Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-04-11 / 450. szám

szóvirágokkal hímezi ki egyházi beszédeit. Ön ő ellenében talán nem is lehet competens bráló, mert mi legalább azt látjuk, hogy ezen ifju lelkész, — ki iskoláit kitűnő szor­galommal végezte, ’s kinek egyházi beszédeiből a’ sajtó alattiévá „Egyházi beszédek“ *) is közölni fognak, — jobban tud pap­olni, mint ön czikket irol; ’s azzal tartjuk, ho­gy a’ közönség is őt nem az ön’ czikke , hane­n közlendő egyh. beszéde után fogja megítélni. Igaz, hogy van ennek az urnak is egy hibája, az, hogy bizonyos ex­anitó ellen nem volt annak idej­ben eléggé szigorú. Hanem megölelte­m ennek fanyar gyümölcsét, mert beteljesedett, mit lloracz mond ,,haec seges ingratos Teret, et tuit omnibus anni«,­1 ’s öt azon nem érdemelt kegyben részesült ex anita — ki­ ön jól ismer — akarja ország’szeme előtt p­­len vérre ál­lítani ! Továbbá ráfogja városunkra, hogy benne casino nncs Ez rágalom Mert én alulírott vagyok könyvtárnoka, ’s ha ezt a szerény intézi­tünket méltónak tartanók arra, hogy az ország tudjon róla valamit, kitronihilalhatn­ána , hogy részint a’ társaság, részint egyes tagjai m­itegy 300 darab­ból álló ízletes kis konyháit mutatha­nak; és hogy e’ ca­sino szomszéd Heves megyei részvényes tagokkal is di­csekszik. Azonban m­ig másutt talán az illy casinócskákban kártyajáték űzi a’ zsibbasztó unalmat, nálunk a helyett egy életkorra tekintet nélkül alakult zenekedvelő társaság vesz, és ad szabályozott modorú — négy hangú - dalaiban szel­lemibb élvezetet. Iskoláinkról is olly ferde közleményt nyújt ön , hogy ha ki utána ítélne rólunk, azt hinné, miként a’ latin nyelv ná­lunk valami nagy fontosságú tanulmánynak tartatik , pedig nihil minus. Egy, vagy két szülő, ki gyermekét felsőbb is­kólákba akarja vinni, megkívánja, hogy azt a’ latin nyelv­ elemeibe is vezesse be a’tanító, ez az egész; ’s ezt én legalább nem tartom hibának, kivált nálunk, hol mostaná­ban némelly tanító — értse az, a’ kit illet — megbirta ugyan tömni tanítványa’ emlékező tehetségét holmi egyetmással, de fejleszteni benne az ítélő tehetséget még csak meg sem kísértette. Holott, csak valljuk meg, az a’ latin grammati­­ca sok szabályaival, és kivételeivel, kivált ügyes tanító’ ke­zében, mégis csak fejlesztője ám az Ítélő tehetségnek **). Nem is hiszi ön maga sem, hogy nálunk latin nyelv ural­kodik az iskolában, ön csak hírlapi czikket, kissé mulat­­tatót akara írni, ’s bele hozta a’ diák nyelvet is, csak azért, hogy a’ közönség előtt elmondhasson egy kis aneedotát, bizonyos „quota horam? Otto“ diákszáló úrról, a’ mi ma­gában elég furcsa ugyan, de az még furcsább, hogy a’ „törzsökösök“ czimü elmés bohózatból, — melly nálunk közkézen forog — vette azt, a’ mit pedig azon ar irt, ki­ről állítja, hogy a’ lőcsei kalendáriumból szedi az elménez­­ségeket. Dit male perdant antiques mea qui praemiptiere mi­hi, fogja elmondhatni a’ diákkal. Azonban nem csak itt szán­tott ön a’más’üszőjén. Maga a’Pesti Hírlap­ 433-ik szá­mában közlött czikke is savát és borsát a’ 28-ik Pesti Hír­lap’ vezérczikkéböl kölcsönözte,’s ezen czikke nem egyéb, mint variáns lectiója az ottani szövegnek, (ugyan kérem, a­ kit érdekel, van e igazam, vesse össze e’két czikket ’s ítéljen) pedig régi jó tanács ez, „ne gloriami libeat alienis bonis.“ Miért is bántja ön a’ Nagy-Kunságot, ’s épen ön, ki — no de nem szólok?­­S minek Angliáig menni, magna chartát, habeas corpust emlegetni, azért hogy bebizo­nyítsa, miként nálunk a’hivatalnokok dúlják fel a’ jogál­­lapotot. — Az egyszeri török parancsnok a’ helvét hitü­k’ templomában hallván , hogy régi gradualból éneklik Th­ra­­cziát és Moesiát, Pontust, Cappadociát, irgalmazz nákünk ’stb. igy kiált fel: „azok a’ tartományok hatalmas Zuttá­­nom’ birtokai, nektek csak kis Kocsoni, N.Kocsord.“ En­nek egészséges logicája után én azt javaslom önnek , soha se menjen Angliáig, hogy szabad alkotr­ányu néppel hason­­litsa a’ N.Kunságot, mert Anglia időt és tért tekintve sok­kal távolabb van a’ N.Kunságtól, mint hogy ön komolyan párvonalt húzhatna közöttük. Hiszen ott van határos velünk Nádudvar, birtokos nemes emberek lakják azt; ott van a’ H­­­erület, azt fejtegesse, miért nincsenek ezek előbb, mint a’ Nagy-Kunság, mi dúlta itt fel a’jogállapotot ? Tudom azt fogja erre mondani, hogy ez petitio principii, mert a’ Haj­dú Kerület előbb mai a’ Nagy-Kunságnál. Igaza lehet, mert már onnan is került az én tudtommal egy indítvány a’„szer­­tartások’ magyarosításáról,“ a’ mi kerületünk pedig még illyes széltény productumot nem mutathat; hanem csak ad jegyzem meg, hogy juhat még idő, mellyben nem az indít­ványok’ sokaságából fogják mérni , mellyik megye vagy kerület van előbb , hanem másból ? nevezetesen méltá­nyolni fogjuk talán majd azon szerény állást is, miként va­­lamelly hatóság n­em öröködik status in­statu lenni, ’s az anarchiát rendszeresíteni, nem minden polgárt Cincinnatus­nak tartani , kit az eke mellől a’ legislator­ szebbe lehetne ültetni; ’s ezek által a’ törvényhozásra i­lusztrius befolyást gyakorolni, hanem ezek helyett gyorsabban végzi az egyes polgárok­ ügyeit, hajtja végre az ország’ törvényét, szedi be az adót, és se­m királyi biztosra, sem arra nem szorul, hogy alkotmányos joga’gyakorlásánál katona bábás­kodjé­k. +)___________ Kiadj* Torok Pál. — K. **) Hisszük, h­otly ruha igen tekevényes utón is juthatni’v­alamelly czélhoz, de hogy a latin crammatica s­abályai és kimél­tei gyer­meken a/ ítélő tehetséget fejlesztenék,— azt még sem tudjuk el­­hitetni magunkkal. — S z e r­k. +) Cs*k hogy ez*-n rendnek tói sut kell adnunk a­ S'*b*dsánet , ’» cmv k alkotmányos biztos tikokra »an s/.i kséne. G»otsa­n »égezni az egyesek n­agát, »égrehajtani a/ or«zány törvényét. Mb. ezek igen üdvességes ’s állatunk kétségkívű­l kellőleg mét­ánybéli dol­gok : de mind ez még nem elém­theti ki a’ haladás’ híveinek igazságos követelését, m­ert mellettük is nélkülözhetni mind azt mi szabad hon­ polgárává teszi az embert.— A’ polgároknak az Aztán még azért, hogy meg van irva az „aprócska­­ kényurak“ c­í­m­ű vezérczikk, ’s benne az, hogy institu­tion k olly d­erék : nem kell ezt ollyan va­tóban elhinni, és után mond mi. Ollyan lesz ezen magasztalt inditutióink, hogy általa, úgy a’ mint ma van, a’ tisztviselői kar’ szavazata túl­­nyom­ós­ággal bír a’ 25 tászkán közönségeké felett, honnan önként f.dig , ho­gy ha teszem , a’ tisztviselőség igen sze­rényke évi fiz­etését fölebb akarná rugtatni; sőt föltéve, de m­eg nem engedve , ha a’ jászkunságon megosztozkodni, vagy azt a’ német vitézi rendnek elzálogositni akarná: mind­ezt in­titutiónknak minden magasztalsága mellett megte­lő tóé. És hogy il­yeseki­t nem tesz, onnan van, — hogy én it' rá­djával éljek — mert a’ hivatalnokok a igazság’ érde­kében m­űködnek. Most is, ha panegyrista akarnék lenni, kitrombitálhatnám , miként nem egy ember, de az egész tsztviselői testület mondott le adómentességéről. De én báró Eötvössel tartván, az egészben semmi dicsérni valót nem látok , hanem szinte úgy tisztviselőinknek , mint a’ nemességnek is adómentességét időmúlás által érvényesített abu­zisnak vélem. A’ mit a’ törvénykezés’ köréből felhozott ön, hogy bi­zonyos behajtott juhok’ gazdái violentiát követtek el, az igaz; de nem büntetlen tették azt, mert fogságot szenved­tek , ’s a’ mellett 50 fital vásároltá­­ meg a’ felperes féltől, hogy az keresetétől elálljon. Én azt tartom, volenti non et injuria. Azonban ön’ egész czikkében az a’ törekvés regrutabb, hogy derék mérnökünket és az általa végzett tagosítást akaró rész szagba hozni. Tudja e, hogy annál, kit ön igy ócsárol, kitünő miveltségü , ’s jeles mérnökök szereztek magoknak gyakorlati ismeretet? Tudja e, hogy legköze­lebb is, még eddig minden legkisebb jutalom nélkül, 45,000 holdra menő á­tállásos térségnek leszáritását, ’s igy ha­­szonvehetővé tételét tervezte, ’s már 24,000 vont ebeken az előmunkálatokat úgy vitte véghez , hogy tervét orszá­gos igazgató vízm­érnök Beszédes József ur helyben hagyta? De meg eszélyes ember tarthat­ó abban valami fontos­, ha egy olly egyszerű munkálatnál, mint a’ tagosítás, ezerek közt találkozik 5-6 egyén, kik azzal megelégedve nin­csenek ? ’s nem botor vakmerőség­e, olly munkát becstele­­niteni, mellyet hatóságunk ahhoz értő derék mérnökökkel hitelesített meg,’s hagyott jóvá? Tudja e, hogy már egy jó úr, midőn azon hibákat, mellyeket ön rovogat, e’ tagosí­tásban föllelni vélte, de semmit nem bizonyíthatott, gya­­nusitgatásiért legfelsőbb törvényszékünktől megdorgálást kapott? — Nem tanácsos kihivólag lépni föl az ellen , kit önérzete tisztának vall és tud. Még dehonestatorius port is vonhat az illyésekkel nyakába. Végre azt sem értem én, miért álarczozza ön­be ma­gát hol egy hol más módon. Tán ebben is a’ külföldieket akarja majmolni? Lássa, azoknak okuk lehet rá, hogy ma­gokat álarczozzák , mert talán hatalmasok ellen lépnek föl, vagy meggyökerezett visszaéléseket támadnak meg, úgy hogy jól leeresztett sisak nélkül vagy alulról vagy felül­ről retteghetnek fejek’ betörésétől az igazmondásért. — Köztünk a’ viszony egészen különböző , nálunk nincs ha­talmas nagy ur , kinek hosszú keze elérne oda, a’ hol ön van. Le azért az álarczczal, már csak azért is, mert sa­ját becsületes neve alatt csak nem fogna olly alaptalan rá­­g­amakat közzétenni, mint a’ mezei rendőrséget érintő pontban felhoza, t. i. hogy saját tortokán sem szabad le­geltetni nálunk a’tulajdonosnak. Igen találékony ön, mert illy képtelenséget még hallani sem hallhatott. De hát az adó’ kivetéséről mi képpel meri állítani, hogy az nálunk raszul történik ? Mindent készebb vagyok megengedni, hogy megyéknél jobban kezeltetik, csak az adó’kivetését nem. Hiszen míg a’ megyéknél az érték’ összeírása—mint a’ hírlapok is már többször kürtölték — nem egyéb rend­szerezett valótlanságnál, nálunk olly lelkismeretes szigo­rúsággal teljesittetik az, hogy ezen jóhiszemű lelkisme­­retességünk miatt csak nem régen is megtolták portáink’ számát; mert a’mint hallom, a’Jászkunságból több birka adatott összeírás alá, mint az egész országból. — Ezek valának azok, miket közlött czikkeire megjegyezni aka­rók; ’s ha netalán szándéka ezután is írni rólunk ’s szer­kezetünkről, óhajtom, hogy tisztább akarat, több őszin­teség ’s loyalitás vezérelje tollát. Isten önnel. —Kolo­­zsy Lajos. 240 Vegyes közlemények. ZSIDÓ SZÓZAT. • Gyenge gyáván Ne maradjon senki hátra. A’ kor halad, mi elmaradtunk. Világ és szabadság terjednek a’ világon, mi sötétségben élünk. Hazánk felébredett, mi mély álomban nyugszunk. Hazánkban léptek Töt férfiak, kik bajain negirendűk, buzgón és lelkesen munkálkodnak minden, a' nagy tömeg elött még isme­retlen bajok' felfedezésén, megismertetekén, orvoslásán; mi pi­henünk, álmodván a' hajnalról. Fájdalom! „Messze még a’part nagyon.“ ‘S ki segíthet rajtunk? A’ jó isten — ha magunk magnókon nem segítünk. Mert it­­va van a’ világtörténet' nagy könyvében: ki magát elhagyja, azon isten sem segít. Számtalan hiányaink'egyike, talán legnagyobbika, nemzeti­ség' hiánya, eke m­ellő'i­t v­ona­ásáról mondattak, könnyen Úgyis értelhetné­nek , mintha a' képvise­leli jog' külebb,teljesülése ellen volnának hámozva, már pedig i­lyetén irány nemcsak lehetetlenné fogna tenni minden ü­dvös reformot, hanem még a' mindjárt kö­vetkező szakaszban foglalt figyelmeztetés' értékét is tetemesen csorbítaná­ S­z­e­r­k. Magyarhon táplál, törvényei oltalmaznak bennünket; Ma­­gyarh­onban nyugszik őseink’ hamva, virul fiaink'reménye, és mi Magyarhon’ nyelvén nem beszélünk! Ne vegye senki szavaimat ismétlésének ama' bagolyhuhogás­nak, melly minket szívtelen háládatlanságról vádol, csak azon elszigetelésnek mondok ellene, melly­ből kivergődni most, hála istennek­­ mi rajtunk áll. Ébredjünk föl tehát, lépjünk össze és lógjunk munkához ! Magyar nyelv’, magyar nemzetiség', Magyarország’ ismere­tének körünkbeni terjesztése , ez első teendőnk, kötelességünk. Lépjünk össze, mondom, mert csak egyesült erőkben van ü­dv, míg az elszigeteltek’ tervnélküli munkássága nyomtalanul elvész. Lépjünk össze mindnyájan, kik hazáért, vallásért lelkesülni tudunk, és alkossunk egy nagy, hazánk' minden részeibe, magyar hittársaink' minden köreibe ható társaságot nemzetisülésünk' elö­­segélésére. Ne értsetek félre ! Ezen társaságnak czélja ne legyen hitel­­­kedés az uralkodó eszméknek, hanem lelkismeretes, önerejü tö­rekvés azon czél felé, mellyet elérnünk kell. Hazát kell bír­nunk öntudattal, szeretettel, bensőséggel. Jogunkért, szabad­ságunkért küzdenek és küzdjenek a' közös szabadság'barátai, védői. Most csak azon honszerzésről van szó, melly egyedül tő­lünk függ; melly épen azért még fontosabb, fenségesebb. Veilprin Mihály. (ÉRTESÍTÉS a’ du­na tiszai csatorna’ tárgyá­ban). Miután a’ duna-tiszai csatorna’ szabályozására meg­­kivántató előleges költségek’ fedezésére már eddig is olly nevezetes ajánlatok tétettek, mellyek a’ kívánt pénzö­zve­­get fölözik, mind azok, kik illy ajánlatokat tettek, vagy ezentúl még tenni kívánnak, ezennel felhivatnak, hogy aján­lataikat folyó évi június’ hava 3-áig, ,Wodiáner Sámuel és fia‘ nagykereskedelmi híjnál lefizetni szíveskedjenek, melly időhatáron túl az illy ajánlatok el nem fogadhatók. Kelt Pesten szent György hava’ - án 1845. Gyürky Pál, mint a’ duna-tiszai csatorna szabályozásban működő választmány’ helyettes elnöke. ADAKOZÁSOK. A’ vakok’ pesti intézete’ pénz­tára’ javára f. évi febr. és manius hónapban következendő adakozások történtek: Tek. Pajor szolgabiró ur, egy büntetés­­képen beszedett pénzt 3 ft, tek. Nagy István pestmegyei főjegyző ur’ nemeslelkű ajándéka hat darab arany, Kalina Ferencz pesti lakos’ regatuma 4 ft, F. t. Horváth Ferencz ráczkevei plébános és esperest ur’ legatum­a 2 ft, tek. nemes Trencsén megye 16 ft, Zrener Anna pesti polgárasszony’ Iegatuma 4 ft, özvegy Eisen­­hut pesti lakosnő’ Iegatuma 1 ft, Lövi Mathild pesti kereskedő asszony’ Iegatuma 10 ft, özvegy Veszterné szül. Hankesz Erzsé­beté regatuma Selmeczröl 80 ft, Herczeg Sámuel ur’ meghagyá­sából Nagyváradon 1 ft 216/tv kr, a’ kalocsai f. t. érseki tisztar­­tóság’ hivatala 1844-dik évre 40 ft, ugyanaz 1845-dik’ első negyedére 10 ft, néhai Schwab Salamon , pesti la­kos’ regatuma, 10 ft. N. Dingraf János, pesti lakos’ regatuma 24 kr. tiszt. Körmöczy Imre ur, a’ kalocsai plébánia’részéröl 3 ft 12 kr. t. n. Borsod megye’ gyűjteménye 3 ft 311/1 a’ Tiszán innen hely, vallás' superintendentiája 33 ft 31­4 kr, tek. nemes Szabolcs megye, és Nyírbátor 78 ft, tek. és Gömör megye 5 ft, 24 kr, Schmidt Simon oraviczai nyugalmazott sebész' regatuma 10 ft, Kozak Julianna’ regatuma 2 ft, n. Duchon József bil­éti lelkész ur’ hagyományából 8 ft. Szepesi 16 korona városok’ alapítványi le­rovására 351 ft, 30 kr. t. Szabó József, N.Érsi plébános ur’ le­­gatuma 7 ft, 30 kr. Tóth József vérségi lakos’ regatuma 8 forin pengő pénzben. A’ M. Gazd. Egyesület’ m­i­n­d­e­n r­e­n­d­b­e­l­i tag­ja­i­h­o­z , ügyfeleihez ’s barátihoz! — A’ f. é. mart. 17-kén tartott közgyűlés’ határozata’ következtében szeren­csénk van igen tisztelt tagtársainkat ’s ügyfeleinket értesíteni, hogy Egyesületünk’ jövő medárdvásári fő-és szaküléseinek napi­rende következőképp állapíttatott meg: Hétfőn, mint junius 2-kán d e. 10 órakor a' nemzeti casino’ kisebb teremében a'kormányz­ó-vál­asztm­ány’ ülése. Kedden, mint junius­ 3-kán d e. 9 órakor ugyanott, ’s ha szükség, délután is, a' földészeti szakosztály tart ülést, mellyben a' következő kérdések fognak megvitattatni: 1- e1 Mellyek azon mezögazdasági czikkek, mellyeknek ter­mesztésére jelenleg a’ hazában legfőbb figyelmünket kell fordíta­ni ? ’a mi az oka, hogy a’ gazdák­ nagyobb része egyedül csak gabonatermesztéssel foglalkozik, mind a­ mellett , hogy ennek kelete egy részben, ’s különösen bőesztendökben nagy bősége mi­att annyira ingadozik, 's aránylag olly kevés haszonnal jár? 2­­or .Téleltek-e tapasztalások a’ reperemivelés’ különböző eredményére nézve a'sormivelés és szertvetés között? 's milly körülményekben kell az egyiknek vagy másiknak elsőséget ad­ni? ’s miképp használhatni ki legczélszerűbben olly földet, melly­ben az őszi repeze kifogyott vagy kiázott? 3- or Érdemes-e a' vadrepeze rendes növelésre, ha bár an­nak a' kereskedelmi társaság nyereséges kelendőséget ígér? —­item pótolhatni-e azt eléggé a’ vetésrepezével? ’s nem lehetne e tartani, h­ogy a' vadrepeze , mellyet kü­önben mint gyomot is alig bírunk kiirtani, még inkább , és pedig majdnem kiirthatlanul elterjedne? — ’s nem volna e káros hatással a'rendes és tiszta földmivelésre ? 4- er Minő tapasztalások léteztek az úgynevezett sárgarep­­cze, vagy gomborka [Leindotter') termesztésben? díszük e ren­desen ? ’s termesztése kifizeti e magát ? 5- ör Hasznos volna e hazánkban a' bérrendszer' tágabb al­kalmazása? 's van e annak nálunk jövendője? *s van e az állan­dó népesités felett elsősége ? 6- or Mellyek a’ czélnak megfelelő gazdasági vasárnapi is­kolák’ feltételei,­­a mi módon lehetne legkönnyebben azoknak fel­­állítását a’ községekben eszközleni,’s irántok a’népben részvétet gerjeszteni ? (Folytatása követk.)

Next