Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-03-06 / 436. szám
esi collegium' áldása érvényesebb ez e’ kérdésre nézve valamint a’ géléi és komjáti canonok egymástól különböznek , úgy térnek el egymástól a’ rájok különbözöleg épített magányvélemények is, mellyeknek vitatása, elöttem legalább, a’ fáradságok’ leggyümölcstelenebbike lévén, annak taglalásával felhagyok, 's röviden csak azt jelentem ki, hogy sem egyik, sem másik módban puseysmust nem látok, mi a' nép’ érzékeire csiklandólag, ’s szemeire kápráztatólag hathatna. — Beöthy Zsigmond: OLAJMAGVAK’ TENYÉSZTÉSE MAGYARORSZÁGON. Különös tekintettel a’ mustármagra ’s vadrepczére. Közlöttünk a’ honi lapokban egy felszólítást, miszerint a’ magyar kereskedelmi társaság a’ hazában találtató fekete mustár- ’s vadrepcze-mag’ egész mennyiségét felvásárlani késznek nyilatkozik; mert rövid működése óta már e’ czikknek is új fogyasztó piaczokat nyita; ’s kérdést tön a’ Magyar Gazda’ folyó évi 11-ik számában Szendrey ur: valljon vadrepcze (raphanus raphanistrum) vagy fekete mustár’ (sinapis nigra) beszállítását ’s tenyésztését ajánlja e’ fenérintett társaság. E’ kérdésre mi haladék nélkül felelni sietünk, ’s pedig több hirlapok’ utján; mert nem ismételhetjük eléggé, hogy az olajmagvak’ termesztése hazánkban gazdasági tekintetben annyira fontos, mikép’ csak kívánatos , ha e’ tárgy feletti felvilágosítások minél tágabb körben terjesztetnek. Hogy földmivelésünk még igen tökéletlen , mutatja azon körülmény, miszerint az olajmagvak’ tenyésztését, melly a’ legtetemesb gazdaság’ forrása ’s a’ műipari haladás’ előjeléül szolgál, eddigelé alig ismerjük. Csak rövid ideje , hogy a’ repcze nagyobb mennyiségben műveltetik e’ honban, ’s elég volt csak két három kedvező kereskedelmi conjunctura annak bebizonyítására , hogy Bánságnál jobb föld nincs a’ világon a’ mezeigazdaság’ ez ágának foganositására. De még hátrább maradtunk a’ len, a’ miagrum sativum (dotter) ’s a’ mustármag’ termesztésével; fekete ’s sárga valódi mustármagból igen kevés árultatik a’ magyar piaczokon , ’s kereskedőink a’ vadrepezét fekete mustármag’neve alatt szokták adogatni. A’ vadrepcze vadon terem , ’s erre nézve felszólításunk be szállításnak tekinthető; de a’ mi a’ valódi fekete mustármagot illeti, ennek minél nagyobb mennyiségbeni termesztését újra ’s újra ajánljuk, ’s esedezve kérjük a’ t. ez. földművelő közönséget , méltóztassék az olajmagvakra több, sőt a’ legnagyobb, a’ legpontosabb figyelmet fordítani, mert a’ gyakorlati kereskedelmi napi tapasztalásból (nem pedig hallomás szerint) fogjuk időről időre elvitathatlanul bebizonyítani , mikép' Magyarhon' mezei gazdaságának más irányt kell adni, ’s a’ fuladásig bőven termő búza helyett olajmagokat is termeszteni, mert: 1) búzának korán sem leend a’ világforgalomban olly biztos kelete jövendőben, mert Angolhont, Belgiumot már már Canada és Kelet-India kezdi ellátni. E’ tartományok’ termékenysége pedig ’s a fenálló irányt adó angol vámrendszer kizár végre az angol piaczokról *) minden más termesztő országot, Ausztria pedig mindig csak korlátolt fogyasztást nyújthatván mezei gazdáinknak, a’ plethora’ (felhalmozás) kinain szenvedünk ugyannyira , hogy potom áron kénytelenittetünk végre termesztméyeinket fecsérleni**); tetemesb nyereséget szerez ez ág a’ termesztőnek, nevezetesb gazdaságot pedig a’ ha*) Itt irányzásul meg kell jegyeznem, hogy szabály gyanánt szolgálhat, mikép’ Angolhan a’ gabnavásárra nézve az egész világban eldöntő erővel bir; ha ez országnak a’bevitelre szüksége nincs, pangásban van a’ gabnaforgalom Európa’ és Amerika’ minden piaczain; ha rész termés’ következtében külföldről kell kelletét fedeznie, mindenütt élénk az adásvevés, ’s igy minden állításnál főalapul Angolhon’ kereskedelmi állapotát kell vennünk. **) Tanulságos ’s leverő egyszersmind erre nézve egy, társaságunkhoz alföldről érkezett levelet közleni, mellyre t.igazgató választmányunk igen kedvezően felelt. A’ levél ekkép’ szól: Januar’ 25. 1845. A’ 14 négyszögű mföldre terjedő helységünk’ határának földje sokkal ismeretest , mintsem hogy bebizonyítanom kellenek , mert búzánk jó, repezénk, tengerink , hacsak rendkívüli fatalítás be nem áll, szépen terem ,s annyira , hogy általunk eladhatandó termesztményi quantumnak ára évenként több százezerekre ég; és mégis mind a’ mellett, hogy az áldásnak bőségében mintegy úszunk, mégis szegények vagyunk; borunk, kenyerünk, szalonnánk van, de a fillér, ez igen ritka tünemény nálunk. ’S kérdi tán . . . ., miért vagyunk szegények ez áldás’ közepette is? Csak azért, mert termesztményeinket eladni nem tudjuk, csak elsikkasztani, elprédálni. E’ vidéken a’ zsidók’ uzsoráskodó szeszélye kínozza a' földművelőt, mert csak nálok van a' pénz , és azért is a’ hogy nekik tetszik , úgy szedik termesztményeinket; ’s ha vesztegetni nem akarjak, úgy egészen megvagyunk verve az áldással, a'sok termés nyakunkon , a’ pénz, mellyel a’ földművelőtől annyi sokfelé kérnek , minden perezben kell; ’s e’ szükségtől hajtatva, sok szegény ember még rimánkodik is a’ zsidónak, csak hogy vigye el nyakáról a’ termesztményt, és adjon pénzt. Termesztményeink pedig jók a’nyáron, melly legközelebb elmúlt, noha apriltól septemberig esőnk nem volt, mégis 86 fontot nyomott egy pozsonyi mérő búza. — Mi in diametro évenként eladhatunk 40,000 köböl tiszta, szép és tökéletes szemű búzát, repezét — őszit — vagy 2000 köblöt, ’s vagy 800 mázsa luczernamagot. Illy helyzetben lévén, a' népnek bennem helyzett bizalmánál fogva szerencsém van 1353 egész úrbéri sessiót bíró helybeli gazdáknak nevében .... az iránt egész alázatossággal megkérdezni: ,,valljon a’ t. ez. magyar kereskedelmi társulat nem volna e kegyes , búza, repcze és luczernamag iránt kereskedési viszonyt kötni velünk olly módon, hogy kizárván minden nyerészkedő alkuszokat, hajhászokat, egyenesen csak az igazgatósággal tennék meg az alkut I Ha az alkudozásból lezárjuk a’zsidókat, ’s egyenesen ’s közvetlenül min magunk eljárunk az egészben, úgy mind a' két fél nyertesebb leend ’stb.azának , mint a’ búzának termesztése, ’s megveti részint a’ müiparnak első alapját. A’ műipar’ fejlődésének első főkelléke a’ vas ’s gépek, ’s ez után mindjárt az olaj soroztatik; hol olcsó olaj találtatik, ott gyárok’ keletkezésére úgy lehet számolni, mint, hogy kétszer kettő négyet teszen — Belgium, e’ kis négy millió lelket boldogító iparos ország őszi ’s téli kellete mellett körülbelől 30,000 last, vagyis 1200,000 mázsa reperemagot vásárolt külföldön, ámbárben az országban is roppant mennyiség termesztetik; — tehát csak nem annyit vitt be já év alatt, mint a’ mennyit Magyarhon legszerencsésb esetben évenkint előállít ;'s honnét szerezte Belgium e’ tetemes mennyiséget; mert hazánkból ősztől fogva nem szállitottunk 80,000 mérőnél többet ki, mellynek fele Olaszországba küldetett? — Odessából a’ felelet; ’s megvásárlotta az orosz alábbvaló repezét drága áron , minthogy Magyarhonban a’ szállítás végett csak nehezen, vagy épen nem vehetett többet. Illy helyzetben van jelenleg a’ haza;a’külföld repezét kér,de nem talál többé jutányos áron, drágán meg’ nem vesz , sőt nem vehet, mert összeolvadván a’ gyűjtelékek, a’ nehány birtokosok felrugtatott árt követelnek Bánságban, míg fen Győrben ’s Mozsonyban 70,000 mérő repcze fekszik tudakozás nélkül a’ bécsi kereskedők ’s olajgyárosok’ önkényének kitéve. — Mi roppant kár ez a’ termesztőre nézve; Bánságban kelet, fenn pangás. A’ földmivelő közönséghez szólok, ’s azt állítom örökké , hogy semmi a’ világon sem áll annyira a’ földbirtokosok’ érdekében, mint a’fiumei vasút’ megnyitása, mert olcsóbb közlekedési eszköz mellett a’ magyar tengerparttal, nem csak magasb árakat fizetend a’ külföld repetéért, hanem folytonos keretet is biztositand, ’s igy a’ termesztés’ gyarapodásával a’ gazdaságot is sokszorozadja. Szégyene’ perezben, a’mostani körülmények szerint, a’ külföldnek megvallani, de mi tagadás, hogy gazdagnak kikürtölt Magyarhonban repcze tengeri szállításra már nem találtatik, ’s utolsót aratástól 80,000 mérőnél több tengerre nem szállitatott. Őszintén szólok honosim s nem mint speculáló pénzszomjazó kereskedő, hanem mint elfogulatlan hazafi*, ki hazája ’s nemzete’ boldogulását szeretné gyarapodni látni, ’s e’ gyarapodást nem rendelem soha alá holmi kisded forgalmú érdekeknek, ki a’ gyakorlati téren legújabb tapasztalásokat szerez, mellyeket a’ magyar kereskedelmi társaságnál hiteles könyvekben számokkint láthatni, ’s illy adatok több erővel bírnak, mint hosszú dissertatiók, szép szavak ’s declamatiók;— illy adatok, mondom, napfényig világosan bizonyitjak bizonyos nemzeti feszültséget A’ helyett, hogy kimerithetőleg használnánk a’ máskép’ úgyis ritkán előforduló kereskedési conjuncturát, csak játszáskép’ vesszük úgyszólván a’ dolgot, ’s elszalasztjuk a’ drága pillanatot, melly ritkán tér vissza. Tavaly csak 3125 mérő repezétküldhettünk ki a’ magyar tengerpartra , mert hiányzott conjunctura. — Érinti tovább Szendrey úr, miszerint vadrepcze alföldön bőségben terem. Mi e’ szó „bőség“ értelmezését alkalmasint nagy előszeretettel fogjuk fel hazánk iránt, mert én azt merem állítani, hogy boron , búzán ’s talán gyapjún kívül semmivel sem bővelkedünk, sőt sokszor szükséget szenvedünk. — Legyen már a’ velünk született tunyaság, vagy csakugyan nélkülözés az oka, annyi igaz (’s ez e’ világon hallatlan, alig hihető tapasztalás), hogy felszólításunkra, midőn azt nem is határozánk, vadrepczéböl de csak egyetlen egy szállítás sem történt. Mit kell egy nemzetről gondolni, melly bőségről rimánkodik, sopánkodik, ’s az eladási alkalmat nem használja,mint a’kit a’ vizbefulás fenyegetés a’ nyújtott horgonyt nem ragadja meg. Hol a’bibe? a’ gondatlanságban, hanyagságban , ’s a’ régi schlendriánhozi ragaszkodásban fekszik; szóval hiányzik a’ practical tapintat, melly nélkül egy nemzet hóditó igen, de csendes boldogságot élvezhető nem lehet a’ jelen korszakban. Igaz ugyan, hogy Magyarország a’ világforgalomban eddigelé csekély részt vett, ’s ennek tulajdonítható mezeigazdaságunk’ fejletlensége is, mert örök igazság marad az, mikép’mind a’földmivelés, mind a’ műipar csak a’ világkereskedésbeni mozgás által tökéletesbülhet boldogságig nagyságig, 's politicai hatalomig. Már pedig a’ szegedi kereskedő is csak gyógyszerek’ előállítása végett javaslá a’ fekete mustármag’ termesztését, holott e’ czikkel roppant üzletet űzhetni Éjszakamerikával ’s Frankhonnal — kimondjuk nyíltan, érdekünk’ ellenére, kereskedőségünk’ tájékozása végett. Még kétféle olajmagról teszünk érintést, mellynek tenyésztését nem fogunk megszűnni, mig tollunkat vezethetjük, a’ magyar földművelő közönség’ figyelmébe legsürgőbben ajánlani. — E’ két mag a’ lenmag ’s miagrum sativum (dotter). — Ez utolsó kicsi hosszúkás sárga, ’s most figyelemre alig méltatva potom áron aduk el az olajsajtolóknak, kik e’ körülményből jó hasznot húznak, holott másutt e’ czikk a’ világkereskereskedés’egyik ágát képezi; a’ lenmagot ismerjük. — Mindkét minéműségre roppant rendelmény érkezett kezünkhez Angolhonból ’s Hollandiából , de nem teljesíthetjük , mert megnevezésre alig érdemes mennyiséget termesztünk. — A’ földünk alkalmatos e’ magvak vetésére, de apáink nem szokták tenyészteni, ’s igy tekintetbe sem vesszük, mig Odessa 50 év előtt keveset ’s most több millió tschetvert küld ki tengeren. Aztán bőségről panaszkodunk! de mi csoda, ha értékcsökkent búzát vetünk a’ drágán eladható olajmagvak helyett! Meg kell vallani, hogy gazdálkodni nem értünk. — Többször közlöttünk végre felszólítást a’ keleti olajmag’ tenyésztését (sesasum orientale) megkísérteni, de siker nélkül, mig a’ francziák nem csak hazájukban, hanem már Afrikában, Mascara, Oschema és Gaznat körül is termesztenek nagy mennyiségben. *) Politicai hatalomra, önállóságra ’s bol*! Lásd „Journal des oesterreichischen Llyod’“ 15-ik számát. Fogságra csak gazdagság vezethet, ’s gazdagságot földmívelőink, istenemre mondom, nem szerezhetnek könnyebben, mintha lehetőleg tetemes mennyiségű olajmagokat termesztenek ; rendszeritsék tehát a’ mezeigazdaság’ ez ágát okszerüleg, ’s vessenek el sok repcze, kender, len, miagrum salivum (dotter) mustár , ’s keleti olajmagot, ’s megszűnnek a’ bukásróli sok panaszainkkal jajgatásaink a’vészfenyegető köz elszegényedésről, nekünk pedig szállítsanak be minél több vadrepezét vagy valódi fekete mustármagot. — Ifj. Szabó Pál, a’ magyar kereskedelmi társaság’ igazgatója. A’ MISKOLCZI PORCZELLÁN-GYÁRRÓL. Azt tartom, ha hasznot nem, de kárt sem fogok az ügynek tenni, ha a’ nagy közönség előtt, tudtomra még kikürtölve nem levő miskolczi porczellán-gyár’ismertetése végett néhány sorokat közrebocsátok ’s azoknak, kik e’gyárat nem igen ajánló oldalról ismerek, némi fölvilágositásokkal szolgálok. Igaz, hogy ezen gyár most másodszor van csőd alatt, de ez tőle senkit visszane rettentsen, mert habár ebből azt lehet is gyanítani, hogy múltja nem igen kecsegtető lehete, tagadhatlan mégis , hogy mindenkor magában hordta egy szebb jövő’ magvát, hanem mindeddig hiányzottak ápoló kezek, mellyek azt létre fejleszszék.— Mert közmegelégedést nyert készítményei Miskolcz’ vidékén sőt távolabb is, jó keletet vívtak ki magoknak ’s a’ gyár boldogabb napjaiban igen szépen jövedelmezett. Oka mostani pangásának az, hogy alapítója, ki egyéb vállalataiban is a’ legroszabb kiviteli tapintatot tanúsította , midőn már fülig volt az adósságokban, akkor álltá föl e’ gyárat, hogy az öt fenyegető veszélyben mentőszerül szolgáljon; de lehetetlen vala, hogy egy illy vállalat, kivált a’ kezdet’ legtöbb nehézséggel járó éveiben, azonkívül, hogy magát saját erejével önállásra, sőt haszonhajló állapotra felküzdötte, még máshonnan eredett terhek’ halmazát is elviselje. A’ legfőbb rendező, a’ sors, tehát felcserélő a’ szerepeket; a’gyár’birtokosa a’gyárat, melly maga magáért mindenkor eleget tett, magával rántá bukásába, ’s ez azon körülmény, mellynek köszönhető, hogy a’ balsors’ üldözéseitől a’ gyár mai napig sem szabadulhatván meg, mindeddig hiában várja megváltóját. A’ bukottnak zavaros pénzviszonyaiba bonyolult egyik kezese ugyanis csakhamar módot talált, a’gyárat ideiglenes czímmel magához ragadni, kinek kezei közt megint az előbbi rendeltetés várt reá , hogy t. i. uj birtokosának adósságaiban menteszerül szolgáljon. De a’ baj itt is nagyobb volt, mint, hogy az illy mostoha események által hányatott ’s e’ miatt műfolyamában akadozó gyárral kívánt czél érezhetett volna. A’ gyár’ ezen birtokosa is el nem kerülheté a’ csődöt. Rövid időn eladó lesz tehát a’ gyár ’s nem csak a’ belefektetett pénzöszveg, de mostani nyomorult helyzetében folyvást szép hasznot hajtó voltához aránylag is , alkalmasint igen jutányos áron lesz megszerezhető. Én igen sajnálnám, ha benne a’honi ipar’egyik hathatós tényezőjét végkép’ elenyészni kellene látnom ’s csupán e’ birt ezen felszólalásra. Különösen felhívom ez ügyre, a’ magányvállalkozókon kívül, a’ tisztelt gyáralapítótársulat’ figyelmét; hiszem, hogy ki e’ dologról közelebbi ismeretet szerezni nem sajnál, még inkább meg fog győződni felőle, hogy valót beszélek, midőn azt mondám, hogy itt a’kedvező alkalom, jutányos árvtll megszerzésére egy gyárnak, mellynek virágzásba hozására csak pénzes és műértő vállalkozó hiányzik, minek hiánya miatt nem mehetett eddig e’ gyár elő, Ide mellyik gyár is az, melly hasonló körülmények közt boldogulhasson? — A’ cs. kir.szab. RÉVKOMÁROMI BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁGNAK I. 1845-ik évi febr. 11- és 12-kén tartott közgyűlésére az igazgatóság által beadott számadásból kitűnt, hogy a’közelebb lefolyt 1844 ik évben a’ társaság* részvényei’ száma 850 volt; ennek alaptőkéje 425,000 ft, segéd és tartaléktőkéje pedig 76 500 ft, összesen 501,500 váltó ftot tett. Biztosítási díjakból és kamatokból befolyt jövedelemv öszvesége 18,686 vft 30 kr, levonván a’ költségeket ’s a’ készpénzül befizetett alaptőkéktől kijáró kamatokat, 6393 ft 41 1/2 kr, ’s a’f. évi közgyűlés’ határozatánál fógva elengedett két rendbeli követő adósságokat 823 váltó ftot, maradt osztalékul 11,469 ft 411/2 hr, és igy egy részvényre 13 ft 29 kr, miből 10 ft kiosztatni, 3 ft 29 kr pedig a’ tartalék-tőkéhez csatoltatni rendeltetett. Ez alkalommal a’ biztositó díjtábla általában 10 %-tel alábbszállittatott; a’ nagyobb díjöszvegektől visszefizetni szokott díjengedélyek más biztosító társaságokéval megegyező, sőt még nagyobb arányban állapíttattak meg; — a’ biztosítás’ egyéb feltételei is a’ biztositó felekre nézve felette kedvező módosítást nyertek, miről minden ügyvivőknél részletesen értesülhetni. A’ biztosítók’ nagyobb kényelme végett Tolnán, Zimonyban és Perleszen is ügyvivőségek fognak állíttatni. Igazgatóvá Molnár Lajos, titoknokká J.micsáry Döme, pénztárnokká Sárkány Lajos urak választattak. — Közli az igazgatóság A’ részvény’ kibocsátás’ előleges berekesztése, kamat-kifizetés,’s harmadik részlet-befizetés a’ MAGYAR KERESKEDELMI TÁRSASÁGNÁL Pesten. Közzéteszi ezennel az alulirt választmány , miszerint a’ magyar kereskedelmi társaság jelen állapodja ’s jegyzőkönyvileg hozott határozata következtében részvényei’ kibocsátását előlegesen berekeszti, ’s olylyanokat még csak jövő április’ 10-dikéig bocsátand ki, valamint hogy csak imént említett időpontig fogadtatnak el következő aláírók’ elkésett első részlet-befizetései: Mirky Pillér László, Bonis Sámuel, Inkey Zsigmond, Bossányi 38 151