Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-12-19 / 414. szám
jait nagyon szerette isten* nevében csináltatni, e* törvény is végre nem hajtott társai’ sorába kívánta volna tenni, ha csak esztendeig is, míg hozzákészűlünk; de az ellenzék’ hatalmas föllépése e* szándékot megdöntötte. Minek következtében a’ közel ö’ öszveirása, mellyet megyénkben tizennégy küldöttség teljesítsen , azonnal elhatároztatok. Nagyobb és hosszasabb vita keletkezék az úrbéri telkek’ meghatározásánál. Nálunk is vagynak szabályozott helységek, mellyekben e’ kérdés feloldva van, és az összeíró küldöttség csalhatlan adatokat talál. De az illy helységek’ száma nem régió; mi hetedhét falu’ határain keresztül úgy leljük a’ birtokot, mintha szabályozási törvényünk nem is volna , vegyes dűlőkben ; ’s úgy leljük a’ földesúri ás jobbágyi viszonyokat, mintha az urbérnek hírét se hallották volna , rendezetlenül; vagy ha hírét hallották is, ez csak azon féltékenységben mutatkozik, mellyel kiki a’ maga birtokát minden úrbéri czímektöl megóvni iparkodik. E’ féltékenység mai gyűlésünkben ismét felemelte fejét. Voltak, kik a’ jobbágy’ kezében levő birtok’ jelen állapotját kivánák a’ szabályozatlan helyeken megrovatni; hiszen — mondának a’ féltékenyek’ bátorítására — a’ közerő’ öszszeirását minden évben ki kell egyenlíteni , következőleg ha a’ földesúr utóbb szabályozza határát, és azon birtok’ részét, melly a’ jobbágy’ kezében találtatva megrovatott, úrbéri után elveszi, azonnal az összeírásból kihagyandó leszen. De Rendeinket ez meg nem nyugtató, kik annyiszor kimondák már , hogy nem ismernek más úrbéri telkeket, mint mellyeket a’ teréziai úrbérben feljegyezve találnak. A’ többi telkek’lakosai, mint zsellérek fognak számíttatni a’ közerő’ lajstromában. Ez természetesen a’ közerőt leapasztani fogja, ’s mi mégis örvendünk a’jövendőnek,mellyet e’ szabályzat — az összeírás bármelly tökéletlen alapoknál fogva történjék — elő fog idézni. Mert a’ közmunkának eddig nem volt rende , és határa; ’s a’ mi közerőnk alig csinált egyebet, mint töltéseket a’ Szamos és Tisza’ vidékeinek, és csatornákat közbirtokosságoknak,— az utakra nem jutott sem erő sem idő. ’S úgy utaztunk végetlen kínnal és kárral, ’s roszaltuk után és útfélen a’ nem-fizetők’ seregét, mig ők mindent egyre- másra a’ tisztviselők’ nyakába vetettek , kik nem tudják megcsináltatni az utat és hidat. Az állapot megváltoztatva van. A’töltéseket, vizi munkákat, csatornákat ezentúl ők, akik hasznát veszik, csinálják magok ; ez embereinket önnön javakról fogja felvilágosítani, és a’ közhaza’ terhei’ együttviselésének igazságáról fogja lassan kint meggyőzni, mig másrészről a’ közerő, melly most igy neveztetik, czélirányos munkarendszer mellett, utaink’ ábrázatját megváltoztatandja. (Folytatása köv.) HETESBŐL. Decemb. 12-én 1844. Kilenczedikén kinyílt, ’s már tegnap be is zárt évnegyedes közgyűlésünk a’ milly rövid év’ olly népes vala; a’ november’ 30. f. hónap’ 16-ra kitűzött tisztujitás’ mozgalmai, követeink’ végső beszámolása , ’s rég’ nélkülözött főispán-helyettesi elnöklet valónak a’ népesités’ tényezői. A’ szőnyegen forgott tárgyakról mint fontosabb érdeket nem nyújtó helyhatóságunk körüekről részletesen nincs mit írnom. Követeink, kik iránti meleg vonzalmunk’s megelégedésünket fáklyás zene ’s üdvözlő beszéd’ kíséretében már előbbi este hangosan tanusitánk. Írásba foglalt végjelentéseket szóval tett előadásaikkal kisérték; az alsóház’ szabadelvű többsége’ szellemében fejtegetvén az iménti hongyülés’ folyamát, eredményit, ’s egyszersmind ugyan azon szempontokból kiindulva adák elő nézeteiket az ösvégre nézve, mellyen a’ jövő országyűlési idő közt a’ törvényhatóságoknak hazánk’ üdvében haladniok kell; különösen pedig a’ társas élet’ teréni hatályos működésre hívanak fel. — Erre szives harsány éljenek közt követeink’ általános eljárásának közhelyeslése ’s buzgó fáradozásaik’ nyilvános elismerése jegyzőkönyvileg kimondatni egy szív ’s lélekkel rendeltetett. E’ követi előterjesztések’ folytán több szónok szóla elv és modorra nézve megosztva a’ bennök kifejtett nézeteket,mikép’ a’ múlt, úgy jövőre tekintve, mig mások kormány ’s főtáblát védő szónoklataikat hallaták. Legtartósb ’s élénkebb viták a’ védegylet fölött támadtak; voltak buzgó bajnokai azért küzdők , hogy Heves megye is az alsótábla’ szellemében végzésileg nyilván kijelentendő közpártolással siessen annak izmositására; azonban többen, részint mert ama’ egyesületben kislelküleg politicai rémeket kutatónak ’s annak socialis térről törvényhatóságira átviteléből pártviszályokat ’s kereskedelmünkre káros repressaliákat jósolgatának, részint pedig azért mert — mikép’ mondák — alapszabályai, miknek felolvasásához kedv nem mutatkozott, még nem egészen ismeretesek , a’ megyei közpártfogást elmellőzni sürgetők ’s elégnek vélék, ha a’ megye’ régibb végzése, melly szerint szükségeit belföldi czikkekből pótolja, most megujittatik ’s minden néven nevezendő fogyasztásra sikeresen kiterjesztetik. ’S végre csakugyan ez értelemben mondatott ki a’ határozat.—Tisztújitási előkészületeink, mellyek a’ határnapot ’s ennek nyilvános kihirdetését tekintve, hála érte főispáni helytartónk’ gondoskodásának — szokottnál rövidebb időre kényszerittettek, most folynak javában, ’s ugyancsak more patria gözölg Pluto és Bachus’ oltára ásvány és növényország temette áldozatunk’ ész és kebelhomályositó füstjétől. Alispánokul a’ megye’ vagyon, polgári állás és értelmiségre nyomatékosabb színe főszolgabíró B—ésGy— lát és táblabiró P—ky M—est pártolja; másrészről F— G— gyürködzik, de hivatali társat maga mellé eddig nem találva, még mindig pár nélkül sose kesereg. Különös, hogy most ez utóbbi’ párthívei is úgy mint az elsőbbekéi, pártjelül a’ már két ízben győztes fehér kakastollat használják, holott egykor a’feketének voltának vitézei; de bizony, mi úgy hiszszük , hogy a’ fehér toll, hívebb, mint mellynek ékessége vin, a’ csapodár kakasnál, jelenleg is régi bajnokinak szolgáland diadaljelül; különböztetésűl a’B—és P—ky párt a’ fehértoll mellett piros, a’ F— G—ó kék szalagot hord. — Még csak néhány nap — az is pedig a’ legrövidebb téliekből — ’s piros vagy kék pecsét alatt veendi ön tudósításomat tisztválasztásunkról,akként a’mint e’ vagy ama’ szín leend diadalmas. — Lehne László, ZEMPLÉN megye nov. 28-án tartott közgyűlésében felolvasott végső jelentése az orsz.gyűlési követeknek. (Közölhető részek.) Az országgyűlésnek végnapjairól tett jelentésünkből megtudták a’ tek. KK. és RR. törvényhozási munkálódásunknak öszves eredményét. Előttünk feküsznek a’ királyi megerősítés alá bocsátott 13 törvények. Vannak e köztük nyomatékosak? vannak e ollyanok, mellyek a’ kor, és szükségeinknek megfelelők ? vannak e ollyanok, mellyek előkészitendik ’s biztositandják nemzetünk’jövőjét, előhaladását? ítélje meg a’ nemzet, ítéljék meg a’ tek. KK. és RR.! — Mi azt hisszük, igen. — Első helyen áll ezek között a’ magyar nyelv ’s nemzetiség’ ügyében hozott törvény. Nemzetiségünk, alapja, föltétele függetlenségünknek, nemzeti életünknek. Nyelvünk legfőbb eszköze ’s rugója mindennek,— ezért féltékenyen őrzött legdrágább kincsünk. Ezért vívott e’ nemzet mindig, mert erős hitté vált annak tagjaiban azon meggyőződés, miszerint a’ nemzetiség’ tökéletes ’biztosítása nélkül minden lépés, mellyet a’haladás’terén teend, ingatag, sőt veszélyt hozó lehet létének, függetlenségének. És ha e’ nemes küzdelmek’ sora nem lenne följegyezve a’nemzettörténet’ lapjaira, a’maradék előtt egykor megfoghatlanok lennének fájdalmaink, megfoghatlan mind az, mi minket mindannyiszor szóra és tettre hevített. íme mi egy olly törvényt mutathatunk föl a’ tek. KKnak és RKnek, melly véleményünk szerint megszüntetheti a’ méltán létezett nemzeti aggodalmakat , mert nyelvünk valahára azon diplomaticai polezra emeltetett, melly őt egyedül illeti e’ honban, mit a’ közös honnak nem magyar ajkú lakosi se tagadhatnak el tőle, ha e’ magasztos szó fölött „haza“ az ő szivvérök is fölmelegül, ha érzelmük nem szorítkozik csupán tűzhelyükre. — E’ törvény megnyugtató nem magyar ajkú polgártársainkra is, mert a’ nyelvről csak a’ közélet’ viszonyait illetőleg rendelkezik, és messziről sem érinti a’ magány , a’ családi köröket. E’ tekintetben megnyugtatóbb, ezért kivánatos lett volna az általános s rövid, mindent magában foglaló törvény. E’ helyen kell megemlítenünk, ’s röviden érintenünk horvátországgali viszonyainkat. A’ BRek’ táblájánál a’ tanácskozásokban használandó magyar nyelv iránti m. év jun. 20—ki határozatot, annak eredményét, ’s későbbi módosítását ismerik a’ tek RR. E’ kellemetlen ügyben történteket nem kívánjuk a’ tek. rendek’ emlékezetében fölmelegiteni. Mi azt hisszük, e’ határozat is meghozta a’ maga gyümölcsét. Az országgyűlésen egyedüli tanácskozási nyelv a’ magyar lett,’s ez törvénybe ment, csak a’ kapcsolt részek’ követeire tétetett kivétel, de ezekre is 6 év szabatott határidőül. A’ bizonyosságban, az elhatározott időben van a’ nyereség. Az ország’ Rendei világosan csak Horvátország’ követeire nézve kívántákó’ kivételt tétetni; — de ezt ki nem vívhatván, a’ „kapcsolt részek“ szokott kitétel ment törvénybe. A’ kapcsolt részek alatt törvényeink Horvát- Dalmát és Tótországot értik. Horvátország—Verőcze, Pozsega és Szerém megyéket követeli Slavonia nevezet alá, mi ellenben a’ történet’ bizonyságára ’s törv.könyvünkre hivatkozva, e’három megyét Magyarországhoz tartozó, akármellyik törvényhatósághoz hasonló megyéknek állítjuk, mellyek az 1715: 92., 1741-ki 18-ik és 1751 : 23-ik törvényczikkek által, szintúgy mint a’Temes-bánsági megyék, és az erdélyi részek, mint Magyarországhoz tartozók visszacsatoltattak. A’ régi Slavonia most Horvátország hév alatt van, a’ régi Horvátországnak nagyobb része pedig most is török uralom alatt nyög, ’s a’ határörző vidékekben van. E’ kérdés tehát, valamint ezen törvényben azon kifejezés , melly az ország’ határain belöli levelezésről szól, controversus , ’s megoldását a’ jövőtől várja. Mi azt tartjuk, hogy ezt az időtől kell várnunk, mert e’ három megyének tettleges tökéletes visszacsatolása, mi a’ báni hatóságnak és ezen három megye’ Horvátországgak minden viszonyainak megszüntetésében állana — a’ kedélyek’ fölingerlésével ’s tőlünki végelidegenitésével történhetnek meg, a’ mi nem lehet érdekünkben. Erőszak’ útján nevelt kiterjesztése ’s nagyítása egy országnak, nem növeli annak erejét, sőt zsibbasztólag hat arra, mert csak a’ rokonszenv ’s érdek-egység az , mi egy ország’ lakosit egész ’s egy nagy nemzetté képesíti ’s öszveolvasztja. Második helyen a’ vallás’ tárgyáról kell szólanunk. Az 1840-ki országgyűléséről föl nem terjeszthetett 5 pontokban foglalt sérelmek és kivánatok közül, csak egy terjesztetett föl, ’s ez az átmenet’ kérdése, melly is az ország’ rendeinek megelégedésére oldatott meg. E’ törvény által biztosítva van a’ lélekismeret’ szabadsága, kiviva a’ békekötésekben szentesített szabad vallás-gyakorlási jog. A’ többi érdekes kérdésekben, mellyek az utolsó két törvényhozás , ’s igy a’ haza’ drága idejét annyira fölemésztették , végezért még ezúttal sem érheténk. — Történt ugyan némi közeledés, ’s a’ kérdés’ kiegyenlítését elősegítő intézkedés, — mint azt az előttünk fekvő, a’ vegyes házasságokat érdeklő törvényből a’ tekintetes KK. és RR. átlátni méltóztatnak, — ’s ha ezen törvények pontosan hajtatnak végre, ’s a’ különböző vallásbeliek által lelkiismeretesen használtatnak, remélhető, hogy az ügy végképeni ’s tökéletes elintézést nyerend, és a’jövő törvényhozás a’ fent idézett békekötésekben kimondott szentesített vallásbeli egyenlőséget, viszonosságot és szabadságot közboldogságunkra visszaállíthatja. Engedjék meg a’ tek. KK. és RR. ama’ pár rövid — de nagy fontosságú törvény felett igaz hazafius Örömünk’ nyilvánítását , mellyeknek egész kiterjedésükben hozatala nem volt ugyan a’ tek. RRek’ akaratában, — de miután, a’ nemesség’ dicsőségére legyen mondva, meghozattak — hiszszük, reméljük, a’ tek. KK. és RR. is megnyugvásukat fogók bennük találni. E’ két törvény sok emberbarátot kiengesztelend e’ hazában, sok a’ haza’ jövője felett elcsüggedt kedélyt felviditand, mert ama’ számos néposztálynak, melly eddig féltékenyen távolittatott el a’ haza’ jóvoltiból, kitűnő jogaiból, megnyittattak a’ sorompók. Milly magasztos érzelem a’közös szeretett hazának szolgálhatni Smilly édes és megnyugtató ’s vonzó erő rejtezik a’ gondolatban, a’ tudatban , azon földből, mellyet erdédeinek könnye, verejtéke, vére áztatott, magáénak, édes tulajdonának nevezhetni. Ez ikertörvény a’ nemnemesek’ hivatal és birtokképességéröl szól. Egészítsük ki e’ kettőt, a’ harmadikkal, a’ választói képességgel; részesítsük a’ nemnemeseket a’ választói jogokban is; — adjunk nektek is befolyást a’ közös haza’ törvényhatósági ’s hozási ügyeiben is, és le lesz téve az alap a’ törvény előtti egyenlőségre, melly nélkül a’ status nem nyugszik jogalapon, ’s léte csak ingatag, mert polgárait nem köti össze egy érdek. Mit mondjunk a’ többi törvényekről ? A’ múlt országgyűlésen hozott váltótörvénykönyv ellen sok szó emelkedett az országban; a’ szigorú törvényeknek, pontos ’s rögtöni eljárásnak sok áldozatja lett a’lefolyt 3—4 évek alatt, de ezek inkább rendetlenségüknek, kényelmüségöknek, ’s ingadozó financiális ’s gazdasági viszonyaiknak estek áldozatul; mert a’ pontos és szigorú igazság-kiszolgáltatás a’ rendes, takarékos szorgalmas embert nem sújthatja, sőt ennek hasznára válhat, és csak hitelét s becsét emelheti. E’ törvények’ módosítására, nevezetesen a’ váltóképesség’ megszorítására több, de sükeretlen indítványok tétettek; — a’ törvényhozás e’ nemzet’ különben is csekély, hitelének végelenyésztetésére vezethető lépéseket kötelességének ismerte eltávoztatni, ezért e’ törvényekben semmi lényeges változás nem létetett. A’ mik törvénybe mentek, — valamint a’csetpöröket illetők is, — csak hasznosan hathatnak az egészre. — A’ tapasztalt hiányokat, csak reálhitelünk’ emelése, teremtése pótolandja; a’ létező bajokat csak ez enyhitendi, ’s enyésztendi el. Ide tartozik ősiségi törvényeink’ módosítása, változtatása, — telek-könyvek’ behozatala, országos hitelegyesület’ alkotása. E’ tárgyak miért maradtak el, ’s miért nem történt irántok semmi rendelkezés e’ törvényhozás által, alább, midőn elmaradt országgyűlési munkálatainkról szólandunk — hondandjuk meg. — Megemlitendők még a’ közmunkák’ szabályozásáról, futó-homokról , decretalis napok, ’s a’ hétszemélyes főtörvényszék’ husvétutáni törv.szünete’ eltörléséről hozott törvények. Az első szükséges vala; mert ideje, hogy azon terhek, mellyek az adózók’ vállait nyomják, meghatározottak, ’s az országban mindenütt egyenlők legyenek; hasznos, mert ha szigorúan ’s lelkiismeretesen végrehajtatik, ezen munkái az adózóknak csupán közczélokra—hová kellett volna eddig is forditani o’! — lesznek felhasználva, és nem fognak többé magánosok, vagy egyes vidékek’ magányhasznára, országos ’s megyei közmunkálatok’ elmaradásával fordittatni, — ’s ez által végrehajtatandik elvégre mindenütt az országban, az ezen törvényben is idézett 1836-iki 36-ik, 1840-iki 10-ik t.czikk. A’második, futó-homokról szóló törvény az ipart mozditandja elő ; a’ harmadik az igazság’ kiszolgáltatását gyorsitandja. Az e.gyűlési költségeket ezúttal is a’ nemesség vállalta magára, és hogy e’ teherböl ezután semmise nyomja a’ különben is terhelt adózót, megszüntettek az országgyűlési ingyen szállások is , ezeknek megfizetése törvény által tétetnek az illetőknek kötelességükké. Ősi koronánk körzete két olly férfiúra bízatott, kik a’ nemzet’ bizalmát méltán megérdemlik, a’ választás a’ tek. Ki. és RR. előre kijelentett kívánsága szerint történt meg. íme ezekből áll e’ hosszúra terjedt országgyűlésen 18 hónapi munkálkodásaink’ összes eredménye! És kérdezni fogja a’ nemzet, kérdezni a’ t. KK. és RR. miért illy csekély sükere ennyi idő és költség-pazarlásnak ? ennyi reményteljes fáradozásnak, megfeszített erőködésnek? Hiszen a’ kormány maga jött a’ nemzet’ elébe a’ reform’ mezején, ezt tanúsítják a’ kir. előadások; mert nem foglaltatnak e abba legfőbb kérdéseink, legsürgetőbb elintézést igénylő ügyeink ? Vagy igen! — A’ nemzet teljes örömmel ’s méltánylattal is fogadá ezen kir. előadásokat, tanúsítja ezt az ország’ RReinek válaszfölirata, ’s több törv.hatóságok, azok között megyénk’ köszönő felirata is. A’ kir. előadásoknak nagyobb részét a’ RK és RR. elkésziték, sőt tárgyalák is, és mégsem mutathatnak sükert és eredményt ? Itt az ok, az akadály, a’ hiba sok helyen,—a’ RRben, a’ megyékben, az utasítási rendszerben, a’főRRben, az orsz.gyűlésének rendezetlen állásában, a’ követi tábla’ nyomatéktalanálásában létezik. Itt bajainknak legfőbb kútfeje. Ezen kell mindenekelőtt segítenünk. Egész figyelmét ’s erejét a’ nemzetnek ide kell irányoznunk. Rendezzük mindenekelőtt az országgyűlést. Hagyjuk abba a’collegialis rendszert, öszpontositsuk a’ dolgok’ vezetését egyes felelős személyek’ kezei között, különözzük el a’ köröket, ne halmozzunk öszszeférhetlen tárgyakat egyesekre vagy testületekre. E’ nélkül nem lesz rend, egység, felelősség e’ hazában, hanem meg fog maradni minden a’ réginél. Felelősség’ hiánya a’ legmagasb tisztviselőknél, felelősség’ hiánya a’ 202* 861