Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-07-28 / 373. szám
Igaz, ha minden vonalra külön törvény’ engedélye fog kívántatni, a’ párvonal’eltiltása átalában feleslegessé válik; mind e’ mellett azonban , miután eddigi törvényeinkban a’ sok tekintetben ártalmas bécs-triesli vonalról is létetik említés, ennek eltiltására nézve szükség legalább negative rendelkezni. Mi a’ vasúttörvény iránti bővebb rendelkezéseket illeti: nem bánja szónok, ha azokra nézve választmány fog megbizatni, így a’ kölcsönös biztosítékokra nézve is. ’S miután ezeknek megállapítására szükségesek már az adatok, e’ részben a’ pénzügyi választmány’ jelentését kívánja bevárni, melly küldöttség különben is értekezésbe bocsátkozott már a’ társasággal. Ez alkalommal mindazáltal okvetlenül szükségesnek tartja kimondani mind azon elveket, mik a’ társaság’ megnyugtatására szükségesek, ’s egyszersmind a’ státus’ érdekeit is biztosítják a’ fenebb kifejtett börzejátékok ellen. A Következő szónok, mindezen okok mellett sem osztozhatok azon nézetben, mintha az 1836-iki rész törvény magától megszűnt volna; a’jegyző’ tegnapi mondására pedig, hogy nem tudni miért félnek sokan a’ jobbparti mozgalmaktól? azért — úgymond — mert benne semmi valódiság nincsen,játéknak pedig igen sok. Végre egy tiszai megye’ idősb követe a’ tartományi érdekek’vádja ellenében két csalhatatlan tekintélyre hivatkozott, egyik a’ szentirás, másik az angol. A’szentirásban — úgymond — a’tisztelendő urak jobban tudják, melly helyen, Írva van, hogy senki sem gyűlöli a’maga testét, hanem inkább szereti és neveli azt, ’s az angolok, az európai súlyegyenreli gondoskodásukban, békekötésekkor saját érdekükről szinte nem szoktak megfeledkezni. Ezután áttérvén a’ történetekre, mutogatá mennyi kedvezésekben részesültek a’ dunai vidékek a’ tiszaiak felett már a’ vezérek ’s első királyok alatt, kiket, ha egyszer a’ duna mellett felüték sátraikat, leginkább csak akkor látott ismét a’Tisza, ha a’ tatárok ellen kellett menekülniük; előadá továbbá, mikép’ választék ki óltalomhelyül, noha a’bécsi mérnöki academiában nem jártak, már a’ vezérek Komáromot, ’s a’ királyok alatt is a’ szegény tiszaiknak Visegrádra kellett járni perlekedni ’stb Szóló követ pedig a’ tiszai vidék’ erősítését ’s közlekedése’ javítását hadmutani ’s politicai tekintetben is fontosnak tartja. Sárvíz’ idején nem tudja, mellyik potentát volna különben képes azon vidékekre fegyvert szállitni, ’s minél inkább megközelitendik vasútaink Erdély’ határait, annál nagyobb rokonszenvet ébresztendünk túl a hegyeken az unió iránt. — ’S ezek felett 3 kerület’ érdeke csak több mint egyé , ’s a’ negyedik rendnek svéd honban is engednie kell ’stb. — A’ tanácskozásoknak befejezése e’ tárgyban más napra halasztatott. (Országos ülés déli 12 órakor). I0. Országos ülés, a’ főRB-nél július’ 18-án d. e. 10 órakor. Tárgy: jász-kún kerület’ rendezése. A’ jász-kún kerületi törvényjavaslat’tárgyalása mai ülésben bevégeztetett, a’ tegnap elmaradt részekre nézve is (5—12) pontonként elfogadtatván a’ főrendi választmánynak hajdu-kerületi jelentésével egyező javaslata. Némelly pusztán szerkezeti módosítások mellett egyedül a’ követválasztásról szóló 181. §-ban történt nevezetesebb változtatás. E §-nál egy baloldali gróf tön indítványt, ugyanaz, kinek javaslata tegnap a’ közgyűlési tagokra nézve, elfogadtatott. Az indítványozó gróf nem helyeselhetvén a’ követeknek sem a’képviselők’ öszvesége sem a’községek’ egyenlő számú küldöttei által leendő választását, ajánlá, hogy az egyes községeknek a’ közgyűlési tagokra nézve elfogadott arány szerént adassák befolyás az országgyűlési követek’ választásába; úgy azonban, hogy az egyes községek közgyűlési küldötteik’számát követválasztás alkalmával kettöztessék meg. Ez indítvány elfogadtatván, a’ követválasztási befolyás — mint tegnap a’ közgyűlési, — a’ váltság-észletre alapit— talolt, de felényi minimum mellett. A’ financz - választmány’ folytonos ülései miatt a’ föRR. folyó hó 24-kéig ülést nem tartanak. 23. kerületi ülés, jul. 19-én; elnökök, naplóvivő, jegyző: kik előbbi napokon. Napirend: a’ központi vasúttársaság’ kérelemirata. Ideje volt eredményre jutni. A’ tárgyra nézve többé semmi új nem mondatott, ’s midőn mind e’ mellett még nagyobb, hévvel folytak a’viták, mintelőbbi napokon, mindenki meggyőzödheték, hogy ott, hol anyagi érdek harczol anyagi, tartományi érdek ellen, rábeszélésről szó nem lehet. Az elnökség tehát szavazást sürgete. Szavazás előtt azonban még egyszer ismételteték a’ két indítvány, mik körül közelebbi napokban a’ viták forogtak. Mindkettő a’ balparti vonali pártolá, mindkettő czélul tizé megnyugtatni a’ folyamodó társaságot, biztositni a’ státusérdekeit, ’s e’ czél’ elérésére felírást mindenik javallott. Ez iránt tehát kérdés nem valt, ezekben, talán egy dunántúli megyén kívül, csaknem mindnyájan osztozának. A’ felírás’ tartalma iránt azonban különböző véleményben volt a’ két indítványozó. Egyik az általa előadott törvényjavaslatot is hozzá kívánta mellékelni, ’s kimondatni, hogy az 1836-ki törvény magában elenyészett, ’s annak következtében uj engedély uj vállalkozásra többé nem adathatik; másik ellenben újabb vasuttörvények’ tervezésére ’s egyezkedésre a’ társasággal választmányt kívánt megbizatni, ’s felírásban a’ balparti vonal’ pártolása mellett, csupán azt kérni, hogy mivel a’ nemzeti’ tárgyban újabb törvények’ készítésével foglalkozik, ne adassék többé a’régibb törvény szerint újabb vállalkozásra engedély. A’ két indítvány szavazatra tűzetvén , többséget az utóbbi nyert. Kisebbségben maradtak: Ung, Borsod, Heves, Bereg, Békés, Pozsony, Trencsin, Liptó,Hont, Zólyom, Pest, Tolna, Árva. Továbbá kérdés vélt, hogy külön esetekre vonatkozó vasúttörvények’ tervezésére a’ pénzügyi országos , vagy a’kereskedelmi kerületi választmány bizassék e meg? Többség az utóbbit pártolá, már azért is, hogy a’ Bt. kezdeményi joga e’ tekintetben is tisztán megőriztessék. Nem igy a’ tárgyalás alatti körlevelet illetőleg. Mindnyájan pártolák, hogy ez irat a’ pénzügyi országos biztossághoz utasitassék, melly hazánk’ közlekedési rendszerével különben is közelről foglalkozik. E’ választmány fog tehát a’ központi vasúttársasággal alkudozni, minő kölcsönös kedvezményeket kíván viszont adni a’ státusnak azon biztosítékokért, mik közül egyet a’ folyamodásban is kér, ’s ’s mikre az 1836—ki törvény szerint, mellynek utalma alatt alakult, igényt nem formálhat. Szóba jött e’ helyen : adassék e különös, ’s minő utasítás a’ választmánynak ? ’s midőn némellyek a’ balparti társaság’ egyedüli pártolását kivánák kimondatni, egy megyei követ viszont a’ feliratban sürgeté kijelentetni, hogy az ország’ BR-ei különösen a’ hirlapilag hirdetett bécs-györi,— törvény’ ólalma alá különben sem eshető mellékvonaltól is kérik megtagadtatni az engedélyt. E’ javaslatok fölkelték mindazon szenvedélyeket, mik előbbi napokon a’ jobbparti vonal mellett olly tüzesen csatáztak. Mondatott, hogy e’ javaslatokban nagy igaztalanság rejlik a’ dunántúli érdekekre nézve, hogy pártérdekből kiindulni nem szabad ’stb. Mindezeket azonban mellőzvén, elégnek tartjuk csupán a’ tanácskozások’ végeredményét tudatni olvasóinkkal. Miután a’ BR. — igy hangzik a’ végzés,— az 1836—ki különben is ideiglenes törvényt még ez országgyűlés alatt okvetlenül változtatni, ’s a’ nemzet’ szükségeinek inkább megfelelő intézkedésekkel felcserélni óhajtják; miután továbbá ollyan mozgalmak iránt lettek figyelmesekké, mik által az általuk pártolt, ’s a’ nemzet’ érdekében mindenek felett hasznos balparti vállalat veszélyeztethetnék: kérik ő felségét, hogy ezentúl az 1836-oi törvény’ jótékonyságait egy vállalatra se terjesztvén ki, az engedélyt mindeniktöl, különösen pedig azon bécs- vagy bruck-györstöl is méltóztassék megtagadni,mellynek részéről az érintett mozgalmak tapasztaltalak. E’ körülmények egyszersmind szenetben is megérintetvén, utasításul fognak némileg a’ választmánynak is szolgálni. — Következő napon d. e. a’ pénzügyi választmány is ülést tartván, kerületi ülésben csak az indítványok fognak soroztatni. 232. Kerületi fülés, julius’ 20. Elnökök, naplóvivőit kik előbbi napokon; jegyzők: Szemere, Palóczy. Napirend:az átmeneti börtönrendszer’hitelesítése után, mellynek kidolgozására jegyző Szemere volt megbízva , az indítványok’ sorozása. Első pont volt az itélőszékek’ rendezése. E’pontnál mindenek előtt azon kérdés tűzetett ki: akarják e a’ BB. ez indítványt még a’ folyamatbani hongyülés alatt tárgyalni ? — E’ kérdésben többen megütköztek; e’ szerint, úgy mondák, három stádiuma fogna lenni a’ tanácskozásoknak, ha a’ felvételi renden ’s az érdemleges tárgyaláson kivül még az is szóba jöhetne: ez orsz.gyűlésén tárgyaltassék e valamelly indítvány? holott a’ megyék’ utasításai szorgalmazást és nem halasztást parancsolnak mindenikre nézve. Czélszerűbb tehát azonnal csak a’ felvétel’ rende iránt határozni. ’S e’ határozhatás’ könnyítése végett ismét több indítvány létetett. Egy bánáti követ új osztályozást ajánlván, első osztályba kívánta soroztatni a’ mellőzhetlen szükségü, ’s egyszersmind könnyen kivihető indítványokat; másodikba a’ mellözhetlenül szükséges, de nehezebben kivihetöket; harmadikba végre azokat, mik üdvösek ugyan , de nem épen nélkülözhetlenek, kivitelök azonban igen nagy bajjal jár. Egy alföldi követ pedig a’ sorozat’ előleges megállapítására választmányt kívánt megbizatni. A’ többség maradt a’ régi gyakorlatnál, mitől a’ tárgyalás’mostani módja csupán annyiban különbözik, hogy a’ kiszemelés nem szóbeli előadások után, hanem írott tömkelegből történik. E’ szerint mindenek előtt az előleges indítványok fognak kiszemeltetni; ’s hogy e’ sorozási munka közben senki a’ dolog’ érdeméhez ne szóljon, kívánatos ugyan, de akadályozni ’s talán kikerülni sem lehet. Ismét olvastaték tehát az első indítvány az itélőszékek’ rendezése, ’s a’ törvénykezésnek a’ közigazgatástól elválasztása iránt. Előlegessége kimondatott. ’S aztán külön következtek . A’ tárnokszék’, kerületi táblák’, uriszékek’ eltörlése, a’ szolgabirói ’s alispáni bíráskodás’ megszüntetése, cassatorium forum’ állítása, ’s a’ törvény előtti egyenlőség’ kimondása. Előleges indítvány továbbá, hogy a’ curián orsz.gyülés alatt is folyatassanak minden perek. Kivántatott továbbá az árvaiszéken napidijak’ fizetése, hogy azonban e’ terhet ne a’házi-pénztár viselje.’S itt megemlitetet, mikép’. A’ csődperek’ költségeinek rovata is helytelenül fekszik a’házi-pénztáron; ’s midőn némellyek szükségesnek tárták , hogy a’ törvényhozás átalában szenteljen egy pár napot e’ pénztár’ rovatai’ kiigazítására , egy megyei követ különösen botrányosnak mondá, hogy a’ csőd alá került tekintetes és nagyságos urak még bukásukkal is terhére vannak a’ szegény adózó népnek A’ többség, 23 megye 18 ellenében, ez indítvány’ okát a’bíróságok’ átalános rende-zésével hozá kapcsolatba; mint mondatott, a’rendszeres munkáilátok’ örvényébe dobá. A’ kettős esküvést, mint erkölcstelenségre vezetőt, sokan ostromták ugyan, az oldalvallatás’ eltörlése mindazáltal e’ helyen mellőztetett. Szóba jöttek a’mezei rendőrségi esküttek is, ’s hogy ők is az előleges indítványok közé tartoznak, 23 megye 13 ellen , a’ pénztár’ kímélése ellenében, azon okból határozá el, mivel, mondának, esküttek nélkül a’szolgabirák ollyanok, mint a’ harang ütő nélkül. Ellenben az esztergomi érsektől azon hatalmat, miszerint a’ királyi táblához ülnököt nevezhet, elvenni nem akarják. Ezt 24 megye 15 ellen határozá. A’végrehajtást gátló parancsok’megszüntetését, ’s a’ decretumok’ okokkal támogatását is a’ törvényszékek’ rendezésére halaszták. A’ sorozás folytattatni fog. 233. Kerületi ülés, jul. 22. Elnökök: Ambró, Hertelendy; jegyző: Palóczy. Napirend: indítványok’ sorozása. Mellőzvén azon kérdéseket, mik már országyűlési vitatás alatt vannak, vagy a rendszeres munkálatokkal egybe függőknek találtattak, következő indítványok szemelletének mai napon ki,előleges tárgyalás végett. A’ szóbeli törvénykezés’ javítása. A’ decretalis napok’ megszüntetése. Országgyűlés’ rendezése. — Ezt 21 megye 16 ellen, hiszi lehetőnek, ’s jelen körülmények között kívánatosnak; midőn az ezzel kapcsolatos népképviselet’ kérdésének csupán 9 megye tulajdonita előlegességet. — A’ népképviselet’ halasztására szavaztak: Abauj, Zemplén,Ung,Szatmár,Szepes, Borsod, Bereg, Torna, Ugocsa, Bihar, Mármaros, Krassó, Pozsony, Sopron, Nyitra, Trencsin, Vas, Liptó, Bars, Somogy, Győr, Veszprém, Fejér, Esztergom, Mosony, Árva, Thurócz, Pozsega, Szerém. 29. Szóba jött ezután a’ káptalanok’ orsz.gyülési szavazata, mi a’ sérelmek közül ide az indítványok közé utasittaték. ’S itt egyetlen szótöbbséggel (23 megye által, 22 ellen) ismét elhalasztatott 1— az országgyűlés’ rendezésére. De hiszen az országyűlés mindenek előtt fog rendeztetni, igy határozó a’ többség. A’ többség e’ vérmes reményében azonban nem osztozék most már egy káptalan-követ; nem osztozának immár számosan azok közül sem, kik előbb sürgetők a’rendezést. Ezek most az egyházi rend’ szavazatát helyezők mindenek felébe, okat említvén, az 1608—ki törv czikkelyt, az egyházi rend’ nevelési érdemeit, és hogy a’ főtisztelendő urak birtokosok. Ez okokra aztán többen válaszoltak, a’ jegyző, kit küldői a’ papi szavazatjogról szóló törvénynyel visszautasítanának Pozsonyba, előbbvalónak tartá még a’ megyék’, kerületek’ ’stb. szavazat-aránya’ elhatározását is. Még a’ városok’ rendezésének sem tudjuk, úgymond, jövendőjét, várjuk be ezt; különben is azon jogot, mellyet az 1608-ki törvény szerint bir jelenleg az egyházi rend, senki sem kívánja most bántani. De e’ tábla képviseleten alapszik, ’s kit képvisel az egyházi rend? Mint földesurak a’ megyék által, befolyásukat tekintve is, bőségesen képviseltetnek; pedig még e földesuraságról is, mennyiben legyenek t. i. tulajdonosi azon javaknak, miknek jövedelmeit kezelik, sokat tudna egy bánáti követ mondani, ’s előtte az is kétséges: érdeme , ’s jutalomra méltó e nevelés körüli fáradozásuk is? kit képviselnek tehát? két, három kanonok úgymond, a’ negyediket, vagy ötödiket elküldi közénk: ez egész képviseletük’ alapja. ’S mind más volt addig, folytatá egy másik megyei követ, mig világi dolgok’ kezelésével is terheltettek; ezek alól már fel fognak mentetni; minden világi megbízatásuk mások által olcsóbban fog teljesittetni; igy p. o. ha behozatik a’telekkönyv, még örökvallomást sem teszünk elöttök. Mint tisztán egyházi dolgok’ kezelői pedig, világi dolgokba avatkozást nem követelhetnek. Ez okokból hiszi ismét egy másik megyei követ, hogy ha megkezdik is az izgatást a’ fötisztelendő urak, miként a’városok’ izgatása, harmadik országyülésen termi meg gyümölcsét ’stb. Nem kívánt most ezekre egy káptalanbeli követ felelni, kijelenté mindazáltal, hogy a’sérelmek között országos ülésben bőségesen fog válaszolni mindenekre, habár zsákkal hordatnak is ellenébe az okoskodások. Addig megnyugszik a’ végzésen, mi által — mint közlők — szavazatuk’ kérdése az országyülés’ rendezésére lett halasztva. Előlegesek továbbá : Mind azon intézkedések, mik a’ már kész törvényczikkelyek’ hitelesítése ’s orsz.gyülés után azonnali kinyomatása által a’ nemzetet minden becsúszható hibák ellen biztosítják. A’ concertatio’ megszüntetése. E’ részben ugyan a’ BR, miután törvényes alapja nincs, egyszerű határozattal is segíthetni remélnek. A’ gyorsírás’ közönségesen taníttatása. Hogy a’ magyar testörsereghez, mellynek fentartási költségeire a’polgárok is adóznak, ezeknek gyermekei is alkalmaztassanak. Pesten rendőrség’ szabályozása azon esetre, ha a’ városok’ rendezése nem törvényesittetik. Magyar hadseregbe magyar tisztek’ kinevezése, ’s ha a‘ büntető törvény könyv, mint tervezve volt, be nem hozathatik, a’ katonai kihágások iránt külön rendelkezés. A’ nemesi felkelés’és táborzás’ tisztába hozatala,’s korszerű rendezése, már azért is, mivel ürügyül szolgál azon alapos vád ellen, hogy a’ magyar nemes, ki hajdan vérét pazarlá honáért, most filléreivel is fösvénykedik; miként