. Gáspár Jánosnak nemes Bardocz fiszék hites táblabirái közé leendő felvétetését nem engedte meg, mivel a’ táblabirák száma azon ezred kerületében az 1825—kik. rendszabályban megállított számot 28-al most is túlhaladja. Ez — mint sérelem utasításul fog adatni; addig pedig a’ nevezett egyén a’ táblabirák sorába felvettnek nézetik. — 8) A’ k. kormányszék által újra három egyén kéretik a’sebészi állomásra. Felelet: „Ragaszkodnak a’ rendek előbbi határozatukhoz, kijelentvén most is, hogy ha joguktól el akarnának állani, sem lennének képesek hármat küldeni föl, mivel egyik elszökött, ’s csak kettő van felküldhető.“( 9) Megnyittatik azon régibb határozatunk , mikép becsületvesztett ’s hivatalképtelen legyen mindaz, ki helyettesítést bármi szin alatt ’s bár kitől elfogad, ’s mindazon szavazat érvénytelen, melly, választás alkalmával, illyennek adatik. 10 sz. J. jelentést tesz, miszerint b. Wesselényi Miklós börtönépítésre szánt telkét, a’ 2 évi haszonbér ideje lejártával kész átadni. „Éljenekkel fogadók. E’ tárgy jelenleg azon tátongó örvény fenekén nyugszik, mellyet a’ sziklajellemü férfiú a’ végzések és végrehajtás közt lenni állít. Én úgy hiszem, nekünk még elég időnk lesz, Duchatel franczia belministernek a’ börtönjavitás tárgyában előterjesztett törvényjavaslatát — mellyet a’ hírlapokban előlegesen csak röviden ismertetett elvei is nagyon ajánlanak, mivel ez középutat tart a’ magány- és hallgató rendszer közti fontolás alá venni, vagy tán majd ezen terv után épített börtön-rendszer eredményét is megtudhatjuk; annyira messze vagyunk még a’ végrehajtástól. Nincs pénz, nincs hatáskör, és sok egyéb nincs, mi ide kellene. — 11) Az elnök megkérdezt, hogy ezentúl a’ szék állapotáról — Bihar ’s más megyék szokása szerint — körülményesen ismertető megnyitó beszédet mondani szíveskedjék. Ha teljesiti — mit kétlenünk sem illik — előre hallom, mintha mondaná : „Az utak általában igen igen roszak, az idén nem is dolgoztak derekasan rajta, az általánosan elromlott, elsülyedt kapük és hidak némellyike mellett évek óta rothad, és őrt áll a’ rá szánt fa és kő, miért is a’ járás nappal félelmes, estve és éjjel épen lehelen.“ ( 12) Bardocz fiszéknek e’ hó 26- kán tisztujítása lesz. Előre róla ennyit:— Gálfi Mihály. HÜLFÖLDI AÁJLÓ Egy gyülekezetben Philadelphiában, melly az ir repeal mellett tartatott, felhozák, hogy egykor O’Connell a’ rabszolgaság eltörlésére tartott beszédei közt igen kedvezőtlenül nyilatkozott az amerikai unió rabszolgás statusai felöl. ’S ez emlékezés a’ gyülekezet előtt ártalmára jön az agitátornak. Fall River partváros Éjszakamerikában jul. 1-jén leégett. A’ kár 250,000 dollárra becsültetik. — Washington Irving amerikai követ a’ spanyol udvarnál, egy általa személyesen nem ismert tisztelőjétől, egy quaekertől, nagy vagyont öröklött; minek következtében a’ követségről le akar köszönni, minthogy a’ castiliai légtől egészsége sokat szenvedett. (Musája nem szenvedhetett olly sokat, minek bizonyságául a’ derék férfiúnak csak jeles Alhambráját idézzük.) Mióta Victoria királynénak németországi vendégei Londonban mulatnak, egyik ünnepély és mulatság a’ másikat űzi. Ezek pompás leírása a’ hírlapokban igen torz ellentétben áll Anglia mostani kül- és belhelyzetével, az izlandi zavarokkal, a’ walesi jelenetekkel ’stb. Durham városa Bright urat, ki a’ whigpárthoz tartozik , választó követül. Bevezetésekor az uj parliamenti tag, a’ parliamenti eskü helyett a’ szokott quaeker-nyilatkozatot mondá el az alsóház előtt. A’ Naval és Military Gazette szerint Wellington bg Izlandban a’ hadakat öszpontositani készül. A’ védkészületek folyvást szaporittatnak. Az Izland déli partjain összevont hajóhad azonban a’ hírlapok vallomása szerint is nem az izlandi zavarok, hanem a’ spanyol crisis miatt gyüjtetett össze. Anglia egy hónap lefolyta alatt harmincz sorhajót szállíthat tengerre. A’ puseysmus aggasztó terjedése élénk reactiót idézett elő a’ buzgó protestánsok részéről. A’ két felekezet most mint „protestantismus“ és mint „apostoli angol catholicismus“ áll egymás ellenében. A’ hírlapok is megoszoltak a’ felekezetek közt. A’ whiglapok főleg a’ protestantismushoz, a’ torysajtó főorgánumai közül a’ M. Herald és Standard a’ protestantismushoz, a’ Times és M. Post pedig a’ puseysmushoz szítanak. Jul. 19-kén Ashley lord elnöklete alatt számos világi protestánsok Wellington herczeghez, mint az oxfordi egyetem cancellárjához emlékiratot határozónak, mellyben a’ nemes herczeget ezen eretnek vallási vélemények terjedésére teszik figyelmessé. A’protestáns társaság hasonlót határozott Canterbury érsekéhez. Az izlandi repcalmozgás mellett most a’ walesi rebeccaiták is bő anyagot nyújtanak az angol hírlapoknak. E’ zavarok igen félelmes alakot kezdenek ölteni. Jövő számunkban bővebben megismertetjük ez uj nemét a’ politicai mozgásnak olvasóinkkal. Jul. 23-kan igen komoly összeütközés támadt a’ rebeccaiták és a’ hatóságok közt. A’ belgoedi (mentsen meg az uz isten illyen tatár nevektől !) vámkapu összerombolóinak fölfedezésére 100 font st. jutalom vala hirdetve. A’ lázadó parasztok egyike e’ csillogó jutalom által pajtásainak föladására csábittatá magát. Ennek következtében Napier kapitány számos rendőrökkel a’feladott parasztok befogására ment; de csak kevés harcz után, mellyben lövések is váltattak, lehete nyolcz fiatal haszonbérlőt, mind rebeccastákat elfogni. Ezekre szigorú ítélet fog mondatni. „Az Anglia ’s Amerika közti kereskedésről“ mond a’ M. Chronicle, „Thornly úr javaslatára fontos tudósítás nyomatott ki az alsóház parancsából. Benne párhuzamba van állítva a’ brit termények és gyártmányok értéke, melylyek az 1842-vel végződő évtizedben az egyesült statusokba , valamint az amerikai áruké is, mellyek ugyanez időszakban Angliába hozattak. Az innen kivonható következtetések valóban borzasztók, mert folytonos csökkenésre mutatnak majd minden ágában külföldi kereskedésünknek. Az összes brit áruszállitmány az egyesült statusokba 1842-ben kevesebbet tévé felénél a’ múlt évi kivitelnek ’S e’ mellett épen nincs ok gyanítani, mintha 1841-ben rendkívüli speculatiók vagy kereskedési szédelgések történtek volna. A’ brit szállítmányok az egyesült statusokba öt egymást követő évben igy álltak: 1838-ban 7585760, 1839-ben 8839204, 1840-ben 5283020, 1841-ben 7098642, 1842-ben 3528807 font szert. E’ tények, azt vélnék, elegendők lehetnének még azon földbirtokosokat is , kik a’ gabnatörvényeket feltartják , eszméletre hozni. Még az 1837-iki vészteljes évben is több mint egy millióval meghaladták az egyesült statusokba vitt szállítmányaink az 1842-ik évieket. Amerikávali kereskedésünknek nem egy hanem minden ága csökkent. Illy adatok voltak Sir R. Peel és Gladstone ur előtt az ülés folytában, a’ nélkül hogy legkisebb kísérletet tettek volna az ország kereskedését és gyárait a’ végveszélytől megóvni, ’stb. A’ júliusi revolutio emlékünnepe nagy csendben ünnepelteték, úgy látszik, az uj franczia dynastia nem szeret születése napjára emlékezni. A’ Courrier français szerint uj pairekot szándékoznak kinevezni. Hat követ, négy bukott követ, négy megyeispán, két kir. törvényszéki elnök, ugyanannyi törlesztő udvari tanácsnok, két nagy földbirtokos, és a’ guadeloupei kormányzó Gourbeyre admiral neveztetnek meg az említett lap által. SZERBIA: Most már a’ belgrádi szerb lap is megszegi hallgatását Lieven visszatértének okai iránt. Olvasóink ismerik már az orosz czár mint védhatalom és a’ porta közti egyezkedést a’ Szerbiában történt eseményekre vonatkozólag, úgy szinte a’ két udvar közös határzatát, melly a’ múlt topcsideri népgyülésben a’ szerb nemzet küldötteivel közölve volt. Az is tudva van olvasóink előtt, hogy a’ népgyülés a’ két udvar kivonatát, azon pontot kivéve, melly Vucsics és Petronievicsot a’ honból eltávolitatni rendelé, teljesítő Báró Lieven mint orosz császári biztos, ki ama’ népgyülésen jelen lévén, azt hitte, vagy hinni szintette, hogyy a’ nép kérése a’ védhatalmak által meg fog hallgattatni, illy hiedelemben magára vállalt minden felelőséget, ’s megegyezett abban, hogy Vucsics és Petronievics Szerbiában maradhasson, mig a’ két udvartól, a’ nemzet kérése helybehagyást nyerend. De mielőtt Lieven Pétervárra érkeznék, útközben császárjától választ von Pétervárra küldött tudósítására, ’s parancsot Szerbiába azonnal viszszatérni. Lieven, visszajöttével e’ parancsot a’ szerb kormánynyal közlötte, miszerint Sándor választását a’ császár helybenhagyja, de a’nép kérését, Vucsics és Petronievics urak Szerbiában maradhatása iránt egyáltalában nem teljesítheti, sőt a’ nevezett urak eltávolítását sürgető végzést szigorún végrehajtatni kívánja. Lieven tehát császárja megbízásából a’ követelt pont teljesítésére szólitá föl az igazgó tanácsot. Az igazgató tanács azonban a’ mostani körülmények közt a’ nemzet hite nélkül olly tárgyba nem avatkozhatott, hanem azt határozó , hogy népgyűlés tartassák Kragujeváczban, ’s ott, a’népnek az orosz udvar kívánsága tudtára adassék. E’ határozat következtében az igazgató tanács a’ meghívásokat a’ megyékbe szétküldötte, hogy a’ követek augustus 8-ikára Kragujeváczban okvetetlenűl megjelenjenek. A’ belgrádi lap szerint azt is rebesgetik , hogy Sándor fejedelem is oda fog menni. MGIBRITANNIA és IRLAID. Jul. 24-kén az alsóházban az izlandi fegyverbilt bizott—mányilag elfogadtatott. Clements és French lordok, úgy szinte O’ Connell Morgan és Ross urak a’ 66-ik záradékot, melly a’ törvényt előlegesen öt évre érvényesitei, hevesen ellenzék. Ross ur következő módositványt javaslott: a’ jelen törvénynyel úgy kell bánni, mint a’ lázadási bikéi következőleg az minden évben megnyitandó. Eliot lord megegyezett benne, hogy a’ törvény tartóssága három évre szorittassék, de a’ módositványnak szilárdul ellenszegült, mire ez 131 vokssal 41 ellen csakugyan félre is vettetett. A’ törvénynek többi egyes rendeleti hasonlag a’ ministerima szellemében határoztattak el. A’ felsőháztól le *) Adja isten, hogy a’ mostani tárgyon kívül más tárgyról a’testvérhontól különválva , soha többé ne tanácskozhassunk ! Közle: 536