Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-10-24 / 398. szám

.,3. §. Az úrbéri házas zsellérek évenkint 6, a’ házat­­lanok 3 gyalog napszámot szolgálandanak.“ Némelly megyék ez ellen is felszólaltak, a’ hat napszá­mot nem tartván aránylagosnak az úrbéri illetőséghez, ’s a’ telkes jobbágyokra megállapitatott mennyiséghez. ’S hát a’ házatlan zsellér, kérdé egy követ, miért fizessen ? Azért, úgymond, központi megyénk’ egyik követe, mert ha a’ közmunkák közpénztárból fizettetnének, bizonyosan annak alapjára a’ zsellér is fogna adózni, miután a’ státus’ terheit viselni a’ nemest és koldust kivéve, mindenki arány­lag tartozik. A’ státus iránti viszonyba helytelenül hozaték át az urbér’ eszméje. Az urbér csak a’ földesúri tartozások’ mértéke. Itt munka az arány, ’s ha munkában és időben vétetik a’ státus iránti szolgálat, világos , hogy a’ zsellér aránylag több idővel rendelkezhetik, mint a’ telkes jobbágy. A’ BR. ez okból a’ 3. §. szerkezetén nem tettek vál­toztatást. ,,A’ 7. §. szerint továbbá, kik eddig a’ fenálló törvények szerint közmunkát nem tettek , azzal ezentúl sem fognak tartozni , hanem ha jelen törvény által arra világosan köte­­leztetnek.“ Egy megyei követ ebben megütközött, igazságtalannak tartván, hogy közmunkákra ezentúl is csak a’ paraszt haj­­tassék, ő fizessen rajta vámot,­­s a’ nemes ember, ki leg­több hasznát veszi, még azt is követeli tőle, hogy térjen ki elötte. Kívánta tehát kimondatni Pan’ követe, hogy köz­munkára minden lakosa szok­tassék a’ hazának. A’ többség azonban megelégedett jelenleg a’ 20. §. kö­vetkező tartalmával. „Rendkívüli esetekben, miilyenek a’ hófuvatok, vagy más elemi viszontagságok által megszakasz­­tatott közlekedések’ megnyitása , tűzi veszély’ elhárítása, hidaknak, gátaknak és töltéseknek az áradó viz’hullámai elllenébeni vedlése, az érdeklett és szomszéd lakosok és birtokosok mindnyájan polgári állapotukra való tekintet és beszámítás nélkül munkára alkalmas szerekkel, marháikkal és cselédeikkel a" szükséges munkát megtenni kötelesek.“ Továbbá a’ 16. §. szerint töltések, átmetszések és más vizszabályozási munkák (az 1840: 10. 1836: 36. felvilá­­gositatván) mindazon, bár több határbeli birtokosok által teljesitendők , kiknek a’ czélba vett munkából hasznuk van. Említenünk kell még, hogy a’ kényszeritett fuvarozás­nak (a’ katonai és tisztviselői fuvarozás’ kivételével) eltör­lése, mi már régebben elhatároztaték , most a’ szerkezet­ben itt is kimondatott. Történtek még némi kisebb rendű szerkezeti módosítá­sok Ezeket mellőzzük. Országos ülés a’ BR-nél, oct. 15-én d. u. 1/2 2 órakor. Következő kerületi határozatok tárgyaltattak: 1) fel­irat aziránt, hogy magyar ezredekben magyar tisztek alkal­maztassanak ; 2) H-ik izenet a’ hivatalképesség’ kiterjesz­tése’ tárgyában; 3) Il-ik izenet a’zsidók’ ügyében; ’s végre 4) egy új törvényjavaslat a’ zsidók’ beköltözése ’s honosí­tása iránt. 346. Orsz. ülés a’ föRRnél, octob. 15-én d. u. 1 órakor. Hitelesitettek a’ középponti vasút és sérelmek’ tárgyá­ban közelebb kelt föRRi válaszok. Kéziratra adattak az áthozott alsóházi izenetek. Végre vegyes ülésben felolvastattak: A’ kir. válaszok’ észrevételeinek a’ törvényjavaslatok’ egyes szavaira való kiterjesztése. — Az országgyűlési költségek’ nemesség által viselése. A’ főtörvényszékek’, ’­ A’ házaló kereskedés’ tárgyában érkezett királyi vá­laszok. 30­. kerületi ülés, oct. 16-án; elnökök: Zmeskál, Lónyai Menyhért, naplóvivő : Eischl; jegyző : Ghiczy. Hitelesíttetvén : a’ fiumei vasút iránti határozatok; napi­renden volt a’ pénzügyi munkálat. A’ munkálat’ azon része vétetett vizsgálat alá, melly a’ szükségekről, ’s azon czélokról szól, mikre az országos pénztár’ jövedelmei fordítandók lennének. Első helyre tűzé ki a’ választmány a’ teendők között közlekedési eszközök’ czélszerű létesítését, ’s e’ végett szükségesnek látja, hogy 1) az országos közlekedési főútvonalak törvény által jelöl­tessenek ki; 2) azoknak elkészítésére ’s fentartására az országos pénztárból évenként egy millió forint; ’s 3) a’ szabályozandó ingyen közmunkák’ egy része is azokra for­­ditassék; 4) az orsz. utak’ elkészíttetése ’s fentartása fe­letti felügyelés az országos pénztár’ ’s közmunkák’ kor­mányzása végett felállítandó igazgatóság’ teendőinek egyik ágát tegye, a’ törvényhatóságok csupán a’ megyei ’s köz­ségi utak’ készítésére ’s fentartására ügyelvén. A’ közle­kedési útvonalak’ öszpontosulásának helyéül Pest város tü­zelnék ki, mint összes kereskedelmünk ’s fejlődő iparunk’ központja ’stb. Felolvastatván ezek, olvastatván továbbá az útvonalak’ sorozata, észrevételek tétettek e’ kijelölt vonalak’ részletei­re. Az elnökség azonban, mielőtt részletek fölött hozatnék határozat, szükségesnek tarta előbb a’ választmány által el­sorolt czélok’ általános átnézésébe bocsátkozni, mindenikre nézve felhiván a’ BB. nyilatkozatát az iránt: kívánják e a’ tett ajánlatból részesíteni, vagy nem? Mindenekelőtt tehát az országos útvonalakra nézve adá elő jegyző utasítását. Küldői az ajánlat’ legtöbb erejét a’ fiumei vasútra kívánják fordittatni, ’s úgy hiszi, hogy az út­vonal’ sorsa még eldöntve nincsen, minélfogva kő-utak’ építését elhatározni ez orsz.gyűlés’ teendői közé nem so­rozza. Központi megyénk’ követe pedig a’ kijelölt vonalak’ számát isokallá; holott, úgy mond, a’ vasutak’ elkészültével ezek­nek egy része merőben feleslegessé fog vállhatni. Hogy gyors, olcsóbb és pontosabb közlekedés’ előállítása a’ régibb köz­lekedési eszközök’ irányát egészen megváltoztatja, példa a’ gőzhajózás; igy például sok dunai megyéből, ki hajdan Bécsnek indult, egyenesen fölfelé utazott, ’s most gyakran visszafelé jó Vácznak, honnan gőzhajóval mégis gyorsab­ban , kényelmesebben mehet. Figyelembe veendő továbbá, hogy a’ kijelölt vonalokon már vannak országutak, mellyek­­ről leveszi kezét az illető törvényhatóság, mihely az orsz. pénztár’ rovatai közé fölvétetnek; ’s meg fogja e győzni azon csekély ajánlatnak e’ rovatra határozandó része annyi vonalok’fentartását? nem jönek e azok ekkép’ még roszabb karba, mint vannak jelenleg? Egy alföldi követ mérsékelt, ’s igen csekély vámfize­tés által kívánja az utakat fentartatni. De e’ vám, ha cse­kély, természtetik a’ kezelés’ költségei által; ha sok, még alig mozgó közlekedésünk’ mostani élénkségét is elnyom­hatja. E’ nyilatkozatok után szavazatra tűzetett: kívánnak e a’ RR. utakra bizonyos mennyiséget juttatni a’ megajánlott ősziésből? ’s a’ többség 33 megye, osztá a’választmányi véleményt, melly e’tételt első helyre sorozá. Kisebbség­ben maradtak: Nyitra, Sopron, Vas, Zala, Komárom, Somogy, Veszprém, Fejér, Bács, Turócz, Pozsega, Ve­­rőcze. Következett a’ mennyiség’ meghatározása , ’s egy múlt­­ gyűlésről ismert követ számításokat tön. A’ BR. azonban az ajánlat’ felosztását a’ tanácskozások’ későbbi stádiu­mára tartozandónak vélvén, folytaták a’ czélok’ kijelölését. A’ Luizautat a’ többség (31 megye 17 ellen) megvál­tatni kívánja. A’ fiumei kikötő felkiáltással pártoltatott. Szükségesnek találták a’ RR. út- és csatorna-hálózati tervek’ készítését is. Ajánlat téteték a’ Tisza’ szabályozására is, de mint köz­ponti megyénk’ egyik követe kikötő, csupán annyi, meny­nyi hajózhatóvá tételére szükséges. Áradás ellen otalmaz­­zák magokat az érdeklett birtokosok. Ezen tétel ellen kö­vetkező megyék szavaztak: Nyitra, Sopron, Trencsin, Vas, Zala, Liptó, Komárom, Veszprém, Fejér, Bács, Pozsega, Ve­­rőcze, Sáros. Adatik azonban egyéb folyók’ szabályozására is, noha sokan ezt azon okból ellenzék, mivel a’ Duna már különben is hajózható, ’s jelenleg a’ hazának érdeke kí­vánja , hogy a’ Tiszára minél több erő fordittassék. A’ népnevelés fölött volt egy kis vita. Központi me­gyénk’ követe ugyan is ez ajánlatot körülményeink között testetlennek,’s a’ pénzt, mi rá ajánltatnék, sárba dobottnak mondá, mig a’nemzetnek kezében nem lesz a’nevelés’ügye, mig részletesben meg nem határoztatik, hova , miképen, és ki által fordittatik az ősziét, melly e’ különben szent czélra adatnék. Nincsenek e jelenleg is gazdag alapítványok, vol­na e azok mellett, ha jól kezeltetnének, újabb ajánlatra szükség? ’S ki fogja ismét ez újabb ajánlatot kezelni? nem fog e ez is épen rendeltetésével ellenkező czélokra for­dittatni ? Egy dunai megye’ régibb követe nem lehet egy véle­ményben P’ követével; ő nem akarja a’ tömérdek időt el­veszteni, mig a’növelés’ egész rendszere tisztába hozatik, mig a’ kormánynyal elvek hozatnak tisztába; úgy hiszi, van most is tömérdek mód, megtenni a’ legnemesebb, a’ legdú­­sabban kamatozó investitiót, melly a’ nemzetnek értelmi kincsét fogná szaporítani. Nincsenek czélok kijelölve? — ott van , úgymond szónok — a’ népnevelési munkálat, vegyük fel azt. Vagy bízzuk meg valamelly megyét a’ ke­zeléssel? Mindezen ellenvetésekre sokat tudna P— követe vála­szolni, elmondaná, ha lehet e a’ népet iskolákban növelni, nem inkább az élet ’s institutiók növelik e azt? mindezek­ről azonban hallgat; ’s csupán arra figyelmezteti T. kö­vetét, hogy a’ népnevelési munkálatot kívánván fölvétetni, önmaga elismerő nyomás voltát azon oknak,miszerint elvon­tan, minden czél’ kijelölése nélkül valamelly általános esz­mére ajánlatot tenni valóban czélszerűtlen dolog. Ne feled­jük, hogy a’növelés által is valamint nem kevés jót, úgy igen sok roszat is eszközölhetni. ’S ez állítás’ igazságát szinte elismerő T— követe, midőn az országos ajánlat’ ke­zelésével valamelly megyét kívánt megbízni. Kérdi szónok van e az érdemes követnek reménye, hogy ebbe a’ kormány beleegyez. A’ többség mindezek mellett a’ népnevelésre is ten ajánlatot. Kisebbségben maradtak: Borsod, Nyitra, Sopron, Vas, Zala, Veszprém , Fejér , Pest, Turócz, Pozsega. Jön a’ ló­ tenyésztés’ előmozdítása. A’ BR. úgy véle­kedtek , hogy ez a’ haza’ főbb szükségei közé , fillérezett subsidium mellett, nem soroztathatik. A’hon’szivét, értelmiségünk, iparunk és kereskedé­sünk’ gyalpontját Buda-Pestet is csak a következő megyék kivánák biztosítani az árvíztől: Abauj, Árva, Baranya, Bor­sod, Csanád, Csongrád, Heves, Hont, Nográd, Pest, Szabolcs, Temes,Tolna,Zólyom. 14. A’ többség úgy hivé, hogy elébb való a’ be­töltés, ’s aztán, mond egy érdemes követ,miért nem biztosítja az ország A­­ megyét? Statistical hivatal’állítása szükségesnek ismertetett. Egy követ ugyan merőben feleslegesnek tartá, mi alkalmul szolgált egymás követnek azt annyival inkább sürgetni, hogy elötteszóló követnek, adatok’hiánya miatt, ne legyen ürügye nem adózni. Adat nélkül anyagi érdekek’ kormányzásáról szó nem lehet, olly szükséges ez haladni akaró nemzetnek, mint a’ dolgozó embernek az óra, hogy munkáját a’ szerint intézhesse. Azon szükségek, miket az országos választmány előle­gesen fedeztetni kiván, itt végződnek. Említi azonban, hogy még ezeken kivül számos szükségek, tömérdek teendők vannak, mik a’ nemzetet egyiránt érdeklik ’s tekintetbe vé­telt érdemlének. Illyen mindenekelőtt a’ választmány szerint, visszaté­rítése azon öszletnek, mellyel az ország a’ királyi kincs­tárnak tartozik. Egy kárpátvidéki követ a’ nemzet’ hitelében álló dolog­nak tartá, hogy ez őszlét, ha az országos pénztárról bea­dott számadásból kiviláglik, a’ nemesség által, mellynek a’ kincstár’jó hiszemben kölcsönze, visszafizettessék. Két dunai követ azonban részletes adatokkal kimutatott pontos számadást kíván, sőt egyik computizálni kíván a’ só­ áráról, mi már csak nem félszázad előtt „praesens ne­­cessitas“-nál fogva fölemeltetett, melly „praesens neces­­sitas“ maiglan tart, számadást kíván a’ franczia háborúk által okozott károk’ mentesítésében adott ősziét’ hova for­dításáról, ’s a’pénzen árult kamarai javak’ jövedelmeiről. Különösen pedig egyik megyei követ hallatlannak mondá ez esetet, miszerint egy nemzetről állitatik, hogy kormányá­nak adósa. Mondja ugyan Sz­t követe , hogy nem a’ nem­zet, hanem a’nemesség tartozik a’követelt öszlettel; de hát mire fordittatott az? nem törvényhozási előkészületekre e? ’s habár a’ törvényhozásba jelenleg a’ nemességnek van is befolyása, lehet e tagadni, hogy e’ testület a’ nemzet’ nevében cselekszik ?— Ezen követelést magányadósságké­­pen tekinteni nem lehet, az csak pénztárak közötti viszony, ’s e’ kérdés a’ status’ szükségeinek, mikép’ történt, ’s mi­kép’ történhető fedezésébe belevág. Mutassák ki nem csu­pán az orsz. pénztárról, hanem egyéb kutforrásokról adott számadásokból is, hogy ez ősziét, miről szó van, a’ status­­szükségek" fedezésében hiányt okozott, mutassák ki, áll­janak elő deficittel, ha van , ’s szónok nem fog késni azt pótolni. Hasonló okok miatt, noha a’ más forrásoktól követelt számadást a’ kárpát-vidéki követ fizetni nem akarásnak te­kintő, a’ kincstári követelés e’ helyen most mellőztetett, bővebb számadások kivántatván. Említi továbbá a’ választmány,miszerint, a’ nemzeti mu­seum is, hogy tökéletes felállítása ’s belső készítése huza­­mosb időre ne maradjon, a’ nemzet’ további tettleges pár­tolását várja. Egy követ , ki a’ természet­tudományi társulat’ tagja, különösen fölhivá e’ tárgyra a’ BB-nek nem igen nagy figyelmét. Az épület, úgymond, már áll, ’s ha nem leg­­czélszerűbben van is építve, tagadhatlanul díszére szolgál a’fővárosnak, sőt egyéb nemzetek’ múzeumainak épületét tekintve, a’ nemzetnek is. Az építési költségek azonban közbejött körülményeknél fogva, többe került, mint meny­nyire tervezve volt; ’s ez okból főleg bútorzata,saját pénz­erejével csak sok évek után foghat elkészülni. Az ország­nak milliomokra menő kincse e’ miatt hever használatlanul, a’ tudományok’ nem kevés kárával; ott áll a’ ház, mint egy másik Ludovicea botrányára a’ nemzetnek, az országúton. Adják meg a’ BR. a’ csekély részletet, mi az épület’hasz-­­­nálhatóvá tételére meg kívántatik, ne engedjék több éve­kig elveszni az épület’ falaiba befektetett pénzt; tekintse­nek, monda végre egy tiszai követ, a’ nemzet’ méltóságára, mellyel nem fér össze, hogy középületeit föl sem építi egé­szen ’s már odahagyja, igazolván a’ közmondást, miszerint lelkesedésünk hasonló a’ szalmatűzhöz, honnan lángunk hirtelen kilobban és — elalszik. Igen, mond­ás— követe, a’ nemzet’ becsülete is kívánja a’ BR-töl, hogy ez intézet­ről ne vegyék le most kezüket,hogy következetes pártolás­sal fejezze be e’ törvényhozás , mit egy másik áldozatával létrehozott. E’ fölhívások után szavaztak, ’s az ajánlat egészen re­ménytelenül megbukott. Sőt szavazás közben , ’s később gúny-’ tárgyává kitéteték maga az ügy. Egy alföldi követ a’ kincseket, mellyeket nagy gonddal nyűjtöget a’ tudomány, holmi silány múmiáknak nevezve , Budára kívánta át hor­­datni, hihetőleg a’fegyvertárba pihenni, ’s a’ múzeumból, mire a’ dicső magyar nemzetnek semmi szüksége nin­csen, készíttessék országház; igy aztán az országház’ költ­ségei is megkiméltetnek. Igaz ugyan, hogy van kesztyű, mellyet mindkét kézre fellehet huzni, de központi megyénk’ követe kétségbevoná, valljon e’ múzeumban, melly B és’ követe szerint mú­miáknak van készítve, követ-urak alkalmasan tanácskoz­hatnának e? A’ szavazat’ váratlan eredményére egyébiránt megjegyzé, hogy ime azért nincs áldás, azért fekszik Isten’ átka a’ subsidiumozáson, mert a’ tekintetes RR. akarata vál­tozóbb az őszi időnél. A’ múzeumra megkivántató csekély öszlemnek megadá­sára szavaztak: Borsod, Bihar, Csongrád, Arad, Torontál, Pozsony, Nográd, Komárom, Bars, Hont, Baranya, Zólyom, Esztergom, Pest, Tolna, Árva . 16. A’ többség mindazáltal megegyezett abban, hogy a’ ná­dor ő fensége által beadott számadásoknak ez ajánlatot illető része meg tekintessék. Kijelöld ezután a’ választmány a’nemzet’ teendőiül mű­egyetem- és reál­iskolák’ létrehozását. E’ pontnál egy megye’ követe előadó utasítását, misze­rint a’ Ludovicea’ alapítói felszólítandók volnának, hogy, ha az ezen intézet által kitűzött czél, azon elvek szerint, mint óhajtja a" nemzet, el nem érezhetnék, nem lennének haj­lam­­is abban megegyezni, hogy a’ Ludoviceából műegye­tem alakittassék A’ reáliskolákra nézve pedig a’ jegyző inditványozá, felírást intéztetni ő felségéhez, mellyben megköszönvén a’ hasonló reáliskolák’ állítása iránt közelebb tett k. rendelke­ 728

Next