Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-10-10 / 394. szám

ten szagú kifolyások orrunkat boszantják; hisz a’ rendőr­ségnek minek is legyen nyoma? ha van is egy - két egyén, az bizonyosan csak terhére van a’ városnak. Isten önnel. Érdemes leveleinknek Szepes, Sáros és Vesz­prém megyékből közelebb beküldött tudósításaikat a’jövő számban adandjuk. FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. Lőcs pocs az idő , nagy a’ sár! mondhatnék néhány nap óta egy b. e. nagykun költő­vel, ’s ha eddig nyertünk port, most ráadás vagy kárpót­lásul uszunk sárt; csak az nagy baj, hogy az év’ ezen sza­kában nem igen építkeznek, különben utczáinkon első kéz­ből kaphatnának faltapaszt. Márs’ táborát Pallásé válta fel az isk. észt. kezdetével, mi nem kis élénkséget dérit orsz.­­gyülés miatt különben is pangó életünkre; egyik collegánk keserűn rója meg, hogy az ifjúságot az egyetem’ dísztere­mében ü­dvözlő szónok’ beszéde nemcsak nem nemzeti szel­lemű , hanem deák is volt. A’ kezdet’ fonalán indul­va , nagy kár már tótul aztán illírül nem tanítani az or­vos­tudományt! Tudós társaságunk is múlt hétfőn kezdé meg két hónapi szünidő után szokott heti üléseit Jerney J.­r. tag’ utazásáról érdekes tudósítással. Úgy vagyunk meg­győződve , hogy az académia csak nyerne az által, ha ülé­sei nyilvánosak volnának. Szombaton reggeli nyolcz órakor tévé központi vasúttársaságunk több egyházi ’s vil. hatósági ’s más számos vendégek’ jelenlétében, gyakori mozsárro­pogás közt az első ásónyomot a’ Vácz ’s Szolnok felé ve­zető vonalon. Az ünnepély’ alkalmával mondott beszédek, ’s a’ vasút’ beszentelését kísérő imádságok természetesen ma­gyarok voltak, mit ízletes reggeli követett, számos áldomás ürittetvén a’ királyi ’s nádori család’, egyházi, világi hatósá­gok’ ’s a’ vállalat’ jóllétéért! Oct. 3d. történt az újonnan felállított módszertanodák’ tanítóinak Nagy Péter helybeli igazgató általi bevezettetése, ki velős beszédében kedvre, buzgalomra serkenté a’ tanulókat a’ tanítóképzés’, főleg az elemi tanítóság' küzdelemteljes ’s csak a’ kitürést jutalmazó rögös pályáján. Adja nemzetünk’ őrangyala, hogy a’ kis­ded növény gyümölcsdus óriássá szilárduljon az elhanyagolt nevelés’ szomorú parlagán. Több ízben felszólaltunk már az utczák’ tisztátlansága ellen; de úgy látszik , sokan szeretik csillogás mellett a’ rondaságot, vagy amazért ezt is eltűrik, tán, mert ragyogása verőfényt kölcsönöz emennek vagy mi legbizonyosb, meg vakít bennünket; különben nem tud­­nak minek tulajdonítani, hogy a’ Vácziut’ széleit még min­dig elhalmozzák a’ kertészek dudva- ’s ganéj lakásokkal. Ugyan — kérjük az illető hatóságot — hogy efféléket tiltana el, vagy nem engedelmeskedés’ következtében, nincs e módja említett kertészek’ rovására eltakarittatni az undok­­ságot, vagy ha már e’tekintetben határzott, végzése’ki­­játszatását semmi által nem engedni! Hétfőn múlt egy hete estek­ 8—9 óra tájban, Szentpétery derék ezüstmüvesü­nk’ boltját — ki hisztoriai táblaiban remek bizonyitványit adá, hogy nemcsak kézműves, hanem hőn érző magyar’s mű­vész is — fölnyitották’s 480 latnyi kész­ ezüst müvet rabol­tak el. /s FIGYELMEZTETÉS: Günther Antal és Grimm Vincze ,,a’ magyar nemesi czimerek’ gyűjteményét“ aláírási után és havonkinti füzetekben fogják közrebocsátani három kü­lön kiadásban: a) feketén, czimertani schraffirozással, ára egy füzetnek száz czimerrel 1 ft p­p., b) festetten 3 ft, c) díszpéldány gips-cartonon 5 ft. A’ NÉMET ORVOSOK’ ’S TERM.VIZSGÁLÓK’ BRÉMA VÁROSÁBAN TARTOTT GYŰLÉSE. Bréma, sept. 24-én. Hogy a’ sujtás mellett mennyi realitást talál közre az efféle gyülekezetekben, azt bátor volt már több helyen szabadon kinyilatkoztatni, ’s ennélfogva talán következetesebben cse­lekednék, ha ezen sorokat nem közölné , azon körülmény azonban, miszerint a’magyar közönség’ számára egy ma­gyar által és magyar szempontból felfogott és leírt képe ez ünnepélynek érdekese lehetne, mint a’ máskép’ bizonyosan német újság­közlésekből fordítandó leírások, talán eléggé mentendi a’ mezei gazdaság’ ügyében tovább utazó ’s csak útközben Brémába vetődött közlet a’ kis következetlenség’ vádja alól, ki máskép’ is (már szabad ideje’ szűke miatt is) nem akar e’ gyűlés’ ’s az előfordult értekezések’ folyamának részletes leírásával ’s bírálásával egész hasábokat betölteni, hanem a’ mennyire ezt egy levél’ helye engedi, csak a’gyü­­lekezet’ itteni sajátságos jellemének ’s fölő momentumainak némi általános képmását adni. E’ Németország’ éjszaki szélén tartott gyülekezet na­gyobb részint csak éjszaki Németország’ orvosai ’s tu­dósai által képeztetett, a’ dél ez ízben épen nem volt képviselve , ’s igy Bécsnek p. o. egyik tudósa sem jelent meg. Igen hires tudományos nevek szinte nem ragyogtak a’ résztvevők’lajstromán, ’s Humboldt Sándor is, ki bizton ígérkezett, akadályozva volt megjelenni; ’s e’gyülekezet mégis, érdekességére nézve, alig áll utána egyikének a’ 21 öregebb testvéreinek; mert egy csillag ragyog­ott fölötte tündöklő fényével az egészet fölvilágitva,’s ezen csillag—a’ bremeni szabadság’ csillaga! Elnöke e’ gyülekezetnek az ismeretes polgármester dr Schmidt vala , ki nemcsak a’diplomatia’körében egyike a’ legtiszteltebb neveknek — ő volt a’ bécsi congressuson a’ Hansa városok’ ügyes képviselője— hanem a’ bremeni köz­társaság’ példátlanul tisztelt előjárója. Ezen férfi nyitá meg sept. 18-án a’gyűlést egy beszéddel, melly úgy szavalójához, mint a’ gyülekezet’ mostani helyé­hez egyiránt méltó vala. Kiemelve volt benne főkép’ azon viszony, mellyben a’ tudományos élet egy kereskedői vá­ros’anyagi érdekeihez áll, mellyben a’ tudományt ’s művé­szetet nem ápolhatják világkormányzó nagy maecenások; taglalva azután a’ természetvizsgálás ’s a’ kereskedési vi­szonyok közti összeköttetést és ennek becsét, ’s megmutat­va, hogy ezek nevezetesen abban egyeznek meg, hogy mind a’ kettő, a’ kereskedelmi mint a’tudományi respublica t. i. szerencsés fejlődésökhöz tökéletes kötetlenséget ’s tel­jes szabadságot kivánnak. Brémában a’ természetvizsgálók’ gyülekezete’ czéljainak előmozdítására használtak a’ messze világrészekkel­ kereskedői összeköttetések, ’s a’ város’ rop­­pant kereskedői hajóereje.Végre kiemelé a’tisztelt elnök azon hatalmat és befolyást, mellyel a’ tudomány politicai ’s tár­sas életünkre bir, ’s itt jövendőnk fölött szép virradást lá­tott beállani az agg és tapasztalt látnok. Erre sok ’s nagyobb részint érdekes előadások követ­keztek, úgy a’nagy gyűlésben, mint a’hat szakosztályban, mellyek’ felhordásába s taglalásába nem bocsátkozhatom, ’s mellyeket az, kit inkább érdekelnek, a’ nyomtatott gyüle­kezeti előadásban amúgy is bővebben találand. De egyik­nek említését mégsem mellőzhetem , minthogy minket kö­zelebbről érint, ez t. i. egy hazánkfia’ előadása volt a’ pharmaciai ’s chemiai szakosztályban. A’ beszterczebányai ’s tavaly a’ graczi gyülekezetben résztvevő honfiaink előtt eléggé ismeretes magyar táblabiró ur ez idén a’ brémai gyűlést is diszesitendő, megtette a’hosszú utazást, ’s út­közben, mint hallottam, mindenütt nyájasan ’s megelőzőleg a’ pipázókat ürömtaplóba csaholt tűzzel megkinálgatván, elérte végre a’ helyet, hol egy magasabb birószék előtt az újabb phosphorféle gyűjtőeszközök , mint legveszedelme­sebb, ’s még a’ versaillesi nagy szerencsétlenséget okozott portékának kárhoztatásával az ürömtapló’ mint gyűjtő­eszköznek bona fide szerzett régi jogát kivívni kívánván, egy hosszú előadásban taglalta az üröm’ (arthemisia absinthi­um) ebbeli technicai tulajdonságait! Az általános méltányol­­tatásra, melly ezen értekezést hangosan követte, tisztelt hazánkfia magát még érdemesebbnek tenni iparkodván , egy következő ülésben még egyszer, de most nem a’ meggyúj­tásról, hanem a’ meggyujtandóról, t. i. a’ czigarókról azaz a’magyar czigaro-gyártásról és dohánytermesztésről kez­dett értekezni! A’ második nagy gyűlésben szokás szerint a’ jövő gyü­lekezet’ helyének választása történt, mellynek eredménye az jön, hogy a’ melegen ajánlott Wiesbaden és Mannheim’ mellőzésével Nürnberg városa választatott jövő évi gyű­lés’ helyéül. Erre a’ város által e’ gyülekezet’ számára ve­retett emlékpénz osztatott el a’ tagok közt, mellynek egyik felén a’ brémai születésű Tre­viranus és Olbers nagy férfiak’ képei, másik felén az idevaló muzeum’ némelly je­lesebb természettudományi ritkaságai’ képmása látható. Ezen kívül még több munkák is adattak által a’ tagoknak , mely­­lyek e’ gyülekezet’ tiszteletére szerkesztettek; igy névsze­­rint az idevaló orvosi társaságtól e’ czím alatt: „Biographi­sche Skizzen verstorbener bremischer Aerzte und Natur­forscher.“ Dr Hirschfeld S. E. által szerkesztett „Umrisse der Phrenologie“; végre dr Menke F. A. által újonnan át­dolgozott „Hypocrates’ aphorismusai.“ Az értekezéseken kivül e’ vándorló tudós gyülekezetek’ becsét még a’város’tanuságos intézetekben, építményekben’s gyűjteményekben gazdagsága, a’lakosok’miveltsége, ’s mint­hogy e’vándorlások,alkotájok’első gondolata szerint, ferialis szórakozásnak is szánvák, azon mulatságok ’s kirándulások is teszik, mellyek a’ hatóságok’ részéről a’ vendégek’ foga­dására előkészíttetnek. ’S e’ tekintetben Brémának nem volt oka pirulni a’ legnagyobb országok’ fővárosai előtt is. Uni­­versitása ugyan e’városnak nincs, van ellenben sok szép gyűjteményen , jeles múzeumon , jó kórházon kivül igen sok olly intézet, melly csak a' magasb civilisatiónak ’s hu­manitásnak eredménye ’s biztos jele, ’s mellyek az illy vá­rosban összegyűlő tudósokra nézve nemcsak igen tanusá­­gosak, hanem kedélyileg legkellemesb hatásúak. Ilyen a’ két, példánykép’ szolgálható árvaház , illyen a’ dolgozóház, a’siketnémák’ intézete, az úgynevezett „Seefahrt“-ház nyomorult tengeri hajósok’ fogadására, a’ három kisded­­óvó-intézet, a’ szegények’ háza, a’ testgyakorló-intézet (Turnanstalt) ’s több efféle. A’ lakosok’ szellemében pedig itt typusát találhatták a’ gyülekezet’ tagjai a’ német nemzet’ régi egyenességének ’s becsületességének. Igen gazdag embereknek száma itt nagy, a’ vagyonosság azonban álta­lános, a’valódi szegénység igen ritka, de azért alig is van város, hol a’ fényűzésnek kevesebb jeleit találná a’ vizsgáló. Itt nem a’ látszónak, itt csak a’ valónak hódolnak. A’házak a’tulságig tartatnak tisztán, ’s külsejűk is, mi egész a’ tetőig köszinü olajfestékkel van befestve , minden szombaton megmosatik; a’kertecskék, mellyek főleg az újabb város’ csaknem valamennyi házait környezik, a’ leg­szebb virágokkal ékesitvék. ’S az egyszerű széphezi illy vonzalom, ama’fényűzéstől ment takarékosság, a’tiszta­ság’ ezen szeretete ne legyen azután a’ nép’ morális és po­liticai állására ’s életére a’ legboldogabb befolyással ? Bizo­nyosan, ’s ezt ezen tisztán kereskedői ’s igy tetszöleg csak anyagi érdekeknek nyílt lakosságnál tettleg bebizonyítva láttam , ’s láthatta gyülekezetünk’ minden tagja, melly e’ respublica’ házi ’s nyilvános életébe pillantani el nem mu­lasztott. Mi végre a’ mulatságot ’s kirándulásokat illeti, ezek is itt, az értelmes ember’ ’s főleg a’ tudós’ komolyabb élete czéljához alkalmazva, csak közös, a’szép „Union“ nevű termekben tartott ebédekben, ’s az „Erholung“ czimü ven­­dégpalotábani esti társalgásokban állottak, melly utóbbiak, jelen levén szép számmal az éjszaki éghajlat’ szőke női szépségek is, m­ind tánczmulatságokká is alakultak, ’s itt jogát fentartani láttam a’ régi három lépésű, lassú, igazi német keringőnek. No már illy keringő alig fog sok tüdő­sorvadást okozni! Fénypontja itteni mulatásunknak a’nagy kirándulás volt, mellyet e’szabad város tetemes költséggel elintézett, ’s melly csak illy tengeri kereskedést űző város­nál lehetséges, sajátságánál fogva állandó és soha el nem feledhető benyomást tett mindnyájunk’ kedélyére. Vasárnap, sept. 22-kén t. i. Stiefel carlsruhi professor egy nappal előbb tartott m­e­t­e­o­r­o­l­o­g­i­ai előadásábani jóslatának fé­nyes beteljesedésével, a’ legszebb idő sok ezer embert gyűjtött össze Weser folyó’ szép partjára, hol három ün­nepélyesen fölékesitett gőzhajó készen állott a’ tudósokat ’s a’ helybeli notabilitásokat, ’s igy mintegy 700 embert, a’ Weser’ éjszaki tengerbei kiömlésénél Bréma városa által épített kikötőbe— Bremerhavenba viendő. Katonai muzsika, ágyu­durrogások ’s a’ tömérdek néptömeg’ hurrah­­kiáltozásai közt elindultunk, ’s útközben a’ két parton fek­vő helységek’ lakosai által mindenütt örömkiáltozással ’s a’ számtalan brémai’s külföldi hajók által, mellyekkel talál­koztunk, ágyúköszöntésekkel fogadva , délutáni 1 óra után elértük a’ Weser folyó’ tengerreli párosulása’ nagyszerű pontját — a’ kikötőt. A’ látvány, fökép’ az illyest még nem látottra nézve gyönyörű ’s hatásos valt. Több a’ végnélküli vizterületről épen a’ kikötő felé vitorlázó hajón kivül mint­egy 100, minden vitorlás’ felhúzása által ékesített nagy ten­geri hajó nyugton feküdt a’biztos kikötőben, és sejditeni hagyta Bréma városának nagy gazdagságát, tetemes tenge­ri kereskedését. ’S meggondolván, hogy még alig folyt le két évtized , hogy e’ helyen semmi sem állott, hogy Bréma városa itt csak legújabb időben egy darabját a’ rideg part­nak megvette a’ hannover­i kormánytól, ’s ezen köztársa­sági tulajdonán azután csak hamar’s kevés évek’lefolyta alatt egy egész szép várost’s roppant költségű vizépitmények ál­tal a' legbiztosabb kikötőt alkotta; — lehetlen a’ szabadság» az egység, ’s azon népszellem’, mellyet fentebb emlitek, mindenhatóságát hódolva el nem ismerni. Nem tagadhatom, hogy búskomoly vegyületet nyertek érzelmeim, midőn Bré­ma’ köztársaságának maroknyi ’s mintegy 60 ezer főt tevő népét ’s ezen nagyszerű teremtményét a’csaknem 15 millió lakossal bíró nagy Magyarországgal ’s Fiúmé­nk’ eddigi ál­lapotával összehasonlitám. Minekutána a’ társaság a’ hajók’ hosszú során lesétált, 's azok’ belsejét, úgy mint fökép’ a’ vizépitményeket, az óriási gátokat ’stb. megvizsgálta, ’s igen díszes ebéddel, melly főkép’ az éjszaki tenger’ termé­nyei , tengeri csigák ’s rákok (Hummele) ’s a’ legkikere­­settebb franczia ’s rajnai borok által jellemezve volt, fogad­tatott volna, estveli 6 óra tájban ismét Brémának indult, ’s kisérve mindenütt a’ partokon fekvő díszesen kivilágított helységek’ köszöntései ’s lövöldözései által, ide éjfél után érkezett, fogadva egész Bréma’várakozó lakossága által, melly tűzjátékokkal, a’ két parton fekvő házak’ ’s a’ nagy híd’ kivilágításával és szűnni nem akaró ,hurrah’-kiáltozá­­sokkal örömét nyilatkoztatni, ’s az idegen tudósokban azon meggyőződést kívánta gerjeszteni, miszerint egy csupán kereskedői érdekeket képviselő nép a’ tudomány’ méltóságát ’s jogait is elismerni mindig kész. A’ két, ezt követő napot még néhány jó értekezések az ülésekben ’s főkép’ az elnök’ egyszerű derék bezáró beszé­de, azután Treviranus’ kőszobra’a’ városi könyvtárba ünnepélyes felállítása,’s az Urb­e­r­s-monumentumnak szánt szép tér’ beszentelése, ’s az ez alkalommal tartott beszédek érdekesitették. — Dr Czil­b­ert Robert. Vegyes közlemények. FIGYELMEZTETÉS a’ hazai szobrászat’ ügyében. Tisztelettel kéretnek azon t. ez. ügybarátok, kik a’ Mátyás emléki igazgató választmány által, pénzgyűjtéssel megbizattak , hogy gyűjtéseiket a’ bekövetkezendő pesti novemberi vásárra, az egyesület’ pénztár­nokához , Nádosy István úrhoz, (Pest váczi-utcza) beküldeni szí­veskedjenek. Költ 1844—ki October’ 2-kán tartott ülésből, — Külkey Henrik, választmányi jegyző. Felszólítás Petőfi’ versei’ ügyében. Azon t. ez. egyesületek ’s egyesek, kik a Petőfi’ verseire gyűjtés végett nálok levő aláírási íveket eddigelé be nem küldék, a’ begyült pénzzel együtt Antal Mihály úrhoz, a nemzeti kör’ pénztárnokához, — ki naponkint d. e. 9 órától d. u. 1 óráig a nemzeti casino­ könyvtá­rában, d. u. 2 órától pedig 6 óráig, az aláírási íven is megneve­zett saját szállásán (borz-utcza 219 d. sz. található, — minél előbbi beküldésére ezennel tisztelettel felkéretnek. — Beküldési záridőül jövő novemberi vásár határoztatott. — Költ Pesten, oct. 5-én. Vörösmarty Mihály m. k., alválasztmányi elnök. Várad­y Antal m. k., körjegyző. RENDKÍVÜLI FIGYELMEZTETÉS a’ magy. keresked. társaság’ részéről. Figyelmezteti ezennel a’magyar ke­reskedelmi társaság' igazgató választmánya utólszor a’ t. ez. alá­írókat, miszerint a’ második I0°/6 vagy 50 portnyi részlet-befi­zetésiek határideje f. hó’ 10-ik napján lejár, minélfogva intéze­tünk­ tagjai újólag megkéretnek a’ befizetéseket teljesítni , külö­nösen pedig azok, kik az első 15 °//n-nyi részlet-befizetést is meg­tenni eddigelé elmulaszták, minthogy a’ társaság ellenkező eset­ben az alapszabályai’ 14-ik pontjában foglalt jogát is kényszerü­­lene fentartani. — Pest, oct. 7-kén 1844. — A’ magyar keres­k­ed. társ. választm. üléséből.­­) 14. §. Ha valamellyik részvényes a’ 10 és k­­ik czikkek’ rendeléséhez képest történt felszólítás után, aláírási kötelezése el­lenére, már az első befizetést is elmulasztaná , azon esetben , ha a’ kötelezést mulasztott aláíró magyarországi, az 183’^/g. 20ik tezikkben kijelölt szóbeli bíráskodás’ útján, ha pedig külföldi, az öt illető hatósághoz tartozó commercialis törvényszékek előtt a’ társaság’ részéről megpereltetve lészen, a’ futó 5°/é­tes kamatok és az illető költségek’ megtérítése mellett kötelezése’ teljesítésére szorítandó.­­ Ha pedig valamelly részvényes az első befizetés után mindjárt a’ másodikat, vagy pedig a’ többi részletes fizeté­seket is teljesíteni elmulasztaná , akkor a’ már befizetett részlet­­öszvege egészen a’ társaság’ tulajdonává váland, és a’ részvénye­k minden jogát elveszti. Az igazgatóság az illy fizetetlen hagyott ideiglenes részvényjegyeket megsemmisítvén, helyettök újakat bocsát ki; a’ már befizetett részleteket pedig, mint a’ társaság 698

Next