Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-10-26 / 294. szám

Csütörtök 994. October 26, 1843. PESTI HIRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer : csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint , borítékban 6 forint, postán borítékban 6 forint pengő pénzben. __ Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyebütt minden császári királyi postahivatalnál.­­ Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, 's egy-egy hasábsorért apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. Last* Folyó évi October 1-jő napjával kezdődött évnegyedi szokott előfizetés a* „Pesti Hirlapa-ra, helyben 2 ft, 48 kr. postán küldve 3 ft 30 krjával e. p. még folyvást elfogadtatik. TARTALOM. Országgyűlés. Megyei dolgok: Bihar (a' Uk­. biztosság ügye; a’ szalontai nemesek adózása ; lelkes határo­zat a’ magy. keresk. társaság ügyében; a­ Hajdúkerület rendezése, Udvarhelyszék sympathiája). Borsod (esküttszék elfogadva, bot ’s halálbüntetés eltörölve, ’s a’börtönköltségek?—majd máskor jőnek határozat alá. Holecz A. megy. mérnök érdemessége. Mis­­kolcz épül). Verő ez­e (élethalállal harcz a’ latin nyelv mellett, utasítások a’ bűnt. rendszer, megy. kihágások, Dunaszabályozás és k. városok tárgyában). Veszprém, Esztergom és Zólyom (tiszt. ujit.) Kir. város.: Szeged­’s Fehérvárott (a’pesti körlevél megbu­kott). Külf. napló: Nagybrit. és Izland. Spanyolh. Hivat. tud. Hird. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Országgyűlés. IIXXX. Kerületi ülés, oct. 16-án. Elnökök: Ruttkay (Turócz), Draveczky (Zemplén); jegyző: Szemere; naplóvivő Komlóssy. Kezdete 9­­/1 órakor, vége 2-kor. Egy megyei követ, mielőtt tanácskozáshoz fogtak vol­na, azon jelentéssel állt föl, hogy ma, oct. 16-kán, van Deák Ferencz 40-ik születés­napja, azért kívánjuk , hogy őt isten éltesse sokáig, melly kívánsággal a’ terem egyet­­értvén, a’ tanácskozás azonnal megkezdetett. A’tanácskoz­ás ma leginkább azon két kérdés körül forgott: tartozik e minden polgár szolgálatot tenni az örseregben ? és az országyülésre küldendő követet közvetlen válaszsza e? Legelőször a’ 100. §-t, miszerint azok, kik a’ 99-ik szakasz a) és b) pontja alá tartoznak, polgárok lenni kö­telesek, néhány megyei követ azon oknál fogva kihagyatni kíváná, mivel az előbbi szakaszban a’ nélkül is elő van számlálva minden categoria, miszerint valaki polgár lesz. — Egy más megyei követ azonban erre azon észrevételt téve, hogy a’ 100, 101 (kik nem kötelesek polgárok len­ni?) és 115. §§. összefüggésben vannak egymással, és mi­előtt a’ 100. § kihagyását elhatároznák, tanácskozni kell az elv fölött. A’ 112-ik § azt mondja: „minden polgár a’ polgári őrseregben szolgálatot tesz“; a’ 115. §-ban pedig az van, hogy azt helyettesek által is teljesíthetik. Itt hát az a’ kérdés: tartozik e minden részt venni a’ polgári őr­­seregben, ’s ha tartozik, személyesen tartozik e, vagy pe­dig helyettest is állíthat magáért? továbbá, a’ ki csak lak­bért fizet, napszámból él, tartónk e részt verni akár sze­mélyesen , akár helyettesítés által a’ polgári őrseregben ? Ezek vannak összeköttetésben a’ 100. § sal, azért előbb a’112. §-t méltóztatnának tanácskozás alá venni. Ő az ügyvédeket, orvosokat ’stb. kivenné az örseregben való szolgálataiét, de a’helyettesitést rájok is kiterjesztené. — Egy más megye követe szerint összezavarják a’ fogai­mat , ha a’ fölött tanácskoznak, hogy az, a’ ki polgár, tartozik e polgári kötelességét teljesíteni ? mert azt senki sem fogja mondani, hogy nem tartozik, hanem itt arról van szó : tartozik e minden polgár lenni? Erre nem köte­lezhetni mindent, mert ebből az is folyna, hogy minden polgári teherben részt vegyen, ’s így az őrseregi szolgá­latban is; pedig művésznek, tanítónak, ha mindjárt qua­­lificálva van is a’ polgárságra , sokszor nincs annyi jöve­delme , hogy polgár lehessen, az őrseregben részt ve­hessen , magának egyenruhát csináltasson. Különben is a’ törvényben örök ’s változhatlan elv, hogy ki mennyi jó­téteményt vesz el, annyi teherben részesüljön; az emlí­tett egyének pedig, ha polgárrá lenni és azzal járó köteles­ségeket teljesíteni kényszerittetnének, több teherben ré­szesülnének, mint jótéteményben. Maradjon meg hát, ha méltányosak akarunk lenni, a’101. § (t. i. tetszésektől függ polgárnak lenni), és még az értelmi kapacitásokat is tegyük hozzá. Egy más megyei követ azon véleményben volt, hogy itt az örseregről említést sem kellene tetmni, mivel ezen kérdés tulajdonkép oda tartozik, hol az egész ország vé­delmi rendszere elintézéséről leszen szó. A’ so­gi in­dítványt, melly bizonyos jövedelemmennyiséghez köti a’ polgárságot, el nem fogadták; így hát már most arról kell tanácskozni, hogy minden polgár részt vegyen e az őrse­regben ? Nézete szerint a’ ki csekély keresetéből egyen­ruhát sem bír csináltatni, az ne vegyen részt a’polgári őr­seregben ; a’ kinek pedig semmije sincs , ’s napszámmal keresi kenyerét, annak kezébe veszedelmes volna fegy­vert adni. Igaza volt azon érdemes követnek, hogy ki meny­nyi jótéteményt vesz el, annyi teherben részesüljön; az­ért, ha már az őrsereget csakugyan rendezni akarják, a’ 99. §. c) pontja alatt levők tartozzanak szolgálatot tenni az őrseregben, a’ kapacitások pedig nem. — Az ezután szó­ló megyei követ szerint a’ polgári őrsereg rendezését, minthogy egynemű a’ nemesi insurrectióval ’s bandérium­mal, akkorra kellene halasztani, mikor ezek elrendezése kerül szőnyegre. Egy megyei követ szerint a’ kir. választmány igen jól tette, hogy megemlítette az örsereget, mert előszámlál­ván a’ polgárok jogait és kötelességeit, elő kellett szám­lálni a’ kötelességeket is. Némelly kir. városok — fájda­lom ! — a’ tanács hibája miatt egészen elhanyagolták e’ te­kintetben kötelességeket; pedig annál szebb kötelesség nincs, mint hogy a’ város csendét ’a békeségét fegyverrel is ótalmazza. Eddigelé kötelességévé is tették annak, kit polgárnak bevettek, hogy magának egyenruhát csináltas­son ’s fegyvert szerezzen. — Nem érthet egyet ab­ban , hogy akkor kellene intézkedni a’ polgári örseregröl, mikor az ország védelmi rendszere kerül tanácskozás alá; mert minthogy örsereg van, intézkedni kell róla. — A’ vá­lasztmány azon elvből indult ki, hogy polgári örsereg le­gyen , ’s mindenki tartozzék benne részt venni. Nekünk is ezen elvet kell szemünk előtt tartani, és a’ status érde­ke is azt kívánja, hogy minden egyenlő részt vegyen e’ polgári kötelesség teljesítésében. Minthogy azonban le­hetnek, sőt bizonyosan vannak is okok, mellyeknél fogva va’akit e’ tekintetben a’ polg. kötelesség teljesítése alól fölmenthetni, azért a’ 111. §-hoz, miszerint „minden pol­gár a’ polgári őrseregben szolgálatot tesz, a­zt szeretné tétetni, kivévén azokat, kiket a’közgyűlés az alól szegénység vagy betegség miatt föl­ment. — Egy megyei követ szerint szinte szót kell ten­ni az őrseregről, és ezzel a’ nemzetiséget is összekötni; mert van város, hol most is dragonyos ruhában állnak ki a’ polgárkatonák. — Egy más megyei követ szerint, a’ ki polgár nem akar lenni, nem kell rá kényszeríteni; ha pe­dig valaki 80 ft házbért fizet, és jelenti magát, a’ pol­gárságot tőle a’ 102. § szerint nem tagadhatni meg. An­nak elhatárzását aztán, hogy az illyen tegyen e szolgála­tot a’ polgári örseregben, vagy ne, bízzuk a’ városok sta­­tutarius jogára. A’ többség a’ 100 és 101 §-t (ki köteles, ki nem kö­teles polgár lenni ? meghagyó, az utóbbihoz azonban a’ 99-ik szakasz új d) pontját is hozzá teszi. A’ 102-ik §. (kiktől nem tagadhatni meg a’ polgári jogot ?) megmarad. A’díszpolgárokról szóló 103. § ra egy megyei követ azon éss­revételt téve, hogy ő nem barátja a’ czímeknek ’s kül­ső megkülönböztetéseknek, mivel sokan olly tettért kap­nak czímet, mellyért büntetést érdemlettek volna. A’ ré­gi görögök ’s rómaiak korában és ma is az uj világban legdicsőbb czím a’ polgár név. Ne tegyünk hát különbsé­get a’ polgár és díszpolgár közt, mivel akár anyagi, akár szellemi útón érdemli meg valaki a’ polgárságot, mind ket­tő bele foglaltatik a’ 99-ik szakaszba. Ha külföldit érde­mei tekintetéből polgársággal akarnak megtisztelni, le­gyen az is egyszerű polgár, nem pedig díszpolgár. En­nél fogva a’ 103. § t és az azzal összefüggésben levő 114-et a’ díszpolgárok jogairól kih­agyatni kéri, mi csakugyan ki is hagyatott. A’ testületekről szóló 104. § megmarad, a’ 105 és 106 §§ (az osztatlan vérekről és közös birtokról) kihagyatott; minhogy a’ 99. § a) pontjából az egyedül és kirekesztőleg kihagyatván, az által szükségte­lenné vált. A’ 107. § (t. i. a’ ki e’ törvény kihirdetésekor már polgár, ezután is az marad, ha mindjárt a’ 99. §ban leirt képességgel nem birna is) megmaradt; egy városi követ indítványára azonban belőle a’„díszpolgárok­­ként“ elől a’ disz szó a’ 103. § kihagyása nyomán ki­hagyatott. Ezután a’ polgárok jogairól szóló 108. § kerülvén ta­nácskozás alá, hosszas vitára adott alkalmat, miért an­nak tartalmát közöljük. „108 § Minden polgár: a) a’ vá­rosi képviselő testület tagjait és az országgyűlésre külden­dő követet közvetlen választja; — b) a* városi képviselő testület tagjává („országgyűlési követté“ a’jegyző szerint csak tévedésből csúszott be) és a’városi közhivatalokra, a’ mennyiben e’ jelen törvény kivételt nem tesz, és az utób­biakra nézve a’ megkívánt személyes kiképzéssel bír, vá­­lasztathalik.“ — Erre egy városi követ kijelenté , misze­rint küldői kívánják, hogy a’polgárok ne csak a’köve­tet, képviselőt, hanem a’ tisztviselőket is közvetlen vá­laszthassák. — Egy megyei követ szerint minden polgár, a’ ki 6 ft adót fizet, választhassa a’ követet; minden pol­gár, a’ ki 24 ft adót fizet, a’ b) értelmében választathas­­sék.—Egy megyei követ más alkalommal azt indítványoz­ta, hogy a’ ki polgár lesz, tudjon magyarul; ezen indít­ványra—úgymond—a’ Hírnök azt mondta, hogy elmellőz­­tetett; most hát újra kéri’s felszólítja a’t. R­et előbbi indítványa pártolására, de ez viszhangra most sem talált. — Egy más megyei követ mostanra tártá fel, hogy Cs. érdemes követétől egy dolog iránt fölvilágositást kérjen, t. i. miért van az, hogy a’ képviselőt ’s követet választja a’ polgár, a’ képviselő meg aztán választja a’ tisztikart ?! Egy megye követe szerint e’ tárgy igen nagy fontos­sággal bir, mivel ettől függ a’városok jövendője, sőt nagy részben a’ hazáé is. Először az a) pontra nézve fejti ki nézeteit. Mikor a’ polgári qualificatio volt vita alatt, azoknak, kik azt földbirtokhoz akarták kötni, azt mond­ták : itt nem egyenes választásról van szó. Itt azonban a’ követválasztás már egyenes választás ; a’ követ voksától függ a’haza boldogsága, tehát azért felelősek a’küldők, ha rész, tehetetlen követet küldenek. Azért szerinte már itt egy kis qualificatio kivántatnék; itt nem elég csak a’ jóakarat, jószándék, hanem bizonyos tudományos mű­veltség is szükséges; mert a’ választókat nem teszi a’pol­gárok alsó osztályába, és igy tölök kívánhatni némi ga­­rantiát, mit a’képviselő testületnél inkább remél fölta­lálhatni; ezt napszámosoknál keresni hasztalan munka, ezeknél a’ szabadság mindenütt gorombasággal jár. Ame­rikára igen szeretnek hivatkozni, ott a’ választottak hajba kapnak egymással, pisztollal járnak, ’s nem a’ legillen­­dőbben viselik magokat. Ott is a’ senatusból kerülnek ki a’ legderekabb emberek , nem a’ képviselők kamarájából. A’ követeket e képviselők által szeretné választatni. E’ te­kintetben a’ vármegyékre nem hivatkozhatni; mert ott tör­­vény szerint jó birtokos nemest kell választani, és a’hosz­­szas gyakorlat által már meg is szokta a’ cortes, hogy ha lehet magam úgy kifejeznem, az urak közül válaszszon. Ha azonban azt észreveszik, hogy a’ nép a’városokban azt választja követnek, a’ ki neki tetszik, a’ cortes is könnyen azon gondolatra jöhet, hogy maga közül válaszszon kö­vetet, mert a’6­ért napi díj sok embernek csiklandozza szivét, ’s ezért csábításhoz is folyamodnak. Városokban ezen választás még több alkalomra adhat okot, mert a’vá­rosi követnek provinciális érdeke van, a’ nép mindig a’ zárt falak közt egy tömegben marad, és egy jó ékesszóló népszónok, mikor neki tetszik, fölizgathatja. Azért az illy általános választásból származható káros következések el­hárítása végett sokkal jobb, czélszerűbb a’ követválasztást a’ képviselőkre bízni. Vagy bizony tán a’ nagy számtól várják a’ garantiát, a’jó utasítást ? Ebből az következnék, hogy Borsodnak, Marmarosnak, minthogy ott több ember választ, jobb követet kell küldeni, mint Csanádnak, mint­hogy itt kevesebben vesznek részt a’ választásban. Nem kell továbbá azt sem felejteni, hogy az egész nép által vá­lasztott követnek a’ képviselő testület adja az utasítást. — Már most tegyük, hogy a’ követ nem tartja meg utasítását, ’s ezért a’ képviselő testület visszahívja. Mi történ­ik itt? A’ visszahívást maga igazolása végett köteles a’ képviselő testület a’ polgárság ítélete alá bocsátani (és ekkor a’ polgárság tanácskozó testület lesz, mit a’ t. RR. nem akar­nak) különben ha csak felszólítja a’polgárságot, hogy válaszszon más követet, az előbbit újra megválasztja, és a’ képviselő test­ utasítása lesz... egy nagy semmi. Ezen ok­ból önkint foly, hogy 3 —4 város polgárainak követvá­lasztásra leendő összejövetelét sem tanácsolja. Itt legalkal­masabban úgy lehetne a’ bajon segíteni, hogy ha a’ kép­viselő testületre csakugyan nem akarják a’választást bízni, válasszanak ugyanannyit magok közül a’ polgárok, p. o. a­­hol 300 képviselő van, válaszszanak még azokhoz ugyanannyi polgárt, és aztán ezek válaszszák együtt a’ követet ’s készítsék az utasítást. Többen: maradjon a’ szerkezet. Egy megyei követ szerint az, hogy a’ kö­vetet a* pol­gárság válaszsza , a' követutasitást pedig a’ képviselő tes­tület készítse, együtt meg nem állhat, azért a* követuta­­sitásnak is a’ polgárság befolyásával kell készíttetni. — Egy megyei követ sajnálkozását ’s csudálkozását nem titkolhatja el a’ felett, hogy mikor az ilirismus forgott szőnyegen, a’ magyar nyelv ’s nemzetiség terjesztését olly hőn pártolták; most pedig a— követének minden figyelmet érdemlő indítványa olly nyom nélkül hangzik el. — Véleményét röviden kimondván, akarja, hogy a’ polgárság ne csak a' követet, hanem a’ tisztviselőket is válaszsza. Az ezután felállt megyei követ­­— követének azon felszólítására, hogy ha a’ követeket polgárság választja, miért bízzák tisztviselők választását a’ képviselő testü­letre — azon felvilágosítással szolgált, miszerint lényeges különbség van a’ követ- és tisztviselő-választás közt. A’ választmányt ugyanazon elv vezérlette munkálatában,hogy a’ polgári jog gyakorlatából, azaz a’ választásból senkit ki ne vehessen; más részről azonban olly intézkedést is akart tenni, miszerint a’ választásban az elvétést lehető- 173

Next