Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-11-26 / 303. szám

Vasárnap pest 303. November 26. 1843. HIBLAF. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer : csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint , borítékban 6 forint, postán borítékban 6 forint pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyebütt minden császári királyi postahivatalnál.­­ Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorért apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. _____________________________________________________ Előfizetés a’ „Pesti Hírlap“ fln I­­-ik évi folyamára. Midőn vállalatunk harmadik évének végével a­ „Pesti Hírlap“ nem sükertelen működésére némi önérzettel visszatekintünk, kötelességünk­ben áll a’ közönségnek, annyi akadályok, annyi megtámadtatások között is soha nem csökkent, az országgyűlés óta pedig még nevezetesen növeke­dett részvétéért ’s pártfogásáért szíves köszönetü­nket kijelenteni; egyszersmind jelentjük, hogy Hírlapunknak valamint iránya, úgy előfizetési fölté­telei 1844-re is változatlanul maradnak. Tudnillik: Buda-Pesten házhoz hordással egész évre 10 pft, fél évre 5pft. postán küldve egész évre 12 p ft. fél évre 6 pft.—A’ mi az orsz.gyűlési tudósításokat illeti: kérkedés nélkül szabad a’tapasztalásra kezességül hivatkoznunk, hogy akár gyorsaság, akár terjedelem ’s érdekesség tekintetében sem pesti, sem pozsonyi lap meg nem elözend. — A’ czímek hibátlan beküldése, ’s a’ megrendelés sietteté­se kéretik, hogy a’ nyomatás a’ kellékhez alkalmaztathassék. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik. — A’ szerkesztőség bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőitől fogad el. A’ kiadás körébe tartozó minden tárgyak, valamint a­ hirdetések iránti leveleket pedig kérjük (bérmentve) a’ „Pesti Hírlap kiadó hivatalához“ in­­téztetni, ’s a’ különben is eléggé elfoglalt szerkesztőséget azoktól megkiméltetni. Landerer Lajos, ___ a­ „Pesti Hírlap“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Megtiszteltetés. Névmagyarítás. Vezérczikk (Műegyetem avagy P­o­l­yt­e­c­h­n­i­c­u­m). Országgyűlés. Adakozás. Nyilatkozat. Fővárosi újdonságok. Megyei dolgok: S­ár­os (körlevelek, magányügyek). Kraszna (intézkedések a’ magyar országgyűléseni meg nem jelenhetés miatti perbeidéztetés következtében). Liptó (a’rendek hatá­rozata a’ magyar nyelv iránt fentartatni határoztatik). Egye­sületek: Iparegyesület. Takarékpénztár. Kisfaludy-tár­­saság. Külföldi napló. Havasalföld. Szerbia. Spanyolhon. Hiv. tudósítások. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Heviliagyaritás. ö cs. ’s apost. kir. felsége Obersteiner Antal, Lajos, Pál és János testvéreknek vezeték­nevüket ,,Főkövy“-re változtatni, legkegyelmesben megen­­gedni méltóztatott. ]?Megtiszteltetés. Kubinyi Ágoston, nem­­zeti muzeum-igazgató urat, a’ nassaui herczegségi természet­vizsgáló társulat (Verein für Naturkunde im Herzogthum Nassau) tiszteletbeli tagjává nevezte ki. Vezérczikk. (mű egyetem avvagy polytech­nic­u­m.) A’ P. H. 270. számában a’ Ludovicea hadi aca­­demiának nemzeti műegyetemmé átalakítása tárgyaltat­ik. A' czikk ollyani, melly cséfolhatlan logicája által a” főkér­désnek sajtó utjáni további vitatását feleslegessé teszi. A’­ átalakítás nemcsak lehetséges, hanem törűlaményeinket tekintve azon egyetlen mód, melly által egy nemzeti ala­pítvány élvezetéhez juthatunk. E’ fő kérdéshez, mivelhogy feloldottnak tekintem, én nem akarok szólani. De vannak más kérdések, mellyek az érintett c­ikkben nem ex pro­­fesso, hanem csak mellesleg tárgyaltat­ván , akaratlan félreértéseket szülhetnének. A’ csak mellesleg tárgyalt kérdések közül, jelenleg csak a’ következőt emelem ki, tudnillik: „hogy ha már iparos nevelésre akarjuk fordítani a’ Ludovicea alapítványit, tehát csak műegyetem avvagy polytechnicum legyen az , mire fordítjuk ’s nem inkább kisebb ipariskolák ? Miért kez­tjük az építést felülről, a’ fedélnél, holott a’ falak sem állanak, mellyekre a’ fede­let rakni akarjuk? Minden ugrás természet elleni bűn, melly előbbutóbb megboszulja magát.“ A’ P. H. ezen olly természetesnek látszó ellenvetésre, minthogy illy tévedés csak tárgyavatatlanságból származhatik, kívülről keres ar­gumentumot, és röviden így felel: ipariskola lesz akár­mennyi, mert kisebb intézetekre nézve nemcsak egyesek, hanem a’ kormány ,részéről is ujabb időkben hathatós lé­pések történtek. Én megvallom, hogy meggyőződésem szerint e’ felelettel nagy része az olvasó közönségnek meg lesz nyugtatva; mert itt a’ fal, tehát nem szükségtelen a* fedél, itt az első lépés, tehát ugrás nélkül megtehetjük a* másikat is. De engem illy felelet ki nem elégít, ’s bár­­m­elly czélirányosnak tartom első lövésül az ipariskolát és műegyetemet fallal és fedéllel, első és második lépéssel, midőn a’ kérdés csak megpendítetik, egybehasonlitani; szintolly bizonyos az is, hogy hoszabb vitatkozás alatt ta­lán valakinek eszébe juthatna megkívánni, hogy a’ fedél összeállításával mindaddig várakozzunk, mig a’ fal igazán fel lesz építve, azaz, hogy a’ bilit hat hónapra elhalasz­­szuk. Illy állásánál a’ dolognak tudom, hogy a’ P. H. szer­kesztője, bő olvasottságánál és általánosan ismert vitatko­­zási könnyűségénél fogva, találna argumentumokat, szebb­nél szebbeket, mellyekkel az illy halasztási inditványt diadalmasan felkonczolná; mindazonáltal, minthogy a’ P.H. szerkesztőjének gondjai ezernyi tárgyakra terjednek, mellyek egyiránt hasznosak és érdekesek, tehát ideje sem lehet, mindeniket minden oldalról és minden ellenvetések ellen körülpánczélozni,—ez alkalommal,’s a’mondott szer­kesztőség engedelmével, én veszem át e’ tárgyat, hogy azt, mennyire tőlem kitelik, kellő világba állítsam. Legjobb lenne minden esetre, ha a’ műegyetemet, ipariskolát, olly röviden és szabatosan értelmezhetném, hogy az által a’ homály és kétségnek még csak árnyéka is eloszlatatnék. Azonban mit L­i­n n­ó a’ természetről mon­dott, hogy az magát rendszerbe foglalni neki hagyja, az áll a’ természet országain kívül olly tárgyakra nézve is,­ miket a’ szabad emberi éss kigondolt. Hogy mi a’ három­­­szög, kör, másodpercz ings,—tudom,'s egy pár szóval de­finiálhatom is; a’ műegyetemet,reál- és ipariskolát, hason­ló szabatossággal értelmezni nem tudom.. Néhány kisebb­­nagyobb műegyetemet,reál- és ipariskolát, saját tapaszta­lásomból ismerek, ’s a’ fonállók nagyobb részének törté­neteit és szabályait olvastam; de mindezek által csak annak ismeretére jutottam, hogy az alapítókat gyakran nem vala­mi meghatározott világos elv, hanem inkább a’ napi szük­ségek érzete vezérlé. De, ámbár a’ mondattakhoz képest, olly képét nem raj­zolhatom a’ szóban forgó intézeteknek, hogy általa a’ nem-akarás minden álruhát okoskodásaiból kivetkőztes­sem; mindazáltal olly két jellemét sorozhatom el a’ mű­egyetemeknek , mellyek keletkezhető vitatkozásokban ki­indulási pontokul szolgálhatnak. A’ műegyetemeknek e’ két jelleme pedig a’ következő: 1) hogy bennök a’ tudo­mányok nem népszerűs­g és töredékesen, hanem lehető­leg alaposan és kimeritőleg adatnak elő; 2) hogy olly tu­dományok taníttatnak, mellyek a’ tanulót okszerű me­chanic­ussá és gyárossá, több helyütt pedig még ke­reskedővé, földmérővé és épitészszé is képe­zik. Több helyütt, mondom, és többnyire ott, ha földmé­rők, építészek és kereskedők számára külön intézetek a’ műegyetem alapítása előtt még rém léteztek. A’ műegye­tem és kisebb ipariskola tehát, ezér­ a más eszközökre néz­­ve , egymástól lényegesen különböznek. Czélra nézve, menny­iben a’ műegyetem nagyobb vállalkozókat képez, az iskola pedig csak a’ leendő közönséges kézműveseket ta­nítja olly dolgokra, mellyeknek, ha el nem felejtik ’s al­kalmazni tudják, jövendőben hasznát vehetik. Eszközökre, mennyiben a’ műegyetemnek nagyszerűbb gyűjtemények­kel kell bírnia, mik nélkül az ipariskolák el lehetnek. A’ mi középintézet van e* kettő között — van pedig egynél több a’ 12-rét német álladalmakban — az még most szükséget, igazi szükséget alig pótol, mit az eredmények eléggé tanúsítnak. Reáliskolának végül azt szokták ne­vésni, mellyben az ifjak a’ földleíráson és történeteken kívül, vagy csak az elemi maihasist*) és természetleirást, vagy néhol a* physicát és chemiát is tal­ulják. Ezek igy lévén­ pedig igy vannak tagadhatlanul— azt kérdem : hol itt a’ szükséges kapcsolat az ipariskola és műegyetem között, azon kapcsolat, mellynél fogva a’ mű­egyetem alapitása, ipariskolák nem léte miatt, pazarlás lenne? Hol itt az első és második lépés, a’ fal és a’ födél? Ama’ kézműves, ki egy pár mechanicai tétel felkapása után, kalapácshoz nyúl, tehát mechanicus, gyáros, épí­tész nem lesz, beéri azzal, mit az iparoskola nyújthat, de miket tanulni a’ mechanicusnak, gyárosnak, építésznek időveszteség volna. Egészen máskint állana a’ dolog, ha valaki nem az ipar-, hanem a* reáloskolákat állitná szükséges előzmény­nek , mi mellett nemcsak némelly okok, hanem több pél­dák is szólnak. Da mi hát tulajdonképen az a’ reáloskola ? Véleményem, és valamennyi reáloskola szerkezete szerint nem egyéb, mint olly intézet, mellyben főkép a’ mat­hesis és természettan tanittatik, azaz olly tudományok, mellyek a* mechanicai kiképzés alapkövei lévén, ennél fogva többnyim nem­ is külön osztályban, hanem magában a’ technical cursusban, adatnak elő. Hogy néhol, például Bécsben, külön reáloskolák vannak, az az iparos nevelés históriai kifejléséböl magya­r) Felette nagy különbség vagyon az elemi és népszerű mathes­s között. Ezt kérem jól megjegyeztetni, rázható; előbb reáloskolák állíttatván, és csak később, ezeknek elégtelensége érzetéből, a’ szükségnek megfele­lőbb, teljes műegyetemek. Korunkban előbb külön reál­oskolát alapítani, mint műegyetemet, véleményem szerint annyit tenne, mint előbb külön pathologiai és pharmaco­­ogiai intézetről gondoskodni, mintsem létrehozandó jel­es orvosi karról. De lássuk a­ dolgot inkább egy követésre méltó concret példában. Alsó-Ausztria iparossága világszerte ismeretes. II. József uralkodása óta az ausztriai kormány mindent elkö­vetett, mi az ausztriai tartományoknak, nevezet szerint Alsó Ausztriának, e­ tekintetbeni szerencsés kifejtésére szükséges vola. Mi is annyira sikerült neki, hogy Balbi állítása szerint, az Alsó-Ausztriát némi tekintetben csak az angol gyárvidékkel hasonlíthatni össze. És ezen Alsó- Ausztriában van egy műegyetem, hozzákapcsolt reál­oskolával és több apró, ámbár máskint neveztetni szokott, iparosiról»». A’műegyetem, melly számos külföldi intézet­nek mintául szolgált, kereskedőket, földmérőket, mecha­­nicusokat, gyárosokat és építészeket nevel; a’ reáloskola előkészitő osztályul szolgál, az iparoskolák csak népsze­rű fogalmakat terjesztenek­ És felette nevezetes körülmény az, hogy a’ bécsi reáliskola olly annyira nem tikerülhet­­len első lépés a’ mű­egyetembe, miszerint a’ volt realisták­ról legfelebb és annyit mondhatni, hogy azok a’ műegye­tem hallgatóinak körülbelül csak ’/s részét teszik! A’ mű­egyetem másunnan kapja tanítványainak nagyobb felét — ’s ki hinné, hogy épen gymnasiumokból és egyetemekről! Igenis, gymnasiumokból ’s egyetemekről. Tapasztalás bi­zonyítja, hogy vagyonosabb házakból számos ifjak, a’ gymnasiumok és egyetemek tudósságával meg nem barát­kozhatván , a’ műegyetem által neveltetnek hasznos pol­gárokká. Nem írok ehez commentárt, hanem az olvasók belátására bízom annak megfontolását: valljon nem létez­nek e nálunk is ifjak, kik — a’„quae maribus“ és vok „omissio“ fejekbe bele nem férvén — köznevelési egyoldalú rendszerünknek áldozatul esnek; 's valljon, nem tapasztaltuk e, hogy épen azok, kik memorizálásra és discursiv fogalmakkal­ bánásra alkalmatlanok, az intui­tív fogalmak terén egészen hon találják ma­­gukat--------- ? Az olvasó talán csodálkozva fogja látni, hogy Alsó- Ausztriában kevésbé tudományos, mint a­ műegyetem, de az iparoskoránál tudományosab­b középintézet teljességgel nem létez, és ezt bizonyosan hézagnak tartandja. Én min­den tartózkodás nélkül nyíltan megvallom , hogy több illy középnek nevezhető intézet lételét tudván, hosszabb ideig magam is csodálkoztam , ámbár mindjárt eleinte átláltam, hogy a­ fal és fedél kapcsolata itt nem alkalmaz­ható,és hogy illy középintézeteknek egy külön osztályra kellene számí­tottaknak lenni. Több írók, nevezet szerint Nebenius, ki egyébiránt itt ismeretien terrénumon kalandoz, élénk színekkel festik egy közép­iskola remélhető hasznait. És hasznos volna is az minden bizonynyal, ámbár nem azon mértékben és nem azon módon, mint sokan gondolják, miről alább fogok egy pár szót ejteni — ha a’ dolog a’ je­len körülmények alatt kivihető volna. Lám az alsó-ausz­triai iparegyesület, mellynek nagyszerű munkálkodásairól talán más alkalommal szólandok, fenállása óta minden utón módon ép e’ középosztályt — melly a’ nagyobb vállalkozó és közönséges mesterember között szinte közepett áll — akarja hálójába vonni — de siker nélkül. Cselt gondoltak ki, hogy Bécs városa számos festőit (Färber) barátságos conferentiára becsöditsék — de a’ titkolódzó féltékeny mesterek kün maradtak. Nyilvános előadásokat tartattak vasárnapokon, a’ nőtudományoknak azon ágaiból, mely­­lyek ép e’ középosztályt érdekelhették, de a’ ki megjelent, nem azon középosztályból való volt-----------. Illy előz­mények után végtére meggyőződtem, hogy nem ezen osztály az, mellyre direct tanítás által sikeresen hathatni. 193

Next