Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-04-10 / 449. szám

Csütörtök 449 pesti hírlap. Megjelenik e lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosiban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 fi, postán borítékban 6 forint pengő pénzt. Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba's egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvételnek,s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. April 40. 1845. TARTALOM. Kinevezések: Még egy szózat a’conservativekhez. Törvényhatósági dolgok: Marmaros (a’múlt számban megkezdett közgy. tudósítás’ vége.) Bereg (közgy.) Zágráb (közgyűlés , nemesi összeírás, következvén a tisztválasztás.) Heves (kisgyülés.) Főv. ujdons. Vegyes kö z 1.: Bezerédj Istvánnak köszönet. Ásványtani figyelmeztetés. Pesti műegyesület. Kisdedóvók. Adakozások az árvaiak és szepesiek’ számára. Külföld. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Ő cs. ap. kir. Fölsége gróf Pejacsevich Lászlót egészségi állapotánál fogva, azon hivatalának, mellyel mint varasdmegyei főispáni helyettes felruházva jön, elvállalásától fölmenteni,’s helyébe főispáni helyettessé Lentuay Imrét károlyvárosi váltótörvényszék’ elnökét kinevezni legkegy. méltóztatott. Bertha Sándor h. ügyvéd a’ k. táblánál szegények’ ügyvédévé neveztetett. MÉG EGY SZÓZAT A’ CONSERVATIVEKHEZ. Olly időszakban, mikor a’ régi institutiók bomlanak,’s a’ romok közt uj életerők’ csirái mutatkoznak , egyes kisszerű rendszabásoktól , egyes személyességektől a’ hazai átlaposok’ javítását remélem, merő ábrándozás, uj rendszerre van ilylyenkor szükség. Mi ezt, e’lap’egyik minapi számában, egy napirenden levő tárgyra vonatkozólag, mondok — olly világos igazság gyanánt, mellyet az élet reánk tolt, mint százezerekre előttünk. — Felszólalt ez ellen a’ Budapesti Híradó mart. 20. számában, ’s megczáfolta e nézeteinket?! Igenis, ha a’lehetőleg legüresebb szóhalmazt czáfolatnak nevezhetni. — De minek is czáfolt volna meg bennünket? hiszen, ha azon magasságról, mellyet ő magának arrogal — csak mellékesen legyen mondva, hogy e’ magasság kopár — mi szobatudósoknak ’s német munkák’ plagiamiusainak neveztetünk , akkor a’ legvilágosabb igazság, habár az egész világ azt illyennek vallja, szerinte meg van czáfolva Mi azonban az ilyen elnevezésekkel legkevesebbet sem gondolunk, főkép’, ha a’Híradó’ részéről jőnek , mert ha a’ Híradó nézeteink mellett felszólalna , mi azoknak alaposságáról kételkedni kezdenénk. Egyébiránt, vajon mi, a’ Pesti Hírlap’ publicistái, kik a’ magyar politica’ mezején olly elveket állítottunk fel, mellyeket szükségkép’ már a’ múlt országgyűlésen követni kellett, — valljon mi, kik minden gyanúsítás ’s rágalom’ daczára azt kimondani merészeltük, mit mások is ugyan tudtak, minek szükségét mások is érezték — de kimondani nem mertek : szobatudósok vagyunk e? Mi meg vagyunk győződve, hogy erről maga idején máskép’ fognak ítélni Az egész dolognál csak az furcsa, hogy a’ B. P. Híradó’ ugyanazon publicistája, ki bennünk, martius’20-án Németország’ideolog szobatudósai’ munkáinak kiadóit ’s plagiariusait látá, martius’ 11-én szinte a’ B. P. Híradóban mondja, hogy irányzataink azok, mik „az európai úgynevezett szabadelvűek’ általános hitvallását képezik.“ Az európai szabadelvűek , tehát az angol whigek ’s egész Francziaország, a’ legitimistákat kivéve — mind azok, kik a’ theoriánál valamivel már tovább mentek, — ezek is hát szobatudósok, plagiariusok ? — Mi a’ plágiumot illeti, — igen, mi plagiariusok vagyunk ugyan azon értelemben, mellyben az egész civilisatio egy nagy plagium; — mi más sok’ tapasztalásain okulni akarunk; mi nem akarjuk magunktól eltaszítani azt, mit az emberiség 50 év óta tett ’s gondolt. Az eredetiséget mi önöknek engedjük át. — De elég erről; van a’ köztünk levő vitának egy komoly oldala is. — Van a’ conservativ- pártnak egy fractiója , melly mint mondja, a’reform’szükségét elismeri.— Ez azon fractio, mellynek nehány tagjait mi duodez Peeleknek neveztük. Higyjük most egyszer, hogy ők a’ reformnak egy nemét létesíteni csakugyan akarják. Ha e’ férfiaknak cselekvéseit ’s beszédeit összevetjük, programmjuk nem lehet más , mint rend ’s anyagi jólét. — Nem akarván e’ helyen bővebben kimutatni,hogy menynyiben különbözik e’ programmától a’ haladók ’s ellenzékiek’ programmja, mellyből a’ rend ugyan ki nem maradott de a’ szabadság sem,’s mellyből a’dolog’természete szerint, még alku’ útján sem lehetne lényeges valamit elengedni. — kérdjük már most az úgynevezett reformer-conservativeket, nem látják e az elválasztó falat, magok ’s a’ conservativpárt’ nagy tömege közt? ’s megmérték e már erejűket, ’s hiszik e, hogy programmjukat, a melly körülbelül még a’ legjobb esetben is a’reformnak minimuma, a’ conservativek , önök’ tábora által létesíthetik ? Ha önök azt hiszik , úgy valóban nagyobb ideologok, mint valamennyi német szobatudós ’s német professor mind összevéve. Önök azt állítják, hogy rendet akarnak, — de ki fogja, maga idejében, azon uj törvényeket ’s uj institultokat, mik nélkül a’ megyei igazgatásba való rendet behozni nem lehet, leginkább ellenzem? Nem az ellenzék, nem a’ haladó párt, de önök’ pártja, a’ conservativek, kiknek érdekében fekszik a’ mostani zavaros állapot’ fentartása Ö.ok az anyagi érdekeket akarják előmozdítani ? Ki azt akarja, az nem ellenezheti az adót. Ez előttünk axióma. Higyjük most egyszer, hogy önök adózni akarnak, — de akar e adózni az egész conservativ párt ? - nem. Önök tehát semminemű reformot a conservativek által nem fognak keresztül vihetni. Ez helyzetüket jellemzi, mert ha önök — hogy nyelvükön szóljunk — mind a’ mellett hogy a’ tények olly világosan mást mondanak, reformjukat a’ conservativek által létesíteni akarják — mi lehetlen , — önök nem reformerek; ha pedig önök másokra támaszkodni készek volnának, akkor önök ’s a’ conservativ-párt’tömege közt nemcsak igen széles elválasztó fal fog létezni, hanem önöknek e’ párttól el kell egészen válni — Önök csak a’ haladópárttal reformálhatnak , ’s ez esetben kénytelenek leendnek a’ haladópárt’ programmját elfogadni, a’ conservativ névről lemondani; valamint az ellenzék megszűnnek ellenzék lenni, 's helyét ’s nevét a’ conservativ-tábornak átengedné. Ha pedig azt nem teszik, — mit mi nagyon hiszünk— akkor önök’ föllépésének semmi sükere sem lesz. — Küzdhetnek ugyan még egy ideig a’ kérlelhetlen szükséggel, mig a’ körülmények’ hatalma által reá késztetni fognak: a’ helyet, mellyet most bírnak, az ellenzéknek átengedni, melly maga, önök nélkül is létesitendi a’ reformot. — T. Á. Törvényhatósági dolgok. MARMAROS. Sziget, mart. 10. (Vége.) S. E. szolgabiránk kéri a’ megyét, hogy ellene a’ keresetet megrendelje, nyilatkozván, hogy ő a’megidézésre 15 napot nem kiván, csak 3-at ’s minden próbáit azonnal beadandja; — az erre támadt élénk vita’ igen helyes következése lett a’ kérés’ megtagadása, mert hisz, mint többek nyilvániták : 1-er a’ tiszti ügyész min fogja alapítani a’ keresetet ? 2-er hogy menekszünk meg a’ következetlenségtől, ha miután a gyűlés, e’ hatalmas jury, kimondó az említett felett azt, hogy ártatlan, és mégis perbe fogja? Martiu?’ 8-án a’ repraesentatio újra felolvastatott ’s még az nap’ sebes postán elküldetni határoztatok. E’ napom gyűlésünket még érdekesbbé tette a’ szolgabirói karnak, 2. alügyésznek és némelly esküdteknek leköszönése , érzékeny szavakkal nyujtá senior föszolgabiránk a’ remek tollal, független polgári önérzettel készült leköszönő iratot az elnökségnek, csend támadt az annyi zajt látott teremben, és felolvastatott a’ férfias leköszönés, mintha Franklin szólott volna az angol parliamentnék szomorú követségéről. — Kijelentik a’ leköszönő egyének, hogy miután az 1723: 102., 1790 : 14. t.czikkek’ ellenére „az emberrel született legszebb joguk , polgári becsületük — mi garantiája a’ szabadságnak — letipratik,“ kentesének e’ lépést tenni, de ne quid respublica detrimenti capiat, a’ most jövő május’ 2-ig még hivataloskodnak ugyan, de minden fizetés nélkül. Mélyen érezik a’ sérelmet, tudják, hogy akkor, midőn hivatalos eljárásaikat téve büntetnének, lehet bűnös ki azt mondja,hisz te is czimborámmá bélyegeztetés! tudják, hogy a’ becsületvesztés még a’ halálnál is több , ’s kérdik a’genfi polgárral: „Est il une mort plus cruelle que desurvivre à l’ honneur?“ Több szózatok támadtak a’ leköszönés’ felolvasása után, némellyek azt el nem fogadhatónak vélték; mert 1-ér a’ szolgabirói karnak teljes elégtétel adatott az által, hogy a' megye a’helyitanácsi parancsban foglaltakat magáévá nem tette. 2-or Mert gyermeki hálátlanság volna a’ beteg anyát, a’ megyét most elhagyni. 3-or Mert az által provisorius állásba jöhetünk. Ezekre miután szolgabiráink, elhatározottan, de egyszersmind czáfolólag feleltek, hogy nem hálátlanság a’beteg anyát radicalis cura alá bocsátani, mi ekkép’ történik, ’s hogy provisorius állástól félnünk nem kell, mert attól megóv az 1723 . 56. t.czikk, a’ leköszönés mellett szilárdan megmaradván, az elfogadtatott, ’s a’levéltárba tétetni határoztatott. Történtek ugyan még többféle nyilatkozatok a’ tárgyra nézve, egyik e’ tárgyban többször méltó fájdalommal szólott főszolgabiró sajnáló, hogy nem az egész tisztikar tévé e’ lépést, mire egy másik nyilatkozat a’ leköszönést azon esetbe mond.) helyesnek, ha az teljesen történt volna, — itt majd megilletődött azon gyengédhur, mellynek annyi keservdus panaszait hallánk, de hála megyénk’ jobb geniusának, ez csak nyomtalan utóhang volt;— egy harmadik nyilatkozat fájlalá, hogy Máramarosnak nincs státusa, ’s ha ő status volna, megróná a’tisztikart, hogy akkor, midőn a’ bűnösök’ czimboráivá kereszteltetik, miért nem teszi e’ lépést, hová egy polgári szent érdek által felhivatik. A’ vége felé egy táblabiró ur az egyházi rendből a’ curára azt jegyzé meg, hogy ő radicalis curát nem akar, ergo sem alleo — sem hydro— hanem homeo-pathice, íme egy uj Hahnemann politicai láthatárunkon. Megesnek bizony, ha a’ végvonaglót is csak homeopathiára utasítanánk, ott hol a’baj nem ephemer tartosságu láz, a’ henica curátol visszaijedni létet sem érdemlő gyávaság. A’ mi a’ gyűlésnek öröm-oldalát illeti, az m. b. Sztojka’ mondása szerint „hogy minden roszban van valami jó,“ hogy eddig annyira pártoskodó megyénk megtevé az első lépést azon szilárd békére, melly egyedül biztosíthatja jövőnket. Örömmel látók, hogy pártszinezet nélkül küzdtek mind polgárok, nem ez’ vagy ama’ párt’ felkentjei, és nem a’ pártoskodás’ tompa hangulatán, de erélylyel magasb polgári érzet’ szózatával A’vezeklés’ szavai mind a’ két párttól „-----------unam faciemus utramque Trójam animis Virgil. Olvastattak ezenkívül a’ nemesi árvák’ összeírását rendelő helyt.tanácsi deák annexumu intézvény , több folyamodások és kinevezések. — Ifj. Jura György. BEREGSZÁSZ, mart. 20-án 1845. Legközelebbi tudósításom szerint a’ múlt év’ december hónapjában főispáni elnöklet alatt tartott rendkívüli közgyűlésben kitüzetvén a’ lisztujitás , melly félév’ lefolyta alatt foglalatoskodtatta a’ szemközt álló pártokat — teljes reményünk vala, hogy ezen határozat’ köröztetése után a’ reánk következő év’ 9-ik napján feledni fogják a’ múltak’ keserűségeit, ’s e’ nap’ küzdelme után, melly a’ megyei életnek nemű elevenséget kölcsönöz, baráti jobbot nyújtanak a’ kiengesztelődött, vagy inkább megküzdött felek, ’s magifitodott erővel emelkedve felül a’ választásokkal öszvekötött apró viszálkodásokon erejöket a’ hon’ közügyeinek gyarapítására fordítandják. — Azonban alig hangzott el a’ határozás’ elnöki kimondása, alig léphettek fel a’ választás’ elveire nézve szétágazó pártok a’ nyilvánosság’ terén, midőn főispáni helyettes ő nagysága,előttünk tudva nem lévő okokból, első—alispáni hivatalhoz küldött levelében a’ kitűzött tisztujitási gyűlés és választás’ határnapját visszahúzni és elhalasztani rendelő, melly elnöki visszahúzás a’ felélesztett lángot elhamvasztó ugyan egy időre, — de a’hamu alatt lappangó melegség a’ közdolgok’ előmenetelét még sokáig fogja fonnyasztani, pedig egypár nap hibázott még , ’s a’ tiszujitás’ förgetegének elvonultával megyei életünkre nehezülő több bajainktól szabadultunk volna. Illy helyzetben talált bennünket jelen körülményeink között három hosszú hónapokig tartó törvényszünet után évnegyedes közgyűlésünk martius’ 10-ik napján, midőn elnök első alispán elsőben is a’ múlt orsz.gyűlésének legszebb ajándékát, u.m. a’ 13.czikket kihirdetés végett felolvasásra benyújtván, többen elégületlenségeket jelenték a’ hozott törv.czikkelyek felett, nem látván valósulni törvényeinkben, megyénknek és hazánknak azon régi kivonatait, mellyek vámviszonyainak elrendezése ’s kereskedési állapotunk’ javításával anyagi jólétünket valahára előmozdították volna; üres panaszokba kelle ismét foglalni azokat, miket törvénybe letéve kívántunk szemlélni ; minek következése Zala, Szabolcs, Torontál és Szatmár-Németi városának hozzánk intézett felszólítása szerint is Pesten még ez évben tartandó országyülés iránti felírás jön. Majd a’ közmunkák’ alkalmazása iránt történtek észrevételek , ’s minthogy e’ megyébe az urbér soha valósággal be nem hozatott, annál kevésbbé urbérileg rendeztetek a’ közmunkát elhatározó, ’s valóban a’ nép’ személyes bátorsága és jólétére nem csekély befolyással leendő törvény’ végrehajtása szinte lehetetlennek látszott; — némellyel: a’jelenlegi úri szolgálat, mások a’jobbágyok’ kezei között lévő földek’ haszonvételét javalták kulcsnak vétetni a’ közmunka’ aránylagos meghatározásában , mig nem az e’ tárgyban munkálkodott választmány’ véleménye is ez utóbbi javaslathoz járulván, a’jobbágyok’jelenlegi használatában lévő földek minden következés nélkül az úrbéri szabályozásokra, választmányok által kerületenkint öszvehtatni, és jövő májusi évnegyedes gyűlésre beadatni rendeltettek; a’ múlt évről teljesítetlen maradt közmunka törvények’ értelmében bevehetetlennek tekintetett, ’s általában a’ Tisza és más apróbb vizek’rendkivüli árja miatt megromlott töltések és országutak’ csináltatása’, és az új törvények’ értelmében elkészítendő közmunka’ felosztásáig elhalasztatott, melly tárgy’ bevégeztével ’s általában az érintett uj törvények’ kihirdetése után felemlittetvén az is, hogy a’ nm. h.-tanács idegen nyelvekre fordított törvényczikkelyeknek szétosztását is parancsolná, ezen intézményen annyival inkább megütköztek a’ megye’ Rt., mert hivatkozás azon számra történik, melly az or.gyülés’ végén az épen e’ kérdésben concertáló Rendekhez küldetvén, elvettetett és el nem fogadtatott; annálfogva a’ magyar nyelvnek épen jelen o.gyűlésen diplomaticai állásba tett helyheztetése után a’ nmht.nak ez intézvénye törvényben nem gyökerezvén, de ez ideig a’latin törvények’hozataláig úrbéri törvényeinket kivéve hasonló fordítások nem is létezvén , egyszersmind pedig az eredeti törvénynek más nyelvre leendő fordításával a’ nyelv, különböző természete miatt is könnyen félre és elmagyarázásokra nyújthatván alkalmat, szétosztásához ezen fordításoknak megyénk nem járulhatott, ’s erről az illető nm. h tanács tudósittatni rendeltetett. Ennek folytában a’ nm. h.-tanácsnak azon intézvénye is, miszerint a’ megyében létező egyesületek és társulatok’szabályait jóváhagyás végett felterjeszteni rendeli, hasonlóul törvényellenesnek találtatván, — nehogy ebbeli alkotmányos jogainkat, mit két.végbe hozni ez ideig a* nm.h -tanácsnak sem jut a gondoltjába, veszélyeztessük, vagy vitatás’ tárgyául kitegyük, a’szabályok’ felterjesztése ellenzésre talált, ’s ugyan azért egyedül a’ felöl rendeltetett tudósittatni a’ nm.h -tanács, hogy törvényellenes társulatok megyénkben nem