Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-12-19 / 414. szám

Csütörtök 414 Decemb. 19. 1844 PESTI HÍRLAP. Megjelenik c’lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Lande­rer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani­ utcza Horváth-házban 483. szám alatt, egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr. számittatik. Előfizetés a’„Pesti Hírlap“ 1845-dikévi folyamára. A’ „Pesti Hírlap­”-nak úgy szerkesztése, mint alakja ’s előfizetési föltételei 1845-ikévre változatlanul maradnak; (egyébiránt e’ lapnak majdan hetenként négyszer megjelenésére nézve a’szükséges lépések már megtétettek) Budapesten házhozhordással boríték nélkül egész évre 10, félévre 5 ft, postán küldve egész évre 12 ft, félévre 6 p.ft —A’ czímek’ hibátlan beküldése ’s a’megrendelés’ siettetése kéretik , hogy a’ nyomtatás a’ kellékhez alkalmaztathassák. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példányok iránt a’ megrendelések csak a’ bécsi cs. főpostahivatal útján történhetnek. Landerer Lajos, a’ „Pesti Hírlap“’ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Kinevezés. Halálozás. Nyilt levél Considerant Vic­­torhoz, a’ democratic parcifique’ főszerkesztőjéhez. Törvény­hatósági dolgok: Pest, Szathmár, Heves. (követje­lentési közgyűlések.) Zemplén megye nov. 28-án tartott közgyű­lésében felolvasott végső jelentése az orsz.gy. követeknek. Bács (évnegyedes közgyűlés). Vegyes közlemények. Po­zsony (iparvállalat). Némi észrevételek Hunfalvi ur’ figyelmezteté­sére természettani szavaink’ ügyében. Külföld. Értesítő. Che­valier’ státusgazdasági leczkéi (II., Hivatalos tud. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. KINEVEZÉS. Ö. cs. k. felsége Szaniszló Ferencz apá­tot, nagyváradi kanonokot ’stb. tanácsossá a’ nm. m. k. helytartó­tanácshoz kinevezni, ’s püspöki czimmel felruházni kegyelmesen méltóztatott. HALÁLOZÁS. Szántói Szabó József több ns. m. táblabi­­rája i. e. nov. 17-én életének 76-dik évében Kozárdon (Nógrád m­.) rövid gyengélkedés után meghalálozott. Béke poraira s Pest, december’ 18-án. Nyilt levél Considérant Victorhoz, a’ „D­é­­mocratie pacifique“ főszerkesztőjéhez. Tisztelt úri A’ Pesten megjelenő „Budapesti Híradó“ czímű­ lap’ vezére — önök’ nyelvén rédacteur-en-cherje , gr. Dessewffy Emil valódi forradalomnak kivan szerzője lenni a’ magyar időszaki sajtóban. A’ vállalat ollyatén melly­­nek üdvös következései lehetnének, ha az eszközök jól vá­lasztatnak meg. Szerkesztő urnak eszközei e’ czélra abban állanak, hogy párisi druszája, Girardin Emil’példájára az iro­dalmat fogja bevinni a’ magyar politicai journalisticába, melly journalistica épen azóta fejlődött ki, mióta Kossuth Lajos a’ novellákat, ’s a’ mindenféle versezeteket onnan ki­zárta ; — ’s állanak még abban, hogy lapja, ismét Girardin Emil’ példájára, vendégszeretetet fog gyakorolni azon írók iránt, kiknek politicai meggyőződését ins­solidum el nem vállalja, azaz: állanak abban, hogy minket azon időszakba akar visszavezetni, midőn a’ Hazai ’s külföldi Tudósítások­ban haragudtak, ’s a’ Hasznos Mulatságokban nem gondol­tak vele , olly szép elvegység létezett lap és tárcza között. Ezekből láthatja Ön, hogy a’ hirdetett forradalom csak annyiban érdemli e’ nevet, mennyiben önöknek joguk van, az 1815-ki restauratiót is forradalomnak nevezgetni, ’s hogy legfelebb azt az egy jót fogná eszközölni, mit Girar­din eszközlött, hogy t. i. a’ lapok’ ára b­ebb szállitatik, ’s ekkor azon körülmény, miszerint guelf irányczikkek alatt ghibellin tárcza áll, az illyetén után elért előfizetési ár’ olcsóbbságával védethetnék. De hogy ez sem fog eszközöl­tetni a’ B.P. Híradó’ forradalma által, eziránt szinte meg­nyugtat kitkit szerkesztő úr , kinyilatkoztatván , miszerint egy magyar lapnak sem lévén húsz ezer előfizetője, a’ már különben is elég alacson előfizetési ár b­elb nem szál­lítható. Ez a’ szándéklott forradalom’ rövid vázlata;— az egész, gyenge viszhangja Girardin’ azon manifestumának, mellyet Ön a’ Presse’ dec. 1. számában olvashatott Mintha hallanám Önt: „kérem, a’szilárd journalistica’ érdekében kérem önöket, óvják lapjokat, a’ feuilleton’s a’ hirdetések’ túlságos foglalásaitól.“ Az utóbbitól, uram, már a’ kegyes körülmények óvják a’ magyar hirlapszerkesztőt; az elsőtől pedig igenis, óvni fogjuk magunkat. Mi nem követendjük ebben önök’ példáját, ha mindjárt olly regényíró találkoznék is közöt­tünk, kinek dolgozatai, ideig óráig épen úgy öregbítenék viszonylag a’ Hírlap’ előfizetőit, mint a’ hogy öregbítette a’ Constitutionnel’ előfizetőit Sue-nek feuilletonja, azon feuil­­leton, uram, melly nem a’ Démocratie pacifiqueban jelenik meg, hová, — miután szerzője socialista , ’s miután ön is kénytelen volt engedni a’ szokásnak, — tartoznék, hanem megjelenik a’ Constitutionnelben,a’ félig császári, fé­lig fűszerárusi politica’ tárházában. Socialismusi feuilleton a’ napóleoni és kupakpolgári eszmék’ lapjában­ a’ concordan­­tia discordantiarumnak egy uj kiadása ! Nem ,­­ mi nem leszünk azon, hogy formátumváltoz­tatás ’s egyéb illynemű ,bennső módosítások által refor­mot eszközöljünk az időszaki sajtóban; de azon fogunk lenni, hogy az időszaki sajtó által reformot eszközöljünk az eszmékben. Kinek kinek megvan a’ maga ambitiója. A’ B—P. Híradó az ellenséges elemek’ békés együttlé­­tezését és nyugodt frigyét említi. Békés együttlétezés ! — igen , de csak úgy , ha az egyik a’ másikat decomponálta. Nyugodt frigy ! — igen, de csak úgy , ha azt egyik a’ má­siknak diktálta. — Conservativ lap és haladási tárcza, miért ne élhessenek egy kenyeren, „ha Isten is úgy akarja.“ De vigyázzon ma­gára a’ conservativ lap , melly a’ haladási irodalmat maga elejébe a’ nyereg’ kápájára ülteté, hogy úgy ne járjon, mint az egykori magyar, ki törököt fogott,’s ki csak hamar lugu­­bris hangon felkiáltott: törököt fogtam, de engem visz! Ezeket akartam Önnek a’ magyar journalistica’ kísérle­teiről megírni, hogy — — tudomásul vegye. Apróságok­kal , külsőségekkel bajlakodás, — 's a’ hit, hogy nagyot eszközlénk; a’ tegnap és tegnapelőtt mondottaknak varia­­tiókkali ismétlése, — ’s a’ hit, hogy újat mondánk; hosszas megszokás által szerzett képesség az öreg betűket szürkü­letkor is olvashatni, — ’s a’ hit, hogy világosság van fe­jünk felett és lábaink alatt; tagadása a’ körülöttünk tátongó örvénynek, — ’s a’ hit,hogy tehát ez nem létezhetik, ’stb. ’stb. Tout comme chez nem, fog erre Ön válaszolni. — Ah, ne mondja ; vagy gondoljon előbb nagyszerű contourok’ helyébe törpénél törpébb mértéket, és gondoljon sajtótör­vény’ helyébe megelőző visgálatot, ’s ha a’ mit gondolt, az létesült is önöknél, akkor elmondhatja: tout comme chez nous. Bárminek legyenek azonban sajtójok’ conjuncturái, önök ezek között is ernyedetlenül folytatják ,,a’ népek’ ’s a’ kormányok’ számára“ írott lapjokat. De az utóbbiak nem jó szemmel nézik önöket, mert Richelieu’ politikai tes­tamentuma helyett uj, ’s ennélfogva vészé­lelmes tanokat hirdetnek; amazok pedig , azaz: szóvivőik tisztábbvízű orgánumot óhajtanának, mert önök nem látnak büverőt olly’ szókban, mellyek varázsukat már rég’ elvesztették. Ismerek egy hírlapot a’ mieink között, mellynek állása némileg ha­sonló önök’ állásához a’ franczia journalisticában. Nem mintha azon eszméket hirdetné, mellyeknek önök szóvivői: duó dum faciunt idem, non faciunt idem, — tanítja a’ dialecti­­ca; duó dum faciunt non idem, faciunt idem,— mondja a’ kor’, a’ népek’, a’ körülmények’ különféleségét számbave­­vő politicus; — de hasonló azért, mert mindketten újjá­­organizálás nélkül Ixion’ kerekét látják a’ reformban. Isten önnel! szerencsés viszonlátásra az uj évben! Szalay László: Tö­rvényhatósági dolgok. PEST, dec. 16-án. Országgyűlési pályájokban dicső­séggel eljárt követeink ma terjesztők az országgyűlés’ ösz­­ves működéséről szóló jelentésüket a’rendkívül nagy szám­mal összegyűlt RR. és RR. elejébe. Gr. Ráday Gedeon’ lelkes szónoklata után, mellyben a’ lefolyt országgyűlés’ vázlatát előadá , ’s melly a’ RR-nek „éljen“-jei által több ízben félbeszakasztatott, Sz.— M.— olvasni kezdé a’je­lentést, mellynek közölhető helyei itt következnek . (Követjelentés.) Hogy általánosan a’ társadalmi élet egy bizonyos ponton soha meg nem állapodik, ha­nem folyvást fejlődő organicus egész, ez olly igazság, mellyet hoszszasan példák által bizonyítani nem szüksé­ges. Mennyiben az emberiség nem egy, hanem több, nem­zetiség, földterületi helyzet, ’s más okoknál fogva elkü­­lönözött apróbb társulatokra oszlik, a’polgárzat és polgári alkotmányosak egyik és pedig csak biztosítási feltétele a’tár­sadalmi élet’folytonosan jobbra fejlődésének; biztosító felté­tele az által, hogy az idő’ méhéből különváló minden egyes érdekeknek alkalmat nyújt önügyekben szót emelni; és min­den egyes érdekeknek tett szolgáltat követeléseiket egymás iránt igazságosan kiegyenlíteni. Mert valamint az emberek egymást felváltva születnek és elhalnak,és az újszülöttek kö­vetelik, hogy istentől nyert erejök és tehetségeikhez képest élvezhessék az életet; azok pedig, kik elhaltak, az utánok következőknek engedik által­a’ tért, mellyet életökben ők foglaltak el: úgy születnek folytonosan új érdekek is , és enyésznek is; az élet’ organikus működésének, a’ társada­lom’ folytonos regeneratiojának pedig, ha a’ históriát vizs­gáljuk, lenni az látszik , hogy az újból szülöttek a’ többiek’ sorába bevezettessenek; az enyészettek pedig a’ fenlevők közül kitöröltessenek. — Minden érdek az összes nagy társaságnak egy külön töredékét képviseli. Hogy azon különféle töredékek, mely­­lyek a’ polgári társaságban léteznek, egymás mellett sza­badon mozoghassanak, az alkotmány bizonyos formákat ha­tároz , mellyek a’ kölcsönös kiegyenlítés’ feltételeit foglal­ják magukban; mindazonáltal nem ritkán történik, hogy az alkotmányos formák egy vagy több érdekekre nézve ked­vezőbbek ; azon töredék tehát, melly az egyenlőség és mél­tányosság’ mértéke szerint magát kielégítve lenni nem véli, követeléseivel meg nem szűnik. A’polgári állományok’körülményei pedig egymástól kü­lönbözők; a’ mi észtanilag tagadhatatlan, a’polgári állo­mány’ egyes töredékeinek egymás iránt tettleg fenálló vi­szonyaiban talán olly nélkülözhetetlen szükséggé még nem is fejlődött, mellynek kielégítése kötelesség lenne; sőt az, mi egyik polgári társaságnak viszonyaiban elkerülhetetlen, egy másik polgári társaság­ különböző viszonyaiban felesle­ges , vagy épen káros is lehet. Ellenben megtörténhetik az is, hogy bizonyos intézkedés, melly ezelőtt teljesen ki­elégítő lett volna, ha annak idejében meg nem tétetett, ta­lán kívánatos lenni is megszűnt; azaz: minden reform csak a’maga idejében jó; ha korán jött, nem terem gyümöl­csöket ; ha pedig elkésett, már születésekor azon elavult institutiok közé tartozik, mellyek önmaguk is változta­tást kívánnak.­­ Azonban, hogy az itt mondottakat szám­tani szabatossággal venni nem lehet; hogy a’ nemzetek’ életében a’ pillanatok nem perczekből állanak, önként ér­tetik. A’ kor’ kérdéseit, mint a’ kornak szükségeit, általánosan megismertetni a’ sajtó’ feladata; ezen kérdéseket a’ közál­lomány’körülményeihez képest legczélszerűbben megoldani a’ törvényhozás’ kötelessége. Ha már az itt előterjesztett nézeteket hazánkra alkal­mazzuk , tagadhatatlan, hogy a’ kornak sokféle szükségei kielégítve nincsenek; tagadhatatlan, hogy a’kornak szám­talan szükségeit közönségesen és mélyen érezzük; tagad­hatatlan , hogy a’ szükségeknek kielégítésére a’ törekvés általános. Ámde törvényhozásunk a’ szabad sajtó’ hathatós segítsége nélkül szűkölködvén, a’ sajtónak működése az előkészületi megyei közgyűléseken csak igen hiányosan pó­­toltathatik ki; mert a’ 49 városi törvényhatóságnak nyilvá­nos közgyűlései nem is lévén, a’ városi elem szinte úgy, mint az adózó nép a’ közvélemény előtt képviselve is alig vágynak; de ha volnának is, a’ közvélemény a’nemzet’ köz­szükségei felett a’ sajtó’ segítsége nélkül különbféle irány­zatban ágazik szét. Az 52. törv.hatósági közgyűléseknek csak­nem ugyan­annyifelé elágazó véleményeit tehát központosítani ország­gyűléseinknek egyik feladata lévén, ez már az egyik aka­dály, mellynélfogva törvényhozásunknak olly gyorsan haladni, mint az idő’ szükségei megkívánnák, csak­ nem lehetetlen. Ennél még súlyosabb akadály talán, hogy törvényhozá­sunk’ rendszere a’ közigazgatás’ rendszerétől különbözik. E’ két rendszer’ ellenkező irányzatának lehet tulajdoní­tani alkotmányos életünk’ számtalan irregularitásait, amely­­lyekből nehányakat megemlíteni, talán nem lesz felesleg való. — A’törvényhozás a’szabadságnak minél tágabb tért kíván. A’ kormány a’ tért körül írni igyekszik, ’stb. A’ kormány és nemzet közötti ezen ellenkező irányzat­ból származik az országgyűlési tanácskozásoknak gyakor­latban lévő rendszere. A’ követi tábla követeléseit első megindítás’ alkalmával a’lehetőség’legtulsó határára szokta állítani. Ez nem azért történik, mintha meg lenne győződve, hogy a’ tanácskozás alatt forgó kérdést czélszerűen megol­dani csak azon egy mód vagyon, hanem azért, mert ta­pasztalásból tudja, hogy még előbb a’főBBi táblával, és utóbb a’ kormánynyal is alkudni kell. Az országyülési tanács­kozások olly alkudozáshoz hasonlítanak, mellyen az egyik fél azért szab túlságosért, mert reméli, hogy a’másik annál többet lesz hajlandó ígérni; és ezen rendszer akkor, midőn sérelmi kérdésekről van szó, midőn a’ törvény’ mozdulat­lan betűje a’ dolog’ velejére nézve minden alkudozást ki­zár , talán nem czéliránytalan; de ott, hol előrehaladás­ról van kérdés, a’ hol tehát a’ kevesebb szinte nyereség 202

Next