Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-08-04 / 375. szám

akár külön vélemény’ utján, akár a’ főr­endi tárgyalás’ al­kalmával előterjeszthessék. E’ kijelentés után a’ sérelmek’ 1-ső osztályára keletke­zett főrendi izenet hitelesíttetett meg. Ezt követé a’ vasutakat illető alsóházi izenetnek ’s fel­­irási javaslatnak elfogadása, melly utóbbit egy nm. ország nagy’ izi­otványára a’föRR mind azon pontjaiban, mikben az örökös tartományok emlittetnek , ezen szócskával bővitet­ték ,,a’ többi örökös tartományok.“ Határoztatott egy­szersmind, hogy a’ RR. a’ felírásban említett vasúti törvény­­javaslatnak mielőbb átküldésére szólittassanak fel. Szőnyegre hozatván a’ sérelmek’ 2-ik osztálya: nem pártoltatott Zemplén’ megyének 2-ik pont alatti előterjesz­tése , melly az adószedőket számadásaiktól feloldozó kor­­mányszéki intézmények’ szokott óvásos kitételét sérelmü­l terjeszté föl. Ez óvást az ország’tárnoka, a’ többséggel együtt, a’föl­­mentés után kifejlődhető körülményeknél fogva azért tartá szükségesnek, mivel példák bizonyítják, hogy gyakran a’ feloldozás után jönek napvilágra a’számadási hibák, miket a’ helytartótanács fel nem fedezhet a’ számadás’ vizsgálá­­sakor, kivált, ha a’ bevételek a’ számadásban elhallgattat­nak ; mert az illy elhallgatott bevételek csak a’ következő adószedők’ számadásaiból tűnnek ki. A’BB. véleményét e’ tárgyban hasztalan védelmező egy jobboldali gróf azzal, hogy ez óvás csak a’ helytartótanács’ tekintetét csökkenti, de a’ feloldozom számadó tiszteket ’ örökös bizonytalanságban tartja, mi a’ polgári társaság’ kellékével, a’ személy és vagyonbiztossággal meg nem állhat. — A’ 3—6. pont alatti sérelmek a’ világos örökösödési el­járást megsemmisítő cancelláriai rendeleteket tárgyazván, itt ismét megújult az 1836. 14­­.cz. fölött azon vita, melly az l-­c osztály’ 20-ik pontjánál már elhangzott,’s mellyben a’ baloldal újólag példákkal bizonyitgatá, hogy a’ világos öröködés választott bíróság az 1836. 14. t.cz. körét gyak­ran túlhágja; ’s ez esetben mellőzhetleneknek tartá a’sem­misítő rertdeleteket, miket — mig rendes cassatorium fo­rm nem állitatik — a’ cancellariának kell kiadni A’ jobboldal’ fentebbi grófja itt is sikeretlenül emlité, hogy , hol a’ törvény’ világos tilalma áll ellen, hol a’ tör­vényhozás egyedül a’ rendes perútat hagyá fenn a’ közbe­jöhető sérelmek’ orvoslására , ott a’ cancellária rendelete­ket nem bocsáthat ki. A’ többség előbbi véleményéhez ragaszkodva, újra fel­­szállandja a’ BR-ket az előadott esetek’ részletesb előter­­jesztésére, ’s a’ világos öröködés iránti újabb intézkedésre. A’ Zempléni 1839-iki tisztújitásból eredeti 7. sz. a se­relmet a’ fölv. egyszerűen csak a’ végett kívánják feller­­tettetni, hogy az 1805-dik t.cz. fenntartásáról ő felsége jövendőben gondoskodjék. — A’ 11. pontot, melly a’ szinerszegi vérengző katonai ki­hágást foglalja magában, a’főRR. egyhangú többsége súlyos­­érdlemnek tartotta, ’s nem volt senki, ki a’ RR. által ja­­vasolt különös felírás’ fölterjesztését ellenezte volna. — Egyedül a’ felírás* szerkezetére tett egy balodali gróf ész­revételt, minélfogva a’ katonai ítéletet taglaló sorok’ kiha­gyását,’s a’„katonaság“általános említése helyett „némelly katonai egyének“ említését kívánta. Ezen szerkezeti indítvány a’ baloldalon számos párto­lókra talált; de a’ többség ezek ellenében jónak látta a’ ki­hagyatni kívánt sorok’ megtartását, mivel az előadott temesi sérelem épen az ítélet’ elégtelenségét tárgyazza. — A’ ka­tonaság’általános említését pedig a’ többség csakugyan mel­lőzte, ’e helyébe „az illető katonai egyének és katonai ha­tóság’ kifejezést alkalmazá, bár számosan voltak, kik a’ka-tonai kihágásokról azt tárták, hogy azok’általánossága a’ rR. ezen kifejezését eléggé igazolja. Egyébiránt közohajlás volt jövendőre megakadályozni a’katonai kihágásokat,’s ezen közohajlás’ következtében el­határoztatott, hogy ő felsége a’ BR. megegyezésével szólít—­tanék fel* a’ múlt orsz.gyűlésről a’tárgyban már feltör-­ jentett t.czikk’ szentesítésére is. Ezt egyedül a’ horvát­országi bán ellenzé, állítván, hogy a’ polgári hatóság’ ré­széről sem mindig szokott a’megsértett katonának elégtétel adnány. A’ 12. pont alatti Borsiczky féle nyitrai sérelemnek a’ főRt. csak utolsó részét kívánják fölterjesztetni, mivel, az ország­ bikija szerint,a’kérdéses pör’okiratai közt nincs nyo­­m­­­ annak, hogy Borsiczky Ignácz’ örökösei az ellenállási pörben az anya-pör’érdemére nézve fölmentettek volna; sőt fölmentés törvényesen meg sem történhete; miután az any­a­­pör fölebb nem vitel­vén, felső vizsgálat alá nem kerülhe­tett, ennélfogva a’ cancellária az 1807. k­. t.cz. szerint a’ másodszori ellenállás ellen hatalomkint törvényesen rendel­hetett. — Végezetre még­ a’ 17. pontnál keletkezett vita a’ hely­tartótanácsnak Somogy megyéhez küldött azon intézménye föltett, mellyben a’ beszedhetetlenné vált adót a’ helységekre újonnan kívánja kivettetni. A’ sérelmet, melly ezen intéz­ményből ered, mind az országos választmány, mind a' RR. fölterjesitendőnek tarták, mivel az adó mindig azon óvással ajánltati­ meg, hogy beszedhetéséröl az ország jót nem áll. Azon elvet, mellyre e’ sérelem alapittatik, egy nagymgy­­orsság egy számos baloldali tagokkal együ­tt veszélyesnek tartá; mivel — úgymond — ha ez elfogadtatik, a’ hadiadó’ mal myiséspe napról napra csökken, ’s végre egészen elenyé­szik, holott eddig a’hadiadó bevehetlenség’esetén mindig a’ káai-pénztárból pótoltatott,’s csak rendkívüli esetekben en­gedtetett el annak egy része. Ez elv mellett, mint a’tenger­­melléki kerület’ kormányzója mondá, az adóvali hátramara- dás is felhalmozódik, és bevehetetlenség’ színe alatt csupa philanthropiából is fölmentik az illető tisztek a' helységei­ket az adó alól, mit nemcsak egyes megyék’ helységeinek, de az egész országnak „in solidum“ kell fizetni. Ez okoskodást többen c­áfolák mind a’ jobb , mind a’ baloldalról, előadván, hogy míg az adó a’ jót nem állás’ vi­lágos kikötése mellett ajánltatik meg az ország’ részéről, addig bevehetetlenség’esetében, valamint az ország’megyéit úgy az egyes megyék’helységeit sem lehet kötelezni az egy­másérti fizetésre. Ez természetes következése más orszá­gokétól egészen különböző adórendszerünknek, mellyet a’ solidaritás’ behozatala egészen bebonyolitana. Mert nálunk az adónak egész észlelét állapitja meg a’ törvényhozás, mig más alkotmányos országban csak az egyes tárgyakra vetendő adó’mennyiségét szabja ki. Ha nálunk az első kivetéskor be­­vehetetlenné vált adómennyiséget ismét ki kellene vetni a’ helységek közt, mi másutt sem létezik sehol, ez többszöri kivetésre, soha ki nem egyenlíthető zavarokra adna alkal­mat, és igen sokszor okozná, hogy az adószedők’ hanyag­ságáért is egyenesen az adózók büntettetnének,mi igazsággal és méltányossággal össze nem fér. E’ mellett a’ solidaritás­­nak illy mellékes behozatala egyenesen azt vonná maga után, hogy minden régi bevehetetlenségek és adótartozások az új adóhoz csatoltassanak, mi könnyen meghaladhatná igy az ország’ öszves jövedelmét is, Kik e’ véleményt pártolák, megkülönböztették az adó­beli hátramaradást a’ bevehetetlenségtől, ’s arra a’ helytar­tótanács' sü­rgetési jogát elismerek, de a’ bevehetetlen adó­mennyiség’ újabb kivetésére nézve nem; ’s itt tért el a’ sé­relem’ pártolóinak véleménye két különböző árnyéklatra, miknek egyike egészen váratlan határozatot állita elő. A’ jobboldaliak, mivel Somogy megye’ előadása tisztán a’ bevehetetlen adórészletekröl szól, a’ többség által elis­mert sérelem’ felterjesztését sürgeték. A’ baloldaliak ellenben csak hosszas vizsgálat után tat­ták bebizonyithatónak azt, hogy a’ leküldött intézmény régi adótartozásról szól e, vagy beveh­etetlenségről, ’s egyesülve a’ solidaritás’ pártolóival elfogadák azon elnöki javaslatot, miszerint a’ BB., a’ 17. pont alatti sérelmek’ részletesebb előterjesztésére szólitassanak fel. E’ pontnál a’ sérelmek’ tárgyalása meg­állapodott. Befejezésül a’ sérelmek 3. és 4-ik osztályát illető alsó­házi észrevételek, ’s a’ vasútak’ tárgyában ez ülés’ folyama alatt elkészült főrendi válasz felolvastatván, kéziratra ren­deltettek. fl.5. Orszá­gos ülés a’főRR-nél, jul. 30-án d. e. 10 órakor. Tárgy: a’ vasútügyben kelt főrendi válasz’ hitelesítése, ’s a’ sérelmek’ 2-dik osztálya. A’ hitelesítés minden érdekesebb módosítás nélkül csak hamar megtörténvén, a’ sérelmek’ 2-dik osztályának tár­gyalása folytattatott, ’s bevégeztetett. A’ hátra lévő pontok iránt (18—42) csaknem mindenben elfogadtatott a’BB-nek a’ sérelmi választmányéval egyező javaslata. Felszólalások egyedül a’ 18., 19,20­, ’s 24. pontoknál történtek. A’ 18. pont Strassó megyének az oraviczni bányászi igazgatóság ellen beadott sérelmeit tárgyazza, miknek fel­terjesztését a’,kincstár’ alelnöke a’ kitételek’ általánossága miatt ellenezvén, a’ BR-ket az egyes esetek’ körülménye­sebb előterjesztésére kívánta felszólitatni; de kivánata nem pártoltatott. A’ 19. pont Trencsin megyének Csernek tábornok’ hiva­talos válaszából eredő azon sérelme , miszerint a’ nevezett tábornok az előterjesztő megyét a’ magyar nemzetiség’ kigúnyolása mellett a’ latin vagy szláv levelezésre szólitá fel. Ezen törvény elleni felszólítás ’s a’ tábornok’ utóbbi előmozdítása egy szónok által azon tegnapi állítás’ bizonyí­tására használtatok fel, hogy a’ katonaság magát törvénye­ken felül képzeli, 's hogy a’ bűnös katonai egyének bünte­tés helyett előmozditatnak. — E’ sérelem' felterjesztését is ellenzé egy alföldi püspök, elég orvoslást találván abban, hogy Temes megye , alispánjait a’ nevezett katonai kor­mányzónak tisztelkedés’ végetti meglátogatásától eltiltó; de azért a’ felterjesztés elhatároztatott. A’ 20. pont alatti sérelem ered a’ kamarai bíráskodás­ból, melly szerint egy egészen ártatlan adózónak javai ko­­boztattak el. E’ sérelmet a’ kincstári alelnök az 1-ső osztály’ 13. pontjánál kell határozat’ értelmében kihagyatni ’s a’ BB-ket a’ kincstár’ bíráskodása felett a’ múlt országgyűlésen félbe­szakadt tanácskozások’ folytatására itt újólag felszólitatni kívánta. Pártoltatott, hasztalan hordván fel egy baloldali gróf, hogy itt nem annyira a’ kincstár’ bíráskodásában, mint büntelen egyén’javainak elkobzásában van a’ sérelem. Hosszast» vitatkozás egyedül a’ káptalanok’ orsz gyűlési szavazatát illető 24. pont felett támadt, mit — mikép’ ol­vasóink előtt tudva van — a’ sérelmi választmány előlege­­sen javasolt tárgyalni; a’ RR. pedig az indítványok közé ’s az orsz.gyűlés’ rendezéséhez utasitanak. E’ pont felett támadt vitát az ország’tárnoka nyita meg, ki elismerd e’ tárgynak az indítványok közé tartozását, de elintézését sürgetőnek tartván, a’ káptalanok’ törvényhozási befolyásáról még ez országyülésen kívánt törvénynyel ren­delkezni. Előleges tárgyalást kívánt a’ többség is, melly a’ kápta­lani követek­ állásában az 1608. 1-s. t.cz. sérelmét látó, melly sérelmet azonban egy püspök olly természetűnek ta­lált, mit ő felsége eleibe terjeszteni nem lehet, ’s mit csak a’ törvényhozás orvosolhat. Sürgeti pedig a’ többség az elöleges tárgyalást azért, mert a’ káptalani követek az ország’ első rendéhez tartoz­nak; mert, ha a’ városok’ és kerületek’ szavazatai elintéz­­tetnek, ez iránt intézkedni kell a' káptalanokra nézve is; — mert bármelly halommal álljanak is nagyfontosságú teendők a’ törvényhozás előtt, a’ jogsértés’ orvoslása min­denkor első kötelessége leen a törvényhozó testnek. Kü­lönben , ha a’ káptalanok’ hasznossága vétetik latra , a’ ne­messég’ hasznosságát is latra kellene venni; pedig így ez utóbbi is kiküszöböltetnék a’ törvényhozás’ termeiből. El­mondatott az előleges tárgyalás mellett, hogy ha a’ váro­sokban létező democrata elemnek 16 szavazat adatott, ezt egyensúlyoztatni kell a’káptalanok’ követeinek adandó sza­vazattal, mert máskép’ az aristocratia veszélybe dől, melly­­nek előbástyáját az idő’ rohama ellen az egyházi rend képezi. Felidéztettek továbbá a’ káptalanok’ hajdani érdemei, mik szerint az ország’ kincseit az egyes családok’ okiratait hiven megőrizték, sőt volt példa is reá — mint egy püspök mondá — hogy a’ megyék magok egyháziakat kérdének kö­vetekül az 1487-iki orsz.gyűlésre ; — érdemül hozatok fel, hogy a’ legdrágább polgári szabadságok azon időben tá­madtak, mellyben a’ clerűs az értelmiségnek úgyszólván kizáró birtokában volt; ’s ezért — mint mondatott — a’ háladatosság kívánja, hogy törvényhozási szavazat’ oszto­gatásával tiszteltessenek meg a’ régiek’ érdemei az utó­dokban. De vágynak az egyházi rendnek — mint egy püs­pök állitá — újabb érdemei is: bíráskodnak nemcsak egy­házi, de világi ügyekben is,­­s nincs bíróság, mellynek íté­letei ellen kevesebb panaszt lehetne hallani, mint az egy­házi. E­ mellett az egyháziak mind születésükre, mind ér­zelmükre magyarok, ’s a’ közös haza’ virágzását mindenben előmozdítják Illy egyének testületei — mondá továbbá egy baloldali gróf — jobban megérdemlik, hogy a’ törvényhozás jogsérelmek’orvoslására egy—két napot szenteljen, mint a’ rendezés’ alá vett néhány főből álló túrmezei kerület. Ez okoskodásokra mind két oldalról többen feleltek,­­s közöttük egy jobboldali gróf kétségbe sem h­ozá , hogy a’ clerusnak régi törvények szerint legtöbb joga van, mert hajdan az értelmiséggel egyedárúságot űzvén az egyházi­rend, tetszése szerint irtat; magának a’ törvényt és jogokat. De most megfordult a’ világ, ’s a’ státus’ roskadozó alkot­mányán a’világiak akarnak javítani, kihagyván abból a’ rot­hadt részeket ’s új elemekkel erősítvén ezek’ helyét. Most maga a’ kor nem engedi, hogy orsz.gyűlési szavazat oszto­­gattassék olly követeknek, kik 5—6 felsőbb kinevezéstől függő kanonokon kivil , mit sem képviselnek , kik véleke­déseiket szabadon még nem nyilvánítók, ’s kiket az ország’ érdekei ritkán érdekelnek. Illy követeknek a’ fejenkénti szavazatot megadni veszélyesebb lenne, mintha egyszerűen magának a’ hatalomnak adatnék ugyan annyi szavazat; mert ezáltal a’ kormányi befolyás’ növelésén kívül még azon el­­különözött státus is erősitetnék, mellyet a’státusban az egyházirend képez. Mit mondana erre — kérdő a’ gróf — Europa , és a’ mivolt világ, ha haladásunk elébe igy önké­nyesen magunk emelnék a’ gátakat? Szóló a’ városok’ rendezését sem tartá épen olly sürgetőnek, mint némellyek, annál kevésbé tarthatja annak a’káptalanok által követelt fe­jenkénti szavazat’ megadását. Ez értelemben egy főispányi helyettes a’ baloldalról meg­­jegyzé, ii­ikép’ a’ káptalanok be lévén foglalva a’ harmadik rendbe, magukat nem hasonlíthatják e tekintetben a’ váro­sokhoz , mik eddig minden törvényhozási befolyás nélkül képezék a’ 4-dik rendet, mellynek szavazatjoga ennél­fogva sokkal fontosabb a’ káptalanokénál. Sőt a’szavazat’ megvonása ellen a’ káptalanoknál sokkal inkább panaszkod­hatnék a’ királyi tábla is. De az efféle panaszok a’ sérelmek közé egyáltalában nem tartoznak, mert a’ törvényhozó test fejedelem eleibe terjesztendő sérelmet nem követhet el. A’ sérelmet, mit ez elkövet, egyedül maga orvosolhatja. Szóló itt nem tartá czélszerűnek a’RR-ket az elöleges tárgyalásra felszólítani; mert e’ felszólítás’ eredménye legjobb esetben is csak az lesz, hogy a’ RR. az elöleges felvételbe bele­egyeznek; de tárgyalásuknak alig,ha lesz azon eredménye, mit a’ káptalanok várnak,­­s mi a’ dolog’ természetes folya­mán jött volna. 1 mercies e’ tekintetben az­ alsó tábla’ szel­leme; ’s mit tesznek akkor a’ fő RR., ha a’ kívánt szavaza­tot a’ RR. és RR. megtagadják? vagy azon esetre — mond egy másik főispáni helyettes— hogy, ha az elöleges felvétel is megtagadtatik, kényszerítheti e e’ tábla a’ RR-ket az elöleges tárgyalásra? Egy jobboldali gróf elegendőnek tartván az egyházi­­rend’ felsöláblai befolyását, a’ föRR-ket a’ távollévő mág­nások’ követeire emlékezteté, kikkel egy cathegoriába he­lyezvén a’ káptalani követeket, azon esetre, ha a’döntő sza­vazattól mindkét osztály törvény által ültetik el, nem ellenző a’ fenforgó tárgy’ előleges elintézését. Egyébiránt figyel­meztető az egyházi rendet, hogy némelly jogok’ félhomály­ban sokáig el szoktak élni, m­ik legkisebb erőtetésre azonnal elvesznek. Ha azonban önkint akarnak a’ káptalanok saját veszteségükbe rohanni, ebben feltartóztatni nem fogja. E’ veszteségtől egy baloldali gróf épen nem tart, nye­reségnek számítván azt is, ha a’ káptalani követek az alsó házból kilrktatnak, mivel ez által legalább a’ terhes költsé­gek’ és bírságok’ súlya alól fölmentetnek. Számosan czáfolák meg az előleges tárgyalás mellett felhozott okokat, fejtegetvén, mi csekély haszon háramlik az országra a’ káptalanokból, mellyeknek tagjait lelki felada­tuk’ teljesítésére Krisztus’ ama’ szavaival intek: „regnum meum non est de hoc mundo“ és amaz ismeretes latin vers­sel: „siluribus intensus minor est ad singula sensus.“ Alli­­ták egyszersmind, mikép’ abból, hogy a’káptalanok 1608-­ ban egyenkinti szavazattal birtak, épen nem következik , hogy most is hasonló joggal ruháztassanak fel; mert ki ma­gát, mint a­ clerus, a’törvényeken felül képzelve, vallás’ színe alatt törvénysértéseket követ el , azt nem épen lehet 530

Next