Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-10-31 / 400. szám
vő föld-utnak fentartása csak 4199 ftba jött. Ha csekély az úti vám, a’ kezelési költségek’ levonása mellett nem sok tiszta jövedelmet hoz; ha tetemes, a’ mindennapi közlekedést, a’ kereskedést, leginkább a’ szegénységet terheli ’S még azon esetben, ha elfogadtatnék is a’ vám, nem lenne elég azt csak eszmében kimondani; szükség fogna lenni elhatározni, igazságos e, hogy az adózó nép azon után, melylyet készite , mellyre közmunkákkal tartozik, fizessen? meg kellene határozni, a’ törvényhatóságokra bizassék e, a’ vámszabályozás, mellyek aztán könnyen megannyi elzárt tartományocskákat alakítanának. E’ nézetekből a’ BR’ többsége a’ vámok’ alkalmazását ez idő szerint nem pártolható. Készíttessenek előbb jó utak ’s aztán találák helyét több követek, hogy a’jövő törvényhozás ez iránt rendelkezzék. Sőt a’ most létező vámhelyekre is elfogadtatott a’ választmány által ajánlott kisajátítás; az előlegesen kijelölt országos vonalban lévő vámutak és hidak, mellyek ingyen közmunkákból létesültek, ’s tartatnak fen, vagy magányosok által biratnak ugyan, de rendeltetésüknek meg nem felelnek, vagy elhagyattak, minden kárpótlás nélkül esvén az orsz. igazgatóság rendelkezése alá. Egy megyei követ ezt jogsértésnek tekinté, miután megyéje is szed hasonló vámokat kiváltság mellett. Válaszoltatott azonban neki, miképp ez esetben megyéje nem mint tulajdonos, hanem mint törvényhatóság kezelé azon vámokat, mi nagy különbség. Befejeztetvén ekkép’ az orsz. utak’ építéséről szóló törvényjavaslat, egy más czikkely olvastatott fel a’ fiumei kikötőről. Építésére, mint irtuk, 250,000 frt ajánltatok az orsz. pénztárból. A’ munka feletti felügyelés az országos munkák’ igazgatóságát illeti; végrehajtással a’ fiumei kormányszék , ’s illetőleg a’ kapitányság bizalván meg. 250. Országosülés a’ főRBnél, oct. 22-én, de 11 órakor. Hitelesittettek: a’ tengermelléki kerületek’rendezését, a’ hivatalképességet, s a’ magyaroknak magyar ezredekbeni előmozdítását tárgyazó főbbi válaszok. Kéziratra adattak: a’ hajdú kerület, ’s sz. kir. városok’ rendezése iránt legközelebb kelt felsőházi válaszizenetek. Ezeken kívül Tárgy volt a’ vukovár-fiumei vasút. E’ nemzeti életkérdéshez a’ tengermelléki kormányzó szólt először, mindenekelőtt azon nehézségeket rajzolván élénk színekkel, mik az ország’ belső része ’s tengerpartja között fenálló közlekedést jelenleg gátolják. Említé különösen a’ szávai hajózást Zimonytól Sziszekig, a’ viz ellen vontatás’nehézségeit a’ katonai határszéleken, hol a’ terhes hajók még vámoknak is vannak alá vetve, mellyeknek megszüntetése már az 1827-iki orsz.gyülésen szorgalmaztatott. A’ mellett a’ Száva’ egyik partja a’ török hatalomé , mellyel a’ magyar hajósok nem közlekedhetnek, ’s ezért hol alkonyaikor megállanak, az éjét is ott kell tölteniök. De a’Száva’vizének magassága is igen változó, ’s a’terhelt hajóknak szárazság’ idején sokszor hetekig hónapokig kell tíz után várakozniok akkor, midőn már Fiúménál a’ tengerhajó készen áll a’ szállításra Ezt igazolja a’ Károlyvári kereskedő testület’jelentése; de, szóló saját tapasztalásából is tudja , Sziszektől Károlyvárig még nehezebb ’s bizonytalanabb a’ hajózás a’ Kulpa’ vizén , hol szinte hónapokig kell a’ terhelt hajóknak vesztegelni vízhiány miatt. Károlyvárnál tengelyre rakatnak az áruezikkek, ’s itt fuvarosok hiányzanak, kiknek csekély száma sokszor káros rendetlenségeket idéz elő; mert nem lévén elegen, sokszor több fuvart vállalnak, mint mennyit elbírnak, ’s a’ felesleget házaiknál hevertetik, ’s hónapok múlva szállítják a’ tengerparthoz. És a' fuvarosok’ illynemű csalásai ellen az orvoslás sem könnyű, mert mig a’ dolog a’ szolgabirónak bejelentetik, ’s mig a’késedelemből okozott kárért olly forma elégtétel szolgáltaik, mint midőn a’magyar példabeszéd szerint veszett fejszének nyele fordul, addig ismét hónapok telnek el. E’ mellett a’ szállítási bér is örökös bizonytalanságban ingadozik Egy mérő gabona’ szállítási bére Becsétől Sziszekig 8—24 p kr. Sziszektől Károlyvárig 6 —20 p. kr. Károlyvártól Fiuméig 30 p. kr. ’s 1 forint 12 krajezár közt változik. Akadályul szolgál az is, hogy a’termesztményeket Sziszeknél kisebb hajóra, Károlyvárnál tengelyre kell átrakni, ’s az illy átrakodás mindig költséggel, csalással és hamisításokkal jár. Illy akadályok mellett, kiviteli kereskedésünk jelen állapotában, határozott időben, határozott mennyiségű terméket Fiuméba szállítani nem lehet, ’s igy a’ kereskedésben annyira szükséges biztosság tengerpartunkon hiányzik. Ha Vukovártól a’ tengerpartig biztos itt nyílnék, ez akadályok mind megszűnnének,és kereskedésünknek olly nemei állnának elő,’s kiviteli kereskedésünk olly czikkekkel is tágulna, mikről eddig nem is gondolkodunk. Itt áttérvén szóló némelly hírlapok’ ’s magányértekezések’ útján nyilvánult ellenészrevételek’ cáfolására, sokan — úgymond — azt tartják, hogy talán jutányosabb lenne kiviteli kereskedésünket Trieszt felé irányozni. Erre ő maga megjegyzé , miképp előtte is kívánatos ugyan, hogy kereskedésünk mindenfelé mennél nagyobb kiterjedést nyerjen, azért annak idejében nem fogja ellenezni, hogy termékeinknek Trieszt felé is it nyíljék; de mindenekfelett első saját tengerpartunk’ emelése. Ez eszmében sokan a’ Separatismus’ rémeit látják, miről szóló egészen idegen, csak saját kereskedésünk’ közvetlen előmozdítása lévén egyedüli czélja. Mindig jutányosb a’ közelebbi kikötővel lenni öszszeköttetésb , mint a’ távolabbival; Trieszt pedig legegyenesebb vonalt véve is, 12/s mértfölddel van tőlünk meszszebb, mint Fiume. Ennélfogva, ha a’ közlekedési vonalok e’ két pont’ irányában idővel egyenlők leendenek is, a’ mi kereskedésünk mindig Fiuménak veendi útját, mert ezáltal utat és költséget kimér. E’ mellett azt sem téveszthetjük egészen szemünk elöl, hogy a’ mit Fiumért teszünk, önmagunkért tesszük. Mások azt hiszik , hogy a’ Károlyvár és Fiume közt létező hegyek legyőzhetlen akadályt gördítenek a’fiumei vasút elébe , ’s ez akadály’ ellenében hiteles adatokat kívánnak. Ezek, midőn Wallau mérnök a’ vukovár-fiumei vasút’ tervének elkészítésére kiküldetett, mindjárt azzal állak elő, hogy ő nem tekintély — szóló azonban Wallau úr! terveit nem tarthatja helytelennek ; mert ha meggondoljuk, külföldi vasutak mi nehézségeket győztek már le, hinnünk kell, hogy a’ fenforgó akadály nem legyőzhetetlen , ’s nem is jár olly roppant költséggel. Sőt szakértők mondják, hogy a’ vaspályát hegyek közt készíteni könnyebb, mint mocsárban, a’ Brittish Almanach’ bizonysága szerint a’ baltimori vaspálya olly emelkedéssel van készülve, mint 1: 30, 1: 24 sőt a’ huszori mint 1: 18. Illy nehézség ezelőtt csak kevéssel is legyőzhetetlennek tartatott. Egy mérnöki tekintélyünk Beszédes József azt mondja a’fiumei vaspályáról, — mit ugyan nem Vukovártól, de más irányban Budától kívánna Fiuméhoz vezetni — hogy hol csatorna lehetséges, vasút még inkább kivihető. Maga Zimpel mérnök is ajánlkozott e’pálya’ kivitelére. Mindezek eléggé bizonyítják, hogy e’ feladat a’ rendkívüli nehézségek’ sorába nem tartozik. És ha József császár saját akaratából és pénztárából czélszerűnek tartá a’ Duna ’s Fiume közt közvetlen összeköttetést létesíteni: ellenezhetik e azt a’ magyar főRt.? Ha a’ tarifa olcsóbb lesz , a’ vasút’ költségeitől elrettenni nem lehet. A’ szállitásbért a’ Luizaut’ megváltása ’s az eszékbrodi csatorna, mit némellyek elegendőnek hisznek, 1 forint 30 krról csak 1 ft 12 krra szállítaná, ’s ez kiviteli kereskedésünknek nagy emelkedést még nem adna. E’ mellett hiányzanék a’ kereskedésnél szükséges biztosság , hiányzanék a’ határozott idő, ’s határozott mennyiség. Ezért szóló a’ brodi csatornatársaság’ tervét, melly viszhangra nem is igen talált, nem tartá egyébnek, mint a’ fiumei vasút’megbuktatására kigondolt szerencsétlen eszmének, mit maga Verőcze megye sem pártolt. Kik ez eszmét pártolják, azok az ut’ többi részének nehézségeit a’ Száva’ szabályozásával és igy Sziszek ’s Károlyvár közt állítandó vasút által hiszik elháríthatni. De a’ Száva’ szabályozása rendkívüli nehézségekkel jár, nemcsak azért, mert egyik partját idegen hatalom bírja, de azért is, mert e’ folyam sok helyütt, de különösen Sziszeknél úgy el van terülve, hogy már e’ miatt is alig hajózható. Itt vagy medrét kellene keskeny partok közé venni, vagy gátakat emelni elébe, vagy egészen újonnan készítendő csatornákba vezetni. Ezek közül mindegyik roppant költségbe kerül, ’s e’ mellett tartósban jósan lenne; mert a’ nagy viz könnyen elronthat mindent. De ha a’ szabályozás megtörténnék is, min fogunk hajózni, ha nem lesz vize a’ Szávának. E’ folyamon biztos és állan-dó közlekedésre számítani nem lehet soha; ’s mig a’ közlekedést nem biztosítjuk, addig kereskedésünk sem lesz biztosítva, mert a’késedelem könnyen bukást szül a’ s kereskedőknél. Mostanában ismét egy gőzhajó jelent meg a’ Száván, ’s ebben birtokban is sokan kérdik: Minek az a’ vasút Vukovár és Fiume közt? De e’gőzhajó’ megjelenése már nem első. Ez előtt néhány évvel is megjelent már a’ Száván a’ dunai gőzhajótársaságnak egy gőzöse, de valamint az nem soká folytathatá útját; úgy ez sem fogja azt sokáig tehetni ; most is már romlott gépeivel Zimonyban vesztegel; de különben is a’ Száva’ vize változékonysága miatt gőzösnek járhatatlan. Mások azt hiszik, hogy vaspályát nyers termékek’ szállítása végett állítani nem lehet; — de ezen hiedelmet több éjszakamerikai vaspálya megczáfolja. Ezen ellenvetések a’duna-fiumei vasút’ szükségét ’s kivihetőségét nem gyengíthetvén, szóló folytonos vasutat kíván Vukovár és a’ magyar tengermellék közt, annál inkább, mert már jelenben a’ vaspályákat müveit ország nem nélkülözheti Angolhon 5000 angol mérföldnyi vasúttal bir, a’ többi európai müveit országok is kellőleg el vannak vele láb a Ausztriában statusköltségen 4 fővonal épűlt, mindenik közhálával fogadtatott, ’s a’kereskedést a’legtávolabbesö vidékek közt hihetetlenségig élénkité fés uj czikkek’ forgalmát hozott létre. Ideje, hogy vaspályákról ne is gondolkozzunk, ’s reájok áldozzunk, mert áldozat nélkül elő nem teremthetők, ’s ki czélt akar, akarnia kell az eszközöket is. Ha most nem teszünk e’ tekintetben semmit, hanyagságunk által több esztendővel vetjük hátra a’ hazát. De következetlenség nélkül itt legalább a’ kamatbiztositás meg nem tagadható, ha már a’középponti pályára megadatott. Ott nem vizsgáltuk, minő mocsárokkal kell küzdeni, minő csatornákat lehetne ott létesíteni, — mellőttük a’ múlt országyülésen rokonszenvet nyert szegedi csatornát; Pest és Bécs közt nem vettük tekintetbe a’ Dunát; nem kisérték meg: nem lehetne e a’ helytartótanács által kötött szerződésen segíteni? hanem mindezek’ mellőzésével megajánlók a’ kamatbiztositást, ezt megtagadni a’ fiumei vonalra nézve sem szabad; mert abban jövendő jólétünk’ csirája fekszik, ’s ezt a’ közérdek követeli. Fiumei kivitelünk is behozatalunk nemcsak a’Duna’ ’s Tisza’ környékét, de a’ felső vidékeket is egyiránt érdekli. Ha a’ fiumei vasút’ vidéke a’debreczeni vaspályára minden saját haszna nélkül fizet az ország’ többi részéért,szükség,hogy a’ többi rész is fizessen azon vidéken. Ennek mellőzése az ország’ alsó részét a’ fizetéstől idegenitné el, ’s megtagadásában sem következetesség, sem igazság nincs A’ RR. a’ fiumei vasútnál 18 millió alaptőkének 5 % egész biztosítását ajánlják. De a’ dolog* lényegére mindegy, akár 5 egész % biztosittassék, akár csak a’ 3, 4 és 5-ik, ’s igy csak 3 száztéli. szóló erre is reááll. E’ 3 °/ biztosítása mellett a’ nemzet legroszabb esetben sem fizetne többet 540,000 ftnál évenként, 30 évig, ’s ez áldozatot a’ termékeink’ árának emelkedése ’s külkereskedésünk’ növekedése bőven visszapótolja. De azon 540,000 ftot az ország évenként fizetni bizonyosan nem fogja, mert hogy e’ pálya jövedelmező leend , azt tagadni nem lehet; bizonyítja ezt az is, hogy még mielőtt a’ biztosítás’ eszméje létrejött volna, már is ajánlkozott egy önkéntes társaság a’ károlyvár-vukovári vasút’ felépítésére. Ha ekkép’ kamatbiztosítás nélkül is találkozott társaság arra, hogy Vukovártól Károlyvárig vasút építtessék , lehet feltenni, hogy az egész vukovár-fiumei pályára biztosítás mellett ne ajánlkoznék senki. Szerfeletti fontolgatás itt veszélyes. Ha valahol, itt kell tartani tőle, nehogy Roma deliberante pere at Saguntum. Egy Sárolyvártól Sziszekig vezetendő vasút itt nem több semminél, ezzel meg nem elégedhetni, ha ezen megkezdjük, miért ne folytatnók tovább? — Szóló a’ dolog’ lényegére nézve pártolja a’ BRet, az általok ajánlott szerződési pontokra nézve pedig nyilatkozatát fentartá. A’ Dunának tengerpartunkkal összeköttetését mindenki egyiránt szükségesnek hive, egyedül a’ közlekedési eszközökre nézve oszoltak két főágra a’vélemények. Legnagyobb része azoknak, kik ma nyilatkoztak , szakadatlan vasút által kívántak összeköttetést a’ Duna ’s a’ magyar tengerpart között, csak három szónok nyilatkozott azon csatorna-, vas-, kőut-terv mellett, melly szerint Eszéktől Bródig csatornán, Bród és Sziszek közt a’Száván, Sziszektől Károlyvárig vasúton, innen végre Fiuméig rendes kőuton történnék a’ szállítás. E’ három szónok az éjszak-bródi csatornát olcsónak, a’ Szávát szabályozhatónak, Károlyvár és Fiume közt a’ Luiza-út’ megváltását elegendőnek,s ezek által minden akadályt elhárithatónak tartván, leginkább azért ellenzé a’ szakadatlan vasutat, mivel a’vasutat a’vizi közlekedésnek elébe tenni nem akará, ’s erivel a’ vasút Károlyvár és Fiume közt még problematicus, minek kiviteléről ő magoknak annyi különböző tervek után ’s olly különböző költségvetés miatt bajos meggyőzödniök; főleg pedig mivel a’nemzet’ financiális jövendőjét lebilincselni nem akarák, mit a’ középponti vaspálya’ hasonló biztosítása által lebilincseltnek nem tartottak. Ezekre a’ folytonos vasút’ pártolói közül többen válaszoltak. Különösen egy baloldali gróf az ajánlott vízi közlekedésről hive, hogy az a’ czélnak nem felelhet meg soha, nemcsak azért, mert milliókba kerülő szabályozási műveket egy fergeteg , egy vizáradás könnyen semmivé tehet, ’s hogy a’ Száva és Kulpa’ szabályozására 50 esztendő is megkivántatik; hanem leginkább azért, mert olly folyamba, mellynek nyaranta elegendő vize nincs, hasztalan hányjuk marokkal a’ milliókat, ezeknek hasznát viz nélkül nem vehetjük , vizet pedig emberi erő nem teremthet. E’ mellett az átrakodás’ nehézségei mindig fenmaradnak. A’ Luiza-ut’ megváltása is csak 10 krral csökkenti a’ szállítás’ bérét, mi a’ fuvarbér’ fenmaradó ingatagsága mellett igen csekély, mert Odessa és Fiume közt kevésbé ingadoz a’ szállítás’ bére, mint csak a’ Károlyvár ’s Fiume közt létező 18 mérföldnyi után. Ezért van, hogy az odessai búza sokszor saját kikötőnkben diadalmasan kiállja a’ versenyt a’ magyar búzával, ’s bár jelen év’ tavaszán 19 krral volt olcsóbb egy szajó magyar búza (1 Varózsamérő) az odessainál, ez még is vevőkre talált; mert senki sem volt bizonyos, hogy a’ fuvarbér’ ingatagsága miatt a’ mai áron holnap kiállhatja e a’ magyar búzát, ’s hogy a’terhelt hajók a’Száván vagy Kulpán nem akadnak e meg. E’ nehézségeket pedig ama’ csatorna-vas-kő-átterv elenyésztetni nem fogja soha ; pedig most az aldunai tartományok is versenyre keltek a’ magyar termékekkel, ’s csak a’ havasalföldi fejedelemségből öt millió mérő búza vitetik ki évenként. Illy körülmények közt palliativ rendszer czélhoz nem vezet; itt biztos és gyors közlekedés kell. Az eszék bródi csatorna mellett még a’nehézségek’száma azzal is szaporodik, hogy ott Eszék lévén a’ kiindulási pont, a’ tiszai hajókat a’Dunán a’ Drávának Eszékig fel kellene vontatni, mi ismét roppant akadályt gördítene kiviteli kereskedésünk elébe. Mondják, hogy a’ fiumei vasút nyers termékek’ szállítása mellett magát fen nem tarthatja, holott a’magyarországi kivitel a’ tengerpart felé évenként rendesen öt millió mázsára megy; de ha csak 3 millió vétetik is föl, ’s a’vitelbér az egész pályán csak egy forintra számittatik is, e’ számitásból 3 millió pft áll elő, miből a’ 18 millió alaptőkének 5 százlél kamatja mellett a’kezelési költségekre két millió pftnál több marad fen. Hasonló értelemben nyilatkozott más baloldali gróf is , ki a’ budapesti Híradó’ vezérszerkesztőjének a’ pesti politicai lapok mellett szétküldött csatorna-vas kénttervét már csak a’ sokszoros átrakodás miatt sem tartja czélszerűnek; mert a’szerint, ha minden átrakodás mázsánként csak 5 krba számittatik is, maga az átrakodás az egész vonalon legalább 20 krba kerülne, mi mellett gabonánk az odessaival nem versenyezhetne. Szóló azt hivé, hogy ha szinte problematicus lenne is a’ vasút Károlyvár és Fiume közt, annak megoldása nem a’törvényhozás’ körébe való, ’s hogy újabb meg újabb tekintélyeket a’ törvényhozásnak terv’ készítésére kiküldeni felesleges; mert ha vállalkozó társaság ajánlkozik az egész ut’ felépítésére, az nem fogja magát vaktában lekötelezni, ’s ha lekötelezi, tartozik az egész utat felépíteni, különben a’ kamatbiztositásban nem részesül, ’s a’nemzet’részére kikötendő biztosítékot is elvesz- 174* 745