Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-10-10 / 394. szám

egymást, hogy mitől legott még minden békés polgár un- H dórral elfordult, már most mint kisebb raszát két kézzel fogadja el. Gonosz idők, mellyekben alig bírtunk még sza­badulásunkon örülni az oroszlán’ körmeiből, midőn a’ hydra áll ismét élőnkbe.’S minek álmától még minap izzadtan ijedénk fel, már ma szólani sem merünk ellene a’ közvélemény’ zsar­nok befolyása alatt. Így történt, hogy gyűlésünkön nem volt senki is,ki a’ par. 1-ae tit. 9-a’ sérthetetlenségét védte volna. Nem volt senki is, ki a’ közteherviselés’ elvének ki­mondását ellenzette volna, ’s legfeljebb egy-két lehetlen feltétnek hozzáragasztása által akart a’ dolgon fordítani; ’s midőn nehányunk által a’ házi adó’ sürgettetése ’s világo­san utasitásbatétele inditványoztatott, igen örült közülök mindenik a’ szerkezet’épenhagyásának is. Miután múlt gyű­lésünkből odautasitók követeinket, hogy a’ szokott adót világos utasítás’ érkeztéig meg ne ajánlják; nagy kérdés volt, mi volna e’ tárgyban teendő? — Azólta a’ környül­­mények nem változván, talán némi következetlenség nélkül nem lehetett volna azt egyszerűen megajánlani. Megtaga­dására sem volt elég ok, sem nyomatékául elég elő; teg­ezés­szerűbbnek hívők tehát követeinkre bizni mindazon tárgyaknak , mellyek üdvöt árasztanának a’ hazára , tör­­vénynyé létöket sürgetni, mint az adó’ megajánlását re­mélhető sikerhez képest belátásokra bizni. A’ szólók’ többsége már is e’ véleményt pártolá ; ekkor elnök alispá­nunk szokott ékes szólásával felfogva a’ tárgyat, javaslá az adónak minden záradék nélküli megadását, ’s a’ hozzászól­­hatás’ jogának megmentésére, a’ mennyiség’ leszállításának sürgetését; ajánlva a’ rendeknek az ebbeni megnyugvást. És jön helyeslés harsány torkokból, mellyek még imént el­lenvéleményben valának,’s a’végzés megszületett. Timon kaczagott, hogy véleménye a’ közvéleményről ismét igy igazoltatott, ’s halkan elimádkozá magában Julius Caesar’ azon jelenetét, amellyben Brutus ’s Antonius egymásután szónokolnak a’ néphez. B. L. tb. 100 p­ft. akart csak aján­lani egy dobos’ fizetésére , ki a’ vészek’ napján öszvehivja a’ nemzetet. Hogy e’ dobos alkalmasint siket füleknek do­bolna csak, más alapos okokon kívül onnan is gyanítható, mert midőn bizonyos pénzöszveg a’ nemesi felkelés’ újra felélesztésére forditatni inditványoztatott, jön az indít­vány a’ pusztában elhangzó szózat. — Harmadik tárgya közgyűlésünknek a’ katonaság körüli intézkedés volt. Tud­ják olvasóim, hogy a’ megyénkben történt számos gyújto­gatásokban egy közvitéz találtatott bűnösnek; e’ közvitéz szökés közben őre által meglövetelt , ’s a’ számtalan kár­vallottak elégtétel nélkül maradván , uj gyanúsítások ’s bal sejtelmek nyertek tért, mellyek több helyen tettleges bántalmakra is fajultak a’ katonaság’ ellenében. — Az uj katonai elhelyezés szerint megyénkben ismét ezen katona­ság maradna , ’s mivel ez által a’ megye igen kellemetlen helyzetbe jőne,a’ jogosság ’s a’ méltányosság’minden rész­ről­ feltartása körül, felírást határoztak a’ rendek más ez­rednek megyénkbe tétele végett. Alispánunk a’gyűlést más­nap folytatni akará, de a’ lóhalálában haza siető rendek’ türelmetlensége miatt ez is , mint olly sok más közügy, pium desiderium maradt. Lett volna csak egy kis választás, ezen villanyozója kebleink’erélyének, lett volna részvét — megoldattak volna örökké hallgatag nyelvek e. u. t. — de igy! — Timon, SOPRON, sept. 27-én. A’minő, mondhatnék részvét­­lenséggel határos csendben folyt le folyó hó’ 9-én tartott közgyűlésünk — mellyen követeinknek mind az orsz.gyű­lése’ határnapját kitűző k. k. leiratot, úgy a’ törvényhozó testnek e’körülmények közt kettőztetett munkássága’ered­ményét közlő tudósításai — választmányi előleges tárgyalás nélkül — egyszerű felolvasás után , tudomásul vétetvén, a’ jegyző­könyvhöz csatoltatni rendeltettek, m olly élénken mutatkozott mai rendkívüli közgyűlésünkön az ettől hosszabb távollétében majd­nem elszokott köznemességünknek a’ ha­zai közdolgok iránti részvéte. Tárgya tanácskozásainknak: az ország’ közszükségei’ fedezése’ érdemé­ben készült or­sz. - v­ál­asz­tm­án­y­i munkálat, mint közfizetésre alapított tervezet, fenálló megyei végzés’ következtében az elnökség által eleve közhírré tétetvén, köznemességünknek rendkívüli számmal megjelenését egye­dül e’felhívásnak e; ugyannak a’ czélba vett segedelme­­zés iránt, már az ülés’megnyitása előtt eléggé tanúsított ellenszenvét, magának a’ tárgy ’népszerűtlenségének e; vagy: az aránylagos költség’ viselését megállapító korábbi követ-utasításunkból vonva a’következtetést, más mellé­kes okoknak kellessen e tulajdonítani? nem feladatom fej­tegetni ; — elég , hogy a’ rendkívüli közgyűlést rendkívüli számmal megjelent köznemesség’ hozzájárulásával megkez­dettük; — helyettes első alispán ur beköszöntő beszédében a’ tárgy’ fontosságát kiemelve, ’s a’ felveendő munkálatból a’ tervezett czélokra kivántató pénzmennyiséget egyes té­telei szerint elsorolván, bemutatta az elnöksége alatt tar­tott ez érdembeni előleges tárgyalásról készült választ­mányi javaslatot, melly szerint bár mindazon inté­zetek és vállalatok, mellyeknek létrehozása az orsz.választ­mányi munkálatban terveztetik,szükségeseknek, és czélsze­­rűeknek elismertetnek, mégis, tekintve az ország’jelen pénztelen állapotját, úgy szinte a’ fizetési kulcsnak bizony­talan és ingatag voltát, a’ négy évre fizetni tervezett, évenkénti 3 millió p.forint helyett, szinte négy évre, éven­ként csak 1,500,000 forintok, ’s ezen öszveg is egyedül a’ népnevelésre, fiumei vasútra, fiumei kikötőre, hitelinté­zet’ alapítására , mint a’ teendők’ sorában első helyen álló vállalatokra, olly megjegyzéssel javaslatnak ajánltatni , hogy az orsz.küldöttség által kidolgozott kulcs szerint, az adózó osztály az évenként reá esendő 125.000 ezüst forintot, szinte fizesse; a’kivetési kulcs azonban azon törvényhatósá­gokra , mellyekre nézve az illy vállalatokból aránylag leg­több haszon háramlik, a’ fizetésre nézvést is előbbi osztá­­lyozatba soroztatása; úgy az abból kihagyva lévő tőkepén­zesekre , mint legbiztosabb és legkevesebb kezelési fárad­sággal járó vagyonnal biró egyedekre kiterjesztése mel­lett megigazitassék; a’ hitelintézetről szóló azon rendelke­zés pedig, miszerint a’ legkisebb kölcsön 2000 p.frtban terveztetik meghatároztatni, odamódositassék, hogy az intézet 2000 forintnál kisebb sommákat is előlegezzen, hogy ekkép’ az intézet’ létrehozásához áldozattal járuló kisebb birtokos is, ki, az értéknek csak 1/3-ad részéig lehetvén kölcsönözni, annak jótékonyságától különben elzáratnék, szükség’ esetén az intézet általi gyámolitásra számolhasson. Ezen előzmények után a’ tárgy fölötti vitatkozást Cz. J. kezdé meg; ékes előadása’ bevezetéséül emlékez­tetvén a’ BR-ket ama, két év előtti körünkbéli eltávozása­kor telt, mint monda : „szent fogadására“, melly szerint: „kötelességének ismeri mindannyiszor, valamikor fölöttünk vészfellegek tornyosulnak, közöttünk megjelenni, ’s lehető menekülésünkre tanácsával segélyünkre lenni“; — a’ vész­­fellegek e’ szerint tehát a’ tanácskozás alatti orsz.munká­­latban rejlenek; lássuk tehát Cz. J. által felhozott hiá­nyait előbb, mint sem az ajánlott, ’s elfogadott menekülési módot körülirnek!—Számitgatá mindenekelőtt a’szónok az orsz.küldöttségi munkálat’ befejezése, ’s annak orsz.gyülé­­sileg leendő felvételére kitűzve lévő határnap közti idő­­rövidséget, melly alatt ezen fontos, és szerinte is közhasznú intézkedéseket tervező munkálatnak kellő megbirálására elegendő időnk nem lévén, nehogy elhamarkodással hely­­rehozhatlan károkat okozzunk mind magunknak , tanácsoló ezen egész munkálatot elmellőzni, ’s annak tárgyalását a’ jövő orsz.gyülésre hagyatni; — némi tájékozásul azonban, hogy tanúságát adja, illy rövid idő alatt is mennyi hiányát fedezte fel e’ munkálatnak; fejtegető, miszerint a’ tervezett kivetési kulcs olly hiányos, hogy szerinte mi, kik, me­gyénk’ nevezetes részét elfoglaló, aránylag kevés haszon­vétel hanságot, és hegyes vidékeinket nem tekintve, az 1-sö osztályba soroztattunk; ezen , úgy egyéb haszonve­­tleletlen tereknek a’ tervezett adóztatási kulcsra befolyásuk nem leendvén, minden nemesi hold után 1 ftnyi adó alá vo­­nattatnánk; — ’s habár köznemességünk ezen holdonkénti egy forintnyi teherrel beelégedék; igyekezék mégis e mélt. az orsz.küldöttségi munkálat­ azon szakaszát, melly a’ birtoktalanok által fejenként fizetendő 20 poktnyi tehervi­selésről szól, odamagyarázni, miszerint ezen fizetés a’ telek utánni adózástól elválasztott, minden nemest egyaránt terhelő adó’ neme leend. Minekutána illy módon a’felosztás’ igazságos volta, úgy magának a’ tervezett segedelmezés­­nek megviselhetése iránt a’ nevezetes többség’ aggodal­mát nevelte, áltektért szónok a’ tervezett munkálatok’ fejtegetésére;­­s e’ műtétele közben különösen kiemelé a’ tisza-vidéknek a’ duna-vidékü­nk fölötti pártoltatását, erős­ségül felhozván, miszerint a’ Tisza’ szabályozására teteme­sen több pénz­ erő javaltatik fordittatni, mint sem a’ duná­­nak az egész hazára kétségtelenül nagyobb befolyású sza­bályozására.­­ Az utak’ jó karba’ helyhezésére fordítandó áldozatot pedig mindaddig „sárba dobottnak“ állitá, míg vámviszonyaink tisztába hozva nem lesznek,megfelejtkezvén arról, miszerint jó közlekedési eszközök nemcsak a’ külke­­reskedés, hanem a’ belforgalom’ élénkítésére is szüksége­sek; — a’ fiumei, ez ideig általunk híven pártolt vaspályára nézve , a’ Károly vár körüli bérczeken keresztül vasutat ve­zetni teljesen lehetetlennek állitá; de a’ kivihetőség’ ese­tére is, ezt olly veszélyes vállalatnak festé, mellyre, pénz­telen állapotunkban, csekély­ pénzerönket nem koczkáztat­­hatjuk — A’ népnevelésre fordítandó öszvegre nézve meg­­jegyzé , hogy az ő felsége által legközelebb felállított négy praeparandiák által e’ szükségnek tökéletesen elég vagyon téve; — és midőn mindezekfölött megemlíte­né , hogy keblét leginkább a’ szegényebb sorsú „ne­mes társai“ sorsa aggasztja, kik annyi áldozattal járultak a’ haza’ fentartásához, és kikre a’ példaként felhozott nemzeti színházból, museumból ’stb. úgy szólván: semmi haszon sem háramlott­­ — és kik, az eddig elvállalt subsidiumok után ítélve, egy állandó, majdan a’ katonai adó’ elvállalá­sával tetézendő, rendes adóztatásnak vezettetnének elébe, nagy tetszés közt azon nyilatkozattal fejezé be előladását, miszerint a’ hitelbank’ felállításától nem idegen , ’s annak pártolását követő uraknak meghagyatni javaslá. Ezen harsány „éljennel !“ fogadott előadás után, még több órákig tartó, nem annyira vitatkozásnak, mert hiszen a’ nagy többség’ akaratja minden vitatkozást feleslegessé te­­szen, mint elmés előterjesztéseknek valánk tanúi, — hal­lónk politicai hitvallomásokat előzményképen kimondatni, mellyek a’ következményt legkissé sem gyanittaták; igy az adó’ elvét sajátjának valló érdemteljes szónok a’ kivetési kulcs’hiányai miatt­­, inkább semmit, mint illy alapra épített törvényt!) kívánta a’ munkálatot mellőztetni;— egy ma­gát nyíltan „nem adózónak“ valló t.biránk pedig a’ tervezett intézetek’ szükségét, és czélszerűségét nem csak elismervén, hanem alapos okokkal hosszasan támogatván is,—a’kivihe­tőség’ bizonytalanságán, kezelési visszaélések’ lehetőségén akadt fenn annyira, hogy a’ magasztalt sok tervek közül általa csak egyre sem javaltatott ajánlat tétetni. Sz. S. tb. ismeretes tárgy avatottságával kiemelvén mindazon áldoza­tokat , mellyeket a’ magyar nemesség közállományunkat fenyegetett zivatarok közben — annak épségben tartására a’ harcz’ mezején tanúsított,— a’ tanácskozás alatti tárgyra vonatkozólag felidézé a’ birtokos nemességnek az adó’ alapja’meghatározásában 1715. évben bizonyított nagylel­kűségét , mellyeknélfogva felteszi szónok, hogy szükség’ idején a’ mostani ivadék sem lesz idegen a’ haza’ boldogság­­gán hasonló nagylelkűséggel munkálni; a" jelen tervet mind­­azáltal a’ kivetési kulcs’ hiányai miatt is pártolandónak nem véli, mire nézve számolás’ útján igyekezék Cz. J-nak az egy hold utáni egy forintról felhozott nagyon merésznek látszó állítását valószínűebbé tenni, óvakodást ajánlván egy­úttal ezen szokatlan teher’ kivetésére szolgálandó kulcsnak megalapításában , mellynek későbbi igazítása, tekintve az adó’ kulcsának meghatározása körül századokon általi fára­dozásunknak parányi sikerét, nem leend olly könnyen esz­közölhető. — A’ szembeszökő ,hasznáról magasztalt hitel­bank’ felállítását — a’ köznemesség’ felvilágitására értel­mezett cataster’ behozatalától függesztvén fel — a’ fiumei vasútra nézve megjegyző szónok, miszerint kereskedésünk’ felvirágzását nem egyes vaspályák’ létrehozásától, hanem a’ külhatalmasságai­kal kötendő kereskedői szerződésektől várja; ugyan azért ő felségének aziránt: kikkel és minő feltételek mellett lehetne kereskedői szerződésre lépni? — kegyelmes nyilatkozatát kikérni javallá; a’ tanácskozás alatti munkálatot közelebbről érdekelve pedig, miután, sem a’ tervezett munkálatok’ technikai oldalát eléggé kifejtve, sem a’ kivihetőség’ bizonyosságát , de az arra kivántató pénzerőnek mennyiségét is eléggé kimutatva nem találni — e’ munkálatot a’ jövő országgyűlésre halasztatni, addig is pedig ezen hiányok’ pótlásával országos választmányt kíván megbizatni. Ezen előterjesztések ellenében a’ tárgy iránti ellen­szenvét épen nem palástoló köznemességet okokkal meg­győzni akarni, vesztett munka lett volna; mint ezt az orsz. munkálat’ szellemében nyilatkozó szónokoknak előadá­saik közbeni lezajongtatásuk eléggé tanusitá; — elmonda­tott ugyan , milly bajos helyzetbe hozzuk követeinket, ha a’ munkálat országgyülésileg elvben elfogadtatván, annak részleteibe nem bocsátkozva , általános roszóló utasítást szabunk eleikbe­n — élénk színekkel festetett továbbá egy­­érdemes tbiránk által a’ haza’ hátramaradott állapotra,— a’ kereskedésnek, és mesterségeknek pangásbani állása, hi­vatkozva a’ kor’ kívánaténak intő szavaira, mellyek szerint egyedül a’ nagybirtokuakkal aránylag viselendő közáldoza­toktól lehet üdvöt remélem, és felszólitatott a’ közne­messég előtt olly nagy pártolásra talált gróf: mutatna tehát más utat-módot ezen kétes állapotbéli menekülésre ? — de a’ felszólított gróf a’ felelettel adós maradott! — egy más tbiránk pedig , a’ részletes tárgyalás’ során , kiemelve a’ népnevelés , és fiumei vasút’ szükségét, további fejtegeté­sével a’ türelmetlen sokaság ellenében felhagyva — csak a’ végzésnek kimondása vala még hátra;—hogy időrre hosz­­szas előadásom még hosszabra ne terjedjen, elhallgatva a’ végzés’ szerkezete körüli mozgalmakat, azt, mint, a­ ta­nácskozásoknak reményén felül kedvező állásra fordultá­val a’ hitelbank’ pártolásától is eltért Cz. J. nagyszerű diadala’ örök emlékéül, jegyzőkönyvünkben letéve vagyon, ime szorul szóra közlöm — a’ határozat a’ gr.’ szerkezeti javaslata szerint következő: ,,a’ RK. és RR a’választmányi munkálatban épen nem osztozván, az érintett orsz. választ­mányi munkálatot egészen elmellőzni óhajtják, — és vala­mint azt, mint az ősi, és vérrel szerzett, századok alatt fennálló nemesi jogok és szabadságoknak megsemmisíté­sére — sőt az egész hazai alkotmánynak felforgatására ve­zető adóztatási tervezetet— úgy minden rendes adó’ színét viselő fizetés alá vonatását czélzó bármelly egyéb illynemű intézkedéseket is egyáltalán fogva sem most, sem jövendőre, soha, semmi szín alatt el nem fogadnak, meghagyatik te­hát követ-uraknak, — hogy e’ munkálat’ felvételét kitelhe­­tőkép’ ellenezzék— felvétetvén mégis, el ne fogadják — a’ nem várt esetre pedig, ha az országgyűlésen mégis párto­lást nyerne, megyénket a’ felebb elsorolt tekintetekből az l-e osztályból valamellyik utóbbi osztályba soroztatni igye­kezzenek. — így jön tehát befejezve e’ nagyszerű tárgy, — melly iránt előbbi utasításainkat tekintve, nem egykét hazafi ke­bel viseltetik rokonszenvvel­­— és egyúttal Pest megyének az ország’ közszükségei’ fedezésére kivántató költségek — úgy Verőcze megyének a’ fiumei vasút’ tárgyában érkezett leveleire is a’ „soha el nem fogadjuk“ kárhozat’ igéje ki­mondva ! — Követeink által az ösiségröl közlött két­ választ­mányi kettős javaslat közül — anyautasitásunk’ nyomán a’ módosítás’ elvére alapítottál vettük tanácskozás alá, ’s elv­ben vita nélkül elfogadtuk ; a’ munkálatnak utasításba adott részletes módosításáról, úgy közgyűlésünk’ további folya­máról önt kevés napok múlva értesíteni es nem mulasztan­­dom. — L. P. MOSONYBÓL, oct. 2. Tegnapelőtt tartatott rendkívüli közgyűlésünkön felvétetett az orsz. financiális választmány­nak munkálata. Az abban elősorolt teendőket a’ kor’ szük­ségeinek ismeri megyénk is. Azonban Pest városának ’s a’ középponti vasút’ jövedelmeinek biztosítása, valamint a’ ló­­tenyésztés’ ügyének előmozdítása is nem pártoltatnak. A’ 3 millió helyett két millió ajánltatott meg. Voltak, kik a’tár­gyat az édes nem-fizetés’ zsebpontjából fogva föl, még ke­vesebbet kívántak ajánlani. Ámde e’ két milliót ki fizesse ? Jön most a’kérdések’ kérdése. , A’néppel közösen?V­olt ez nálunk chinin, mellytöl az ép embert is kileli a’hideg. Kell e mondanom,hogy a’ közös teherviselé­s’elve megbukott?! Sajnosan csudálatos a’ frigy , mellyet Mosony’ Rveiben a’ szelíd emberszeretet ’s a’ hiúság kötött. — Ők lássák.— Az absentismus, mellyet nálunk ezelőtt egy évvel csak ,a' meg­gondolatlan szeles ifjúsági kárhoztatott, a’ megye pedig con amore tűrt, most a’ lisztes ősz hajszálak között sem talált me­nedéket. Ellenvetésül nem sok okok (?) hozattak ugyan fel, de gyengék. Egy-kettőt megérintek, ut prodent ex ungue seo. „Az absentismus’ megrovása sérti a’ magánytulajdont

Next