Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-04-11 / 450. szám
szóvirágokkal hímezi ki egyházi beszédeit. Ön ő ellenében talán nem is lehet competens bráló, mert mi legalább azt látjuk, hogy ezen ifju lelkész, — ki iskoláit kitűnő szorgalommal végezte, ’s kinek egyházi beszédeiből a’ sajtó alattiévá „Egyházi beszédek“ *) is közölni fognak, — jobban tud papolni, mint ön czikket irol; ’s azzal tartjuk, hogy a’ közönség is őt nem az ön’ czikke , hanen közlendő egyh. beszéde után fogja megítélni. Igaz, hogy van ennek az urnak is egy hibája, az, hogy bizonyos exanitó ellen nem volt annak idejben eléggé szigorú. Hanem megöleltem ennek fanyar gyümölcsét, mert beteljesedett, mit lloracz mond ,,haec seges ingratos Teret, et tuit omnibus anni«,1 ’s öt azon nem érdemelt kegyben részesült ex anita — ki ön jól ismer — akarja ország’szeme előtt plen vérre állítani ! Továbbá ráfogja városunkra, hogy benne casino nncs Ez rágalom Mert én alulírott vagyok könyvtárnoka, ’s ha ezt a szerény intézitünket méltónak tartanók arra, hogy az ország tudjon róla valamit, kitronihilalhatnána , hogy részint a’ társaság, részint egyes tagjai mitegy 300 darabból álló ízletes kis konyháit mutathanak; és hogy e’ casino szomszéd Heves megyei részvényes tagokkal is dicsekszik. Azonban mig másutt talán az illy casinócskákban kártyajáték űzi a’ zsibbasztó unalmat, nálunk a helyett egy életkorra tekintet nélkül alakult zenekedvelő társaság vesz, és ad szabályozott modorú — négy hangú - dalaiban szellemibb élvezetet. Iskoláinkról is olly ferde közleményt nyújt ön , hogy ha ki utána ítélne rólunk, azt hinné, miként a’ latin nyelv nálunk valami nagy fontosságú tanulmánynak tartatik , pedig nihil minus. Egy, vagy két szülő, ki gyermekét felsőbb iskólákba akarja vinni, megkívánja, hogy azt a’ latin nyelv elemeibe is vezesse be a’tanító, ez az egész; ’s ezt én legalább nem tartom hibának, kivált nálunk, hol mostanában némelly tanító — értse az, a’ kit illet — megbirta ugyan tömni tanítványa’ emlékező tehetségét holmi egyetmással, de fejleszteni benne az ítélő tehetséget még csak meg sem kísértette. Holott, csak valljuk meg, az a’ latin grammatica sok szabályaival, és kivételeivel, kivált ügyes tanító’ kezében, mégis csak fejlesztője ám az Ítélő tehetségnek **). Nem is hiszi ön maga sem, hogy nálunk latin nyelv uralkodik az iskolában, ön csak hírlapi czikket, kissé mulattatót akara írni, ’s bele hozta a’ diák nyelvet is, csak azért, hogy a’ közönség előtt elmondhasson egy kis aneedotát, bizonyos „quota horam? Otto“ diákszáló úrról, a’ mi magában elég furcsa ugyan, de az még furcsább, hogy a’ „törzsökösök“ czimü elmés bohózatból, — melly nálunk közkézen forog — vette azt, a’ mit pedig azon ar irt, kiről állítja, hogy a’ lőcsei kalendáriumból szedi az elménezségeket. Dit male perdant antiques mea qui praemiptiere mihi, fogja elmondhatni a’ diákkal. Azonban nem csak itt szántott ön a’más’üszőjén. Maga a’Pesti Hírlap 433-ik számában közlött czikke is savát és borsát a’ 28-ik Pesti Hírlap’ vezérczikkéböl kölcsönözte,’s ezen czikke nem egyéb, mint variáns lectiója az ottani szövegnek, (ugyan kérem, a kit érdekel, van e igazam, vesse össze e’két czikket ’s ítéljen) pedig régi jó tanács ez, „ne gloriami libeat alienis bonis.“ Miért is bántja ön a’ Nagy-Kunságot, ’s épen ön, ki — no de nem szólok?S minek Angliáig menni, magna chartát, habeas corpust emlegetni, azért hogy bebizonyítsa, miként nálunk a’hivatalnokok dúlják fel a’ jogállapotot. — Az egyszeri török parancsnok a’ helvét hitük’ templomában hallván , hogy régi gradualból éneklik Thracziát és Moesiát, Pontust, Cappadociát, irgalmazz nákünk ’stb. igy kiált fel: „azok a’ tartományok hatalmas Zuttánom’ birtokai, nektek csak kis Kocsoni, N.Kocsord.“ Ennek egészséges logicája után én azt javaslom önnek , soha se menjen Angliáig, hogy szabad alkotrányu néppel hasonlitsa a’ N.Kunságot, mert Anglia időt és tért tekintve sokkal távolabb van a’ N.Kunságtól, mint hogy ön komolyan párvonalt húzhatna közöttük. Hiszen ott van határos velünk Nádudvar, birtokos nemes emberek lakják azt; ott van a’ Herület, azt fejtegesse, miért nincsenek ezek előbb, mint a’ Nagy-Kunság, mi dúlta itt fel a’jogállapotot ? Tudom azt fogja erre mondani, hogy ez petitio principii, mert a’ Hajdú Kerület előbb mai a’ Nagy-Kunságnál. Igaza lehet, mert már onnan is került az én tudtommal egy indítvány a’„szertartások’ magyarosításáról,“ a’ mi kerületünk pedig még illyes széltény productumot nem mutathat; hanem csak ad jegyzem meg, hogy juhat még idő, mellyben nem az indítványok’ sokaságából fogják mérni , mellyik megye vagy kerület van előbb , hanem másból ? nevezetesen méltányolni fogjuk talán majd azon szerény állást is, miként valamelly hatóság nem öröködik status instatu lenni, ’s az anarchiát rendszeresíteni, nem minden polgárt Cincinnatusnak tartani , kit az eke mellől a’ legislator szebbe lehetne ültetni; ’s ezek által a’ törvényhozásra ilusztrius befolyást gyakorolni, hanem ezek helyett gyorsabban végzi az egyes polgárok ügyeit, hajtja végre az ország’ törvényét, szedi be az adót, és sem királyi biztosra, sem arra nem szorul, hogy alkotmányos joga’gyakorlásánál katona bábáskodjék. +)___________ Kiadj* Torok Pál. — K. **) Hisszük, hotly ruha igen tekevényes utón is juthatni’valamelly czélhoz, de hogy a latin crammatica sabályai és kiméltei gyermeken a/ ítélő tehetséget fejlesztenék,— azt még sem tudjuk elhitetni magunkkal. — S z e rk. +) Cs*k hogy ez*-n rendnek tói sut kell adnunk a S'*b*dsánet , ’» cmv k alkotmányos biztos tikokra »an s/.i kséne. G»otsan »égezni az egyesek nagát, »égrehajtani a/ or«zány törvényét. Mb. ezek igen üdvességes ’s állatunk kétségkívűl kellőleg métánybéli dolgok : de mind ez még nem elémtheti ki a’ haladás’ híveinek igazságos követelését, mert mellettük is nélkülözhetni mind azt mi szabad hon polgárává teszi az embert.— A’ polgároknak az Aztán még azért, hogy meg van irva az „aprócska kényurak“ című vezérczikk, ’s benne az, hogy institution k olly derék : nem kell ezt ollyan vatóban elhinni, és után mond mi. Ollyan lesz ezen magasztalt inditutióink, hogy általa, úgy a’ mint ma van, a’ tisztviselői kar’ szavazata túlnyomósággal bír a’ 25 tászkán közönségeké felett, honnan önként f.dig , hogy ha teszem , a’ tisztviselőség igen szerényke évi fizetését fölebb akarná rugtatni; sőt föltéve, de meg nem engedve , ha a’ jászkunságon megosztozkodni, vagy azt a’ német vitézi rendnek elzálogositni akarná: mindezt intitutiónknak minden magasztalsága mellett megtelő tóé. És hogy ilyesekit nem tesz, onnan van, — hogy én it' rádjával éljek — mert a’ hivatalnokok a igazság’ érdekében működnek. Most is, ha panegyrista akarnék lenni, kitrombitálhatnám , miként nem egy ember, de az egész tsztviselői testület mondott le adómentességéről. De én báró Eötvössel tartván, az egészben semmi dicsérni valót nem látok , hanem szinte úgy tisztviselőinknek , mint a’ nemességnek is adómentességét időmúlás által érvényesített abuzisnak vélem. A’ mit a’ törvénykezés’ köréből felhozott ön, hogy bizonyos behajtott juhok’ gazdái violentiát követtek el, az igaz; de nem büntetlen tették azt, mert fogságot szenvedtek , ’s a’ mellett 50 fital vásároltá meg a’ felperes féltől, hogy az keresetétől elálljon. Én azt tartom, volenti non et injuria. Azonban ön’ egész czikkében az a’ törekvés regrutabb, hogy derék mérnökünket és az általa végzett tagosítást akaró rész szagba hozni. Tudja e, hogy annál, kit ön igy ócsárol, kitünő miveltségü , ’s jeles mérnökök szereztek magoknak gyakorlati ismeretet? Tudja e, hogy legközelebb is, még eddig minden legkisebb jutalom nélkül, 45,000 holdra menő átállásos térségnek leszáritását, ’s igy haszonvehetővé tételét tervezte, ’s már 24,000 vont ebeken az előmunkálatokat úgy vitte véghez , hogy tervét országos igazgató vízmérnök Beszédes József ur helyben hagyta? De meg eszélyes ember tartható abban valami fontos, ha egy olly egyszerű munkálatnál, mint a’ tagosítás, ezerek közt találkozik 5-6 egyén, kik azzal megelégedve nincsenek ? ’s nem botor vakmerősége, olly munkát becsteleniteni, mellyet hatóságunk ahhoz értő derék mérnökökkel hitelesített meg,’s hagyott jóvá? Tudja e, hogy már egy jó úr, midőn azon hibákat, mellyeket ön rovogat, e’ tagosításban föllelni vélte, de semmit nem bizonyíthatott, gyanusitgatásiért legfelsőbb törvényszékünktől megdorgálást kapott? — Nem tanácsos kihivólag lépni föl az ellen , kit önérzete tisztának vall és tud. Még dehonestatorius port is vonhat az illyésekkel nyakába. Végre azt sem értem én, miért álarczozza önbe magát hol egy hol más módon. Tán ebben is a’ külföldieket akarja majmolni? Lássa, azoknak okuk lehet rá, hogy magokat álarczozzák , mert talán hatalmasok ellen lépnek föl, vagy meggyökerezett visszaéléseket támadnak meg, úgy hogy jól leeresztett sisak nélkül vagy alulról vagy felülről retteghetnek fejek’ betörésétől az igazmondásért. — Köztünk a’ viszony egészen különböző , nálunk nincs hatalmas nagy ur , kinek hosszú keze elérne oda, a’ hol ön van. Le azért az álarczczal, már csak azért is, mert saját becsületes neve alatt csak nem fogna olly alaptalan rágamakat közzétenni, mint a’ mezei rendőrséget érintő pontban felhoza, t. i. hogy saját tortokán sem szabad legeltetni nálunk a’tulajdonosnak. Igen találékony ön, mert illy képtelenséget még hallani sem hallhatott. De hát az adó’ kivetéséről mi képpel meri állítani, hogy az nálunk raszul történik ? Mindent készebb vagyok megengedni, hogy megyéknél jobban kezeltetik, csak az adó’kivetését nem. Hiszen míg a’ megyéknél az érték’ összeírása—mint a’ hírlapok is már többször kürtölték — nem egyéb rendszerezett valótlanságnál, nálunk olly lelkismeretes szigorúsággal teljesittetik az, hogy ezen jóhiszemű lelkismeretességünk miatt csak nem régen is megtolták portáink’ számát; mert a’mint hallom, a’Jászkunságból több birka adatott összeírás alá, mint az egész országból. — Ezek valának azok, miket közlött czikkeire megjegyezni akarók; ’s ha netalán szándéka ezután is írni rólunk ’s szerkezetünkről, óhajtom, hogy tisztább akarat, több őszinteség ’s loyalitás vezérelje tollát. Isten önnel. —Kolozsy Lajos. 240 Vegyes közlemények. ZSIDÓ SZÓZAT. • Gyenge gyáván Ne maradjon senki hátra. A’ kor halad, mi elmaradtunk. Világ és szabadság terjednek a’ világon, mi sötétségben élünk. Hazánk felébredett, mi mély álomban nyugszunk. Hazánkban léptek Töt férfiak, kik bajain negirendűk, buzgón és lelkesen munkálkodnak minden, a' nagy tömeg elött még ismeretlen bajok' felfedezésén, megismertetekén, orvoslásán; mi pihenünk, álmodván a' hajnalról. Fájdalom! „Messze még a’part nagyon.“ ‘S ki segíthet rajtunk? A’ jó isten — ha magunk magnókon nem segítünk. Mert itva van a’ világtörténet' nagy könyvében: ki magát elhagyja, azon isten sem segít. Számtalan hiányaink'egyike, talán legnagyobbika, nemzetiség' hiánya, eke mellő'it vonaásáról mondattak, könnyen Úgyis értelhetnének , mintha a' képviseleli jog' külebb,teljesülése ellen volnának hámozva, már pedig ilyetén irány nemcsak lehetetlenné fogna tenni minden üdvös reformot, hanem még a' mindjárt következő szakaszban foglalt figyelmeztetés' értékét is tetemesen csorbítaná Szerk. Magyarhon táplál, törvényei oltalmaznak bennünket; Magyarhonban nyugszik őseink’ hamva, virul fiaink'reménye, és mi Magyarhon’ nyelvén nem beszélünk! Ne vegye senki szavaimat ismétlésének ama' bagolyhuhogásnak, melly minket szívtelen háládatlanságról vádol, csak azon elszigetelésnek mondok ellene, mellyből kivergődni most, hála istennek mi rajtunk áll. Ébredjünk föl tehát, lépjünk össze és lógjunk munkához ! Magyar nyelv’, magyar nemzetiség', Magyarország’ ismeretének körünkbeni terjesztése , ez első teendőnk, kötelességünk. Lépjünk össze, mondom, mert csak egyesült erőkben van üdv, míg az elszigeteltek’ tervnélküli munkássága nyomtalanul elvész. Lépjünk össze mindnyájan, kik hazáért, vallásért lelkesülni tudunk, és alkossunk egy nagy, hazánk' minden részeibe, magyar hittársaink' minden köreibe ható társaságot nemzetisülésünk' elösegélésére. Ne értsetek félre ! Ezen társaságnak czélja ne legyen hitelkedés az uralkodó eszméknek, hanem lelkismeretes, önerejü törekvés azon czél felé, mellyet elérnünk kell. Hazát kell bírnunk öntudattal, szeretettel, bensőséggel. Jogunkért, szabadságunkért küzdenek és küzdjenek a' közös szabadság'barátai, védői. Most csak azon honszerzésről van szó, melly egyedül tőlünk függ; melly épen azért még fontosabb, fenségesebb. Veilprin Mihály. (ÉRTESÍTÉS a’ duna tiszai csatorna’ tárgyában). Miután a’ duna-tiszai csatorna’ szabályozására megkivántató előleges költségek’ fedezésére már eddig is olly nevezetes ajánlatok tétettek, mellyek a’ kívánt pénzözveget fölözik, mind azok, kik illy ajánlatokat tettek, vagy ezentúl még tenni kívánnak, ezennel felhivatnak, hogy ajánlataikat folyó évi június’ hava 3-áig, ,Wodiáner Sámuel és fia‘ nagykereskedelmi híjnál lefizetni szíveskedjenek, melly időhatáron túl az illy ajánlatok el nem fogadhatók. Kelt Pesten szent György hava’ - án 1845. Gyürky Pál, mint a’ duna-tiszai csatorna szabályozásban működő választmány’ helyettes elnöke. ADAKOZÁSOK. A’ vakok’ pesti intézete’ pénztára’ javára f. évi febr. és manius hónapban következendő adakozások történtek: Tek. Pajor szolgabiró ur, egy büntetésképen beszedett pénzt 3 ft, tek. Nagy István pestmegyei főjegyző ur’ nemeslelkű ajándéka hat darab arany, Kalina Ferencz pesti lakos’ regatuma 4 ft, F. t. Horváth Ferencz ráczkevei plébános és esperest ur’ legatuma 2 ft, tek. nemes Trencsén megye 16 ft, Zrener Anna pesti polgárasszony’ Iegatuma 4 ft, özvegy Eisenhut pesti lakosnő’ Iegatuma 1 ft, Lövi Mathild pesti kereskedő asszony’ Iegatuma 10 ft, özvegy Veszterné szül. Hankesz Erzsébeté regatuma Selmeczröl 80 ft, Herczeg Sámuel ur’ meghagyásából Nagyváradon 1 ft 216/tv kr, a’ kalocsai f. t. érseki tisztartóság’ hivatala 1844-dik évre 40 ft, ugyanaz 1845-dik’ első negyedére 10 ft, néhai Schwab Salamon , pesti lakos’ regatuma, 10 ft. N. Dingraf János, pesti lakos’ regatuma 24 kr. tiszt. Körmöczy Imre ur, a’ kalocsai plébánia’részéröl 3 ft 12 kr. t. n. Borsod megye’ gyűjteménye 3 ft 311/1 a’ Tiszán innen hely, vallás' superintendentiája 33 ft 314 kr, tek. nemes Szabolcs megye, és Nyírbátor 78 ft, tek. és Gömör megye 5 ft, 24 kr, Schmidt Simon oraviczai nyugalmazott sebész' regatuma 10 ft, Kozak Julianna’ regatuma 2 ft, n. Duchon József biléti lelkész ur’ hagyományából 8 ft. Szepesi 16 korona városok’ alapítványi lerovására 351 ft, 30 kr. t. Szabó József, N.Érsi plébános ur’ legatuma 7 ft, 30 kr. Tóth József vérségi lakos’ regatuma 8 forin pengő pénzben. A’ M. Gazd. Egyesület’ minden rendbeli tagjaihoz , ügyfeleihez ’s barátihoz! — A’ f. é. mart. 17-kén tartott közgyűlés’ határozata’ következtében szerencsénk van igen tisztelt tagtársainkat ’s ügyfeleinket értesíteni, hogy Egyesületünk’ jövő medárdvásári fő-és szaküléseinek napirende következőképp állapíttatott meg: Hétfőn, mint junius 2-kán d e. 10 órakor a' nemzeti casino’ kisebb teremében a'kormányzó-választmány’ ülése. Kedden, mint junius 3-kán d e. 9 órakor ugyanott, ’s ha szükség, délután is, a' földészeti szakosztály tart ülést, mellyben a' következő kérdések fognak megvitattatni: 1- e1 Mellyek azon mezögazdasági czikkek, mellyeknek termesztésére jelenleg a’ hazában legfőbb figyelmünket kell fordítani ? ’a mi az oka, hogy a’ gazdák nagyobb része egyedül csak gabonatermesztéssel foglalkozik, mind a mellett , hogy ennek kelete egy részben, ’s különösen bőesztendökben nagy bősége miatt annyira ingadozik, 's aránylag olly kevés haszonnal jár? 2or .Téleltek-e tapasztalások a’ reperemivelés’ különböző eredményére nézve a'sormivelés és szertvetés között? 's milly körülményekben kell az egyiknek vagy másiknak elsőséget adni? ’s miképp használhatni ki legczélszerűbben olly földet, mellyben az őszi repeze kifogyott vagy kiázott? 3- or Érdemes-e a' vadrepeze rendes növelésre, ha bár annak a' kereskedelmi társaság nyereséges kelendőséget ígér? —item pótolhatni-e azt eléggé a’ vetésrepezével? ’s nem lehetne e tartani, hogy a' vadrepeze , mellyet küönben mint gyomot is alig bírunk kiirtani, még inkább , és pedig majdnem kiirthatlanul elterjedne? — ’s nem volna e káros hatással a'rendes és tiszta földmivelésre ? 4- er Minő tapasztalások léteztek az úgynevezett sárgarepcze, vagy gomborka [Leindotter') termesztésben? díszük e rendesen ? ’s termesztése kifizeti e magát ? 5- ör Hasznos volna e hazánkban a' bérrendszer' tágabb alkalmazása? 's van e annak nálunk jövendője? *s van e az állandó népesités felett elsősége ? 6- or Mellyek a’ czélnak megfelelő gazdasági vasárnapi iskolák’ feltételei,a mi módon lehetne legkönnyebben azoknak felállítását a’ községekben eszközleni,’s irántok a’népben részvétet gerjeszteni ? (Folytatása követk.)