Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-10-24 / 398. szám
ülést fognak szentelni minden számadásoknak ex professo tárgyalására. Következett végre , miután az országházra már megajánltatott az egy millió, a’ gazdasági egyesület. Ez a’ jelen törvény hozáshoz folyamodványt nyújtott be már régi’s a BR. e’ folyamodványt véleményadás végett kerületi választmánynak adák ki. A’választmány beadta jelentését,’s ez más nap fölvétetni határoztatott. 248. Országos ülés a’főúvnél, oct. 18-kán, d. e. 11 órakor. Tárgy: hivatalképesség , magyar ezredekben magyar katonák’ előmozdítása, orsz.gyülési szabad újság. A’ hivatalképességet a’ föRBi tábla általánosan minden kivétel nélkül elfogadó. Keletkezett e’ határozat a’ nemességben leggazdagabb tiszai megye’főispáni helyettesének indítványára, ki nem tudá megfogni, miért épen csak az alispáni, szkiói és eskütti hivatalt kívánják a’RR. körülvenni a’nemesség’nimbuszával, holott ki a’nemnemest nádorságra, cancellariai,helytartótanácsi’s főtörv.széki, ’s megyéknél jegyzői, ügyészi hivatalokra alkalmasnak tartja, lehetetlen alkalmasnak nem tartania ama’ három alsóbb hivatalokra is , mellyet a’ RR. ki akarnak vétetni. Fölülről kezdeni a’ hivatalok’ fokozatát — mond szóló — igen aristocratiai bűzü lenne, alulról pedig igen municipalis bűző; ’s a’ RR. javaslata nagyon is különös színben tüntetné föl a’ törvényhozást, ha szerinte megengedné a’ nemnemeseknek a’felsőbb hivatalok’ viselését, az alsóbbaktól pedig —mellyek rendesen első lépcsőül szolgálnak — elzárná. Ezért inkább általánosan kívánta ő maga a’ hivatalképességet minden hivatalra kiterjeszteni, az alkalmazásban félelmes ugrástól úgysem tartván; mert azon kivételes három hivatalra a’nemes választók nem nemest választani egykönnyen nem fognak; az elv’ általános kimondásának pedig úgyis roppant morális hatása leend, addig is, aog évek’ hosszú sora után teljesen életbe lépend. Most még a’ status quo sokáig fenmarad, különösen a’megyéknél, mikben az alkalmas nemes ember sem juthat hivatalra , ha uj, ha neve a’ megyék’ évkönyveiben századok óta nem ismeretes, ’s ha előbb nem honositá magát, még pedig lassúbb eljárással, mint minőt a’ zsidókra nézve kíván a’ törvényhozás. Szóló a’ hivatalképesség’ általános kiterjesztését a’ kor’ kívánaténak tarjá, mellyet a’ magyar aristocratia meg nem tagadhat, ha el akarja kerülni azon helyzetet, mellyben a’ nemesi kiváltság’ részesei Bádenben ’s Würtembergben vannak, hol nemesnek lenni bűn, ’s hol a’ nemesség egyedül azért sülyedt alá, mert mellözé az időnek intését, ’s egyedáruságot űzvén a’ hivatalokkal, a’ polgárságot maga ellen harczra ingerlé. Ennek elkerülésére ő maga általános törvényt kívánt, melly törvénykönyvünknek díszére váljék. Különben — mond egy jobboldali gróf — könnyen a’ BRre alkalmaztathatnék azon osztályozás,a mit egy hires német izó a’németekről ten, kikről irá, hogy vagy tanácsnokok, vagy azok akarnak lenni. Az általános hivatalképesség ellen csak egy szó emelkedett, egy grófé, ki e’ teremből eddig száműzve találá az aristocraticus szózatot, ’s azt hívé, hogy az aristocratiai intézvények mellé őrül nemnemeseket állítani, annyi mint a’ káposztás kertet kecskére bízni. Mire azonban megjegyezteték, hogy az aristocratiát chinai kőfallal környezni, ’s a’ kor’ kivonatait mellőzni sokkal veszélyesebb. Egy gróf attól tartván, hogy a’ hivatalképességet egész általánosságában utasításaik miatt a’ RR el nem fogadják, felszólító a’föRRet, hogy ez esetben szíveskedjenek e’ mellett úgy izgatni, ’s olly erőt kifejteni, mint a’főfelügyelők mellett. Elvileg elfogadtatott azon felírás is, mellyben ő felsége kéretik, hogy a’ magyar ezredeknél, az alkalmas magyar egyéneket tisztségekre ’s hadi parancsnokságokra mozdítsa elő, melly kérelem ő felségéhez a’ közelebbi orsz.gyüléseken ismételve is fölterjesztetett. Csak a’ kormány ellenében bizodalmatlanságot tanúsító nehány szónak kihagyására szólhattak fel a’ RR. (Folyt. köv.) RÖVID KÖZLÉS. Oct. 18-án kerületi ülésben az alakítandó orsz. pénztárból a’ m. gazd. egyesület’ gyámolitására száz ezer forint ajánllatott, számadás mellett, ’s olly képen, hogy ebből 70 ezeret beruházásokra fordítson, 30 ezeret pedig tőkésítsen, ’s ennek kamatjait használja. Ezután inditványoztatott, hogy az országház’ diszesitésére fordítandó ősziéiből néhány ezer Mátyás’ szobrának elkészítésére tartassák fel. Nem nyert többséget. Végre egyszerű szavazattal elfogadtatott az országos pénztár’igazgatóságára és kezelésére nézve a’ pénzügyi munkálatban levő különvélemény. Oct. 19-én, kerületi ülésben a’ börtönügy jött ismét tanácskozás alá. Elfogadtatott ez idő szerint, hogy a’ kerületi börtönök’ igazgatóságát a’ fejedelem nevezze ki, új felosztást azonban a’ft börtönök’ kerületére nézve most sem tesznek, idő’és adatok’ kívánása miatt sem tehetnek a’RR, hanem felhívják a’ föRöket, hogy valahára egyezzenek meg a’ büntető-törvénykönyv’ HI-ik részének fölterjesztésében egyszersmind szorgalmazván az első rész’ tárgyaltatását is.— Következett a’’ pénzügyi munkálat. Az országos pénztár’ igazgatósága meg fog bízatni, hogy a’ tébolyodottak, siketnémák és vakok’ intézetének országositása , ’s állapota iránt adjon a’ jövő törvényhozásnak véleményt. A’ Ludovicea iránt pedig a’ nevelési rendszernek a’ nemzet’ befolyásávali meghatározása sürgettetik. Végül a’ BR. az orsz. költségen építendő ’s fentartandó útvonalakról tanácskoztak ’s e’ tárgy Octob. 21-én is folytattatok Előbb azonban a’ hitelin-1 730 tézel iránti föRRi válasz volt tanácskozás alatt A’ lényegesb pontokban maradtak a’ BB. előbbi nézeteik mellett. De elfogadtatott, miszerint ő felsége keressék meg, hogy hitelleveleink’ árulását a’bécsi börzén is engedje meg; elfogadtatott sokak’ ellenzése’ daczára, hogy leszámítolás iránt valamelly pénzkezelő bécsi intézetnél a’ magyar fejedelem közbenjáróskodjék. Az intézet’ igazgatóságát a’ fejedelem nevezendi ki, tehát ő fogja fizetni is. Az intézet 1845-ki julius 21-én lép életbe. A’ telekkönyv’ behozásáról is terv készíttetik, ha lehet bonyolult és szirt nélküli birtokviszonyaink között Ezek után az utak felett küzdöttek a’BI. kerület harczolt kerület, megyék megyék ellen. Volt szó az ország’ érdekéről is. Elvégre több felforgatott határozat után abban állapodtak meg, hogy az utakra tett ajánlat öt részre osztassák , ’s öt fővonal kezdessék építtetni Pesttől Fiume, Galliczia, Kolosvár, Szeben, ’s a’ bányavárosok felé Részletesen máskor. Törvényhatósági dolgok. TOLNÁBÓL, oct. 5. A’ minden hó’ első hétfőjén tartatni szokott kevetjelentési rendszeres gyűlésünk’ határnapja a’ pénzügyi munkálat iránt adandó utasítás végett sept. 30- kára tűzetett ki. Melly alkalommal elsőben is választmányunknak a’ megküldött törv.javaslatra készített véleménye olvastatott fel, melly szerint az országos küldöttségnek az adózási rendszer iránt kifejtett nézetei az országos pénztárra nézve elfogadhatóknak ajánltattak, annyival inkább, minthogy azokat a’ megye anyautasitásaiban az országos pénztár’ felállítására nézve előforduló nézeteivel megegyezőknek találá. ’S ámbár a’ választmány az adózók’ ujabbi terheltetésétöl idegenkedett, mégis meggyőződvén, hogy a’ felállítandó országos pénztárból eszközlendő munkálatok nagy részben az adózók’hasznára is leendnek, ’s a’közmunkák’ szabályozásával azok’ terhén is némikép’ könnyíttetni fog, véleményét az orsz.küldöttség’javaslatához csatolta, az adómentes osztály által ajánlandó mennyiséget sem találván feleslegesnek , miután az ország’ anyagi szükségeinek elhárítására azt megkivántalónak, magának a’kiváltságos rendnek pedig hasznosnak látá, ’s annak elviselhetését sinór mértékül véve, a’ feltett 59,084 ft ’s 11 krból Tolna megyében egy ideális telekre esendő mintegy 3 ftnyi fizetést az egész osztály által könnyű ’s minden erötetés nélkül elviselhetőnek tapasztalta. A’ vaspályákat illetőleg, a’ választmánynak a’ múlt augustusi közgyűlésben adott utasításánál fogva eltérő nézete volt az orsz. küldöttségeitől, minek folytán a’ dunai jobb ’s balparti vaspályáknak az ország’ minden biztositéka nélkül az ajánlkozó társulatok általi építtetését megengedtetni, a’ Pest-fiumeit pedig egyedül orsz. költségen felállitandónak javasló; továbbá az orsz. pénztár’ kezelése iránti törv.javaslatban kitett költségeket sokallván, a’ követeket odautasítandóknak ajánlá, hogy alkotmány- é s közigazgatási rendszerünkkel inkább megegyező kezelési módszert eszközöljenek. Végre a’ hazai lótenyésztésre fordítandó summának más, a’haza’ jelenlegi szükségei által inkább igényelt ’s az orsz. munkálatban kitett osztályzathoz leendő csatoltatását javaslá. E’ választmányi munkálat’ felolvasása után egy tbiró a’pénz’kezelése iránt általában, egy másik pedig az azt kezelendő választmány által nyújtandó elegendő biztosíték iránt jelenték ki aggodalmaikat, mellyeket az egész honban tapasztalt hanyag, ’s mondhatni sokhelyütt lelkismeretlen pénztári ügyelet ébresztenek fel; azonban megnyugtatásul válaszoltatott, hogy a’kormány által kinevezendő igazgató által, ki az orsz.gyűlésnek, mint az egész nemzet által választott bírónak számot adand, elég biztosítás adatik, miután a’ kormány az általa kinevezendő egyén által a’ kezelendő pénz’ garantirozását hallgatag magára vállalja, a’ nemzet pedig a’ képviselőitől választandó tagok által önnönmagának némikép’ biztosítékot eszközöl. De különben is a’ közpénzek’ kezelésébeni lelkismeretességért nem a’ kezelők’ vagyoni értéke, mint inkább egyéniségük nyújt biztosítást. Hogy azonban ez tökéletes lehessen , szükségkép’ megkivántató azon köztisztviselők’ szoros számadásra szorit hatása, ez pedig tapasztalásnál fogva soha eszközölhető nem lehetvén, akkor, ha collegialis testület bizatik meg az igazgatással, a’jelen esetben is nem attól kell tartani, hogy elég biztosíték nem nyujtatik a’nemzetnek a’ pénz’ értékére nézve, hanem attól , hogy a’ kezelés felöli számadásra leendő szombhatás esik ki az ország’ kezéből. S ennélfogva czélszerűbb a’ megyei választmány’ javaslata, melly szerint az orsz. küldöttség’ munkálatában javalt collegialis pénzkezelőség helyett más, az alkotmányos elvekkel inkább megegyezőt kíván eszközöltetni. Ezen első aggodalom’ megszűnésével azon provinciális érdekek hozattak elő, mellyeket csaknem minden megyei gyűléseken lehet hallani a’szükséges módositásokkal,mint a’szent municipalitás’ értelmének túlcsapongó kifolyásait, mint a’ megyei politicusok’ magasra nem vergődhető nézeteiknek csupán hatósági érdekeket’s hasznokat előmozditni kívánó irányát. Előadatott ugyanis, hogy igen nagy aránytalanság uralkodik az orsz. választmányi munkálatban a’ Tisza és Duna folyamok’ szabályozására fordittatni véleményezett summák közt; ’s megmondatott ennek oka is; a tiszai megyék’ többsége t. i. kereskedési tényezőjük’ ezen főerőt a’ dunamellékiek’költségével kívánja hajókázhatóvá tenni, ’s ezért alapítók az országgyűlésen számbeli túlnyomóságoknál fogva meg ezen az egész ország által csak az ő javukra fizetendő summát; továbbá kifogás létetett a’ Pesttől különféle irányban elkezdendő utak iránt is, megjegyeztetvén ismét, hogy ebből nekünk nem sok hasznunk lesz, miután mi már három év óta igen sok utakat csináltattunk, ’s majd akkorra be is fogjuk végeztetni, mig Pest megye mitsem építtetett; tehát építtesse meg Pest is úgy utait, mint mink először, majd aztán meglátjuk, hogy mit teendünk; a’ mi pedig a’ városnak a’ Duna’ kiöntése elleni biztosítását illeti: ez is feleslegesnek találtaték, mert ezt Pest városa maga önerejéből is megteheti, úgyis az 1838ik évi vizáradástól fogva ha gabonát viszünk fel , a’ raktáraktól csaknem ötször annyit kénytelenittetünk fizetni, mint azelőtt. Ezek voltak körülbelül azon okok, mellyekből azon következés huzatott, hogy ezen munkálat’ tárgyalását boldogabb időkre t. i. a’ jövő orsz gyűlésre tegyük át, illy rögtönözve ahhoz szólam sem lehetvén eléggé. Mások, nevezetesen az uradalmak’ képviselői, azon okból kivánák azt elhalasztalni, mert még arra nézve főnökeiktől utasításokat nem nyerhettek.— Ezeknek ellenében többek, különösen pedig egy a’ megye’ értelmiségének közszeretetében álló tbiró által megjegyeztetett, hogy miután a’ tanácskozás alá vétetett tárgy lényegében meg nem támadtatott, ’s annak elhalasztása a’ jövő országgyűlésre csak azért kívántatik, mert illy rögtön ahhoz nem szólhatni ’s fel nem foghatni, a’ véleményezett subsidium-adás’ szükségéről a’megyének egész közönsége meg van győződve. Azonban e’ tárgyat rögtönözöknek mondani nem lehet, mert a’ télekdíj’, a’ megyei alaputasitásokba foglalt házi adó’ ’s országos pénztár’ elvének elfogadásakor már a’ megye az ország’ közszükségeinek fedezésére megkivántató pénzalap’előteremtését megajánló. Elméletileg tehát ezen munkálat’elfogadása előrebiztosittatott; midőn pedig annak részleteibe a’ BB. belebocsátkoztak , annak gyakorlati alkalmazását is lehetőnek nyilatkoztaták. Ez okból tehát elmellőzni nem egyéb volna, mint azon példabeszéd’: „morgen morgen nur nicht heute, sprechen alle faule Leute“ igazságának megérdemlése, melly a' közhazára azon kárt is hozná, hogy három év’leforgása alatt semmit nem tennénk, ’s midőn valahára kezdeni akarnánk, ismét új nemeivel találkoznánk a’ szükségeknek , mellyek az idő’ kívánsága szerint előleges orvoslást kívánnának a’ most hanyagul elmulasztottak elött. A’mi a’részleteket illeté, elmondatot, hogy a’ Tisza folyam’ szabályozására látszatólag több azért véleményeztethetik forditandónak , mert nem az ottani megyék’ hanem az egész ország’ ezen kereskedési söere még eddig a’ legszabálytalanabb folyásban futja meg útját, és több ezer holdnyi térségeket boritel rom- t boló árjával, mig a’ dunai áradások’ gátlására nemcsak mesterségesen, hanem a’természettől is több helyen gátak rakatvák; mert az ország’ ezen legtermékenyebb részének egyedüli közlekedési eszköze e’folyamon pontosul, mert semmi országutak, semmi consumens fővárosok’ közelsége a’ termesztményi árak’ eladhatását nem biztosítják, mert az egész ország’ haszna folyik a’ marmarosi sónak olcsóbb ’s könnyebb utáni leszállithatásából, ’s végre mert maga a’ dunai kereskedés’nagyobb mértékbeni üzhetésére ’s ezáltal a’ dunamellékiek’ közvetve bekövetkezendő jobblétének elősegítésére mulhatlan szükséges a’ Tiszának minél előbb leendő szabályozása. Pest városának az elemek elleni biztosítása pedig az ország’ legelső teendői közé méltán soroztathatik , mert mint Fiúménak a’ kis- úgy Pestnek a’ belkereskedés’ lakhelyének kell lenni méginkább, mint az már most is, mert annak felvirágzásához van némikép’ kötve az egész ország’ jövendője; részint azért, mert azt már ollyanná tévé két század, ’s más akármelly várost kimutatni nem lehet, hogy most az legyen a’ kereskedés’ gyálpontjává; részint pedig azért is, hogy az anyagi érdekek’ központosítása által a’ hon’ szellemi egysége eszközöltessék. Az ország’ fővárosa pedig hogy szükségkép’ megkivánja a’ hozzájuthatási eszközök’ jóságát ’s czélszerűségét, kiváltkép’ ha az még kereskedővárosa is annak, erre bizonyító okok is alig kellenek, így tehát az orsz. választmány által javalt országutak’ készítésére ajánlott pénzalapot sem lehet feleslegesnek tartani. A’ honi lótenyésztés’ előmozdítására az orsz. küldöttség’ munkálatában véleményezett summa azonban csaknem mindannyi szólók által egy más, az idő’ szükségei által inkább parancsolt hiány’ pótlására, nevezetesen a’Duna’ szabályozására kivántatott fordittatni; mert habár elismertetett is közgazdasági tekintetben a’ földművelésre’s a’majdan bekövetkezhetendő iparűzésre megkivántató lófajok’ létrehozásának haszna, ’s e’ részben nagyon is méltányoltatott az országos küldöttségnek e’ végre szánt rovata, mégis azt inkább csak az elsőbb szükségek’ fedezése után beállandó okozatok’ tényezőiül kivánák tekintetni. A’ vitatkozás’ folytában tetetett azon indítvány , hogy az orsz. küldöttség által jobbágy- é s kiváltságos osztálytól egyenlő arányban fizettetni véleményezett subsidiaris költségek, miután úgyis az adózók olly tetemesen anyayi évek óta egyedül terheltetnének az ország’ közszükségeinek fedezésével, egyedül a’ kiváltságos osztály által viseltessenek. Ezen, sokak által pártolt eszme azonban azon okból, hogy az országos munkálat által javasolt adókiosztás’elfogadása mellett a’ közadózás’ elve közelittetik meg, mellyből az ország’ annyi szellemi ’s anyagi haszna foly, elmellőztetett. Az igen érdekes vitatkozás után, mellyben az eleve berendelt (mint hallónk) köznemesség magát az illendőség’ legszorosb korlátai közt tartá, végzéssé jön, hogy az országos munkálat’ folytán javasolt fizetés a’ megyei választmány által tett módosításokkal elfogadtatik. — Ezen tárgy’ ekként befejeztével létetett egy bizar indítvány, melly jegyzőkönyvileg leendő felvételre sem méltatván, a’ pusztában hangzott el, senkitől sem pártoltatva, itt mégis megérdemli a’ közlést, ha egyédül nem , tán mulatságul szolgálhatand a’ t. közönségnek. Megneveztetett egy nap, mellyen az ország’ képviselői által Pozsonyban kerületi ülés tartatott , mellyben „egy megye’követe azt állitá, hogy a’ követ gyakran a’ pótló utasítások ellenére anyautasitásának szellemében önmeggyőzödését tartozik követni, ha ez által látja hazájának jólétét ’s hasznát előmozdithatónak.“ Ez olly ’ eszme - ’s különös doctrinának mondaték , melly által a’me-