Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-09-01 / 383. szám
Vasárnap 383. I* Septemb. 1. 1844 PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’lap minden héten kétszer : csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. -r- Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. szám alatt, egyébitt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr. számittatik. Ijrjjg5* Teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. TARTALOM. Necrolog. Legyen e Vukovár-fiumei vasut? Iriestböl nyiltlevél. Törvényalkalmazás. Pápai ref. főiskola, Országgyűlés. Ker. ülés aug. 26-án (váltótörv. módosítások’ elhalasztása,föBRi üzenetek’ tárgyalása, kiszemelt indítványok).Rövid közlések az aug. 27, 28 és 29-én tartott ülésekről. V-dik üzenete a’ RR-nek a’ sz. k. városok’ rendezése’ügyében. (Folyt.) Törvényhatósági dolgok: Pest (cáfolat: —az aug. 27-én kezdett közgyűlés’ részletes ismertetése). Borsod (évnegyedes közgyűlés). Pozsony (szinte közgyűlés). Előleges közlés az unghi és szabolcsi követválasztásról. Fővárosi újdonságok. Vegyes közlemények. Külföld. Hivatalos tudósítások és Hirdetések. ESTI MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. NECROLOG. Egy nevezetes férfiú’ halálát hirdetem. Chorin Áron, az aradi izraeliták’ főpapja, folyó august. 24-kén tüdejére szállt köszvény’ következtében jobb létre szenderült. Sokan ismerték őt, mert a’ jeles embernek meretsége messze földeken lakozó jövevények által keresteték; sokan tisztelék őt, ’s pedig nemcsak azért, mivel egy félszázadon keresztül a’ zsidó vallásnak a’ kor’ kívánatéhoz képesti módosításában, annyi gúny és rágalom’ daczára, annyi elfogultság’ ’s leverő üldözet’ ellenére, élte’ utolsó perczéig páratlan erélylyel fáradozott; — hanem főleg azért, mivel őt ismerni’s tisztelni egy vala; de legtöbben ismerték csupán a’nevet, mellyet ő, mint felekezetének nagy reformátora, mint felvilágosodott hittudós , ’s mint egy boldogabb jövő’ magvait szelíd kezekkel hintegetett bölcs, nagy lelkesedéssel fogadott művei által egész Európa előtt kivívott. Benne az árván maradott terjedelmes család méltó büszkeségét, az aradi izraeliták’ községe gyakran félreértett nemeslelkű atyját, az újított zsidó vallás teremtő bajnokát, városunk legnagyobb nevezetességét, a’ nevelés’ ügye fáradhatatlan buzgalmú hősét, a’ fejedelem egy legalázatosabb jobbágyát, a’ nemzet egy külföldön született, de Magyarország’ jobblétét forrón óhajtó hálás barátját, az emberiség pedig szeplőtelen jellemű jóltevőinek nem legcsekélyebbikét veszté el. — Megdicsőült lélek! melly 80 éves porhüvelyedet soha nem hidegülő lánggal tápláltad, fogadd hosszú tiszteletem’nem végső jeléül e’rövid sorokat, mellyekkel engem túlélő emlékezetednek, mint munkásságod’ élő tanúja ’s mint érdemeidnek méltányos barátja, tartottam. — Sárosy Gyula. LEGYEN E VUKOVÁR-FIUMEI VASÚT? Nem hagyhatjuk szó nélkül a’ f. hó’ 18-káról kelt Budapesti Híradónak 28. számában foglalt észrevételeit azon figyelmeztetésünkre , mellyel gr. Dessewffy Emil urnak Magyarországnak Fiumevali összeköttetése’ tárgyában jul. 22-kén 1844. közrebocsátott megjegyzéseire felelénk; ugyanis az érintett czikk’ szerkesztője állítja, miszerint a Wallau ur a’Pesti Hírlap’ 362-ik számában jun. 1-én kelt levelében azt mondja, hogy a’ Károly vár-fiumei vasúton két hüvelyknyi volna az emelkedés; mi Wallau úrtól magától munkálata’ tökéletes befejezése után tudjuk, hogy az emelkedés egy és egyharmadrész hüvelykre és nem többre menend. b) Mondatik, hogy mi a’Károlyvár-fiumei vasút’ kivihetősége mellett a’ szimeringi és trieszti hegyekre hivatkozunk, de a’ trieszti vasút még kész nem volna; de szabadjon az ellenkérdést tennünk: hátráltatták e ezen nehézségek a’ gondos ausztriai kormányt az említett trieszti vasút’ elhatározásában, és minő alapnál fogva lehet állítani , hogy ezen vasút meg nem készülend. c) Felhozatik Jurkovics János szolgabirónak és Jagadics Ferencz Posega megyei mérnöknek jelentése, miszerint Wallau mérnök úr úgy nyilatkozott volna , hogy ő annak útján határozottan értesittetett, hogy Broodtól a’vasutat Fiuméig vinni lehetetlen legyen; ezt Wallau úr a’tér’ megtekintése előtt közrebocsátott leveleiben önmaga állította; a’ helyszíne’ megvizsgálása után azonban ugyanazon levelében, mellyre a’Budapesti Híradó is vonatkozik, a’ vasutat Fiuméig kivihetőnek nyilvánította, — egyébként előttünk vannak Wallau urnak az országosan egybegyűlt KK. és RRnek aug. 15-kén beadott munkálatai, mellyeknélfogva ezen vasutvonalt szinte kivihetőnek nyilvánítja, és az erre kivántató költségeket Károlyvártól Fiuméig 5,620,218 ft 57 krra számítja. d) Kétségbe hozza a’tisztelt szerkesztő úr, hogy az évenkénti tehermozgás a’ kérdéses vonalon 3 millió mázsára menne, ’s erre 3 millió párt évi jövedelmet épitni lehetne. Mi eme’ számításunkban gr. Dessewffy Emil úrnak részint saját állítását követtük, melly szerint azt monda: „Ma a’ magyar életkereskedés’ összes mozgalmát alsó Magyarország és fogyasztás’ helyei között a’ közlekedések’ javallása’ folytában 3 millió mázsára teszszük“; — részint pedig alapítottuk birtokunkban levő hivatalos adatokon, mellyek jelesen a’ Lajos utján, az általunk felhozott 1,400,000 mázsát felülhaladják; — állapítottuk végre azon hiteles tudósításokra, mellyeket a’ károlyvári kereskedők’ egyik első házától vevénk. (finom nabadesze) Fennakad továbbá a’ tiszt, szerkesztő, hogy a’ Vukovár-fiumei vasút’költségeit csak 15 millióra számítottuk; lehet, hogy ezek többre menendnek, annyi azonban bizonyos, hogy Wallau úr az országosan egybegyült RRnek aug. 15-kén beadott jelentésében az egész vasútvonalra csak 12,825,668 ft 4 krt, és így nálunknál kevesebbet számit; minélfogva figyelmeztetésünk’ végszavaiban a’status’ költségén eszközlendő építést javaslójuk, a’végett, hogy a’ nemzet csak annyit költsön, a’ mennyibe a’ pálya kerülend, hasznát pedig lehető kiterjedésben élvezhesse. f) Figyelmeztetünk, hogy a’derék Zimpelre egyszerűen hivatkozni még nem elég; bírjuk azonban Zimpel urnak saját ajánlkozását, mellyben magát a’kérdéses vasvonal’ építésére egész Fiuméig késznek jelenti. g) Állítja továbbá a’ t. szerk. ur, hogy az ő számítása szerint Bécstöl Sziszekig a’ szállítás olcsóbba kerülne, és hogy igen valószínű, hogy kedvező vízállás’ idején a’ vasút pihenni fog. Mi figyelmeztetjük az érdemes szerkesztő urat, miszerint a’ mi számításunk az összes költségek’ tömegére a’ Dunától a’ tengerpartig ’s azon tekintetekre alapul, melylyeket a’ szakadatlan ’s biztos kereskedés, ’s azon csalások és rövidségek igénylenek , mellyek miatt kereskedésünk jelenleg pang. Önmaga a’ szerkesztő ur elismeri, hogy gr. Dessewffy Emil ur’ számításában van egypár kvnyi hiba, azonban előbbi számításunkra hivatkozva , bátran ismételjük, miszerint a’tisztelt gróf ur által felhozott költségért sem eddig senki nem szállítói , sem ezentúl, ha az ő terve elfogadtatik, szállitni nem fog; ha valaki ez érdemben bővebb, teljes meggyőződést akar magának szerezni, olvassa a’ fiumeiak által nyilvánított párhuzamokat az Eszékbroodi csatorna felett. A’ tisztelt szerkesztő úr arról, hogy Eszék volna Vukovár előtt főfekhelyül kitűzendő; továbbá az átrakodási költségek’ lehető meggazdálkodásáról, nemkülönben a’ csalásokról ’s rövidségekről, mellyekne az ő terve szerint, kereskedésünk ezentúl is kitéve lenne; végre a’ fuvarosoknak már a’ mostani szállítási tömeg melletti elégtelenségéről ezúttal nem értekezik, ’s azért mi is azt újonnan vitatni nem kívánván, csak azzal fejezzük be jelen felvilágosításunkat, miszerint a’gróf olly eszme’ létrejutását ajánlja a’ publicumnak, mellyet maga Verőcze megye sem vél pártolandónak. — Pozsony, aug. 21-kén 1844. — A’ fiumei szabad kerületnek orsz.gyülési követei. NYÍLT LEVÉL. Triest, aug. 24-kén. Nem csudálkozolt , hogy még mindig az ausztriai Lloyd’ városában vagyok, hová Bruck nem régiben visszaérkezett Pozsonyból, ’s hogy indolens keleti természetem’ daczára megint irok neked;— de mit tegyek, előttem fekszik egy szép fehér lap, ’s olly nyájasan ’s kérőleg mosolyg reám, mintha valamelly földink’ gyolcs ingéből készült volna, ’s hazáját még egyszer látni óhajtaná. Hiába, — gyenge vagyok! ’s valamint a’ papiros’ kérésének nem tudok ellentállani, úgy nem vagyok képes bucsút venni a’ tengertől, ’s visszatérni barátim’körébe, hol majdan beszélgetnénk de omni scibili et quibusdam aliis, vagy a’ mint egy német iró mondja, szellemi sétákat fognánk tenni az egész emberiségen keresztül. De én nagyon szeretem a’ tengert, ’s nem azért, mert teherállat’ létére cigarát hoz Amerikából,’s theát a’ mennyei birodalomból— de szeretem szépsége miatt; ’s ha meggondolom, hogy vize sós, azt kell hinnem, hogy a’ tenger nem egyéb , mint azon keserű könyek’ tartalma, mellyeket a’jó isten millió nemzedékek’ ’s különösen hontársaink’ balgaságai felett sirt ’s folyvást sír. Egynéhány nap előtt egy fiatal úrral találkoztam, ki épen Pozsonyból jött, ’s mondá, hogy az országgyűlés minden eredmény nélkül el fog oszlani; de én azt nem akarom hinni. Mert bízom nemcsak az egyéniségekbe ’s azoknak jóakaratába, hanem még különösen abba, mit a’ franczia force de choses, a’ dolgok’ erejének nevez. A’ dolgokban pedig nemcsak erő, de ész is van, melly az ember’ kis portro velejének minden combinatióit’kineveti. Ha pedig igaz, mit több lapokban olvastam, hogy az országgyűlés’határnapjának hirdetése örömmel fogadtatott, ez örömet részint az országgyűlés’ hosszasága okozható, mert másfél évi tanácskozások a’ legjobb idegrendszert is megrázzák; — ’s okozhatta részint azon hit, hogy a’ hátralevő rövid idő alatt sokat lehet tenni. — Ha vannak azonban, kik azért örülnek a’hazamenésnek,mert mit itten ki nem vívhattak, azt otthonn a’törvényhozás’ közbenjárása nélkül életbeléptethetni vélik; — ezen urakat bátorkodom arra emlékeztetni , hogy nemcsak a’törvényhozásnak, de a’szabályhozásnak is két táblája vagyon; az alsó ül a’ zöld asztal körül, a’ felső felmászik az asztalra, ’s ledorongolja az alsó tábla’ határozatait. Vétója a’ bunkó ’s bicska. — De emlékeztetem ez urakat én dicsőségök’ érdekében arra is, hogy ha a’ provinciális politicával fel nem hagynak, rövid idő múlva szabadelmüségöknek nem lesz sok csudálója, ’s ha az elménetek a’ magyar democrats irány’ carricaturáját fogják festeni akarni, ez urak’ tanyát lemázolják. Magyarország’, alkotmányos status létére — vagy talán nem akar az lenni? —sok bajainak egyike, hogy mi nem a’ népnek adunk instructiót, de a’ követeknek; ’s hogy mig egyrészt kizártuk a’ népet a’ politicai jogok’ gyakorlatából, másrészt a’ politicusok’ ’s statusférfiak’ egy egész népet teremtettük ’s alkottunk magunknak a’ szabadság’ olly nemét, mellyről mondhatni, hogy valamint a’ fájdalomban bizonyos gyönyör, úgy e’ szabadságban bizonyos szolgaság rejlik. Egy itteni magyar ismerősöm a’B.—Bp. Híradót tartja; nekem e’ lapnál a’ név legjobban tetszik, mert ha a’ conservativek a’ hiradót megalapítók, nem fogják talán ellenezni a’ földadót. Bizonyos czikkek’ olvasásánál mindig úgy rémlett, mintha ollyatén statusférfiai köpönyeget látnék, melly csak a’vándorló színészt juttathatja eszünkbe, ki kezeit hátára keresztbe tévé, ’s fejét háromszegü kalappal betakarván, azt képzeli magának, hogy ő csakugyan a’ nagy császár. — Mi a’ Híradó’ vezérének antipathiáját a’ fiumei vasút ellen illeti: megfoghatlan előttem , ha csak sok humorja őt a’vízi közlekedésekhez hatalmasan nem vonja. Egység nincs ugyan a’ lapban, de ez igen jó tactica, az olvasók szeretik a’ sokféleséget, azzal különféle ízlésekre lehet hatni, ’s ha a’Híradó’dolgozótársai a’jövő orsz.gyülésig magok közt fel nem bomlanak, ’s B. ’s Y. urak — kiknek egyike a’nagy hatalmaknak, másika pedig a’locomotiveknek hadat szent — szorgalmasan dolgozandnak, a’ B. Híradó nagy hatalommá, szávai golyókká fognak átalakulni, elleneit porrá zúzandók ,s aztán a’ conservativeknek csakugyan többségük lesz az alsó táblánál. — Isten veled! Ignis man nadjoao karlifejfinim taebis. TÖRVÉNYALKALMAZÁS. Honunkban többek által mondatott már az , hogy mi magyarok földművelő nép vagyunk, és ha olly kedvezőn fejlenének is ki kereskedési körülményeink, mint csak képzelni lehet, a’ kereskedési elem földmivelésünk felett soha sem lesz képes magának olly felsőséget kiküzdeni, mint azt más országokban tapasztaljuk. És ez olly tény, mellyet tagadni bajos. Bajos pedig azért, mert kereskedésre meddők kilátásaink, holott termesztésre nézve épen ellenkezőleg áll a’ dolog. Mert bár tagadni nem lehet, hogy productiv erőnk’kifejtésére institutióinkban is nevezetes változások szükségesek; de másrészről meg kell vallani, hogy ha levetkeznék— különösen mi magyarok— munkátlan hajlamunkat, ’s mintegy nyakunkhoz nőtt balité— léteinket, a’ dolgon igen nagy részben lenne segítve; ’s bizonyos, hogy termékeny anyaföldünk kétszerezi fáradságunk’ gyümölcseit. — Pedig csak 3 vítjával is eladni 200 p. m. búzát, üdvösségesebb volna zsebünknek, mint százat. A’jelen országgyűlés’ figyelme egészen a’ kereskedés, és ennek emeltyűi körül forog. Ennek csak örvendeni lehet egy hazafinak; mert nemcsak az, hogy sarkantyúznifogják a’ netalán e’ körül hozandó czélszerű törvények termesztő erőnk’kifejtésében szunnyadozó erőnket, hanem általuk talán közvetlen is történhetik valami, mezei gazdaságunk’virágzására. — Mégis másrészről visszatetsző, hogy ámbár rohanva közeledünk az országyülés’ végéhez, még földművelésünket egyenesen illető törvényjavaslatok talán nem is fordultak meg a’ ház’ asztalán. ■— A’ mocsárok’ kiszárításáról, a’ futóhomok’ folyása’ akadályozásáról, mellyek közül az első vajmi sok termékeny földet tart lebilincselve , a’ másik pedig vajmi sok termékeny földet tett terméketlenné, ’s ha rajta segítve nem lesz, még mennyit teend! — szó sem tétetett. Pedig ha ezek körül czélszerű intézkedések létetnek, milly mértékben fog honunkban a’ termesztő erő’ alapja szaporodni, az , ki anyaföldünkön széttekintett, tudhatja. — A’gazdasági egyesület’törvényesítése, a’több pontjaiban üdvös cselédrendszer, talán csak a’ jövő hengyülésnek hagyatnak fen. Azonban mindezek, mellyeket eddig felhoztam, nem czéljai értekezésemnek, ’s ezeket részint azért mondottam, hogy többször mondva legyenek, részint pedig csak mellékesen, miután t. i. már a’ közelebb lefolyt két országgyűlés tagadhatatlanul sokat tett földművelésünk’ érdekében, fájlalni lehetne, ha a’ mostani e’ tárgybani minden intézkedés nélkül osztanék szét. Csaknem négy évig tartott országgyűlési köszörülések után az úrbéri eredeti törvényjavaslat nemcsak alakját, sőt 140