Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-12-19 / 414. szám
Csütörtök 414 Decemb. 19. 1844 PESTI HÍRLAP. Megjelenik c’lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. szám alatt, egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr. számittatik. Előfizetés a’„Pesti Hírlap“ 1845-dikévi folyamára. A’ „Pesti Hírlap”-nak úgy szerkesztése, mint alakja ’s előfizetési föltételei 1845-ikévre változatlanul maradnak; (egyébiránt e’ lapnak majdan hetenként négyszer megjelenésére nézve a’szükséges lépések már megtétettek) Budapesten házhozhordással boríték nélkül egész évre 10, félévre 5 ft, postán küldve egész évre 12 ft, félévre 6 p.ft —A’ czímek’ hibátlan beküldése ’s a’megrendelés’ siettetése kéretik , hogy a’ nyomtatás a’ kellékhez alkalmaztathassák. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példányok iránt a’ megrendelések csak a’ bécsi cs. főpostahivatal útján történhetnek. Landerer Lajos, a’ „Pesti Hírlap“’ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Kinevezés. Halálozás. Nyilt levél Considerant Victorhoz, a’ democratic parcifique’ főszerkesztőjéhez. Törvényhatósági dolgok: Pest, Szathmár, Heves. (követjelentési közgyűlések.) Zemplén megye nov. 28-án tartott közgyűlésében felolvasott végső jelentése az orsz.gy. követeknek. Bács (évnegyedes közgyűlés). Vegyes közlemények. Pozsony (iparvállalat). Némi észrevételek Hunfalvi ur’ figyelmeztetésére természettani szavaink’ ügyében. Külföld. Értesítő. Chevalier’ státusgazdasági leczkéi (II., Hivatalos tud. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. KINEVEZÉS. Ö. cs. k. felsége Szaniszló Ferencz apátot, nagyváradi kanonokot ’stb. tanácsossá a’ nm. m. k. helytartótanácshoz kinevezni, ’s püspöki czimmel felruházni kegyelmesen méltóztatott. HALÁLOZÁS. Szántói Szabó József több ns. m. táblabirája i. e. nov. 17-én életének 76-dik évében Kozárdon (Nógrád m.) rövid gyengélkedés után meghalálozott. Béke poraira s Pest, december’ 18-án. Nyilt levél Considérant Victorhoz, a’ „Démocratie pacifique“ főszerkesztőjéhez. Tisztelt úri A’ Pesten megjelenő „Budapesti Híradó“ czímű lap’ vezére — önök’ nyelvén rédacteur-en-cherje , gr. Dessewffy Emil valódi forradalomnak kivan szerzője lenni a’ magyar időszaki sajtóban. A’ vállalat ollyatén mellynek üdvös következései lehetnének, ha az eszközök jól választatnak meg. Szerkesztő urnak eszközei e’ czélra abban állanak, hogy párisi druszája, Girardin Emil’példájára az irodalmat fogja bevinni a’ magyar politicai journalisticába, melly journalistica épen azóta fejlődött ki, mióta Kossuth Lajos a’ novellákat, ’s a’ mindenféle versezeteket onnan kizárta ; — ’s állanak még abban, hogy lapja, ismét Girardin Emil’ példájára, vendégszeretetet fog gyakorolni azon írók iránt, kiknek politicai meggyőződését inssolidum el nem vállalja, azaz: állanak abban, hogy minket azon időszakba akar visszavezetni, midőn a’ Hazai ’s külföldi Tudósításokban haragudtak, ’s a’ Hasznos Mulatságokban nem gondoltak vele , olly szép elvegység létezett lap és tárcza között. Ezekből láthatja Ön, hogy a’ hirdetett forradalom csak annyiban érdemli e’ nevet, mennyiben önöknek joguk van, az 1815-ki restauratiót is forradalomnak nevezgetni, ’s hogy legfelebb azt az egy jót fogná eszközölni, mit Girardin eszközlött, hogy t. i. a’ lapok’ ára bebb szállitatik, ’s ekkor azon körülmény, miszerint guelf irányczikkek alatt ghibellin tárcza áll, az illyetén után elért előfizetési ár’ olcsóbbságával védethetnék. De hogy ez sem fog eszközöltetni a’ B.P. Híradó’ forradalma által, eziránt szinte megnyugtat kitkit szerkesztő úr , kinyilatkoztatván , miszerint egy magyar lapnak sem lévén húsz ezer előfizetője, a’ már különben is elég alacson előfizetési ár belb nem szállítható. Ez a’ szándéklott forradalom’ rövid vázlata;— az egész, gyenge viszhangja Girardin’ azon manifestumának, mellyet Ön a’ Presse’ dec. 1. számában olvashatott Mintha hallanám Önt: „kérem, a’szilárd journalistica’ érdekében kérem önöket, óvják lapjokat, a’ feuilleton’s a’ hirdetések’ túlságos foglalásaitól.“ Az utóbbitól, uram, már a’ kegyes körülmények óvják a’ magyar hirlapszerkesztőt; az elsőtől pedig igenis, óvni fogjuk magunkat. Mi nem követendjük ebben önök’ példáját, ha mindjárt olly regényíró találkoznék is közöttünk, kinek dolgozatai, ideig óráig épen úgy öregbítenék viszonylag a’ Hírlap’ előfizetőit, mint a’ hogy öregbítette a’ Constitutionnel’ előfizetőit Sue-nek feuilletonja, azon feuilleton, uram, melly nem a’ Démocratie pacifiqueban jelenik meg, hová, — miután szerzője socialista , ’s miután ön is kénytelen volt engedni a’ szokásnak, — tartoznék, hanem megjelenik a’ Constitutionnelben,a’ félig császári, félig fűszerárusi politica’ tárházában. Socialismusi feuilleton a’ napóleoni és kupakpolgári eszmék’ lapjában a’ concordantia discordantiarumnak egy uj kiadása ! Nem , mi nem leszünk azon, hogy formátumváltoztatás ’s egyéb illynemű ,bennső módosítások által reformot eszközöljünk az időszaki sajtóban; de azon fogunk lenni, hogy az időszaki sajtó által reformot eszközöljünk az eszmékben. Kinek kinek megvan a’ maga ambitiója. A’ B—P. Híradó az ellenséges elemek’ békés együttlétezését és nyugodt frigyét említi. Békés együttlétezés ! — igen , de csak úgy , ha az egyik a’ másikat decomponálta. Nyugodt frigy ! — igen, de csak úgy , ha azt egyik a’ másiknak diktálta. — Conservativ lap és haladási tárcza, miért ne élhessenek egy kenyeren, „ha Isten is úgy akarja.“ De vigyázzon magára a’ conservativ lap , melly a’ haladási irodalmat maga elejébe a’ nyereg’ kápájára ülteté, hogy úgy ne járjon, mint az egykori magyar, ki törököt fogott,’s ki csak hamar lugubris hangon felkiáltott: törököt fogtam, de engem visz! Ezeket akartam Önnek a’ magyar journalistica’ kísérleteiről megírni, hogy — — tudomásul vegye. Apróságokkal , külsőségekkel bajlakodás, — 's a’ hit, hogy nagyot eszközlénk; a’ tegnap és tegnapelőtt mondottaknak variatiókkali ismétlése, — ’s a’ hit, hogy újat mondánk; hosszas megszokás által szerzett képesség az öreg betűket szürkületkor is olvashatni, — ’s a’ hit, hogy világosság van fejünk felett és lábaink alatt; tagadása a’ körülöttünk tátongó örvénynek, — ’s a’ hit,hogy tehát ez nem létezhetik, ’stb. ’stb. Tout comme chez nem, fog erre Ön válaszolni. — Ah, ne mondja ; vagy gondoljon előbb nagyszerű contourok’ helyébe törpénél törpébb mértéket, és gondoljon sajtótörvény’ helyébe megelőző visgálatot, ’s ha a’ mit gondolt, az létesült is önöknél, akkor elmondhatja: tout comme chez nous. Bárminek legyenek azonban sajtójok’ conjuncturái, önök ezek között is ernyedetlenül folytatják ,,a’ népek’ ’s a’ kormányok’ számára“ írott lapjokat. De az utóbbiak nem jó szemmel nézik önöket, mert Richelieu’ politikai testamentuma helyett uj, ’s ennélfogva vészélelmes tanokat hirdetnek; amazok pedig , azaz: szóvivőik tisztábbvízű orgánumot óhajtanának, mert önök nem látnak büverőt olly’ szókban, mellyek varázsukat már rég’ elvesztették. Ismerek egy hírlapot a’ mieink között, mellynek állása némileg hasonló önök’ állásához a’ franczia journalisticában. Nem mintha azon eszméket hirdetné, mellyeknek önök szóvivői: duó dum faciunt idem, non faciunt idem, — tanítja a’ dialectica; duó dum faciunt non idem, faciunt idem,— mondja a’ kor’, a’ népek’, a’ körülmények’ különféleségét számbavevő politicus; — de hasonló azért, mert mindketten újjáorganizálás nélkül Ixion’ kerekét látják a’ reformban. Isten önnel! szerencsés viszonlátásra az uj évben! Szalay László: Törvényhatósági dolgok. PEST, dec. 16-án. Országgyűlési pályájokban dicsőséggel eljárt követeink ma terjesztők az országgyűlés’ öszves működéséről szóló jelentésüket a’rendkívül nagy számmal összegyűlt RR. és RR. elejébe. Gr. Ráday Gedeon’ lelkes szónoklata után, mellyben a’ lefolyt országgyűlés’ vázlatát előadá , ’s melly a’ RR-nek „éljen“-jei által több ízben félbeszakasztatott, Sz.— M.— olvasni kezdé a’jelentést, mellynek közölhető helyei itt következnek . (Követjelentés.) Hogy általánosan a’ társadalmi élet egy bizonyos ponton soha meg nem állapodik, hanem folyvást fejlődő organicus egész, ez olly igazság, mellyet hoszszasan példák által bizonyítani nem szükséges. Mennyiben az emberiség nem egy, hanem több, nemzetiség, földterületi helyzet, ’s más okoknál fogva elkülönözött apróbb társulatokra oszlik, a’polgárzat és polgári alkotmányosak egyik és pedig csak biztosítási feltétele a’társadalmi élet’folytonosan jobbra fejlődésének; biztosító feltétele az által, hogy az idő’ méhéből különváló minden egyes érdekeknek alkalmat nyújt önügyekben szót emelni; és minden egyes érdekeknek tett szolgáltat követeléseiket egymás iránt igazságosan kiegyenlíteni. Mert valamint az emberek egymást felváltva születnek és elhalnak,és az újszülöttek követelik, hogy istentől nyert erejök és tehetségeikhez képest élvezhessék az életet; azok pedig, kik elhaltak, az utánok következőknek engedik általa’ tért, mellyet életökben ők foglaltak el: úgy születnek folytonosan új érdekek is , és enyésznek is; az élet’ organikus működésének, a’ társadalom’ folytonos regeneratiojának pedig, ha a’ históriát vizsgáljuk, lenni az látszik , hogy az újból szülöttek a’ többiek’ sorába bevezettessenek; az enyészettek pedig a’ fenlevők közül kitöröltessenek. — Minden érdek az összes nagy társaságnak egy külön töredékét képviseli. Hogy azon különféle töredékek, melylyek a’ polgári társaságban léteznek, egymás mellett szabadon mozoghassanak, az alkotmány bizonyos formákat határoz , mellyek a’ kölcsönös kiegyenlítés’ feltételeit foglalják magukban; mindazonáltal nem ritkán történik, hogy az alkotmányos formák egy vagy több érdekekre nézve kedvezőbbek ; azon töredék tehát, melly az egyenlőség és méltányosság’ mértéke szerint magát kielégítve lenni nem véli, követeléseivel meg nem szűnik. A’polgári állományok’körülményei pedig egymástól különbözők; a’ mi észtanilag tagadhatatlan, a’polgári állomány’ egyes töredékeinek egymás iránt tettleg fenálló viszonyaiban talán olly nélkülözhetetlen szükséggé még nem is fejlődött, mellynek kielégítése kötelesség lenne; sőt az, mi egyik polgári társaságnak viszonyaiban elkerülhetetlen, egy másik polgári társaság különböző viszonyaiban felesleges , vagy épen káros is lehet. Ellenben megtörténhetik az is, hogy bizonyos intézkedés, melly ezelőtt teljesen kielégítő lett volna, ha annak idejében meg nem tétetett, talán kívánatos lenni is megszűnt; azaz: minden reform csak a’maga idejében jó; ha korán jött, nem terem gyümölcsöket ; ha pedig elkésett, már születésekor azon elavult institutiok közé tartozik, mellyek önmaguk is változtatást kívánnak. Azonban, hogy az itt mondottakat számtani szabatossággal venni nem lehet; hogy a’ nemzetek’ életében a’ pillanatok nem perczekből állanak, önként értetik. A’ kor’ kérdéseit, mint a’ kornak szükségeit, általánosan megismertetni a’ sajtó’ feladata; ezen kérdéseket a’ közállomány’körülményeihez képest legczélszerűbben megoldani a’ törvényhozás’ kötelessége. Ha már az itt előterjesztett nézeteket hazánkra alkalmazzuk , tagadhatatlan, hogy a’ kornak sokféle szükségei kielégítve nincsenek; tagadhatatlan, hogy a’kornak számtalan szükségeit közönségesen és mélyen érezzük; tagadhatatlan , hogy a’ szükségeknek kielégítésére a’ törekvés általános. Ámde törvényhozásunk a’ szabad sajtó’ hathatós segítsége nélkül szűkölködvén, a’ sajtónak működése az előkészületi megyei közgyűléseken csak igen hiányosan pótoltathatik ki; mert a’ 49 városi törvényhatóságnak nyilvános közgyűlései nem is lévén, a’ városi elem szinte úgy, mint az adózó nép a’ közvélemény előtt képviselve is alig vágynak; de ha volnának is, a’ közvélemény a’nemzet’ közszükségei felett a’ sajtó’ segítsége nélkül különbféle irányzatban ágazik szét. Az 52. törv.hatósági közgyűléseknek csaknem ugyanannyifelé elágazó véleményeit tehát központosítani országgyűléseinknek egyik feladata lévén, ez már az egyik akadály, mellynélfogva törvényhozásunknak olly gyorsan haladni, mint az idő’ szükségei megkívánnák, csak nem lehetetlen. Ennél még súlyosabb akadály talán, hogy törvényhozásunk’ rendszere a’ közigazgatás’ rendszerétől különbözik. E’ két rendszer’ ellenkező irányzatának lehet tulajdonítani alkotmányos életünk’ számtalan irregularitásait, amelylyekből nehányakat megemlíteni, talán nem lesz felesleg való. — A’törvényhozás a’szabadságnak minél tágabb tért kíván. A’ kormány a’ tért körül írni igyekszik, ’stb. A’ kormány és nemzet közötti ezen ellenkező irányzatból származik az országgyűlési tanácskozásoknak gyakorlatban lévő rendszere. A’ követi tábla követeléseit első megindítás’ alkalmával a’lehetőség’legtulsó határára szokta állítani. Ez nem azért történik, mintha meg lenne győződve, hogy a’ tanácskozás alatt forgó kérdést czélszerűen megoldani csak azon egy mód vagyon, hanem azért, mert tapasztalásból tudja, hogy még előbb a’főBBi táblával, és utóbb a’ kormánynyal is alkudni kell. Az országyülési tanácskozások olly alkudozáshoz hasonlítanak, mellyen az egyik fél azért szab túlságosért, mert reméli, hogy a’másik annál többet lesz hajlandó ígérni; és ezen rendszer akkor, midőn sérelmi kérdésekről van szó, midőn a’ törvény’ mozdulatlan betűje a’ dolog’ velejére nézve minden alkudozást kizár , talán nem czéliránytalan; de ott, hol előrehaladásról van kérdés, a’ hol tehát a’ kevesebb szinte nyereség 202