Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-10-24 / 398. szám

zését, egyszersmind kérjék a’ BR., hogy ezen rendeleteit az orsz.gyüléssel közölni méltóztassék. E’ fölirást annyival inkább pártolá a’ többség , mivel a’ fundus studior­um, melly­ből az állandó reáliskolák’ költségei fedeztetni fognak a’ nemzeté; de különben is őt illeti a’ leg­főbb jog, gondoskodni gyermekei’ növeltetéséről. Az in­dítvány ekkép’ határozatul kimondatván , egyszersmind ez idő szerint a’ műegyetem iránti rendelkezés is felfüggesz­tetek. Hát ha, úgy mond egy követ, kedve jő a’ kormány­nak a’gazdag-alapitványi pénztárból ezt is alapítani? A’ gazdasági ’s iparegyesületre nézve osztozott a’ BB’ többsége (32 megye) az országos választmány’ véleményé­ben , miszerint az iparegyesületek, bár egyes hazafiak’ buz­­góságának köszönik fenállásukat, orsz. közpártolásra mind­­azáltal számot tarthatnak. Végül említtetik a’ Pesten építendő országház. Volt, ki a’ nagy tekintetű okok ellen , miknélfogva ez országház’ épí­tését olly rég’ szorgalmazza a’ nemzet, ’s azon előzmények után is , mik terv’ készítése iránt már ez orsz.gyűlés által tétettek, vissza kivánt lépni a’ kiviteltől, ’s a’ pompás orsz.­­ház’ ellenében a’ szegény koldus nemzetet emlegeté. Nem igy központi megyénk’ egyik követe. Lelkesedés­sel emlité a’nemzet’nagy nyereségét, hacsak az orsz.­­gyülés Pesten fog is tartatni; sőt tovább ment. Egy Ilivé szónok, a’ nemzet’ ez épületénél nem csekély öszletbe ke­rül , mit a’ művészet díszítményül rárakand; ő ez öszletböl annyit megkíván takarítani , mennyi szükséges Mátyás’ so­­brának elkészítésére, a’ nemzet’ e’ nagy királyának szobra leendvén aztán legszebb ornamentum azon ház előtt, melly­­ben soha felednünk nem szabad, hogy e’ nemzet hajdan nagy vala és dicső , 's e’ nemzetnek egykoron még nagy­­gyá és dicsővé kell lennie. Egyik tagja azonban a’ választmánynak, melly az orsz­­ ház’ ügyében ki volt küldve, kérte a’ BB-ket, halasztanák el ez egész tárgyban a’ határozást addig, mig az orsz. vá­lasztmány’ jelentése fölvétetik. E’ jelentés’ fölvétele e’ szerint, már ki lévén nyom­tatva, más napra halasztatott 247. Orsz. ülés a’ földnél, octob. 16-án d. e. 11 órakor. Tárgy : a’ tengermelléki kerületek’ rendezése, községi jegyzők, zsidóügy. A’ fiumei ’s buccarii kerületek’ rendezése iránt a’ főRB. előbbi nézeteiktől csak annyiban távoztak el, mennyiben az ezelőtt tárgyalt rendezési munkálatokban. A’ nevezett ke­rületek’ különös körülményeire nézve egyedül azon köze­lítés történt, miszerint e’ tábla többé nem ellenzi, hogy közhivatalnokok nem patríciusok is lehessenek. A’ községi jegyzőkről a’ főrendi tábla rendelkezni nem kívánt; mert egy baloldali gróf közhelyeslést nyert előadá­saként sorsukról az úrbéri törvények kielégitőleg rendel­keznek; e’ törvények’ hozatala óta pedig a’ községi jegyzők miatt a’ hazára semmi veszély nem hárult. A’ zsidóügyben a’ RR’. újabb izenete elfogadtatván, csak a’ beköltözést tárgyazó törvényjavaslat’ 20. §-a nem talál­­taték kielégítőnek, melly­ben a’ RR. az erkölcsi magavise­letről szóló bizonyítvány mellett miden beköltöző zsidótól 5000 ft értéket kívánnak. Ez öszletet a’ művész vagy iparűzö zsidókra nézve né­­mellyek 2000 ftra akarák szállíttatni, a’ többiekre nézve pe­dig 10,000 ftra felemeltetni. Mások ebben sem látván elég biztosítékot, hogy a’ tör­vény mástól rövid időre felkért öszveggel kijátszható ne le­gyen, az értékállapot’ igazolására a’telepedni akaró által el­hagyott törvényhatóság’hiteles bizonyítványát kívánták elő— mutattatni. Még ez sem elég biztosíték — mond egy püspök — ha­nem szükség, hogy a’telepedés a’ beköltöző zsidóknak csak akkor engedtessék meg, midőn bizonyítványaik a’ helyt.­ta­­nács által megvizsgáltatnak. E’ három összevágó indítvány a’ tábla’ határozatában mind egybefoglaltatott. A’ törvényjavaslathoz mellékelt felirat helyett pedig az elnöklő országbíró’javaslatára azon felirat fogadtatik el, melly a’ múlt országgyűlésről e’ tárgyban fölterjesztetett. 309. kerületi ülés, octob. 17-én; elnökök: Zmeskál, Lónyay Menyhért; naplóvivő: Eischl; jegyzők: Szentkirályi, Szemere, Ghiczy. Napirend: hitelesítések , Hajdú - kerület, pénzügyi munkálat. Hitelesittetett egy fölirat az ő felsége’kormánya alá nem ta­rtozó idegen tartományokba folytatandó kereskedés iránt, a’ magyar tengerparton fenálló vámokra nézve; úgy szinte a’ városreform iránti Vlls­ik izenet. Benyuttatott a’ gömöri vasgyárosok’ folyamodványa az iránt, hogy a’ vasúti szerződvényekben köttessék ki, hogy a’ vállalkozók, a’ vállalatukhoz szükséges vasból bizonyos mennyiséget hazai gyárakban köteleztessenek megrendelni. Majd a’ Hajdú-kerületi izenet jött tárgyalás alá , azon §§-ra nézve, mellyek a’ követválasztásról szólanak, miután országos ülésben a’ közvetett választás elfogadtatott, az il­lető §§-ok úgy fognak módosíttatni,hogy a’ választó kép­viselők minden követválasztás’ alkalmával, valamint szinte akkor is újra választatnak, ha a’ visszahívás iránt a’ tanács­kozó képviselők által kérdés támasztatik. Ezután folytattatók a’ pénzügyi munkálat’ tárgyalása. Említek, mikén’ az országos czélok között végül ki volt jelölve a’ pesti országház’ építésére teendő ajánlat; ’s hogy az ez iránti határozat azon orsz. küldöttség’ jelentésétől függeszteték föl, mellyet a’ jelen törvényhozás e’ tárgyban az előzmények’ megtétele végett megbízott. E' jelentésből értesültek a’ BR, miszerint a’ küldöttségi tagok saját költ­­ségökön Pestre leutazván , az építendő országház’ helyéül­­ az úgynevezett uj vásárpiacz’ terét nem annyira választók, hanem inkább, mint egyetlen, de minden tekintetben czél-­ szerű szabad tért és ingyen ajánlottat fogadok, és határo­zók el. Továbbá a’ szükséges alkalmazott programm’ meg­állapítása után , a’ külföldi hasonló nagyszerű vállalatok’ közpéldája szerint is szabad csődületet nyitottak a’ haza és külföld’ bármelly művészének arra, hogy Magyarország’ e’ nemzeti építményéhez ereje és tehetségéhez képest tervet készíthessen, az elfogadandó legjobb terv’jutalmául 800, a’, ehhez legközelebb járónak 200 darab aranyat tűzvén ki. Azonban illy nagyszerű munkák’elkészítésére időt kelletvén engedni, a’ tervek’ beküldésére novemb. utolsó napja tű­zetett ki. E­ részben tehát a’ benyújtandó tervek’ megbirá­­lása iránt, mithogy már akkor az orsz. gyűlése tartatni nem fog, szükséges előre rendelkezni. Felolvastatván e’jelentés, egyik elnök felszólitá a’ BB- ket, nyilatkoznának az iránt is: 1) elfogadják e a’ választ­mány’ javaslatát a’ helyre nézve,’s 2) kit kívánnak megbízni a’ tervek’ megbirálásával, ’s az építéssel. Egy kárpátvidéki követ előbb még aziránt kívánt sza­vazni, akarnak e az országházra ajánlatot tenni, miután kül­dői e’ czélra semmit sem ajánlottak, ’s még ő felsége is ra­gaszkodik jogához, miszerint a’ törvényhozást oda hívhatja, hová akarja. Központi megyénk’ egyik követe nem foghatja meg, miért történtek tehát az előzmények, miért fejezé ki a’ nem­zet annyiszor már e’ tárgyban akaratát, ha most a’ meg­ajánlott subsidiumból erre juttatni nem kíván. Szónok nem tartja megegyeztethetőnek a’ nemzet’ méltóságával, hogy tovább se legyen saját tanácskozási háza, hogy képviselői továbbá is az ország’ határszélére kénytelenü­lessenek jönn tanácskozni. Hányszor kérte a’ nemzet, hogy Pesten tartas­sák az országgyűlés, ’s többnyire az mondatott, hogy nincs alkalmas hely. Más volna talán, ha a’ fejedelem e’ városban laknék, de ha a’fejedelem közöttünk nem lakik, méltán igényli a’ nemzet, hogy kényelmére is legyen tekintet. Hasonló szellemben szólt e’ tárgy’ jegyzője, nem fog­hatván meg, hogy találhat ellenzőre a’nemzet’olly régi, olly forró, mint legtermészetesebb kivánata. Mondja ugyan Sz.— követe, hogy a’ felség’joga egybehívni, hol tetszik, az országgyűlést. Szónok a' kormány’ bölcsességét, misze­rint azon régi törvényre hivatkozik, nem érti; e’rendelet igen természetes vala , midőn hadakozó őseink lóháton és karddal írták a’ törvényeket, egybegyülvén , hol a’ körül­mények szerint kedvezőbbnek találták, de ma minden vál­tozott. Most az országgyűlésen egész parlamenti táborozás folytattatik, ehhez alkalmas tér, iratok, levéltárak ’stb. kel­lenek. ’S mind más volna , ha e’ nemzetben volna erő, hogy illy kényszerítő egyközökhöz nyúlnia, mint az ország­ház’ építése, nem kellene a’ végett, hogy az országgyűlés Pesten tartassák, ekkor szónok kunyhóban is megírná a’ törvényt, miként megírja Angliának törvényhozása a’ leé­gett parlament-házban. Erkölcsi hatás van a’ nemzet’e’ren­delkezésében, ’s szóló, ha adni fog neki Sz. követe egyet­len erkölcsi törvényt, például a’sajtószabadságot kész le­­end részére mind a’ tíz milliót, mi e’ napokban megajánlta­­tott, átengedni. A’ kárpátvidéki követ ez ellenvetésekre, de különösen P. követének állítására, mintha az országnak háza nem volna, megjegyzé, miszerint e’ ház , mellybe­n most tanácskoznak, nem a’ kincstár’épülete, hanem Károly király’szavai szerint, egyenesen a’ nemzet’ tulajdona. P. követe megköszöné e’ felvilágosítást; legalább, úgy­mond, a’ nemzet ezt is eladhatja, ebből is pénzt csinálhat. Azonban szavaztak, ’s 27 megye 21 ellen csakugyan megajánló az alakítandó országos pénztárból az országház’ építésére a’ szükséges mennyiséget, mi egy millió pengő forintra van téve. Ellene szavaztak : Sáros, Szathmár, Sze­­pes, Ugocsa, Békés, Temes, Krassó, Sopron, Trencsin, Vas, Zala, Liptó, Somogy, Veszprém, Fejér, Esztergom , Bács, Turócz, Pozsega,­ Verőcze, Szerém, 21. Helybenhagyatott a’ választmány által építésre kijelölt, ’s Pest város által felajánlott tér is; egyszersmind pedig a’ készítendő tervek’ megbirálására országos választmány fog megbizatni. Egy alföldi követ, ki a’ múzeumot akarta országházzá varázsolni, nehézséget tön a’ választmány által jutalmul ki­tűzött 1000 arany iránt. Az orsz. választmány’ egyik tagja, méltó nehezteléssel fogadta ez észrevételt Miért vala kiküldve az országos vá­lasztmány? Hogy, mint kiküldetése tartja, a’ szükséges ter­veket m­űértök által készíttesse el. Ez kétségtelenül költ­ségbe kerül , ’s melly után felelhetének meg inkább köte­lességüknek a’ megbízottak, mint akkép’, hogy tervkészí­tésre, mellynek egy nemzőihez méltónak, nagyszerűnek illik lenni, a’ kitett jutalom által minden műértéket pályázásra hívtak. ’S kérdi szónok, kérdi egy dunai megyének ifjabb követe, hogyan fog e’ nemzet Europa’itélőszéke előtt illy kicsinyes észrevételekkel megállani? Ki előtt lesz a’ tör­vényhozás’ kiküldötteinek hitele, ha a’ bizalom később visz­­szahuzatik, ha eljárásaikat, lettek legyen bár leghelyeseb­bek , maga a’ nemzet később visszavonja? Így végre azt nyerik a’ BR., hogy nem kapnak saját kebelökben, kit vala­miben megbízhatnának. Illy szempontból a’ többség a’ kérdéses ezer aranyat, sza­vazni sem kívánván amaz alföldi követ’ megjegyzése fölött, azonnal, mint építési költséget, az országos pénztárra utalá. Következett ezek után az egyéb czélokra teendő aján­latok’ meghatározása, más szavakkal fölosztása azon ősz­iésnek, melly a’ négy évre megajánlott 2.585.000 p.forint­­*­ból az országos pénztárba begyül. Az országos körvonalakra 30 megye ’megszavazta a’ választmányi munkálat szerint minden évre az egy , tehát összesen négy milliót. Nem említve azokat, kik nem sza­vaztak, kisebbségben maradt a’ következő 15 megye: Nyitra, Vas, Nógrád, Komárom, Somogy, Hont, Zólyom, Fejér, Esztergom , Mosony , Tolna , Bács , Túrócz , Pozsega, Borsod. Megajánltatott a’ Luizaut’ megváltására is a’ kitett 1,350,000, úgy szinte 250,000 ft. a’ fiumei kikötőre. Ut és csatornahálózati tervekre a’ választmány 150,000 forintot hoz javaslatba. E’ mennyiséget azonban egy múlt országgyűlésről ismert követ legalább is 50 vagy 30 ezer forinttal felebb kívánta emeltetni, ’s indítványát főleg egy nagy megye’ követő pártoló. E’ kívánatra okul szolgált a’ Tiszát a’ Dunával összekötő, Szegedtől Pestig tervezett csatorna’ ügye. E’ csatorna’ létesítésére ugyanis a' törvény h­atalma alatt társaság alakult 15 évi szabadalommal. A’ terv­nél alig van üdvösebb vállalat az alföldre nézve, de hasznos a’ dunai vidékekre is , már az által is , hogy a’ Duna’ árja ellen inkább biztosíttatnak, a’ felesleges viz e’ csatornában megoszlik. E’ csatorna’ költségeit hazánk’ jeles fia, Beszé­des József, ki a’ tervet készítette, mintegy négy millióra számitá; az építési igazgatóság ellenben, többre tette 30 milliónál, így aztán a’ társaság, bármennyire meg van is győződve a’ derék Beszédes’ tervének, ’s számításának hel­yességéről , a’ munkálatokat meg nem kezdhető, sőt a’ rendkívüli különbség miatt, melly az ő és az építési igazga­tóság’számítása között mutatkozik, mindezideig programm­­ját sem adható ki, részvényeinek kerete nem lévén biztos Ez akadály’ elhárítása csak úgy történhetnék­, ha közönségesen ismert külföldi, angol, holland, vagy franczia mérnök’ Íté­lete czáfolandja meg az építési igazgatóság’ állítását, ha a’ terv ollyan férfiúnak revisiója alá bocsáttatik, kit a' külföld e’ részben tekintélynek ismer. Erre azonban nagy költség kívántatik, mit a’ társaság nem előlegezhet. Illy körülmé­nyek között szükség közbelépni az országnak, mellyre nézve a’ fiumei ’s a’ debreczen-pesti vasút mellett, alig lehet hasz­nosabb vállalat azon csatornánál. ’S nem kell felednünk, hogy a’ társaságnak, melly vállalkozását a’ közbejött akadály miatt nem folytathatja, kiváltsága van 15 évig semmit nem tenni. Inditványozák ezeknélfogva szónokok, hogy az or­szág a’ terv’ megvizsgálásának költségeit ollyképen előle­gezze, hogy ha a’ társaság annak kivitelét aztán megkezdi, ’s végrehajtja, az előlegezett észletet megtéríteni, ellen­kező esetben pedig kiváltságáról lemondani tartozzék, hogy aztán a’ vállalat’ kivitelét a’ nemzet saját erejével teljesít­hesse. Központi megyénk’ egyik követének ez indítvány ellen több ellenvetése volt, nem tartván helyesnek, hogy a’ nem­zet hozza tisztába , mit a’ társaság , melly nem tartozott volna az építési igazgatósághoz folyamodni, maga összeza­vart. De különben is tiszteli ő mindenki’ szavát, ’s megen­gedi , hogy a’ derék Beszédesnek igaza lehet: de hát ha mégis az építési igazgatóság’ számítása fogna állani,ha har­mincznál csakugyan több millióba kerülne, ’s mind a’ társa­ság, mind kétségtelenül a’ nemzet is vissza fogna lépni az igen költséges vállalattól, ki fogja ez esetben a’ nemzetnek megtéríteni az előlegezett öszletet? Szónok, bár az is szo­katlan, hogy magánvállalkozókat a’ státus segítsen pénz­­erővel , csak azon esetben hajlandó a’ kívánt mennyiség’ előlegezésére, ha azt a’ társaság mindenesetre megtéri­­tendi. A’ többség, miután még nehányan nyilatkoztak hasonló értelemben, nem pártolá, hogy az út és csatornahálózati tervek’ készítésére ajánlott 130.000 forint felebb emeltes­sék, megjegyeztetvén, hogy e’ rovatban a’szegedi csa­torna-terv különben is benfoglaltatik, ’s az igazgatóság, gondoskodását erre is kiterjesztheti, ha szükségesnek fog mutatkozni. Megajánlák a’ BR. a’ Tisza’ hajózhatóvá­ tételére is a’ kitett 600,000, ugyszinte egyéb folyók’ szabályozására a’ 400,000 ftot. Továbbá a’ népnevelés’ előmozdítására 400,000 ftot. Statistical hivatal’ állítására 40,000 ftot A’ múzeumra a pénzügyi munkálatban határozott meny­­nyiség kitéve nincs, ’s mint írtuk, az ajánlat a’ nemzet’ e’ középületének végső felkészítéséről szavazatok’ többsége által megtagadtatott. Most azonban, midőn a’sorozatban elő­került, felolvastatott az ország’nádora’ jelentésének erre vonatkozó része. Az épület’ terve, az árvíz ’s egyéb kö­rülmények’közbejötte miatt változván, többe került, mint először tervezve volt. Már azonban majdnem egészen be van végezve az építés, ’s végső fölkészítésére nem sok kí­vántatik ugyan, de e’ mennyiség, a’ muzeum’ segéd jövedel­méből csak hosszasabb idő alatt telik ki. Ajánlatra van tehát szükség, ha nem akarja a’ nemzet, hogy a’ költséges épü­let használatlanul ott heverjen; ’s ez ajánlatot megtenni mind a’ félig nádor iránti tisztelet, kinek ez épület’ sorsa szivén fekszik, mind a’ nemzetnek önbecsülete igényli. Már igy, nádor ö fenségének kijelentése— mint mon­dák — egészen más alakban tünteti elő a’dolgot; ’s minden szavazás nélkül, egyértelműleg ajánlottak százezret azok is, kik rövid idő előtt mindent megtagadtak. Ez alkalommal egyszersmind egy kárpátvidéki követ a’ muzeum iránti számadásokra is ten észrevételeket. Említi, hogy a’ költségek meghaladók a’ bevételt, minek oka, hogy a’ kamatok nem fizettetnek rendesen, ’s aztán sok törvény­­hatóság még máig sem szedte be az erre tett ajánlatot. Ez rendkívüli hanyagság; kívánja szónok odautasittatni a’pénz­tárnokot, hogy ezeket nevezze meg, ’s adjon részletes­ számadást. A’ RR. ezekbe nem bocsátkozván, más alkalommal égés 171 729

Next