Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-12-19 / 414. szám
legalsóbb tisztviselőnél is. És végre is az olly sokszor emlegetett „semmit rólunk nélkülünk“ megyékben és orszgyülésen puszta hangos szavaknál, szép álomnál nem leend egyéb! De hogy mindez világosan kitüntethessék , tegyünk egy visszapillantást az orsz.gyülés’ folyamára, vizsgáljuk ’s adjuk elő a’ történtek’ rövid vázlatát. Az orsz.gyülés’ kezdetével öt kerületi választmány küldetett ki, ’s a’ legfontosb ’s mindenekelőtti elintézést’ igénylő tárgyak’ kidolgozásával bízatott meg. Ilyen előleges tárgyak közé soroztatott a’ sz. kir. városok’ elrendezése ’s orszgyűlési szavazata, a népnevelés és kereskedés’ ügye , — a’ kir. városok’ ügyével megbizott ker. választmányhoz utasíttatott a’ szabad kerületek ’s községek’ rendezése is. A’ megyei választó és tanácskozó gyűlések’ czélszerűbb rendezése , az ősiségi törvények’ átvizsgálása ’s kijavítása. Későbben bányatörvénykönyv’ kidolgozása. Ezeken kívül két orsz. választmány neveztetett, egyik az országos sérelmek és kivonatok’ összeszedésére ’s szerkesztésére, másik az orsz.gyűlési szállások’ tárgyában. Későbben a’ 3-ik az ország’ közszükségeinek miképeni fedezése’ érdemében. — Ez alatt a’ rendes ülésekben a’ következők tárgyaltattak: a’ kir. előadásokra válaszfölirat, mellyhez csatoltatták az ország’ előleges sérelmeit és kivánatait, a’ Részek’ tettleges visszacsatolását, ’s Kövárvidékének meg nem hivatását tárgyazó, — a’ múlt orsz.gyülésről fölterjesztett vallást érdeklő törvényjavaslatokra múlt év jul. 6-kán érkezett ki nem elégítő kir. válaszra szerkezeti felírások. Ezek jul. 12-kén terjesztettek föl. Az orsz.gyülésnek kiegészítési kérdése a’ magyar nyelv ’s nemzetiség’ ügye, a’ vallásbeli sérelmek és kivánatok, mellyek a’ múlt orsz gyűlésen föl nem terjesztethettek , a’ szólásszabadság iránt múltkor készült felírás’ sürgetése, orsz.gyülési újság, kerületi naplók’ kinyomatása, a’ turopolyai sérelem, Fehér megyei nemesek’ folyamodása, az orsz.gyülésnek Pestre leendő áttétele. Ezen munkálatok kinyomatás végett csak jul. 5-kén adathattak be, tehát az orsz.gyülés’ kezdetétől csaknem két hónap múlva. A’ megyékkel is szinte csak az orsz.gyülés alatt közöltetvén, a’szükséges utasítások’ hiánya miatt e’ tárgyak csak későn vétethettek tanácskozás alá, nevezetesen a’ büntetőtörvénykönyv csak aug. 17-kén, tehát csak a’harmadik hónapban. — Az eljárásról szóló 11-dik rész iránt, miután az esküszékek’ létesítése elvben el nem fogadtatott, az I. III. rész feletti kölcsönös értekezések sem vezethettek eredményhez. Ezekből álljék meg a’ t. RR., miért nem történt e’ tárgyban semmi az országgyűlésen. Egyrészről a’ fent érintett azon körülmény, hogy e’ munkálat az országgyűlése előtt ki nem nyomtattatott, a’ megyékkel nem közöltetett; — másrészről a’kötelező részletes utasitások. A’ katonai élelmezés és szállásolás’ megszüntetése’ tárgyában 1840-ben kiküldött országos választmány’ munkálata September’ végén vétethetvén tanácskozás alá, az első fölterjesztés ez ügyben csak február’ 28-án tétethetett. Az erre érkezett kir. válaszban kiküldettek ugyan a’ kívánt kir. biztosok, de nem lévén semmi vég-egyezkedésre megbízva, felhatalmazva, az ország’ Rendei voltak kénytelenek az elsőlépést, az egyezkedésre megtenni, egy millió pftot ajánlván , az adózónak a’ katonai élelmezés és szállásolásból eredő nyomasztó terhei’ megváltása’ fejében. — Fels. királyunk elfogadá ugyan az ajánlott egy millió pstot alapul, de — az egész ügy’ végelintézése a’jövő országgyűlésére ha- mutatott. A’ Duna,Tisza ’s egyéb folyóink’ szabályozásának szükségét már régóta érzi, óhajtja az ország. E’ tárgy most már másod ízben van a’ k. előadásokban, de előmunkálatok, tervek, költségvetés nélkül, mit tehet ebben az orsz.gyülés?! (Folytatása köv.) BÁCSBÓL, dec. 12-én. Évnegyedes közgyűlésünk tart, és folynak a’ tiszti tudósítások; valóban érdekesek, méltánylást igénylők; de hogy sokaknak mákonyiznek, ’s hősi szerzetes-szélesztésre, arról ki tehet? — íme csodálatos ! Bátran haladtunk szabad kir. Zombor városába , ’s egy kis borda- vagy gerinczzuzást fel sem véve, most, mivel az ég kemény úttal megáldott, a’ sorompótól be a’ megyeházig nem egy óra alatt, mint más decemberekben, — berobogtunk. — Zombor maga egy czikkre érdemes. — Tudnivaló pedig, hogy nekünk is vannak utaink, lombardi, és hollandi modorban pompásan készitvék, Bácskát hosszába keresztbe metszők, hogy szinte örömében repes a’ lélek rájtokra, hanem rémítő ellenség megevéssel fenyegeti őket t. i. ama’ kis állatkák, a’ molyok’ tábora, minthogy a’ macadamizáltak csak papiroson vannak; — ’s miért vannak csak itt? azért, mert egy vakmerő szabadelvű merészlé indítványozni , hogy azok’ létrehozásához ne csak a’ szegény adózó, hanem a’ nemadózó is járuljon. — És jövének sokan , — és hétfőn megtölték a’ termet a’ nem hívottak , és választottak; — valának pedig ezek közt sokan, kik kaputól nem viselőnek, és az ő keblökben gyanú rejlők ; — várakoztattak, és vártak hallani követi tudósítást, tisztválasztásról, tisztesbek’ szavazatáról, és másokról; ’s mindezek elmaradónak, ’s helyökbe tárgykerült fontos, és ez vala a’ „bús.“ — A’ tisztelt elnök alispán jelentvén t imikép’ a’ követurak’ tudósításai készen nem lévén, máskor — hihetőleg jövő január hó’ 13-kán tartandó közgyűlésen, — fognak beadatni; — a’ nemesek’ összeírása be nem fejeztetvén, a’ tisztválasztás’ idejéről bizonyost mitsem mondhatni, — ezután a’ marhahús’ ára szabatott meg. — Beadta ez alkalommal Latinovics Móricz szolgabiró hivataláróli leköszönését, ’s „éljen“ között elfogadtatott. — Furcsa kis „éljen“! — Valóban kár érette, mert buzgó tisztviselő volt; egy hibát találtak mégis benne sokan, azt t. i. hogy a’jobbágytelken lakó nemeseknek, az adóval tartozóknak nem akart pardonirozni. — — Egyéb tárgyak, rögtönitéleti biráskodhatásra újólag engedelem kéretik , mivel olly gonoszul állunk, hogy ott, hol nappal akasztanak, következő éjjel a’ tolvajok dacapóznak.— Szabadalmas Baja m.város’ kapitánya két nemest, mivel esküvőről jőve lövöldözéseik által a’ lakosokat rémülésbe hozták , katonai erő’ segítségével elfogatván, ’s e’ miatt a’ panasz itt szőnyegre kerülvén, a’ baloldalon egyik ó bajnok a’ Partis 1-ae 9-eson ejtett horpasztást bús hangon panasztá; — a’ másik részen „többektől körül károgott“ Z. J. az irtózatos tűz által csak imént koldusbotra jutott bajai polgárok’ közbátorságát fődolognak nyilvánítva, helyessé a’ kapitány’ tettét; e’ nézetet „politialis rendszer“ tekintetéből pártoló egy fiatal szónok. De jaj neki, mert a’ 9-es’ hőse olly tekintettel, minőről az indus kigyóbüvészek bővebben regélhetnének, — feleletre vonó a’ vakmerőt, idézze a’ törvényt, melly azt rendeli, hogy a’ nemes kicsapongó’ megzabolázása végett a’városhoz kelljen folyamodni? — és valóban a’ fellegvárba szorított fiatal ügyvéd tán capitulál is, ha Z. J. segítségére nem jó, e’ kérdést intézvén az üldözőhöz: „hát az, kinek házán mázolásokat vittek véghez , nádját huzgálták ’stb. kihez folyamodott?“ — és e’ varázsszavak, kevesektől értettek, lefegyverzék a’ támadót, és borzasztó csend jön.—Még egyet,— mondaték: mikép’ a’ városi pandúrt egyik nemes kulacscsal úgy főbe fujtá, hogy azt a’ vér elborította; — ezen állításra egy másik megjegyzé: „hogy az nem vér, hanem vörös bor volt.“ — Választmány neveztetett ki a’ történtek’ megvizsgálására. — Közbevetőleg arról, minő sors vár nálunk egy fiatal szónokra, ’s milly erősnek kell lennie, hogy ama’ pillantásokat, és rettentő huzogatásokat mérges nyirkaként kiállhassa , — máskor többet. — Vitatkozás történt továbbá arról: a’ szolgabiró uriszéken lévén törvényes bizonyságkép’, köteles e a’ jegyzőkönyvet aláírni , bár tudja, miként abban nem törvényszerinti határozat is foglaltatik? — Igen is , minthogy egyedül azt bizonyítja, a’ mi történt, akár törvényszerüek legyenek az uriszék’ végzései, akár nem. — Első nap még nagy számú felsőbb parancsok, és intézvények magánügyekben érkezettek , olvastattak fel. — Másnap a’ tiszti tudósítások között előkerültek a’ bácsi kincstári uradalmakban létező árvák’ vagyona’ kezelését érdeklő nyomtatott szabályok, mellyek hosszadalmasságuk miatt az illető számadók által nem értetvén, majd azok’ foglalatjával a’községek meg nem barátkozhatván, azok ellen a’ megyéhez folyamodtak; — minélfogva azoknak megrostálása végett választmány küldetett ki. 2 00 .x. Vegyes közlemények POZSONY, dec. 9-kén, 1844. A’ pozsonyi német újság’ melléklapja „Pannónia“ f. e., dec. 7-ről, olly értesítést ad a'pozsonyi veidriczvölgyi vá 11alatról,a mellynek kiegészítésre van szüksége, minthogy abban ezen vállalat’ szellemi alkotója List Fridrik tanár, csupán, mint egy részvényes emlittetik. — Igaz ugyan, hogy már ez előtt is gyakran értekeztek arról nehány értelmes férfiak Pozsonyban, hogy e’ völgyben igen sok javítást lehetne tenni, egy ott már előbb is létezett, de emlékezetet felülmúló idő előtt ismét elromlott tónak újra helyreállítása által; azonban olly tervről, mint a’ mostani, soha szó sem volt, mig Liszt, köztünk meg nem jelent azon szándékkal, hogy Magyarországban műiparos — és egyszersmind földmivelő-gyarmatokat alapítson.— Ölet Schönbauer orvos az említett völgybe minap bevitte, olly sejtelemmel, hogy List t. ott feltalálandja, a’ mit keres. És valóban alig nézett szét List t. e’ völgyben , már nyilvánitá, hogy itt igen jeles alkalom van nagyobbszerű malomgépek’ felállítására, ’s még ezenkívül elég tér és vizerő nyerhető arra is, hogy Pozsony városa a’ legszükségesebb iparüzlettel is elláttassék. Ez olly vállalat, melly eszélyes és jómódon végrehajtatván, nemcsak a’ vállalkozóknak nagy osztalékokat ígér tőkepénzeik után, hanem még Pozsony városának is műipari tetemes emelkedést jósol, ’s ezenfelül egész Magyarországnak is nagy példányul szolgálhatna. — E’ nyilatkozás’ következtében több tekintélyes pozsonyi polgárok, köztök Schönbauer és Maier orvosok, Medveczky és Zechmeister urak egyesültek olly czélból, hogy e’ vállalatot előkészítsék. Főleg azonban Lisz. czélszerű vezetésének köszönhetni nemcsak a’ megvevések és aláírás’ sikerülését , hanem azon eszélyes működési tervet is, melly szerint a’ társaság tovább is eljárni akarni látszik; ugyanis Liszt. értesité a’ pozsoni urakat a’ felöl, miként szokás Északamerikában hasonló esetekben cselekedni, hogy egyrészről a’ telkek’ árának felszállása — melly egymástkövető (successiv) megvételeknél támadni szokott — kikerültessék, másrészről a’ társaság teljesen biztosittassék arról , hogy az egyenkénti telekbirtokosok önfejűsége, vagy haszonlesése által, saját tervének tökéletesítésében gátoltatni, ’s e’ miatt nagy károkat szenvedni nem fog. Ezek’ következtében azt javaslá Lisz., hogy mindegyik malomtelek’ megvevésére a’társaságnak más más tagja bizassék meg, kik a’ birtokosokkal megalkudván , mindegyikkel egy fel s tételes (eventuell) szerződést kössenek, melly szerint az eladó ugyan tartozik azon órától fogva a’ szerződésnek sorosan állani, de a’ vevőnek joga legyen azt egy bizonyos határidő alatt, vagy teljesen érvényesíteni, vagy egészen megszüntetni. Ezen eszélyes intézkedésnek köszönhetni az ép’ olly gyors, mint jutányos megszerzését minden e’ vállalathoz szükséges földeknek és malmoknak. — Miután mindezek meglettek szerezve, Liszt. a’ részvényaláírás iránti tervét adá elő, ’s azt javaslá, hogy a’ részvényeknek egy nagy része pozsonyi tekintélyes, vagy a’tárgy iránt különösben érdeklett polgárok közt osztassák fel. — Továbbá neki köszönhetni azon czélszerű javaslatot is, melly szerint eleinte semmi nagy és költséges uj műmalmok ’s vizi müvek nem lennének felállitandók, hanem csak a’ már létező malmok közül kellene nehányat úgy kiigazitni, hogy azokon évenkint mintegy 100,000 mázsa legfinomabb műlisztet lehessen készitni. — Ekkép’ a’ vállalat pénzügyileg is biztos lábra állittatik, ’s még elég öszveg marad a’ 300,000 pft. részvény-tőkepénzböl arra is , hogy gabona és liszt-kereskedés is nagyban űzethessék. Ha ekkép’ a’ társaság magának szembetűnő osztalékokat eszközlött, ’s a’ szükséges tapasztalatokat is megszerzette, akkor lesz ideje, hogy nagyobbszerű működések létesittessenek. A’ malmok’ kijavításánál, ’s újak’ készítésénél pedig arra kell ügyelni, hogy azok a’ völgyszorosba tétessenek, mert ezekhez nem kivántatnak nagyszámú munkások; azon vizerők ellenben, mellyeknek közelében nagyobb mivelhető földterek találtatnak , leendő gyárak’ telepéül hagyassanak fel , minthogy ezekhez sok munkás kívántatik. Végre még az által is nevezetesen elősegélő List. az aláírás’ sikerülését, hogy nemcsak 25.000 pftot irt alá maga’részére, hanem azt is nyilvánitá, hogy mindazon részvények’ eladását is magára vállalja, mellyek az aláírás’első napján le nem foglaltatnak. úgy hallik : Liszt. késznek nyilatkozott, hogy a’ vállalat’értelmileges vezetését, miként eddig is vitte , továbbra is, azaz a’ vállalat’ működésbehozásának első évében felvállalná. — ’s nem lehet kétkedni, hogy a’ részvényesek ezen ajánlatot örömmel elfogadják. — NÉMI ÉSZREVÉTELEK Hunfalvyur’ figyelmeztetésére természettani szavaink’ ügyében. A’ tárgy, mellyet H. ur megpendített, valóban nagyobb figyelmet igényel, hogysem azt többen meg ne vitassák; mert ha volt valaha, úgy jelenleg bizonyára nagy szüksége van sok szógyártónak a’ tanműszavak’ képzésénél bölcs tanácsra, nehogy a’ már szinte tulságig harapózó szófaragásmania bennünket babilóniai zavarba vezessen. Bölcsen mondá am a’nagyhírű Davy: ,,A’ tudomány nem egy országé, hanem az egész világé.“ Helyesen jegyzé meg egyszersmind Hunfalvy úr , midőn azt irá , hogy mi egyhamar nem fogunk újat teremteni sem tudományban, sem művészetben. Minthogy tehát a’ tanodákban egyedül csak a' tudományok’ csontváza adathatik elő, ’s voltakép’ csak az it mutattatik meg, mely Iyen a’ szakujoncz majd egykor haladjon, hogy czélhoz érhessen: szem elöl nem szabad elereszteni, hogy a’ tanuló a’ műszavakba úgy avattassék be , hogy azokat tanpályája’ végeztével, ha majd tökéletesbitése végett terjedelmesebb ’s talán idegen nyelvű munkákat olvasand, megérthesse. E’ szempontból kiindulva, helyesebbnek vélem magam is az ollyas átfordított műszavak helyett, mellyek nem kielégítők, ’s az eszmét nem fejezik ki tisztán, inkább a’ latin neveket használni. Helyesen tetszik H. urnák megróni a Mars, Mercur ’s más ábrándszülte istenek, mint tulajdonnevek’ elváltoztatását; igy például, mire Marsot hadúrnak nevezni ? hiszen ő a’ hadnak istene volt; a’ ki ur, az nem isten is mindig. Ennyi, mit, hogy H. ur iránt igazságos legyek, előre kellett bocsátanom. Igazságosnak tartozom egyszersmind nemzetem, anyanyelvem, a’ tudomány és az ügy iránt is lenni. Részemről a’ vegytan lévén szaktanom, egyedül az ebbe vágó műszavakról szólandok. — Ha meggondolom, hogy a’ régi vegyészek a’ földön felfedezett vegyelemeknek nem találván alant nevet, az olympusiakhoz folyamodtak , ’s onnét vontak nevezeteket, ’s azokkal ruházták fel őket, eszembe ötlik Árion’ története, ki is, midőn tarenti útjából sok kincseset tért volna honába vissza , a’ hajósok eltökélették magokat őt megölni. Ezt Apollo által megtudván Árion, lantja’ kíséretében olly bájrón énekelt, mire a’ delphinek is összegyűltek, ’s miután magát a’ vízbe vetette volna, egy delfin megszabadította. E’ végből a’ lant és a’ delfin a’ csillagok közé iktattattak. Így például a’ceriumra minő befolyása lehetett Ceresnek, mégis ha valamelly földművelési, vagy bolygó elem lenne, mint Ceres bolygott Plútó által ellopott Proserpina leánya után; igy továbbá az urániumra Uranusnak ’stb. Ezeknek igazán annyi befolyásuk van egymásra, mint a’ pávafark' szemeinek Argos’ szemeire, kinek emlékére — mint a’ mythologia állítja — rendelte volna azt úgy Juno. — . Illyés mythologiai agyrémek olly komoly tudományban, kivált mint a' vegytan, nem fog ártani, ha lehetőségig kerültetnek. Én a' jelen ügyet illetőleg, következőkben öszpontositom nézeteimet, mellyeket el nem hallgathatok. Több évek óta kedvencz tudományom a' vegytan , mellynek magyarításában és terjesztésében régebben fáradozom. Szigorú figyelemmel követtem a' lehetőségig eddig elő, és követem is minden vegytani íróinkat; de őszintén meg kell vallanom, hogy azok közt H. ur nevét eddig nem volt szerencsém találhatni. Csudálkoztam tehát, midőn a’ vegytanra vonatkozó czikkét olvastam. Annál inkább pedig, miután olly szavakat hozott elő, mellyekkel épen nem élünk jelenleg. Hivének a' nemiszany (tantalum), bát- ' rany (wismuth), férjeny (arsenum), mennyeny (urán), bókány (nicroium), szivárany (irídium). Ha H. ur, mint literator, figyelemmel követte volna az irodalmi munkákat, reá akadhatott volna , hogy már létezik egy általam szerzett magyar vegytan, mellyben e’ tölebbi sor szerint igy találta volna az előadott elemeket nevezve: imeny, kénény, mireny, sargany, álany, neheny. E’ munkámba, mint a'magyar irodalomban maga nemében elsőbe, minden esetre bele kellett az elemek’ elnevezését ’s azok’ megfejtését is tennem, mit meg is tevék. Ezen uj műszavakat Bugát úrral Irinyi és én csináltuk, minél jelen volt Nendtwieh úr is , és már három éve, hogy őket használjuk is. Elnevezéseket valamelly főjellemektöl vontuk nagyobbára el, mi a tanulóra nézve igen üdvös, minthogy megtanulván természetesen egyszersmind a’latin nevét is, magát az elemet és egy föjellemet tud meg általa egyszerre. Mi ara tehát kettős haszon vagyon: av 862