Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-08-01 / 374. szám
Csütörtök 394. August. 1.1844. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. szám alatt, egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr. számittatik. Teljes számu példányokkal még szolgálhatunk. TARTALOM. Kinevezés. Pest jul. 31.— A’ hazai műipar’ akadályairól. Figyelmeztetésül a’ selyemtenyésztés’ ügyében. — Országgyülés. Országos ülés a RR-nél jul. 26. (a’ központi vasúttársaság’ kérelme).Országos ülés a’ föRR-nél jul. 26-án (Jászkún kerület’ rendezését illető válaszszenet meghitelesíttetik. Országos ülés a’ RR-nél jul. 27-én (a’ második osztályú sérelmek és kivonatok’ tárgyalása). FöRRi ülés jul. 27-én (a’ RR. második üzenete a’ bányatörvénykönyv körül). Kerületi ülés jul. 29-én. Rövid közlés a’ jul. 29-én tartott főrendi ülésről. Negyedik üzenete a’ IK-nak és RR-nek a’ sz. k. városok’ rendezése tárgyában. Törvényhatósági dolgok : Hajdúkerület. Sz. k. Komárom városa (administratioi kinövések). Figyelmeztetés. Fővárosi újdonságok. Vegyes közlemények. Külföld. Értesítő. Hivatalos jelentések és hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. KINEVEZÉS. A’ rm. m. kir. udv. kamara a’ zimonyi k. segédharminczadosi állomásra budai k. harminczadosi hivatalnál levő irónök Dubaschievich Ferenczet, ennek helyére Hafenbeck Károly budai 30-dosi kezelési gyakornokot; — a’ zimonyi másod számvizsgálói helyre Uroschevics Kostyán schuppaneki első számvevőt, — a’ pancsovai számvevői állomásra Kersch Ignácz pesti k. 30- dosi raktárnokot, a pesti utolsó raktárnoki állomásra Pöschl Ferencz pesti raktárnoki segédet,és raktárnoki segédállomásra Popovics Kostyán újvidéki számvevői gyakornokot, és végre az ottokai k. 30-dosi útlevél-vizsgálói helyre Lemaich Antal zavart kir. 30-dosi lovas kerület léptette, Pest, július’ 31-én. Aki figyelemmel kisérte a’ jelen országgyűlés’ folyamata alatt a’ Rendek’ táblája’ eljárásának mechanismusát, nem egy ízben tapasztalhatta, hogy midőn a’ tábla’ ’s az elnök’ jogköreinek egymáshozi mérsékléséről volt szó, vagy végzés sem hozatott , vagy pedig az illető végzés’ kimondása után oda vettetett a’ jogokat fentartó salvificatoria clausula. Ezen záradék mintegy annyi megnyugtatót foglal magában, mennyi megnyugtatót találhattak a’ szab. királyi városok’ követei azon stereotyp kifejezésben, mellyel ha szavazási joguk’ csonkításáról tettenek szót, válaszul nyertek: „itt jogcsonkításról nem lehet szó , mert az elnök kitkit jogainak gyakorlatában fenntart.“ Nl y a ici quelqu’ un qu’ on dupe, volt néha hajlandó felkiáltani a’ tisztán intuitivus néző, — pedig igazságtalanul. A’ Rendek hazafiai örömmel szemlélik e nagyméltóságát az elnöki széken; ’s ő, az elnök, köztudomásra a’ legszívesebb viszonyban áll a’ tábla’ tagjaival egyenkint és öszvesen. Nem , — jogfoglalásról az egyik részről s jogfeláldozásról a’ másikról szó sem lehet, az illető felek erre nem képesek,’s még kevésbé meghatározott tervnek ez iránybani követésére. De a tábla, az elnök, az egyes tagok a’ körülmények’ ereje által vezéreltetnek, — a’ BB. táblája constituálni akarja magát mint képviselők’ táblája, — itt rejlik a’kulcs a’felebbi jelenet’magyarázatához,'s ezen eszme’befolyása alatt működik a'tábla néha talán öntudatlanul is. ’S hogy ez így van, világos onnan is, mert mindig találkoztak egyesek, kik illyenkor , midőn a’két rendbeli jogkör’ pontosabb mérlegeléséről volt szó , úgy vélekedtek, hogy ez az országgyűlés’ coordinatiójához tartozik. De valamint az 1832/12-ki országgyűlés, bár mennyire ellenzé is,elején, utóbb még is per excerpta dolgozott, mert általlátta, hogy a’ rendszeres munkálatokat egyszerre életbe léptetni lehetetlen; hiszen históriai alkotmány mellett mindenütt széles e’ világon csak per excerpta, csak részletes változtatások’ útján eszközöltethetik a’ reform, úgy érzi a’ tábla, hogy az országgyűlés is csak per excerpta, csak részletesen rendeztethetik, ’s hozzá is fogott önnrendezéséhez. Nem említjük itt magát a’ terem’ újjáidomítását, mert ez, bármi üdvös intézkedés külsőleg , mivel legalább parányi kényelemben részesítő a’ tábla’ tagjait, még eddig ideiglenes alakéban nagyfontosságunak nem tekintethetik,’s legfelebb megczáfolja azon vádat, melylyel az ellenzék egynémellyek által illettetett, hogy nem barátja a’ tanácskozásokba behozandó rendnek; de említjük azon helyzetet, melly a’jelen nem levő mágnások’ követeinek jutott, ’s ezen tényt, ezen fait accompli-t jól feljegyeztetni kérjük , mert a’ tábla’ önrendezése körüli hatásköre ha ennyire terjed A-ban, lehetetlen, hogy már B-ben tökéletesen megfogyatkozhassék. Azonban erre is csak mellesleg hivatkozunk jelenleg, mert szólani akarunk a’ követi verificatio’ kérdéséről, ezen, a’ sorozatban első lépésről annak elérésére , hogy a’ tábla azon önérzettel bírjon, melly ő felségével törvényt hozó testületben szükségképen megkivántatik. Arról, hogy ezen kérdésre a’ külföld’ meggondolatlan utánzása nyújtott alkalmat, józanon nem vádoltathatik a’haladási párt; mert mint látni fogjuk, igen gyakorlati kiinduláspontra mutathatunk; más részről azonban szívesen megismerjük, hogy a’ kérdés’ milly iránybani eldöntésére befolyással voltak és befolyással leendőnek az európai nyűgöt’ alkotmányos státusai. És ennek úgy kell lenni, a’ki az európai solidaritást tagadni akarja, az bízvást tagadhatja a’ nap’ fényét is; ’s a’ ki nem akarja látni azon fonalat, melly hazánkat ’s a’ többi alkotmányos nemzeteket egyiránt körül fogja, az erős magyar lehet, de opticai idegében egy kis hiba van minden bizonynyal. Angliában már korán, még a’ középkor’ századaiban megszűntek az alsóház’ tagjai a’ küldök puszta mandatariusai, ügyvivői lenni, mi a’ foederalismus’, a’ még státusegységgé nem érlelés’ egyik jellemvonása; ’s váltak a’ nép által választott követekké , kik szabott időre a’ nép’ hatalmával felruháztattak, 's kik ennélfogva a’ kormány’ azon részében jártak el, melly különben, ha a’hatalomnak ezen átszállítása nem történik , maga a’ nép által gyakoroltatott volna. Az az: feltaláltatlak bennök azon kellékek, mellyeken Broughams Principles of democratic and mixed government, 1843.) szerint a’ képviseleti rendszer alapúi. Igen természetes ennélfogva, hogy a’ verificatio az alsóház’ jogai közé tartozik. A’parliamentnek egyik vagy másik házát illető bármi kérdések — igy szól egy angol politicai axióma — azon ház által ’s nem másutt visgáltatnak, tárgyaltatnak és elítéltetnek, melly házat illetik.— Azért, mondja Blackstone, a’ lordok nem fogják megengedni, hogy az alsóház egy skót peer’ választása felett ítéljen; az alsóház nem fogja megengedni, hogy a’ lordok egy commoner’ választása felett ítéljenek; és sem az egyik, sem a’ másik ház nem fogja megengedni, hogy valamelly nálánál alsóbb törvényszék ezen esetek felett bíráskodjék. A’maximák pedig, mellyek szerint a’ felső ’s az alsóház illyenkor eljár, ’s az eljárás’ módszere, a’ parliament’ kebelében nyugosznak, és semmi részletes törvények által körül nem írattak. Az az: a’ parliament souverain hatalma bír, és legjobb belátása szerint cselekszik, mert a parliament nemcsak törvényhozó testület, hanem alkotó egyszersmind, az t. i. mit a’ múlt század’ utolsó tizede az„assemblée Constituante“ név alatt értett. A’ franczia kamarák 1830-ki szerkezetökben is nem bírnak azon alkotó hatalommal, melly az angol parliamentnek tulajdona, de a’ verificatio’ joga mind a’ mellett nem csak Francziaországban, hanem mind azon státusokban is, mellyeknek alkotmánya a’ franczia charta szerint idomíttatott, ’s mellyeknek egynémellyikéröl nem mondhatni, hogy szerfelett nagy hatalmat tulajdonitott volna a’törvényhozó kamaráknak, mindenütt az országgyűlést illeti. Nevezetesen Francziaországban az 1831 április’ 19-én hozatott törvény’ 56-ik czikkelye szerint a’ követi kamara, ’s kirekesztőleg csak a’ követi kamara bíráskodik a’ választhatás’ feltételei felett, minek természetes következése, hogy azon czímeknek verificatiója is, mellyeknél fogva valaki a’ palais Bourbonban széket foglalhat, egyenesen és kizárólag csak a’ kamarát illeti. Olvasóink tudják, hogy a’ jelen kamarai ülések alatt Lafitte Károly több ízben visszautasítatott a’ követi tábla által, tudják, hogy a’ választó testület a’ kamarának jogát a’ verificatio körül megismerte , mert ennyit tett mindannyiszor, valahányszor Lafitte Károlyt újra megválasztá, hiszen uj választás’ szüksége csak ott fordul elő, hol az előbbeni választás megsemmisítettnek ismertetett; ’s tudják a’ mai számból azt is, hogy Lafitte a’ kamara’ felsőbb belátásának fejet hajtott. Felsőbb belátásának, mondjuk, ’s bátran hozzáteszszük, ha mindjárt egyes ellenkező eset idéztetnék ellenünk, — méltányos eljárásának is; mert a’ kamara ugyan nem szokta motiválni ebbeli határozatait; lehet, hogy némelly tagjai a’ jogponttól függetlenül politicai rokon- vagy ellenszenveik szerint határozzák el magokat az e’ kérdésbeni mikénti szavazásra, — de helyesen válaszol ezen nehézségekre Carmenin, mondván, hogy nagyszerű testületben a’ csaknem általános többség rendesen a’ méltányosság’ érzelme által vezéreltetik, mit a’ kamarának illető határozatai is tanúsítanak. Magyarországban azon eset, miszerint gr. R. G. az 1839- ki országgyűlésen követi székét el nem foglalható, alkalmat adott az első lépésekre e’ tárgyban, ’s a’ jelen országgyűlés’ első napjaiban határozat hozatott, melly szerint a’ követek megbízó leveleiket táblai választmánynak bemutatni kötelesek, melly választmány azonban az illető választások’ megbirálásába ne bocsátkozhassék. Már a’ megyei kihágások’ megvitatásakor lehetetlen volt nem tapasztalni ezen félszabály’ elégtelenségét, ’s egy méltán köztiszteletben álló férfiú, kit senki józanon a’ municipium’ jogai iránti hidegségéről nem vádolhat, a’ követválasztási vesztegetésekből kiindulva, a’ verificatiót most már olly értelemben indítványozá, minőnek azt a’ képviseleti alkotmánynyal bíró országokban látták.— A’ tábla úgy vélekedett, hogy e’ tárgyban csak az illető utasítások’ nyomán nyilatkozhatik, ’s ezeknek beérkezéseiglen függőben hagyá az ügyet. Az utasitások’ többsége a’verificatiónak a’táblára bizatása ellen nyilatkozott. Nem szükséges a’ többség által felhordott okok’ czáfolatába ereszkednünk, — elég lesz egy pár észrevételt tennünk a’ journalistica által felhívott argumentumokra, mellyek — úgy akará az események’ szeszélye — az ellenzék ellen kibányásztattak, mert már a’ jelen év’ első felében az ellenzék a’Rendek’ táblájánál a’ verificatio’ kérdésében nem hivé többé azt, mit a’ centralisátiót ellenzők még tavai tanítottak, de hivé ezt most a’másik felekezet, mi világos jele annak, mit már érintettünk volt, hogy a’ haladási párt ép, egészséges municipiumokat igen is akar, de túlzottakat következetesen csak a’ másik akarhat. Egy különben nagy talentummal írott czikkely szerint, ha azt jól értettük, azon oknál fogva nem avatkozhatik, jelenlegi törvényeink szerint, az országgyűlés még most azon viszonyba, melly a’ küldök ’s követek között fenáll, mert ezáltal a’ megyék’ önállása, ’s autonómiája veszélyeztetnék; ’s mert külföldön a’ követ, a’ czikkely’ írójának tudtára, mindenütt olly testületek által választatik, mellyek nem egyebek, mint bizonyos számu ’s bizonyos helyen lakó egyének’ pillanatnyi aggregátuma, melly a’ választás után szétoszlik, lenni megszűnik , ’s politicai hatósággal csak akkor léphet ismét életbe, midőn alkotórészei az illető hatóság által uj választásra összehivatnak, a minek épen ellentéte a’ politicailag folyvást létező megye. Ezen argumentumok közül az első nem áll. Wallis, Bern, Zürich ’stb. kétségkívül több önállással és autonómiával bir, mint akármellyik magyarországi megye, mind a’ mellett, hogy az illető követek’ megbízásainak verificatiója a’ diétát illeti. A’ másodikban felhívott tényre nézve tévedésben van a’ czikkely’ írója. A’ Schweitznek legtöbb cantonjaiban a’ nagy tanács választja a’ követeket, erre nem illenek a’ felebb a’ külföldi választó testületekről mondottak, mert a’ nagy tanács nem pillanatnyi agregatum ad hoc, ’s mert például Saint Gáliban, Sthhweitzben ’stb. rendkívüli ülésben is összejö, mikor neki, vagy az elnöknek tetszik. És a’ követi verificatio még is a’ diétát illeti. A’ Schweitzra hivatkoztunk, hogy a’decentralisatio’legbuzgóbb barátja is megnyúgodhassék, ha a’ verificatio a’ Rendek’ táblájára bízatik. A’ HAZAI MŰIPAR’ AKADÁLYAIRÓL. A’ Pesti Hírlap’ 293-ik számában 1843-ról van említés téve, hogy a’kereskedelmi választmány által gyámokok és kereskedők fel vannak szólítva, a’ szakukba vágó kérdések iránt felvilágosítást adni, és a’ műipar’ akadályairól ’s az ellenszerekről értekezni; legyen tehát nekem is mint a’ kereskedés’ és ipar’ mezején egy kevés tapasztalással bíró embernek szabad, az akadályok’ egy részét kijelölni, mellyek csekély belátásom szerént a’ műipar’ kifejtését hátráltatják. Ha hasonló kinyilatkoztatást többen tesznek, az akadályokat jól meg kell rostálni, ’s igyekezni elhárítani; ha azt elérjük, az ellenszerek’feltalálásán nem lesz szükség fejünket törni, hol akadály nem lesz, megyen az eső magában ’s gyenge csirából terepély cserfa fog nőni. Első akadály, mellyet elhárítani legnagyobb feladat, az, hogy az iparra nemzeti hajlandóságunk nincs; mit eléggé megmutatunk azzal, hogy természeti ’s nyers productuminkat nem tökéletesítjük, a’ szőlőt nem nemesítjük, a’ bort ha mástól el nem rontjuk is, de vele bánni nem tudunk, nem javítjuk, azért is, külföld előtt becse elveszett; üvegbe tisztán le nem vonjuk, vagy rostúl dugjuk be, galádúl pakoljuk el, úgy annyira, hogy külföldön felőlünk azt mondják, hogy egy harmada eltörik, egy harmadából a’ dugó kiesvén elfoly. A’ sáfránt, mielőtt a’ festő erő benne jól kifejlik,félérten,hogy nehezebb legyen, letépjük, sósvizzel még egy keveset nehezítjük, igy becsét egészen elrontván , a’ festő vagy alexandriait vesz, vagy negyedrész áron a’ miénket, mellyet mindig a’ penészedéstől félt. — Gyapjúnkat tisztán ritkán mossuk meg , sortirozás nélkül adjuk el, a’ sortirozó vevőnek hagyván a’ nyereséget. Némelly boldogtalan a’zsidót óhajtván egynéhány forinttal megcsalni, nehezítő eszközt, még vályogot is tapos közepébe, ’s nem tudja, hogy magát és a’ hazát csalja meg! — A’ kenderlev-termesztéssel olly keveset gondolunk, hogy azt jól meg sem tudjuk törni. — Illy formán állunk egy vagy más részben majd minden productumunkkal. — Eperfákat országszerte nem ültetünk, pedig ennek levele gazdagíthatná meg legbizonyosabban hazánkat; a’ hol selymet producálunk azt galábúl motaláljuk le, úgy hogy 3 ponttal fizetik olcsóbban a’ magyar selymet mint az olaszt fontonként, melly 10 ezer mázsa mellett 3 millió vesztes volna — ha annyit producal- 122