Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-11-21 / 406. szám

mostanra volt jelentve.) Szerettem volna pedig előadni, hogy a’ főRRi ajánlat............ez meghiúsítja minden re­ményeinket ...................én uraim semmit nem adok hozzá. Hasonló érzés között szólt egy múlt orszgyűlésről is­mert tiszántúli követ, előadván mikép’ a' főRR, midőn ed­dig megyében agitáltak a’ közös teherviselés ellen, a’ kulcs, az aránytalan felosztás ellen, most ez ürügy megszűnt, mennyire lehete, szabályozva a’ teherviselés, ’s ime most fillérezéssel akarják kikerülni a’ fizetést. Jutott e eszükbe azon főRRnek, hogy az adózó népnek terhei — hadi és házi adó,élelmezés és a’ közmunkák — 11 milliónál többre men­nek, nem is említve a’ tömérdek szolgálatokat, miket a’sze­gény nép nagy részben épen nekik teljesít ? ’S ők az adózó nép’ terheinek li-ed részét kívánják elválalni, egy csepp­­vizet a’ tengerből. Nem egyszer hallá szónok a’ főRB. között, magánykö­rökben, hogy N. N. gróf, vagy herczeg és báró majd any­­nyit fogna fizetni, hogy nem marad miből élnie, — azaz fé­nyűzéssel, pompásan élnie. ’S nekik nem jut eszökbe a’sze­gény a lózó, ki izzadva keresi sanyarú munkájával kenye­rét, ’s jő a’megye’ katonája, és elviszi derekalyját, mellyen kipihené vala a’ nap’ fáradalmait, sőt ha meghal is, utólsó fillérét papjához viszik, ki ezért — nem ritka eset — maga nem adózik. Igen is főpapok izgatnak az ellen, hogy az adózó népen könnyebbség történjék, van ki buzdító felszólításokat nyo­mata saját költségén. Mondák e’ felszólításokban, hogy a’ hivatalt viselő közép nemesség saját gyermekei’ számára kívánja az adó’szaporítását, ’s mi jó fegyver fogna lenni azon urak­ kezében, ha az egy milliót feltűnő eredmény nem kisérné, mondani az ámított alnemességnek: ime atyám­fiai, állításunk valóban igaznak mutatkozik, az az egy millió is csak úgy eltűnt közöttök. Nincs arra példa alkotmányos nemzetek között, hogy az alsóház’ ajánlatát mennyiségre nézve igy meghiúsíthatná a’ felső kamara, 's ez természetes, mert a’ felsőházban kor­mányférfiak bírnak túlnyomósággal, ’s a’ pénzajánlás’ sza­bályozását nekik engedni annyi, mint magának a’ kormány­nak kezébe adni. Igaz, nem viszünk haza eredményt, de elég eredmény lesz, ha a’ nemzet kitisztul minden illusióiból, ha növeked­ni fog a’meggyőződés az adózó nép’túlterheltetésének nagy igazságtalansága iránt. A’ RR. tehát maradtak, minden előbbi izenetök mellett. 207* Országos ülés a’ főRR-nél, nov. 9-én, d. e. 10­­/­ órakor. Hitelesíttették az 1840: 25. t. sz. módosítását, az Írói jog’ biztosítását ’s országos ajánlatot tárgyazó főrendi vá­laszok. A’ törvényczikkek’ élőbeszédének javaslatából a’ főRR. azon szavakat kihagyatni kívánják , mikben említve van, hogy az 1844-ki országos RR. a’ haza’boldogságát, előme­netelét illető számos tárgyakkal foglalkoztak, de véget csak némellyekre nézve érhettek. Később mindazáltal elfo­gadták. Az átmenetre nézve a’ hivatkozási kérdés’ további vita­tásáva­ a’ főRe. felhagytak, ’s az illető törvényjavaslat’ fel­­terjesztésébe megegyeztek. A’ vallás’ tárgyában a' martius’ 25-ki­k. válaszhoz al­kalmazott törvényjavaslat’ 4 első pontjára megtörténvén az ügyesség, az 5-ik pont, mellyben a’ BB. a’ vegyes házas­ságból született gyermekek’vallási nevelésére nézve sürge­tik , hogy ha a’ házasfelek egymás közt meg nem egyez­hetnek, a’ gyermekek atyjok’ vallását kövessék, — folyvást elleneztetett. És minthogy e’ pontra nézve az egyesülés ez országgyűlésen nem remélhető , egy újonnan választott or­­szágnagy’ indítványára a’ főRB. az alsóházat felszóliták, hogy az egyességet nyert pontok jóváhagyás végett ő fel­sége’ elébe terjesztessenek fel. A’ pénzügyi választmány’ munkálata felett folytatólag váltott 2-ik üzenete a’ BR-nek , minthogy az ajánlati ész­­letre nézve még egyesség nincs, nem pártoltatott. A’ középponti vasútra nézve a’ többség folyvást ellenez­vén a’ párhuzamok elleni biztosítást, hasztalan ismétlék né­­mellyek, hogy két párhuzamu vonal és a’ dunai közlekedés egymás mellett fen nem állhatnak; ’s hogy ha e’ biztosí­tás a’ középponti társaság által legközelebb kivánt rövid 6 évre­ meg nem adatik, a’ győr-brucki vonal egyszerre fel­épül , ’s Magyarország’ kereskedése e’ vonalon Triesztnek veszi irányát, és a’nemzet által olly hőn pártolt fiumei vasút’ létesítése is lehetetlenné leend. Kik e’ véleményben voltak, a’ párhuzamok’ eltiltásában igazságtalanságot nem, csak a’ haza’ érdekét láták, ’s hivék, hogy itt csak arról lehet szó, kívánják e a’ főRB. a’ helytartótanácsnak a’ középponti vas­úttársasággal kötött minden biztosíték nélküli egyoldalú­­s káros szerződésétől menekülni vagy nem ? ’s kívánják e, hogy a’ szól­an forgó vasút 70 év múlva a’ hazára szálljon, vagy örökre a’ vállalkozó társaság’ kezei közt maradjon? De a’ párhuzamok elleni biztosítás’ baráti az országgyű­lés’ végperczeiben viz ellen úszni nem kívánván, minthogy látták, hogy egy főispán’ kifejezéseket a’ Duna e’ táblán nagyon neki iramlott a’ Tiszának, a’ párhuzamok elleni biztosítást tovább nem sürgetők, csak azt kívánták, hogy e’ pont’ kihagyásával a’ felírás terjesztessék fel minél elébb, ’s ez újabb felterjesztésben a’ júliusi feliratra hivatkozva keressék meg ő felsége, hogy addig , mig a’ jövő törvény­­hozás e’ tárgy iránt bővebben rendelkezik, más vonalakra engedelmet ne adjon; mit ama’ júliusi felírás’ következté­ben különben sem tehet. A’ többség ez indítványt is mellőzé. Széli itélőmester jelenté , hogy a’ BR. az átmenet ’s több egyességet nyert vallási pontok’ felterjesztése és az élőbeszéd iránt megegyeznek. E’ jelentés után vegyes ülés tartatott, miben az elvá­lasztott másik koronaőr Ürményi Ferencz is köszönetét nyil­­vánitá a’ nemzetnek elválasztatásáért. Kihirdettetett továbbá azon leirat,mellyben ő felsége tu­datja az ország’ Aveivel, hogy az országgyűlés’ berekesz­tésére biztosául fenséges Károly főherczeget bízta meg, ’s egyszersmind közli a’ rendszabályt­, — úgy szinte a’ köz­adó, magyar nyelv, futóhomok iránt érkezett királyi vála­szok , — ’s felterjesztettek az átmenetet ’s némelly val­lási pontokat és csődtörvényi módosításokat tárgyazó fel­iratok. Vegyes ülés után a’ vakok, siket-némák és tébolyo­­dottak iránt átküldött 2-ik alsóházi szenet elfogadtatott. A’ vámszabály iránti újabb feliratra a’ főRt. kijelenték, hogy ennek a’ mellé csatolt rövid törvényjavaslattal együtt leendő fölterjesztését tovább ellenezni s­em fogják , ha az alsótábla megegyezik abban, hogy a’ feliratban Fiume ne emlittessék,’s hogy a’ vámszabály’ állandósága minden vám­vonalainkra egyiránt keressék. Az úrbéri törvények’ módosítása, miben a’ BR. már csak a’ tégla és cserépégetést kívánták a’ jobbágyoknak meg­engedtetni, továbbá is elleneztetett, hasztalan említé két fő­ispán, hogy ez jelenleg is sok helyütt gyakorlatban van. A’ királyi biztos’ fogadására küldött országos küldött­séghez a’ főrendi tábla’ részéről is tagok neveztettek. A jövő évi novemberben újabb országgyűlésnek Pestre leendő öszvehivását kívánó felirat ’s a’ vukovár-fiumei vas­utat tárgyazó 3-ik alsótáblai szenet egyszerűen elfogad­tatott. A’ magános elöfogatok’ eltörlése felett a­ főRR. időrö­vidség miatt tanácskozni nem kívánnak A’ magyar nyelvet tárgyazó törvényczikk iránt, mit a’ RR. concertatióra bocsátás végett küldöttek át, a’ főRR. nem egyeztek meg abban , hogy a’ horvát követek’ latin nyelveni nyilatkozhatásának ideje 6 év helyett a’ következő egy országgyűlésre szorittassék , ’s ez a’ RR-nek szóbeli izenet’ útján tudtul adatott. A’ vallás’ tárgyában egyességet nyert pontok iránt át­küldetvén a’ RR. felirási javaslata, az illető törvényjavaslat­­tal együtt; ez utóbbiból egy püspökur mindazon pontokat kiakará hagyatni , mikre az eddigi királyi válaszok ki nem terjesztettek, ’s miket ez okból a’ RR. helybenhagyottaknak tekintenek, minthogy — úgymond — e’ pontok még az utóbbi kir. válasz’ elveihez alkalmazandók. De mivel a’ RR. eziránt már több elfogadott izenetekben megtevők észrevé­­teleket, a’ püspökur’ visszalépő indítványa elvettetett. Zarka itélőmester jelezi­, hogy az irói tulajdon iránt a’ RR. a’ főrendi észrevételeket elfogadák. Újonnan tartott vegyesülésböl felterjesztették a' vallást, irói tulajdont, jövő évben tartandó hongyülést, a’ vukovár­­fiumei vasutat és némelly pótlólag előterjesztett sérelmeket tárgyazó feliratok; ’s kihirdettetett a’ nem cath. pap előtt kötött vegyes házasságok’ törvényesitése iránti kir. válasz. Ülések a’ BR-nél, november’ 10-én , vegyesen ke­rületiek és országosak felváltva. Kerületi elnökök voltak : Szalopek (Verőcze) és Mihályi (Marmaros). A’ folyó homok’ megkötéséről szóló törvényjavaslat az ezt tárgyazó királyi válasz’ folytán , concertatióra uta­­sittatott. A’ pénzügyi munkálat iránti III-ik izenet, ’s ez erdé­lyi Részek’ visszakapcsolását illető határozat orsz. ülésben is felolvastattak. Megkészült ’s concertatióra utasittatott a’ korona-őrök’ választásáról szóló törvényczikkely is. Továbbá tisztelgő küldöttség neveztetett a’ kir. biztos föherczeghez. Ez alatt egybegyülekezvén a’ főRt.is, vegyes ülés tar­tatott. A’ concertaló választmány’ jelentése, melly itt felol­­vastaték, kerületi ülésben azonnal fölvétetett. Nem láttak a’ BR. semmi különös veszteséget abban, ha a’ törvények’ élőbeszédéből a’ kihagyatni kivánt szavak ki­maradnak. A’ magyar nyelvi 1.javaslatra nézve azonban többen ki­jelenték , miszerint készebbek minden törvény nélkül térni meg küldőikhez, semmint beleegyezni annak törvénybe ik­tatásába , hogy az alkotandó törv.czikkek minden közöttünk élő , sőt latin nyelvre is lefordittassanak. Ez, mond egy követ, annyit tenne, mint jót állani a’ kormányszéki fordítá­sokért a’ törv.hozásnak ’s mind azon nyelvet 's talán még különböző dialectust is, mellyekre törvényeink az ország­­gyűlés’ rendeletéből lefordittatnának, diplomaticainak is­merni el. Egy múlt országyülésről ismert szónok a’ bánásmódban azt látá, hogy a’ hatalom, mit egy kézzel ada, másikkal most visszakivánja venni. Pedig igen nagy áron, mondhatni nem­zeti méltóságuk’ árán vásárlá meg a’ képviselők’ háza az első resolutiót. Emlékezett szóló az 1843-iki decemb. első napjaira. ’S a’ RR. mégis köszönetet szavaztak a’ leiratért, mit meg sem lehete tagadni. Az első válaszban mondatik, hogy fordításról ő felsége fog gondoskodni; ha tehát most az újabb leirat elfogadtat­nék, nagy visszalépés fogna lenni ’S az élő nyelvek után még a’ latin nyelv is emlittetik. Nem hiszi pedig szónok, hogy ember legyen a’ magyar bi­rodalomban, ki dajkája’ emlőin­e’ nyelvet kezdené beszélni, vagy, ha van Horvátországban, megérdemli , hogy halála után, mint a’ latin nemzet’elfajult maradványa, a’múzeumba tétessék. Bármi áldozatba került is azonban a’törvényhozásnak e’ t.javaslat, szónok készebb mindent koczkáztatni, mint s megegyezni azon rendelet'be iktatásában. A* cancellária'tag­jait is felszólító a’ concertáló választmány, hogy részükről is kövessenek el mindent, hogy a’legújabb kir. válasz’ ren­delete alól mentessenek föl. Szónok tehát a’ concertáló vá­lasztmányt a’ Kt. kivonata’ eszközlésének sürgetésére újab­ban ki akarja küldetni. Egy kárpátvidéki követ említi még azt is, hogy 1836-ig deákul hozattak a’ törvények, ’s hol van , úgymond, egyetlen törvény , miszerint a’ magyar fordítás rendelte­tett volna? Egy nagy megyei követ nagyon különösnek tartja, hogy törvénybe iktattassék a’ felség’ gondoskodása , mert igy szól a’ leirat : „Curaturam esse Suam Majestatem.“ A’ concertaló választmány tehát annak kihagyását ez­után is sürgetni fogja. A’ 6. évre nézve, meddig a’ horvát követek a’ latin nyelvet kiváltságképt használhatják, nem tesznek a’ BR. to­vább nehézséget. A’ „kapcsolt Részeket“ azonban, a’ slavonitáknak ne­vezett megyék miatt, mikhez Horvátország igényeket for­mál, most is homályos kifejezésnek tartják. Minden félre­értés’ kikerülése végett tehát, Cs.­követe’ indítványára illy szerkezet javaltatik . ,,A’ kapcsolt részektől tartományi közgyűlésben választott követek.’‘ Az izenet,mellyben ez utasítások foglaltattak, rövid idő alatt meghitelesittetett. Tárgyalás alá került továbbá a’ közmunkák iránti k. vá­lasz. Nem ellenzik a’ Bt. a’helytartótanács’ felügyelési jogát, a’ törvények’ értelmében itt is kimondani, ’s hogy a’ katonai fuvarozásra nézve nem az „ed­digi“, hanem a’ „régi“ gyakorlat tartassák fen. E’szócsere a’kormány előtt hihetőleg azért látszik szükségesnek, mivel sok me­gyék újabb időkben eltértek a’ hadszabályzati ártól. Mennyi­ben azonban a’ törvény’ rendeletét kipótoló helyhatósági szabályok’ alkotására a’ helyt.tanács’ jóváhagyása kivántat­­nék ; czélszerűbbnek tartatott inkább kihagyni a’ szabály­­alkotásáról szóló egész­e-t, miután az különben is önként értetődik. Orsz. ülésben jelenté egyik itélő-mester, mikép’ a’ fő­RB, sem a’ hajózási akadályokat, sem a’ magános utazókra nézve divatozó kényszerűért fuvart nem kívánják megszün­tetni, mivel m­ár erre idő sincs , ’s aztán a’megyéknek hatalmában áll a’ fuvarbért szabályozni. Valóban, monda egy bánáti követ, nincs más gyógyszer, mint rendkívül ma­gasra emelni a’ bért, ’s ez által szüntetni meg a’ kénysze-ríített fuvart, mellynek pártolása ismét nem nagy rokon­­szenvet mutat az adózó nép’ s­orsa iránt a’ főRR-töl. Jelentetett továbbá, mikép’ a’ főRRi tábla a’ központi vasút iránt tett fölirásban olly kivétellel egyezett meg, hogy a’ julius’ 30-i fölterjesztésre hivatkozás ne történjék. Mi van e’ föliratban?monda egy megyei követ; csak az, hogy mig különös engedményi törvény nem terjesztetik a’ fejedelem’ elébe, az 1836: 25. t ez. fölhatalmazása­ kö­vetkeztében, uj vállalkozásra engedelmet ne adjon. ’Se’ fölterjesztésben a’ főRR. is megegyeztek: ellenezhetik e azt most következetlenség nélkül ? Némellyek alattomos munkálódásokról is beszéltek. A’ többség egy nagy megye’ követe’ indítványa szerint, tüstént egész küldöttséget külde a’főRR-hez, kijelenteni, mikép’ csudálkozva érté meg az alsóház következetlensé­­geket. Erre a’ főRR. szinte küldöttség által fölvilágositásul adák, miszerint attól tartanak , hogy a’julius’30-iki föl­irat’ idézése alatt ollyasmi talál értetni, mi már (a’ párvo­nal’ eltiltása) közegyességgel megbukott, ’s ezért hivék jónak azt kihagyni. Ha azonban a’ RR. e’ kihagyástól ide­genkednek , ám maradjon benne, olly értelemben , mint a’ két tábla között már egyesség van. A’ RR. olly értelemben ragaszkodnak idézetökhez, mi­nőben idézett föliratuk határozva volt. Esti 6 órakor meghirdettetvén az átmeneti kir. válasz, egyszersmind a’közmunkák iránti törv.javaslat concertatióra utasittatott. Végre kerületi ülésben a’ határjárási orsz. biztosságok­ tagjainak kiegészítéséről volt szó. 798 A’ CONCERTATIÓN KERESZTÜL MENT TÖRVÉNY­­CZIKKEK: Élőbeszéd. Miután ausztriai örökös császár, ’s Magyarország’ apos­toli királya felséges V-dik Ferdinand, a’törvény’ren­delete’ teljesülése, ’s a’ hív magyar nemzet iránt viseltető fejedelmi és atyai indulatából, a’ végett, hogy azok iránt, miket tőle királyi tiszte, ’s az ország’ közjava’ bővebb gya­rapítása kíván, valamint az iránt is , hogy azok, miknek jó­tékony magvai, az utóbbi országgyűlésen vettettek el, üd­vös gyümölcsöket hozzanak, tanácskozások és végzetek történjenek: az 1843-ik évi május hónapi 14-ik napjára esett husvétutáni IV-ik vasárnapra, Pozsony szab. kir. vá­rosában, az ország és ahhoz csatolt Részek’ Karait és Ren­deit országgyűlésre egybehívta, ’s azt ön felséges Szemé­lyében kinyitotta és vezérlelte: az általuk ako­ott törvény­­czikkeket olly biztos reménynyel, hogy a’ törvény’ vilá­gos rendeletének betöltésével, ő fölsége a’ közboldogság ’s hazájuk’ jóléte’ elővitelét eszközlendő törvények’ alko­tása végett az országgyűlést a’ törvényben kijelölt határ­idő alatt, sőt az ország’ java és szüksége úgy kívánván, hamarább is összehívni fogja, ő felségének alázatosan elibe terjesztették ; esedezvén , hogy azokat elfogadni, ki­rályi hatalmával jóváhagyni, ’s mind maga megtartani, mind pedig más mindenek által is sértetlenül megtartatni mél­­tóztassék.

Next