Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-09-01 / 383. szám

Vasárnap 383. I* Septemb. 1. 1844 PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’lap minden héten kétszer : csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. -r- Előfizethetni helyben Lande­rer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani­ utcza Horváth-házban 483. szám alatt, egyébi­tt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek­, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr. számittatik. Ijrjjg5* Teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. TARTALOM. Necrolog. Legyen e Vukovár-fiumei vasut? Iriestböl nyiltlevél. Törvényalkalmazás. Pápai ref. főiskola, Or­szággyűlés. Ker. ülés aug. 26-án (váltótörv. módosítások’ elhalasztása,föBRi üzenetek’ tárgyalása, kiszemelt indítványok).Rö­vid közlések az aug. 27, 28 és 29-én tartott ülésekről. V-dik üzenete a’ RR-nek a’ sz. k. városok’ rendezése’ügyében. (Folyt.) Törvényhatósági dolgok: Pest (c­áfolat: —az aug. 27-én kezdett közgyűlés’ részletes ismertetése). Borsod (év­­negyedes közgyűlés). Pozsony (szinte közgyűlés). Előleges közlés az unghi és szabolcsi követválasztásról. Fővárosi újdon­ságok. Vegyes közlemények. Külföld. Hivatalos tu­dósítások és Hirdetések. ESTI MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. NECROLOG. Egy nevezetes férfiú’ halálát hirdetem. Chorin Áron, az aradi izraeliták’­ főpapja, folyó august. 24-kén tüdejére szállt köszvény’ következtében jobb létre szenderült. Sokan ismerték őt, mert a’ jeles embernek­­ meretsége messze földeken lakozó jövevények által keres­­teték; sokan tisztelék őt, ’s pedig nemcsak azért, mivel egy félszázadon keresztül a’ zsidó vallásnak a’ kor’ kívána­téhoz képesti módosításában, annyi gúny és rágalom’ daczá­ra, annyi elfogultság’ ’s leverő üldözet’ ellenére, élte’ utol­só perczéig páratlan erélylyel fáradozott; — hanem főleg azért, mivel őt ismerni’s tisztelni egy vala;­ de legtöbben ismerték csupán a’nevet, mellyet ő, mint felekezetének nagy reformátora, mint felvilágosodott hittudós , ’s mint egy boldogabb jövő’ magvait szelíd kezekkel hintegetett bölcs, nagy lelkesedéssel fogadott művei által egész Euró­pa előtt kivívott. Benne az árván maradott terjedelmes csa­lád méltó büszkeségét, az aradi izraeliták’ községe gyak­ran félreértett nemeslelkű atyját, az újított zsidó vallás te­remtő bajnokát, városunk legnagyobb nevezetességét, a’ nevelés’ ügye fáradhatatlan buzgalmú hősét, a’ fejedelem egy legalázatosabb jobbágyát, a’ nemzet egy külföldön szü­letett, de Magyarország’ jobblétét forrón óhajtó hálás ba­rátját, az emberiség pedig szeplőtelen jellemű jóltevőinek nem legcsekélyebbikét veszté el. — Megdicsőült lélek! melly 80 éves porhüvelyedet soha nem hidegülő lánggal tápláltad, fogadd hosszú tiszteletem’nem végső jeléül e’rövid sorokat, mellyekkel engem túlélő emlékezetednek, mint munkásságod’ élő tanúja ’s mint érdemeidnek méltányos ba­rátja, tartottam. — Sáros­y Gy­ul­a. LEGYEN E VUKOVÁR-FIUMEI VASÚT? Nem hagy­hatjuk szó nélkül a’ f. hó’ 18-káról kelt Budapesti Híradó­nak 28. számában foglalt észrevételeit azon figyelmezteté­sünkre , mellyel gr. Dessewffy Emil urnak Magyarország­nak Fiumevali összeköttetése’ tárgyában jul. 22-kén 1844. közrebocsátott megjegyzéseire felelénk; ugyanis az érin­tett czikk’ szerkesztője állítja, miszerint a­ Wallau ur a’Pesti Hírlap’ 362-ik számában jun. 1-én kelt levelében azt mondja, hogy a’ Károly vár-fiumei vas­úton két hüvelyknyi volna az emelkedés; mi Wallau úrtól magától munkálata’ tökéletes befejezése után tudjuk, hogy az emelkedés egy és egyharmadrész hüvelykre és nem többre menend. b) Mondatik, hogy mi a’Károlyvár-fiumei vasút’ kivi­hetősége mellett a’ szimeringi és trieszti hegyekre hivat­kozunk, de a’ trieszti vasút még kész nem volna; de sza­badjon az ellenkérdést tennünk: hátráltatták e ezen ne­hézségek a’ gondos ausztriai kormányt az említett trieszti vasút’ elhatározásában, és minő alapnál fogva lehet állíta­ni , hogy ezen vasút meg nem készülend. c) Felhozatik Jurkovics János szolgabirónak és Jaga­­dics Ferencz Posega megyei mérnöknek jelentése, misze­rint Wallau mérnök úr úgy nyilatkozott volna , hogy ő an­nak útján határozottan értesittetett, hogy Broodtól a’vas­utat Fiuméig vinni lehetetlen legyen; ezt Wallau úr a’tér’ megtekintése előtt közrebocsátott leveleiben önmaga állí­totta; a’ helyszíne’ megvizsgálása után azonban ugyanazon levelében, mellyre a’Budapesti Híradó is vonatkozik, a’ vasutat Fiuméig kivihetőnek nyilvánította, — egyébként előttünk vannak Wallau urnak az országosan egybegyű­lt KK. és RRnek aug. 15-kén beadott munkálatai, mellyek­­nélfogva ezen vasutvonalt szinte kivihetőnek nyilvánítja, és az erre kivántató költségeket Károlyvártól Fiuméig 5,620,218 ft 57 krra számítja. d) Kétségbe hozza a’tisztelt szerkesztő úr, hogy az é­ven­­kénti tehermozgás a’ kérdéses vonalon 3 millió mázsára menne, ’s erre 3 millió párt évi jövedelmet épitni lehetne. Mi eme’ számításunkban gr. Dessewffy Emil úrnak részint saját állítását követtük, melly szerint azt monda: „Ma a’ magyar életkereskedés’ összes mozgalmát alsó Magyaror­szág és fogyasztás’ helyei között a’ közlekedések’ javallása’ folytában 3 millió mázsára teszszük“; — részint pedig ala­pítottuk birtokunkban levő hivatalos adatokon, mellyek je­lesen a’ Lajos utján, az általunk felhozott 1,400,000 mázsát felülhaladják; — állapítottuk végre azon hiteles tudósítások­ra, mellyeket a’ károlyvári kereskedők’ egyik első házától vevénk. (finom nabadesz­­­e) Fennakad továbbá a’ tiszt, szerkesztő, hogy a’ Vuko­­vár-fiumei vasút’költségeit csak 15 millióra számítottuk; lehet, hogy ezek többre menendnek, annyi azonban bizo­nyos, hogy Wallau úr az országosan egybegyült RRnek aug. 15-kén beadott jelentésében az egész vasútvonalra csak 12,825,668 ft 4 krt, és így nálunknál kevesebbet szá­mit; minélfogva figyelmeztetésünk’ végszavaiban a’status’ költségén eszközlendő építést javaslójuk, a’végett, hogy a’ nemzet csak annyit költsön, a’ mennyibe a’ pálya kerülend, hasznát pedig lehető kiterjedésben élvezhesse. f) Figyelmeztetünk, hogy a’derék Zimpelre egyszerű­en hivatkozni még nem elég; bírjuk azonban Zimpel urnak saját ajánlkozását, mellyben magát a’kérdéses vasvonal’ építésére egész Fiuméig késznek jelenti. g) Állítja továbbá a’ t. szerk. ur, hogy az ő számítása szerint Bécstöl Sziszekig a’ szállítás olcsóbba kerülne, és hogy igen valószínű, hogy kedvező vízállás’ idején a’ vasút pihenni fog. Mi figyelmeztetjük az érdemes szerkesztő urat, miszerint a’ mi számításunk az összes költségek’ tömegére a’ Dunától a’ tengerpartig ’s azon tekintetekre alapul, mely­­lyeket a’ szakadatlan ’s biztos kereskedés, ’s azon csalá­sok és rövidségek igénylenek , mellyek miatt kereskedé­sünk jelenleg pang. Önmaga a’ szerkesztő ur elismeri, hogy gr. Dessewffy Emil ur’ számításában van egypár kvnyi hiba, azonban előbbi számításunkra hivatkozva , bátran ismétel­jük, miszerint a’tisztelt gróf ur által felhozott költségért sem eddig senki nem szállítói­ , sem ezentúl, ha az ő ter­ve elfogadtatik, szállitni nem fog; ha valaki ez érdemben bővebb, teljes meggyőződést akar magának szerezni, ol­vassa a’ fiumeiak által nyilvánított párhuzamokat az Eszék­­broodi csatorna felett. A’ tisztelt szerkesztő úr arról, hogy Eszék volna Vu­kovár előtt főfekhelyül kitűzendő; továbbá az átrakodási költségek’ lehető meggazdálkodásáról, nemkülönben a’ csa­lásokról ’s rövidségekről, mellyekne­­ az ő terve szerint, kereskedésünk ezentúl is kitéve lenne; végre a’ fuvarosok­nak már a’ mostani szállítási tömeg melletti elégtelenségé­ről ezúttal nem értekezik, ’s azért mi is azt újonnan vitatni nem kívánván, csak azzal fejezzük be jelen felvilágosítá­sunkat, miszerint a’gróf olly eszme’ létrejutását ajánlja a’ publicumnak, mellyet maga Verőcze megye sem vél párto­landónak. — Pozsony, aug. 21-kén 1844. — A’ fiumei szabad kerületnek orsz.gyülési követei. NYÍLT LEVÉL. Triest, aug. 24-kén. Nem csudál­­kozol­t , hogy még mindig az ausztriai Lloyd’ városában vagyok, hová Bruck nem régiben visszaérkezett Pozsony­ból, ’s hogy indolens keleti természetem’ daczára megint irok neked;— de mit tegyek, előttem fekszik egy szép fehér lap, ’s olly nyájasan ’s kérőleg mosolyg reám, mint­ha valamelly földink’ gyolcs ingéből készült volna, ’s ha­záját még egyszer látni óhajtaná. Hiába, — gyenge vagyok! ’s valamint a’ papiros’ kérésének nem tudok ellentállani, úgy nem vagyok képes bucsút venni a’ tengertől, ’s vissza­térni barátim’körébe, hol majdan beszélgetnénk de omni scibili et quibusdam aliis, vagy a’ mint egy német iró mond­ja, szellemi sétákat fognánk tenni az egész emberiségen keresztül. De én nagyon szeretem a’ tengert, ’s nem azért, mert teherállat’ létére cigarát hoz Amerikából,­­’s theát a’ mennyei birodalomból— de szeretem szépsége miatt; ’s ha meggondolom, hogy vize sós, azt kell hinnem, hogy a’ tenger nem egyéb , mint azon keserű könyek’ tartalma, mellyeket a’jó isten millió nemzedékek’ ’s különösen hon­társaink’ balgaságai felett sirt ’s folyvást sír. Egynéhány nap előtt egy fiatal úrral találkoztam, ki épen Pozsonyból jött, ’s mondá, hogy az országgyűlés minden eredmény nélkül el fog oszlani; de én azt nem akarom hinni. Mert bízom nemcsak az egyéniségekbe ’s azoknak jóakaratába, hanem még különösen abba, mit a’ franczia force de choses, a’ dolgok’ erejének nevez. A’ dol­gokban pedig nemcsak erő, de ész is van, melly az ember’ kis portro velejének minden combinatióit’kineveti. Ha pe­dig igaz, mit több lapokban olvastam, hogy az ország­­gyűlés’határnapjának hirdetése örömmel fogadtatott, ez örömet részint az országgyűlés’ hosszasága okozható, mert másfél évi tanácskozások a’ legjobb idegrendszert is megrázzák; — ’s okozhatta részint azon hit, hogy a’ hátralevő rövid idő alatt sokat lehet tenni. — Ha vannak azonban, kik azért örülnek a’hazamenésnek,mert mit itten ki nem vívhattak, azt otthonn a’törvényhozás’ közbenjárása nélkül életbeléptethetni vélik; — ezen ura­kat bátorkodom arra emlékeztetni , hogy nemcsak a’törvényhozásnak, de a’szabályhozásnak is két táblája vagyon; az alsó ül a’ zöld asztal körül, a’ felső felmászik az asztalra, ’s ledorongolja az alsó tábla’ határozatait. Vé­tója a’ bunkó ’s bicska. — De emlékeztetem ez urakat én dicsőségök’ érdekében arra is, hogy ha a’ provinciális po­­liticával fel nem hagynak, rövid idő múlva szabadelmüsé­­göknek nem lesz sok csudálója, ’s ha az elménetek a’ magyar democrats irány’ carricaturáját fogják festeni akar­ni, ez urak’ tanyát lemázolják. Magyarország’, alkotmányos status létére — vagy talán nem akar az lenni? —sok bajainak egyike, hogy mi nem a’ népnek adunk instructiót, de a’ követeknek; ’s hogy mig egyrészt kizártuk a’ népet a’ politicai jogok’ gyakor­latából, másrészt a’ politicusok’ ’s statusférfiak’ egy egész népet teremtettük ’s alkottunk magunknak a’ szabadság’ olly nemét, mellyről mondhatni, hogy valamint a’ fájda­lomban bizonyos gyönyör, úgy e’ szabadságban bizonyos szolgaság rejlik. Egy itteni magyar ismerősöm a’B.—Bp. Híradót tartja; nekem e’ lapnál a’ név legjobban tetszik, mert ha a’ con­­servativek a’ h­i­r­adót megalapítók, nem fogják talán el­lenezni a’ földadót. Bizonyos czikkek’ olvasásánál mindig úgy rémlett, mintha ollyatén statusférfiai köpönyeget lát­nék, melly csak a’vándorló színészt juttathatja eszünkbe, ki kezeit hátára keresztbe tévé, ’s fejét háromszegü ka­lappal betakarván, azt képzeli magának, hogy ő csakugyan a’ nagy császár. — Mi a’ Híradó’ vezérének antipathiáját a’ fiumei vasút ellen illeti: megfoghatlan előttem , ha csak sok hum­or­ja őt a’vízi közlekedésekhez hatalmasan nem vonja. Egység nincs ugyan a’ lapban, de ez igen jó tactica, az olvasók szeretik a’ sokféleséget, azzal különféle ízlésekre lehet hatni, ’s ha a’Híradó’dolgozótársai a’jövő orsz.gyü­­lésig magok közt fel nem bomlanak, ’s B. ’s Y. urak — kiknek egyike a’nagy hatalmaknak, másika pedig a’loco­­­motiveknek hadat szent — szorgalmasan dolgozandnak, a’ B. Híradó nagy hatalommá, szávai golyókká fognak átala­kulni, elleneit porrá zúzandók ,­­s aztán a’ conservati­­veknek csakugyan többségük lesz az alsó táblánál. — Is­ten veled! Ignis man nadjoao ka­rlifejfinim taebis.­­ TÖRVÉNYALKALMAZÁS. Honunkban többek által mon­datott már az , hogy mi magyarok földművelő nép vagyunk, és ha olly kedvezőn fejlenének is ki kereskedési körülmé­nyeink, mint csak képzelni lehet, a’ kereskedési elem földmivelésünk felett soha sem lesz képes magának olly fel­sőséget kiküzdeni, mint azt más országokban tapasztaljuk. És ez olly tény, mellyet tagadni bajos. Bajos pedig azért, mert kereskedésre meddők kilátásaink, holott termesztésre nézve épen ellenkezőleg áll a’ dolog. Mert bár tagadni nem lehet, hogy productiv erőnk’kifejtésére institutióinkban is nevezetes változások szükségesek; de másrészről meg kell vallani, hogy ha levetkeznék— különösen mi magyarok— munkátlan hajlamunkat, ’s mintegy nyakunkhoz nőtt balité— léteinket, a’ dolgon igen nagy részben lenne segítve; ’s bi­zonyos, hogy termékeny anyaföldünk kétszerezi fáradsá­gunk’ gyümölcseit. — Pedig csak 3 vítjával is eladni 200 p. m. búzát, üdvössé­gesebb volna zsebünknek, mint százat. A’jelen országgyűlés’ figyelme egészen a’ kereskedés, és ennek emeltyűi körül forog. Ennek csak örvendeni lehet egy hazafinak; mert nemcsak az, hogy sarkantyúzni­­fog­ják a’ netalán e’ körül hozandó czélszerű törvények ter­mesztő erőnk’kifejtésében szunnyadozó erőnket, hanem általuk talán közvetlen is történhetik valami, mezei gazda­ságunk’virágzására. — Mégis másrészről visszatetsző­, hogy ámbár rohanva közeledünk az országyülés’ végéhez, még földművelésünket egyenesen illető törvényjavaslatok talán nem is fordultak meg a’ ház’ asztalán. ■— A’ mocsárok’ kiszárításáról, a’ futóhomok’ folyása’ akadályozásáról, mellyek közül az első vajmi sok termékeny földet tart le­bilincselve , a’ másik pedig vajmi sok termékeny földet tett terméketlenné, ’s h­a rajta segítve nem lesz, még mennyit teend! — szó sem tétetett. Pedig ha ezek körül czélszerű intézkedések létetnek, milly mértékben fog honunkban a’ termesztő erő’ alapja szaporodni, az , ki anyaföldünkön széttekintett, tudhatja. — A’gazdasági egyesület’törvé­­nyesítése, a’több pontjaiban üdvös cselédrendszer, talán csak a’ jövő hengyülésnek hagyatnak fen. Azonban mindezek, mellyeket eddig felhoztam, nem czéljai értekezésemnek, ’s ezeket részint azért mondottam, hogy többször mondva legyenek, részint pedig csak mellé­kesen, miután t. i. már a’ közelebb lefolyt két országgyű­lés tagadhatatlanul sokat tett földművelésünk’ érdekében, fájlalni lehetne, ha a’ mostani e’ tárgybani minden intézke­dés nélkül osztanék szét. Csaknem négy évig tartott országgyűlési köszörülések után az úrbéri eredeti törvényjavaslat nemcsak alakját, sőt 140

Next