Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-08-01 / 374. szám

Csütörtök 394. August. 1.1844. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer L­aj­os kiadó-tulajdonosnál, hatvani­ utcza Horváth-házban 483. szám alatt, egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik.­­ Mindenféle hirdetmények fölvétetnek­, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr. számittatik. Teljes számu példányokkal még szolgálhatunk. TARTALOM. Kinevezés. Pest jul. 31.— A’ hazai műipar’ akadá­lyairól. Figyelmeztetésül a’ selyemtenyésztés’ ügyében. — Ország­­gyülé­s. Országos ülés a­ RR-nél jul. 26. (a’ központi vasúttársaság’ kérelme).Országos ülés a’ föRR-nél jul. 26-án (Jászkún kerület’ rende­zését illető válaszszenet meghitelesíttetik­. Országos ülés a’ RR-nél jul. 27-én (a’ második osztályú sérelmek és kivonatok’ tárgyalása). FöRRi ülés jul. 27-én (a’ RR. második üzenete a’ bányatörvénykönyv körül). Kerületi ülés jul. 29-én. Rövid közlés a’ jul. 29-én tartott főrendi ülésről. Negyedik üzenete a’ I­K-nak és RR-nek a’ sz. k. vá­rosok’ rendezése tárgyában. Törvényhatósági d­o­l­g­o­k : Haj­dúkerület. Sz. k. Komárom városa (administratioi kinövések). Fi­gyelmeztetés. Fővárosi újdonságok. Vegyes közlemények. Külföld. Értesítő. Hivatalos jelentések és hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. KINEVEZÉS. A’ rm. m­. kir. udv. kamara a’ zimonyi k. segéd­­harminczadosi állomásra budai k. harminczadosi hivatalnál levő ir­­ó­nök Dubaschievich Ferenczet, ennek helyére Hafenbeck Károly budai 30-dosi kezelési gyakornokot; — a’ zimonyi másod szám­­vizsgálói helyre Uroschevics Kostyán schuppaneki első számvevőt, — a’ pancsovai számvevői állomásra Kersch Ignácz pesti k. 30- dosi raktárnokot, a­ pesti utolsó raktárnoki állomásra Pösch­l Fe­­rencz pesti raktárnoki segédet,és raktárnoki segéd­állomásra Popo­­vics Kostyán újvidéki számvevői gyakornokot, és végre az otto­­kai k. 30-dosi útlevél-vizsgálói helyre Lemaich Antal zavart kir. 30-dosi lovas kerület léptette, Pest, július’ 31-én. A­­ki figyelemmel kisérte a’ jelen országgyűlés’ folya­mata alatt a’ Rendek’ táblája’ eljárásának mechanismusát, nem egy ízben tapasztalhatta, hogy midőn a’ tábla’ ’s az elnök’ jogköreinek egymáshozi mérsékléséről volt szó, vagy végzés sem hozatott , vagy pedig az illető vég­zés’ kimondása után oda vettetett a’ jogokat fentartó salvificatoria clausula. Ezen záradék mintegy annyi meg­nyugtatót foglal magában, mennyi megnyugtatót talál­hattak a’ szab. királyi városok’ követei azon stereo­typ kifejezésben, mellyel ha szavazási joguk’ csonkításá­ról tettenek szót, válaszul nyertek: „itt jogcsonkításról nem lehet szó , mert az elnök kitkit jogainak gyakorlatában fenntart.“ Nl y a ici quelqu’ un qu’ on dupe, volt néha haj­landó felkiáltani a’ tisztán intuitivus néző, — pedig igazság­talanul. A’ Rendek hazafiai örömmel szemlélik e nagymél­tóságát az elnöki széken; ’s ő, az elnök, köztudomásra a’ legszívesebb viszonyban áll a’ tábla’ tagjaival egyenkint és öszvesen. Nem , — jogfoglalásról az egyik részről s jog­feláldozásról a’ másikról szó sem lehet, az illető felek erre nem képesek,’s még kevésbé meghatározott tervnek ez irány­­bani követésére. De a­ tábla, az elnök, az egyes tagok a’ körülmények’ ereje által vezéreltetnek, — a’ BB. táblája constituálni akarja magát mint képviselők’ táblája, — itt rejlik a’kulcs a’felebbi jelenet’magyarázatához,'s ezen esz­me’befolyása alatt működik a'tábla néha talán öntudatlanul is. ’S hogy ez így van, világos onnan is, mert mindig találkoz­tak egyesek, kik illyenkor , midőn a’két rendbeli jogkör’ pontosabb mérlegeléséről volt szó , úgy vélekedtek, hogy ez az országgyűlés’ coordinatiójához tartozik. De valamint az 1832/12-ki országgyűlés, bár mennyire ellenzé is,elején, utóbb még is per­ excerpta dolgozott, mert általlátta, hogy a’ rendszeres munkálatokat egyszerre életbe léptetni lehe­tetlen; hiszen históriai alkotmány mellett mindenütt széles e’ világon csak per excerpta, csak részletes változtatások’ útján eszközöltethetik a’ reform, úgy érzi a’ tábla, hogy az országgyűlés is csak per excerpta, csak részletesen ren­­­­deztethetik, ’s hozzá is fogott önnrendezéséhez. Nem em­lítjük itt magát a’ terem’ újjá­idomítását, mert ez, bár­mi üdvös intézkedés külsőleg , mivel legalább parányi kénye­lemben részesítő a’ tábla’ tagjait, még eddig ideiglenes ala­kéban nagyfontosságunak nem tekintethetik,’s legfelebb meg­­czáfolja azon vádat, melylyel az ellenzék egynémellyek ál­tal illettetett, hogy nem barátja a’ tanácskozásokba beho­zandó rendnek; de említjük azon helyzetet, melly a’jelen nem levő mágnások’ követeinek jutott, ’s ezen tényt, ezen fait accompli-t jól feljegyeztetni kérjük , mert a’ tábla’ ön­rendezése körüli hatásköre ha ennyire terjed A-ban, lehe­tetlen, hogy már B-ben tökéletesen megfogyatkozhassék. Azonban erre is csak mellesleg hivatkozunk jelenleg, mert szólani akarunk a’ követi verificatio’ kérdéséről, ezen, a’ sorozatban első lépésről annak elérésére , hogy a’ tábla azon önérzettel bírjon, melly ő felségével törvényt hozó testületben szükségképen megkivántatik. Arról, hogy ezen kérdésre a’ külföld’ meggondolatlan utánzása nyújtott alkalmat, józanon nem vádoltathatik a’ha­ladási párt; mert mint látni fogjuk, igen gyakorlati kiindu­láspontra mutathatunk; más részről azonban szívesen meg­ismerjük, hogy a’ kérdés’ milly iránybani eldöntésére befo­lyással voltak és befolyással leendőnek az európai nyűgöt’ alkotmányos státusai. És ennek úgy kell lenni, a’ki az európai solidaritást tagadni akarja, az bízvást tagadhatja a’ nap’ fényét is; ’s a’ ki nem akarja látni azon fonalat, melly hazánkat ’s a’ többi alkotmányos nemzeteket egyiránt körül fogja, az erős magyar lehet, de opticai idegében egy kis hi­ba van minden bizonynyal. Angliában már korán, még a’ középkor’ századaiban megszűntek az alsóház’ tagjai a’ küldök­ puszta mandatariu­­sai, ügyvivői lenni, mi a’ foederalismus’, a’ még státusegy­séggé nem érlelés’ egyik jellemvonása; ’s váltak a’ nép által választott követekké , kik szabott időre a’ nép’ hatalmával felruháztattak, 's kik ennélfogva a’ kormány’ azon részé­ben jártak el, melly különben, ha a’hatalomnak ezen átszál­lítása nem történik , maga a’ nép által gyakoroltatott volna. Az az: feltaláltatlak bennök azon kellékek, mellyeken Broug­­hams Principles of democratic and mixed government, 1843.) szerint a’ képviseleti rendszer alapúi. Igen természetes ennélfogva, hogy a’ verificatio az al­sóház’ jogai közé tartozik. A’parliamentnek egyik vagy má­sik házát illető bár­mi kérdések — igy szól egy angol po­­liticai axióma — azon ház által ’s nem másutt visgáltatnak, tárgyaltatnak és elítéltetnek, melly házat illetik.— Azért, mondja Blackstone, a’ lordok nem fogják megengedni, hogy az alsóház egy skót peer’ választása felett ítéljen; az alsó­ház nem fogja megengedni, hogy a’ lordok egy commoner’ választása felett ítéljenek; és sem az egyik, sem a’ másik ház nem fogja megengedni, hogy valamelly nálánál alsóbb törvényszék ezen esetek felett bíráskodjék. A’maximák pe­dig, mellyek szerint a’ felső ’s az alsóház illyenkor eljár, ’s az eljárás’ módszere, a’ parliament’ kebelében nyugosznak, és semmi részletes törvények által körül nem írattak. Az az: a’ parliament souverain hatal­­ma­ bír, és leg­jobb belátása szerint cselekszik, mert a parliament nemcsak törvényhozó testület, hanem alkotó egyszersmind, az t. i. mit a’ múlt század’ utolsó tizede az„assemblée Constituante“ név alatt értett. A’ franczia kamarák 1830-ki szerkezetökben is nem bírnak azon alkotó hatalommal, melly az angol parliament­­nek tulajdona, de a’ verificatio’ joga mind a’ mellett nem csak Francziaországban, hanem mind azon státusokban is, mellyeknek alkotmánya a’ franczia charta szerint idomítta­­tott, ’s mellyeknek egynémellyikéröl nem mondhatni, hogy szerfelett nagy hatalmat tulajdonitott volna a’törvényhozó kamaráknak, mindenütt az országgyűlést illeti. Nevezetesen Francziaországban az 1831 április’ 19-én hozatott törvény’ 56-ik czikkelye szerint a’ követi kamara, ’s kirekesztőleg csak a’ követi kamara bíráskodik a’ választhatás’ feltételei felett, minek természetes következése, hogy azon czímek­­nek verificatiója is, mellyeknél fogva valaki a’ palais Bour­bonban széket foglalhat, egyenesen és kizárólag csak a’ kamarát illeti. Olvasóink tudják, hogy a’ jelen kamarai ülé­sek alatt Lafitte Károly több ízben visszautasítatott a’ követi tábla által, tudják, hogy a’ választó testület a’ kama­rának jogát a’ verificatio körül megismerte , mert en­nyit tett mindannyiszor, valahányszor Lafitte Károlyt újra megválasztá, hiszen uj választás’ szüksége csak ott fordul elő, hol az előbbeni választás megsemmisítettnek ismertetett; ’s tudják a’ mai számból azt is, hogy Lafitte a’ kamara’ fel­sőbb belátásának fejet hajtott. Felsőbb belátásának, mondjuk, ’s bátran hozzáteszszük, ha mindjárt egyes ellenkező eset idéztetnék ellenünk, — méltányos eljárásának is; mert a’ kamara ugyan nem szokta motiválni ebbeli határozatait; lehet, hogy némelly tagjai a’ jogponttól függetlenül politicai rokon- vagy ellen­szenveik szerint határozzák el magokat az e’ kérdésbeni mikénti szavazásra, — de helyesen válaszol ezen nehézsé­gekre Carmenin, mondván, hogy nagyszerű testületben a’ csaknem általános többség rendesen a’ méltányosság’ érzelme által vezéreltetik, mit a’ kamarának illető határozatai is ta­núsítanak. Magyarországban azon eset, miszerint gr. R. G. az 1839- ki országgyűlésen követi székét el nem foglalható, alkalmat adott az első lépésekre e’ tárgyban, ’s a’ jelen országgyű­lés’ első napjaiban határozat hozatott, melly szerint a’ kö­vetek megbízó leveleiket táblai választmánynak bemutatni kötelesek, melly választmány azonban az illető választások’ megbirálásába ne bocsátkozhassék. Már a’ megyei kihágá­sok’ megvitatásakor lehetetlen volt nem tapasztalni ezen félszabály’ elégtelenségét, ’s egy méltán köztiszteletben álló férfiú, kit senki józanon a’ municipium’ jogai iránti hi­degségéről nem vádolhat, a’ követválasztási vesztegetések­ből kiindulva, a’ verificatiót most már olly értelemben indít­­ványozá, minőnek azt a’ képviseleti alkotmánynyal bíró or­szágokban látták.— A’ tábla úgy vélekedett, hogy e’ tárgy­ban csak az illető utasítások’ nyomán nyilatkozhatik, ’s ezek­nek beérkezéseiglen függőben hagyá az ügyet. Az utasitá­­sok’ többsége a’verificatiónak a’táblára bizatása ellen nyilat­­kozott. Nem szükséges a’ többség által felhordott okok’ czá­­folatába ereszkednünk, — elég lesz egy pár észrevételt ten­nünk a’ journalistica által felhívott argumentumokra, mellyek — úgy akará az események’ szeszélye — az ellenzék ellen kibányásztattak, mert már a’ jelen év’ első felében az ellen­zék a’Rendek’ táblájánál a’ verificatio’ kérdésében nem hivé többé azt, mit a’ centralisátiót ellenzők még tavai tanítottak, de hivé ezt most a’másik felekezet, mi világos jele annak, mit már érintettünk volt, hogy a’ haladási párt ép, egészséges mu­­nicipiumokat igen is akar, de túlzottakat következetesen csak a’ másik akarhat. Egy különben nagy talentummal írott czikkely szerint, ha azt jól értettük, azon oknál fogva nem avatkozhatik, je­lenlegi törvényeink szerint, az országgyűlés még most azon viszonyba, melly a’ küldök ’s követek között fenáll, mert ezáltal a’ megyék’ önállása, ’s autonómiája veszélyeztet­nék; ’s mert külföldön a’ követ, a’ czikkely’ írójának tudtára, minde­nütt olly testületek által választatik, mellyek nem egyebek, mint bizonyos számu ’s bizonyos helyen lakó egyének’ pil­lanatnyi aggregátuma, melly a’ választás után szétoszlik, lenni megszűnik , ’s politicai hatósággal csak akkor léphet ismét életbe, midőn alkotórészei az illető hatóság által uj vá­lasztásra összehivatnak, a minek épen ellentéte a’ politi­­cailag folyvást létező megye. Ezen argumentumok közül az első nem áll. Wallis, Bern, Zürich ’stb. kétségkívül több önállással és autonómiával bir, mint akármellyik magyarországi megye, mind a’ mellett, hogy az illető követek’ megbízásainak ve­rificatiója a’ diétát illeti. A’ másodikban felhívott tényre nézve tévedésben van a’ czikkely’ írója. A’ Schweitznek legtöbb cantonjaiban a’ nagy tanács választja a’ követeket, erre nem illenek a’ felebb a’ külföldi választó testületekről mondottak, mert a’ nagy tanács nem pillanatnyi agregatum ad hoc, ’s mert például Saint Gáliban, St­hhweitzben ’stb. rendkívüli ülésben is összejö, mikor neki, vagy az elnöknek tetszik. És a’ követi verificatio még is a’ diétát illeti. A’ Schweitzra hivatkoztunk, hogy a’decentralisatio’leg­buzgóbb barátja is megnyúgodhassék, ha a’ verificatio a’ Rendek’ táblájára bízatik. A’ HAZAI MŰIPAR’ AKADÁLYAIRÓL. A’ Pesti Hírlap’ 293-ik számában 1843-ról van említés téve, hogy a’ke­reskedelmi választmány által gyám­okok és kereskedők fel vannak szólítva, a’ szakukba vágó kérdések iránt felvilágo­sítást adni, és a’ műipar’ akadályairól ’s az ellenszerekről értekezni; legyen tehát nekem is mint a’ kereskedés’ és ipar’ mezején egy kevés tapasztalással bíró embernek szabad, az akadályok’ egy részét kijelölni, mellyek csekély belátá­som szerént a’ műipar’ kifejtését hátráltatják. Ha hasonló kinyilatkoztatást többen tesznek, az akadályokat jól meg kell rostálni, ’s igyekezni elhárítani; ha azt elérjük, az ellen­szerek’feltalálásán nem lesz szükség fejünket törni, hol aka­dály nem lesz, megyen az eső magában ’s gyenge csirából terepély cserfa fog nőni. Első akadály, mellyet elhárítani legnagyobb feladat, az, hogy az iparra nemzeti hajlandóságunk nincs; mit eléggé megmutatunk azzal, hogy természeti ’s nyers productuminkat nem tökéletesítjük, a’ szőlőt nem nemesít­jük, a’ bort ha mástól el nem rontjuk is, de vele bánni nem tudunk, nem javítjuk, azért is, külföld előtt becse elve­szett; üvegbe tisztán le nem vonjuk, vagy rostúl dugjuk be, galádúl pakoljuk el, úgy annyira, hogy külföldön felő­lünk azt mondják, hogy egy harmada eltörik, egy harma­dából a’ dugó kiesvén elfoly. A’ sáfránt, mielőtt a’ festő erő benne jól kifejlik,félérten,hogy nehezebb legyen, letépjük, sós­­vizzel még egy keveset nehezítjük, igy becsét egészen elront­ván , a’ festő vagy alexandriait vesz, vagy negyedrész áron a’ miénket, mellyet mindig a’ penészedéstől félt. — Gyap­júnkat tisztán ritkán mossuk meg , sortirozás nélkül adjuk el, a’ sortirozó vevőnek hagyván a’ nyereséget. Némelly boldogtalan a’zsidót óhajtván egynéhány forinttal megcsalni, nehezítő eszközt, még vályogot is tapos közepébe, ’s nem tudja, hogy magát és a’ hazát csalja meg! — A’ kender­­lev-termesztéssel olly keveset gondolunk, hogy azt jól meg sem tudjuk törni. — Illy formán állunk egy vagy más rész­ben majd minden productumunkkal. — Eperfákat ország­szerte nem ültetünk, pedig ennek levele gazdagíthatná­ meg legbizonyosabban hazánkat; a’ hol selymet producálunk azt galábúl motaláljuk le, úgy hogy 3 po­nttal fizetik olcsóbban a’ magyar selymet mint az olaszt fontonként, melly 10 ezer mázsa mellett 3 millió vesztes volna — ha annyit producal- 122

Next