Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)
1844-05-16 / 352. szám
hatalmat munkálkodásától elüti; sőt inkább az országgyű-lés a’ kormánynak minden hasznos működéseiben leghatalmasb támasza. A’honvédelemre nézve pedig: az évenkinti országgyűlés alkalmat nyújt a’ nemzetnek, lépéseit önvédelmére koronkint a' legézészerűbben elintézni; ezáltal a’ polgárok lelki függetlenségre ’s nagy tettekre hevülnek; ez által, igazi jól elrendezett honvédelem által, magosulhat fel a’ haza és kormány külföld irányában; mert hisz axióma az, hogy egy, fegyverben gyakorlott, ’s lelki függetlenség érzetében erős nemzet, legyőzhetetlen. A’ status financiális állapotát illetőleg: a’budgetnek kivetése, a’ status-adósságok fölvétele’s azoknak pontos lefizetése, ’s egyéb, a’ nemzetnek pénzügyét érdeklő nagy kérdéseknek a’ körülményekhez képesti eldöntése, mulhatlanul igénylik az országgyűlés évenkinti tartását, hacsak azután nem akar az ország számot venni, mikor már minden pénze oda van. Az mondatott, hogy az évenkinti országgyűlés tartásával a’ megvesztegetések szaporodni fognak; szóló gróf pedig azt hiszi, hogy akkor a’ megvesztegetések gyérülni fognak; akkor nem lesz kedve némelyeknek, mint most imitt amott, a’ dézma-borral vesztegetni, ’s ama’ szójárások is hamarább elnémulnak az évenkinti országgyűlés tartásakor, miszerint az mondatik, hogy mintegy halomra gyűlnek a kormányhivatal után sóvárgó képviselők alázatos instantiái! — Röviden: a’t. RR. izenetét pártolja. Egy gróf főispáni helyettes azt mutogatá: ha valljon az országgyűlésnek évenkinti tartása által meg lesz e az országgyűlés mechanismusa változtatva, vagy nem? Szóló gróf szerint egyáltalában nem, a’ mennyiben a’ t. RR nem mondanak egyebet, minthogy évenkint országgyűlés legyen; már pedig, hogy az országgyűlés mostani mechanismusa mellett 3, 4 hónap alatt olly roppant teendő végeztessék, az lehetetlen. Elmondá továbbá szóló gróf, mi sok ceremóniával kezdődik az országgyűlés,s annak kezdetén mi sok idő pazaroltatik el az előleges tanácskozásokra; elmondá a’ kir. előadásoknak a’ megyékhezi leküldését, az utasítás készítését; ’s ezekből azon következést vonta, miszerint az igazi komoly tanácskozásra, a’ t. RB. által tervezett négy hónapos országgyűlés idejéből semmi sem jutna; és számolgató az 1838s-ki országgyűlés éveit, ’s azok eredményéül a’ 8 úrbéri czikket is megemlité, ’s ezt az évenkinti országgyűlésre alkalmazó, a’ két tábla közti szóváltások hosszú folyamát. Azt is mutogatni igyekezék, mikép nem czélszerű az országgyűlés elrendezéséből egy lényeges részt csak úgy kikapni; ha ez történnék, az országgyűlés gépe kerekei ’s lánczai egymásba fűzve nem lennének,’s azok szerte hullanának. Hogy más országokban évenkinti országgyűlések tartatnak, oka —úgymond szóló gr. — az , mert ott olly kifejlett erős municipiumok nincsenek, mint Magyarországban, mellyek segedelmével országgyűlésen kívül is olly sokat lehet végezni. De az igazság kiszolgáltatása is megakad, szóló gróf szerint, ha a’ megyék szüntelen csak országgyűlési tárgyakkal, ’s az azokra készítendő utasításokkal foglalkoznak; mi alatt jobb volna a’ törvényhatóságoknak, a’törvények összehalmozása helyett, azoknak végrehajtásáról gondoskodniok. Az országgyűlés évenkinti tartása által folytonos agitatio, ’s ez által az egész országban fermentatio keletkezik ; és valljon a’ föligatott kedélyek alkalmasok e nagyszerű kérdések megfejtésére; pedig ettől függ a’ haza üdve ’s jövendő boldogsága. Szóló gróf az adó kérdését veszi föl, mellyben jelenleg a’ haza jobbjai és nagyjai fáradoznak, és kérdi: valljon akkor, mikor e’ nagyszerű tárgy iránt hajlamot akarnak a’ nemzetben gerjeszteni, czélszerű és ildomos e egy olly csatornát nyitni, mellyen e’szegény nemzet pénze kifolyjon; mert az évenkinti országgyűléssel sok pénz foly ki — korteskedésre. — Gróf Dá t pártolja. Egy gróf főispán a’ jobb oldalon az előtte szólott gróf főispáni-helyettes által elősorolt hiányok kipótlására, egyedüli útnak az országgyűlés évenkinti tartását találja, és megjegyzi, mikép e’ tárgy némellyek előtt, miután az országgyűlés még rendezve nincs, talán idő előttinek tetszik; de hisz egyik lépés a’ másikat vonja maga után ; épen az országgyűlés évenkinti tartása által érik meg a’ nemzetnél ama’ gondolat, miszerint az országgyűlésnek rendeztetnie kell. És miért ne lehetne e’ karikát — az országgyűlés évenkinti tartását — az országgyűlés mechanismusából kivenni, egy olly gép mechanismusából, melly még rendezve távolról sincs?! és ha nem újít a’ magyar törvényhozás avult institúcióin, hova marad el más nemzetektől?! E’legközelebb tervezett ujós nem illik tán az alkotmány-gép kerekeibe? de szóló gróf kérdi: hát valljon az adó , miben most fáradoznak a’ haza lelkesbjei, beillik e az alkotmány kerekeibe? és mégis, adja isten, hogy az adó tárgya kívánt sikerrel végeztessék! ! — Hogy az igazság kiszolgáltatása akadályoztatni fog az országgyűlés évenkinti tartása által, ez áll a’ három évenkinti országgyűlésnél is; hogy ez igy van, abnormis állapot, ’s ennek a’nemzet részéről leendő belátása az országgyűlés évenkinti tartása által hamarább megeshetik.— Az országgyűlési ceremóniájé sok időt rabol el a’törvényhozától, igaz, de szóló gróf azt mondja: ha minden esztendőben meglátják egymást a’ törvényhozó test tagjai, örülnek bár, de bizony olly sokat ceremoniázni még sem fognak. — De van egy ok, mi felbomlott, miszerint az mondatott, hogy évenkinti országgyűlés annyi, mint évenkinti követválasztás, — ez pedig annyi, mint a’ nemzet demoralisatiója; szóló gróf is azt hiszi, miszerint az évenkinti követválasztás a’ nép demoralisatiójára nagy mértékben fog szolgálni; de itt föl lehet szólitni a’tek. Reket, mikép az említett tekintetnél fogva egy olly szakaszt szerkeszszenek, mellynek értelmében a’ követ 3, 4, 5 évre választassák; igy a’ gyakori demoralisatiótól nem lesz mit félni. Itt nádor ő fensége azon észrevételét adá elő, miszerint nagy különbséget lát az évenkinti országgyűlés , és azon országgyűlés közt, melly minden évben összejő. Hogy ezen különbség még nyilvánosabb legyen, hivatkozik ő fensége az előtte szólott grófra, ki azt monda, hogy ő a’ t. Kir. javaslatát elfogadja, de azon módosítással és hozzátétellel, miszerint a’ követválasztások nem évenkint, hanem egyszer több évekre történjenek. Ha itt a’ tárgy szoros definitiója mellett marad az ember , akkor ez nem lesz évenkinti országgyűlés, hanem úgy, mint Angolországban hét éves országgyűlések vannak , lesznek nálunk is három, négyévesek. És e’meghatározásról a’t. RR említést nem tesznek. — A’ másik az — úgymond ő fensége — hogy az országgyűlés mostani mechanismusában nehézségek állanak elő, mellyek az országgyűlés évenkinti tartását akadályozzák. Ezek szerint vagy azt kell előbb elhatározni: legyenek e évenkint országgyűlések? vagy azt: mellyek azon módok, mellyek által az országgyűlés évenkinti tartása könnyű és hasznos legyen? Egy báró a’ jobb oldalon illy szellemben nyilatkozott: nem akarja — úgymond — a’ haza roppant teendői hosszú sorát elszámlálni, csak azon ismeretes aneedotát említi meg, miszerint azt szokták mondogatni, hogy Magyarországot az üstökös csillag által okozandó végveszély egy pár századdal később éri, mert annyival legalább hátra van más országok megett. E hátramaradáson segíteni kell, de a’ teendők roppant tömegéhez évenkinti országgyűlés kell. — Azt mondja tán valaki, hogy három évenkint öszszejövén, ’s egy évig itt üldögélvén, ez ép annyit tesz, mintha évenkint négy-négy hónapot ülne együtt a’ törvényhozás; de erre szóló báró azt mondja, mikép a’ munka sikerének factora nemcsak az idő, hanem a’ kedv is és energia, mellyel a’ munka folytattatik; jó kedvvel ’s elasticus lélekkel több eredményhez lehet jutni néhány hét alatt, mint unatkozás közt hosszú évekig. Fő ellenvetés , miszerint a’ mostani halogató fonák systema mellett, 4 hónap alatt nem lehet eredményhez jutni; de kérdi szóló báró, az időben van e a hiba? Isten hat nap alatt teremtő a’világot, igaz, isteni erővel; de vetkezne le csak a’ törvényhozás is valamit gyarlóságaiból, vetkezné le csak az önzést, pártérdeket, hiúságot , aristocratai előiteleteket, ’s pontositná össze minden törekvéseit buzgó és munkás hazaszeretetben: négy hónap alatt vajmi sokat tehetne. — Most kiben van a’ hiba? Először a’ kormány halogató systemajában, melly a’felveendő tárgyakra el nene készül, melly egy rakás előadást gördít elő a’ nélkül, hogy adatokat is adna azokhoz. Legyen csak a’kormányban több jó akarat, több rokonszenv nemzeti és alkotmányos törekvései iránt a’ magyarnak; adjon mielőbb resolutiókat a’nemzet kérelmeire ’stb., és akkor kevés hónapok alatt sok lesz az eredmény. Másik oka az országgyűlés lassúságának, ’s eredménye csekély voltának e’ főrendi tábla; de hisz ez csak járuléka amannak; mert akarjon csak a’ kormány többet, jobbat és hamarább , és szóló báró azt hiszi, hogy a’ főrendi tábla nem fog annyit feleselni a’ nemzet képviselőivel. — Igaz , a’ megyei utasítási rendszerben is van egy kis ok idővesztegetésre és szószaporitásra. És mind ezen hiányok helyrehozására legczélszerűbb eszköz volna ugyan az országgyűlés tökéletes elrendezése; azonban mig ez megtörténnék, nem lehetne e némi részletes rendelkezést összekötni az országgyűlés évenkinti tartásával? hogy t. i. a’ kormány kénytelen legyen a’ törvényt sanctionálni, mellyet a’ nemzet másod ízben fölterjeszt; a’ főrendizenetváltást bizonyos számra szorítani ’stb. Hogy azonban az országgyűlés évenkinti tartása által sem az administrate, sem különösen az isteni szolgálat hátramaradást ne szenvedjen, szóló báró véleménye szerint, a curia otthon maradhatna a’ perekben dolgozni; főtiszt urak pedig, kik bizonyosan legszebb és legszentebb kötelességöket a’ lelki szolgálat betöltésében találják, az oltárok zsámolyánál maradjanak, igy minden hátramaradás nélkül tartathotik évenkinti országgyűlés. Egy más báró azt mutogatá, miért hogy annyi erőt és időt pazarol a’ törvényhozás országgyűlés kezdetén némelly mellékes kérdések fejtegetésére ? mert — úgy mond szóló — mindenki azt hiszi, hogy az országgyűlés évekig fog tartani, ’s jut még idő másra is; ellenben tudná csak az országgyűlés — mint az a’ t. RB. által inditványoztatik — mennyi idő van a’ tanácskozásokra kitűzve, mellőzve a’csekélységeket, egyenesen a’dolog velejébe bocsátkoznék; a’kormány adatokat közlene, a’ főBBi tábla ultima differentiát mondana mielőbb; ’s a’ nemzet ha látná, hogy ez országgyűlésen egyik, vagy másik tárgy keresztül vitelében nem boldogul, letenné azt azon jó reménység fejében, miszerint 8 hónap múltán meljő a’ boldogabb idő , mellyben az törvénynyé leend. A’ nemzet kivánati — mond szóló báró — igaz, túlfeszítettek ; és ennek egyszerű oka ott rejlik, mert csak igy vihet ki sok alkudozás után valamit, ha kivánatait annyira fölcsigázza, hogy azokból a’ földnél, és kormánynál leengedni lehessen . Egyéb észrevételeket mellőzve, szóló báró az országgyűlés évenkinti tartásában megegyez, de a’ követválasztást hosszabb időre kívánja elhatároztatni, nem azért, mintha a’ követválasztási agitatioktól félne, de azért, hogy a’követnek több ideje legyen magát kiképeznie. Ezután egy m. püspök azt igyekezett megmutatni, mikép régibb törvények értelmében országgyűlések csak harmadik évben tartattak rendesen , kivételnép azonban hamarább is, és itt országgyűlés tartásáról újólag rendelkezni fölösleges. — De azt remélik a’ t. R., hogy az évenkinti országgyűlések a’ haza jólétét ’s boldogságát leghathatósban eszközlendik; azonban szóló megjegyzi, mikép nem mindig azon ország legboldogabb, mellynek leggyakoribb országgyűlése’s legtöbb törvénye van, „plurimae leges pessima republica“ mond Tacitus; és itt Magyarország történetei tesznek nyilvános bizonyságot arról, miszerint az országgyűlés évenkinti tartását nem lehet a’ haza boldogsága fokmérőjéül tekinteni; mert vallyon nem a’ legroszabb állapotban volt e Magyarország a’ gyászos emlékű mohácsi vész előtt, és körül ?! pedig akkor folytonos országgyűlések tartattak, mint azt az 1520: 26. t. sz. mutatja. — De szóló azon eszméből kiindulva sem pártolhatja az évenkinti országgyűlést, miszerint időjárásával olly testületté fog az alakulhatni, melly a’ törvényhozás kellő határait túl lépve, az igazgatás minden ágaira kiterjeszkedik; igy az magában minden hatalmat öszpontositván, az ősi alkotmányt sarkalapjaiban megrenditendi. Ez aggaztó gondolatot ugyan még a’jövendő titkai fedik. Végül egy előtte szólott murnok megjegyzi, mikép főpásztori kötelességét annyiban is híven teljesíti, amenynyiben törvényhozói hivatásának megfelelni törekszik. Itt némi észrevételeket mellőzve, azt említjük meg, hogy a’ jelen tárgy fölötti tanácskozás folytatását nádor ő fensége holnapra halaszt’, azon kijelentéssel, mikép most vegyes ülés tartatik, mellyben az ő felsége születése napját üdvözlött föliratra érkezett a’ következő kir. leirat; továbbá az országgyűlési szállások és a’ sérelmek összeszedésével foglalkozott választmány jelentései olvastattak föl. Az országos RK. és RR. által ő felsége születése napjára tett üdvözlő felírásra 1844ik május 3-ikáról érkezett kegy. királyi leirat. Ferdinandus ele. Serentisime Archidux Patrae Nobis Charissime, Reverendasimi, Raverendi, Honorabiles, Spectabiles ac Magnified, Magnifici item, et Egregii nec non prudentes ac Circumspecti, Fideles Nobn dilecii Pia, quibus Directio et Fidelitates Vestrae Nostrum recorunt natalem, vota, grato suscipimus animo, eaderique constanti ille paterni cordis Nostri reciprocamus at Tacu , quo communem Patriae felicitatem impensistimis studiis Notilis Regiis prosequentes, continuis augeri cupimus prae idiis ac incrementis. Quibns in reliquo gratia et dementia nostra Caesareo-Hegia benigne , jugiterque propensi matemus. Datum in Imperial! Urbe Nostra Vienna Austriae, die teria mensia Maji Aotio Domiui millesimo octingentosimo quadragesimo quarto. Ferdinandus m. p. Antonius Comes Majláth Ladislaus Szőgyény m. p. Ugyanaz magyarosítva: Ferdinánd ’stb. Fenséges főherczeg, fétisielendő, tisztelendő, nagyságos, tekintetesstb. szeretett híveink. Azon kegyelet teljes üdvözletét, melylyel kedvességed, és hűségtek születésünk napját megtisztelik, kedves érzéssel fogadjuk; 's ugyan azt atyai szivünk azon jó indulatával viszonozzuk, miszerint a’ haza közboldogságát királyi szives ügyekezetünkkel ápolván, azt folytonos segélylyel növelni, és öregbíteni óhajtjuk.— Kiknek egyébiránt ’stb. — Bécsben 1844. Május 3-kán. Ferdinánd m. k. gr. Majláth Antal m. k. Szögyény László m. k. Az ülés d. u. 2 órakor oszlott el. C.lilV. Ors*, ülés a’ m. földnél, máj. 9-kén, d. e. 10 órakor. Tárgy: az évenkinti országgyűlés fölött tegnap megkezdett tanácskozás folytatása. A’ mai igen terjedelmes és sok tekintetben érdekes vitákat — ismétléseket mellőzve — is közöljük. Egy gróf ez érdemben bő tárgyismerettel illy szellemben nyilatkozott: A’ mik eddigelé e’ tárgyban mondattak, azok olly gyönge és bágyadt argumentumok voltak, hogy részemről nem tudok eléggé csudálkozni, illy argumentumokat olly férfiak részéről is hallani, kiktől én mélyebbeket vártam eddig, és várok ezentúl. Szóló gróf ez által nem akar sértő lenni, és engedelmet kér a’ főtáblától, hogy egy kis indiseretiót tennie szabadjon, miszerint a’ culissák megett történteket elősorolhassa, és megmutathassa, hogy tudnillik miért van igen sok embernek az országyülésektöl mintegy nauseája; és miért esik olly keservesen sok érdemes embernek — ki, úgy szólván, mind annyiszor kínpadra vonatik — a csak 3 évben tartatni szokott országgyűlés is; miért épen a’ kormánynak? — Szóló gróf, mielőtt az eddig elősorolt okokra menne át, azt állja elő, miért tűnik föl igen sok ember előtt mintegy rémkép gyanánt az országgyűlésnek gyakori tartása?! Az mondatott tegnap, hogy az évenkinti országgyűlés haszna már csak az által is kétségbe vehető, mert a’ mohácsi veszély egybetötetésben volt az országgyűlés évenkinti zárásával. Szóló gróf pedig azt, hogy a’magyar akkor a’ rövidebbet húzta, részint Zápolya irigy fondarkodásának, részint Tomory hevességének, sőt az akkori országnagyok elpuhultságának tulajdonítja, végre a’török ellenállhaslan bátorságának, és nem annak, hogy minden évben országgyűlés tartatott. — Továbbá, jóllehet szóló gróf panacaeát nem ismer ; de valamint egy nagy statusférfi azt monda egykor Angliában: „maradjon meg csak kezében a’ sajtószabadság, ezzel ő mindent kivív, mi meg hátravan“; úgy szóló gróf azt mondja: tanácskozhassak csak a’nemzet sokszor, rendesen és szabadon, és szóló gróf kész lesz ezért az adó kérdését is föláldozni, pedig ezt nem szívesen teszi, mert felfogása szerint kedvező symptomát lát a’nemzetben, mi ennek egykor leendő nagy- 320