Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-11-21 / 406. szám
mostanra volt jelentve.) Szerettem volna pedig előadni, hogy a’ főRRi ajánlat............ez meghiúsítja minden reményeinket ...................én uraim semmit nem adok hozzá. Hasonló érzés között szólt egy múlt orszgyűlésről ismert tiszántúli követ, előadván mikép’ a' főRR, midőn eddig megyében agitáltak a’ közös teherviselés ellen, a’ kulcs, az aránytalan felosztás ellen, most ez ürügy megszűnt, mennyire lehete, szabályozva a’ teherviselés, ’s ime most fillérezéssel akarják kikerülni a’ fizetést. Jutott e eszükbe azon főRRnek, hogy az adózó népnek terhei — hadi és házi adó,élelmezés és a’ közmunkák — 11 milliónál többre mennek, nem is említve a’ tömérdek szolgálatokat, miket a’szegény nép nagy részben épen nekik teljesít ? ’S ők az adózó nép’ terheinek li-ed részét kívánják elválalni, egy cseppvizet a’ tengerből. Nem egyszer hallá szónok a’ főRB. között, magánykörökben, hogy N. N. gróf, vagy herczeg és báró majd anynyit fogna fizetni, hogy nem marad miből élnie, — azaz fényűzéssel, pompásan élnie. ’S nekik nem jut eszökbe a’szegény a lózó, ki izzadva keresi sanyarú munkájával kenyerét, ’s jő a’megye’ katonája, és elviszi derekalyját, mellyen kipihené vala a’ nap’ fáradalmait, sőt ha meghal is, utólsó fillérét papjához viszik, ki ezért — nem ritka eset — maga nem adózik. Igen is főpapok izgatnak az ellen, hogy az adózó népen könnyebbség történjék, van ki buzdító felszólításokat nyomata saját költségén. Mondák e’ felszólításokban, hogy a’ hivatalt viselő közép nemesség saját gyermekei’ számára kívánja az adó’szaporítását, ’s mi jó fegyver fogna lenni azon urak kezében, ha az egy milliót feltűnő eredmény nem kisérné, mondani az ámított alnemességnek: ime atyámfiai, állításunk valóban igaznak mutatkozik, az az egy millió is csak úgy eltűnt közöttök. Nincs arra példa alkotmányos nemzetek között, hogy az alsóház’ ajánlatát mennyiségre nézve igy meghiúsíthatná a’ felső kamara, 's ez természetes, mert a’ felsőházban kormányférfiak bírnak túlnyomósággal, ’s a’ pénzajánlás’ szabályozását nekik engedni annyi, mint magának a’ kormánynak kezébe adni. Igaz, nem viszünk haza eredményt, de elég eredmény lesz, ha a’ nemzet kitisztul minden illusióiból, ha növekedni fog a’meggyőződés az adózó nép’túlterheltetésének nagy igazságtalansága iránt. A’ RR. tehát maradtak, minden előbbi izenetök mellett. 207* Országos ülés a’ főRR-nél, nov. 9-én, d. e. 10/ órakor. Hitelesíttették az 1840: 25. t. sz. módosítását, az Írói jog’ biztosítását ’s országos ajánlatot tárgyazó főrendi válaszok. A’ törvényczikkek’ élőbeszédének javaslatából a’ főRR. azon szavakat kihagyatni kívánják , mikben említve van, hogy az 1844-ki országos RR. a’ haza’boldogságát, előmenetelét illető számos tárgyakkal foglalkoztak, de véget csak némellyekre nézve érhettek. Később mindazáltal elfogadták. Az átmenetre nézve a’ hivatkozási kérdés’ további vitatásáva a’ főRe. felhagytak, ’s az illető törvényjavaslat’ felterjesztésébe megegyeztek. A’ vallás’ tárgyában a' martius’ 25-kik. válaszhoz alkalmazott törvényjavaslat’ 4 első pontjára megtörténvén az ügyesség, az 5-ik pont, mellyben a’ BB. a’ vegyes házasságból született gyermekek’vallási nevelésére nézve sürgetik , hogy ha a’ házasfelek egymás közt meg nem egyezhetnek, a’ gyermekek atyjok’ vallását kövessék, — folyvást elleneztetett. És minthogy e’ pontra nézve az egyesülés ez országgyűlésen nem remélhető , egy újonnan választott országnagy’ indítványára a’ főRB. az alsóházat felszóliták, hogy az egyességet nyert pontok jóváhagyás végett ő felsége’ elébe terjesztessenek fel. A’ pénzügyi választmány’ munkálata felett folytatólag váltott 2-ik üzenete a’ BR-nek , minthogy az ajánlati észletre nézve még egyesség nincs, nem pártoltatott. A’ középponti vasútra nézve a’ többség folyvást ellenezvén a’ párhuzamok elleni biztosítást, hasztalan ismétlék némellyek, hogy két párhuzamu vonal és a’ dunai közlekedés egymás mellett fen nem állhatnak; ’s hogy ha e’ biztosítás a’ középponti társaság által legközelebb kivánt rövid 6 évre meg nem adatik, a’ győr-brucki vonal egyszerre felépül , ’s Magyarország’ kereskedése e’ vonalon Triesztnek veszi irányát, és a’nemzet által olly hőn pártolt fiumei vasút’ létesítése is lehetetlenné leend. Kik e’ véleményben voltak, a’ párhuzamok’ eltiltásában igazságtalanságot nem, csak a’ haza’ érdekét láták, ’s hivék, hogy itt csak arról lehet szó, kívánják e a’ főRB. a’ helytartótanácsnak a’ középponti vasúttársasággal kötött minden biztosíték nélküli egyoldalús káros szerződésétől menekülni vagy nem ? ’s kívánják e, hogy a’ szólan forgó vasút 70 év múlva a’ hazára szálljon, vagy örökre a’ vállalkozó társaság’ kezei közt maradjon? De a’ párhuzamok elleni biztosítás’ baráti az országgyűlés’ végperczeiben viz ellen úszni nem kívánván, minthogy látták, hogy egy főispán’ kifejezéseket a’ Duna e’ táblán nagyon neki iramlott a’ Tiszának, a’ párhuzamok elleni biztosítást tovább nem sürgetők, csak azt kívánták, hogy e’ pont’ kihagyásával a’ felírás terjesztessék fel minél elébb, ’s ez újabb felterjesztésben a’ júliusi feliratra hivatkozva keressék meg ő felsége, hogy addig , mig a’ jövő törvényhozás e’ tárgy iránt bővebben rendelkezik, más vonalakra engedelmet ne adjon; mit ama’ júliusi felírás’ következtében különben sem tehet. A’ többség ez indítványt is mellőzé. Széli itélőmester jelenté , hogy a’ BR. az átmenet ’s több egyességet nyert vallási pontok’ felterjesztése és az élőbeszéd iránt megegyeznek. E’ jelentés után vegyes ülés tartatott, miben az elválasztott másik koronaőr Ürményi Ferencz is köszönetét nyilvánitá a’ nemzetnek elválasztatásáért. Kihirdettetett továbbá azon leirat,mellyben ő felsége tudatja az ország’ Aveivel, hogy az országgyűlés’ berekesztésére biztosául fenséges Károly főherczeget bízta meg, ’s egyszersmind közli a’ rendszabályt, — úgy szinte a’ közadó, magyar nyelv, futóhomok iránt érkezett királyi válaszok , — ’s felterjesztettek az átmenetet ’s némelly vallási pontokat és csődtörvényi módosításokat tárgyazó feliratok. Vegyes ülés után a’ vakok, siket-némák és tébolyodottak iránt átküldött 2-ik alsóházi szenet elfogadtatott. A’ vámszabály iránti újabb feliratra a’ főRt. kijelenték, hogy ennek a’ mellé csatolt rövid törvényjavaslattal együtt leendő fölterjesztését tovább ellenezni sem fogják , ha az alsótábla megegyezik abban, hogy a’ feliratban Fiume ne emlittessék,’s hogy a’ vámszabály’ állandósága minden vámvonalainkra egyiránt keressék. Az úrbéri törvények’ módosítása, miben a’ BR. már csak a’ tégla és cserépégetést kívánták a’ jobbágyoknak megengedtetni, továbbá is elleneztetett, hasztalan említé két főispán, hogy ez jelenleg is sok helyütt gyakorlatban van. A’ királyi biztos’ fogadására küldött országos küldöttséghez a’ főrendi tábla’ részéről is tagok neveztettek. A jövő évi novemberben újabb országgyűlésnek Pestre leendő öszvehivását kívánó felirat ’s a’ vukovár-fiumei vasutat tárgyazó 3-ik alsótáblai szenet egyszerűen elfogadtatott. A’ magános elöfogatok’ eltörlése felett a főRR. időrövidség miatt tanácskozni nem kívánnak A’ magyar nyelvet tárgyazó törvényczikk iránt, mit a’ RR. concertatióra bocsátás végett küldöttek át, a’ főRR. nem egyeztek meg abban , hogy a’ horvát követek’ latin nyelveni nyilatkozhatásának ideje 6 év helyett a’ következő egy országgyűlésre szorittassék , ’s ez a’ RR-nek szóbeli izenet’ útján tudtul adatott. A’ vallás’ tárgyában egyességet nyert pontok iránt átküldetvén a’ RR. felirási javaslata, az illető törvényjavaslattal együtt; ez utóbbiból egy püspökur mindazon pontokat kiakará hagyatni , mikre az eddigi királyi válaszok ki nem terjesztettek, ’s miket ez okból a’ RR. helybenhagyottaknak tekintenek, minthogy — úgymond — e’ pontok még az utóbbi kir. válasz’ elveihez alkalmazandók. De mivel a’ RR. eziránt már több elfogadott izenetekben megtevők észrevételeket, a’ püspökur’ visszalépő indítványa elvettetett. Zarka itélőmester jelezi, hogy az irói tulajdon iránt a’ RR. a’ főrendi észrevételeket elfogadák. Újonnan tartott vegyesülésböl felterjesztették a' vallást, irói tulajdont, jövő évben tartandó hongyülést, a’ vukovárfiumei vasutat és némelly pótlólag előterjesztett sérelmeket tárgyazó feliratok; ’s kihirdettetett a’ nem cath. pap előtt kötött vegyes házasságok’ törvényesitése iránti kir. válasz. Ülések a’ BR-nél, november’ 10-én , vegyesen kerületiek és országosak felváltva. Kerületi elnökök voltak : Szalopek (Verőcze) és Mihályi (Marmaros). A’ folyó homok’ megkötéséről szóló törvényjavaslat az ezt tárgyazó királyi válasz’ folytán , concertatióra utasittatott. A’ pénzügyi munkálat iránti III-ik izenet, ’s ez erdélyi Részek’ visszakapcsolását illető határozat orsz. ülésben is felolvastattak. Megkészült ’s concertatióra utasittatott a’ korona-őrök’ választásáról szóló törvényczikkely is. Továbbá tisztelgő küldöttség neveztetett a’ kir. biztos föherczeghez. Ez alatt egybegyülekezvén a’ főRt.is, vegyes ülés tartatott. A’ concertaló választmány’ jelentése, melly itt felolvastaték, kerületi ülésben azonnal fölvétetett. Nem láttak a’ BR. semmi különös veszteséget abban, ha a’ törvények’ élőbeszédéből a’ kihagyatni kivánt szavak kimaradnak. A’ magyar nyelvi 1.javaslatra nézve azonban többen kijelenték , miszerint készebbek minden törvény nélkül térni meg küldőikhez, semmint beleegyezni annak törvénybe iktatásába , hogy az alkotandó törv.czikkek minden közöttünk élő , sőt latin nyelvre is lefordittassanak. Ez, mond egy követ, annyit tenne, mint jót állani a’ kormányszéki fordításokért a’ törv.hozásnak ’s mind azon nyelvet 's talán még különböző dialectust is, mellyekre törvényeink az országgyűlés’ rendeletéből lefordittatnának, diplomaticainak ismerni el. Egy múlt országyülésről ismert szónok a’ bánásmódban azt látá, hogy a’ hatalom, mit egy kézzel ada, másikkal most visszakivánja venni. Pedig igen nagy áron, mondhatni nemzeti méltóságuk’ árán vásárlá meg a’ képviselők’ háza az első resolutiót. Emlékezett szóló az 1843-iki decemb. első napjaira. ’S a’ RR. mégis köszönetet szavaztak a’ leiratért, mit meg sem lehete tagadni. Az első válaszban mondatik, hogy fordításról ő felsége fog gondoskodni; ha tehát most az újabb leirat elfogadtatnék, nagy visszalépés fogna lenni ’S az élő nyelvek után még a’ latin nyelv is emlittetik. Nem hiszi pedig szónok, hogy ember legyen a’ magyar birodalomban, ki dajkája’ emlőine’ nyelvet kezdené beszélni, vagy, ha van Horvátországban, megérdemli , hogy halála után, mint a’ latin nemzet’elfajult maradványa, a’múzeumba tétessék. Bármi áldozatba került is azonban a’törvényhozásnak e’ t.javaslat, szónok készebb mindent koczkáztatni, mint s megegyezni azon rendelet'be iktatásában. A* cancellária'tagjait is felszólító a’ concertáló választmány, hogy részükről is kövessenek el mindent, hogy a’legújabb kir. válasz’ rendelete alól mentessenek föl. Szónok tehát a’ concertáló választmányt a’ Kt. kivonata’ eszközlésének sürgetésére újabban ki akarja küldetni. Egy kárpátvidéki követ említi még azt is, hogy 1836-ig deákul hozattak a’ törvények, ’s hol van , úgymond, egyetlen törvény , miszerint a’ magyar fordítás rendeltetett volna? Egy nagy megyei követ nagyon különösnek tartja, hogy törvénybe iktattassék a’ felség’ gondoskodása , mert igy szól a’ leirat : „Curaturam esse Suam Majestatem.“ A’ concertaló választmány tehát annak kihagyását ezután is sürgetni fogja. A’ 6. évre nézve, meddig a’ horvát követek a’ latin nyelvet kiváltságképt használhatják, nem tesznek a’ BR. tovább nehézséget. A’ „kapcsolt Részeket“ azonban, a’ slavonitáknak nevezett megyék miatt, mikhez Horvátország igényeket formál, most is homályos kifejezésnek tartják. Minden félreértés’ kikerülése végett tehát, Cs.követe’ indítványára illy szerkezet javaltatik . ,,A’ kapcsolt részektől tartományi közgyűlésben választott követek.’‘ Az izenet,mellyben ez utasítások foglaltattak, rövid idő alatt meghitelesittetett. Tárgyalás alá került továbbá a’ közmunkák iránti k. válasz. Nem ellenzik a’ Bt. a’helytartótanács’ felügyelési jogát, a’ törvények’ értelmében itt is kimondani, ’s hogy a’ katonai fuvarozásra nézve nem az „eddigi“, hanem a’ „régi“ gyakorlat tartassák fen. E’szócsere a’kormány előtt hihetőleg azért látszik szükségesnek, mivel sok megyék újabb időkben eltértek a’ hadszabályzati ártól. Mennyiben azonban a’ törvény’ rendeletét kipótoló helyhatósági szabályok’ alkotására a’ helyt.tanács’ jóváhagyása kivántatnék ; czélszerűbbnek tartatott inkább kihagyni a’ szabályalkotásáról szóló egésze-t, miután az különben is önként értetődik. Orsz. ülésben jelenté egyik itélő-mester, mikép’ a’ főRB, sem a’ hajózási akadályokat, sem a’ magános utazókra nézve divatozó kényszerűért fuvart nem kívánják megszüntetni, mivel már erre idő sincs , ’s aztán a’megyéknek hatalmában áll a’ fuvarbért szabályozni. Valóban, monda egy bánáti követ, nincs más gyógyszer, mint rendkívül magasra emelni a’ bért, ’s ez által szüntetni meg a’ kénysze-ríített fuvart, mellynek pártolása ismét nem nagy rokonszenvet mutat az adózó nép’ sorsa iránt a’ főRR-töl. Jelentetett továbbá, mikép’ a’ főRRi tábla a’ központi vasút iránt tett fölirásban olly kivétellel egyezett meg, hogy a’ julius’ 30-i fölterjesztésre hivatkozás ne történjék. Mi van e’ föliratban?monda egy megyei követ; csak az, hogy mig különös engedményi törvény nem terjesztetik a’ fejedelem’ elébe, az 1836: 25. t ez. fölhatalmazása következtében, uj vállalkozásra engedelmet ne adjon. ’Se’ fölterjesztésben a’ főRR. is megegyeztek: ellenezhetik e azt most következetlenség nélkül ? Némellyek alattomos munkálódásokról is beszéltek. A’ többség egy nagy megye’ követe’ indítványa szerint, tüstént egész küldöttséget külde a’főRR-hez, kijelenteni, mikép’ csudálkozva érté meg az alsóház következetlenségeket. Erre a’ főRR. szinte küldöttség által fölvilágositásul adák, miszerint attól tartanak , hogy a’julius’30-iki fölirat’ idézése alatt ollyasmi talál értetni, mi már (a’ párvonal’ eltiltása) közegyességgel megbukott, ’s ezért hivék jónak azt kihagyni. Ha azonban a’ RR. e’ kihagyástól idegenkednek , ám maradjon benne, olly értelemben , mint a’ két tábla között már egyesség van. A’ RR. olly értelemben ragaszkodnak idézetökhez, minőben idézett föliratuk határozva volt. Esti 6 órakor meghirdettetvén az átmeneti kir. válasz, egyszersmind a’közmunkák iránti törv.javaslat concertatióra utasittatott. Végre kerületi ülésben a’ határjárási orsz. biztosságok tagjainak kiegészítéséről volt szó. 798 A’ CONCERTATIÓN KERESZTÜL MENT TÖRVÉNYCZIKKEK: Élőbeszéd. Miután ausztriai örökös császár, ’s Magyarország’ apostoli királya felséges V-dik Ferdinand, a’törvény’rendelete’ teljesülése, ’s a’ hív magyar nemzet iránt viseltető fejedelmi és atyai indulatából, a’ végett, hogy azok iránt, miket tőle királyi tiszte, ’s az ország’ közjava’ bővebb gyarapítása kíván, valamint az iránt is , hogy azok, miknek jótékony magvai, az utóbbi országgyűlésen vettettek el, üdvös gyümölcsöket hozzanak, tanácskozások és végzetek történjenek: az 1843-ik évi május hónapi 14-ik napjára esett husvétutáni IV-ik vasárnapra, Pozsony szab. kir. városában, az ország és ahhoz csatolt Részek’ Karait és Rendeit országgyűlésre egybehívta, ’s azt ön felséges Személyében kinyitotta és vezérlelte: az általuk akoott törvényczikkeket olly biztos reménynyel, hogy a’ törvény’ világos rendeletének betöltésével, ő fölsége a’ közboldogság ’s hazájuk’ jóléte’ elővitelét eszközlendő törvények’ alkotása végett az országgyűlést a’ törvényben kijelölt határidő alatt, sőt az ország’ java és szüksége úgy kívánván, hamarább is összehívni fogja, ő felségének alázatosan elibe terjesztették ; esedezvén , hogy azokat elfogadni, királyi hatalmával jóváhagyni, ’s mind maga megtartani, mind pedig más mindenek által is sértetlenül megtartatni méltóztassék.