Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-10-24 / 398. szám

ülést fognak szentelni minden számadásoknak ex professo tárgyalására. Következett végre , miután az országházra már meg­­ajánltatott az egy millió, a’ gazdasági egyesület. Ez a’ jelen törvény hozáshoz folyamodványt nyújtott be már régi’s a BR. e’ folyamodványt véleményadás végett kerületi választmány­nak adák ki. A’választmány beadta jelentését,’s ez más nap fölvétetni határoztatott. 24­8. Országos ülés a’főúvnél, oct. 18-kán, d. e. 11 órakor. Tárgy: hivatalképesség , magyar ezredekben magyar katonák’ előmozdítása, orsz.gyülési szabad újság. A’ hivatalképességet a’ föRBi tábla általánosan minden kivétel nélkül elfogadó. Keletkezett e’ határozat a’ nemességben leggazdagabb tiszai megye’főispáni helyettesének indítványára, ki nem tudá megfogni, miért épen csak az alispáni, szki­ói és eskü­tti hivatalt kívánják a’RR. körülvenni a’nemesség’nimbuszá­val, holott ki a’nemnemest nádorságra, cancellariai,hely­tartótanácsi’s főtörv.széki, ’s megyéknél jegyzői, ügyészi hivatalokra alkalmasnak tartja, lehetetlen alkalmasnak nem tartania ama’ három alsóbb hivatalokra is , mellyet a’ RR. ki akarnak vétetni. Fölülről kezdeni a’ hivatalok’ fokozatát — mond szóló — igen aristocratiai bűzü lenne, alulról pe­dig igen municipalis bűző; ’s a’ RR. javaslata nagyon is különös színben tüntetné föl a’ törvényhozást, ha szerinte megengedné a’ nemnemeseknek a’felsőbb hivatalok’ viselé­sét, az alsóbbaktól pedig —mellyek rendesen első lépcső­ül szolgálnak — elzárná. Ezért inkább általánosan kíván­ta ő maga a’ hivatalképességet minden hivatalra kiterjesz­teni, az alkalmazásban félelmes ugrástól úgysem tartván; mert azon kivételes három hivatalra a’nemes választók nem nemest választani egykönnyen nem fognak; az elv’ általá­nos kimondásának pedig úgyis roppant morális hatása leend, addig is, aog évek’ hosszú sora után teljesen életbe lépend. Most még a’ status­ quo sokáig fenmarad, különösen a’me­gyéknél, mikben az alkalmas nemes ember sem juthat hi­vatalra , ha uj, ha neve a’ megyék’ évkönyveiben századok óta nem ismeretes, ’s ha előbb nem honositá magát, még pedig lassúbb eljárással, mint minőt a’ zsidókra nézve kíván a’ törvényhozás. Szóló a’ hivatalképesség’ általános kiter­jesztését a’ kor’ kívánaténak tarjá, mellyet a’ magyar ari­­stocratia meg nem tagadhat, ha el akarja kerülni azon hely­zetet, mellyben a’ nemesi kiváltság’ részesei Bádenben ’s Würtembergben vannak, hol nemesnek lenni bűn, ’s hol a’ nemesség egyedül azért sülyedt alá, mert mellözé az idő­nek intését, ’s egyedáruságot űzvén a’ hivatalokkal, a’ polgárságot maga ellen harczra ingerlé. Ennek elkerülésé­re ő maga általános törvényt kívánt, melly törvénykönyv­ünknek díszére váljék. Különben — mond egy jobboldali gróf — könnyen a’ BRre alkalmaztathatnék azon osztályozás,a mit egy hires né­met izó a’németekről ten, kikről irá, hogy vagy tanácsno­kok, vagy azok akarnak lenni. Az általános hivatalképesség ellen csak egy szó emel­kedett, egy grófé, ki e’ teremből eddig száműzve találá az aristocraticus szózatot, ’s azt hívé, hogy az aristocratiai intézvények mellé őrül nemnemeseket állítani, annyi mint a’ káposztás kertet kecskére bízni. Mire azonban megjegyezteték, hogy az aristocratiát chi­­nai kőfallal környezni, ’s a’ kor’ kivonatait mellőzni sokkal veszélyesebb. Egy gróf attól tartván, hogy a’ hivatalképességet egész általánosságában utasításaik miatt a’ RR el nem fogadják, felszólító a’föRRet, hogy ez esetben szíveskedjenek e’ mel­lett úgy izgatni, ’s olly erőt kifejteni, mint a’főfelügye­lők mellett. Elvileg elfogadtatott azon felírás is, mellyben ő felsége kéretik, hogy a’ magyar ezredeknél, az alkalmas magyar egyéneket tisztségekre ’s hadi parancsnokságokra mozdítsa elő,­­ melly kérelem ő felségéhez a’ közelebbi orsz.gyü­­léseken ismételve is fölterjesztetett. Csak a’ kormány elle­nében bizodalmatlanságot tanúsító nehány szónak kihagyá­sára szólhattak fel a’ RR. (Folyt. köv.) RÖVID KÖZLÉS. Oct. 18-án kerületi ülésben az alakí­tandó orsz. pénztár­ból a’ m. gazd. egyesület’ gyámolitására száz ezer forint ajánllatott, számadás mellett, ’s olly képen, hogy ebből 70 ezeret beruházásokra fordítson, 30 ezeret pedig tőkésítsen, ’s ennek kamatjait használja. Ezután in­­ditványoztatott, hogy az országház’ diszesitésére fordítandó ősziéiből néhány ezer Mátyás’ szobrának elkészítésére tar­tassák fel. Nem nyert többséget. Végre egyszerű szavazat­tal elfogadtatott az országos pénztár’igazgatóságára és ke­zelésére nézve a’ pénzügyi munkálatban levő különvé­lemény. Oct. 19-én, kerületi ülésben a’ börtönügy jött ismét ta­nácskozás alá. Elfogadtatott ez idő szerint, hogy a’ kerü­leti börtönök’ igazgatóságát a’ fejedelem nevezze ki, új fel­osztást azonban a’ft börtönök’ kerületére nézve most sem tesznek, idő’és adatok’ kívánása miatt sem tehetnek a’RR,­ hanem felhívják a’ föRöket, hogy valahára egyezzenek meg a’ büntető-törvénykönyv’ HI-ik részének fölterjesztésében egyszersmind szorgalmazván az első rész’ tárgyaltatását is.— Következett a’’ pénzügyi munkálat. Az országos pénztár’ igazgatósága meg fog bízatni, hogy a’ tébolyodottak, siket­némák és vakok’ intézetének országositása , ’s állapota iránt adjon a’ jövő törvényhozásnak véleményt. A’ Lu­­dovicea iránt pedig a’ nevelési rendszernek a’ nemzet’ be­­folyásávali meghatározása sürgettetik. Végül a’ BR. az orsz. költségen építendő ’s fentartandó útvonalakról tanácskoz­tak ’s e’ tárgy Octob. 21-én is folytattatok Előbb azonban a’ hitelin-1 730 tézel iránti föRRi válasz volt tanácskozás alatt A’ lénye­­gesb pontokban maradtak a’ BB. előbbi nézeteik mellett. De elfogadtatott, miszerint ő felsége keressék meg, hogy hi­telleveleink’ árulását a’bécsi börzén is engedje meg; elfo­gadtatott sokak’ ellenzése’ daczára, hogy leszámítolás iránt valamelly pénzkezelő bécsi intézetnél a’ magyar fejedelem közbenjáróskodjék. Az intézet’ igazgatóságát a’ fejedelem­­ nevezendi ki, tehát ő fogja fizetni is. Az intézet 1845-ki julius 2­1-én lép életbe. A’ telekkönyv’ behozásáról is terv készíttetik, ha lehet bonyolult és szi­rt nélküli birtokvi­szonyaink között Ezek után az utak felett küzdöttek a’BI. kerület harczolt kerület, megyék megyék ellen. Volt szó az ország’ érdekéről is. Elvégre több felforgatott határozat után abban állapodtak meg, hogy az utakra tett ajánlat öt részre osztassák , ’s öt fővonal kezdessék építtetni Pest­től Fiume, Galliczia, Kolosvár, Szeben, ’s a’ bánya­városok felé Részletesen máskor. Tö­rvényh­atós­ági dolgok. TOLNÁBÓL, oct. 5. A’ minden hó’ első hétfőjén tartat­ni szokott kevetjelentési rendszeres gyűlésünk’ határnapja a’ pénzügyi munkálat iránt adandó utasítás végett sept. 30- kára tűzetett ki. Melly alkalommal elsőben is választmányunk­nak a’ megküldött törv.javaslatra készített véleménye olvas­tatott fel, melly szerint az országos küldöttségnek az adó­zási rendszer iránt kifejtett nézetei az országos pénztárra nézve elfogadhatóknak ajánltattak, annyival inkább, mint­hogy azokat a’ megye anyautasitásaiban az országos pénz­tár’ felállítására nézve előforduló nézeteivel megegyezők­nek találá. ’S ámbár a’ választmány az adózók’ ujabbi ter­­heltetésétöl idegenkedett, mégis meggyőződvén, hogy a’ felállítandó országos pénztárból eszközlendő munkálatok nagy részben az adózók’hasznára is leendnek, ’s a’köz­munkák’ szabályozásával azok’ terhén is némikép’ könnyít­­tetni fog, véleményét az orsz.küldöttség’javaslatához csa­tolta, az adómentes osztály által ajánlandó mennyiséget sem találván feleslegesnek , miután az ország’ anyagi szüksége­inek elhárítására azt megkivántalónak, magának a’kiváltsá­gos rendnek pedig hasznosnak látá, ’s annak elviselhetését sinór mértékül véve, a’ feltett 59,084 ft ’s 11 krból Tolna megyében egy ideális telekre esendő mintegy 3 ftnyi fize­tést az egész osztály által könnyű ’s minden erötetés nél­kül elviselhetőnek tapasztalta. A’ vaspályákat illetőleg, a’ választmánynak a’ múlt augustusi közgyűlésben adott utasí­tásánál fogva eltérő nézete volt az orsz. küldöttségeitől, mi­nek folytán a’ dunai jobb ’s balparti vaspályáknak az­ ország’ minden biztositéka nélkül az ajánlkozó társulatok általi épít­tetését megengedtetni, a’ Pest-fiumeit pedig egyedül orsz. költségen felállitandónak javasló; továbbá az orsz. pénztár’ kezelése iránti törv.javaslatban kitett költségeket sokallván, a’ követeket odautasítandóknak ajánlá, hogy alkotmány- é s közigazgatási rendszerünkkel inkább megegyező kezelési módszert eszközöljenek. Végre a’ hazai lótenyésztésre for­dítandó summának más, a’haza’ jelenlegi szükségei által in­kább igényelt ’s az orsz. munkálatban kitett osztályzathoz leendő csatoltatását javaslá. E’ választmányi munkálat’ fel­olvasása után egy tbiró a’pénz’kezelése iránt általában, egy másik pedig az azt kezelendő választmány által nyúj­tandó elegendő biztosíték iránt jelenték ki aggodalmaikat, mellyeket az egész honban tapasztalt hanyag, ’s mondhatni sokhelyütt lelkismeretlen pénztári ügyelet ébresztenek fel; azonban megnyugtatásul válaszoltatott, hogy a’kormány ál­tal kinevezendő igazgató által, ki az orsz.gyűlésnek, mint az egész nemzet által választott bírónak számot adand, elég biztosítás adatik, miután a’ kormány az általa kinevezendő egyén által a’ kezelendő pénz’ garantirozását hallgatag ma­gára vállalja, a’ nemzet pedig a’ képviselőitől választandó tagok által önnönmagának némikép’ biztosítékot eszközöl. De különben is a’ közpénzek’ kezelésébeni lelkismeretes­­ségért nem a’ kezelők’ vagyoni értéke, mint inkább egyé­niségük nyújt biztosítást. Hogy azonban ez tökéletes lehes­sen , szükségkép’ megkivántató azon köztisztviselők’ szo­ros számadásra­ szorit hatása, ez pedig tapasztalásnál fogva soha eszközölhető nem lehetvén, akkor, ha collegialis tes­tület bizatik meg az igazgatással, a’jelen esetben is nem attól kell tartani, hogy elég biztosíték nem nyujtatik a’nem­­­zetnek a’ pénz’ értékére nézve, hanem attól , hogy a’ ke­zelés felöli számadásra leendő szom­bhatás esik ki az ország’ kezéből. S ennélfogva czélszerűbb a’ megyei választmány’ javaslata, melly szerint az orsz. küldöttség’ munkálatában javalt collegialis pénzkezelőség helyett más, az alkotmányos elvekkel inkább megegyezőt kíván eszközöltetni. Ezen első aggodalom’ megszűnésével azon provinciális érdekek hozat­tak elő, mellyeket csaknem minden megyei gyűléseken lehet hallani a’szükséges módositásokkal,mint a’szent municipalitás’ értelmének túlcsapongó kifolyásait, mint a’ megyei politi­­cusok’ magasra nem vergődhető nézeteiknek csupán ható­sági érdekeket’s hasznokat előmozditni kívánó irányát. Elő­­adatott ugyanis, hogy igen nagy aránytalanság uralkodik az orsz. választmányi munkálatban a’ Tisza és Duna folyamok’ szabályozására fordittatni véleményezett summák közt; ’s megmondatott ennek oka is; a tiszai megyék’ többsége t. i. kereskedési tényezőjük’ ezen főerőt a’ dunamellékiek’költ­ségével kívánja hajókázhatóvá tenni, ’s ezért alapítók az országgyűlésen számbeli túlnyomóságoknál fogva meg ezen az egész ország által csak az ő javukra fizetendő summát; továbbá kifogás létetett a’ Pesttől különféle irányban elkez­dendő utak iránt is, megjegyeztetvén ismét, hogy ebből nekünk nem sok hasznunk lesz, miután mi már három év óta igen sok utakat csináltattunk, ’s majd akkorra be is fogjuk végeztetni, mig Pest megye mitsem építtetett; te­hát építtesse meg Pest is úgy utait, mint mink először, majd aztán meglátjuk, hogy mit teendünk; a’ mi pedig a’ város­nak a’ Duna’ kiöntése elleni biztosítását illeti: ez is feles­legesnek találtaték, mert ezt Pest városa maga önerejéből is megteheti, úgyis az 1838ik évi vizáradástól fogva ha ga­bonát viszünk fel , a’ raktáraktól csaknem ötször annyit kénytelenittetünk fizetni, mint azelőtt.­­ Ezek voltak kö­rülbelül azon okok, mellyekből azon következés huzatott, hogy ezen munkálat’ tárgyalását boldogabb időkre t. i. a’ jövő orsz gyűlésre tegyük át, illy rögtönözve ahhoz szó­lam sem lehetvén eléggé. Mások­, nevezetesen az uradal­mak’ képviselői, azon okból kivánák azt elhalasztalni, mert még arra nézve főnökeiktől utasításokat nem nyerhettek.— Ezeknek ellenében többek, különösen pedig egy a’ megye’ értelmiségének közszeretetében álló tbiró által megjegyez­­tetett, hogy miután a’ tanácskozás alá vétetett tárgy lénye­gében meg nem támadtatott, ’s annak elhalasztása a’ jövő országgyűlésre csak azért kívántatik, mert illy rögtön ahhoz nem szólhatni ’s fel nem foghatni, a’ véleményezett subsi­­dium-adás’ szükségéről a’megyének egész közönsége meg van győződve. Azonban e’ tárgyat rögtönözök­nek mondani nem lehet, mert a’ télekdíj’, a’ megyei alaputasitásokba foglalt házi adó’ ’s országos pénztár’ elvének elfogadásakor már a’ megye az ország’ közszükségeinek fedezésére meg­kivántató pénzalap’előteremtését megajánló. Elméletileg te­hát ezen munkálat’elfogadása előrebiztosittatott; midőn pedig annak részleteibe a’ BB. belebocsátkoztak , annak gyakorlati alkalmazását is lehetőnek nyilatkoztaták. Ez ok­ból tehát elm­ellőzni nem egyéb volna, mint azon példabe­széd’: „morgen morgen nur nicht heute, sprechen alle fau­le Leute“ igazságának megérdemlése, melly a' közhazára azon kárt is hozná, hogy három év’leforgása alatt semmit nem tennénk, ’s midőn valahára kezdeni akarnánk, ismét új nemeivel találkoznánk a’ szükségeknek , mellyek az idő’ kívánsága szerint előleges orvoslást kívánnának a’ most ha­nyagul elmulasztottak elött. A’mi a’részleteket illeté, el­­mondatot­, hogy a’ Tisza folyam’ szabályozására látszató­­lag több azért véleményeztethetik forditandónak , mert nem az ottani megyék’ hanem az egész ország’ ezen kereske­dési söere még eddig a’ legszabálytalanabb folyásban futja meg útját, és több ezer holdnyi térségeket boritel rom- t boló árjával, mig a’ dunai áradások’ gátlására nemcsak mesterségesen, hanem a’természettől is több helyen gátak rakatvák; mert az ország’ ezen legtermékenyebb részének egyedüli közlekedési eszköze e’folyamon pontosul, mert semmi országutak, semmi consumens fővárosok’ közelsé­ge a’ termesztményi árak’ eladhatását nem biztosítják, mert az egész ország’ haszna folyik a’ marmarosi sónak olcsóbb ’s könnyebb utáni leszállithatásából, ’s végre mert maga a’ dunai kereskedés’nagyobb mértékbeni üzhetésére ’s ezál­tal a’ dunamellékiek’ közvetve bekövetkezendő jobblétének elősegítésére mulhatlan szükséges a’ Tiszának minél előbb leendő szabályozása. Pest városának az elemek elleni biz­tosítása pedig az ország’ legelső teendői közé méltán so­­roztathatik , mert mint Fiúménak a’ k­is- úgy Pestnek a’ belkereskedés’ lakhelyének kell lenni méginkább, mint az már most is, mert annak felvirágzásához van némikép’ köt­ve az egész ország’ jövendője; részint azért, mert azt már ollyanná tévé két század, ’s más akármelly várost kimutat­ni nem lehet, hogy most az legyen a’ kereskedés’ gyál­­pontjává; részint pedig azért is, hogy az anyagi érdekek’ központosítása által a’ hon’ szellemi egysége eszközöltes­sék. Az ország’ fővárosa pedig hogy szükségkép’ megki­­­vánja a’ hozzájuthatási eszközök’ jóságát ’s czélszerűsé­­gét, kiváltkép’ ha az még kereskedővárosa is annak, erre bizonyító okok is alig kellenek, így tehát az orsz. választ­mány által javalt országutak’ készítésére ajánlott pénzala­pot sem lehet feleslegesnek tartani. A’ honi lótenyésztés’ előmozdítására az orsz. küldöttség’ munkálatában vélemé­nyezett summa azonban csaknem mindannyi szólók által egy más, az idő’ szükségei által inkább parancsolt hiány’ pótlásá­ra, nevezetesen a’Duna’ szabályozására kivántatott fordittat­ni; mert habár elismertetett is közgazdasági tekintetben a’ földművelésre’s a’majdan bekövetkezhetendő iparűzésre meg­kivántató lófajok’ létrehozásának haszna, ’s e’ részben na­gyon is méltányoltatott az országos küldöttségnek e’ végre szánt rovata, mégis azt inkább csak az elsőbb szükségek’ fedezése után beállandó okozatok’ tényezőiül kivánák te­kintetni. A’ vitatkozás’ folytában tetetett azon indítvány , hogy az orsz. küldöttség által jobbágy- é s kiváltságos osz­tálytól egyenlő arányban fizettetni véleményezett subsidia­­ris költségek, miután úgyis az adózók olly tetemesen any­­ayi évek óta egyedül terheltetnének az ország’ közszüksé­geinek fedezésével, egyedül a’ kiváltságos osztály által vi­seltessenek. Ezen, sokak által pártolt eszme azonban azon okból, hogy az országos munkálat által javasolt adókiosz­tás’elfogadása mellett a’ közadózás’ elve közelittetik meg, mellyből az ország’ annyi szellemi ’s anyagi haszna foly, elmellőztetett. Az igen érdekes vitatkozás után, melly­ben az eleve berendelt (mint hallónk) köznemesség magát az illendőség’ legszorosb korlátai közt tartá, végzéssé jön, hogy az országos munkálat’ folytán javasolt fizetés a’ me­gyei választmány által tett módosításokkal elfogadtatik. — Ezen tárgy’ ekként befejeztével létetett egy bizar indítvány, melly jegyzőkönyvileg leendő felvételre sem méltatván, a’ pusztában hangzott el, senkitől sem pártoltatva, itt mégis megérdemli a’ közlést, ha egyédül nem , tán mulatságul szolgálhatand a’ t. közönségnek. Megneveztetett egy nap, mellyen az ország’ képviselői által Pozsonyban kerületi ülés tartatott , mellyben „egy megye’követe azt állitá, hogy a’ követ gyakran a’ pótló utasítások ellenére anyautasitásának szellemében önmeggyőzödését tartozik követni, ha ez által látja hazájának jólétét ’s hasznát előmozdithatónak.“ Ez olly ’ eszme - ’s különös doctrinának mondaték , melly által a’me-

Next