Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-10-10 / 394. szám
egymást, hogy mitől legott még minden békés polgár un- H dórral elfordult, már most mint kisebb raszát két kézzel fogadja el. Gonosz idők, mellyekben alig bírtunk még szabadulásunkon örülni az oroszlán’ körmeiből, midőn a’ hydra áll ismét élőnkbe.’S minek álmától még minap izzadtan ijedénk fel, már ma szólani sem merünk ellene a’ közvélemény’ zsarnok befolyása alatt. Így történt, hogy gyűlésünkön nem volt senki is,ki a’ par. 1-ae tit. 9-a’ sérthetetlenségét védte volna. Nem volt senki is, ki a’ közteherviselés’ elvének kimondását ellenzette volna, ’s legfeljebb egy-két lehetlen feltétnek hozzáragasztása által akart a’ dolgon fordítani; ’s midőn nehányunk által a’ házi adó’ sürgettetése ’s világosan utasitásbatétele inditványoztatott, igen örült közülök mindenik a’ szerkezet’épenhagyásának is. Miután múlt gyűlésünkből odautasitók követeinket, hogy a’ szokott adót világos utasítás’ érkeztéig meg ne ajánlják; nagy kérdés volt, mi volna e’ tárgyban teendő? — Azólta a’ környülmények nem változván, talán némi következetlenség nélkül nem lehetett volna azt egyszerűen megajánlani. Megtagadására sem volt elég ok, sem nyomatékául elég elő; tegezésszerűbbnek hívők tehát követeinkre bizni mindazon tárgyaknak , mellyek üdvöt árasztanának a’ hazára , törvénynyé létöket sürgetni, mint az adó’ megajánlását remélhető sikerhez képest belátásokra bizni. A’ szólók’ többsége már is e’ véleményt pártolá ; ekkor elnök alispánunk szokott ékes szólásával felfogva a’ tárgyat, javaslá az adónak minden záradék nélküli megadását, ’s a’ hozzászólhatás’ jogának megmentésére, a’ mennyiség’ leszállításának sürgetését; ajánlva a’ rendeknek az ebbeni megnyugvást. És jön helyeslés harsány torkokból, mellyek még imént ellenvéleményben valának,’s a’végzés megszületett. Timon kaczagott, hogy véleménye a’ közvéleményről ismét igy igazoltatott, ’s halkan elimádkozá magában Julius Caesar’ azon jelenetét, amellyben Brutus ’s Antonius egymásután szónokolnak a’ néphez. B. L. tb. 100 pft. akart csak ajánlani egy dobos’ fizetésére , ki a’ vészek’ napján öszvehivja a’ nemzetet. Hogy e’ dobos alkalmasint siket füleknek dobolna csak, más alapos okokon kívül onnan is gyanítható, mert midőn bizonyos pénzöszveg a’ nemesi felkelés’ újra felélesztésére forditatni inditványoztatott, jön az indítvány a’ pusztában elhangzó szózat. — Harmadik tárgya közgyűlésünknek a’ katonaság körüli intézkedés volt. Tudják olvasóim, hogy a’ megyénkben történt számos gyújtogatásokban egy közvitéz találtatott bűnösnek; e’ közvitéz szökés közben őre által meglövetelt , ’s a’ számtalan kárvallottak elégtétel nélkül maradván , uj gyanúsítások ’s bal sejtelmek nyertek tért, mellyek több helyen tettleges bántalmakra is fajultak a’ katonaság’ ellenében. — Az uj katonai elhelyezés szerint megyénkben ismét ezen katonaság maradna , ’s mivel ez által a’ megye igen kellemetlen helyzetbe jőne,a’ jogosság ’s a’ méltányosság’minden részről feltartása körül, felírást határoztak a’ rendek más ezrednek megyénkbe tétele végett. Alispánunk a’gyűlést másnap folytatni akará, de a’ lóhalálában haza siető rendek’ türelmetlensége miatt ez is , mint olly sok más közügy, pium desiderium maradt. Lett volna csak egy kis választás, ezen villanyozója kebleink’erélyének, lett volna részvét — megoldattak volna örökké hallgatag nyelvek e. u. t. — de igy! — Timon, SOPRON, sept. 27-én. A’minő, mondhatnék részvétlenséggel határos csendben folyt le folyó hó’ 9-én tartott közgyűlésünk — mellyen követeinknek mind az orsz.gyűlése’ határnapját kitűző k. k. leiratot, úgy a’ törvényhozó testnek e’körülmények közt kettőztetett munkássága’eredményét közlő tudósításai — választmányi előleges tárgyalás nélkül — egyszerű felolvasás után , tudomásul vétetvén, a’ jegyzőkönyvhöz csatoltatni rendeltettek, m olly élénken mutatkozott mai rendkívüli közgyűlésünkön az ettől hosszabb távollétében majdnem elszokott köznemességünknek a’ hazai közdolgok iránti részvéte. Tárgya tanácskozásainknak: az ország’ közszükségei’ fedezése’ érdemében készült orsz. - választmányi munkálat, mint közfizetésre alapított tervezet, fenálló megyei végzés’ következtében az elnökség által eleve közhírré tétetvén, köznemességünknek rendkívüli számmal megjelenését egyedül e’felhívásnak e; ugyannak a’ czélba vett segedelmezés iránt, már az ülés’megnyitása előtt eléggé tanúsított ellenszenvét, magának a’ tárgy ’népszerűtlenségének e; vagy: az aránylagos költség’ viselését megállapító korábbi követ-utasításunkból vonva a’következtetést, más mellékes okoknak kellessen e tulajdonítani? nem feladatom fejtegetni ; — elég , hogy a’ rendkívüli közgyűlést rendkívüli számmal megjelent köznemesség’ hozzájárulásával megkezdettük; — helyettes első alispán ur beköszöntő beszédében a’ tárgy’ fontosságát kiemelve, ’s a’ felveendő munkálatból a’ tervezett czélokra kivántató pénzmennyiséget egyes tételei szerint elsorolván, bemutatta az elnöksége alatt tartott ez érdembeni előleges tárgyalásról készült választmányi javaslatot, melly szerint bár mindazon intézetek és vállalatok, mellyeknek létrehozása az orsz.választmányi munkálatban terveztetik,szükségeseknek, és czélszerűeknek elismertetnek, mégis, tekintve az ország’jelen pénztelen állapotját, úgy szinte a’ fizetési kulcsnak bizonytalan és ingatag voltát, a’ négy évre fizetni tervezett, évenkénti 3 millió p.forint helyett, szinte négy évre, évenként csak 1,500,000 forintok, ’s ezen öszveg is egyedül a’ népnevelésre, fiumei vasútra, fiumei kikötőre, hitelintézet’ alapítására , mint a’ teendők’ sorában első helyen álló vállalatokra, olly megjegyzéssel javaslatnak ajánltatni , hogy az orsz.küldöttség által kidolgozott kulcs szerint, az adózó osztály az évenként reá esendő 125.000 ezüst forintot, szinte fizesse; a’kivetési kulcs azonban azon törvényhatóságokra , mellyekre nézve az illy vállalatokból aránylag legtöbb haszon háramlik, a’ fizetésre nézvést is előbbi osztályozatba soroztatása; úgy az abból kihagyva lévő tőkepénzesekre , mint legbiztosabb és legkevesebb kezelési fáradsággal járó vagyonnal biró egyedekre kiterjesztése mellett megigazitassék; a’ hitelintézetről szóló azon rendelkezés pedig, miszerint a’ legkisebb kölcsön 2000 p.frtban terveztetik meghatároztatni, odamódositassék, hogy az intézet 2000 forintnál kisebb sommákat is előlegezzen, hogy ekkép’ az intézet’ létrehozásához áldozattal járuló kisebb birtokos is, ki, az értéknek csak 1/3-ad részéig lehetvén kölcsönözni, annak jótékonyságától különben elzáratnék, szükség’ esetén az intézet általi gyámolitásra számolhasson. Ezen előzmények után a’ tárgy fölötti vitatkozást Cz. J. kezdé meg; ékes előadása’ bevezetéséül emlékeztetvén a’ BR-ket ama, két év előtti körünkbéli eltávozásakor telt, mint monda : „szent fogadására“, melly szerint: „kötelességének ismeri mindannyiszor, valamikor fölöttünk vészfellegek tornyosulnak, közöttünk megjelenni, ’s lehető menekülésünkre tanácsával segélyünkre lenni“; — a’ vészfellegek e’ szerint tehát a’ tanácskozás alatti orsz.munkálatban rejlenek; lássuk tehát Cz. J. által felhozott hiányait előbb, mint sem az ajánlott, ’s elfogadott menekülési módot körülirnek!—Számitgatá mindenekelőtt a’szónok az orsz.küldöttségi munkálat’ befejezése, ’s annak orsz.gyülésileg leendő felvételére kitűzve lévő határnap közti időrövidséget, melly alatt ezen fontos, és szerinte is közhasznú intézkedéseket tervező munkálatnak kellő megbirálására elegendő időnk nem lévén, nehogy elhamarkodással helyrehozhatlan károkat okozzunk mind magunknak , tanácsoló ezen egész munkálatot elmellőzni, ’s annak tárgyalását a’ jövő orsz.gyülésre hagyatni; — némi tájékozásul azonban, hogy tanúságát adja, illy rövid idő alatt is mennyi hiányát fedezte fel e’ munkálatnak; fejtegető, miszerint a’ tervezett kivetési kulcs olly hiányos, hogy szerinte mi, kik, megyénk’ nevezetes részét elfoglaló, aránylag kevés haszonvétel hanságot, és hegyes vidékeinket nem tekintve, az 1-sö osztályba soroztattunk; ezen , úgy egyéb haszonvetleletlen tereknek a’ tervezett adóztatási kulcsra befolyásuk nem leendvén, minden nemesi hold után 1 ftnyi adó alá vonattatnánk; — ’s habár köznemességünk ezen holdonkénti egy forintnyi teherrel beelégedék; igyekezék mégis e mélt. az orsz.küldöttségi munkálat azon szakaszát, melly a’ birtoktalanok által fejenként fizetendő 20 poktnyi teherviselésről szól, odamagyarázni, miszerint ezen fizetés a’ telek utánni adózástól elválasztott, minden nemest egyaránt terhelő adó’ neme leend. Minekutána illy módon a’felosztás’ igazságos volta, úgy magának a’ tervezett segedelmezésnek megviselhetése iránt a’ nevezetes többség’ aggodalmát nevelte, áltektért szónok a’ tervezett munkálatok’ fejtegetésére;s e’ műtétele közben különösen kiemelé a’ tisza-vidéknek a’ duna-vidékünk fölötti pártoltatását, erősségül felhozván, miszerint a’ Tisza’ szabályozására tetemesen több pénz erő javaltatik fordittatni, mint sem a’ dunának az egész hazára kétségtelenül nagyobb befolyású szabályozására. Az utak’ jó karba’ helyhezésére fordítandó áldozatot pedig mindaddig „sárba dobottnak“ állitá, míg vámviszonyaink tisztába hozva nem lesznek,megfelejtkezvén arról, miszerint jó közlekedési eszközök nemcsak a’ külkereskedés, hanem a’ belforgalom’ élénkítésére is szükségesek; — a’ fiumei, ez ideig általunk híven pártolt vaspályára nézve , a’ Károly vár körüli bérczeken keresztül vasutat vezetni teljesen lehetetlennek állitá; de a’ kivihetőség’ esetére is, ezt olly veszélyes vállalatnak festé, mellyre, pénztelen állapotunkban, csekély pénzerönket nem koczkáztathatjuk — A’ népnevelésre fordítandó öszvegre nézve megjegyzé , hogy az ő felsége által legközelebb felállított négy praeparandiák által e’ szükségnek tökéletesen elég vagyon téve; — és midőn mindezekfölött megemlítené , hogy keblét leginkább a’ szegényebb sorsú „nemes társai“ sorsa aggasztja, kik annyi áldozattal járultak a’ haza’ fentartásához, és kikre a’ példaként felhozott nemzeti színházból, museumból ’stb. úgy szólván: semmi haszon sem háramlott — és kik, az eddig elvállalt subsidiumok után ítélve, egy állandó, majdan a’ katonai adó’ elvállalásával tetézendő, rendes adóztatásnak vezettetnének elébe, nagy tetszés közt azon nyilatkozattal fejezé be előladását, miszerint a’ hitelbank’ felállításától nem idegen , ’s annak pártolását követő uraknak meghagyatni javaslá. Ezen harsány „éljennel !“ fogadott előadás után, még több órákig tartó, nem annyira vitatkozásnak, mert hiszen a’ nagy többség’ akaratja minden vitatkozást feleslegessé teszen, mint elmés előterjesztéseknek valánk tanúi, — hallónk politicai hitvallomásokat előzményképen kimondatni, mellyek a’ következményt legkissé sem gyanittaták; igy az adó’ elvét sajátjának valló érdemteljes szónok a’ kivetési kulcs’hiányai miatt, inkább semmit, mint illy alapra épített törvényt!) kívánta a’ munkálatot mellőztetni;— egy magát nyíltan „nem adózónak“ valló t.biránk pedig a’ tervezett intézetek’ szükségét, és czélszerűségét nem csak elismervén, hanem alapos okokkal hosszasan támogatván is,—a’kivihetőség’ bizonytalanságán, kezelési visszaélések’ lehetőségén akadt fenn annyira, hogy a’ magasztalt sok tervek közül általa csak egyre sem javaltatott ajánlat tétetni. Sz. S. tb. ismeretes tárgy avatottságával kiemelvén mindazon áldozatokat , mellyeket a’ magyar nemesség közállományunkat fenyegetett zivatarok közben — annak épségben tartására a’ harcz’ mezején tanúsított,— a’ tanácskozás alatti tárgyra vonatkozólag felidézé a’ birtokos nemességnek az adó’ alapja’meghatározásában 1715. évben bizonyított nagylelkűségét , mellyeknélfogva felteszi szónok, hogy szükség’ idején a’ mostani ivadék sem lesz idegen a’ haza’ boldogsággán hasonló nagylelkűséggel munkálni; a" jelen tervet mindazáltal a’ kivetési kulcs’ hiányai miatt is pártolandónak nem véli, mire nézve számolás’ útján igyekezék Cz. J-nak az egy hold utáni egy forintról felhozott nagyon merésznek látszó állítását valószínűebbé tenni, óvakodást ajánlván egyúttal ezen szokatlan teher’ kivetésére szolgálandó kulcsnak megalapításában , mellynek későbbi igazítása, tekintve az adó’ kulcsának meghatározása körül századokon általi fáradozásunknak parányi sikerét, nem leend olly könnyen eszközölhető. — A’ szembeszökő ,hasznáról magasztalt hitelbank’ felállítását — a’ köznemesség’ felvilágitására értelmezett cataster’ behozatalától függesztvén fel — a’ fiumei vasútra nézve megjegyző szónok, miszerint kereskedésünk’ felvirágzását nem egyes vaspályák’ létrehozásától, hanem a’ külhatalmasságaikal kötendő kereskedői szerződésektől várja; ugyan azért ő felségének aziránt: kikkel és minő feltételek mellett lehetne kereskedői szerződésre lépni? — kegyelmes nyilatkozatát kikérni javallá; a’ tanácskozás alatti munkálatot közelebbről érdekelve pedig, miután, sem a’ tervezett munkálatok’ technikai oldalát eléggé kifejtve, sem a’ kivihetőség’ bizonyosságát , de az arra kivántató pénzerőnek mennyiségét is eléggé kimutatva nem találni — e’ munkálatot a’ jövő országgyűlésre halasztatni, addig is pedig ezen hiányok’ pótlásával országos választmányt kíván megbizatni. Ezen előterjesztések ellenében a’ tárgy iránti ellenszenvét épen nem palástoló köznemességet okokkal meggyőzni akarni, vesztett munka lett volna; mint ezt az orsz. munkálat’ szellemében nyilatkozó szónokoknak előadásaik közbeni lezajongtatásuk eléggé tanusitá; — elmondatott ugyan , milly bajos helyzetbe hozzuk követeinket, ha a’ munkálat országgyülésileg elvben elfogadtatván, annak részleteibe nem bocsátkozva , általános roszóló utasítást szabunk eleikben — élénk színekkel festetett továbbá egyérdemes tbiránk által a’ haza’ hátramaradott állapotra,— a’ kereskedésnek, és mesterségeknek pangásbani állása, hivatkozva a’ kor’ kívánaténak intő szavaira, mellyek szerint egyedül a’ nagybirtokuakkal aránylag viselendő közáldozatoktól lehet üdvöt remélem, és felszólitatott a’ köznemesség előtt olly nagy pártolásra talált gróf: mutatna tehát más utat-módot ezen kétes állapotbéli menekülésre ? — de a’ felszólított gróf a’ felelettel adós maradott! — egy más tbiránk pedig , a’ részletes tárgyalás’ során , kiemelve a’ népnevelés , és fiumei vasút’ szükségét, további fejtegetésével a’ türelmetlen sokaság ellenében felhagyva — csak a’ végzésnek kimondása vala még hátra;—hogy időrre hoszszas előadásom még hosszabra ne terjedjen, elhallgatva a’ végzés’ szerkezete körüli mozgalmakat, azt, mint, a tanácskozásoknak reményén felül kedvező állásra fordultával a’ hitelbank’ pártolásától is eltért Cz. J. nagyszerű diadala’ örök emlékéül, jegyzőkönyvünkben letéve vagyon, ime szorul szóra közlöm — a’ határozat a’ gr.’ szerkezeti javaslata szerint következő: ,,a’ RK. és RR a’választmányi munkálatban épen nem osztozván, az érintett orsz. választmányi munkálatot egészen elmellőzni óhajtják, — és valamint azt, mint az ősi, és vérrel szerzett, századok alatt fennálló nemesi jogok és szabadságoknak megsemmisítésére — sőt az egész hazai alkotmánynak felforgatására vezető adóztatási tervezetet— úgy minden rendes adó’ színét viselő fizetés alá vonatását czélzó bármelly egyéb illynemű intézkedéseket is egyáltalán fogva sem most, sem jövendőre, soha, semmi szín alatt el nem fogadnak, meghagyatik tehát követ-uraknak, — hogy e’ munkálat’ felvételét kitelhetőkép’ ellenezzék— felvétetvén mégis, el ne fogadják — a’ nem várt esetre pedig, ha az országgyűlésen mégis pártolást nyerne, megyénket a’ felebb elsorolt tekintetekből az l-e osztályból valamellyik utóbbi osztályba soroztatni igyekezzenek. — így jön tehát befejezve e’ nagyszerű tárgy, — melly iránt előbbi utasításainkat tekintve, nem egykét hazafi kebel viseltetik rokonszenvvel— és egyúttal Pest megyének az ország’ közszükségei’ fedezésére kivántató költségek — úgy Verőcze megyének a’ fiumei vasút’ tárgyában érkezett leveleire is a’ „soha el nem fogadjuk“ kárhozat’ igéje kimondva ! — Követeink által az ösiségröl közlött két választmányi kettős javaslat közül — anyautasitásunk’ nyomán a’ módosítás’ elvére alapítottál vettük tanácskozás alá, ’s elvben vita nélkül elfogadtuk ; a’ munkálatnak utasításba adott részletes módosításáról, úgy közgyűlésünk’ további folyamáról önt kevés napok múlva értesíteni es nem mulasztandom. — L. P. MOSONYBÓL, oct. 2. Tegnapelőtt tartatott rendkívüli közgyűlésünkön felvétetett az orsz. financiális választmánynak munkálata. Az abban elősorolt teendőket a’ kor’ szükségeinek ismeri megyénk is. Azonban Pest városának ’s a’ középponti vasút’ jövedelmeinek biztosítása, valamint a’ lótenyésztés’ ügyének előmozdítása is nem pártoltatnak. A’ 3 millió helyett két millió ajánltatott meg. Voltak, kik a’tárgyat az édes nem-fizetés’ zsebpontjából fogva föl, még kevesebbet kívántak ajánlani. Ámde e’ két milliót ki fizesse ? Jön most a’kérdések’ kérdése. , A’néppel közösen?Volt ez nálunk chinin, mellytöl az ép embert is kileli a’hideg. Kell e mondanom,hogy a’ közös teherviselés’elve megbukott?! Sajnosan csudálatos a’ frigy , mellyet Mosony’ Rveiben a’ szelíd emberszeretet ’s a’ hiúság kötött. — Ők lássák.— Az absentismus, mellyet nálunk ezelőtt egy évvel csak ,a' meggondolatlan szeles ifjúsági kárhoztatott, a’ megye pedig con amore tűrt, most a’ lisztes ősz hajszálak között sem talált menedéket. Ellenvetésül nem sok okok (?) hozattak ugyan fel, de gyengék. Egy-kettőt megérintek, ut prodent ex ungue seo. „Az absentismus’ megrovása sérti a’ magánytulajdont