Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-04-10 / 449. szám

Csütörtök 449 pesti hírlap. Megjelenik e­ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosiban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 fi, postán borítékban 6 forint pengő pénzt­. Előfizethetni helyben Landerer Laj­os kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba's egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvételnek,­­s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. April 40. 1845. TARTALOM. Kinevezések: Még egy szózat a’conservativekhez. Törvényhatósági d­o­l­g­o­k: Marmaros (a’múlt számban megkezdett közgy. tudósítás’ vége.) Bereg (közgy.) Zágráb (köz­gyűlés , nemesi összeírás, következvén a­ tisztválasztás.) Heves (kisgyülés.) Főv. ujdons. Vegyes k­ö z 1.: Bezerédj Istvánnak köszönet. Ásványtani figyelmeztetés. Pesti műegyesület. Kisded­óvók. Adakozások az árvaiak és szepesiek’ számára. Külföld. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Ő cs. ap. kir. Fölsége gróf Pejacsevich Lászlót egészségi állapotánál fogva, azon hivatalának, mellyel mint varasdmegyei fő­­ispáni helyettes felruházva jön, elvállalásától fölmenteni,’s helyébe főispáni helyettessé L­e­n­t­u­­­a­y Imrét károlyvárosi váltótörvényszék’ elnökét kinevezni legkegy. méltóztatott. Bertha Sándor h. ügyvéd a’ k. táblánál szegények’ ügyvédé­vé neveztetett. MÉG EGY SZÓZAT A’ CONSERVATIVEKHEZ. Olly időszakban, mikor a’ régi institutiók bomlanak,’s a’ romok közt uj életerők’ csirái mutatkoznak , egyes kisszerű rend­szabásoktól , egyes személyességektől a’ hazai átlaposok’ javítását remélem­, merő ábrándozás, uj rendszerre van ily­­lyenkor szükség. Mi ezt, e’lap’egyik minapi számában, egy napi­renden levő tárgyra vonatkozólag, mondok — olly világos igazság gyanánt, mellyet az élet reánk tolt, mint százezerekre előttünk. — Felszólalt ez ellen a’ Buda­pesti Híradó mart. 20. számában, ’s megczáfolta e néze­teinket?! Igenis, ha a’lehetőleg legüresebb szóhalmazt czáfolatnak nevezhetni. — De minek is czáfolt volna meg bennünket? hiszen, ha azon magasságról, mellyet ő ma­gának arrogal — csak mellékesen legyen mondva, hogy e’ magasság kopár — mi szobatudósoknak ’s német munkák’ plagiamiusainak neveztetünk , akkor a’ legvilágosabb igaz­­ság, habár az egész világ azt illyennek vallja, szerinte meg van czáfolva Mi azonban az i­lyen elnevezésekkel leg­kevesebbet sem gondolunk, főkép’, ha a’Híradó’ részéről jőnek , mert ha a’ Híradó nézeteink mellett felszólalna , mi azoknak alaposságáról kételkedni kezdenénk. Egyébiránt, va­­jon mi, a’ Pesti Hírlap’ publicistái, kik a’ magyar politi­­ca’ mezején olly elveket állítottunk fel, mellyeket szükség­­kép’ már a’ múlt országgyűlésen követni kellett, — valljon mi, kik minden gyanúsítás ’s rágalom’ daczára azt kimon­dani merészeltük, mit mások is ugyan tudtak, minek szük­ségét mások is érezték — de kimondani nem mertek : szo­­batudósok vagyunk e? Mi meg vagyunk győződve, hogy erről maga idején máskép’ fognak ítélni Az egész dolog­nál csak az furcsa, hogy a’ B. P. Híradó’ ugyanazon publi­cistája, ki bennünk, m­artius’20-án Németország’ideolog szobatudósai’ munkáinak kiadóit ’s plagiariusait látá, mar­­tius’ 11-én szinte a’ B. P. Híradóban mondja, hogy irány­zataink azok, mik „az európai úgynevezett sza­badel­vű­ek’ általános hitvallását képezik.“ Az európai szabadelvűek , tehát az angol whigek ’s egész Francziaország, a’ legitimistákat kivéve — mind azok, kik a’ theoriánál valamivel már tovább mentek, — ezek is hát szobatudósok, plagiariusok ? — Mi a’ plágiumot illeti, — igen, mi plagiariusok vagyunk ugyan azon értelemben, mellyben az egész civilisatio egy nagy plagium; — mi má­s sok’ tapasztalásain okulni akarunk; mi nem akarjuk ma­gunktól eltaszítani azt, mit az emberiség 50 év óta tett ’s gondolt. Az eredetiséget mi önöknek engedjük át. — De elég erről; van a’ köztünk levő vitának egy komoly oldala is. — Van a’ conservativ- pártnak egy fractiója , melly mint mondja, a’reform’szükségét elismeri.— Ez azon fractio, mellynek nehány tagjait mi duodez Peeleknek neveztük. Higyjük most egyszer, hogy ők a’ reformnak egy nemét lé­tesíteni csakugyan akarják. Ha e’ férfiaknak cselekvéseit ’s beszédeit összevetjük, programmjuk nem lehet más , mint rend ’s anyagi jólét. — Nem akarván e’ helyen bővebben kimutatni,hogy meny­nyiben különbözik e’ programmától a’ haladók ’s ellenzé­kiek’ programmja, melly­ből a’ rend ugyan ki nem maradott de a’ szabadság sem,’s mellyből a’dolog’természete szerint, még alku’ útján sem lehetne lényeges valamit elengedni. — kérdjük már most az úgynevezett reformer-conservativeket, nem látják e az elválasztó falat, magok ’s a’ con­servativ­­párt’ nagy tömege közt? ’s megmérték e már erejűket, ’s hiszik e, hogy programmjukat, a melly körülbelül még a’ legjobb esetben is a’reformnak minimuma, a’ conservati­vek , önök’ tábora által létesíthetik ? Ha önök azt hiszik , úgy valóban nagyobb ideologok, mint valamennyi német szobatudós ’s német professor mind összevéve. Önök azt állítják, hogy rendet akarnak, — de ki fogja, maga idejé­ben, azon uj törvényeket ’s uj institultokat, mik nélkül a’ megyei igazgatásba való rendet behozni nem lehet, legin­­kább ellenzem? Nem az ellenzék, nem a’ haladó párt, de önök’ pártja, a’ conservativek, kiknek érdekében fekszik a’ mostani zavaros állapot’ fentartása Ö.­ok az anyagi ér­dekeket akarják előmozdítani ? Ki azt akarja, az nem elle­nezheti az adót. Ez előttünk axióma. Higyjük most egyszer, hogy önök adózni akarnak, — de akar e adózni az egész conservativ párt ? - nem. Önök tehát semminemű refor­mot a­ conservativek által nem fognak keresztül vihetni. Ez helyzetüket jellemzi, mert ha önök — hogy nyelvükön szóljunk — mind a’ mellett hogy a’ tények olly világosan mást mondanak, reformjukat a’ conservativek által létesíte­ni akarják — mi lehetlen , — önök nem reformerek; ha pedig önök másokra támaszkodni készek volnának, akkor önök ’s a’ conservativ-párt’tömege közt nemcsak igen szé­les elválasztó fal fog létezni, hanem önöknek e’ párttól el kell egészen válni­ — Önök csak a’ haladópárttal reformál­hatnak , ’s ez esetben kénytelenek leendnek a’ haladópárt’ programmját elfogadni, a’ conservativ névről lemondani; valamint az ellenzék megszűnnek ellenzék lenni, 's helyét ’s nevét a’ conservativ-tábornak átengedné. Ha pedig azt nem teszik, — mit mi nagyon hiszünk— akkor önök’ föl­lépésének semmi sükere sem lesz. — Küzdhetnek ugyan még egy ideig a’ kérlelhetlen szükséggel, mig a’ körülmé­nyek’ hatalma által reá késztetni fognak: a’ helyet, mellyet most bírnak, az ellenzéknek átengedni, melly maga, önök nélkül is létesitendi a’ reformot. — T. Á. Törvényhatósági dolgok. MARMAROS. Sziget, mart. 10. (Vége.) S. E. szolgabiránk kéri a’ megyét, hogy ellene a’ kere­setet megrendelje, nyilatkozván, hogy ő a’megidézésre 15 napot nem kiván, csak 3-at ’s minden próbáit azonnal beadandja; — az erre támadt élénk vita’ igen helyes kö­vetkezése lett a’ kérés’ megtagadása, mert hisz, mint töb­bek nyilvániták : 1-er a’ tiszti ügyész min fogja alapítani a’ keresetet ? 2-er hogy menekszünk meg a’ következetlen­ségtől, ha miután a gyűlés, e’ hatalmas jury, kimondó az említett felett azt, hogy ártatlan, és mégis perbe fogja? Martiu?’ 8-án a’ repraesentatio újra felolvastatott ’s még az nap’ sebes postán elküldetni határoztatok. E’ napom­ gyűlésünket még érdekesbbé tette a’ szolga­­birói karnak, 2. alügyésznek és némelly esküdteknek le­köszönése ,­­ érzékeny szavakkal nyujtá senior föszolga­­biránk a’ remek tollal, független polgári önérzettel készült leköszönő iratot az elnökségnek, csend támadt az annyi zajt látott teremben, és felolvastatott a’ férfias leköszönés, mintha Franklin szólott volna az angol parliamentnék­ szo­morú követségéről. — Kijelentik a’ leköszönő egyének, hogy miután az 1723: 102., 1790 : 14. t.czikkek’ ellenére „az emberrel született legszebb joguk , polgári becsületük — mi garantiája a’ szabadságnak — letipratik,“ kentesének e’ lépést tenni, de ne quid respublica detrimenti capiat, a’ most jövő május’ 2-ig még hivataloskodnak ugyan, de min­den fizetés nélkül. Mélyen érezik a’ sérelmet, tudják, hogy akkor, midőn hivatalos eljárásaikat téve büntetnének, lehet bűnös ki azt mondja,hisz te is czimborámmá bélyegeztetés! tudják, hogy a’ becsületvesztés még a’ halálnál is több , ’s kérdik a’genfi polgárral: „Est il une mort plus cruelle que desurvivre à l’ honneur?“ Több szózatok támadtak a’ leköszönés’ felolvasása után, némellyek azt el nem fogadhatónak vélték; mert 1-ér a’ szolgabirói karnak teljes elégtétel adatott az által, hogy a' megye a’helyi­­tanácsi pa­rancsban foglaltakat magáévá nem tette. 2-or Mert gyermeki hálátlanság volna a’ beteg anyát, a’ megyét most elhagyni. 3-or Mert az által provisorius ál­lásba jöhetünk. Ezekre miután szolgabiráink, elhatározot­­tan, de egyszersmind czáfolólag feleltek, hogy nem hálát­lanság a’beteg anyát radicalis cura alá bocsátani, mi ek­­kép’ történik, ’s hogy provisorius állástól félnünk nem kell, mert attól megóv az 1723 . 56. t.czikk, a’ leköszönés mel­lett szilárdan megmaradván, az elfogadtatott, ’s a’levél­tárba tétetni határoztatott. Történtek ugyan még többféle nyilatkozatok a’ tárgyra nézve, egyik e’ tárgyban többször méltó fájdalommal szólott főszolgabiró sajnáló, hogy nem az egész tisztikar tévé e’ lépést, mire egy másik nyilatkozat a’ leköszönést azon esetbe mond.) helyesnek, ha az teljesen történt volna, — itt majd megilletődött azon gyengédhur, mellynek annyi keservdus panaszait hallánk, de hála me­gyénk’ jobb geniusának, ez csak nyomtalan utóhang volt;— egy harmadik nyilatkozat fájlalá, hogy Máramarosnak nincs státusa, ’s ha ő status volna, megróná a’tisztikart, hogy akkor, midőn a’ bűnösök’ czimboráivá kereszteltetik, miért nem teszi e’ lépést, hová egy polgári szent érdek által fel­­hivatik. A’ vége felé egy táblabiró ur az egyházi rendből a’ curára azt jegyzé meg, hogy ő radicalis curát nem akar, ergo sem alleo — sem hydro— hanem homeo-pathice, íme egy uj Hahnemann politicai láthatárunkon. Megesnek bi­zony, ha a’ végvonaglót is csak ho­meopathiára utasítanánk, ott hol a’baj nem ephemer tartosságu láz, a’ henica cu­­rátol visszaijedni létet sem érdemlő gyávaság. A’ mi a’ gyűlésnek öröm-oldalát illeti, az m. b. Sztojka’ mondása szerint „hogy minden roszban van valami jó,“ hogy eddig annyira pártoskodó megyénk megtevé az első lépést azon szilárd békére, melly egyedül biztosíthatja jö­vőnket. Örömmel látók, hogy pártszinezet nélkül küzdtek mind polgárok, nem ez’ vagy ama’ párt’ felkentjei, és nem a’ pártoskodás’ tompa hangulatán, de erélylyel magasb pol­gári érzet’ szózatával A’vezeklés’ szavai mind a’ két párttól „-----------unam faciemus utramque Trójam anim­is Virgil. Olvastattak ezenkívül a’ nemesi árvák’ összeírását ren­delő helyt.­tanácsi deák annexumu intézvény , több folya­modások és kinevezések. — Ifj. Jura György. BEREGSZÁSZ, mart. 20-án 1845. Legközelebbi tudó­sításom szerint a’ múlt év’ december hónapjában főispáni elnöklet alatt tartott rendkívüli közgyűlésben kitüzetvén a’ lisztujitás , melly félév’ lefolyta alatt foglalatoskodtatta a’­­ szemközt álló pártokat — teljes reményünk vala, hogy ezen határozat’ köröztetése után a’ reánk következő év’ 9-ik napján feledni fogják a’ múltak’ keserűségeit, ’s e’ nap’ küz­delme után, melly a’ megyei életnek nemű elevenséget kölcsönöz, baráti jobbot nyújtanak a’ kiengesztelődött, vagy inkább megküzdött felek, ’s magifitodott erővel emel­kedve felül a’ választásokkal öszvekötött apró viszálkodáso­­kon erejöket a’ hon’ közügyeinek gyarapítására fordítandják. — Azonban alig hangzott el a’ határozás’ elnöki kimondása, alig léphettek fel a’ választás’ elveire nézve szétágazó pár­tok a’ nyilvánosság’ terén, midőn főispáni helyettes ő nagysága,előttünk tudva nem lévő okokból, első—alispáni hi­vatalhoz küldött levelében a’ kitűzött tisztujitási gyűlés és választás’ határnapját visszahúzni és elhalasztani rendelő, melly elnöki visszahúzás a’ felélesztett lángot elhamvasztó ugyan egy időre, — de a’hamu alatt lappangó melegség­­ a’ közdolgok’ előmenetelét még sokáig fogja fonnyasztani, pedig egypár nap hibázott még , ’s a’ tiszujitás’ förgetegé­nek elvonultával megyei életünkre nehezülő több bajainktól szabadultunk volna. Illy helyzetben talált bennünket jelen körülményeink között három hosszú hónapokig tartó tör­vényszünet után évnegyedes közgyűlésünk martius’ 10-ik napján, midőn elnök első­ alispán elsőben is a’ múlt orsz.­­gyűlésének legszebb ajándékát, u.m. a’ 13­­.czikket kihirde­tés végett felolvasásra benyújtván, többen elégületlensé­­geket jelenték a’ hozott törv.czikkelyek felett, nem­ látván valósulni törvényeinkben, megyénknek és hazánknak azon ré­gi kivonatait, mellyek vámviszonyainak elrendezése ’s kereskedési állapotunk’ javításával anyagi jólétünket vala­­hára előmozdították volna; üres panaszokba kelle ismét foglalni azokat, miket törvénybe letéve kívántunk szem­lélni ; minek következése Zala, Szabolcs, Torontál és Szat­­már-Németi városának hozzánk intézett felszólítása szerint is Pesten még ez évben tartandó országyülés iránti felírás jön. Majd a’ közmunkák’ alkalmazása iránt történtek ész­revételek , ’s minthogy e’ megyébe az urbér soha való­sággal be nem hozatott, annál kevésbbé urbérileg rendez­tetek a’ közmunkát elhatározó, ’s valóban a’ nép’ szemé­lyes bátorsága és jólétére nem csekély befolyással leendő törvény’ végrehajtása szinte lehetetlennek látszott; — né­mellyel: a’jelenlegi úri szolgálat, mások a’jobbágyok’ ke­­­zei között lévő földek’ haszonvételét javalták kulcsnak vé­tetni a’ közmunka’ aránylagos meghatározásában , mig nem az e’ tárgyban munkálkodott választmány’ véleménye is ez utóbbi javaslathoz járulván, a’jobbágyok’jelenlegi haszná­latában lévő földek minden következés nélkül az úrbéri szabályozásokra, választmányok által kerületenkint öszve­­htatni, és jövő májusi évnegyedes gyűlésre beadatni ren­deltettek; a’ múlt évről teljesítetlen maradt közmunka tör­vények’ értelmében bevehetetlennek tekintetett, ’s általában a’ Tisza és más apróbb vizek’rendkivüli árja miatt megrom­lott töltések és országutak’ csináltatása’, és az új törvé­nyek’ értelmében elkészítendő közmunka’ felosztásáig el­­halasztatott, melly tárgy’ bevégeztével ’s általában az érin­tett uj törvények’ kihirdetése után felemlittetvén az is, hogy a’ nm. h.-tanács idegen nyelvekre fordított törvényczik­­kelyeknek szétosztását is parancsolná, ezen intézményen annyival inkább megütköztek a’ megye’ Rt., mert hivatko­zás azon számra történik, melly az or.gyülés’ végén az épen e’ kérdésben concertáló Rendekhez küldetvén, elvettetett és el nem fogadtatott; annálfogva a’ magyar nyelvnek épen jelen o.gyűlésen diplomaticai állásba tett helyheztetése után a’ nm­­h­t.nak ez intézvénye törvényben nem gyökerezvén, de ez ideig a’latin törvények’hozataláig úrbéri törvényeinket kivéve hasonló fordítások nem is létezvén , egyszers­mind pedig az eredeti törvénynek más nyelvre leendő fordításával a’ nyelv, különböző természete miatt is könnyen félre és elmagyarázásokra nyújthatván alkalmat, szét­osztásához ezen fordításoknak megyénk nem járulhatott, ’s erről az illető nm. h tanács tudósittatni rendeltetett. En­nek folytában a’ nm. h.-tanácsnak azon intézvénye is, misze­rint a’ megyében létező egyesületek és társulatok’szabályait jóváhagyás végett felterjeszteni rendeli, hasonlóul törvény­­ellenesnek találtatván, — nehogy ebbeli alkotmányos joga­inkat, mit két.végbe hozni ez ideig a* nm.­h -tanácsnak sem jut a gondoltjába, veszélyeztessük, vagy vitatás’ tárgyául kitegyük, a’szabályok’ felterjesztése ellenzésre talált, ’s ugyan azért egyedül a’ felöl rendeltetett tudósittatni a’ nm.­h -tanács, hogy törvényellenes társulatok megyénkben nem

Next