Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-10-24 / 398. szám
zését, egyszersmind kérjék a’ BR., hogy ezen rendeleteit az orsz.gyüléssel közölni méltóztassék. E’ fölirást annyival inkább pártolá a’ többség , mivel a’ fundus studiorum, mellyből az állandó reáliskolák’ költségei fedeztetni fognak a’ nemzeté; de különben is őt illeti a’ legfőbb jog, gondoskodni gyermekei’ növeltetéséről. Az indítvány ekkép’ határozatul kimondatván , egyszersmind ez idő szerint a’ műegyetem iránti rendelkezés is felfüggesztetek. Hát ha, úgy mond egy követ, kedve jő a’ kormánynak a’gazdag-alapitványi pénztárból ezt is alapítani? A’ gazdasági ’s iparegyesületre nézve osztozott a’ BB’ többsége (32 megye) az országos választmány’ véleményében , miszerint az iparegyesületek, bár egyes hazafiak’ buzgóságának köszönik fenállásukat, orsz. közpártolásra mindazáltal számot tarthatnak. Végül említtetik a’ Pesten építendő országház. Volt, ki a’ nagy tekintetű okok ellen , miknélfogva ez országház’ építését olly rég’ szorgalmazza a’ nemzet, ’s azon előzmények után is , mik terv’ készítése iránt már ez orsz.gyűlés által tétettek, vissza kivánt lépni a’ kiviteltől, ’s a’ pompás orsz.ház’ ellenében a’ szegény koldus nemzetet emlegeté. Nem igy központi megyénk’ egyik követe. Lelkesedéssel emlité a’nemzet’nagy nyereségét, hacsak az orsz.gyülés Pesten fog is tartatni; sőt tovább ment. Egy Ilivé szónok, a’ nemzet’ ez épületénél nem csekély öszletbe kerül , mit a’ művészet díszítményül rárakand; ő ez öszletböl annyit megkíván takarítani , mennyi szükséges Mátyás’ sobrának elkészítésére, a’ nemzet’ e’ nagy királyának szobra leendvén aztán legszebb ornamentum azon ház előtt, mellyben soha felednünk nem szabad, hogy e’ nemzet hajdan nagy vala és dicső , 's e’ nemzetnek egykoron még nagygyá és dicsővé kell lennie. Egyik tagja azonban a’ választmánynak, melly az orsz ház’ ügyében ki volt küldve, kérte a’ BB-ket, halasztanák el ez egész tárgyban a’ határozást addig, mig az orsz. választmány’ jelentése fölvétetik. E’ jelentés’ fölvétele e’ szerint, már ki lévén nyomtatva, más napra halasztatott 247. Orsz. ülés a’ földnél, octob. 16-án d. e. 11 órakor. Tárgy : a’ tengermelléki kerületek’ rendezése, községi jegyzők, zsidóügy. A’ fiumei ’s buccarii kerületek’ rendezése iránt a’ főRB. előbbi nézeteiktől csak annyiban távoztak el, mennyiben az ezelőtt tárgyalt rendezési munkálatokban. A’ nevezett kerületek’ különös körülményeire nézve egyedül azon közelítés történt, miszerint e’ tábla többé nem ellenzi, hogy közhivatalnokok nem patríciusok is lehessenek. A’ községi jegyzőkről a’ főrendi tábla rendelkezni nem kívánt; mert egy baloldali gróf közhelyeslést nyert előadásaként sorsukról az úrbéri törvények kielégitőleg rendelkeznek; e’ törvények’ hozatala óta pedig a’ községi jegyzők miatt a’ hazára semmi veszély nem hárult. A’ zsidóügyben a’ RR’. újabb izenete elfogadtatván, csak a’ beköltözést tárgyazó törvényjavaslat’ 20. §-a nem találtaték kielégítőnek, mellyben a’ RR. az erkölcsi magaviseletről szóló bizonyítvány mellett miden beköltöző zsidótól 5000 ft értéket kívánnak. Ez öszletet a’ művész vagy iparűzö zsidókra nézve némellyek 2000 ftra akarák szállíttatni, a’ többiekre nézve pedig 10,000 ftra felemeltetni. Mások ebben sem látván elég biztosítékot, hogy a’ törvény mástól rövid időre felkért öszveggel kijátszható ne legyen, az értékállapot’ igazolására a’telepedni akaró által elhagyott törvényhatóság’hiteles bizonyítványát kívánták elő— mutattatni. Még ez sem elég biztosíték — mond egy püspök — hanem szükség, hogy a’telepedés a’ beköltöző zsidóknak csak akkor engedtessék meg, midőn bizonyítványaik a’ helyt.tanács által megvizsgáltatnak. E’ három összevágó indítvány a’ tábla’ határozatában mind egybefoglaltatott. A’ törvényjavaslathoz mellékelt felirat helyett pedig az elnöklő országbíró’javaslatára azon felirat fogadtatik el, melly a’ múlt országgyűlésről e’ tárgyban fölterjesztetett. 309. kerületi ülés, octob. 17-én; elnökök: Zmeskál, Lónyay Menyhért; naplóvivő: Eischl; jegyzők: Szentkirályi, Szemere, Ghiczy. Napirend: hitelesítések , Hajdú - kerület, pénzügyi munkálat. Hitelesittetett egy fölirat az ő felsége’kormánya alá nem tartozó idegen tartományokba folytatandó kereskedés iránt, a’ magyar tengerparton fenálló vámokra nézve; úgy szinte a’ városreform iránti Vllsik izenet. Benyuttatott a’ gömöri vasgyárosok’ folyamodványa az iránt, hogy a’ vasúti szerződvényekben köttessék ki, hogy a’ vállalkozók, a’ vállalatukhoz szükséges vasból bizonyos mennyiséget hazai gyárakban köteleztessenek megrendelni. Majd a’ Hajdú-kerületi izenet jött tárgyalás alá , azon §§-ra nézve, mellyek a’ követválasztásról szólanak, miután országos ülésben a’ közvetett választás elfogadtatott, az illető §§-ok úgy fognak módosíttatni,hogy a’ választó képviselők minden követválasztás’ alkalmával, valamint szinte akkor is újra választatnak, ha a’ visszahívás iránt a’ tanácskozó képviselők által kérdés támasztatik. Ezután folytattatók a’ pénzügyi munkálat’ tárgyalása. Említek, mikén’ az országos czélok között végül ki volt jelölve a’ pesti országház’ építésére teendő ajánlat; ’s hogy az ez iránti határozat azon orsz. küldöttség’ jelentésétől függeszteték föl, mellyet a’ jelen törvényhozás e’ tárgyban az előzmények’ megtétele végett megbízott. E' jelentésből értesültek a’ BR, miszerint a’ küldöttségi tagok saját költségökön Pestre leutazván , az építendő országház’ helyéül az úgynevezett uj vásárpiacz’ terét nem annyira választók, hanem inkább, mint egyetlen, de minden tekintetben czél- szerű szabad tért és ingyen ajánlottat fogadok, és határozók el. Továbbá a’ szükséges alkalmazott programm’ megállapítása után , a’ külföldi hasonló nagyszerű vállalatok’ közpéldája szerint is szabad csődületet nyitottak a’ haza és külföld’ bármelly művészének arra, hogy Magyarország’ e’ nemzeti építményéhez ereje és tehetségéhez képest tervet készíthessen, az elfogadandó legjobb terv’jutalmául 800, a’, ehhez legközelebb járónak 200 darab aranyat tűzvén ki. Azonban illy nagyszerű munkák’elkészítésére időt kelletvén engedni, a’ tervek’ beküldésére novemb. utolsó napja tűzetett ki. E részben tehát a’ benyújtandó tervek’ megbirálása iránt, mithogy már akkor az orsz. gyűlése tartatni nem fog, szükséges előre rendelkezni. Felolvastatván e’jelentés, egyik elnök felszólitá a’ BB- ket, nyilatkoznának az iránt is: 1) elfogadják e a’ választmány’ javaslatát a’ helyre nézve,’s 2) kit kívánnak megbízni a’ tervek’ megbirálásával, ’s az építéssel. Egy kárpátvidéki követ előbb még aziránt kívánt szavazni, akarnak e az országházra ajánlatot tenni, miután küldői e’ czélra semmit sem ajánlottak, ’s még ő felsége is ragaszkodik jogához, miszerint a’ törvényhozást oda hívhatja, hová akarja. Központi megyénk’ egyik követe nem foghatja meg, miért történtek tehát az előzmények, miért fejezé ki a’ nemzet annyiszor már e’ tárgyban akaratát, ha most a’ megajánlott subsidiumból erre juttatni nem kíván. Szónok nem tartja megegyeztethetőnek a’ nemzet’ méltóságával, hogy tovább se legyen saját tanácskozási háza, hogy képviselői továbbá is az ország’ határszélére kénytelenülessenek jönn tanácskozni. Hányszor kérte a’ nemzet, hogy Pesten tartassák az országgyűlés, ’s többnyire az mondatott, hogy nincs alkalmas hely. Más volna talán, ha a’ fejedelem e’ városban laknék, de ha a’fejedelem közöttünk nem lakik, méltán igényli a’ nemzet, hogy kényelmére is legyen tekintet. Hasonló szellemben szólt e’ tárgy’ jegyzője, nem foghatván meg, hogy találhat ellenzőre a’nemzet’olly régi, olly forró, mint legtermészetesebb kivánata. Mondja ugyan Sz.— követe, hogy a’ felség’joga egybehívni, hol tetszik, az országgyűlést. Szónok a' kormány’ bölcsességét, miszerint azon régi törvényre hivatkozik, nem érti; e’rendelet igen természetes vala , midőn hadakozó őseink lóháton és karddal írták a’ törvényeket, egybegyülvén , hol a’ körülmények szerint kedvezőbbnek találták, de ma minden változott. Most az országgyűlésen egész parlamenti táborozás folytattatik, ehhez alkalmas tér, iratok, levéltárak ’stb. kellenek. ’S mind más volna , ha e’ nemzetben volna erő, hogy illy kényszerítő egyközökhöz nyúlnia, mint az országház’ építése, nem kellene a’ végett, hogy az országgyűlés Pesten tartassák, ekkor szónok kunyhóban is megírná a’ törvényt, miként megírja Angliának törvényhozása a’ leégett parlament-házban. Erkölcsi hatás van a’ nemzet’e’rendelkezésében, ’s szóló, ha adni fog neki Sz. követe egyetlen erkölcsi törvényt, például a’sajtószabadságot kész leend részére mind a’ tíz milliót, mi e’ napokban megajánltatott, átengedni. A’ kárpátvidéki követ ez ellenvetésekre, de különösen P. követének állítására, mintha az országnak háza nem volna, megjegyzé, miszerint e’ ház , mellyben most tanácskoznak, nem a’ kincstár’épülete, hanem Károly király’szavai szerint, egyenesen a’ nemzet’ tulajdona. P. követe megköszöné e’ felvilágosítást; legalább, úgymond, a’ nemzet ezt is eladhatja, ebből is pénzt csinálhat. Azonban szavaztak, ’s 27 megye 21 ellen csakugyan megajánló az alakítandó országos pénztárból az országház’ építésére a’ szükséges mennyiséget, mi egy millió pengő forintra van téve. Ellene szavaztak : Sáros, Szathmár, Szepes, Ugocsa, Békés, Temes, Krassó, Sopron, Trencsin, Vas, Zala, Liptó, Somogy, Veszprém, Fejér, Esztergom , Bács, Turócz, Pozsega, Verőcze, Szerém, 21. Helybenhagyatott a’ választmány által építésre kijelölt, ’s Pest város által felajánlott tér is; egyszersmind pedig a’ készítendő tervek’ megbirálására országos választmány fog megbizatni. Egy alföldi követ, ki a’ múzeumot akarta országházzá varázsolni, nehézséget tön a’ választmány által jutalmul kitűzött 1000 arany iránt. Az orsz. választmány’ egyik tagja, méltó nehezteléssel fogadta ez észrevételt Miért vala kiküldve az országos választmány? Hogy, mint kiküldetése tartja, a’ szükséges terveket műértök által készíttesse el. Ez kétségtelenül költségbe kerül , ’s melly után felelhetének meg inkább kötelességüknek a’ megbízottak, mint akkép’, hogy tervkészítésre, mellynek egy nemzőihez méltónak, nagyszerűnek illik lenni, a’ kitett jutalom által minden műértéket pályázásra hívtak. ’S kérdi szónok, kérdi egy dunai megyének ifjabb követe, hogyan fog e’ nemzet Europa’itélőszéke előtt illy kicsinyes észrevételekkel megállani? Ki előtt lesz a’ törvényhozás’ kiküldötteinek hitele, ha a’ bizalom később viszszahuzatik, ha eljárásaikat, lettek legyen bár leghelyesebbek , maga a’ nemzet később visszavonja? Így végre azt nyerik a’ BR., hogy nem kapnak saját kebelökben, kit valamiben megbízhatnának. Illy szempontból a’ többség a’ kérdéses ezer aranyat, szavazni sem kívánván amaz alföldi követ’ megjegyzése fölött, azonnal, mint építési költséget, az országos pénztárra utalá. Következett ezek után az egyéb czélokra teendő ajánlatok’ meghatározása, más szavakkal fölosztása azon ősziésnek, melly a’ négy évre megajánlott 2.585.000 p.forint*ból az országos pénztárba begyül. Az országos körvonalakra 30 megye ’megszavazta a’ választmányi munkálat szerint minden évre az egy , tehát összesen négy milliót. Nem említve azokat, kik nem szavaztak, kisebbségben maradt a’ következő 15 megye: Nyitra, Vas, Nógrád, Komárom, Somogy, Hont, Zólyom, Fejér, Esztergom , Mosony , Tolna , Bács , Túrócz , Pozsega, Borsod. Megajánltatott a’ Luizaut’ megváltására is a’ kitett 1,350,000, úgy szinte 250,000 ft. a’ fiumei kikötőre. Ut és csatornahálózati tervekre a’ választmány 150,000 forintot hoz javaslatba. E’ mennyiséget azonban egy múlt országgyűlésről ismert követ legalább is 50 vagy 30 ezer forinttal felebb kívánta emeltetni, ’s indítványát főleg egy nagy megye’ követő pártoló. E’ kívánatra okul szolgált a’ Tiszát a’ Dunával összekötő, Szegedtől Pestig tervezett csatorna’ ügye. E’ csatorna’ létesítésére ugyanis a' törvény hatalma alatt társaság alakult 15 évi szabadalommal. A’ tervnél alig van üdvösebb vállalat az alföldre nézve, de hasznos a’ dunai vidékekre is , már az által is , hogy a’ Duna’ árja ellen inkább biztosíttatnak, a’ felesleges viz e’ csatornában megoszlik. E’ csatorna’ költségeit hazánk’ jeles fia, Beszédes József, ki a’ tervet készítette, mintegy négy millióra számitá; az építési igazgatóság ellenben, többre tette 30 milliónál, így aztán a’ társaság, bármennyire meg van is győződve a’ derék Beszédes’ tervének, ’s számításának helyességéről , a’ munkálatokat meg nem kezdhető, sőt a’ rendkívüli különbség miatt, melly az ő és az építési igazgatóság’számítása között mutatkozik, mindezideig programmját sem adható ki, részvényeinek kerete nem lévén biztos Ez akadály’ elhárítása csak úgy történhetnék, ha közönségesen ismert külföldi, angol, holland, vagy franczia mérnök’ Ítélete czáfolandja meg az építési igazgatóság’ állítását, ha a’ terv ollyan férfiúnak revisiója alá bocsáttatik, kit a' külföld e’ részben tekintélynek ismer. Erre azonban nagy költség kívántatik, mit a’ társaság nem előlegezhet. Illy körülmények között szükség közbelépni az országnak, mellyre nézve a’ fiumei ’s a’ debreczen-pesti vasút mellett, alig lehet hasznosabb vállalat azon csatornánál. ’S nem kell felednünk, hogy a’ társaságnak, melly vállalkozását a’ közbejött akadály miatt nem folytathatja, kiváltsága van 15 évig semmit nem tenni. Inditványozák ezeknélfogva szónokok, hogy az ország a’ terv’ megvizsgálásának költségeit ollyképen előlegezze, hogy ha a’ társaság annak kivitelét aztán megkezdi, ’s végrehajtja, az előlegezett észletet megtéríteni, ellenkező esetben pedig kiváltságáról lemondani tartozzék, hogy aztán a’ vállalat’ kivitelét a’ nemzet saját erejével teljesíthesse. Központi megyénk’ egyik követének ez indítvány ellen több ellenvetése volt, nem tartván helyesnek, hogy a’ nemzet hozza tisztába , mit a’ társaság , melly nem tartozott volna az építési igazgatósághoz folyamodni, maga összezavart. De különben is tiszteli ő mindenki’ szavát, ’s megengedi , hogy a’ derék Beszédesnek igaza lehet: de hát ha mégis az építési igazgatóság’ számítása fogna állani,ha harmincznál csakugyan több millióba kerülne, ’s mind a’ társaság, mind kétségtelenül a’ nemzet is vissza fogna lépni az igen költséges vállalattól, ki fogja ez esetben a’ nemzetnek megtéríteni az előlegezett öszletet? Szónok, bár az is szokatlan, hogy magánvállalkozókat a’ státus segítsen pénzerővel , csak azon esetben hajlandó a’ kívánt mennyiség’ előlegezésére, ha azt a’ társaság mindenesetre megtéritendi. A’ többség, miután még nehányan nyilatkoztak hasonló értelemben, nem pártolá, hogy az út és csatornahálózati tervek’ készítésére ajánlott 130.000 forint felebb emeltessék, megjegyeztetvén, hogy e’ rovatban a’szegedi csatorna-terv különben is benfoglaltatik, ’s az igazgatóság, gondoskodását erre is kiterjesztheti, ha szükségesnek fog mutatkozni. Megajánlák a’ BR. a’ Tisza’ hajózhatóvá tételére is a’ kitett 600,000, ugyszinte egyéb folyók’ szabályozására a’ 400,000 ftot. Továbbá a’ népnevelés’ előmozdítására 400,000 ftot. Statistical hivatal’ állítására 40,000 ftot A’ múzeumra a pénzügyi munkálatban határozott menynyiség kitéve nincs, ’s mint írtuk, az ajánlat a’ nemzet’ e’ középületének végső felkészítéséről szavazatok’ többsége által megtagadtatott. Most azonban, midőn a’sorozatban előkerült, felolvastatott az ország’nádora’ jelentésének erre vonatkozó része. Az épület’ terve, az árvíz ’s egyéb körülmények’közbejötte miatt változván, többe került, mint először tervezve volt. Már azonban majdnem egészen be van végezve az építés, ’s végső fölkészítésére nem sok kívántatik ugyan, de e’ mennyiség, a’ muzeum’ segéd jövedelméből csak hosszasabb idő alatt telik ki. Ajánlatra van tehát szükség, ha nem akarja a’ nemzet, hogy a’ költséges épület használatlanul ott heverjen; ’s ez ajánlatot megtenni mind a’ félig nádor iránti tisztelet, kinek ez épület’ sorsa szivén fekszik, mind a’ nemzetnek önbecsülete igényli. Már igy, nádor ö fenségének kijelentése— mint mondák — egészen más alakban tünteti elő a’dolgot; ’s minden szavazás nélkül, egyértelműleg ajánlottak százezret azok is, kik rövid idő előtt mindent megtagadtak. Ez alkalommal egyszersmind egy kárpátvidéki követ a’ muzeum iránti számadásokra is ten észrevételeket. Említi, hogy a’ költségek meghaladók a’ bevételt, minek oka, hogy a’ kamatok nem fizettetnek rendesen, ’s aztán sok törvényhatóság még máig sem szedte be az erre tett ajánlatot. Ez rendkívüli hanyagság; kívánja szónok odautasittatni a’pénztárnokot, hogy ezeket nevezze meg, ’s adjon részletes számadást. A’ RR. ezekbe nem bocsátkozván, más alkalommal égés 171 729