Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-06-16 / 361. szám

SPARTOIHOII. Jun. 3káról szóló perpignani telegrafi sürgöny szerint Izabella királyné és donna Christina jun. 2-kán Barcelo­nába érkeztek, ’s mint Valenciában, úgy itt is mindenek előtt a’ székesegyházba mentek. Ugyan e’ napra váratott a’ fényes porta követe Fund­efendi is, ki Máltát és Mar­­seillet már meghaladta.— A’ királyné Diego Leon és Bor­sa di Carminati tábornokok özvegyeinek és gyermekeinek nevezetes nyugpénzt rendelt az országos pénztárból. — A' házassági ügy a’ spanyol népet folyvást nagy izgásban tartja , ’s most még a’ Moderado lapok is a’ Tiapani gróf­fali összeketés ellen, ’s legalább föltételesen don Fran­cisco de Paula legidősb fia mellett nyilatkoznak. A’ Cas­te­ll a n . p. o. ezt mondja , miután t. i. don Carlos fiát le­hetetlennek mutatta : „A* királyné férjének szabadelmű, tanult, jeles tehetségekkel biró, vitéz, és mindenek előtt független állású fejedelemnek kell lennie. Ha van illyen férfiú Europa hatalmasságai közt, úgy azt haladék nélkül el kell fogadni. De ha a’ kérő azon házak valamellyikéhez tartoznék, mellyek uralkodnak ugyan, de idegen hatalmak befolyásától függnek, úgy — nyíltan megvalljuk — egy spanyol herczegnek elsőséget adnánk.“ Ebből kitetszik, hogy Lajos Fülöp, donna Christina és Narvaez személyes hajlamai még a’ moderantisták hajlamaival sem egyeznek mindenben. OLASZFOLD. A’ római pápa körlevelet bocsátott ki, az egész r.ca- tholicus világ főp­ajaihoz, érsekeihez, püspökeihez ’stb., mellyet minden észrevétel nélkül közlünk. „Tisztelendő pátriarkáknak, főpapoknak, érsekeknek és püspököknek. XVI. Gergely pápa ’stb. Tisztelendő fe­leim­ üdvözletünket és apostoli áldásunkat. Ama’ neve­zetes for­dolkodások (machinationes) közt, mellyekkel korunkban a’ különféle nevű nem-catholicusok (acatholici) a’ cath igazság híveinek kelepczét vetni ’s kedélyeiket a’ hit szentségétől eltántoritani törekszenek, nem utolsó he­lyet foglalnak a’ bibliai társaságok, mellyeket — miután legelőször is Angliában támadtak ’s innen messze szétter­­jedeztek — mintegy hadi rendben látunk arra törekedni, hogy a’ sz. irás könyvei minden közönséges nyelvekre for­dítva, roppant számú példányokban kiadattassanak, úgy a’ keresztények, mint a’ hitetlenek közt minden választás nélkül elterjesztessenek, ’s emezek azoknak minden ka­lauz nélküli olvasására csábittassanak. Ekkép tehát őt — mit már a’ maga korában Jeromos is fájlala — ,a’ csacska banyával, a’ gyermekes aggastyánnal, a’ sokbeszédü ál­­tölcscsel,­ ’s minden állapotú emberrel — csak olvasni tudjon — közössé teszik az irás tanító nélküli érthetésé­­nek tudományát; sőt — mi a’ legképtelenebb ’s majdnem hallatlan — a’ legalsóbb pogányokat sem zárják ki az e’ tudományba­ni részesülésből. De előttetek, tisztelendő fe­leim , épen nem titok, hova vannak e­ társaságok törek­vései irányozva. Mert jól tudjátok, mikint épen a’ szent Írásban egy intése van Péternek, az apostolok fejedelmé­nek, ki, miután Pál leveleit megdicsérte, azt mondja, hogy azokban ,némelly dolgok nehezen érthetők, miket, valamint a’ többi sz. Írást is, a’ tudatlanok ’s vizesznek önveszedelmökre elcsavarnak ,­ ’s rögtön hozzá teszi: ,ti tehát, feleim, kik ezeket már tudjátok, vigyázzatok, ne­hogy a’ derék tévedésétől elkapatván , saját erőtektöl el­essetek.*' Innen tudva is van előttetek, hogy már a’ ke­resztény név első korától kezdve az volt az eretnekek mestersége, hogy az isten hagyományos igéjét megvetve (ripudiato verbo Dei tradito) és az anyaszentegyház te­kintélyét visszautasítva, vagy kezeikkel meghamisítsák az írást, vagy magyarázatok által annak értelmét elferdítsék. Végre azt is tudjátok, minő szorgalom és bölcseség szük­séges arra, hogy az urnák beszédei más nyelvre híven fordittassanak; elannyira, hogy mi sem történhetik köny­­nyebben, mint hogy a’ bibliai társaságok által sokszoro­sított fordításokba annyi magyarázók oktalansága vagy ál­noksága miatt, a’ legsúlyosb hibák csúsznak be, mellyek épen sokaságuk és sokféleségük miatt, sokak veszedel­mére sokáig titokban maradnak. Hiszen ama’ társaságok mit sem gondolnak vele, ha a’ közönséges nyelvekre for­dított bibliákat olvasó emberek e’ vagy ama’ hibákba es­nek e, csak hogy lassaban rászokjanak, magoknak az irás értelme fölött szabad ítéletet igényleni, és az atyák taní­tása után a’ cath. egyházban megőrzött szent hagyományo­kat megvetni, és magát az anyaszentegyház oktatását visz­­szautasitani. — E’ végre a’ bibliai társaságok tagjai nem szűnnek meg az at­yaszentegyházat és Péternek e’ szent székét rágalmazni, mintha ez a’ hívők népét a’ szent irás ismeretétől már sok századok óta eltiltani törekednék; holott igen számos, még pedig legvilágosabb, bizonysá­gok léteznek, mikint a' pápák és ezek kormánya alatt a’ többi kath. pásztorok, még újabb időkben is különös gon­dot fordítottak arra, hogy a’ kath. népeket isten írott’s hagyományozott igéjére gondosabban oktassák. Ide tar­toznak különösen a’tridenti zsinat határozatai, mellyek­kel nemcsak a’ püspököknek hagyatott meg, hogy a’ sz. Írást és isten törvényét megyéiben gyakrabban hirdettes­­sék, hanem a’ laterani zsinat intézkedésének szélesíté­sével meghagyatott, hogy a’ fővárosok és nevezetesb he­lyek házaiban egyházi alapítvány létezzen, és általában olly férfiaknak adassék, kik az irás fejtegetésére és ma­gyarázatára alkalmasok. Ezen egyházi alapítványnak ama’ tridenti rendelet szerinti rendezése, és egy hittanitó kano­nok által a’ papság és nép számára tartandó nyilvános ok­tatások iránt, későbben több tartományi zsinatokban tanács­kozások tartattak, ugyszinte az 1725 évi római zsinatban, mellyhez boldog emlékezetű elődünk állt. Benedek nem­csak a* római kerület szent pásztorait, hanem az érsekek, püspökök ’s más e’ sz. szék alatt közvetlenül álló papok kö­zül is többeket meghívott. Ugyanezen pápa e’ fölött hasonló czélra tett némi intézkedéseket apostoli körlevelek által is, mellyeket név szerint Olaszország és a’ szomszéd szigetek számára kiadott. Végre ti is, tisztelendő feleim, kik az egy­házi ügyek helyzetéről mindenki megyéjében, határozott időkben az apostoli széknek jelentést tenni szoktatok, ta­nácstestületünk elődeitekhez vagy hozzátok ismételve in­tézett válaszaiból tudjátok, mikint a’szentszék szerencsét szokott a’ püspököknek kívánni, ha ollyan fizetett hittani­­tóik vannak, kik a’szentirás nyilvános magyarázata kö­rüli tisztekben jól eljárnak; és nem szűnik meg pásztori gondjaikat éleszteni és támogatni, ha valahol a’ dolog óhajtás szerint még nem sikerült.— Egyébiránt mi a’ kö­zönséges nyelvekre fordított bibliát illeti: már sok szá­zadok óta megtörtént, hogy a’ szent pásztoroknak külön­féle helyeken, hol illyen fordításokat vagy titkos gyüleke­zetekben olvastatni, vagy eretnekek által nagyobb gond­dal elterjesztetni tapasztalták, gyakran nagyobb vigyázat­tal kelle élniök. Ide tartoznak dicső emlékezetű elődünk III. Innocent pápának ama’ gyülekezetek iránt, mellyek a’ metzi megyében világiak és asszonyok által istenség és az irás olvashatásának ürügye alatt titkon tartattak, kiadott intései és óvásai, ugyszinte a’ fordított bibliák elleni külön tilalmak, mellyeket ezután nem sokára Frankhonban vagy a’ 16-ik század előtt Spanyolhonban kiadva látunk. De még nagyobb gondoskodásra jön későbben szükség, mi­dőn a’ lutheránus és calvinianus nemcatholicusok a’ hit változhatlan tanait a’tévedések majdnem hitelt haladó sok­féleségével megtámadni merészelvén , mitsem hagyának kisérletlenül, hogy a’hívek elméit a’szent irás elferdí­tett magyarázataival és népnyelvre tett újabb fordítások követőik általi kiadásával — mellyek sokasitásában ’s mi­nél gyorsabb elterjesztésében tetemesen elősegité őket a’ csak akkor nem régiben föltalált könyvnyomtatás— meg­vesztegessék. Ezért olvashatni a’ tridenti zsinat válasz­totta atyák által készített ’s boldog eml. IV. Pius pápától megerősítve , a’ tiltott könyvek jegyzéke elébe nyomatni szokott szabályokban amaz általános rendelményt, misze­rint a’ köznyelven megjelent bibliák olvasása csak azoknak engedtetik meg, kikről föltehetni, hogy ezen olvasás­­,a’ hit és áhitatosság emelésére“ szolgáland. Ezen szabály­hoz, melly későbben az eretnekek szűnni nem akaró ál­nokságai miatt újabb rendszabállyal szigorittatott; elvég­re XIV. Benedek rendeletére ama’ nyilatkozat csatoltatok, hogy ezentúl a’ köznyelvü bibliai fordítások olvasása, mely­­lyek az apostoli szék által helybenhagyattak, vagy az egyházi szent atyák vagy más tudós catholicusok munkái­ból vett jegyzetekkel adatnak ki, megengedettnek tekin­tessék.“ (Vége következik.) 361. szám. (720) Birói árverés. C1.2) Vá­rótörvénynéki végrehajts kikelteztebsn, és Torontói vármegyében kebe­esek­, Nagy- Becsher­k ó­árostól két órányi távolságban félt­ő, Szent György helségben, Iubei Ki­s ökik­ói vasyo­ához tartozó s állatati zár alá vett 45 darab sva ezt fejős tehén, 10 db svaiczi tinó és 3 da ah svaiczi bika, f. 1844. évi június 23 háv kö-árverés után a’ legtöbbet igénnnek el fog­adatni. K­­rt Nagy-Hec­kereken, május 29k én 1844. Rákóczi Pancschich­ György, főszolgabíró. (137) Árverési hirdetés. (2,2) A’ pesti e. b. tek. válótörvény­széknek f. évi 3334. sz. alatti végzése következésében , a’ tek. Kacskovits Terézia ass­onyság Szántó m­árosa határában fekvő egy darab 100 kapás szőllője, az alatti levő bor­incsévet, úgy szintén mindennemű borházi eszközökkel, hordókkal és kádakkal együ­tt f. évi junius 24-én, a’ hely­színén, karhatalom mellett második izbeni birói árverés u­tán el­ég adattatni. Költ Szántón, május 23kán 1814. Kovács Ferencz, t. és Abauj vmegye alszolgabiraja, mint kiküldött végrehajtó. Váltósemmitési hirdetmény. (25) A' pozsonyi t. kir. váltótörvényszék részéről Spannaft Ká­oly és Spanraft M. folyamodása hövetkez.lében, ezennel közhírré tétetik, hogy egy Berber L. M. által Kamátonban m. 1843dik év apri­ls 5-en 50­00 p fiók fele­­ saját rendedére kibocsátott, ’s f. 1844. martius 21 kén fizetendő, Spanraft Károlyra idézett, és ez által el is fogadott, meg Spamaft M. jót álásával el’ásott vál­ó eltévedvén, annak bír okost felszó ittatik, hogy f­é­ június 1 . napjától számítandó 43 nap alatt, e’ váló iránt, e’ válótörvényszéknél magát jele­ze. Különben e’ kitűzött törvényes határidő e­­mulása­, a’ vál­ó megsemmisitettnek fog nyitván­tatni. Ké­t Pozsonyban 1844. évi május 23-án tar­ott váltó örvényszéki ülésből. (I, 3) Hivatalos tudósítások. Junius 16-án 1844. Váltótörvényszéki idézések. (29) Löwenbein Károly kinek holléte nem tudi­k az ellene Goldschmidt J. és fia által 515 p. ft 22 hr. erejeig indított válóper tárgyalására f. évi június 19kés reggeli 9 órakor e’ váltótörvény­­szék előtt jelenleg meg; as esetre pedig, ha a’ fent kitű­zött határidőre meg nem jelenne, sem ügyvédet tem­ rendelve, részére go­dnoknak Lednitzky Mihály v. ügyvéd ezennel kineveztet k Költ Pesten a' kir. e. b. v­álmtörvényszék 1844. évi junius lökén tartott üléséből. (2, 2) (12) Weinberger Dávid — Készely Károly ellen, kinek jelenlegi tartózkodása nem tudatik lu­ p.­st­yi v­á tóköveel­se Iránt az eperjesi e b. váltótörvényszék eliti támasztó­­­perében, a’ fe­leknek megjelel­ésére f. évi junius 25dik napja remili 9 órára hatá idő ezennel rendeltetk. — idéze­t alperesek Schulek Gusztáv váltóügyvéd gondnokául kineveztetvén. Költ Eperjesen a’ kir. e. b. váltó törvényszék 1844 évi majus 2dik napján tartott üléséből. * (3, 3) (16) Zerdahelyi Innoceat, kinek tartózkodása nem tudatik, az ellene Sinay Miksa által 165 p. ft iránt indított váltó-ügynek tárgyalására f. 1844. évi junius 21dik napja reggeli 9 órára a’ pesti e. b. váltótörvényszék elébe, olly hozzáadással idéztetik, miszerint személyes vagy tör­vénysze­rinti képviselő u tat meg nem jelenése esetére Haris Sándor v. ügyvéd gondnokának neveztsze­t. Költ Pesten a’ kir. e. b. váltótörvényszék 1844. évi május 9kén tartott üléséből. (3, 3) (23) Hirschl Ignácz kinek holléte nem tudatik, az ellene Lekics Illés által 744 p. fi iránt tá­masztott váltóügy tárgyalása végett f. évi junius 25k én reggeli 9 órakori megje­lnésre idéztetik, azon értesi­éssel, hogy ha a’ kit­itett határidőre meg nem jelente, vagy ügyviselőt nem rendelne, részé­t Szinthe Ferenc a v. ügyvéd rendetetett gondnoknak. Költ Pesten a’ kir. e. b. váltó örv­­ényszék 1844 évi május 20kán tartott üléséből. (3,3) (22) Meister M. kinek holléte nem tudatik, az ellene Weiman János által 10 p. ft iránt támasz­tott váltóü­gy tárgyalására f. évi junius 25kén reggeli 9 órája tűzetik ki. Melly határidő szón ér­tés­­éstel adatik tudtára, hogy ha a’ kitűzött időre meg nem jelenne, vagy ügyviselőt nem ren­delne, lé­gire törvényes gondnokul Vári Szabó Antal v. ügyvéd neveztetik ki. Kelt Pesten a’ kir. e. b. váltótörvényszék 1644. évi május 20dikán tartott üléséből. (3, 3) C­sődök, 13109. Tolna vmegye törvényszéke jelentése szerint Bartek József ’s neje Gergelyi Katalin hőgyészi lakosok hitelezői megjelenésére f. évi junius 24dik napja tűzetett ki határidőül, ’s tö­meggondnoknak Föglein Mihály hőgyészi jegyző, perügyelőnek pedig Tóth István tiszti alügyész neveztetett. Sz. György hó­lsején 1841. 17728. Eperjes városa tanácsának felírása szerint Hennel Mátyás helybeli kereskedő hitelezői csődületének határnapja f. évi junius 26kára tűzetvén ki, és ideigleni tömegg­úzónokká Szepesházy József, perügyelővé pedig Kriebel Emészt nevettetvén. Pünkösd hó 14kén 1844. 17917. Huda városa tanácsa jelentése szerint Altmann Ferencz ’s Anna hitelezőinek folyó évi junius 27-e határeapul kilütetvén, ’s ideigleni tömeggondnokká Sándrik Pál, pelügyelővé pedig Z­­­vicska József hites ügyvédek neveltetvén. Pünkösd hó 14kén 1844. 14141. Pest városa tanácsának jelentése szerint Steiner Károly ellen csődület indilta­on, ’s a’ hitelezőit már jelenésé e f. évi június 24dik napja ha­tridőt­l tűzetvén ki, tömeggondno­ki Vész Lajos, pergondviselőnek pedig Barabás Dániel hites ügyvéd neveztetett. Sz. György hó 17kén 1841. 1933. Zila vmegye törvényszékének felírása szerint ns Karácsony József kanitai mvárosi lakos hitelezői csődületének határnapja f. é junius 24kére tűzetvén ki, ’s ideigleni tömeggondnokka Szép Károly, pezügyelődl pedig Árvay István tiszteletbeli alügyész neveztetvén. Pünkösd hó 2­ két 1844 (72­2) A’ Magyar Gazd. Egyesület által kiadott ..MAGYAR GAZDA“ (I, 3) czímü gazdasági folyói a­ra az előfizetés ezennel a’ fö­ő félévie irgnyi’ut­án, a’ t. ez. gazdakö­zönség egysjcsi­rd­érit síelik, hogy az edd gi d­'fi­e esi ár, félévi folyamra 4 pengő forintal jöv­őre is fölem­e­lés nélkül megmarad. A' Magyar Gazdából hetenkint két ív jelenik meg, ’a mi béltartalmát ’s értékét illeti, rém kételkedőnk, hogy eddig is átalában elismert, ’s minden hasonló kü­földi folyóirat ai bátran mérközhető érdekességében és közhasznuságában a' gyarapodó reszvét­­tel aránylag mindinkább fog emelkedni. Előfizethetni Pesten az Eeyrsnet titoknoki hivatalából (állíi-it gr. Károly-ház) s t. A*tót Mihály urnát a’ nemzeti ca'Sinóban, — a’ vidéken a* Egye­sület t. ca. ü­gyvise­őinél, ’s ninden kir. po­tahivatalnál. — Állandó előfizetőinknek az „Okszerű Kai az“ második köteteiével ajá* dékléppen folyik kedveskedn i. (699) Ajtarászi közgyűlés. (2,3) A’ Ve'Zirém és Győr megyei aga*ász-tá­sa­­ság közgyűlését f. évi junius 29-én az Ugodi für­­dőben forja tartani, — mel­yre az i­lető részvé­nyes Urak ezennel ti­z­elettel nejtivatnak. Nagy Szabó Ignácz«­­árvaság jegyzője. (681) Eladó kosok. (383) Perkátán Adolyhoz egy órányira fekvő Fejér m­egyei helységben számfeletti finom faj­be i 's hágaiéira is még alkalmatos kosok — mint­egy 100 darab m­inden órán szabad kézből el­­adandi­k. Bővebben értesít a­ helybeli uradalmi kancellária. (706) C2, 4) Előfizetési hirdetmény. A’ Protestáns Egyházi ’s Iskolai Lap folyó 1844dik év második felében is folytattatni fog. Alakja, papírja, terjedelme 's iránya válto­zatlan marad. Ára helyben, boríték nélkül, 2 ft 40 kr., postán bo­rték alatt 3 ft 40 kr. e. p. — Előfizetés minden postahivatalnál, Pesten Kittnderer és Xieckenast könyvnyom­tató intézete ügyszobájában, hatvanv­itézű Horváth-ház 483. szám, vagy pedig a’ szerkesztők valamellyikénél. A’ Prof. Egyh­. és Isk. Lap szerkesztősége. (724) A’ dohányzókhoz! (­ A’ tisztelt dohányzó közönségnek s járulom jó és valódi ó­rikai dohányomat — fontját 16 váltó garasért; ugyszinte ázon uraknak, kik könnyű, jó ’s ízletes dohányt kívánnak: ajánlhatom a­ „társasági dohányomat“ fontját 24 valló garassával. G s c­h w i n d t M. Pesten, na’ dohányzóhoz,a postával szemközt. (705) Wagner József 128­3) műkereskedésében Pesten, re viták terén , épen most jelent meg: Népdalok „Szökött lm. tona“ból, egyedül zongorára. Ára 43 kr. p.p. (692) Árverés. (2,3) Sz. kir. Komárom városán Háberl György bu­kott kereskedő tömegéhez tartozó épületfa-kere­kedési nagy bódéja, i. e. julius 2-án délelő­tt órákban tartandó árveréskor, másodszor és utol­jára el fog adatni. A’ mai számhoz mellékel vek az „Ungar“ czimű német divatlap előfizetési jelentése. 97* (708) (1) 4*5

Next