Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-02-08 / 324. szám

Csütörtök Februar. 8.1944. PESTI HIRLAP. 8*4. Megjelenik a’ lap minden héten kétszer , csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint , borítékban 6 forint, postán borítékban 6 forint pengő pániban . Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál.­­ Az ausztriai birodalomba­­a egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik.— Mindenféle hirdetmények fölvétetnek,’s egy-egy kis hasábsorért ____________________________________________________apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. Folyó félévi lapjainkból még teljes számú példányokkal szolgálhatunk. — Egyszersmind van szerencsénk a’ i cz közönséget értesíteni, miszerint az 1841-, 1842- és 1843-ik évi folyamokból még néhány teljes szá­mú példány rendes áron, egyes számok pedig — szinte azon folyamokból — 10 p.krjával kaphatók. Landerer Lajos, a’ „Pesti Hírlap“ kiadótulajdonosa. TARTALOM. Kinevezések. Halálozás. Vezérczikk. (Pénz­alap és beforditás.) Országgyűlés. Január 29-ki kerületi ’­ országos ülések (a’főRétfit az October 12-ik­ leirat iránti felirási javaslat a’ magyar nyelv tárgyában közbejött körülmé­nyek tekintetéből visszaküldőik). Ugyanaz nap országos ülés a’ fóRRnél (turopolyai panasz). Rövid közlés a’ legújabb na­pokról. Kisdedóvó-intézet. Ismét egy adat az Allgemeine Zei­tung költeményeiről. Megyék és kerületek: Zó­lyom (pótló utasítások, körlevelek, népképviseltetés elfogad­va). Rövid közlés Sopron­ ’s Ungból. Czáfolat Zalá­ból (vége). Fiume (esküttszékek pártoltatnak, a’ fiumei vasút elődolgozatainak költségeit a* kapitány-tanács magára vállalja). Kfttf. napló. Nagybrit. ’s Izland Frankhon. Hivat. tud. Hird. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY, Itinevezések.­ Őfelsége Lu­ka Sándor pesti első biróságú váltótörvényszéki elnököt udvari tanácsosi CZÍZÍSsel felruházni méltóztatott. Kecskés Károly pozsonyi igazgatási— ’s Ringer János aradi kerületi mérnök a’ m. országos építési igazgatóság­nál segédekké neveztettek ki. Halálozás. Gróf R­á­d­ay Pálné, született báró Pr­ón­ay Ágnes, tegnapelőtt febr. 6-kán Pesten életének 72-ik évében ideglázban csendesen kimúlt.­­A’ köztiszte­­letü asszonyság halála gyermekeit: gróf Ráday Lászlót és Gedeont, Pest vmegye orsz.gyülési követét, vejét b. Prónay Albertet, Pest vm. főispáni helyettesét; uno­káit : gr. N­á­d­a­s­d­y Annát báró Prónay Istvánnét, ’s gr. N­ád­asdy Etelkát, ’s Lipthay Imrét, árvájával, Ale­xandráéval, az elhunyt grófnő szép unokájával, mély gyászba bob­tá. Vezérczikk. (Pénzalap és beforditás.) Azt mondók utóbbi lapunk vezérczikkében, hogy megfogjuk mutatni, mikint egy kis szempont tévesztésbeli félreértés van a’ dologban, midőn gróf Széchenyi István úr a’ nemzeti felvirulás kellékei közül egy vagy más tárgynak életbeléptetését, a’ pénzalap előteremtésére való igyeke­­zettel ellentétbe helyezi, ’s azt mondja: hagyjunk fel most amazzal, ’s erre pontosítsuk egyesült hatásunkat. A’ gróf nevezetesen a’ fiumei vasút és kikötő kérdé­sét szemeli ki thesise bizonyításául; ’s hogy a’telekdíj iránt rokonszenvet neveljen, a’fiumei kérdést háttérbe igyekszik szorítani, vagyis ennek ’s (a­ mi ezzel hason­­értelmű­) hazánk tengerpartunkkali összeköttetésének ro­vására argumentálódik a’telekdíj mellett, — mondván, hogy ha fölteszszük, mikint a’ fiumei kérdésre 5 millió ft kellene csak, a’ vármegyéknél in­thesi nyert légyen bár a’ dolog többséget, a’ fizetés nem fogna nyerni; ’s ha ott nyerne is, az ideák ezer árnyéklatai, ezer divergen­sei miatt (mint magát kifejezi) bizonyosan nem fogna a’ kormányban ’s kivált a’ főrendekben találkozni elég hajlam, specialiter a’ fiumei kérdésre 5 millió forint­ban részt venni De ha törvénybe találna is menni a’ dolog, mikép hajtatnék be a’ pénz? minő nevetséges állásba jőne nem egy független népember (!!), ki egy­szersmind incassálni is, ’s valami, például viceispán, is lenni akarna? mikép ’s milly felelőség alatt kezeltes­sék az 5 millió forint? hát ha a’ kivetendő pénz nem volna elég? sikerülne e újabb kivetést az 52 vármegyén, diaetán, kormányon keresztülhajtani? mi ha nem sikerül­ne, megakadnánk a’ nagyszombati minta szerint. ’S ha fölépittetnék is a’vasút, ’s fölkészittetnék is a’kikötő, megfelelne e nyomban minden várakozásnak ? ’s ha meg nem felelne, nem akadnánk e meg a’ második lépésnél? nem agitálnának e a’ kortesvezérek egy uj specialitás élet­be léptetésénél azzal, hogy reászedettek ? ’s nem volna e ez által előmenetelünk megakasztva?“ — Nem mond­hatja senki, hogy híven nem adók vissza a’ gróf okosko­dása velejét; akarva legalább nem hallgatánk el semmi fontosat, mert távol van tőlünk gyöngébbnek mutatni oka­it, mint a’ minek. Meg kell vallanunk , érzékenyen veszszük, hogy a’ gróf ennyi speciális okok összeállításával jónak vélte épen a’ fiumei kérdést támadni meg ; és pedig nemcsak azért veszszük érzékenyen, mivel mi Fiumét hazánk olly meg­­becsülhetlenül drága kincsének tartjuk, miszerint ha meg­gondoljuk, hogy Dunánk torkolat­a mi kezekben van, ha fi­gyelembe veszszük kelet növekedő fontosságát, és az an­gol és egy éjszaki hatalom közötti összeütközésnek előbb utóbb elkerülhetlenségét, ’s azt hogy honunkra ekkoron az angol piaczon minő szerep várakozik ; ’s ha ezekhez ho­nunkban az ősiség ’s feudalisn­us maradványainak mezőgaz­daságot ’s műipart sorvasztó lánczait lerázva, földünk ter­ménybőségét potencirozva , ’s a’ tengert egy vasút által Dunánkkal összekötve gondoljuk, tartózkodás nélkül vall­juk meg, hogy alig van egy pont széles e’ hazában, melly­­re a’ pietásnak szentebb vonzalmával, a’ szeretetnek ma­gasztos!) érzelmével ’s imádságunkban nagyobb buzgalom­mal emlékeznénk, mint épen Fiuméra. És nem csak azért veszszük érzékenyen a’ felidézett okoskodásnak épen Fiu­me ellen tett irányzatát, mivel éltünk kevés vigasztalása­inak egyike, hogy a’ nemzet figyelmének Fiuméhozi for­dítására nem épen süker nélkül működénk; de nem is csak azért veszszük érzékenyen, hogy midőn már ezer baj, ezernyi küzdés után a’kérdés annyira érett, miszerint a’ megyék nagy többsége pártolására nyilatkoznék, a’ keres­kedelmi tárgyakban működő kerületi választmány a’vasutat javaslatba tette, az utasítások a’ — legroszabb esetben — használandó pénzforrásokat kijelölték, sőt a’ vasút terve országos pártfogás alatt a’ fiumei törvényhatóság költségén a’ hely­színén már valósággal dolgoztatik is, ’s tavasz de­rekára isten segedelmével el is készül; — hogy, mondám, ép ekkor a’ nagy bajjal ennyire érlelt, ’s az időközben alakult, de még a’ gróf hozzájárulásával nem dicserhető magyar kereskedelmi társaságra nézve is olly fontos kér­dés, a’ teljesedés végperezében, ’s igy már akkor támadta­­tik meg, midőn a’ közönség annál könnyebben elhideged­­hetik, minél bizonyosabb, hogy a’ reálirás okai, mellyek határozatára befolytak, emlékezetben idő múltával eltom­­pultanak. Mégis nemcsak ezek miatt esik nehezen az el­lentét , mellybe a’ grófnak saját tervével Fiumét helyezni tetszett vala ; hanem leginkább azért, mivel saját tervé­nek támogatása végett ezen ellentétre szüksége nem volt; mivel a’ fiumei vasút a’ telekdijnak útjában nem áll, sőt azzal a’legtermészetesebb kapcsolatban áll; ’s épen ezt, vagyis más szóval azt akarjuk megmutatni, hogy midőn az ország pénzalapot teremt, a’pénz jövő országyűlésig hasz­nálható részének hova fordításáról gondoskodnia lehet, sőt kell is. Mielőtt azonban ezt tennék , a’ fentebb előadott okokra röviden ezeket kell megjegyeznünk. 1) Nyer e a’ fiumei vasút végetti fizetés többséget, ’s törvénybe mehet ez igaz, hogy nem bizonyos; de hiszen ez semmire, a’ telekdíjra nézve sem bizonyos; ebből azonban koránsem következik, hogy ne iparkodjunk azt, a’mi bizonytalan, bizonyossá tenni; mert hiszen külön­ben semmihez sem kellene kezdenünk, a’ mit önakarati­­lag nem decretálhat akármellyikünk. 2) A’ pénz-behajtás, kezelés ’s felelőség körüli ne­hézségek nem vétethetnek föl argumentumul, mert azok az indítványozott telekdíj behajtása, kezelése ’s felelősé­ge iránt is — csakhogy sokkal nagyobb mértékben—mind megvannak, ’s ha ezek a’ hon investitiójának egész ter­vét nem teszik lehetetlenné, biz annak egy részét még kevesbbé; mert hiszen akármihez nyúljunk is, ezen ne­hézségeket mindenesetre meg kell oldanunk. — ’S mellé­kesen mondva, igen sajnálanók, ha a’telekdíj behajtá­sának módjára nézve magunkat azzal mystificálnók , hogy abból a’ megyék kizárhatók; mert e­z­t a­k­a­r­n­i annyit tenne, mint a’telekdíj tervét sziklára ve­zetni, hol ez okvetlenül megtörnék. E’rész­ben tehát nem az a’ feladat — legalább nem az a’ kivihe­tő feladat — hogy a’ pénz­behajtást a’ tisztviselőválasztás elvével össze nem egyeztethetőnek hirdessük, mert ekkor okvetlenül a’ megyei autonómia ’s a’ választási elv dön­tené meg a’ fizetés elvállalását, hanem az a' feladat, hogy e’ kettőt egymással összeegyeztessük, mi—mint már más­kor mondánk — az által lesz eszközölhető , ha az illető tisztviselők saját vagyonukkal lesznek felelősek a’ pontos behajtásért. 3) A’mi azt illeti, hogyha egy bizonyos országos vállalatra (fiumei vasútra) reálhh­atnék is a’ nemzet, ezzel a’ szükséges dolgok kimerítve nem lévén, valószínű, hogy egy második vállalat iránt ismét előkerülvén a’ fizetés vagy nem fizetés kérdése, a’ nemesség nem volna hajl­n­­dó ismét fizetni, tehát haladásunk valószinüleg meg­­akasztatnék;— ezen aggodalomban mi tökéletesen oszto­zunk a’ nemes gróffal, ’s ez egyik legnyomatékosb ok, melly minket a’ telekdij pártolására elhatározott; igye­­keztünk ugyan , még mielőtt a’ telekdíj szóba jött volna, ezen eventualitás veszélyét a’ lehető legkisebb fokra szál­lítani az által, hogy nem egyenes adózás útján javaslók a’ pénzt előteremteni, hanem kijelöltünk olly indirect mel­lékes kútfőket, mellyekböl a’ nemeség legkisebb új ter­­heltetése nélkül 10—15 millió főnyi orsz. kölcsönt fedezni lehetene; — azonban nyiltan megvalljuk, hogy ezen okot annyira súlyosnak találjuk, miszerint ha a’ telekdij a’ fiu­mei vasúttal ellentétben állana, azaz: ha a’ kérdésnek illy módoni felállítása: »telekdíj e vagy fiumei vas­ut’? csak képzelhető volna is, minden hő vonzalmunk mellett, mit Fiume iránt érezünk, azt mondanék: i­n­­kább, százszorta inkább a’ te­l­ekd­íj; annyival inkább pedig, mivel a’ ki a’ telekdijra szavaz, az ép az által egyszersmind a’ fiumei vasútra is szavaz, de nem vi­szont. Istennek hála azonban a’ kérdés illy ellentétben nem is képzelhető, és azért a’ gróf jó okait roszul alkal­mazottaknak hiszszük , ’s a’ fiumei vasút kérdését nem­csak nem véljük arra fordithatónak, hogy annak elnyomá­sával a’ telekdíjnak igyekezzünk utat nyesni, hanem in­kább arra véljük alkalmatosnak, hogy a’fiumei vasútból egy új gyámokot merítsünk a’ telekdíjra. Én ugyanis a’ nemes gróf helyzetében abból, hogy a’ pénzáldozattal járó nagyobbszerű tárgyak között egy sincs, melly annyiak előtt állana kedvencz színben , mint a’ fiu­mei vasút és kikötő, koránsem igy okoskodtam volna : „hazámfiai! hagyjátok el ezen specialitást, és pártoljátok a’ telekdíjat“; hanem ekképen okoskodtam volna: »hazafi­ak! szeretitek e a’ fiumei vasút és kikötő ideáját? pártol­játok hát a’telekdíjt, és lesz fiumei vasút és kikötő; de lesz még sok egyéb is, lesz zálog-költsönbank, lesz örök­­váltság, lesznek országutak, csatornák, népnevelés, po­­lytechnicum, országos példánygazdaság ’stb.“ Ezen szempontnak eltévesztéséböl eredeti nézetünk szerint a’ nemes gróf okoskodása a’fiumei vasút ellen; ál­lítsuk helyre ezen szempontot, és vége lesz a’ félreértés­nek , és teljesedik a’ mit mondottunk, hogy nem annyi­ra véleménykülönbség , mint inkább egymást megértés forog fen e’ tárgy körül közöttünk; mert hiszen a’nemes gróf is akarja a’ fiumei vasutat és kikötőt, csakhogy nem a’ telekdij ellen, hanem a’ telekdíj által; és ebben mi tökéletesen egyetértünk, ’s a’ telekdij mellett annál örö­­mestebb agitálunk, mert ebben a’ fiumei kérdés is ben­­foglaltatik; de nem akarunk ’s nem fogunk agitálni ez utóbbinak kárával; mert azt hiszszük, hogy ha szeren­csétlenségünkre a’ telekdíj keresztül nem menne, hanem más, például indirect kútfőkből gyüjtetnék csak össze a’ (telekdíj nélkül bizony csak nyomorúságos miniature) or­szágos kincstár , jobb, sokkal jobb volna (a’ jövendő ki­fejtésének lehetségig útját nem zárva) Fiúméhoz vasutat ’s kikötőt építeni, mint semmit sem tenni. Legyen elég ennyi Fiuméról, melly, mint olvasóink alább örömmel látandják , tengerpartunk kormányzójának eszközlése következtében a’ vasút tervét saját költségén már dolgoztatja. — Szólanunk kellene még általában is, minthogy a’ nemes gróf általánosan állt­á fel a’ tant, hogy hagyjunk fel egy vagy más specialis vállalat iránti óhajtá­sunkkal , ’s lássunk inkább a’ pénz előteremtéséhez, ’s e* tanhoz a’ fiumei kérdés csak példa gyanánt volt mellékel­ve ; azonban a’ már mondottak után elég annyit megje­gyeznünk , hogy miután abban köz mindnyájunk között az egyetértés , hogy akármi kútfőkből teremtessék is ösz­­sze az országos kincstár, annak hova fordításáról okvet­lenül csak az orsz.gyülés fog időnkint rendelkezni, nem szenvedhet kétséget, hogy a’ melly orsz.gyülés a’ kincs­tárt valósággal megteremtette, annak nem azután, hanem együtt ’s egyszersmind arról is kell rendelkeznie, hogy a’ megteremtett kincstárnak disponibilis része a’ követke­ző országgyűlésig mire fordittassék; mert nem lévén min­den esztendőn országyűlésünk, a’ törvények pedig—igen fontos politicai okoknál fogva — nem nyomban a’ midőn megállapittatnak, hanem csak országyülés végével san­­ctionáltatván, a’két kérdésnek egymástóli elválasztása igen érzékeny időveszteségbe kerülne. Maga a’ nemes gróf is azt javalja, hogy azon választ­mány , mellyre az országos kincstár létesítése iránti ter­vet bizandónak véli, egyszersmind a’hova fordítás iránt is tervet készítsen; tehát mikor határozna ez utóbbi iránt az országgyűlés? akkor, midőn az elsőről, vagyis a’pénz­forrás megnyitásáról határoz; — és ezen véleménye a’ nemes grófnak teljesen összevág azon alitásunkkal, hogy a’ pénzalap teremtését a’hova fordítás kérdésétől nem kell elkülönözni, sőt inkább össze kell forrasztani; ’s illy ma­gyarázat után kitetszik , hogy e’tekintetben közöttünk tu­lajdonképen véleménykülönbség nincs, tehát némelly szük­séges országos vállalatok életbeléptetésével sem kell a’te- 21

Next