Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-10-31 / 400. szám
ti, így a’ nemzet’ részére kár semmiesetre sem háramlik, is Azon 540,000 ftnyi kamat-biztositék pedig — ha szinte a’ vasút’ felépülte után évenként fizetni kellene is azt a’ nemzetnek — figyelmet sem érdemel azon temérdek haszon mellett, melly ezen pályából a’ nemzetre fog hárulni. E’ csekély áldozatot, ha már készen állna az egész pálya, ma is örömmel fizethetnék a’ haza’ oltárára. És ha a’ Károlyvár-fiumei vonalon a’vaspálya csakugyan problematicusnak bizonyulna is be, akkor a’ nemzet’ kötelessége lenne jutalmakat tenni a’ megoldásra. Most azonban, midőn vállalkozók ajánlkoznak, az építés’ nehézségeit elhárítani a’ vállalkozó’ kötelessége leeni, nem pedig a’ nemzeté. A’ teendő lépések iránt szinte eltértek a’ vélemények egymástól. Volt, ki a’duna-fiumei vasút’ életbeléptetését azon igazgatóság által kívánta eszközöltetni, mellyet a’pénzügyi választmány az országos pénztárak’kezelésével ’s a’ közmunkák’ kormányzásával bizott meg. Ezt leginkább a’ fentebbi csatorna-vas-kontzerv’ baráti pártolák. Mások nem akarván az országos ajánlat’ kezelésével a’ duna-fiumei vasút’ építését összezavarni, a’ vállalkozókkal leendő szerződésre — mint a’ BR. — különös biztosságot javaltak. E’ biztosság’ hatásköre iránt nyilatkozataikat némellyek fentárták, mások teljes hatalommal kívánták azt kiküldeni. E’ vélemény’ pártolói közül a' jobboldal’ tekintélyes grófja csak a’ következő pontokat kívánta a’kiküldendő biztosság elébe szabni: a) hogy az összeköttetés a’ Duna és Fiume közt állittassék. b) hogy—bármikép’állittatik elő, vállalkozók’ vagy status’ költségén — 20 milliónál többe semmiesetre ne kerüljön. c) Hogy Eszéktől legalább Károlyvárig vasut legyen, Károlyváron túl a’ hegyeken a’ bizottmány’ belátására hagyassák az összeköttetést akkép’ eszközölni, mint jónak látja; d) hogy a’ Luiza-ut mindenesetre megváltassék. e) hogy az útépítés Fiume felől kezdessék. E’ pontokon kívül ő maga a’ bizottmány’ elhatározására kívánt bízni minden más kérdést, ’s köztök azt is, kamatbiztositás mellett, vagy kölcsön által építtessék e a’ vasút; mert hivé , hogy mig a’ törvényhozás a’ végrehajtásba beleavatkozik, addig az idő hasztalan múlik, ’s a’dologból mi sem lesz. Hasonló véleményben volt a’ jobboldal’ nagynevű grófja is, ki bár — mint mondá — olly sangvinicus reménynyel nem bir, hogy az ország’szerencséjét a’tengerparthoz kötné, de a’ tengerpartnak mégis őszinte barátja; mert abból nem nagy mértékben látta el hazánkat a’ sors, azért a’mit belőle bírunk, annál inkább meg kell becsülnünk, ’s olcsón, szaporán és biztosan használnunk; csak azt ne feledjük, hogy mindenkor Magyarország az uralkodó eszme, és nem Fiume, ’s nem a’bánáti búzának néhány krral olcsóbbá tétele. Említé szóló , hogy mivel vérmes reményei a’ duna-fiumei vasút iránt nem voltak, sokan őt’ e’ vaspálya’ ellenségének hirdetők, ’s csak azon nyomorult okból, hogy annak eszméjét más találta fel, mintha bizony lehetne illy irigységnek helye akkor, midőn Magyarország’ szükségei annyiak, hogy száz velőbe sem fognak megteremni. Azoktól, kik Wallau úr’ tervét kielégítőnek nem tartják, ’s újabb tekintélyeket akarják bevárni, kérdésmlga, hogy ezek felett ki fog ítélni. Hiszen—úgy mond — tökéletes tervet egy műértő sem fog készíteni, a’ budapesti hid’ terve még most sincs teljesen készen; mert az építőmester eleibe mindig váratlan akadályok gördülnek, ’s mig ezeket egyenként háritgatja el, a’ hid szépen emelkedik, ’s végre egészen kész leend. Az illy tervek nagyon hasonlók ama’tervekhez, miket a’hajdani háború? időkben a’ hadi tanács készített, de a’ miket Eugen herczegnek félre kelle tenni, hogy győzedelmet nyerhessen. Ezeket szolgailag követni sokszor czélellenes. Illy tervek mellett az embereket megragadni, felelősségre kényszeríteni nem lehet; mert ha a’ tervet más veszi foganatba, nem a’ tervező, akkor ez felületesen készíti munkáját, ’s minden hibát tervének végrehajtójára hárít, ez viszont a’ tervezőre utal. így van Sopronban egy szerencsétlen gőzmalom , mellyet két művész készített; egyik a’ gőzerőmü’ készítője, azt mondja, hogy az ő műve jó, de a’ malom otromba, azért nem hajthatja a’ gőz; másik, a’ malom’ készítője, állítja, hogy malma jó, de a’gőz gyenge hajtani; ’s feleletre egyiket sem vonhatni. Szóló a’pesti lánczhid’ dicséretére térvén át fejtegeté,milly olcsón jut ahhoz a’ nemzet 80 év múlva, holott ezen neme a’ vállalatoknak általában olly keveset jövedelmez, hogy a’ külföldi hasonló művek törlesztési feltételek mellett örökre a’vállalkozóknál maradnak, ’s a’pesti lánczhid, melly nagyszerűségében páratlan leend, 80 év múlva ingyen fog a’ nemzet’ birtokába kerülni. Azon után, mellyen e’ nagy munka illy szépen sikerült — kérdé a’gróf — miért ne sikerülne más vállalat is? Ha ez utat — úgymond— czélirányosnak tapasztaljuk, kövessük újra, küldjünk ki a’ dunafiumei vasut’ létrehozására egy teljes hatalmű választmányt, melly minél kevesebb egyénekből álljon, ’s kezei a’szükséges korlátokon belől megkötve ne legyenek; — alkossunk törvényt, hasonlót ahhoz, melly a’ pesti lánczhid' tárgyában alkottatott, ’s kérjük meg ő felségét egy alázatos felírásban e’ törvény’ szentesítésére, kijelentvén, hogy mi elkülönözni nem akarunk , hogy Fiume és Trieszt egymás mellett mindig fenállhat káros versenyzés nélkül, mert olly nagy birodalomban , mint a’ minő az ausztriai monarchia, 30 kikötő is megfér egymás mellett. — A’ kamat’ biztosítására nézve szóló csak a’ 4- és 5-ik, vagy a’ 3, 4. és 5-ik száztélit kívánta biztosítani. Határozat ma egyik kérdésben sem keletkezhetvén , a’ tárgyalás’ folytatása másnapra halasztatott. 313. kerületi ülés, oct. 23-án; elnökök: Soltész , Nikolics; naplóvivő: Komlóssy (Debreczen) ; jegyző : Szemere, Ghiczy. Napirend: hitelesítés, ’s több törvényjavaslat a’ pénzügyi munkálatból. Hitelesíttetett a’ börtönrendszeri Vl-ik, ’s a’ hitelintézet iránti Iy ik izenet. Olvastatott ezután a’ pénzügyi munkálatból egy törvényjavaslat az építendő csatornákról. Hálózati terv’ készítésére, mint irtuk vala, az országos pénztárból 150,000 forint rendeltetett. A’ terv a’ közelebbi hongyülésre bemutatandó. A’ vonalok ekkép’ jelöltetnek ki. a) A’ Pestet Szegeddel összekötő csatorna, mellyet a’ választmány elölegesnek tart. Ez elölegességet jegyző és mások kimondani nem akarák; a’ többség azonban osztozott a’ választmány’ véleményében. b) A’ Szamosból kezdendő, ’s Kraszna, Ér, Berettyó, Körösök’ folyóit eredetűkhöz ’s a’ hegyek’ tövéhez minél közelebb felfogó, ’s a’ Marosba vezetendő (derivationalis) csatorna. c) A’ Tiszából Szolnok felé vezetendő vonal. d) A’ Balatonnak a’ Rába, ’s mint egy balatonmenti követ inditványozá, más részről a’ Sió, — és e) A’ Fertőnek a’ Rábcza általi összeköttetése a’ Dunával. Ezt részint szabályozás, részint csatorna eszközlené. f) A’ Szávának a’ Drávávali összeköttetése. A’ következő törvényjavaslat a’ vizek’ szabályozásáról szól. A’Tisza’szabályozására, mint közlöttük, 600,000, egyéb folyamok’ szabályozására pedg 400,000 p. forint határoztatott. A’ szabályozási munkálattal az áradás elleni munkálatok egyszerre fognak országos felügyelés alatt végrehajtatni, ’s az e czélra tett kiadások az ország által előlegeztetnének ugyan, de a’ szabályozás’ véghezmentével minden földbirtokos, áradástól mentett földétől aránylag tartozik a’ ráeső mennyiséget az országos pénztárnak megtéríteni. Közvetlen országos felügyelés ’s kezelés alá kívánják a’ BR. venni a’ Béga és Ferencz-csatornákat is. Ez iránt a’ kincstárral egyezkedni szinte az országos közmunkák’ igazgatósága bizatik meg. Az igazgatóság egyszersmind e’ csatornák’ megigazitása, tovább vezetése, ’s országosan kezelésének rendszere iránt is véleményt adand; a’ vám’ mérséklését addig is igyekezvén eszközleni. Végül három törvényjavaslat olvastatott még fel, az alakítandó országos pénztár’ mellékes jövedelmeiről. Illy jövedelmi forrásul jelölte ki a’ választmány az 1792. 14. törv. czikkely által fölemelt só’ árából a’ kir. kincstárnál az ideig összegyűlt pénzalapot. A’ RR itt még az 1802: 2. czikket is megemlitendőnek vélik, melly ad legendás praesentes Regni necessitates emelé fel a’só’ órát. Azon kornak szükségei , a’ háborúk’ költségeinek fedezése, megszűntek, más szükségek állottak be, illő tehát, úgymond központi megyénk’ követe, hogy legalább ezeknek fedezésére fordittassék a’ só’ fölemelt ára, ha nem vagyunk képesek azon ár’ alábbszállitását kivinni. Továbbá a’ harminczadtóli vámmentesség mindazokra nézve , kik addig azzal éltek, a’ törvényes idő alatt összehívandó legközelebbi orsz gyűlés’ befejezéséig megszüntettetvén , az innen származó jövedelmet a’ kir. kincstár, az illető számadási kivonatok’ közlése mellett, szinte az országos pénztárba tartozik félévenkint átszolgáltatni. Nem különben azok, kik évenkint Magyarországban ’s kapcsolt részeiben félévet nem töltenek, azon mennyiséget , melly ez országos ajánlatból rájok ’s birtokaikra kivettetik, kétszeresen tartoznak lefizetni, ’s ez ősziét is az országos pénztárba folyand. Kivételnek csupán kik iskolai tanulás miatt tartózkodnak külföldön, vagy tapasztalás végett egyszerre, vagy ismételve, de két évnél tovább nem utaznak; ’s végre kik közhivatal végett laknak külföldin, ideértve a’ követségeknél alkalmazott egyéneket is. Némellyek e’ követségi egyéneket is megakarván róni, inditványozák, hogy csak azon külföldön hivataloskodók vétessenek ki, kik magyar hivatalt viselnek. Ez azonban pártolásra nem talált, mert ha a magyar király egyszersmind az ausztriai birodalom’ császárja, ebből csak az következik, hogy az általa kinevezett követek nem csak Magyarországot , hanem Ausztriát is képviselik a' Küludvaroknál. Egy balatonmenti évet ellenben azokat is kivétetni inditványozá , kik betegség miatt vannak külföldön. Központi megyénk’ követe pedig még több forrást kívánt kijelöltetni. Emlité mindenekelőtt a’ papi jaak’ fölöslegét; ennek sürgetésével azonban felhagy, miután iránta a’ Bt. végzése ez orsz.gyülésen már más ép’ alakult. Kívánják továbbá küldni a’ bélyeg díj’ behozatalát, ’s hogy csak a’ betáblázott kötelezvények legyenek érvényesek, a betáblázási díj’ egy része az országos pénztárt illetvén. Czélszerű lenne a’ czimek’ osztásáért járó díjt is, az országos pénztár’ javára, legalább egy negyeddel fölebb emelni. Egy bánáti követ ezekhez még a’ megürült papi javak’ jövedelmét kívánja adatni. Ez utóbbi indítvány, valamint a’ czimek’ díjának fölemelése is elfogadtatott. Országos ülés a’RR-nél, October’ 23-án, d. e. 11 órakor. 746 Több főRRi válasz áthozatván, tárgyaltattak a’ hitelintézet iránti II-ik’s a’ börtönrendszert tárgyazó Vl-ik izenet, a’ közmunkákról szóló törvényjavaslat, és az ország’ közszükségeiről, ezekre tett ajánlatról, ’s az ajánlat’ kezeléséről rendelkező határozatok. A’ közmunkák iránti törvényjavaslat’ olvasásakor egypár megye kívánta az ingyen munkákat végkép’ megszüntetni , azonban igen kevesen pártolák. Elnök ’ excellentiája’ fölhívása pedig, hogy megyei tisztviselőkre nézve is töröltessék el a’ kényszeritett előfogatozás, legkisebb viszhangra sem talált. Ennél pedig súlyosabb teher nincs. A’ szegény adózó, úgymond ő excellentiája, gyűlések és törvényszékek’ utolsó napjaira berendeltetvén, a’ tisztviselő után, kit dolgai még visszatartóztatnak, gyakran több ideig kénytelen várakozni. A’ 2.585.000 forintnyi ajánlatot most az egyházi rend is elfogadta Horvátország’ követei ellenben , bár ajánlatra fölvoltak hatalmazva, ellene mondának minden ajánlatnak a’ forma miatt, mellyben az létetett. Egy Slavoniainak nevezett megye’ követe ebben az utasítás’ egyenes megszegését látta , nem különben a’ magyar tengerparti egyik kerület’ követe. Bukkari’ követe ugyanis azon ajánlat’ elfogadására lévén utasítva, mellyet Horvátország’követei teendenek , meglepetve hallá , mikép’ a’ kapcsolt részek’ követei közös tengerpartunk’ jövendőjéről is megfeledkezve, szakkezűleg visszavonultak minden ajánlat elöl. Ő e’ példát nem követhetvén, elfogadó a’ BR’ ajánlatát. E’ nyilatkozat miatt kényteleneknek érzék magukat Horvátország’ követei, nem gondolva a’formával, különösen megajánlani részökröl is, mi a’ magyar tengerpartot illető rovatokban (Luizaut’ megváltására, kikötő’ építésére) foglaltatik. Az elnök üdvösnek tartá az egész ajánlatot. Úgy veszi a’dolgot, hogy békében élvén, használni kívánjuk a’jó béke’ korát,’s átlátva tömérdek szükségeinket, mi is munkához kívánunk nyúlni. Isten áldja meg tehát a’ BRet ez ajánlatért. Azonban ő excellentiája nagyon is megnézi, mire kíván adni; az út és csatorna-hálózati tervek’készíttetése, statistical hivatal’ állítása —mindez merőben felesleges. Vagy mirevaló az építési igazgatóság, mirevaló a’ helytartó-tanács? nem fogja e az mindezt elvégezhetni, ha a’ RR. rá kívánják szorítani? — Központi megyénk’ követe azonban kérdezé, de mikép’ történjék e’ rászorilás, midőn a’ másik tábla mér egy hivatalával visszaélő főispán elleni felírás’ fölterjesztését is akadályozza. ’S az aedilis directio! — mond egy nagy megye’ követe; van e’ ennek valamelly munkálatán áldás? Tovább olvastatván a’ részletes ajánlatok, midőn a’ m. gazdasági egyesület’ részére adott 100.000 forintra került a’sor, központi megye,,k’ követe sehogy sem helyeslő, hogy az egyesület’ kezeit ez ajánlat’ kezeléséb f solos meg kivánják kötni. A’ BR. úgy határozók, hogy 70 ezer forint telkek’ szerzésére ’stb. fordittassék; kérdi szónok nem lehet e félnünk, hogy ekképp olly tárgyakkal halmozandjuk el az egyesületet, mikkel később nem fog bírhatni. Ezekhez képest mind szóló követ, mind az elnök czélszerűbbnek tarták, ha azon 100 ezer forint ollyképen ajánltatik meg, hogy az egész ősziét tökésittetvén az egyesület czéljainak előmozdítására, adandó számadás mellett, a’ kamatok fognak szolgálni. ’S ez indítvány most elfogadtatott. Mellőzvén a’ kerületi ülésben telt, ’s nem pártolt némelly indítványok’ felújítását, említnünk kell még a’ kezelésre nézve felhozott elnöki észrevételeket. Tekintve a’ felelősség’ biztosítását, jobbnak tartja , exdlja is a’ különvéleményt. Felelősség collegialis rendszer mellett nem lehet. Nálunk azonban a’ végrehajtás ő felsége’ kormányszékeit illeti; ’s Ulászló’ törvényei az akkori idő’ korszerű szüleményei voltak Nálunk jelen viszonyok közt nem hiszi szóló elnök valósithatónak a’ felelősséget; nem már a’ municipalis állás , — ’s nem akarja mondani, engedetlenség, hanem függetlenségünk miatt sem. ’S mi különösen a’ jelen országos igazgatóságot illeti: ennek nagy kiterjedésű lesz hatása, érintkezésbe jő a’ közélet’ majd nem minden viszonyaival. Csak egy felelős ministerfönök’ állását tekintsük, kit egész ministeriuma támogat, ’s mégis ugyan erősen álljon a’ pártok elleni küzdelmében. Hát hol e’ felelős igazgatóság magában áll, nem akadályozhatja e’ működését a’ régi, már fenálló erő? Illy aprólékos intézkedések bajosan szoktak jó gyümölcsöt teremni, ’s meglehet, hogy végre aztál, a’ helyes rendszertől is elfordul a’ nemzet, abban keresvén egyéb institutiok hiányát. Ajánlja szónok , bizassék az alapítandó pénztár’ kezelése a’ mostani végrehajtó hatalomra , úgy is azon ajánlat illeti az egész országot. Nyujtassék a’ kormánynak mód tenni, ’s más részről a’ felelősség is nem olly Ulászlóféle cape rape rendelet, hanem jó végrehajtó törvény által biztosittassék. A BR. mindezek mellett, az ő excellentiája’ beszéde’ kezdetén említett okoknál fogva, maradtak kerületi határozatuk mellett. Végül benyujtatott a’ kir. magyar természetvizsgáló társulatnak egy kérelemlevele,mellyben országos pártfogás alá vételét kéri. §51. Országos ülés a’feRB-nél, October’23- kan, d. e. 10 órakor. Tárgy: Vukovár fiumei vasút (folytatás). Ma legelőbb egy csatorna-barát szólott, ki könnyűnek találta mondani, hogy 62 mértföldre szakadatlanul vasút építtessék; de meg nem foghatja , hogy Bruck urat, kinek sok jó tervei voltak, miért dorongolták le. Elismeré, hogy a’ tél kárt tehet a’ csatornákban, de tehet a’ vasutakban is, és ezért nem barátja a’ szakadatlan vaspályáknak. Ezért .