Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-10-31 / 400. szám

ti, így a’ nemzet’ részére kár semmiesetre sem háramlik, is Azon 540,000 ftnyi kamat-biztositék pedig — ha szinte a’ vasút’ felépülte után évenként fizetni kellene is azt a’ nem­zetnek — figyelmet sem érdemel azon temérdek haszon mellett, m­elly ezen pályából a’ nemzetre fog hárulni. E’ csekély áldozatot, ha már készen állna az egész pálya, ma is örömmel fizethetnék a’ haza’ oltárára. És ha a’ Károlyvár-fiumei vonalon a’vaspálya csakugyan problematicusnak bizonyulna is be, akkor a’ nemzet’ köte­lessége lenne jutalmakat tenni a’ megoldásra. Most azon­ban, midőn vállalkozók ajánlkoznak, az építés’ nehézsé­geit elhárítani a’ vállalkozó’ kötelessége leeni, nem pedig a’ nemzeté. A’ teendő lépések iránt szinte eltértek a’ vélemények egymástól. Volt, ki a’duna-fiumei vasút’ életbeléptetését azon igaz­gatóság által kívánta eszközöltetni, mellyet a’pénzügyi vá­lasztmány az országos pénztárak’kezelésével ’s a’ közmun­kák’ kormányzásával bizott meg. Ezt leginkább a’ fentebbi csatorna-vas-kontzerv’ baráti pártolák. Mások nem akarván az országos ajánlat’ kezelésével a’ duna-fiumei vasút’ építését összezavarni, a’ vállalkozókkal leendő szerződésre — mint a’ BR. — különös biztosságot javaltak. E’ biztosság’ hatásköre iránt nyilatkozataikat némellyek fentárták, mások teljes hatalommal kívánták azt kiküldeni. E’ vélemény’ pártolói közül a' jobboldal’ tekintélyes grófja csak a’ következő pontokat kívánta a’kiküldendő biz­tosság elébe szabni: a) hogy az összeköttetés a’ Duna és Fiume közt ál­­littassék. b) hogy—bármikép’állittatik elő, vállalkozók’ vagy status’ költségén — 20 milliónál többe semmiesetre ne kerüljön. c) Hogy Eszéktől legalább Károly­várig vasut legyen, Károlyváron túl a’ hegyeken a’ bizottmány’ belátására ha­gyassák az összeköttetést akkép’ eszközölni, mint jó­nak látja; d) hogy a’ Luiza-ut mindenesetre megváltassék. e) hogy az útépítés Fiume felől kezdessék.­ E’ pontokon kívül ő maga a’ bizottmány’ elhatározására kívánt bízni minden más kérdést, ’s köztök azt is, kamat­­biztositás mellett, vagy kölcsön által építtessék e a’ vasút; mert hivé , hogy mig a’ törvényhozás a’ végrehajtásba be­leavatkozik, addig az idő hasztalan múlik, ’s a’dologból mi sem lesz. Hasonló véleményben volt a’ jobboldal’ nagynevű gróf­ja is, ki bár — mint mondá — olly sangvinicus remény­nyel nem bir, hogy az ország’szerencséjét a’tengerpart­hoz kötné, de a’ tengerpartnak mégis őszinte barátja; mert abból nem nagy mértékben látta el hazánkat a’ sors, azért a’mit belőle bírunk, annál inkább meg kell becsül­nünk, ’s olcsón, szaporán és biztosan használnunk; csak azt ne feledjük, hogy mindenkor Magyarország az uralko­dó eszme, és nem Fiume, ’s nem a’bánáti búzának né­hány krral olcsóbbá tétele. Említé szóló , hogy mivel vér­mes reményei a’ duna-fiumei vasút iránt nem voltak, sokan őt’ e’ vaspálya’ ellenségének hirdetők, ’s csak azon nyomo­rult okból, hogy annak eszméjét más találta fel, mintha bizony lehetne illy irigységnek helye akkor, midőn Ma­gyarország’ szükségei annyiak, hogy száz velőbe sem fog­nak megteremni. Azoktól, kik Wallau úr’ tervét kielégí­tőnek nem tartják, ’s újabb tekintélyeket akarják bevárni, kérdé­smlga, hogy ezek felett ki fog ítélni. Hiszen—úgy mond — tökéletes tervet egy műértő sem fog készíteni, a’ budapesti hid’ terve még most sincs teljesen készen; mert az építőmester eleibe mindig váratlan akadályok gördülnek, ’s mig ezeket egyenként háritgatja el, a’ hid szépen emel­­kedik, ’s végre egészen kész leend. Az illy tervek nagyon hasonlók ama’tervekhez, miket a’hajdani háború? idők­ben a’ hadi tanács készített, de a’ miket Eugen herczeg­­nek félre kelle tenni, hogy győzedelmet nyerhessen. Eze­ket szolgailag követni sokszor czélellenes. Illy tervek mel­lett az embereket megragadni, felelősségre kényszeríteni nem lehet; mert ha a’ tervet más veszi foganatba, nem a’ tervező, akkor ez felületesen készíti munkáját, ’s minden hibát tervének végrehajtójára hárít, ez viszont a’ tervező­re utal. így van Sopronban egy szerencsétlen gőzmalom , mellyet két művész készített; egyik a’ gőzerőmü’ készítő­je, azt mondja, hogy az ő műve jó, de a’ malom otromba, azért nem hajthatja a’ gőz; másik, a’ malom’ készítője, ál­lítja, hogy malma jó, de a’gőz gyenge hajtani; ’s felelet­re egyiket sem vonhatni. Szóló a’pesti lánczhid’ dicséretére térvén át fejtegeté,milly olcsón jut ahhoz a’ nemzet 80 év múlva, holott ezen neme a’ vállalatoknak általában olly keveset jövedelmez, hogy a’ külföldi hasonló művek törlesztési feltételek mellett örökre a’vállalkozóknál maradnak, ’s a’pesti lánczhid, melly nagyszerűségében páratlan leend, 80 év múlva ingyen fog a’ nemzet’ birtokába kerülni. Azon után, mellyen e’ nagy munka illy szépen sikerült — kérdé a’gróf — miért ne si­kerülne más vállalat is? Ha ez utat — úgymond— czélirá­­nyosnak tapasztaljuk, kövessük újra, küldjünk ki a’ duna­­fiumei vasut’ létrehozására egy teljes hatalmű választmányt, melly minél kevesebb egyénekből álljon, ’s kezei a’szük­séges korlátokon belől megkötve ne legyenek; — alkos­sunk törvényt, hasonlót ahhoz, melly a’ pesti lánczhid' tárgyában alkottatott, ’s kérjük meg ő felségét egy aláza­tos felírásban e’ törvény’ szentesítésére, kijelentvén, hogy mi elkülönözni nem akarunk , hogy Fiume és Trieszt egy­más mellett mindig fenállhat káros versenyzés nélkül, mert olly nagy birodalomban , mint a’ minő az ausztriai monar­chia, 30 kikötő is megfér egymás mellett. — A’ kamat’ biztosítására nézve szóló csak a’ 4- és 5-ik, vagy a’ 3, 4. és 5-ik száztélit kívánta biztosítani. Határozat ma egyik kérdésben sem keletkezhetvén , a’ tárgyalás’ folytatása másnapra halasztatott. 313. kerületi ülés, oct. 23-án; elnökök: Sol­tész , Nikolics; naplóvivő: Komlóssy (Debreczen) ; jegyző : Szemere, Ghiczy. Napirend: hitelesítés, ’s több törvényjavaslat a’ pénz­ügyi munkálatból. Hitelesíttetett a’ börtönrendszeri Vl-ik, ’s a’ hitelintézet iránti I­y ik izenet. Olvastatott ezután a’ pénzügyi munkálatból egy törvény­javaslat az építendő csatornákról. Hálózati terv’ készítésére, mint irtuk vala, az országos pénztárból 150,000 forint ren­deltetett. A’ terv a’ közelebbi hongyülésre bemutatandó. A’ vonalok ekkép’ jelöltetnek ki. a) A’ Pestet Szegeddel összekötő csatorna, mellyet a’ választmány elölegesnek tart. Ez elölegességet jegyző és mások kimondani nem akarák; a’ többség azonban osztozott a’ választmány’ véleményében. b) A’ Szamosból kezdendő, ’s Kraszna, Ér, Berettyó, Körösök’ folyóit eredetűkhöz ’s a’ hegyek’ tövéhez minél közelebb felfogó, ’s a’ Marosba vezetendő (derivationalis) csatorna. c) A’ Tiszából Szolnok felé vezetendő vonal. d) A’ Balatonnak a’ Rába, ’s mint egy balatonmenti kö­vet inditványozá, más részről a’ Sió, — és e) A’ Fertőnek a’ Rábcza általi összeköttetése a’ Du­nával. Ezt részint szabályozás, részint csatorna eszköz­lené. f) A’ Szávának a’ Drávávali összeköttetése. A’ következő törvényjavaslat a’ vizek’ szabályozásáról szól. A’Tisza’szabályozására, mint közlöttük, 600,000, egyéb folyamok’ szabályozására ped­g 400,000 p. forint ha­­tároztatott. A’ szabályozási munkálattal az áradás elleni munkálatok egyszerre fognak országos felügyelés alatt vég­rehajtatni, ’s az e­ czélra tett kiadások az ország által elő­­legeztetnének ugyan, de a’ szabályozás’ véghezmentével minden földbirtokos, áradástól mentett földétől aránylag tartozik a’ ráeső mennyiséget az országos pénztárnak meg­téríteni. Közvetlen országos felügyelés ’s kezelés alá kívánják a’ BR. venni a’ Béga és Ferencz-csatornákat is. Ez iránt a’ kincstárral egyezkedni szinte az országos közmunkák’ igaz­gatósága bizatik meg. Az igazgatóság egyszersmind e’ csa­tornák’ megigazitása, tovább vezetése, ’s országosan keze­lésének rendszere iránt is véleményt adand; a’ vám’ mér­séklését addig is igyekezvén eszközleni. Végül három törvényjavaslat olvastatott még fel, az ala­kítandó országos pénztár’ mellékes jövedelmeiről. Illy jöve­delmi forrásul jelölte ki a’ választmány az 1792. 14. törv. czikkely által fölemelt só’ árából a’ kir. kincstárnál az ideig összegyűlt pénzalapot. A’ RR itt még az 1802: 2.­­ czikket is megemlitendőnek vélik, melly ad legendás praesentes Regni necessitates emelé fel a’só’ órát. Azon kornak szük­ségei , a’ háborúk’ költségeinek fedezése, megszűntek, más szükségek állottak be, illő tehát, úgymond központi me­gyénk’ követe, hogy legalább ezeknek fedezésére fordittas­­sék a’ só’ fölemelt ára, ha nem vagyunk képesek azon ár’ alábbszállitását kivinni. Továbbá a’ harminczadtóli vámmentesség mindazokra nézve , kik addig azzal éltek, a’ törvényes idő alatt össze­hívandó legközelebbi orsz gyűlés’ befejezéséig megszü­ntet­­tetvén , az innen származó jövedelmet a’ kir. kincstár, az illető számadási kivonatok’ közlése mellett, szinte az orszá­gos pénztárba tartozik félévenkint átszolgáltatni. Nem különben azok, kik évenkint Magyarországban ’s kapcsolt részeiben félévet nem töltenek, azon mennyisé­get , melly ez országos ajánlatból rájok ’s birtokaikra ki­vettetik, kétszeresen tartoznak lefizetni, ’s ez ősziét is az országos pénztárba folyand. Kivételnek csupán kik iskolai tanulás miatt tartózkodnak külföldön, vagy tapasztalás vé­gett egyszerre, vagy ismételve, de két évnél tovább nem utaznak; ’s végre kik közhivatal végett laknak külföldi­n, ideértve a’ követségeknél alkalmazott egyéneket is. Némellyek e’ követségi egyéneket is megakarván róni, inditványozák, hogy csak azon külföldön hivataloskodók vétessenek ki, kik magyar hivatalt viselnek. Ez azonban pártolásra nem talált, mert ha a­ magyar király egyszers­mind az ausztriai birodalom’ császárja, ebből csak az kö­vetkezik, hogy az általa kinevezett követek nem csak Ma­gyarországot , hanem Ausztriát is képviselik a' Küludva­­roknál. Egy balatonmenti é­vet ellenben azokat is kivétetni in­ditványozá , kik betegség miatt vannak külföldön. Központi megyénk’ követe pedig még több forrást kí­vánt kijelöltetni. Emlité mindenekelőtt a’ papi ja­ak’ fölös­legét; ennek sürgetésével azonban felhagy, miután iránta a’ Bt. végzése ez orsz.gyülésen már más ép’ alakult. Kí­vánják továbbá küldni a’ bélye­g díj’ behozatalát, ’s hogy csak a’ betáblázott kötelezvények legyenek érvényesek, a betáblázási díj’ egy része az országos pénztárt illetvén. Czélszerű lenne a’ czimek’ osztásáért járó díjt is, az or­szágos pénztár’ javára, legalább egy negyeddel fölebb emelni. Egy bánáti követ ezekhez még a’ megürült papi javak’ jövedelmét kívánja adatni. Ez utóbbi indítvány, valamint a’ czimek’ díjának föleme­lése is elfogadtatott. Országos ülés a’RR-nél, October’ 23-án, d. e. 11 órakor. 746 Több főRRi válasz áthozatván, tárgyaltattak a’ hitelin­tézet iránti II-ik’s a’ börtönrendszert tárgyazó Vl-ik izenet, a’ közmunkákról szóló törvényjavaslat, és az ország’ köz­­szükségeiről, ezekre tett ajánlatról, ’s az ajánlat’ kezelésé­ről rendelkező határozatok. A’ közmunkák iránti törvényjavaslat’ olvasásakor egy­­pár megye kívánta az ingyen munkákat végkép’ megszün­tetni , azonban igen kevesen pártolák. Elnök ’ excellentiá­­ja’ fölhívása pedig, hogy megyei tisztviselőkre nézve is tö­röltessék el a’ kényszeritett előfogatozás, legkisebb visz­­han­gra sem talált. Ennél pedig súlyosabb teher nincs. A’ szegény adózó, úgymond ő excellentiája, gyűlések és tör­vényszékek’ utolsó napjaira berendeltetvén, a’ tisztviselő után, kit dolgai még visszatartóztatnak, gyakran több ideig kénytelen várakozni. A’ 2.585.000 forintnyi ajánlatot most az egyházi rend is elfogadta­ Horvátország’ követei ellenben , bár ajánlatra fölvoltak hatalmazva, ellene mondának minden ajánlatnak a’ forma miatt, mellyben az létetett. Egy Slavoniainak ne­vezett megye’ követe ebben az utasítás’ egyenes megsze­gését látta , nem különben a’ magyar tengerparti egyik ke­rület’ követe. Bukkari’ követe ugyanis azon ajánlat’ elfoga­dására lévén utasítva, mellyet Horvátország’követei teen­­denek , meglepetve hallá , mikép’ a’ kapcsolt részek’ köve­tei közös tengerpartunk’ jövendőjéről is megfeledkezve, szakkezűleg visszavonultak minden ajánlat elöl. Ő e’ példát nem követhetvén, elfogadó a’ BR’­ ajánlatát. E’ nyilatkozat miatt kényteleneknek érzék magukat Horvátország’ követei, nem gondolva a’formával, különö­sen megajánlani részökröl is, mi a’ magyar tengerpartot illető rovatokban (Luizaut’ megváltására, kikötő’ építésére) foglaltatik. Az elnök üdvösnek tartá az egés­z ajánlatot. Úgy veszi a’dolgot, hogy békében élvén, használni kívánjuk a’jó béke’ korát,’s átlátva tömérdek szükségeinket, mi is mun­kához kívánunk nyúlni. Isten áldja meg tehát a’ BRet ez ajánlatért. Azonban ő excellentiája nagyon is megnézi, mi­re kíván adni; az út és csatorna-hálózati tervek’készítteté­se, statistical hivatal’ állítása —mindez merőben felesle­ges. Vagy mirevaló az építési igazgatóság, mirevaló a’ helytartó-tanács? nem fogja e az mindezt elvégezhetni, ha a’ RR. rá kívánják szorítani? — Központi megyénk’ követe azonban kérdezé, de mikép’ történjék e’ rászorilás, midőn a’ másik tábla mé­r egy hi­vatalával visszaélő főispán elleni felírás’ fölterjesztését is akadályozza. ’S az aedilis directio! — mond egy nagy me­gye’ követe; van e’ ennek valamelly munkálatán áldás? Tovább olvastatván a’ részletes ajánlatok, midőn a’ m­. gazdasági egyesület’ részére adott 100.000 forintra került a’sor, központi megye,,k’ követe sehogy sem helyeslő, hogy az egyesület’ kezeit ez ajánlat’ kezeléséb f solos­ meg ki­­vánják kötni. A’ BR. úgy határozók, hogy 70 ezer forint telkek’ szerzésére ’stb. fordittassék; kérdi szónok nem le­het e félnünk, hogy ekképp olly tárgyakkal halmozandjuk el az egyesületet, mikkel később nem fog bírhatni. Ezek­­hez képest mind szóló követ, mind az elnök czélszerűbb­­nek tarták, ha azon 100 ezer forint ollyképen ajánltatik meg, hogy az egész ősziét tökésittetvén az egyesület­ czéljainak előmozdítására, adandó számadás mellett, a’ ka­matok fognak szolgálni. ’S ez indítvány most elfogad­tatott. Mellőzvén a’ kerületi ülésben telt, ’s nem pártolt né­­melly indítványok’ felújítását, említnünk kell még a’ keze­lésre nézve felhozott elnöki észrevételeket. Tekintve a’ fe­lelősség’ biztosítását, jobbnak tartja , exdlja is a’ különvé­leményt. Felelősség collegialis rendszer mellett nem lehet. Nálunk azonban a’ végrehajtás ő felsége’ kormányszékeit illeti; ’s Ulászló’ törvényei az akkori idő’ korszerű szüle­ményei voltak Nálunk jelen viszonyok közt nem hiszi szó­ló elnök valósithatónak a’ felelősséget; nem már a’ m­uni­­cipalis állás , — ’s nem akarja mondani, engedetlenség, ha­nem függetlenségünk miatt sem. ’S mi különösen a’ jelen országos igazgatóságot illeti: ennek nagy kiterjedésű lesz hatása, érintkezésbe jő a’ közélet’ majd nem minden viszo­nyaival. Csak egy felelős ministerfönök’ állását tekintsük, kit egész ministeriuma támogat, ’s mégis ugyan erősen áll­jon a’ pártok elleni küzdelmében. Hát hol e’ felelős igazga­tóság magában áll, nem akadályozhatja e’ működését a’ ré­gi, már fenálló erő? Illy aprólékos intézkedések bajosan szoktak jó gyümölcsöt teremni, ’s meglehet, hogy végre aztál, a’ helyes rendszertől is elfordul a’ nemzet, abban ke­resvén egyéb institutiok hiányát. Ajánlja szónok , bizassék az alapítandó pénztár’ kezelése a’ mostani végrehajtó hata­lomra , úgy is azon ajánlat illeti az egész országot. Nyuj­­tassék a’ kormánynak mód tenni, ’s más részről a’ felelős­ség is nem olly Ulászlóféle cape rape rendelet, hanem jó végrehajtó törvény által biztosittassék. A BR. mindezek mellett, az ő excellentiája’ beszéde’ kezdetén említett okoknál fogva, maradtak kerületi határo­zatuk mellett. Végül benyujtatott a’ kir. magyar természetvizsgáló tár­sulatnak egy kérelemlevele,mellyben országos pártfogás alá vételét kéri. §51. Országos ülés a’feRB-nél, October’23- kan, d. e. 10 órakor. Tárgy: Vukovár fiumei vasút (folytatás). Ma legelőbb egy csatorna-barát szólott, ki könnyűnek találta mondani, hogy 62 mértföldre szakadatlanul vasút építtessék; de meg nem foghatja , hogy Bruck urat, kinek sok jó tervei voltak, miért dorongolták le. Elismeré, hogy a’ tél kárt tehet a’ csatornákban, de tehet a’ vasutakban is, és ezért nem barátja a’ szakadatlan vaspályáknak. Ezért .

Next