Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-04-08 / 448. szám

kell rátá sokasodni.[Óvása azonban jegyzőkönyvbe nem ik­­tattatott. Martius’ 12-én különös eset került napi­rendre. — Élesd városában olvasó társaság alakult, ’s lakot bérleni kivánt. De az uradalom’részéröl, azon tekintetből, mivel a’sza­bályok hozzá bemutatva, ’s általa helybehagyva nincse­nek , a’ jámbor szándék’ elébe akadály gördittetett, így a’ társaság, szabályai’ előterjesztése mellett, a’ megye’ jóvá hagyásáért folyamodók. ’S az uradalmi ügyvéd, a’ követelt megerősítés’ jogához, a’ gyűlés’ színe előtt is ragaszkod­ván , annak támogatásául az úrbéri törvény’ rendeletét ho­­zá fel, miszerint az úrbéri szerződésekhez földesúri meg­egyezés kívántatik. Ellenben a’ BR., hivatkozva mártius’ 3-kán költ,­­s az egyesülési jogot biztosító végzésekre, kijelenték, hogy a’ szabályok’ helybehagyása, ha szinte szükséges volna is, épen nem az uradalmat illetné; és azo­kat olvasatlanul visszaadatni, ’s a’ dolgot egyszerű tudomá­sul vétetni határozák. Végre közörömet gerjesztett sz. k. Szathmár-Németi városa’levele, minél fogva a’nemes város’ lelkes közön­sége, polgárai’díszes koszorújába, megyénk’ több ország­gyűlési képviselőjét, Beöthy Ödönt, beiktatván, a’ kineve­zési oklevelet kézbesítés végett áttette. ’S a’ BR., az ér­dem’ illy méltánylása’ következtében, alkalmat vettenek , mind a’ tisztelt városhozi szives vonzalmukat, mind általá­ban a’ városi ügy iránti rokon érzelmeiket, jegyzőkönyvek­ben újólag kifejezni. Martius’ 14-én a’ gyűlés eloszlott. — Csengery Imre: BARANYÁBÓL. (Vége.) A’ 31—38 §§ra nézve határoz­tatott, hogy a’ közmunkáknál kellő felügyeléssel mindenkor egyik, e’ végre a’ BB. által különösen megbízandó alispán bizattassék meg, — az utak’ csinálása pedig különösen vá­lasztandó szakértő úti biztosok’ közremunkálásával telje­­sittessék; ezen utibiztosok utasításaikat egyenesen az al­ispántól nyerjék, ’s a’ főbiráktól egészen függetlenek le­gyenek , a’ munkát teljesítő községeket ezek nyugtassák, ’s a’ hetenkénti táblás jegyzékeket necsak a’ főbírónak, ha­nem az alispánnak is beküldjék. Minekutána pedig e’ me­gyében aladószedők nem volnának, mindazokat, miket ezen törvény’ rendelete által ezek teljesíteni tartoznának, a’ já­rásbeli alsz.birák teljesítsék, ’s az illető járásbeli tisztvise­­lőség félévenként minden egyes jobbágynak könyvecskéjét a’ helység’ könyvecskéjével egybetartsa, ’s a’felügyelő al­ispánnak jelentést tegyen; — rólunk ugyan ki sem mond­hatja, hogy a’ tisztviselők’ szaporításának barátai vagyunk, terjedelmes járásainkban egy fö-, egy alsz.biró ’s két es­­kütt vagyon , ’s így ha valahol, bizonyosan itt lett volna helye az 1840-ki törvény’ hirdetése után mezei rendőr­ségi szolgabirák’ rendszeresitéséért folyamodni; de azt mondák akkor: a’ szolgabirónak úgy sincs más dolga, er­go a’ szolgabiró legyen egyszersmind mezei rendőrségi bi­­ró; — most ismét nem lévén aladószedőink, ezeket se kér­jük , hanem azt mondjuk: a’sz.birónak úgy sincs dolga, ergo legyen quasi aladószedő is, ’s ha még 1847-ben vala­­melly uj foglalatosságról ’s hivatalról lesz szó, ismét el­­mondandjuk azt, hogy a’sz.birónak úgy sincs dolga, ergo legyen azon uj hivatalnok ismét a’ sz.biró, pedig ép’ egy­két ollyan­­biró uraktól, kik azt mondják,hogy a’ sz.biró­nak úgy sincs dolga, hallottam azt is mondatni, hogy a’ sz.birák nem teljesítik dolgaikat; furcsa következetesség, de még furcsább az, hogy mai világban mindenkitől meg akarjuk azt kívánni, hogy kötelességének pontosan eleget tegyen, ’s ollyasokat ruházunk mégis rá, hogy bizvást el lehet mondani: miként egy sz.biró sem leend legjobb akara­ta ’s fáradhatlan szorgalma mellett is hivatásának úgy, a’ mint kellene — NB. úgy, a’ mint kellene — képes eleget tenni. Ezeket csak mellékesen kívántam itt érinteni, de menjünk tovább: a’ 43. §. következtében a’ felügyelendő alispánnak, a’ felelősség’ terhének reája leendő háramlása alatt meghagyatott, hogy minden legkisebb, bármelly teljes kttendelt közmunkáknál tapasztalt tisztviselői visszaélést a' legelső közgyűlésre följelentsen. — Végtére minekutána a’ választmány által javalt részletes próbálásoknak megtéte­le elfogadtatott; de már e’ jelen év is jól elhaladott, ezen tezikknek életbeléptetése jövő nov. hónaptól kezdve hatá­­roztatott, addig a’ teljesítendő munkálatok ha nem is egé­szen , minden esetre mégis közelítőleg ezen törvény’ ren­deletéhez alkalmazva határoztattak teljesittetni. — d) In­dítvány létetett az iránt, miként a’katonaság’ részére­ szük­­ségelt termesztményeknek meghordása az adózóknak egyik legérezhetőbb terheltetésök lévén, ezen természetbeni ki­szolgáltatás jövendőre nézve megszüntetvén, e’ köteles­ség vállalkozók által teljesittetnék, mit is elvben a’ megye’ évei — mint a’ múlt országgyűlésen a’ katonai élelmezés’ tárgyában adott utasításokhoz közelítőn — elfogadván, a’ mikéntiségnek kidolgozása végett egy választmányt bíztak meg. — e) Az összeírásokra nézve eddig nálunk, mint min­denütt, azon szokás uralkodván, miként minden főbíró a’ maga járását, mennyire lehetett, e’ részben legyezgetvén, a’reá esendő adót évenként megkisebbiteni iparkodott; ’e’ szerint ugyanegy megyében járás és járás közt tettleges aránybeli különbség létezett; minek elejét veendők a’Ra , hogy az adókivetési arány biztosabb alapra építtethessék, már múlt évben intézkedendők, a’ másod alispán­ elnöklete alatti választmányt valamelly javaslatnak előterjesztésével megbízták; — a’ múlt évi kivetés’ alkalmával tehát megle­pettek a’ főbirák, ’s minden helységnek házi összeírása 24 óra alatt behozattatni rendeltetett, de ezen házi összeírás is a’ legnagyobb zavarban volt ; mert mint most, csak úgy privative a’ gyűlésen mondatott, volt helység, mellyben 80 fejőstehén és 200 szopos borjú volt összeírva ’stb.; — ezen összeírásokra sem lehetvén tehát az adókivetését ala­pítani , e’ mostani gyűlésből felelet’ terhe alatt meghagya­tott a’főbíróknak, hogy az egész járást önmaguk tisztvi­selő társukkal pontosan összeírják, ’s ezen összeírásokat legfeljebb junius hó’ végéig benyújtsák, a’ mikoron is ne­vezendő választmányok által járásonként próba-összeirások fognak létetni. — f) Zala vmegyének levelét, mellyben tu­dósit , miként ő felségét még ez évben tartandó orsággyűlé­­sének egybehivására megkérte, ’s ennek pártolására min­ket is felszólít, tudomásúl vettük; ’s azon oknál fogva , minthogy hinni szeretjük, miként ő felsége, tekintve a’ te­endők’ sokaságát, kegyes ígéreténél fogva a’ törvényes idő’ múlta előtt az országgyűlését egybehivandja, a’ fel­írást szükségtelennek tartottuk. — VEROCZÉBÖL. Febr. 27. évnegyedi közgyűlésünk volt, melly az uj törvényezikkek’ kihirdetésével vette kezdetét, ’s olvastatott a’ hiteles magyar szöveg, de erre némi zugás hallatszott, nem kell, nem értjük, latinul kívánjuk. Egy tb. előterjeszté, hogy az eredetit, melly ő felsége’ saját kezével van aláírva,olvasatlan hagyni nem lehet, azért is békét kivánt, majd a’ latinra is rájön’sor: egy főbíró azonban azt vélé, elég lenne az eredetinek bevezetését, egy két törv.czikket ’s a’ befejezést felolvasni, a’ többit sub spe­rati olvasottnak venni, ’s aztán a’ latint egész ki­terjedésében kihirdetni — elfogadtatott. Midőn azután a’ főjegyző a’ latin fordításból a’ 2-ik törv.czikket olvasni kezdő, ismét zugás — az elsőt az elsőt — hisz már el van olvasva a’ magyarból — nem értettük, még egyszer , ’s a’ hullámzó zaj­ csendesitése végett az egész latin szöveg fel­olvastatott , egyébként mi sem történt, mi a’ csendet za­varható­ Mondja már most valaki’ frja, hogy Verőcze magyar megye! a’ tények ellene szólnak: mit használ a’ conclusum diaetale, ha fölsőbb hatály szól ellene? az udvari cancel­­laria, a’ h.tanács Verőczével latinul közlekednek. ’S így tettleg mutatják, hogy Verőcze partes adnexákat uralja. Egy pécsmegyei lelkész betanult hosszúkás beszédében el­mondd, tudja ő, hol lakik, de nem tudja, kihez tartozik­ magyar, vagy társországi megye e? pedig első feladat ezt rendbe hozni: kéri a’ Rendeket, intézkedjenek, hogy a’ kérdés valahára döntessék el. Küszöb előtt a’ társországi közgyűlés, alkalom van (?) a’ tudnivalók’ megfejtésére, a’ követek láttassanak el kimerítő utasításokkal ’stb. Bővebben felelt egy kiszolgált alispán ’s egyebek, a’ kérdés’ megfej­tése oda nem tartozónak nyilváníttatott, ’s hogy a’ követek már a’ múlt rendkívüli közgyűlésből el vannak látva utasítás­sal. Csanád megye’ eszméje még nem eldöntő conclusum diaetale ’stb. A’ t.czikkek iránt végezve jön: 1) Az uj korona­ öröknek üdvözlő felirat. 2) A’ vegyes házasságok írassanak össze. 3) A’ közmunkák iránt a’ fenálló választ­mány adjon kimerítő véleményt. 4) Vitatás jön, minő kulcs szerint osztassanak fel az országgyűlési költségek? mi vá­lasztmányra bízatott azon föltétellel, hogy az uradalmak járandóságaikat ne a’ dicák szerint, hanem birtokaik’ hold­jától számítva, fizessék, ezek írassanak össze, és némileg osztályoztassanak — most még a’ régi arány szerint a’ bir­tokosok 7/10 , tizeddel bírók, apanagisták ’stb. a’ a’ birtoktalanok */1o fizessenek. Ez utolsó méltánytalan, már az előbbi alkalomkor ’1o-ra tétetett, de a’ számvevő’ ké­nyelme mindig talál kifogást százak’ kárával. Ha Pest me­gyében annyi ezer birtoktalan fizet '/n részt, ’s ha Borsnak 30’s tö­bb ezernyi kertese talán egy tizedet, mi jő egyre,még egy fillér’ tized része sem,midőn ellenben Verőcze’alig 200 személyzetéből egyre egyre 2 pff. esik! — ez csak ugyan méltánytalanság, nem e’ kicsinységért, hanem azért, ha számvevői ’s adószedői kényelemre tekintgetünk , megjön ma holnap a’ nagyobb adózunk, ’s akkor, akkor . . . Jövő közgyűlésünk junius’ 2-ra határoztatok. II. A’ jobbágy tel­keket biró nemesek iránt határoztatok, hogy az újonnan reájok nézve kidolgozok rovatok szerint (valahára) fizes­sék adójokat. III. Valami álladalmat ’s közjót veszélyeztető társulatokról Verőcze mitsem­ tud. A’ dráva-szávai csa­torna-társaság’ alapszabályai fölterjesztvék, van pedig Nas­­sizon ’s Therezováczon cassinói egylet. IV. Hont megye ismét visszaküldőké latin levelünket, mikor fogunk már va­lahára okulni. — IV. A* csepini czukorgyárnak jutott érdempénz ünnepélyesen átadatott. VI. Az árvaiak’ részére gyülésközt 77 ft 20 kr­t.pénz jön hevenyében összeszedve, a’ szolgabirák’ erélyes eljárásától többet várhatunk. Az ínséggel küzdő nyomorgók’ serege utainkat, utczáinkat os­tromolják, a’ csepini czukorgyár mellett akarnak le­telepedni. — Még mindig telünk van, alig múlik el az egyik hó , itt a’ másik — most is erősen havaz, fejér karácson fejér husvét, ez már csak rész jövendölés, sem szántani, sem vetni, sem kertekben működni nem lehet — lesz e a’ télnek Pünkösdig vége ? már kétkedni akarunk ’stb. — Eszék, mart. 22., 1845. MÁRAMAROS, Sziget, martius’ 10-én 1845. — Mi­előtt rendkívüli gyülésünkröli tudósításomhoz fognék, min­den balvélemény,’ és félreértés’ elkerülése végett ezennel kijelentem , hogy miután a’ P. Hírlap’ reggelén írott mára­­marosi közlésekre olly élénken nem emlékezhetem, rög­tönzéstől nem egészen ment czikkemben, a’ Hírlapnak elein volt máramarosi tudósitóját nem értettem, ’s így az említett czikk’ kezdetén mondottak , rá legkevésbé sem irányoz­ván Már most halld kedves olvasó a’ gyűlést. Van egy pont, hol még a’ pártoskodás’ colossalis nyi­lai is megtörnek , hol az önérdek jegesitette keblek is fel­­hevülnek, ’s hol leginkább egyek tudunk lenni; ezen poli­tikai élet­pontot elérte megyénk, és mi, kik sikerek valánk a’ haza’ közérdekeinek kiáltásaira, hallani kezdünk, de már nemcsak szűkkeblűségünk’ kábító sgrenjét, hanem az or­kánt is, melly mindnyájunkat fenyeget. Mig zavaros állásunkban csak remélni tudók a’ derül egy uj Lide nehezkedék láthatárunkra, mellyet csak any­­nyiban üdvözölhetünk , mennyiben belőle jövend a’ crisis’ villáma, melly megvilágitandja a’ táját és hirdetni tán ráz­kódás utáni hajnalunkat. Folyó hó’ 5-re rendkívüli közgyűlés volt hirdetve. Bi­zonytalan hírek keringtek, több alakokban találgatta a’ ki­váncsi ész annak tárgyait, mert régi szokás akarja me­gyénkben is, hogy a’ közgyűlések’ tárgyai előre pontonként ne közöltessenek, elég, hogy annyi előre tudtul adatott, hogy a’ gyűlés leginkább a’ commissiókért lesz. Követválasztás után a’ forrongó pártok’ első heve kir. biztosságot kivánt e’ tárgyra, mit mégis nyert, a’ kir. biz­tosság kiküldetett és munkálódott is. De akarta balsorsa e’ megyének, hogy itt még a’ politikai életünket átvillámzó drastikus fonal meg ne álljon, hanem még szövevényesben czikázza át idegeinket, ’s minek, minek nem következ­tében a’ kir. biztosság a’ követválasztási kicsapongásokon túlterjeszkedett a’ megye’ benső életébe, ’s felnyitá azon zárakat, honnét mint varázsszelenczéből törtek ki mind azon későbbi kellemetlenségek, mellyeket itt szomorúan kell megemlítenünk. Felolvastattak a’ biztosság’ jelentése’ következtében érkezett helytartótanácsi parancsolatok. 1- 6, melly elébb egyeseket, aztán az egész tisztikart érinti, következőket foglal magában. a) Vádoltalik Sz. J. szolgabiránk, hogy egy az ország­úton megöletett alsó rhónai zsidó’­gyilkoltatását későn vizs­gálta meg, ’s csak 7. hó múlva referált. Erre az említett szolgabiró ur adatokkal igazolván ma­gát , kitűnt, hogy a’ hivatatos vizsgálat és referálás nem hogy későn történt volna , hanem, hogy már 8-ik napon authentizáltatott is. b) Vádoltatik Sz. J főbiránk, hogy Zai Miklós a’ suga­­tagi levélhordó’ meggyilkolása­­iránt többszöri felszólítások után sem tett hivatalos vizsgálódást. Az említett főszolgabíró az adatokkal bizonyító , hogy az érintett levélhordó oct. 8-án megveretett, és a’ vizsgá­lat már 27-én be is végeztetett. De ez még nem elég , ne borzadjatok meg uraim! ti kik Hamlet’lelkét láttátokon en­nél többet mondok. A’ holtnak mondott levélhordó él,­­’s erről tökéletesen meggyőződtünk , miután a’ kérdésbeni holtnak állított a’ gyűlésben élve és tulajdon személyében előállitatott. c) Vádoltatik az első alispán, hogy M. megrablásakor vizsgálattátelre a’ csendbiztost küldte ki; egyszersmind a’ megyében állítólag divatozó ezen vizsgálódási gyakorlat­raszaltatik. Ennek, úgy d) azon vádnak, hogy a’ törvényszék valami ökrök’ ellopásakor Szaplonczán vizsgálatot nem tétetett. Alaptalansága teljesen bebizonyittatott. Már itt azt gon­­dolók, hogy a’ sor megszakad, de máskép’ akarta nem­­tönk, és még egy feltámadást kelle megérnünk. e) Sz. J. főszolgabiró úr ismét vádoltatik , hogy Gye­­csuk Vaszily kőrösmezei adózónak Sugatagra sósvízért tett menetelekori meggyilkolását nem vizsgálta. Mindenkép’ kimerítő igazolását a’ vádolt főszolgabiró legjobban megtevé az által, hogy az említett adózót a’ gyű­lésbe személyesen előállító. Mondjátok hát uraim: miután e’ két hirtelen feltámadást láttátok, hogy csak a’ mesékben létezik az aqua vitae ? Ezen shakespeari jelenetek után hallottuk a’ mű. helyt, tanácsi parancsban a’ megye’ eriminalis ügyekben, minden eljárását] olly annyira roszaltatni, hogy tisztviselőink — bár szelidebb szavakban — a’ bűnösök’ czimboráivá bélyegez­tetnek , mit a’ k. parancsból sok elkeseredett szózat tisztán következtetett. f) Roszaltatik az alispánoknak, a’ törvényszéken mi­ért nem elnökölnek. Itt is, mint minden pontnál, adatok állítattak elő, mely­­lyekböl kiviláglik, hogy alispánjaink a’ politicummal any­­nyira elfoglalvák, hogy a’ törvényszékem elnökösködés tel­jes lehetetlen. Szomorúbb és gyászosabb volt reánk nézve a’ 2- ik kir. helyi parancs , melly által legszorgalmatobb tisztjeink’ egyike S. E. szolgabiró, és felső járási fáradha­tatlan sebészünk F. J. Középvisón 1813 - ik évi julius’ - én történt bizonyos gyilkosság’ meg nem vizsgálásáért, és lát­lelet’ nem tételért hivatalaiktól legfelsőbb parancs’ követ­keztében felfüggesztettek. A’ sebésznek bűnül tulajdonitl­tatik , hogy aug. 24-én ott lévén, a’ lát­leletet mért nem tévé meg, itt a’ feladó a’ dátumot elhibázta, mert már aug. 19-én a’ kérdésbeni julius’ 4-én megvérzett mégis holt, és így 24-én már látlelet nem is létethetett. Kifejtetvén szolgabiránk’,és sebészünk’ ártatlansága, úgy az, hogy az elitélés kihallgatlanul történt filius ante patrem­, kijelenték a’ KK. és RR., hogy a’ k. parancsbani foglaltakat magukévá nem teszik. Elfogult kebellel, de a’ tárgyhoz illő komolysággal ne­veztetett egy többnyire nem tisztviselőkből álló küldöttség, b. Sztoj­a Imre ur’elnöklete alatt, melly a’vádak’alap­talanságát bizonyító adatokat összeszedve, egy repraesen­­tatiót készítsen ő felségéhez, melly el is készítetett, ’s mart. 7-én fel is olvastatott,— mellyben, miután minden vádpontokra az ellenkező illetőleg igazoló adatok elősorol­tatnak , fájdalmas kebellel jelentik ki a’ Kir. és RR., hogy épen az , ki ő felsége’ legmagasb személyét képviseli, ott hol polgári becsület’ élete forog fen, nem tett egészen ki­merítő munkálkodást, ezekután a’ kir. biztosságnak a’ me­gye’ benső életébeni avatkozását, ’s az egész eljárást az 1805 . 5. t.cz -el ellenkezőnek nyilvánítván, kérik ő felsé­gét , hogy a’ biztost biztosi munkálkodásától legkegyelme­sebben felmenteni, az egész munkálkodást megsemmisíteni»

Next