Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-05-16 / 352. szám

hatalmat munkálkodásától elüti; sőt inkább az országgyű-­­­lés a’ kormánynak minden hasznos működéseiben legha­­talmasb támasza. A’honvédelemre nézve pedig: az évenkinti ország­­gyűlés alkalmat nyújt a’ nemzetnek, lépéseit önvédelmére koronkint a' legézészerűbben elintézni; ezáltal a’ polgá­rok lelki függetlenségre ’s nagy tettekre hevülnek; ez által, igazi jól elrendezett honvédelem által, magosulhat fel a’ haza és kormány külföld irányában; mert hisz axió­ma az, hogy egy, fegyverben gyakorlott, ’s lelki füg­getlenség érzetében erős nemzet, legyőzhetetlen. A’ status financiális állapotát illetőleg: a’budgetnek kivetése, a’ status-adósságok fölvétele’s azoknak pon­tos lefizetése, ’s egyéb, a’ nemzetnek pénzügyét érdeklő nagy kérdéseknek a’ körülményekhez képesti eldöntése, m­ulhatlanul igénylik az országgyűlés évenkinti tartását, hacsak azután nem akar az ország számot venni, mikor már minden pénze oda van. Az mondatott, hogy az évenkinti országgyűlés tartá­sával a’ megvesztegetések szaporodni fognak; szóló gróf pedig azt hiszi, hogy akkor a’ megvesztegetések gyérülni fognak; akkor nem lesz kedve némel­yeknek, mint most imitt amott, a’ dézma-borral vesztegetni, ’s ama’ szójárá­sok is hamarább elnémulnak az évenkinti országgyűlés tartásakor, miszerint az mondatik, hogy mintegy ha­lomra gyűlnek a­ kormány­hivatal után sóvárgó képviselők alázatos instantiái! — Röviden: a’t. RR. izenetét pártolja. Egy gróf főispáni­ helyettes azt mutogatá: ha valljon az országgyűlésnek évenkinti tartása által meg lesz e az országgyűlés mechanismusa változtatva, vagy nem? Szóló gróf szerint egyáltalában nem, a’ mennyiben a’ t. RR nem mondanak egyebet, minthogy évenkint országgyűlés le­gyen; már pedig, hogy az országgyűlés mostani mecha­­nismusa mellett 3, 4 hónap alatt olly roppant teendő vé­geztessék, az lehetetlen. Elmondá továbbá szóló gróf, mi sok ceremóniával kezdődik az országgyűlés,­­s annak kez­detén mi sok idő pazaroltatik el az előleges tanácskozá­sokra; elmondá a’ kir. előadásoknak a’ megyékhezi le­­küldését, az utasítás készítését; ’s ezekből azon követ­kezést vonta, miszerint az igazi komoly tanácskozásra, a’ t. RB. által tervezett négy hónapos országgyűlés idejéből semmi sem jutna; és számolgató az 1838s-ki országgyű­lés éveit, ’s azok eredményéül a’ 8 úrbéri czikket is meg­­emlité, ’s ezt az évenkinti országgyűlésre alkalmazó, a’ két tábla közti szóváltások hosszú folyamát. Azt is muto­­gatni igyekezék, mikép nem czélszerű az országgyűlés elrendezéséből egy lényeges részt csak úgy kikapni; ha ez történnék, az országgyűlés gépe kerekei ’s lánczai egymásba fűzve nem lennének,’s azok szerte hullanának. Hogy más országokban évenkinti országgyűlések tartatnak, oka —úgymond szóló gr. — az , mert ott olly kifejlett erős municipiumok nincsenek, mint Magyarországban, mellyek segedelmével országgyűlésen kívül is olly sokat lehet vé­gezni. De az igazság kiszolgáltatása is megakad, szóló gróf szerint, ha a’ megyék szüntelen csak országgyűlési tár­gyakkal, ’s az azokra készítendő utasításokkal foglalkoz­nak; mi alatt jobb volna a’ törvényhatóságoknak, a’törvé­nyek összehalmozása helyett, azoknak végrehajtásáról gondoskodniok. Az országgyűlés évenkinti tartása által folytonos agitatio, ’s ez által az egész országban fermen­­tatio keletkezik ; és valljon a’ föl­igatott kedélyek alkal­masok e nagyszerű kérdések megfejtésére; pedig ettől függ a’ haza üdve ’s jövendő boldogsága. Szóló gróf az adó kérdését veszi föl, mellyben jelenleg a’ haza jobb­jai és nagyjai fáradoznak, és kérdi: valljon akkor, mi­kor e’ nagyszerű tárgy iránt hajlamot akarnak a’ nemzet­ben gerjeszteni, czélszerű és ildomos e egy olly csatornát nyitni, mellyen e’szegény nemzet pénze kifolyjon; mert az évenkinti országgyűléssel sok pénz foly ki — kortes­kedésre. — Gróf Dá t pártolja. Egy gróf főispán a’ jobb oldalon az előtte szólott gróf főispáni-helyettes által elősorolt hiányok kipótlására, egy­e­düli útnak az országgyűlés évenkinti tartását találja, és megjegyzi, mikép e’ tárgy némellyek előtt, miután az or­szággyűlés még rendezve nincs, talán idő előttinek tet­szik; de hisz egyik lépés a’ másikat vonja maga után ; épen az országgyűlés évenkinti tartása által érik meg a’ nemzetnél ama’ gondolat, miszerint az országgyűlésnek rendeztetnie kell. És miért ne lehetne e’ karikát — az országgyűlés évenkinti tartását — az országgyűlés me­­chanismusából kivenni, egy olly gép mechanism­usából, melly még rendezve távolról sincs?! és ha nem újít a’ magyar törvényhozás avult institúcióin, hova marad el más nemzetektől?! E’legközelebb tervezett uj­­ós nem illik tán az alkotmány-gép kerekeibe? de szóló gróf kérdi: hát vall­jon az adó , miben most fáradoznak a’ haza lelkesbjei, beillik e az alkotmány kerekeibe? és mégis, adja isten, hogy az adó tárgya kívánt sikerrel végeztessék! ! — Hogy az igazság kiszolgáltatása akadályoztatni fog az országgyűlés évenkinti tartása által, ez áll a’ három éven­­k­inti országgyűlésnél is; hogy ez igy van, abnormis álla­pot, ’s ennek a’nemzet részéről leendő belátása az or­szággyűlés évenkinti tartása által hamarább megeshetik.— Az országgyűlési ceremóniájé sok időt rabol el a’törvény­­hozá­tól, igaz, de szóló gróf azt mondja: ha minden esz­tendőben meglátják egymást a’ törvényhozó test tagjai, örülnek bár, de bizony olly sokat ceremoniázni még sem fognak. — De van egy ok, mi felbomlott, miszerint az mondatott, hogy évenkinti országgyűlés annyi, mint évenkinti követválasztás, — ez pedig annyi, mint a’ nem­zet demoralisatiója; szóló gróf is azt hiszi, miszerint az évenkinti követválasztás a’ nép dem­oralisatiójára nagy­­ mértékben fog szolgálni; de itt föl lehet szólitni a’tek. Reket, mikép az említett tekintetnél fogva egy olly sza­kaszt szerkeszszenek, mellynek értelmében a’ követ 3, 4, 5 évre választassák; igy a’ gyakori demoralisatiótól nem­ lesz mit félni. Itt nádor ő fensége azon észrevételét adá elő, misze­­rint nagy különbséget lát az évenkinti országgyűlés , és azon országgyűlés közt, melly minden évben összejő. Hogy ezen különbség még nyilvánosabb legyen, hivatko­zik ő fensége az előtte szólott grófra, ki azt monda, hogy ő a’ t. Kir. javaslatát elfogadja, de azon módosítással és hozzátétellel, miszerint a’ követválasztások nem évenkint, hanem egyszer több évekre történjenek. Ha itt a’ tárgy szoros definitiója mellett marad az ember , akkor ez nem lesz évenkinti országgyűlés, hanem úgy, mint Angolor­szágban hét éves országgyűlések vannak , lesznek nálunk is három, négyévesek. És e’meghatározásról a’t. RR említést nem tesznek. — A’ másik az — úgymond ő fen­sége — hogy az országgyűlés mostani mechanismusában nehézségek állanak elő, mellyek az országgyűlés éven­kinti tartását akadályozzák. Ezek szerint vagy azt kell előbb elhatározni: legyenek e évenkint országgyűlések? vagy azt: mellyek azon módok, mellyek által az ország­gyűlés évenkinti tartása könnyű és hasznos legyen? Egy báró a’ jobb oldalon illy szellemben nyilatkozott: nem akarja — úgymond — a’ haza roppant teendői hosszú sorát elszámlálni, csak azon ismeretes aneedotát említi meg, miszerint azt szokták mondogatni, hogy Magyar­­országot az üstökös csillag által okozandó végveszély egy pár századdal később éri, mert annyival legalább hátra van más országok megett. E hátramaradáson segíteni kell, de a’ teendők roppant tömegéhez évenkinti országgyűlés kell. — Azt mondja tán valaki, hogy három évenkint ösz­­szejövén, ’s egy évig itt üldögélvén, ez ép annyit tesz, mintha évenkint négy-négy hónapot ülne együtt a’ tör­vényhozás; de erre szóló báró azt mondja, mikép a’ munka sikerének factora nemcsak az idő, hanem a’ kedv is és energia, mellyel a’ munka folytattatik; jó kedvvel ’s elasticus lélekkel több eredményhez lehet jutni néhány hét alatt, mint unatkozás közt hosszú évekig. Fő ellenvetés , miszerint a’ mostani halogató fonák systema mellett, 4 hónap alatt nem lehet eredményhez jutni; de kérdi szóló báró, az időben van e a hiba? Is­ten hat nap alatt teremtő a’világot, igaz, isteni erővel; de vetkezne le csak a’ törvényhozás is valamit gyarlósá­gaiból, vetkezné le csak az önzést, pártérdeket, hiúsá­got , aristocratai előiteleteket, ’s pontositná össze minden törekvéseit buzgó és munkás hazaszeretetben: négy hó­nap alatt vajmi sokat tehetne. — Most kiben van a’ hiba? Először a’ kormány halogató systemajában, melly a’fel­veendő tárgyakra el nene készül, melly egy rakás elő­adást gördít elő a’ nélkül, hogy adatokat is adna azokhoz. Legyen csak a’kormányban több jó akarat, több rokon­­szenv nemzeti és alkotmányos törekvései iránt a’ magyar­nak; adjon mi­előbb resolutiókat a’nemzet kérelmeire ’stb., és akkor kevés hónapok alatt sok lesz az eredmény. Másik oka az országgyűlés lassúságának, ’s eredmé­nye csekély voltának e’ főrendi tábla; de hisz ez csak já­ruléka amannak; mert akarjon csak a’ kormány többet, jobbat és hamarább , és szóló báró azt hiszi, hogy a’ fő­rendi tábla nem­ fog annyit feleselni a’ nemzet képviselői­vel. — Igaz , a’ megyei utasítási rendszerben is van egy kis ok idővesztegetésre és szószaporitásra. És mind ezen hiányok helyrehozására legczélszerűbb eszköz volna ugyan az országgyűlés tökéletes elrendezése; azonban mig ez megtörténnék, nem lehetne e némi részletes rendelke­zést összekötni az országgyűlés évenkinti tartásával? hogy t. i. a’ kormány kénytelen legyen a’ törvényt sanctionálni, mellyet a’ nemzet másod ízben fölterjeszt; a’ főrendi­­ze­­net­váltást bizonyos számra szorítani ’stb. Hogy azonban az országgyűlés évenkinti tartása által sem az administra­te, sem különösen az isteni szolgálat hátramaradást ne szenvedjen, szóló báró véleménye szerint, a curia ott­hon maradhatna a’ perekben dolgozni; főtiszt urak pedig, kik bizonyosan legszebb és legszentebb kötelességöket a’ lelki szolgálat betöltésében találják, az oltárok zsámolyá­nál maradjanak, igy minden hátramaradás nélkül tartat­­hotik évenkinti országgyűlés. Egy más báró azt mutogatá, miért hogy annyi erőt és időt pazarol a’ törvényhozás országgyűlés kezdetén né­­melly mellékes kérdések fejtegetésére ? mert — úgy mond szóló — mindenki azt hiszi, hogy az országgyűlés évekig fog tartani, ’s jut még idő másra is; ellenben tudná csak az országgyűlés — mint az a’ t. RB. által in­­ditványoztatik — mennyi idő van a’ tanácskozásokra ki­tűzve, mellőzve a’csekélységeket, egyenesen a’dolog velejébe bocsátkoznék; a’kormány adatokat közlene, a’ főBBi tábla ultima differentiát mondana mielőbb; ’s a’ nemzet ha látná, hogy ez országgyűlésen egyik, vagy másik tárgy keresztül vitelében nem boldogul, letenné azt azon jó reménység fejében, miszerint 8 hónap múltán meljő a’ boldogabb idő , mellyben az törvénynyé leend. A’ nemzet kivánati — mond szóló báró — igaz, túlfeszí­tettek ; és ennek egyszerű oka ott rejlik, mert csak igy vihet ki sok alkudozás után valamit, ha kivánatait annyira fölcsigázza, hogy azokból a’ földnél, és kormánynál le­­engedni lehessen . Egyéb észrevételeket mellőzve, szóló báró az országgyűlés évenkinti tartásában megegyez, de a’ követválasztást hosszabb időre kívánja elhatároztatni, nem azért, mintha a’ követválasztási agitatioktól félne, de azért, hogy a’követnek több ideje legyen magát kiké­peznie. Ezután egy m. püspök azt igyekezett megmutatni, mi­­kép régibb törvények értelmében országgyűlések csak harmadik évben tartattak rendesen , kivételnép azonban hamarább is, és itt országgyűlés tartásáról újólag rendel­kezni fölösleges. — De azt remélik a’ t. R­., hogy az évenkinti országgyűlések a’ haza jólétét ’s boldogságát leghathatósban eszközlendik; azonban szóló megjegyzi, mikép nem mindig azon ország legboldogabb, mellynek leggyakoribb országgyűlése’s legtöbb törvénye van, „plu­­rimae leges pessima re­publica“ mond Tacitus; és itt Ma­gyarország történetei tesznek nyilvános bizonyságot arról, miszerint az országgyűlés évenkinti tartását nem lehet a’ haza boldogsága f­okmérőjéül tekinteni; mert vallyon nem a’ legroszabb állapotban volt e Magyarország a’ gyászos emlékű mohácsi vész előtt, és körül ?! pedig akkor foly­tonos országgyűlések tartattak, mint azt az 1520: 26. t. sz. mutatja. — De szóló azon eszméből kiindulva sem pártolhatja az évenkinti országgyűlést, miszerint időjárá­sával olly testületté fog az alakulhatni, melly a’ törvény­­hozás kellő határait túl lépve, az igazgatás minden ágaira kiterjeszkedik; igy az magában minden hatalmat öszpon­­tositván, az ősi alkotmányt sarkalapjaiban megren­ditendi. Ez agga­ztó gondolatot ugyan még a’jövendő titkai fedik. Végül egy előtte szólott m­­urnok megjegyzi, mikép fő­pásztori kötelességét annyiban is híven teljesíti, a­­meny­nyiben törvényhozói hivatásának megfelelni törekszik. Itt némi észrevételeket mellőzve, azt említjük meg, hogy a’ jelen tárgy fölötti tanácskozás folytatását nádor ő fensége holnapra halaszt’, azon kijelentéssel, mikép most vegyes ülés tartatik, mellyben az ő felsége születése nap­ját üdvözlött föliratra érkezett a’ következő kir. leirat; továbbá az országgyűlési szállások és a’ sérelmek össze­­szedésével foglalkozott választmány jelentései olvastattak föl. Az országos RK. és RR. által ő felsége születése nap­jára tett üdvözlő felírásra 1844ik május 3-ikáról érkezett kegy. király­i leirat. Ferdinandus ele. Serentisime Archidux Patrae Nobis Cha­­rissime, Reverendasimi, Raveren­di, Honorabiles, Spectabiles ac Magnified, Magnifici item, et Egregii nec non prudentes ac Circumspecti, Fideles Nobn dilecii Pia, quibus Directio et Fidelitates Vestrae Nostrum recorunt natalem, vota, grato suscipimus animo, eaderique constanti ille paterni cordis Nostri reciprocamus at Tac­u , quo communem Patriae felicitatem im­­pensistimis studiis Notilis Regiis prosequentes, continuis augeri cupimus prae­ idiis ac incrementis. Quibns in reliquo gratia et dementia nostra Caesareo-Hegia benigne , jugiterque propensi matemus. Datum in Imperial! Urbe Nostra Vienna Austriae, die ter­ia mensia Maji Aotio Domiui millesimo octingentosimo qua­­dragesimo quarto. Ferdinandus m. p. Antonius Comes Majláth Ladislaus Szőgyény m. p. Ugyanaz magyarosítva: Ferdinánd ’stb. Fenséges főherczeg, fétisi­elendő, tiszte­lendő, nagyságos, tekintetes­­stb. szeretett híveink. Azon kegyelet­ teljes üdvözletét, melylyel­ kedvességed, és hűség­tek születésünk napját megtisztelik, kedves érzéssel fogadjuk; 's ugyan azt atyai szivünk azon jó indulatával viszonozzuk, mi­szerint a’ haza közboldogságát királyi szives ügyekezetünkkel ápolván, azt folytonos segélylyel növelni, és öregbíteni óhajt­juk.— Kiknek egyébiránt ’stb. — Bécsben 1844. Május 3-kán. Ferdinánd m. k. gr. Majláth Antal m. k. Szögyény László m. k. Az ülés d. u. 2 órakor oszlott el. C.lilV. Ors*, ü­lés a’ m. földnél, máj. 9-kén, d. e. 10 órakor. Tárgy: az évenkinti országgyűlés fölött tegnap meg­kezdett tanácskozás folytatása. A’ mai igen terjedelmes és sok tekintetben érdekes vi­tákat — ismétléseket mellőzve — is közöljük. Egy gróf ez érdemben bő tárgyismerettel illy szellem­ben nyilatkozott: A’ mik eddigelé e’ tárgyban mondattak, azok olly gyönge és bágyadt argumentumok voltak, hogy részemről nem tudok eléggé csudálkozni, illy argumen­tumokat olly férfiak részéről is hallani, kiktől én mélyeb­beket vártam eddig, és várok ezentúl. Szóló gróf ez ál­tal nem akar sértő lenni, és engedelmet kér a’ főtáblátó­l, hogy egy kis indiseretiót tennie szabadjon, miszerint a’ culissák megett történteket elősorolhassa, és megmutat­hassa, hogy tudnillik miért van igen sok em­ber­nek az or­­sz­ágyülésektöl mintegy nauseája; és miért esik olly ke­servesen sok érdemes embernek — ki, úgy szólván, mind annyiszor kínpadra vonatik — a­ csak 3 évben tartatni szokott országgyűlés is; miért épen a’ kormánynak? — Szóló gróf, mielőtt az eddig elősorolt okokra menne át, azt állja elő, miért tűnik föl igen sok ember előtt mintegy rémkép gyanánt az országgyűlésnek gyakori tartása?! Az mondatott tegnap, hogy az évenkinti országgyűlés haszna már csak az által is kétségbe vehető, mert a’ mohácsi veszély egybetö­tetésben volt az országgyűlés évenkinti zárásával. Szóló gróf pedig azt, hogy a’magyar akkor a’ rövidebbet húzta, részint Zápolya irigy fondarkodásá­­nak, részint Tomory hevességének, sőt az akkori or­­szágnagyok elpuhultságának tulajdonítja, végre a’török ellenállhaslan bátorságának, és nem annak, hogy min­den évben országgyűlés tartatott. — Továbbá, jóllehet szóló gróf panacaeát nem ismer ; de valamint egy nagy status­­férfi azt monda egykor Angliában: „maradjon meg csak kezében a’ sajtószabadság, ezzel ő mindent kivív, mi meg hátravan“; úgy szóló­ gróf azt mondja: tanácskozhassak csak a’nemzet sokszor, rendesen és szabadon, és szóló gróf kész lesz ezért az adó kérdését is föláldozni, pedig ezt nem szívesen teszi, mert felfogása szerint kedvező symptomát lát a’nemzetben, mi ennek egykor leendő nagy- 320

Next