Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-12-19 / 414. szám

legalsóbb tisztviselőnél is. És végre is az olly sokszor em­legetett „semmit rólunk nélkülünk“ megyékben és orsz­­gyülésen puszta hangos szavaknál, szép álomnál nem le­­end egyéb! De hogy mindez világosan kitüntethessék , tegyünk egy visszapillantást az orsz.gyülés’ folyamára, vizsgáljuk ’s ad­juk elő a’ történtek’ rövid vázlatát. Az orsz.gyülés’ kezde­tével öt kerületi választmány küldetett ki, ’s a’ legfontosb ’s mindenekelőtti elintézést’ igénylő tárgyak’ kidolgozásá­val bízatott meg. Ilyen előleges tárgyak közé soroztatott a’ sz. kir. városok’ elrendezése ’s orsz­gyűlési szavazata, a­ népnevelés és kereskedés’ ügye , — a’ kir. városok’ ügyé­vel megbizott ker. választmányhoz utasíttatott a’ szabad ke­rületek ’s községek’ rendezése is. A’ megyei választó és tanácskozó gyűlések’ czélszerűbb rendezése , az ősiségi törvények’ átvizsgálása ’s kijavítása. Későbben bányatör­vénykönyv’ kidolgozása. Ezeken kívül két orsz. választ­mány neveztetett, egyik az országos sérelmek és kivona­­tok’ összeszedésére ’s szerkesztésére, másik az orsz.gyű­­lési szállások’ tárgyában. Későbben a’ 3-ik az ország’ köz­szükségeinek miképeni fed­ezése’ érdemében. — Ez alatt a’ rendes ülésekben a’ következők tárgyaltattak: a’ kir. elő­adásokra válaszfölirat, mellyhez csatoltatták az ország’ előleges sérelmeit és kivánatait, a’ Részek’ tettleges vissza­csatolását, ’s Kövárvidékének meg nem hivatását tárgyazó, — a’ múlt orsz.gyülésről fölterjesztett vallást érdeklő tör­vényjavaslatokra múlt év jul. 6-kán érkezett ki nem elégítő kir. válaszra szerkezeti felírások. Ezek jul. 12-kén terjesz­tettek föl. Az orsz.gyülésnek kiegészítési kérdése a’ magyar nyelv ’s nemzetiség’ ügye, a’ vallásbeli sérelmek és kivá­­natok, mellyek a’ múlt orsz gyűlésen föl nem terjesztethet­tek , a’ szólásszabadság iránt múltkor készült felírás’ sür­getése, orsz.gyülési újság, kerületi naplók’ kinyomatása, a’ turopolyai sérelem, Fehér megyei nemesek’ folyamodása, az orsz.gyülésnek Pestre leendő áttétele. Ezen munkálatok kinyomatás végett csak jul. 5-kén adathattak be, tehát az orsz.gyülés’ kezdetétől csaknem két hónap múlva. A’ megyék­kel is szinte csak az orsz.gyülés alatt közöltetvén, a’szük­séges utasítások’ hiánya miatt e’ tárgyak csak későn vétet­hettek tanácskozás alá, nevezetesen a’ büntetőtörvény­­könyv csak aug. 17-kén, tehát csak a’harmadik hónap­ban. — Az eljárásról szóló 11-dik rész iránt, miután az eskü­székek’ létesítése elvben el nem fogadtatott, az I. III. rész feletti kölcsönös értekezések sem vezethettek eredményhez. Ezekből álljék meg a’ t. RR., miért nem történt e’ tárgy­ban semmi az országgyűlésen. Egyrészről a’ fent érintett azon körülmény, hogy e’ munkálat az országgyűlése előtt ki nem nyomtattatott, a’ megyékkel nem közöltetett; — másrészről a’kötelező ré­szlete­s utas­it­ás­ok. A’ katonai élelmezés és szállásolás’ megszüntetése’ tár­gyában 1840-ben kiküldött országos választmány’ munká­lata September’ végén vétethetvén tanácskozás alá, az első fölterjesztés ez ügyben csak február’ 28-án tétethetett. Az erre érkezett kir. válaszban kiküldettek ugyan a’ kívánt kir. biztosok, de nem lévén semmi vég-egyezkedésre megbízva, felhatalmazva, az ország’ Rendei voltak kénytelenek az első­­lépést, az egyezkedésre megtenni, egy millió pftot ajánl­ván , az adózónak a’ katonai élelmezés és szállásolásból eredő nyomasztó terhei’ megváltása’ fejében. — Fels. ki­rályunk elfogadá ugyan az ajánlott egy millió pstot alapul, de — az egész ügy’ végelintézése a’jövő országgyűlésére ha- mutatott. A’ Duna,Tisza ’s egyéb folyóink’ szabályozásának szük­ségét már régóta érzi, óhajtja az ország. E’ tárgy most m­ár másod ízben van a’ k. előadásokban, de előmunkálatok, tervek, költségvetés nélkül, mit tehet ebben az orsz.gyülés?! (Folytatása köv.) BÁCSBÓL, dec. 12-én. Évnegyedes közgyűlésünk tart, és folynak a’ tiszti tudósítások; valóban érdekesek, mél­tánylást igénylők; de hogy sokaknak mákonyiznek, ’s hősi szer­zetes-szélesztésre, arról ki tehet? — íme csodála­tos ! Bátran haladtunk szabad kir. Zombor városába , ’s egy kis borda- vagy gerinczzuzást fel sem véve, most, mivel az ég kemény úttal megáldott, a’ sorompótól be a’ me­gyeházig nem egy óra alatt, mint más decemberekben, — berobogtunk. — Zombor maga egy czikkre érdemes. — Tudnivaló pedig, hogy nekünk is vannak utaink, lombardi, és hollandi modorban pompásan készitvék, Bácskát hosszá­ba keresztbe metszők, hogy szinte örömében repes a’ lélek rájtokra, hanem rémítő ellenség megevéssel fenyegeti őket t. i. ama’ kis állatkák, a’ molyok’ tábora, minthogy a’ mac­­adamizáltak csak papiroson vannak; — ’s miért vannak csak itt? azért, mert egy vakmerő szabadelvű merészlé indítvá­nyozni , hogy azok’ létrehozásához ne csak a’ szegény adózó, hanem a’ nemadózó is járuljon. — És jövének so­kan , — és hétfőn megtölték a’ termet a’ nem hívottak , és választottak; — valának pedig ezek közt sokan, kik ka­putól nem viselőnek, és az ő keblökben gyanú rejlők ; — várakoztattak, és vártak hallani követi tudósítást, tiszt­választásról, tisztesbek’ szavazatáról, és másokról; ’s mindezek elmaradónak, ’s helyökbe tárgy­­került fontos, és ez vala a’ „bús.“ — A’ tisztelt elnök alispán je­lentvén t­ i­­mikép’ a’ követurak’ tudósításai készen nem lévén, máskor — hihetőleg jövő január hó’ 13-kán tar­tandó közgyűlésen, — fognak beadatni; — a’ nemesek’ összeírása be nem fejeztetvén, a’ tisztválasztás’ idejéről bi­zonyost mitsem mondhatni, — ezután a’ marhahús’ ára sza­batott meg. — Beadta ez alkalommal Latinovics Móricz szol­­gabiró hivataláróli leköszönését, ’s „éljen“ között elfogad­tatott. — Furcsa kis „éljen“! — Valóban kár érette, mert buzgó tisztviselő volt; egy hibát találtak mégis benne so­­­­kan, azt t. i. hogy a’jobbágytelken lakó nemeseknek, az adóval tartozóknak nem akart pardonirozni. — — Egyéb tárgyak, rögtönitéleti biráskodhatásra újólag engedelem ké­retik , mivel olly gonoszul állunk, hogy ott, hol nappal akasztanak, következő éjjel a’ tolvajok dacapóznak.— Sza­badalmas Baja m.város’ kapitánya két nemest, mivel eskü­vőről jőve lövöldözéseik által a’ lakosokat rémülésbe hoz­ták , katonai erő’ segítségével elfogatván, ’s e’ miatt a’ pa­nasz itt szőnyegre kerülvén, a’ baloldalon egyik ó bajnok a’ Partis 1-ae 9-eson ejtett horpasztást bús hangon panasz­­tá; — a’ másik részen „többektől körül károgott“ Z. J. az irtózatos tűz által csak imént koldusbotra jutott bajai pol­gárok’ közbátorságát fődolognak nyilvánítva, helyessé a’ ka­pitány’ tettét; e’ nézetet „politialis rendszer“ tekintetéből pártoló egy fiatal szónok. De jaj neki, mert a’ 9-es’ hőse olly tekintettel, minőről az indus kigyóbüvészek bővebben regélhetnének, — feleletre vonó a’ vakmerőt, idézze a’ törvényt, melly azt rendeli, hogy a’ nemes kicsapongó’ megzabolázása végett a’városhoz kelljen folyamodni? — és valóban a’ fellegvárba szorított fiatal ügyvéd tán capitu­­lál is, ha Z. J. segítségére nem jó, e’ kérdést intézvén az üldözőhöz: „hát az, kinek házán mázolásokat vittek vég­hez , nádját huzgálták ’stb. kihez folyamodott?“ — és e’ varázsszavak, kevesektől értettek, lefegyverzék a’ táma­dót, és borzasztó csend jön.—Még egyet,— mondaték: mi­kép’ a’ városi pandúrt egyik nemes kulacscsal úgy főbe fuj­­tá, hogy azt a’ vér elborította; — ezen állításra egy má­sik megjegyzé: „hogy az nem vér, hanem vörös bor volt.“ — Választmány neveztetett ki a’ történtek’ megvizs­gálására. — Közbevetőleg arról, minő sors vár nálunk egy fiatal szónokra, ’s milly erősnek kell lennie, hogy ama’ pillantásokat, és rettentő huzogatásokat mérges nyirka­­ként kiállhassa , — máskor többet. — Vitatkozás tör­tént továbbá arról: a’ szolgabiró uriszéken lévén tör­vényes bizonyságkép’, köteles e a’ jegyzőkönyvet alá­írni , bár tudja, miként abban nem törvényszerinti határo­zat is foglaltatik? — Igen is , minthogy egyedül azt bizo­nyítja, a’ mi történt, akár törvényszerüek legyenek az uri­­szék’ végzései, akár nem. — Első nap még nagy számú felsőbb parancsok, és intézvények magánügyekben érke­zettek , olvastattak fel. — Másnap a’ tiszti tudósítások kö­zött előkerültek a’ bácsi kincstári uradalmakban létező ár­vák’ vagyona’ kezelését érdeklő nyomtatott szabályok, mellyek hosszadalmasságuk miatt az illető számadók által nem értetvén, majd azok’ foglalatjával a’községek meg nem barátkozhatván, azok ellen a’ megyéhez folyamodtak; — minélfogva azoknak megrostálása végett választmány kül­detett ki. 2 00 .x. Vegyes közlemények POZSONY, dec. 9-kén, 1844. A’ pozsonyi német újság’ melléklapja „Pannónia“ f. e., dec. 7-ről, olly értesítést ad a'pozsonyi veidriczvölgyi vá 11­a­l­a­t­r­ó­l,a melly­­nek kiegészítésre van szüksége, minthogy abban ezen válla­lat’ szellemi alkotója List Fridrik tanár, csupán, mint egy részvényes emlittetik. — Igaz ugyan, hogy már ez előtt is gyakran értekeztek arról nehány értelmes férfiak Pozsonyban, hogy e’ völgy­ben igen sok javítást lehetne tenni, egy ott már előbb is létezett, de emlékezetet felülmúló idő előtt ismét elrom­lott tónak újra helyreállítása által; azonban olly tervről, mint a’ mostani, soha szó sem volt, mig Lisz­t, köztünk meg nem jelent azon szándékkal, hogy Magyarországban mű­­iparos — és egyszersmind földmivelő-gyarmatokat alapít­son.­­— Ölet Schönbauer orvos az említett völgybe minap bevitte, olly sejtelemmel, hogy List t. ott feltalálandja, a’ mit ke­res. És valóban alig nézett szét List t. e’ völgyben , már nyilvánitá, hogy itt igen jeles alkalom van nagyobbszerű malomgépek’ felállítására, ’s még ezenkívül elég tér és vizerő nyerhető arra is, hogy Pozsony városa a’ legszüksé­gesebb iparüzlettel is elláttassék. Ez olly vállalat, melly eszélyes és jómódon végrehajtatván, nemcsak a’ vállalko­zóknak nagy osztalékokat ígér tőkepénzeik után, hanem még Pozsony városának is műipari tetemes emelkedést jósol, ’s ezenfelül egész Magyarországnak is nagy példá­nyul szolgálhatna. — E’ nyilatkozás’ következtében több tekintélyes pozsonyi polgárok, köztök Schönbauer és Maier orvosok, Medveczky és Zechmeister urak egyesültek olly czélból, hogy e’ vál­lalatot előkészítsék. Főleg azonban Lisz­­. czélszerű veze­tésének köszönhetni nemcsak a’ megvevések és aláírás’ si­kerülését , hanem azon eszélyes működési tervet is, melly szerint a’ társaság tovább is eljárni akarni látszik; ugyanis Lisz­t. értesité a’ pozsoni urakat a’ felöl, miként szokás Északamerikában hasonló esetekben cselekedni, hogy egy­részről a’ telkek’ árának felszállása — melly egymást­­követő (successiv) megvételeknél támadni szokott — kike­rültessék, másrészről a’ társaság teljesen biztosittassék ar­ról , hogy az egyenkénti telekbirtokosok­ önfejűsége, vagy haszonlesése által, saját tervének tökéletesítésében gátol­­tatni, ’s e’ miatt nagy károkat szenvedni nem fog. Ezek’ következtében azt javaslá Lisz­­., hogy mindegyik malomte­lek’ megvevésére a’társaságnak más más tagja bizassék meg, kik a’ birtokosokkal megalkudván , mindegyikkel egy fel­ s tételes (eventuell) szerződést kössenek, melly szerint az eladó ugyan tartozik azon órától fogva a’ szerződésnek so­rosan állani, de a’ vevőnek joga legyen azt egy bizonyos határidő alatt, vagy teljesen érvényesíteni, vagy egészen megszüntetni. Ezen eszélyes intézkedésnek köszönhetni az ép’ olly gyors, mint jutányos megszerzését minden e’ vál­lalathoz szükséges földeknek és malmoknak. — Miután mindezek meglettek szerezve, Lisz­t. a’ részvény­aláírás iránti tervét adá elő, ’s azt javaslá, hogy a’ részvé­nyeknek egy nagy része pozsonyi tekintélyes, vagy a’tárgy iránt különösben érdeklett polgárok közt osztassák fel. — Továbbá neki köszönhetni azon czélszerű javaslatot is, melly szerint eleinte semmi nagy és költséges uj műmalmok ’s vizi müvek nem lennének felállitandók, hanem csak a’ már létező malmok közül kellene nehányat úgy kiigazitni, hogy azokon évenkint mintegy 100,000 mázsa legfinomabb műlisztet lehessen készitni. — Ekkép’ a’ vállalat pénzügyi­leg is biztos lábra állittatik, ’s még elég öszveg marad a’ 300,000 pft. részvény-tőkepénzböl arra is , hogy gabona és liszt-kereskedés is nagyban űzethessék. Ha ekkép’ a’ társaság magának szembetűnő osztalékokat eszközlött, ’s a’ szükséges tapasztalatokat is megszerzette, akkor lesz ideje, hogy nagyobbszerű működések létesittessenek. A’ malmok’ kijavításánál, ’s újak’ készítésénél pedig arra kell ügyelni, hogy azok a’ völgyszorosba tétessenek, mert ezekhez nem kivántatnak nagyszámú munkások; azon vizerők ellenben, mellyeknek közelében nagyobb mivelhető földterek találtat­nak , leendő gyárak’ telepéül hagyassanak fel , minthogy ezekhez sok munkás kívántatik. Végre még az által is ne­vezetesen elősegélő List­­. az aláírás’ sikerülését, hogy nemcsak 25.000 pftot irt alá maga’részére, hanem azt is nyilvánitá, hogy mindazon részvények’ eladását is magára vállalja, mellyek az aláírás’első napján le nem foglaltatnak. úgy hallik : Lisz­t. késznek nyilatkozott, hogy a’ válla­lat’értelmileges vezetését, miként eddig is vitte , továbbra is, azaz a’ vállalat’ működésbehozásának első évében fel­vállalná. — ’s nem lehet kétkedni, hogy a’ részvényesek ezen ajánlatot örömmel elfogadják. — NÉMI ÉSZREVÉTELEK Hunfalvyur’ figyelmezte­tésére term­észetta­ni szavaink’ ü­g­y­é­b­e­n. A’ tárgy, mellyet H. ur megpendített, valóban nagyobb figyelmet igényel, hogysem azt többen meg ne vitassák; mert ha volt valaha, úgy jelenleg bizonyára nagy szüksége van sok szógyártónak a’ tan­­műszavak’ képzésénél bölcs tanácsra, nehogy a’ már szinte tulsá­­gig harapózó szófaragásmania bennünket babilóniai zavarba ve­zessen. Bölcsen mondá am a’nagyhírű Davy: ,,A’ tudomány nem egy országé, hanem az egész világé.“ Helyesen jegyzé meg egyszersmind Hunfalvy úr , midőn azt irá , hogy mi egyhamar nem fogunk újat teremteni sem tudományban, sem művészetben. Minthogy tehát a’ tanodákban egyedül csak a' tudományok’ csont­váza adathatik elő, ’s voltakép’ csak az it mutattatik meg, mely­ Iyen a’ szakujoncz majd egykor haladjon, hogy czélhoz érhessen: szem elöl nem szabad elereszteni, hogy a’ tanuló a’ műszavakba úgy avattassék be , hogy azokat tanpályája’ végeztével, ha majd tökéletesbitése végett terjedelmesebb ’s talán idegen nyelvű mun­kákat olvasand, megérthesse. E’ szempontból kiindulva, helye­sebbnek vélem magam is az ollyas átfordított műszavak helyett, mellyek nem kielégítők, ’s az eszmét nem fejezik ki tisztán, in­kább a’ latin neveket használni. Helyesen tetszik H. urnák megró­­ni a Mars, Mercur ’s más ábrándszülte istenek, mint tulajdonnevek’ elváltoztatását; igy például, mire Marsot hadúrnak nevezni ? hi­szen ő a’ hadnak istene volt; a’ ki ur, az nem isten is mindig. Ennyi, mit, hogy H. ur iránt igazságos legyek, előre kel­lett bocsátanom. Igazságosnak tartozom egyszersmind nemzetem, anyanyelvem, a’ tudomány és az ügy iránt is lenni. Részemről a’ vegytan lévén szaktanom, egyedül az ebbe vágó műszavakról szólandok. — Ha meggondolom, hogy a’ régi vegyészek a’ földön felfedezett vegy­­elemeknek nem találván alant nevet, az olympusiakhoz folyamod­tak , ’s onnét vontak nevezeteket, ’s azokkal ruházták fel őket, eszembe ötlik Árion’ története, ki is, midőn tarenti útjából sok kincseset tért volna honába vissza , a’ hajósok eltökélették ma­gokat őt megölni. Ezt Apollo által megtudván Árion, lantja’ kí­séretében olly bájrón énekelt, mire a’ delphinek is összegyűltek, ’s miután magát a’ vízbe vetette volna, egy delfin megszabadítot­ta. E’ végből a’ lant és a’ delfin a’ csillagok közé iktattattak. Így például a’c­er­iu­mra minő befolyása lehetett Ceresnek, mégis ha valamelly földművelési, vagy bolygó elem lenne, mint Ceres bolygott Plútó által ellopott Proserpina leánya után; igy továbbá az urániumra Uranusnak ’stb. Ezeknek igazán annyi befolyásuk van egymásra, mint a’ pávafark' szemeinek Argos’ szemeire, kinek emlékére — mint a’ mythologia állítja — rendelte volna azt úgy Juno. — . Illyés mythologiai agyrémek olly komoly tudományban, ki­vált mint a' vegytan, nem fog ártani, ha lehetőségig kerültetnek. Én a' jelen ügyet illetőleg, következőkben öszpontositom néze­teimet, mellyeket el nem hallgathatok. Több évek óta kedvencz tudományom a' vegytan , mellynek magyarításában és terjesztésében régebben fáradozom. Szigorú fi­gyelemmel követtem a' lehetőségig eddig elő, és követem is min­den vegytani íróinkat; de őszintén meg kell vallanom, hogy azok közt H. ur­ nevét eddig nem volt szerencsém találhatni. Csudál­­koztam tehát, midőn a’ vegytanra vonatkozó czikkét olvastam. Annál inkább pedig, miután olly szavakat hozott elő, mellyek­kel épen nem élünk jelenleg. Hivének a' nemiszany (tantalum), bát- ' rany (wismuth), férjeny (arsenum), mennyeny (urán), bókány (nicroium), szivárany (irídium). Ha H. ur, mint literator, figye­lemmel követte volna az irodalmi munkákat, reá akadhatott vol­na , hogy már létezik egy általam szerzett magyar vegytan, melly­­ben e’ tölebbi sor szerint igy találta volna az előadott elemeket nevezve: imeny, kénény, mireny, sargany, álany, neheny. E’ munkámba, mint a'magyar irodalomban maga ne­mében elsőbe, minden esetre bele kellett az elemek’ elnevezését ’s azok’ megfejtését is tennem, mit meg is tevék. Ezen uj műsza­vakat Bugát úrral Irinyi és én csináltuk, minél jelen volt Nendtwieh úr is , és már három éve, hogy őket használjuk is. Elnevezé­seket valamelly főjellemektöl vontuk nagyobbára el, mi a­ tanu­lóra nézve igen üdvös, minthogy megtanulván természetesen egy­szersmind a’latin nevét is, magát az elemet és egy föjellemet tud meg általa egyszerre. Mi ara­ tehát kettős haszon vagyon: av 862

Next