Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-10-17 / 396. szám

Következett a' pénzügyi munkálat’ azon részének, melly a’ központi vállalatról szól, d) pontja. d) A’ társaság hivatkozott Zimpel főmérnökkel kötött szer­ződésre , miszerint az egész vonal’ 7 év alatti elkészítését vállalta magára; a’ szerződést 80 évre nézve oda nyilatkoz­ván, hogy ennek leszállítása a’ társaság’ károsodása nélkül nem eszközölhető. Ekként a’ központi vaspálya 80 év múlva jutna ingyen a’ nemzet’ birtokába. E’ pontra nézve az országos választmány világosan ki­­kötendőnek tartja, hogy valamint a’ pest-bécsi, úgy a’ pest­­debreczeni vonal’ alapzatának is ~/s részét tartozik a’ tár­saság két év alatt elkészítetni, ’s az egész vállalatot a’ tör­vény’ kihirdetésétől számítandó 7 év alatt valósággal létre­hozni. A’ 80 évet 60-ra leszállítani, a’ társaság még fel lenne szólítandó. E’ pontban ennélfogva már különbség van a’ nemzet’ kivonata, és a’ társaság’ ajánlata között. Illy különbségül említi egy központi megye’ követe az alapzat’ elkészítését, melly, ha egyszer készülőben van , abbahagyva nem he­verhet, mert aztán idők ’s elemek’ változtatásainak ’s ár­talmainak ki van téve. Az év­számra nézve is különbség van, de ha a‘ főeszme, hogy az egész vonal egyszer ingyen jusson a’ nemzet’ birtokába, néhány év miatti különbség nem tesz olly akadályt, hogy azon téren, mellyen előzmé­nyek kötik a’ RR. kezeit, mellyen nem állanak többé teljes szabadsággal, mint törvényhozók, az alkudozást folytat­­­niok ne lehessen. Szónok ezeknélfogva, ezen ’s a’ követ­kező pontra nézve is, csupán a’ főeszmét vevén alapul, nem zárná el a’ definitiv határozattal a’ további egyezkedést, ha­nem a’ végett kevés tagból álló kerületi választmányt kí­vánna megbízni, melly a' RR-nek azonnal jelentést tegyen a’ társaság’ szándékáról. Osztozott e’ nézetekben a’ kerületi jegyző. Ő mindaz­­által az orsz. választmányt, melly e’ részben munkálódott, ’s a’ körülményeiket inkább ismeretes, kívánja megbízni, olly utasítással, hogy a’ RR. által kifejtett főeszmék’ alap­ján kössön végső szerződvényt a’ társasággal, ’s azt, mint a’ vállalkozókra nézve már kötelezőt, terjessze a’ RR. bí­rálata, illetőleg jóváhagyása alá. Az indítvány, a’jegyző’illyetén módosításával határoza­tul kimondatott. Elfogadta mindazáltal a’ többség a’d) pontra tett választ­mányi véleményt is. Hátra volt az e) pont. e) A’ társaságtól biztosíték kivántatott az ország’ ré­szére, hogy a’ vállalat’ létrehozása ez által szilárdnak bizo­­nyittassék. A’ társaság erre nézve említvén a’vállalatba előg­legesen már befektetett költségeket, felhozza, hogy az or­szág által nyújtott párvonal elleni és kamatbiztositás a’ kö­vetelés által megsemmisitetik,azt mindenki a’vállalkozó tár­sulat iránti bizalmatlanságnak tekintvén. E’ pontra nézve a’ választmány egy millió pengő forint­nyi biztosítást továbbá is szükségesnek tart készpénzben, vagy státus-kötelezvényben lelétetni, vagy beruházásokban kimutatni. Egy követ a’ státuspapiros’ említését kívánja kihagyat­ni , mit a’ magyar törvényhozás nem ismerhet. Egy ausztriávali szomszéd megyének követe pedig a’ vállalkozók’szándékát kétségbe vonva, még nagyobb biz­tosítást követelt. Központi megyénk’követe e’ követelést merőben alapta­lannak mondá. Kikből áll, ugymond,valamelly vállalkozó társa­ság? Részvények’tulajdonosiból.E’részvényesek azonban nem kötelezők le magukat örökre azon vállalathoz, mert ekkor részvényeik’ eladhatásáról, forgalomba bocsátásáról, ’s azon nyereményről mondanának le, mit nekik e’ részvények’ ke­lete nyújt. Örökös tagokból álló társaság sehol sincs, ’s a’ vállalatot az sem biztosítja, hogy ez, vagy amaz személy áll fején a’ vállalkozásnak. Rothschild például Galliczia felé kezde egy vasutat építeni, később abbahagyd, majd kedve­zőbb körülmények mutatkozván, ismét folytatá. Valamelly vállalkozás’ szilárdságát a’ föltételek biztosítják, mik mellett az nyereséget ígér; ha ez nem biztosítlatik, nem tapasz­­talandunk soha eredményt, bár a’ világ’ minden tőzsérei részeseinek mondassanak is. A’ vállalat’ hitelét az ország, ’s nem vállalkozók’ nevei alapítják meg. Ha mindazáltal to­vább is kísérletet akarunk tenni, ám hiszen tegyünk, kisért­sük meg a’ választmány’ javaslatát; de kéri szónok a’ BB- ket, ne keressenek biztosítékot, hol az nincs, ’s gondol­ják meg, hogy a’ társaság részvényekből és nem emberek­ből áll. A’ többség e’ pontban is magáévá tévé a’ választmányi véleményt. Végre megjegyzé a’ társaság, hogy miután részére, csupán az általa kölcsönvett 18 millió pengőforint’ kamatra biztosittaték, a’ pozsony-nagyszombati vaspálya, melly iránt az illető társasággal, most külön egyezkedik, nem fog a’ központi vaspályával a’ nemzetre ingyen szállani, hacsak ez iránt is külön szerződés nem történik. Erre nézve a’ választmány olly véleményben van, hogy ha az említett vonal a’ központi vonalba alkalmaztatnék, an­nak kiegészítő részéül fog tekintetni. Különben az orsz. választmány az egyezkedést folytatni kívánja. A’ BR. mint fentebb írók, az egyezkedés’ folytatását el­határozók, olly kijelentés mellett, hogy — mi önként is ér­tetődik — a’ nemzet fentartja magának a’ vállalatot’ írök­—­ségjegyzékeit annak idejében ellenőrzésével kísérni, szám­vitelébe betekinteni. Mindezen határozatokat a’jegyző tüstént izenetbe fog­lalván, az izenet azonnal meghitelesitteték­ Ezekután következett a’ pénzügyi munkák­­’ vasutakról 712 szóló másik része, a’ fiumei vasútról. A’választ­mány röviden érinti hasznait egy vasútnak, melly a’ Dunát egy folytonosan és szakadatlanul vezetendő vonalon össze­kösse a’ magyar­ tengerparttal. Ez által hazánk’ ném­elly szűkölködő részei, ’s némelly szomszéd tartományok, Hor­­váthország’egy része, a’határszélek, Dalmatia, Karinthia, ’s a’ tengerpartok honi terményekkel láttatnak el. De föfi­­gyelmet érdemel, hogy külföldi kereskedésünk semmi más irányban olly kedvezőnek nem mutatkozik mint Fiume felé ; hogy ez után a’világ-piaczra legalkalmatosabban juthatunk, ’s egyszersmind a’ külföldi árukat is közvetlen és olcsóbban fogjuk kapni. Legczélszerűbbnek tartja pedig a’ választ­mány a’ fiumei vállalkozók által ajánlott tervet, melly a’ tengerpartig vezetendő folytonos és szakadatlan vonal’ fő­pontjául Vukovárt tűzé ki a’ Duna’ partján. Ide a’ hajók akár a’ Ferencz-csatornán , akár a’ felső Dunán , akár a’ Dráván érkezzenek , a’ Dunán lefelé minden vontatás és költség nélkül könnyen juthatnak; de czélszerű e’hely a’ Réga csatornáról, ’s Tiszáról Titelnél, úgy szinte az alsó Dunáról fölfelé érkező szállításoknak is. Ez által a’ felső Duna és Dráva’ részei mintegy 70 mértföldnyi utat nyervén, részesittetnek a’ tengeri kereskedésben, mig a’ bánáti ’s ti­szai vidékek’ szállítmányai is rövidebb, olcsóbb , ’s bizto­sabb utat nyernek, mint eddig a’ szávai tömérdek akadá­lyokkal küzdő hajózás volt. Elsőbbséget tulajdonit pedig a’ választmány minden egyéb tervek felett a’ vukovári vonal­nak, azért is, mert szakadatlan közlekedési eszközül szol­gálván, nem teszi szükségessé a’többszöri rakodást; el­sőbbséget tulajdonit különösen Vukovárnak Eszék felett, mivel ha az utóbbi város tűzetnék ki lekhelyül, a’ Ferencz­­csatornáról ’s felső Dunáról érkező hajókat a’ Drávának Eszékig felfelé vontatni, az alsó Dunáról ’s Tiszáról érke­zőknek pedig előbb Vukovárról kellene fölevezni, mielőtt a’ vasút’ fekhelyére juthatnának. Ezen terv ellen, főleg a’ 18 millióra tett költségtől ir­­tódzván, nehány tagja az országos választmánynak különvé­leményt terjesztő elő, ajánlván a’ Ludovica-út’ megváltását (1,300,000) ’s Károlyvártól Sziszekig, 11 mérföldnyi vas­útnak lóerőre épitését (1,700,00). A’ különvélemény’ aláí­rói ez által is segíthetni hisznek a’ szállítás’ olcsóságán , ’s a’ károlyvár-fiumei és vukovár-sziszeki vonal iránt bővebb vizsgálat után, más országgyűlésen kívánnak határozni. Felolvastatván tudomáskép’ e’ különvélemény is, ten­gerpartunk’ egyik követe mindenekelőtt aziránt szólitá fel nyilatkozásra a’ Béket, országos költségen kívánják e épitni a’ vonalt, melly e’ hon’ kereskedésére nézve olly élet—je­lentőségű ? ’S kérte a’ BB-ket, hogy csupán az esetre bo­csátkozzanak taglalásába annak, mit előterjeszte a’ választ­mány, ha e’ tárgy szerencsétlenül döntetnék el, mert kül­dői szerencsétlenségnek nevezik az esetet, ha e’ kérdés ellenkezőleg fogna eldönteni. Egy dráva-menti követnek azonban előbb még a’ vá­lasztmány által kijelölt vonalra nézve is nehézségei valának, ’s említvén a’ végvidéki katonai ’s a’ vukovári uradalmi ha­tósággal könnyen történhető súrlódásokat, annyival inkább kívánta Vukovár helyett Eszéket tűzni ki lekhelyül, mivel e’ város ingyen ajánlkozik adni a’ kisajátítandó tereket is ’stb. A’BR. többsége azonban egy értelemben a’választmány­nyal, a’ vonal felett nem is vitázott; szóban forgott főleg azon kérdés, mellynek eldöntését a’ tengerparti követ indít­ványozd, ha tudniillik a’ status önköltségén építse e ezen vonalt vagy sem ? Az elmélet a’ mellett szólt, hogy státusköltségen. Vas­út , melly főleg nyerstermények­ szállítására terveztetik, nyereséges vállalat lehet a’ nemzetre, de egyes vállalko­zókra nézve nem. ’S aztán, mondá a’dunai elnök, mind­egy , akár a’ kamatbiztositásra , akár státus-kölcsön’ fede­zésére fizessünk; nem kis áldozatot ér már csak az is, hogy a’ vitelbér’ szabályozása kezünkben marad, hogy azt kereskedésünk’ érdekében a’kivitelre kedvezőleg alkalmaz­hatjuk, mire más országok jutalmat is szoktak tenni.— Illy nézetekből: egy dunai követ,a’jegyző’ követtársa,ha meg­találna is bukni jelenleg a’ fiumei követ’ kivonata, olly föl­tétel mellett óhajtja annak építését vállalkozóknak engedni, hogy ha az építést egy év alatt el nem kezdik, ’s nem foly­tatják, azon esetre a’ státus’ költségén építés előre hatá­­roztassék el. Egyik központi megyei követ nem osztozhaték e’ néze­­zetekben, bár helyeslé a’ tudomány’ elvontan felállított el­veit,’ nem osztozhaték azok’ alkalmazásában mostoha kö­rülményeinknél fogva. Szerinte országos költség, és orszá­gos kölcsön egy jelentőségű; ’s kérdi szónok, olly státus­nak, mellynek felelős kormánya nincs, tanácsos e kölcsön­zésekhez nyúlni? ki veendi azt fel, ki fogja kezelni? Or­szágos választmányra bízzuk? említi szónok a’ szinház’ alapját, a’ Ludovicea’ sorsát ’stb. ’S ne hozza senki fel irá­nyunkban Belgium és Francziaország’ kölcsönzéseit. Alig van olly jól rendezett közigazgtás valahol mint Belgiumban,’s Francziaországnak erős centrális kormánya van: nálunk egyik sincs, nálunk a’ szétágazó municipiumokkal boldo­gulni nem lehet. Nem tanácsos tehát kölcsönözni. De kü­lönben is kölcsönt alpárni, bizonyos százlub­’ lehúzása nél­kül nem kaphatni, hanem kaphat Ausztria sem, bizonyára még kevésbé fog kapni Magyarország, hol a’ közös teher­viselés’ elve sem fejtik még ki, hol a’ nemzet’központosított összes ereje semmiért nem kezeskedhetik. Van ugyan példa, Spanyolországban, hogy igen súlyos viszonyok között is si­került kölcsönhöz jutnia, de ez ország biztosítékul bányait, korona és egyéb jószágait köté ott le. Tehetnék , mi csak ezt is? Máskép’ áll a’ dolog a’kamatbiztositással. Ennek tőkéje alpárin felül áll, itt a’ vasút maga is bizonyos jöve­delmeihez, ’s a’ felesleg a’ Hétfizető összes ereje’ közpon­tosítása nélkül is fedeztethetik. ’S aztán egyébként sem le­het csak amúgy általánosságban kimondani a’ kölcsön-föl­­vételt. Kérdi szánok , meg vannak e határozva valamelly munkákéban a’ kölcsönzés’ föltételei, le van e irva a’ tör­lesztés és kezelés’ módja ? Mindezekre nézve tehát előbb még választmányt kellene véleményadás végett kiküldeni, mi nem csekély időt kívánna, holott az országgyűlés­ vége előttünk áll, ’s e’ tárgyban határozni kell. Mi a’ határozan­­dókat illeti, úgy hiszi szónok, itt már szabadabb téren mozoghatunk, itt van helye a’ sokszor roszul emlegetett versenyzésnek.Meg kell tehát határozni a’ kedvezményeket, mellyeket a’ státus’ részéről a’ vállalkozóknak nyújtani kí­vánunk , ’s akkép’ intézkednünk, hogy a’ kiküldendő or­szágos választmány azon társasággal egyezkedjék , melly legtöbb biztosságot nyújt. Mindenesetre szükségesnek tartja szónok kikötni, hogy a’ státus ezen vonalt bizonyos évek múlva magához válthassa Azt előre elhatározni, hogy ha pedig a’ vállalkozó társaság az építést egy év alatt meg nem kezdi, ’s nem folytatja, országos költségen épitessék azon vonal, annyi volna, mint kölcsönre előlegesen egyszersmind fel is hatalmazni a’ választmányt. Ezt szónok nem akarja, ’s ha vállalkozók csakugyan minden kedvező föltételek mellett sem fognak találkozni, a’ jövő höngyüléstöl fog függni ez iránt máskép’ rendelkezni. Tesz végre megjegyzést szónok Eszékre nézve is , nem tartván lehetetlennek, hogy mellék­vonal oda is vonassék idővel, de a’ biztosítás csak a’ fővo­nalra szokott adatni. Lesz még e’ fővonal mellett több mel­lék-ág is szükséges; illyennek tartja különösen szóló kö­vet azon mellékutat, melly Bukkarit is Fiuméhoz csatolván, úgy szólva, commassalná az egész tenger­partot. Egy hegyaljai követ szintén hasonló véleményben lévén, három kérdést intézett azokhoz , kik a* státus-költségen építést pártolók. Kérdezé, mit értenek e’ szó alatt magyar státus? Szónok úgy hiszi, nem mást, mint a’nemességet.­­S ha ezt értik , ismét kérdi szóló követ, megajánlotta e ezen nemesség az építésre szükséges 18 milliót? ’S végre ha ezt sem téve, felhatalmazta e a’ követeket, hogy rová­sára kölcsönt vegyenek? E’ kérdésekre, ’s P.—megye’ előadására a’ jegyző’ kö­vettársa kívánt válaszolni. K.­­ követe meg van győződve, hogy Magyarország’független nemzeti kereskedésére nézve minden intézkedések között a’ fiumei vaspálya érdemel első tekintetet; ’s ezért óhajtá vala , hogy a’ választmány munkálatában, a’ közlekedési eszközök között nem a’ kö­zépponti vállalatot, hanem a’ fiumei vonalt tűzte volna ki első helyre, mellynek haszna az országnak nemcsak egyes részére, de kétségtelenül egész nemzetre ki fog hatni. Pa­naszokat hallunk naponkint az ország’ gyarmati állásáról, — ’s az orsz.választmány mégsem helyezi első helyre tren­­deink között azon egyetlen módot, azon egyetlen vonalt, melly a’magyar nemzetet kiragadván jelen nyomasztó hely­zetéből, egyenesen a’ világ’ piaczára vezetné. Illy nézet­ben szónok nem hagyhatja szó nélkül­i— követe’javaslatát hogy egy orsz.választmány csődöt hirdessen azon vaspá­lyára , ’s ha ez eredménytelen lesz, bővebben csak a’ jövő törvényhozás rendelkezzék. A’ fiumei vonal’ épitését jövő orsz.gyűlésre bízni, annyi, mint a’fiumei vaspálya’létre­­jöhetését nemcsak koczkáztatni, de a’ szónak teljes értel­mében akadályoztatni. Talán elfeledtük, hogy a’ Trieszt és Bécs közötti vaspálya státusköltségen a’ legnagyobb szor­galommal, legnagyobb erőfeszítéssel e’ pillanatban is épít­tetik. Az akarjuk­­ , hogy a’ Trieszt és Bécs közötti vasút e’ Fiúméinál előbb készüljön el? a’ pest-bécsi vonal már minden biztosítással meg is szavaztatott, ’s ha majd a’ ke­reskedés a’ tenger és Pest között, Trieszt és Bécs felé már-már űzetik, akkor a’ magyar törvényhozás majd ko­moly képpel gondolkodni fog, hogy Fiume és Pest , vagy Fiume és Vukovár között vaspályát országos költségen épít­tessen e? A' körülményeket felednünk nem szabad; meg kell ragadnunk minden lehető módot, mi a’fiumei vasútnak létesítésére, mint orsz.gyülésnek, kezünkben van. Ha ka­­matbiztositás mellett akad vállalkozó, nem kell ragaszkodni a’ status-költségen építéshez , de ha illy társaság orsz.gyü­­lés után nem akadna, törvényt kell alkotnunk,hogy ez eset­ben a’ fiumei vonal országos költségen is építtessék. A’ nemzet­ független kereskedési eszközét bizonytalanságnak kitenni, utalván a’jövő törvényhozásra , nem lehet. Szóló követ hiszi, hogy olly utasítással, mint övé, kölcsön nélkül is föl lehetne épitni azon vonalt, ha tudniillik évenként két millió fizettetnék ez útra, a’ 18 millióba kerülő vonal 9 év alatt létrejöhetne, ’s pedig maga a’ vállalkozó társaság is 8 év alatt ígérkezik e’ vállalatot befejezni. Országos kölcsön­nel az építésre talán felényi idő kellene. ’S ha áll, hogy a’ nem­zet’független kereskedését ez itt föltételezi, miről szóló követ lelke’ mélyéből meg van győződve, nem kell vissza­rettennünk magától a’ kölcsöntől sem. A’nemzet e’ kérdést hévvel karolta fel. ’S ez országgyűlésre mintegy 40 megye adta utasításul a’ fiumei vonal’ létrehozását. Szónok fölteszi, hogy azon megyék, ha ezért akarnak, akarni fogják annak eszközeit is. Mi az ellenvetést illeti, hogy alpári nem lehet kölcsönt kapni: meg kell különböztetni a’ status-adóssá­gok’ azon nemét, melly vasutakra, ’s más ipart teremtő­ vál­­lalatokba fektettetik, az adósságok’azon nemétől, melly rész financiális eljárás miatt, magára az évenkénti rendes kiadások’fedezésére fordittatik. Olly status, mellynek évi kiadásai meghaladják jövedelmeit, alpári pénzt nem kap; másként áll a’ nemzeti iparra tett beruházásoknál. Mondatott, folytatá szóló követ, hogy nálunk nincs tes­tület, mellyre a’ vaspályák’ építését, vagy egy országos kölcsön’ kezelését bízni lehetne. Ez ellevetés sokat mond, de ha egész országos pénztár’kezelését a’hatalomra bízzuk,

Next