Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-12-19 / 414. szám

jait nagyon szerette isten* nevében csináltatni, e* törvény is végre nem hajtott társai’ sorába kívánta volna tenni, ha csak esztendeig is, míg hozzákészűlünk; de az ellenzék’ hatalmas föllépése e* szándékot megdöntötte. Minek követ­keztében a’ közel ö’ öszveirása, mellyet megyénkben tizen­négy küldöttség teljesítsen , azonnal elhatároztatok. Na­gyobb és hosszasabb vita keletkezék az úrbéri telkek’ meg­határozásánál. Nálunk is vagynak szabályozott helységek, mellyekben e’ kérdés feloldva van, és az összeíró küldöttség csalhatlan adatokat talál. De az illy helységek’ száma nem régió; mi hetedhét falu’ határain keresztül úgy leljük a’ birtokot, mintha szabályozási törvényünk nem is volna , vegyes dűlőkben ; ’s úgy leljük a’ földesúri ás jobbágyi viszonyokat, mintha az urbérnek hírét se hal­lották volna , rendezetlenül; vagy ha hírét hallották is, ez csak azon féltékenységben mutatkozik, mellyel kiki a’ maga birtokát minden úrbéri czímektöl megóvni iparkodik. E’ féltékenység mai gyűlésünkben ismét felemelte fejét. Voltak, kik a’ jobbágy’ kezében levő birtok’ jelen állapotját kivánák a’ szabályozatlan helyeken megrovatni; hiszen — mondának a’ féltékenyek’ bátorítására — a’ közerő’ ösz­­szeirását minden évben ki kell egyenlíteni , következőleg ha a’ földesúr utóbb szabályozza határát, és azon birtok’ részét, melly a’ jobbágy’ kezében találtatva megrovatott, úrbéri után elveszi, azonnal az összeírásból kihagyandó le­szen. De Rendeinket ez meg nem nyugtató, kik annyiszor kimondák már , hogy nem ismernek más úrbéri telkeket, mint mellyeket a’ teréziai úrbérben feljegyezve találnak. A’ többi telkek’lakosai, mint zsellérek fognak számíttatni a’ közerő’ lajstromában. Ez természetesen a’ közerőt leapasz­tani fogja, ’s mi mégis örvendünk a’jövendőnek,mellyet e’ szabályzat — az összeírás bármelly tökéletlen alapoknál fogva történjék — elő fog idézni. Mert a’ közmunkának eddig nem volt rende , és határa; ’s a’ mi közerőnk alig csinált egyebet, mint töltéseket a’ Szamos és Tisza’ vidékei­nek, és csatornákat közbirtokosságoknak,— az utakra nem jutott sem erő sem idő. ’S úgy utaztunk végetlen kínnal és kárral, ’s roszaltuk után és útfélen a’ nem-fizetők’ seregét, mig ők mindent egyre- másra a’ tisztviselők’ nyakába ve­tettek , kik nem tudják megcsináltatni az utat és hidat. Az állapot megváltoztatva van. A’töltéseket, vizi munkákat, csa­tornákat ezentúl ők, a­­kik hasznát veszik, csinálják ma­gok ; ez embereinket önnön javakról fogja felvilágosítani, és a’ közhaza’ terhei’ együttviselésének igazságáról fogja lassan kint meggyőzni, mig másrészről a’ közerő, melly most igy neveztetik, czélirányos munkarendszer mellett, utaink’ ábrázatját megváltoztatandja. (Folytatása köv.) HETESBŐL. Decemb. 12-én 1844. Kilenczedikén kinyílt, ’s már tegnap be is zárt évnegyedes közgyűlésünk a’ milly rövid év’ olly népes vala; a’ november’ 30. f. hónap’ 16-ra kitűzött tisztujitás’ mozgalmai, követeink’ végső beszámo­lása , ’s rég’ nélkülözött főispán-helyettesi elnöklet valónak a’ népesités’ tényezői. A’ szőnyegen forgott tárgyakról mint fontosabb érdeket nem nyújtó helyhatóságunk­ körüekről részletesen nincs mit írnom. Követeink, kik iránti meleg vonzalmunk­’s megelégedésünket fáklyás zene ’s üdvözlő beszéd’ kíséretében már előbbi este hangosan tanusitánk. Írásba foglalt végjelentéseket szóval tett előadásaikkal kisér­ték; az alsóház’ szabadelvű többsége’ szellemében fejtegetvén az iménti hongyülés’ folyamát, eredményit, ’s egyszersmind ugyan azon szempontokból kiindulva adák elő nézeteiket az ösvé­gre nézve, mellyen a’ jövő országyűlési idő közt a’ tör­vényhatóságoknak hazánk’ üdvében haladniok kell; külö­nösen pedig a’ társas élet’ teréni hatályos működésre híva­nak fel. — Erre szives harsány éljenek közt kö­veteink’ általános eljárásának közhelyeslése ’s buzgó fára­dozásaik’ nyilvános elismerése jegyzőkönyvileg kimon­datni egy szív ’s lélekkel rendeltetett. E’ követi előterjesz­tések’ folytán több szónok szóla elv és modorra nézve meg­osztva a’ bennök kifejtett nézeteket,mikép’ a’ múlt, úgy jövőre tekintve, mig mások kormány ’s főtáblát védő szó­noklataikat hallaták. Legtartósb ’s élénkebb viták a’ véd­egylet fölött támadtak; voltak buzgó bajnokai azért küz­dők , hogy Heves megye is az alsótábla’ szellemében vég­­zésileg nyilván kijelentendő közpártolással siessen annak izmositására; azonban többen, részint mert ama’ egyesület­ben kislelküleg politicai rémeket kutatónak ’s annak socialis térről törvényhatóságira átviteléből pártviszályokat ’s keres­kedelmünkre káros repressaliákat jósolgatának, részint pe­dig azért mert — mikép’ mondák — alapszabályai, miknek felolvasásához kedv nem mutatkozott, még nem egészen ismeretesek , a’ megyei közpártfogást elmellőzni sürgetők ’s elégnek vélék, ha a’ megye’ régibb végzése, melly szerint szükségeit belföldi czikkekből pótolja, most megujittatik ’s minden néven nevezendő fogyasztásra sikeresen kiterjeszte­tik. ’S végre csakugyan ez értelemben mondatott ki a’ hatá­rozat.—Tisztújitási előkészületeink, mellyek a’ határnapot ’s ennek nyilvános kihirdetését tekintve, hála érte főispáni helytartónk’ gondoskodásának — szokottnál rövidebb időre kényszerittettek, most folynak javában, ’s ugyancsak more patria gözölg Pluto és Bac­hus’ oltára ásvány és növényor­szág temette áldozatunk’ ész és kebelhomályositó füst­jétől. Alispánokul a’ megye’ vagyon, polgári állás és ér­telmiségre nyomatékosabb színe főszolgabíró B—ésGy— lát és táblabiró P—ky M—est pártolja; másrészről F— G— gyürködzik, de hivatali társat maga mellé eddig nem találva, még mindig pár nélkül sose kesereg. Különös, hogy most ez utóbbi’ párthívei is úgy mint az elsőbbekéi, pártjelül a’ már két ízben győztes fehér kakastollat használják, holott egykor a’feketének voltának vitézei; de bizony, mi úgy hisz­­szük , hogy a’ fehér toll, hívebb, mint mellynek ékessége vin, a’ csapodár kakasnál, jelenleg is régi bajnokinak szol­gáland diadaljelül; különböztetésű­l a’B—és P—ky párt a’ fehértoll mellett piros, a’ F— G—ó kék szalagot hord. — Még csak néhány nap — az is pedig a’ legrövidebb téliek­ből — ’s piros vagy kék pecsét alatt veendi ön tudósításo­mat tisztválasztásunkról,akként a’mint e’ vagy ama’ szín le­­end diadalmas. — Lehne László, ZEMPLÉN megye nov. 28-án tartott közgyűlésében fel­olvasott végső jelentése az orsz.gyűlési követeknek. (Kö­zölhető részek.) Az országgyűlésnek végnapjairól tett jelentésünkből megtudták a’ tek. KK. és RR. törvényhozási munkálódásunk­­nak öszves eredményét. Előttünk feküsznek a’ királyi meg­erősítés alá bocsátott 13 törvények. Vannak e köztük nyo­matékosak? vannak e ollyanok, mellyek a’ kor, és szüksé­geinknek megfelelők ? vannak e ollyanok, mellyek előké­­szitendik ’s biztositandják nemzetünk’jövőjét, előhaladását? ítélje meg a’ nemzet, ítéljék meg a’ tek. KK. és RR.! — Mi azt hisszük, igen. — Első helyen áll ezek között a’ magyar nyelv ’s nemzetiség’ ügyében hozott törvény. Nemzetisé­günk, alapja, föltétele függetlenségünknek, nemzeti éle­tünknek. Nyelvünk legfőbb eszköze ’s rugója mindennek,— ezért féltékenyen őrzött legdrágább kincsünk. Ezért vívott e’ nemzet mindig, mert erős hitté vált annak tagjaiban azon meggyőződés, miszerint a’ nemzetiség’ tökéletes ’biztosítása nélkül minden lépés, mellyet a’haladás’terén teend, ingatag, sőt veszélyt hozó lehet létének, függetlenségének. És ha e’ nemes küzdelmek’ sora nem lenne följegyezve a’nemzettörté­­net’ lapjaira, a’maradék előtt egykor megfoghatlanok lennének fájdalmaink, megfoghatlan mind az, mi minket mindannyi­szor szóra és tettre hevített. íme­­ mi egy olly törvényt mu­tathatunk föl a’ tek. KKnak és RKnek, melly véleményünk szerint megszüntetheti a’ méltán létezett nemzeti aggodal­makat , mert nyelvünk valahára azon diplomaticai polezra emeltetett, melly őt egyedül illeti e’ honban, mit a’ közös honnak nem magyar ajkú lakosi se tagadhatnak el tőle, ha e’ magasztos szó fölött „haza“ az ő szivvérök is fölmele­gül, ha érzelmük nem szorítkozik csupán tűzhelyükre. — E’ törvény megnyugtató nem magyar ajkú polgártársainkra is, mert a’ nyelvről csak a’ közélet’ viszonyait illetőleg rendelkezik, és messziről sem érinti a’ magány , a’ családi köröket. E’ tekintetben megnyugtatóbb, ezért kivánatos­ lett volna az általános s rövid, mindent magában foglaló törvény. E’ helyen kell megemlítenünk, ’s röviden érintenünk horvátországgali viszonyainkat. A’ BRek’ táblájánál a’ ta­nácskozásokban használandó magyar nyelv iránti m. év jun. 20—ki határozatot, annak eredményét, ’s későbbi módosí­tását ismerik a’ tek RR.­ E’ kellemetlen ügyben történte­ket nem kívánjuk a’ tek. rendek’ emlékezetében fölmelegi­­teni. Mi azt hisszük, e’ határozat is meghozta a’ maga gyü­mölcsét. Az országgyűlésen egyedüli tanácskozási nyelv a’ magyar lett,’s ez törvénybe ment, csak a’ kapcsolt részek’ követeire tétetett kivétel, de ezekre is 6 év szabatott ha­táridőül. A’ bizonyosságban, az elhatározott időben van a’ nyereség. Az ország’ Rendei világosan csak Horvátország’ követeire nézve kívánták­­ó’ kivételt tétetni; — de ezt ki nem vívhatván, a’ „kapcsolt részek“ szokott kitétel ment törvénybe. A’ kapcsolt részek alatt törvényeink Horvát- Dal­mát­ és Tótországot értik. Horvátország—Verőcze, Pozsega és Szerém megyéket követeli Slavonia nevezet alá, mi ellen­ben a’ történet’ bizonyságára ’s törv.könyvünkre hivatkozva, e’három megyét Magyarországhoz tartozó, akármellyik tör­vényhatósághoz hasonló megyéknek állítjuk, mellyek az 1715: 92., 1741-ki 18-ik és 1751 : 23-ik törvényczikkek által, szintúgy mint a’Temes-bánsági megyék, és az er­délyi részek, mint Magyarországhoz tartozók visszacsatol­­tattak. A’ régi Slavonia most Horvátország hév alatt van, a’ régi Horvátországnak nagyobb része pedig most is török uralom alatt nyög, ’s­ a’ határörző vidékekben van. E’ kér­dés tehát, valamint ezen törvényben azon kifejezés , melly az ország’ határain belöli levelezésről szól, controversus , ’s megoldását a’ jövőtől várja. Mi azt tartjuk, hogy ezt az idő­től kell várnunk, mert e’ három megyének tettleges töké­letes visszacsatolása,­­ mi a’ báni hatóságnak és ezen há­rom megye’ Horvátországgak­ minden viszonyainak meg­szüntetésében állana — a’ kedélyek’ fölingerlésével ’s tő­­lünki végelidegenitésével történhetnek meg, a’ mi nem le­het érdekünkben. Erőszak’ útján nevelt kiterjesztése ’s na­gyítása egy országnak, nem növeli annak erejét, sőt zsib­­basztólag hat arra, mert csak a’ rokonszenv ’s érdek-egy­ség az , mi egy ország’ lakosit egész ’s egy nagy nemzetté képesíti ’s öszveolvasztja. Második helyen a’ vallás’ tárgyáról kell szólanunk. Az 1840-ki országgyűléséről föl nem terjeszthetett 5 pontok­ban foglalt sérelmek és kivánatok közül, csak egy ter­jesztetett föl, ’s ez az átmenet’ kérdése, melly is az or­szág’ rendeinek megelégedésére oldatott meg. E’ törvény által biztosítva van a’ lélekismeret’ szabadsága, kiviva a’ békekötésekben szentesített szabad vallás-gyakorlási jog. A’ többi érdekes kérdésekben, mellyek az utolsó két tör­vényhozás , ’s igy a’ haza’ drága idejét annyira fölemésztet­ték , végezért még ezúttal sem érheténk. — Történt ugyan némi közeledés, ’s a’ kérdés’ kiegyenlítését elősegítő intézkedés, — mint azt az előttünk fek­vő, a’ vegyes házasságokat érdeklő törvényből a’ te­kintetes KK. és RR. átlátni méltóztatnak, — ’s ha ezen tör­vények pontosan hajtatnak végre, ’s a’ különböző vallásbe­liek által lelkiismeretesen használtatnak, remélhető, hogy az ügy végképeni ’s tökéletes elintézést nyerend, és a’jö­vő törvényhozás a’ fent idézett békekötésekben kimondott szentesített vallásbeli egyenlőséget, viszonosságot és sza­badságot közboldogságunkra visszaállíthatja. Engedjék meg a’ tek. KK. és RR. ama’ pár rövid — de nagy fontosságú törvény felett igaz hazafius Örömünk’ nyil­vánítását , mellyeknek egész kiterjedésükben­ hozatala nem volt ugyan a’ tek. RRek’ akaratában, — de miután, a’ ne­messég’ dicsőségére legyen mondva, meghozattak — hisz­­szük, reméljük, a’ tek. KK. és RR. is megnyugvásukat fog­ók bennük találni. E’ két törvény sok emberbarátot ki­en­­gesztelend e’ hazában, sok a’ haza’ jövője felett elcsüggedt kedélyt felviditand, mert ama’ számos néposztálynak, melly eddig féltékenyen távolittatott el a’ haza’ jóvoltiból, kitűnő jogaiból,­­ megnyittattak a’ sorompók. Milly magasztos érzelem a’közös szeretett hazának szolgálhatni Smilly édes és megnyugtató ’s vonzó erő rejtezik a’ gondolatban, a’ tudat­ban , azon földből, mellyet erdédeinek könnye, verejtéke, vére áztatott, magáénak, édes tulajdonának nevezhetni. Ez ikertörvény a’ nemnemesek’ hivatal és birtokképességéröl szól. Egészítsük ki e’ kettőt, a’ harmadikkal, a’ választói képességgel; részesítsük a’ nemnemeseket a’ választói jo­gokban is; — adjunk nektek is befolyást a’ közös haza’ tör­vényhatósági ’s hozási ügyeiben is, és le lesz téve az alap a’ törvény előtti egyenlőségre, melly nélkül a’ status nem nyugszik jogalapon, ’s léte csak ingatag, mert polgárait nem köti össze egy érdek. Mit mondjunk a’ többi törvényekről ? A’ múlt ország­­­gyűlésen hozott váltótörvénykönyv ellen sok szó emelkedett az országban; a’ szigorú törvényeknek, pontos ’s rögtöni eljárásnak sok áldozatja lett a’lefolyt 3—4 évek alatt, de ezek inkább rendetlenségüknek, kényelmüségöknek, ’s in­gadozó financiális ’s gazdasági viszonyaiknak estek áldoza­tul; mert a’ pontos és szigorú igazság-kiszolgáltatás a’ ren­des, takarékos szorgalmas embert nem sújthatja, sőt ennek hasznára válhat, és csak hitelét s becsét emelheti. E’ tör­vények’ módosítására, nevezetesen a’ váltóképesség’ meg­szorítására több, de sükeretlen indítványok tétettek; — a’ törvényhozás e’ nemzet’ különben is csekély, hitelének végelenyésztetésére vezethető lépéseket kötelességének is­merte eltávoztatni, ezért e’ törvényekben semmi lényeges­ változás nem létetett. A’ mik törvénybe mentek, — va­lamint a’cse­tpöröket illetők is, — csak hasznosan hat­hatnak az egészre. — A’ tapasztalt hiányokat, csak reálhi­telünk’ emelése, teremtése pótolandja; a’ létező bajokat csak ez enyhitendi, ’s enyésztendi el. Ide tartozik ősiségi törvényeink’ módosítása, változtatása, — telek-könyvek’ behozatala, országos hitelegyesület’ alkotása. E’ tárgyak miért maradtak el, ’s miért nem történt irántok semmi ren­delkezés e’ törvényhozás által, alább, midőn elmaradt or­szággyűlési munkálatainkról szólandunk — h­­ondandjuk meg. — Megemlitendők még a’ közmunkák’ szabályozásáról, fu­tó-homokról , decretalis napok, ’s a’ hétszemélyes főtör­­vényszék’ husvétutáni törv.­szünete’ eltörléséről hozott tör­vények. Az első szükséges vala; mert ideje, hogy azon terhek, mellyek az adózók’ vállait nyomják, meghatározottak, ’s az országban mindenütt egyenlők legyenek; hasznos, mert ha szigorúan ’s lelkiismeretesen végrehajtatik, ezen munkái az adózóknak csupán közczélokra—hová kellett volna eddig is forditani o’! — lesznek felhasználva, és nem fognak többé magánosok, vagy egyes vidékek’ magányhasznára, országos ’s megyei közmunkálatok’ elmaradásával fordittatni, — ’s ez által végrehajtatandik elvégre mindenütt az országban, az ezen törvényben is idézett 1836-iki 36-ik, 1840-iki 10-ik t.czikk. A’második, futó-homokról szóló törvény az ipart mozdi­­tandja elő ; a’ harmadik az igazság’ kiszolgáltatását gyorsi­­tandja. Az e.gyűlési költségeket ezúttal is a’ nemesség vállalta magára, és hogy e’ teherböl ezután semmise nyomja a’ kü­lönben is terhelt adózót, megszüntettek az országgyűlési ingyen szállások is , ezeknek megfizetése törvény által té­tetnek az illetőknek kötelességükké. Ősi koronánk k­örzete két olly férfiúra bízatott, kik a’ nemzet’ bizalmát méltán megérdemlik, a’ választás a’ tek. Ki. és RR. előre kijelentett kívánsága szerint történt meg. íme ezekből áll e’ hosszúra terjedt országgyűlésen 18 hónapi munkálkodásaink’ összes eredménye! És kérdez­ni fogja a’ nemzet, kérdezni a’ t. KK. és RR. miért illy cse­kély sükere ennyi idő és költség-pazarlásnak ? ennyi re­ményteljes fáradozásnak, megfeszített erőködésnek? Hi­szen a’ kormány maga jött a’ nemzet’ elébe a’ reform’ me­zején, ezt tanúsítják a’ kir. előadások; mert nem foglaltat­nak e abba legfőbb kérdéseink, legsürgetőbb elintézést igénylő ügyeink ? Vagy igen! — A’ nemzet teljes örömmel ’s méltánylattal is fogadá ezen kir. előadásokat, tanúsítja ezt az ország’ RReinek válaszfölirata, ’s több törv.hatósá­­gok, azok között megyénk’ köszönő felirata is. A’ kir. elő­adásoknak nagyobb részét a’ RK és RR. elkésziték, sőt tár­­gyalák is, és mégsem mutathatnak sükert és eredményt ? Itt az ok, az akadály, a’ hiba sok helyen,—a’ RRben, a’ me­gyékben, az utasítási rendszerben, a’főRRben, az orsz.gyűlésének rendezetlen állásában, a’ követi tábla’ ny­om­a­tékt­a­lan­­ál­­­ás­á­b­a­n lé­tezik. Itt bajainknak legfőbb kútfeje. Ezen kell minde­nekelőtt segítenünk. Egész figyelmét ’s erejét a’ nem­zetnek ide kell irányoznunk. Rendezzük mindenekelőtt az országgyűlést. Hagyjuk abba a’collegial­is rend­szert, ös­zpontositsuk a’ dolgok’ vezeté­­sét egyes felelős személyek’ kezei között, különözzük el a’ köröket, ne halmozzunk ösz­­szeférhetlen tárgyakat egyesekre vagy testületekre. E’ nélkül nem lesz rend, egység, felelősség e’ hazában, ha­nem meg fog maradni minden a’ réginél. Felelősség’ hi­ánya a’ legmagasb tisztviselőknél, felelősség’ hiánya a’ 202* 861

Next