Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-04-08 / 448. szám
kell rátá sokasodni.[Óvása azonban jegyzőkönyvbe nem iktattatott. Martius’ 12-én különös eset került napirendre. — Élesd városában olvasó társaság alakult, ’s lakot bérleni kivánt. De az uradalom’részéröl, azon tekintetből, mivel a’szabályok hozzá bemutatva, ’s általa helybehagyva nincsenek , a’ jámbor szándék’ elébe akadály gördittetett, így a’ társaság, szabályai’ előterjesztése mellett, a’ megye’ jóvá hagyásáért folyamodók. ’S az uradalmi ügyvéd, a’ követelt megerősítés’ jogához, a’ gyűlés’ színe előtt is ragaszkodván , annak támogatásául az úrbéri törvény’ rendeletét hozá fel, miszerint az úrbéri szerződésekhez földesúri megegyezés kívántatik. Ellenben a’ BR., hivatkozva mártius’ 3-kán költ,s az egyesülési jogot biztosító végzésekre, kijelenték, hogy a’ szabályok’ helybehagyása, ha szinte szükséges volna is, épen nem az uradalmat illetné; és azokat olvasatlanul visszaadatni, ’s a’ dolgot egyszerű tudomásul vétetni határozák. Végre közörömet gerjesztett sz. k. Szathmár-Németi városa’levele, minél fogva a’nemes város’ lelkes közönsége, polgárai’díszes koszorújába, megyénk’ több országgyűlési képviselőjét, Beöthy Ödönt, beiktatván, a’ kinevezési oklevelet kézbesítés végett áttette. ’S a’ BR., az érdem’ illy méltánylása’ következtében, alkalmat vettenek , mind a’ tisztelt városhozi szives vonzalmukat, mind általában a’ városi ügy iránti rokon érzelmeiket, jegyzőkönyvekben újólag kifejezni. Martius’ 14-én a’ gyűlés eloszlott. — Csengery Imre: BARANYÁBÓL. (Vége.) A’ 31—38 §§ra nézve határoztatott, hogy a’ közmunkáknál kellő felügyeléssel mindenkor egyik, e’ végre a’ BB. által különösen megbízandó alispán bizattassék meg, — az utak’ csinálása pedig különösen választandó szakértő úti biztosok’ közremunkálásával teljesittessék; ezen utibiztosok utasításaikat egyenesen az alispántól nyerjék, ’s a’ főbiráktól egészen függetlenek legyenek , a’ munkát teljesítő községeket ezek nyugtassák, ’s a’ hetenkénti táblás jegyzékeket necsak a’ főbírónak, hanem az alispánnak is beküldjék. Minekutána pedig e’ megyében aladószedők nem volnának, mindazokat, miket ezen törvény’ rendelete által ezek teljesíteni tartoznának, a’ járásbeli alsz.birák teljesítsék, ’s az illető járásbeli tisztviselőség félévenként minden egyes jobbágynak könyvecskéjét a’ helység’ könyvecskéjével egybetartsa, ’s a’felügyelő alispánnak jelentést tegyen; — rólunk ugyan ki sem mondhatja, hogy a’ tisztviselők’ szaporításának barátai vagyunk, terjedelmes járásainkban egy fö-, egy alsz.biró ’s két eskütt vagyon , ’s így ha valahol, bizonyosan itt lett volna helye az 1840-ki törvény’ hirdetése után mezei rendőrségi szolgabirák’ rendszeresitéséért folyamodni; de azt mondák akkor: a’ szolgabirónak úgy sincs más dolga, ergo a’ szolgabiró legyen egyszersmind mezei rendőrségi biró; — most ismét nem lévén aladószedőink, ezeket se kérjük , hanem azt mondjuk: a’sz.birónak úgy sincs dolga, ergo legyen quasi aladószedő is, ’s ha még 1847-ben valamelly uj foglalatosságról ’s hivatalról lesz szó, ismét elmondandjuk azt, hogy a’sz.birónak úgy sincs dolga, ergo legyen azon uj hivatalnok ismét a’ sz.biró, pedig ép’ egykét ollyanbiró uraktól, kik azt mondják,hogy a’ sz.birónak úgy sincs dolga, hallottam azt is mondatni, hogy a’ sz.birák nem teljesítik dolgaikat; furcsa következetesség, de még furcsább az, hogy mai világban mindenkitől meg akarjuk azt kívánni, hogy kötelességének pontosan eleget tegyen, ’s ollyasokat ruházunk mégis rá, hogy bizvást el lehet mondani: miként egy sz.biró sem leend legjobb akarata ’s fáradhatlan szorgalma mellett is hivatásának úgy, a’ mint kellene — NB. úgy, a’ mint kellene — képes eleget tenni. Ezeket csak mellékesen kívántam itt érinteni, de menjünk tovább: a’ 43. §. következtében a’ felügyelendő alispánnak, a’ felelősség’ terhének reája leendő háramlása alatt meghagyatott, hogy minden legkisebb, bármelly teljes kttendelt közmunkáknál tapasztalt tisztviselői visszaélést a' legelső közgyűlésre följelentsen. — Végtére minekutána a’ választmány által javalt részletes próbálásoknak megtétele elfogadtatott; de már e’ jelen év is jól elhaladott, ezen tezikknek életbeléptetése jövő nov. hónaptól kezdve határoztatott, addig a’ teljesítendő munkálatok ha nem is egészen , minden esetre mégis közelítőleg ezen törvény’ rendeletéhez alkalmazva határoztattak teljesittetni. — d) Indítvány létetett az iránt, miként a’katonaság’ részére szükségelt termesztményeknek meghordása az adózóknak egyik legérezhetőbb terheltetésök lévén, ezen természetbeni kiszolgáltatás jövendőre nézve megszüntetvén, e’ kötelesség vállalkozók által teljesittetnék, mit is elvben a’ megye’ évei — mint a’ múlt országgyűlésen a’ katonai élelmezés’ tárgyában adott utasításokhoz közelítőn — elfogadván, a’ mikéntiségnek kidolgozása végett egy választmányt bíztak meg. — e) Az összeírásokra nézve eddig nálunk, mint mindenütt, azon szokás uralkodván, miként minden főbíró a’ maga járását, mennyire lehetett, e’ részben legyezgetvén, a’reá esendő adót évenként megkisebbiteni iparkodott; ’e’ szerint ugyanegy megyében járás és járás közt tettleges aránybeli különbség létezett; minek elejét veendők a’Ra , hogy az adókivetési arány biztosabb alapra építtethessék, már múlt évben intézkedendők, a’ másod alispán elnöklete alatti választmányt valamelly javaslatnak előterjesztésével megbízták; — a’ múlt évi kivetés’ alkalmával tehát meglepettek a’ főbirák, ’s minden helységnek házi összeírása 24 óra alatt behozattatni rendeltetett, de ezen házi összeírás is a’ legnagyobb zavarban volt ; mert mint most, csak úgy privative a’ gyűlésen mondatott, volt helység, mellyben 80 fejőstehén és 200 szopos borjú volt összeírva ’stb.; — ezen összeírásokra sem lehetvén tehát az adókivetését alapítani , e’ mostani gyűlésből felelet’ terhe alatt meghagyatott a’főbíróknak, hogy az egész járást önmaguk tisztviselő társukkal pontosan összeírják, ’s ezen összeírásokat legfeljebb junius hó’ végéig benyújtsák, a’ mikoron is nevezendő választmányok által járásonként próba-összeirások fognak létetni. — f) Zala vmegyének levelét, mellyben tudósit , miként ő felségét még ez évben tartandó orsággyűlésének egybehivására megkérte, ’s ennek pártolására minket is felszólít, tudomásúl vettük; ’s azon oknál fogva , minthogy hinni szeretjük, miként ő felsége, tekintve a’ teendők’ sokaságát, kegyes ígéreténél fogva a’ törvényes idő’ múlta előtt az országgyűlését egybehivandja, a’ felírást szükségtelennek tartottuk. — VEROCZÉBÖL. Febr. 27. évnegyedi közgyűlésünk volt, melly az uj törvényezikkek’ kihirdetésével vette kezdetét, ’s olvastatott a’ hiteles magyar szöveg, de erre némi zugás hallatszott, nem kell, nem értjük, latinul kívánjuk. Egy tb. előterjeszté, hogy az eredetit, melly ő felsége’ saját kezével van aláírva,olvasatlan hagyni nem lehet, azért is békét kivánt, majd a’ latinra is rájön’sor: egy főbíró azonban azt vélé, elég lenne az eredetinek bevezetését, egy két törv.czikket ’s a’ befejezést felolvasni, a’ többit sub sperati olvasottnak venni, ’s aztán a’ latint egész kiterjedésében kihirdetni — elfogadtatott. Midőn azután a’ főjegyző a’ latin fordításból a’ 2-ik törv.czikket olvasni kezdő, ismét zugás — az elsőt az elsőt — hisz már el van olvasva a’ magyarból — nem értettük, még egyszer , ’s a’ hullámzó zaj csendesitése végett az egész latin szöveg felolvastatott , egyébként mi sem történt, mi a’ csendet zavarható Mondja már most valaki’ frja, hogy Verőcze magyar megye! a’ tények ellene szólnak: mit használ a’ conclusum diaetale, ha fölsőbb hatály szól ellene? az udvari cancellaria, a’ h.tanács Verőczével latinul közlekednek. ’S így tettleg mutatják, hogy Verőcze partes adnexákat uralja. Egy pécsmegyei lelkész betanult hosszúkás beszédében elmondd, tudja ő, hol lakik, de nem tudja, kihez tartozik magyar, vagy társországi megye e? pedig első feladat ezt rendbe hozni: kéri a’ Rendeket, intézkedjenek, hogy a’ kérdés valahára döntessék el. Küszöb előtt a’ társországi közgyűlés, alkalom van (?) a’ tudnivalók’ megfejtésére, a’ követek láttassanak el kimerítő utasításokkal ’stb. Bővebben felelt egy kiszolgált alispán ’s egyebek, a’ kérdés’ megfejtése oda nem tartozónak nyilváníttatott, ’s hogy a’ követek már a’ múlt rendkívüli közgyűlésből el vannak látva utasítással. Csanád megye’ eszméje még nem eldöntő conclusum diaetale ’stb. A’ t.czikkek iránt végezve jön: 1) Az uj korona öröknek üdvözlő felirat. 2) A’ vegyes házasságok írassanak össze. 3) A’ közmunkák iránt a’ fenálló választmány adjon kimerítő véleményt. 4) Vitatás jön, minő kulcs szerint osztassanak fel az országgyűlési költségek? mi választmányra bízatott azon föltétellel, hogy az uradalmak járandóságaikat ne a’ dicák szerint, hanem birtokaik’ holdjától számítva, fizessék, ezek írassanak össze, és némileg osztályoztassanak — most még a’ régi arány szerint a’ birtokosok 7/10 , tizeddel bírók, apanagisták ’stb. a’ a’ birtoktalanok */1o fizessenek. Ez utolsó méltánytalan, már az előbbi alkalomkor ’1o-ra tétetett, de a’ számvevő’ kényelme mindig talál kifogást százak’ kárával. Ha Pest megyében annyi ezer birtoktalan fizet '/n részt, ’s ha Borsnak 30’s több ezernyi kertese talán egy tizedet, mi jő egyre,még egy fillér’ tized része sem,midőn ellenben Verőcze’alig 200 személyzetéből egyre egyre 2 pff. esik! — ez csak ugyan méltánytalanság, nem e’ kicsinységért, hanem azért, ha számvevői ’s adószedői kényelemre tekintgetünk , megjön ma holnap a’ nagyobb adózunk, ’s akkor, akkor . . . Jövő közgyűlésünk junius’ 2-ra határoztatok. II. A’ jobbágy telkeket biró nemesek iránt határoztatok, hogy az újonnan reájok nézve kidolgozok rovatok szerint (valahára) fizessék adójokat. III. Valami álladalmat ’s közjót veszélyeztető társulatokról Verőcze mitsem tud. A’ dráva-szávai csatorna-társaság’ alapszabályai fölterjesztvék, van pedig Nassizon ’s Therezováczon cassinói egylet. IV. Hont megye ismét visszaküldőké latin levelünket, mikor fogunk már valahára okulni. — IV. A* csepini czukorgyárnak jutott érdempénz ünnepélyesen átadatott. VI. Az árvaiak’ részére gyülésközt 77 ft 20 krt.pénz jön hevenyében összeszedve, a’ szolgabirák’ erélyes eljárásától többet várhatunk. Az ínséggel küzdő nyomorgók’ serege utainkat, utczáinkat ostromolják, a’ csepini czukorgyár mellett akarnak letelepedni. — Még mindig telünk van, alig múlik el az egyik hó , itt a’ másik — most is erősen havaz, fejér karácson fejér husvét, ez már csak rész jövendölés, sem szántani, sem vetni, sem kertekben működni nem lehet — lesz e a’ télnek Pünkösdig vége ? már kétkedni akarunk ’stb. — Eszék, mart. 22., 1845. MÁRAMAROS, Sziget, martius’ 10-én 1845. — Mielőtt rendkívüli gyülésünkröli tudósításomhoz fognék, minden balvélemény,’ és félreértés’ elkerülése végett ezennel kijelentem , hogy miután a’ P. Hírlap’ reggelén írott máramarosi közlésekre olly élénken nem emlékezhetem, rögtönzéstől nem egészen ment czikkemben, a’ Hírlapnak elein volt máramarosi tudósitóját nem értettem, ’s így az említett czikk’ kezdetén mondottak , rá legkevésbé sem irányozván Már most halld kedves olvasó a’ gyűlést. Van egy pont, hol még a’ pártoskodás’ colossalis nyilai is megtörnek , hol az önérdek jegesitette keblek is felhevülnek, ’s hol leginkább egyek tudunk lenni; ezen politikai életpontot elérte megyénk, és mi, kik sikerek valánk a’ haza’ közérdekeinek kiáltásaira, hallani kezdünk, de már nemcsak szűkkeblűségünk’ kábító sgrenjét, hanem az orkánt is, melly mindnyájunkat fenyeget. Mig zavaros állásunkban csak remélni tudók a’ derül egy uj Lide nehezkedék láthatárunkra, mellyet csak anynyiban üdvözölhetünk , mennyiben belőle jövend a’ crisis’ villáma, melly megvilágitandja a’ táját és hirdetni tán rázkódás utáni hajnalunkat. Folyó hó’ 5-re rendkívüli közgyűlés volt hirdetve. Bizonytalan hírek keringtek, több alakokban találgatta a’ kiváncsi ész annak tárgyait, mert régi szokás akarja megyénkben is, hogy a’ közgyűlések’ tárgyai előre pontonként ne közöltessenek, elég, hogy annyi előre tudtul adatott, hogy a’ gyűlés leginkább a’ commissiókért lesz. Követválasztás után a’ forrongó pártok’ első heve kir. biztosságot kivánt e’ tárgyra, mit mégis nyert, a’ kir. biztosság kiküldetett és munkálódott is. De akarta balsorsa e’ megyének, hogy itt még a’ politikai életünket átvillámzó drastikus fonal meg ne álljon, hanem még szövevényesben czikázza át idegeinket, ’s minek, minek nem következtében a’ kir. biztosság a’ követválasztási kicsapongásokon túlterjeszkedett a’ megye’ benső életébe, ’s felnyitá azon zárakat, honnét mint varázsszelenczéből törtek ki mind azon későbbi kellemetlenségek, mellyeket itt szomorúan kell megemlítenünk. Felolvastattak a’ biztosság’ jelentése’ következtében érkezett helytartótanácsi parancsolatok. 1- 6, melly elébb egyeseket, aztán az egész tisztikart érinti, következőket foglal magában. a) Vádoltalik Sz. J. szolgabiránk, hogy egy az országúton megöletett alsó rhónai zsidó’gyilkoltatását későn vizsgálta meg, ’s csak 7. hó múlva referált. Erre az említett szolgabiró ur adatokkal igazolván magát , kitűnt, hogy a’ hivatatos vizsgálat és referálás nem hogy későn történt volna , hanem, hogy már 8-ik napon authentizáltatott is. b) Vádoltatik Sz. J főbiránk, hogy Zai Miklós a’ sugatagi levélhordó’ meggyilkolásairánt többszöri felszólítások után sem tett hivatalos vizsgálódást. Az említett főszolgabíró az adatokkal bizonyító , hogy az érintett levélhordó oct. 8-án megveretett, és a’ vizsgálat már 27-én be is végeztetett. De ez még nem elég , ne borzadjatok meg uraim! ti kik Hamlet’lelkét láttátokon ennél többet mondok. A’ holtnak mondott levélhordó él,’s erről tökéletesen meggyőződtünk , miután a’ kérdésbeni holtnak állított a’ gyűlésben élve és tulajdon személyében előállitatott. c) Vádoltatik az első alispán, hogy M. megrablásakor vizsgálattátelre a’ csendbiztost küldte ki; egyszersmind a’ megyében állítólag divatozó ezen vizsgálódási gyakorlatraszaltatik. Ennek, úgy d) azon vádnak, hogy a’ törvényszék valami ökrök’ ellopásakor Szaplonczán vizsgálatot nem tétetett. Alaptalansága teljesen bebizonyittatott. Már itt azt gondolók, hogy a’ sor megszakad, de máskép’ akarta nemtönk, és még egy feltámadást kelle megérnünk. e) Sz. J. főszolgabiró úr ismét vádoltatik , hogy Gyecsuk Vaszily kőrösmezei adózónak Sugatagra sósvízért tett menetelekori meggyilkolását nem vizsgálta. Mindenkép’ kimerítő igazolását a’ vádolt főszolgabiró legjobban megtevé az által, hogy az említett adózót a’ gyűlésbe személyesen előállító. Mondjátok hát uraim: miután e’ két hirtelen feltámadást láttátok, hogy csak a’ mesékben létezik az aqua vitae ? Ezen shakespeari jelenetek után hallottuk a’ mű. helyt, tanácsi parancsban a’ megye’ eriminalis ügyekben, minden eljárását] olly annyira roszaltatni, hogy tisztviselőink — bár szelidebb szavakban — a’ bűnösök’ czimboráivá bélyegeztetnek , mit a’ k. parancsból sok elkeseredett szózat tisztán következtetett. f) Roszaltatik az alispánoknak, a’ törvényszéken miért nem elnökölnek. Itt is, mint minden pontnál, adatok állítattak elő, melylyekböl kiviláglik, hogy alispánjaink a’ politicummal anynyira elfoglalvák, hogy a’ törvényszékem elnökösködés teljes lehetetlen. Szomorúbb és gyászosabb volt reánk nézve a’ 2- ik kir. helyi parancs , melly által legszorgalmatobb tisztjeink’ egyike S. E. szolgabiró, és felső járási fáradhatatlan sebészünk F. J. Középvisón 1813 - ik évi julius’ - én történt bizonyos gyilkosság’ meg nem vizsgálásáért, és látlelet’ nem tételért hivatalaiktól legfelsőbb parancs’ következtében felfüggesztettek. A’ sebésznek bűnül tulajdonitltatik , hogy aug. 24-én ott lévén, a’ látleletet mért nem tévé meg, itt a’ feladó a’ dátumot elhibázta, mert már aug. 19-én a’ kérdésbeni julius’ 4-én megvérzett mégis holt, és így 24-én már látlelet nem is létethetett. Kifejtetvén szolgabiránk’,és sebészünk’ ártatlansága, úgy az, hogy az elitélés kihallgatlanul történt filius ante patrem, kijelenték a’ KK. és RR., hogy a’ k. parancsbani foglaltakat magukévá nem teszik. Elfogult kebellel, de a’ tárgyhoz illő komolysággal neveztetett egy többnyire nem tisztviselőkből álló küldöttség, b. Sztoja Imre ur’elnöklete alatt, melly a’vádak’alaptalanságát bizonyító adatokat összeszedve, egy repraesentatiót készítsen ő felségéhez, melly el is készítetett, ’s mart. 7-én fel is olvastatott,— mellyben, miután minden vádpontokra az ellenkező illetőleg igazoló adatok elősoroltatnak , fájdalmas kebellel jelentik ki a’ Kir. és RR., hogy épen az , ki ő felsége’ legmagasb személyét képviseli, ott hol polgári becsület’ élete forog fen, nem tett egészen kimerítő munkálkodást, ezekután a’ kir. biztosságnak a’ megye’ benső életébeni avatkozását, ’s az egész eljárást az 1805 . 5. t.cz -el ellenkezőnek nyilvánítván, kérik ő felségét , hogy a’ biztost biztosi munkálkodásától legkegyelmesebben felmenteni, az egész munkálkodást megsemmisíteni»