Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-07-28 / 373. szám

Igaz, h­a minden vonalra külön törvény’ engedélye fog kívántatni, a’ párvonal’eltiltása átalában feleslegessé válik; mind e’ mellett azonban , miután eddigi törvényeinkban a’ sok tekintetben ártalmas bécs-triesli vonalról is létetik em­lítés, ennek eltiltására nézve szükség legalább negative rendelkezni. Mi a’ vasúttörvény iránti bővebb rendelkezéseket illeti: nem bánja szónok, ha azokra nézve választmány fog meg­­bizatni, így a’ kölcsönös biztosítékokra nézve is. ’S miután ezeknek megállapítására szükségesek már az adatok, e’ részben a’ pénzügyi választmány’ jelentését kívánja bevárni, melly küldöttség különben is értekezésbe bocsátkozott már a’ társasággal. Ez alkalommal mindazáltal okvetlenül szük­ségesnek tartja kimondani mind azon elveket, mik a’ társa­ság’ megnyugtatására szükségesek, ’s egyszersmind a’ stá­tus’ érdekeit is biztosítják a’ fenebb kifejtett börzejátékok ellen. A Következő szónok, mindezen okok mellett sem osz­­tozhatok azon nézetben, mintha az 1836-iki rész törvény magától megszűnt volna; a’jegyző’ tegnapi mondására pedig, hogy nem tudni miért félnek sokan a’ jobbparti mozgalmak­tól? azért — úgymond — mert benne semmi valódiság nin­csen,játéknak pedig igen sok. Végre egy tiszai megye’ idősb követe a’ tartományi ér­dekek’vádja ellenében két csalhatatlan tekintélyre hivatko­zott, egyik a’ szentirás, másik az angol. A’szentirásban — úgymond — a’tisztelendő urak jobban tudják, melly he­lyen, Írva van, hogy senki sem gyűlöli a’maga testét, hanem inkább szereti és neveli azt, ’s az angolok, az európai súly­­egyenreli gondoskodásukban, békekötésekkor saját érde­kükről szinte nem szoktak megfeledkezni. Ezután áttérvén a’ történetekre, mutogatá mennyi kedvezésekben részesül­tek a’ dunai vidékek a’ tiszaiak felett már a’ vezérek ’s első királyok alatt, kiket, ha egyszer a’ duna mellett felüték sátraikat, leginkább csak akkor látott ismét a’Tisza, ha a’ tatárok ellen kellett menekülniük; előadá továbbá, mikép’ választék ki óltalomhelyül, noha a’bécsi mérnöki academiá­­ban nem jártak, már a’ vezérek Komáromot, ’s a’ királyok alatt is a’ szegény tiszaiknak Visegrádra kellett járni perle­kedni ’stb Szóló követ pedig a’ tiszai vidék’ erősítését ’s közlekedése’ javítását hadmutani ’s politicai tekintetben is fontosnak tartja. Sárvíz’ idején nem tudja, mellyik poten­tát volna különben képes azon vidékekre fegyvert szállitni, ’s minél inkább megközelitendik vasútaink Erdély’ határait, annál nagyobb rokonszenvet ébresztendünk túl a­ hegyeken az unió iránt. — ’S ezek felett 3 kerület’ érdeke csak több mint egyé , ’s a’ negyedik rendnek svéd honban is enged­nie kell ’stb. — A’ tanácskozásoknak befejezése e’ tárgyban más napra halasztatott. (Országos ülés déli 12 órakor). I­­0. Országos ülés, a’ főRB-nél július’ 18-án d. e. 10 órakor. Tárgy: jász-kún kerület’ rendezése. A’ jász-kún kerületi törvényjavaslat’tárgyalása mai ülés­ben bevégeztetett, a’ tegnap elmaradt részekre nézve is (5—12) pontonként elfogadtatván a’ főrendi választmány­nak hajdu-kerületi jelentésével egyező javaslata. Némelly pusztán szerkezeti módosítások mellett egye­dül a’ követválasztásról szóló 181. §-ban történt nevezete­sebb változtatás. E §-nál egy baloldali gróf tön indítványt, ugyanaz, kinek javaslata tegnap a’ közgyűlési tagokra néz­ve, elfogadtatott. Az indítványozó gróf nem helyeselhet­vén a’ követeknek sem a’képviselők’ öszvesége sem a’köz­ségek’ egyenlő számú küldöttei által leendő választását, ajánlá, hogy az egyes községeknek a’ közgyűlési tagokra nézve elfogadott arány szerént adassák befolyás az ország­gyűlési követek’ választásába; úgy azonban, hogy az egyes községek közgyűlési kü­ldötteik’számát követválasztás alkal­mával kettöztessék meg. Ez indítvány elfogadtatván, a’ követválasztási befolyás — mint tegnap a’ közgyűlési, — a’ váltság-észletre alapit— talolt, de felényi minimum mellett. A’ financz - választmány’ folytonos ülései miatt a’ föRR. folyó hó 24-kéig ülést nem tartanak. 23­­. kerületi ülés, jul. 19-én; elnökök, napló­vivő, jegyző: kik előbbi napokon. Napi­rend: a’ központi vasúttársaság’ kérelemirata. Ideje volt eredményre jutni. A’ tárgyra nézve többé semmi új nem mondatott, ’s midőn mind e’ mellett még na­gyobb, hévvel folytak a’viták, mint­­előbbi napokon, min­denki meggyőzödheték, hogy ott, hol anyagi érdek har­czol anyagi, tartományi érdek ellen, rábeszélésről szó nem lehet. Az elnökség tehát szavazást sürgete. Szavazás előtt azonban még egyszer ismételteték a’ két indítvány, mik körül közelebbi napokban a’ viták forogtak. Mindkettő a’ balparti vonali pártolá, mindkettő czélul ti­zé megnyugtatni a’ folyamodó társaságot, biztositni a’ státus­érdekeit, ’s e’ czél’ elérésére felírást mindenik javallott. Ez iránt tehát kérdés nem valt, ezekben, talán egy dunántúli megyén kívül, csaknem mindnyájan osztozának. A’ felírás’ tartalma iránt azonban különböző vélemény­ben volt a’ két indítványozó. Egyik az általa előadott tör­­vényjavaslatot is hozzá kívánta mellékelni, ’s kimondatni, hogy az 1836-ki törvény magában elenyészett, ’s annak kö­vetkeztében uj engedély uj vállalkozásra többé nem adatha­­tik; másik ellenben újabb vasuttörvények’ tervezésére ’s egyezkedésre a’ társasággal választmányt kívánt megbizatni, ’s felírásban a’ balparti vonal’ pártolása mellett, csupán azt kérni, hogy mivel a’ nemzet­i’ tárgyban újabb törvények’ készítésével foglalkozik, ne adassék többé a’régibb tör­vény szerint újabb vállalkozásra engedély. A’ két indítvány szavazatra tűzetvén , többséget az utóbbi nyert. Kisebbségben maradtak: Ung, Borsod, Heves, Bereg, Békés, Pozsony, Trencsin, Liptó,Hont, Zólyom, Pest, Tolna, Árva. Továbbá kérdés vélt, hogy külön esetekre vonatkozó vasúttörvények’ tervezésére a’ pénzügyi orsz­ágos , vagy a’kereskedelmi kerületi választmány bizassék e meg? Többség az utóbbit pártolá, már azért is, hogy a’ Bt. kez­­deményi joga e’ tekintetben is tisztán megőriztessék. Nem igy a’ tárgyalás alatti körlevelet illetőleg. Mind­nyájan pártolák, hogy ez irat a’ pénzügyi országos biztos­sághoz utasitassék, melly hazánk’ közlekedési rendszeré­vel különben is közelről foglalkozik. E’ választmány fog te­hát a’ központi vasúttársasággal alkudozni, minő kölcsönös kedvezményeket kíván viszont adni a’ státusnak azon bizto­sítékokért, mik közül egyet a’ folyamodásban is kér, ’s ’s mikre az 1836—ki törvény szerint, mellynek utalma alatt alakult, igényt nem formálhat. Szóba jött e’ helyen : adassék e különös, ’s minő utasí­tás a’ választmánynak ? ’s midőn némellyek a’ balparti tár­saság’ egyedüli pártolását kivánák kimondatni, egy megyei követ viszont a’ feliratban sürgeté kijelentetni, hogy az or­szág’ BR-ei különösen a’ hirlapilag hirdetett bécs-györi,— törvény’ ólalma alá különben sem eshető mellékvonaltól is kérik megtagadtatni az engedélyt. E’ javaslatok fölkelték mindazon szenvedélyeket, mik előbbi napokon a’ jobbparti vonal mellett olly tüzesen csa­táztak. Mondatott, hogy e’ javaslatokban nagy igaztalanság rejlik a’ dunántúli érdekekre nézve, hogy pártérdekből ki­indulni nem szabad ’stb. Mindezeket azonban mellőzvén, elégnek tartjuk csupán a’ tanácskozások’ végeredményét tu­datni olvasóinkkal. Miután a’ BR. — igy hangzik a’ végzés,— az 1836—ki különben is ideiglenes törvényt még ez országgyűlés alatt okvetlenül változtatni, ’s a’ nemzet’ szükségeinek inkább megfelelő intézkedésekkel felcserélni óhajtják; miután to­vábbá ollyan mozgalmak iránt lettek figyelmesekké, mik ál­tal az általuk pártolt, ’s a’ nemzet’ érdekében mindenek fe­lett hasznos balparti vállalat veszélyeztethetnék: kérik ő felségét, hogy ezentúl az 1836-oi törvény’ jótékonyságait egy vállalatra se terjesztvén ki, az engedélyt mindeniktöl, különösen pedig azon bécs- vagy bruck-györstöl is méltóz­­tassék megtagadni,mellynek részéről az érintett mozgalmak tapasztaltalak. E’ körülmények egyszersmind szenetben is megérintetvén, utasításul fognak némileg a’ választmánynak is szolgálni. — Következő napon d. e. a’ pénzügyi választmány is ülést tartván, kerületi ülésben csak az indítványok fognak soroztatni. 2­32. Kerületi fü­lés, julius’ 20. Elnökök, napló­­vivőit kik előbbi napokon; jegyzők: Szemere, Palóczy. Napirend:­az átmeneti börtönrendszer’hitelesítése után, mellynek kidolgozására jegyző Szemere volt megbízva , az indítványok’ sorozása. Első pont volt az itélőszékek’ rendezése. E’pontnál mindenek előtt azon kérdés tűzetett ki: akar­ják e a’ BB. ez indítványt még a’ folyamatbani hongyülés alatt tárgyalni ? — E’ kérdésben többen megütköztek; e’ szerint, úgy mondák, három stádiuma fogna lenni a’ ta­nácskozásoknak, ha a’ felvételi renden ’s az érdemleges tárgyaláson kivül még az is szóba jöhetne: ez orsz.gyűlé­sén tárgyaltassék e valamelly indítvány? holott a’ megyék’ utasításai szorgalmazást és nem halasztást parancsolnak mindenikre nézve. Czélszerűbb tehát azonnal csak a’ felvé­tel’ rende iránt határozni. ’S e’ határozhatás’ könnyítése vé­gett ismét több indítvány létetett. Egy bánáti követ új osztályozást ajánlván, első osztály­ba kívánta soroztatni a’ mellőzhetlen szü­kségü, ’s egyszers­mind könnyen kivihető indítványokat; másodikba a’ mellöz­­hetlenül szükséges, de nehezebben kivihetöket; harma­dikba végre azokat, mik üdvösek ugyan , de nem épen nélkülözhetlenek, kivitelök azonban igen nagy bajjal jár. Egy alföldi követ pedig a’ sorozat’ előleges megállapí­tására választmányt kívánt megbizatni. A’ többség maradt a’ régi gyakorlatnál, mitől a’ tárgya­lás’mostani módja csupán annyiban különbözik, hogy a’ kiszemelés nem szóbeli előadások után, hanem írott töm­kelegből történik. E’ szerint mindenek előtt az előleges in­dítványok fognak kiszemeltetni; ’s hogy e’ sorozási munka közben senki a’ dolog’ érdeméhez ne szóljon, kívánatos ugyan, de akadályozni ’s talán kikerülni sem lehet. Ismét olvastaték tehát az első indítvány az itélőszékek’ rendezése, ’s a’ törvénykezésnek a’ közigazgatástól elvá­lasztása iránt. Előlegessége kimondatott. ’S aztán külön kö­vetkeztek . A’ tárnokszék’, kerületi táblák’, uriszékek’ eltörlése, a’ szolgabirói ’s alispáni bíráskodás’ megszüntetése, cassato­­rium forum’ állítása, ’s a’ törvény előtti egyenlőség’ kimon­dása. Előleges indítvány továbbá, hogy a’ curián orsz.gyülés alatt is folyatassanak minden perek. Kivántatott továbbá az árvaiszéken napidijak’ fizetése, hogy azonban e’ terhet ne a’házi-pénztár viselje.’S itt meg­­emlitetet­, mikép’. A’ csődperek’ költségeinek rovata is helytelenül fek­szik a’házi-pénztáron; ’s midőn némellyek szükségesnek tárták , hogy a’ törvényhozás átalában szenteljen egy pár napot e’ pénztár’ rovatai’ kiigazítására , egy megyei követ különösen botrányosnak mondá, hogy a’ csőd alá került te­kintetes és nagyságos urak még bukásukkal is terhére van­nak a’ szegény adózó népnek A’ többség, 23 megye 18 el­lenében, ez indítvány’ okát a’bíróságok’ átalános rende-­­­zésével h­ozá kapcsolatba; mint mondatott, a’rendszeres munk­áilátok’ örvényébe dobá. A’ kettős esküvést, mint erkölcstelenségre vezetőt, so­kan ostromták ugyan, az oldalvallatás’ eltörlése mindazáltal e’ helyen mellőztetett. Szóba jöttek a’mezei rendőrségi esküttek is, ’s hogy ők is az előleges indítványok közé tartoznak, 23 megye 13 ellen , a’ pénztár’ kímélése ellenében, azon okból határozá el, mivel, mondának, esküttek nélkül a’szolgabirák ollya­­nok, mint a’ harang ütő nélkül. Ellenben az esztergomi érsektől azon hatalmat, misze­rint a’ királyi táblához ülnököt nevezhet, elvenni nem akar­ják. Ezt 24 megye 15 ellen határozá. A’végrehajtást gátló parancsok’megszüntetését, ’s a’ decretumok’ okokkal támogatását is a’ törvényszékek’ ren­dezésére halaszták. A’ sorozás folytattatni fog. 233. Kerületi ülés, jul. 22. Elnökök: Ambró, Hertelendy; jegyző: Palóczy. Napirend: indítványok’ sorozása. Mellőzvén azon kérdéseket, mik már országyűlési vita­tás alatt vannak, vagy a­ rendszeres munkálatokkal egybe függőknek találtattak, következő indítványok szemelletének mai napon ki,­előleges tárgyalás végett. A’ szóbeli törvénykezés’ javítása. A’ decretalis napok’ megszüntetése. Országgyűlés’ rendezése. — Ezt 21 megye 16 ellen, hiszi lehetőnek, ’s jelen körülmények között kívánatosnak; midőn az ezzel kapcsolatos népképviselet’ kérdésének csu­pán 9 megye tulajdonita előlegességet. — A’ népképviselet’ halasztására szavaztak: Abauj, Zemplén,Ung,Szatmár,Sze­­pes, Borsod, Bereg, Torna, Ugocsa, Bihar, Mármaros, Krassó, Pozsony, Sopron, Nyitra, Trencsin, Vas, Liptó, Bars, So­­mogy, Győr, Veszprém, Fejér, Esztergom, Mosony, Árva, Thurócz, Pozsega, Szerém. 29. Szóba jött ezután a’ káptalanok’ orsz.gyülési szavazata, mi a’ sérelmek közül ide az indítványok közé utasittaték. ’S itt egyetlen szótöbbséggel (23 megye által, 22 ellen) is­mét elhalasztatott 1— az országgyűlés’ rendezésére. De hi­szen az országyűlés mindenek előtt fog rendeztetni, igy ha­tározó a’ többség. A’ többség e’ vérmes reményében azonban nem oszto­­zék most már egy káptalan-követ; nem osztozának immár számosan azok közül sem, kik előbb sürgetők a’rendezést. Ezek most az egyházi rend’ szavazatát helyezők mindenek felébe, okat említvén, az 1608—ki törv czikkelyt, az egy­házi rend’ nevelési érdemeit, és hogy a’ főtisztelendő urak birtokosok. Ez okokra aztán többen válaszoltak, a’ jegyző, kit kül­dői a’ papi szavazatjogról szóló törvénynyel visszautasíta­nának Pozsonyba, előbbvalónak tartá még a’ megyék’, ke­rületek’ ’stb. szavazat-aránya’ elhatározását is. Még a’ vá­rosok’ rendezésének sem tudjuk, úgymond, jövendőjét, várjuk be ezt; különben is azon jogot, mellyet az 1608-ki törvény szerint bir jelenleg az egyházi rend, senki sem kí­vánja most bántani. De e’ tábla képviseleten alapszik, ’s kit képvisel az egyházi rend? Mint földesurak a’ megyék által, befolyásukat tekintve is, bőségesen képviseltetnek; pedig még e­ földesuraságról is, mennyiben legyenek t. i. tulaj­donosi azon javaknak, miknek jövedelmeit kezelik, sokat tudna egy bánáti követ mondani, ’s előtte az is kétséges: érdem­e , ’s jutalomra méltó e nevelés körüli fáradozásuk is? kit képviselnek tehát? két, három kanonok úgymond, a’ negyediket, vagy ötödiket elküldi közénk: ez egész kép­viseletük’ alapja. ’S mind más volt addig, folytatá egy má­sik megyei követ, mig világi dolgok’ kezelésével is ter­heltettek; ezek alól már fel fognak mentetni; minden vilá­gi megbízatásuk mások által olcsóbban fog teljesittetni; igy p. o. ha behozatik a’telekkönyv, még örökvallomást sem teszünk elöttök. Mint tisztán egyházi dolgok’ kezelői pedig, világi dolgokba avatkozást nem követelhetnek. Ez okokból hiszi ismét egy másik megyei követ, hogy ha megkezdik is az izgatást a’ fötisztelendő urak, miként a’városok’ izgatása, harmadik országyülésen termi meg gyümölcsét ’stb. Nem kívánt most ezekre egy káptalanbeli követ felelni, kijelenté mindazáltal, hogy a’sérelmek között országos ülés­ben bőségesen fog válaszolni mindenekre, ha­bár zsákkal hordatnak is ellenébe az okoskodások. Addig megnyugszik a’ végzésen, mi által — mint közlők — szavazatuk’ kérdése az országyülés’ rendezésére lett halasztva. Előlegesek továbbá : Mind azon intézkedések, mik a’ már kész törvény­­czikkelyek’ hitelesítése ’s orsz.gyülés után azonnali kinyo­­matása által a’ nemzetet minden becsúszható hibák ellen biztosítják. A’ concertatio’ megszüntetése. E’ részben ugyan a’ BR, miután törvényes alapja nincs, egyszerű határozattal is segíthetni remélnek. A’ gyorsírás’ közönségesen taníttatása. Hogy a’ magyar testörsereghez, mellynek fentartási költségeire a’polgárok is adóznak, ezeknek gyermekei is alkalmaztassanak. Pesten rendőrség’ szabályozása azon esetre, ha a’ vá­rosok’ rendezése nem törvényesittetik. Magyar hadseregbe magyar tisztek’ kinevezése, ’s ha a‘ büntető törvény könyv, mint tervezve volt, be nem hozathatik, a’ katonai kihágások iránt külön rendelkezés. A’ nemesi felkelés’és táborzás’ tisztába hozatala,’s kor­szerű rendezése, már azért is, mivel ürügyül szolgál azon alapos vád ellen, hogy a’ magyar nemes, ki hajdan vé­rét pazarlá honáért, most filléreivel is fösvénykedik; miként

Next