Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-04-17 / 453. szám
Csütörtök «53 April. 17. 1845. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pp. — Előzethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébitt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. Még teljes számú példányokkal szolgálhatunk. TARTALOM. Vámügy. Néhány szó a’ tiszai birtokosokhoz. — Törvényhatósági dolgok. Békés, Esztergom (közgyűlések.) Fővárosi újdonságok. Vegyes közlemények : Hivatalos jelentés a’ gyáralapító részvénytársaságnak ápr. 13-án tartott üléséről. M. gazd. egyesület. Külföld. Értekező: Könyvismertetés. Hivatalos jelentések és hirdetések. MOTARORSZÁG és ERDÉLY. VÁMÜGY. Bármennyit írnánk a’vámügyről, mi sohasem fognók fejtegetni azt, hogy micsoda fordulatot vehetett volna e’ kérdés , ha a’ védvámrendszer melletti agitatio az ellenzék’ részéröl elmaradott ’s a’ kérdés az örökös tartományokkal vámszövetség’ terére állítatott volna; mert ez e’ tárgy feletti okoskodásnak ha nem is egészen szokatlan, de legfonákabb módja. Ha azonban a’nem történteket ignoráljuk, annál nagyobb figyelemre fogjuk méltatni a’ történteket. — A’ haladó párt a’ védvámrendszer mellett agitált. Ezen agitatio nem vitt közvetlenül bennünket a’ kérdés’ feloldásához, de ipartekintetben olly állapotot idézett elő, melly jobb az előbbinél, ’s a’vámkérdés’ feloldását könnyíteni fogja. A’ védvámrendszer melletti agitatio nem maradott tehát eredmények nélkül, mert a’ kereskedés’ tárgyában kiküldött választmány, az e’ tárgybani felírás ’s a’ védegylet is ez agitationak szülöttjei. Mi nemcsak hogy ezen eredmény’ egész fontosságát elismerjük, hanem mi ezen eredménynek örvendünk, mert látjuk az iparmozgalmakat, miket a’ védegylet már eddig is előidézett. E’ mozgalmakat tagadhatják elleneink, — azokat megsemmisíteni, sikertől megfosztani nem fogják! De mi a’védegyletben egyszersmind a’ védvámrendszer melletti agitationak egy uj stádiumát’s az eredménynek maximumát látjuk, mellyet ez után elérni lehetett. Védjük tehát és ápoljuk ez egyletet — mutassuk, hogy lelkesedésünk tartós, — mert kitartásra van ez ügynél szükségünk; — gondoljuk meg, hogy még talán 6 év’ lefolyta után is nemzetgazdasági érdekeinket kénytelenek leendünk ez után előmozdítani. De épen azért ne daraboljuk fel erőnket — fáradozzunk a’ védegylet’ érdekeiben — ’s hagyjunk fel most egy ideig a’ vámrendszer melletti agitatioval, mert mit ezen eszköz által jelenleg elérhetünk, ezt már bírjuk; minden további törekvés nem egyéb — mint erő ’s időpazarlás. — E’ szempontból indulva, mondatott már e’ lapokban, hogy a’ haladópárt a’ jövő országgyűlésen a’ vámkérdés’ érdekeiben legczélszerűbben fog működni — ha mit sem teend, ha azt érintetlenül fogja hagyni. — E’ nézetünk’ következtében mi már többektől kérdeztettünk: valljon tanácsos volna e ezen politica akkor is , ha a’ vámvonal’ megszüntetését ’s az örökös tartományokkal vámszövetséget kieszközleni képesek volnánk? Mi, kik csak az ellenzékhez szólunk , ismételjük, hogy az ellenzék ez esetben sem tehet egyebet, ’s hogy negativ magatartása által ez esetben is leginkább használhat ez ügynek. — E’ nézetünket igazolni fogjuk. Nemcsak egyénekre, hanem pártokra nézve is léteznek erkölcsi lehetlenségek. Azon párt, melly a’ védvámrendszer mellett agitált ’s a’ védegyletet létesítette, sem a’ vámszövetség mellett nem agitálhat, sem ez ügyet az országgyűlésen nem sürgetheti — már azért sem, mert erkölcsileg ez által meggyilkolná ön gyermekét — a’védegyletet, mellyre azon esetre is, ha a’vámkérdés csak vámszövetség által’s a’ legkedvezőbb föltételek alatt volna eldönthető, szükségünk van , ’s mellyet mind addig, mig e’ szövetség valóban létezni nem fog, gyengíteni nem szabad. — De nem teheti ezt az ellenzék azért sem , mert elvek vagy kivonatok’ kimondásának a’ törvényhozásban semmi haszna nincs. Itt az elveket egyszersmind alkalmaztatni kell — ’s épen e’tárgyban az elvek’ részletes alkalmaztatása a’ dolog’ természete szerint nem fekszik az ellenzék’ körében. Egészen saját viszonyunknál fogva, javaslatokat azon intézkedések körül, miknek történni kell, ha a’ vámvonal’ megszűnnék — csak az tehet, ki az örökös tartományok’ e’ tekintetbeni követeléseit tudja ’s in ultima analysi meghatározandja. Lépjen fel tehát azon fél, melly állásánál fogva azon tractatusnak, melly a’ vámvonalt megszüntetné ’s az azt kisérő törvényjavaslatok’ készítésére hivatva van, — lépjen fel egyszer a’ részletes tervekkel. Hiszen csak a’ részletes tervekből fog kiviláglani, hogy valljon hasznos leendő a’ vámszövetség Magyarországra nézve? csak ha azon föltételeket látjuk,mik által a’ másik fél e’ vámszövetséget létesíteni akarja — csak akkor fogunk meggyőződni, hogy lehetséges e a’vámvonal’ megszüntetése vagy nem ? Az utolsó esetben természetesen ismét a’ védvámrendszer mellett kell agitálnunk , mert a’ mostani állapot törvénykivüli, ’s nemzetgazdasági tekintetben a’ lehetőleg legroszabb. Midőn e’ tárgyról e’ lapokban utolsó alkalommal szólánk, kimondtuk, hogy a’ vámvonal’ megszüntetésének, meggyőződésünk szerint, hazánkra nézve sem igen jótékony, sem igen káros hatása nem lehet. Az Erdélyi Híradó, melly — mint örömmel tapasztaljuk — e’ tárgybani nézeteinket nagyrészt osztja ,— mégis azt jegyzi meg, hogy mi az örökös tartományokkal a vámszövetség’ hasznát honunkra nézve talán nagyon kicsibe vesszük. E’megjegyzésre legjobban meglesz felelve, ha azon tételünket, melly e’ megjegyzésre alkalom szolgált, oda módosítjuk, hogy azon hatásról, melylyet a’ vámvonal’ megszüntetése hazánkra gyakorolni fogna , fogalmunk nem lehet, mig az e’ dolgot illető részletes terveket nem ismerjük. Mert valljon káros vagy jótékony fog e azon hatás lenni, az tisztán azon föltételektől fog függni, mellyek mellett a’ vámszövetség létrejöhet. Egyébiránt mi a’ dolognak minden nehézségei mellett e’ kérdés’ eldöntését lehetlennek nem tartjuk; de figyelmeztetjük elleneinket, hogy e’ kérdés’ eldöntésének nehézségei csak növekedhetnek, mert a’honunkban jelenleg létező iparmozgalmak, az első stádiumban főleg, olly gyárakat fognak előidézni, mellyekre nézve a’ legkedvezőbb körülmények léteznek , ’s e’ gyárak egy-két év múlva az ausztriai drága ’s rész készítményekkel ki fogják állani a’ versenyt; de későbben majd talán kevesbbé kedvező körülmények közt is fognak vállalatok létesülni, mellyeknek védelemre szükségök leend , ’s ha e’ gyárak részvények’ útján találnak életbelépni, az érdekeltek természetesen a’ vámszövetség’ létesítése ellen minden módon fognak törekedni. Figyelmeztetjük egyszersmind azokat, kik valamint a’ védvámrendszer’, úgy a’ védegylet’ ellenében az örökös tartományokkal kötendő vámszövetséget mindig emlegetik, vagy jelen vámviszonyaink’ szükségességét Magyarország’ adómentességével igazolják, hogy ha tisztán mystificatoroknak ’s a’ legkövetkezetlenebb embereknek nem akarnak tartatni — a’ vámszövetség’ emlegetése által magokra vállalják a’ kötelességet az adó’ keresztülvitelére mindent elkövetni. Mert míg a’ nagy termesztő adómentes, addig vámszövetségröl szó sem lehet, — mi azonban korántsem teszen annyit, hogy ez adó máshova ’s nem országos pénztárunkba folyjon. — Felszólítjuk még ezennel a’ vámszövetség’ bel- é s külföldi missionariusait, hogy fejtsék meg elleneiknek: mi fog történni a’ dohánymonopoliummal? Bennünk nem él azon gyermekes hit, hogy bármelly ország’ financziái 12 millió évenkénti jövedelmet — ’s ennyit hoz be Ausztriában a’ dohánymonopolium — feláldozhatnának! Ezen probléma’ feloldása ügyöket tetemesen elő fogja mozdítani. — T. Á. NEHÁNY SZÓ A’ TISZAI BIRTOKOSOKHOZ. Midőn a’ jelen sorokat írjuk, a’ Tisza ’s vele kapcsolatban álló folyamok megkezdték tavaszi kiöntéseiket, ’s már eddig is mennyi töméntelen víz borítja a’ legtermékenyebb tereket! — a’ legelők elöntve lévén, a’ hosszú tél szűlte takarmányszükség miatt a’ házak’ tetői szedetnekle az elsoványodott marhák’ táplálására; — az öszszes bevetett földek a’ Tisza ’s Bodrog’ mentében sok helyütt egészen kiáztatva; — mennyi munka, fáradság ’s költség létetett hiába! Sok helységekben a’ szegény nép’ vert földpadlózatját az árvíz feláztatva, csak magasabban álló tűzhelyeiket hagyá szárazon. És mégis ezen szegény népnek —pedig sokan egy évi munkájok’ sikerét vesztik — adóját csakugyan meg kell fizetnie, a’minden józan vízépítési rendszer ellen, vagyis inkább minden rendszer nélkül épített töltéseken támadt szakadásokat a’ jövő őszig ismét ingyen-munka’ fejében be kell töltenie, hogy a’ jövő őszi vagy tavaszi ár ismét fáradtsága’ várt sükerét semmivé tegye. Ha kiszámítjuk, mennyi föld fekszik a’Tisza mellett használatlan, melly birtokosait gazdagokká, lakosait vagyonosokká , a’ földművelést virágzóvá , a’ kereskedési forgalmat élénkké, a’ népességet kétszerezetté tehetné ,— ’s ha látjuk, hogy ezen szeszélyes folyam’ szabályozására, annyi éveken általi haszontalan erőpazarlás mellett, mégis semmi sem történt, valóban méltán csudálkozhatunk. Semmi sem történt? ezt sokan kereken tagadni fogják tiszakörüli lakosaink közül, ’s előhozzák czáfolatul, hogy illy nagy munka’ végbevitelére országos erő kívántatik, ’s ennek kieszközlése végett minden tiszai megye félszázad óta utasitásul adá követeinek, hogy a’ Tisza’ országos szabályozását sürgessék. Az egész Tisza’ mentét mérnökök fölmérték, részletes átvágási tervek készültek, a’ főépitészeti hivatal által megvizsgáltattak, ’s végrehajtásul nagy czimü kir. biztosoknak ki is adattak. — Nem tagadhatni, hogy az illy biztosok az érdeklett megyék’ küldöttségével értekeztek; de mivel — esetet tudnánk reá — egy tekintélyes birtokos’ erdején kellene az átvágásnak történni, vagy más hasonló okokból, az illy küldöttségek többszöri együttülés után meg nem egyezhettek, az ingyenmunka ki nem rendeltethetett, ’s végre egyedüli következmény lett, hogy a’ haszontalan töltött idő’ jutalmául a’ küldöttség’ legmagasabb tagjától a’ legcsekélyebbig, mindenki napi díját liquidálja’s kiveszi. — Az igaz, hogy minden évtizedben csinálnak egy átvágást; de, vagy mivel a’ terv rész volt, vagy mivel ezen hosszú készületet a’ Tisza meg nem várhatván, folyását az alatt megváltoztatta , víz rajta — ha elkészült — rendesen nem akart folyni. ’S ha kérdjük: hát ti birtokosok, kik legtöbbet nyernétek az illy munkálatoknál, mit tettetek elősegítésére ? elmondhatnátok : felette sokat beszéltünk, deputatiókba eljártunk, ’s kivételkép’ egyes részletes munkálat’ fényes czímű végrehajtójának dicsőség’ jeléül egy ezüst ásót vagy kapát ajándékoztunk. Ki a’ körülményeket ismeri, ha a’ fölebb mondottak* valóságát nem is tagadhatja, méltán szemünkre vetheti : hibát fölfedezni könnyű, de módot azok ellen, eszközöket a’ létező bajok’ elhárítására kívánunk. — Hogy ezen hibába ne essünk , fogunk az eszközökről is szólani, mellyeket véleményünk szerint üdvös hatású ’s sikert eszközlőknek vélünk. „Az állhatatos akaratban fekszik az erő“, de ez még nem elég. „A’ legegészségesebb erők’ elkülönzött hatása: gyöngeség, sikere : hasztalan idővesztés. Az összesített erőben fekszik a’hatalom.“ De ez sem vezet még biztosan czélhoz. „Állhatatosan összesített erőkkel, okosan ’s czélhoz vezetöleg akarni: ez idézhet elő biztos sükert.“ Tiszai vidékünk’ lakói akarják állhatatosan a’ szabályozást, egyesítsék erejűket a’közös czélra, és menjenek a’ tapasztalásra épített, érett megfontolás után választott legbiztosabb után, úgy a’ káros folyam évek múlva valóságos áldása lesz a’ vidéknek, mellyen termékeit biztosan szállíthatja a’ világ’ piaczára. Az akaratra nézve tisztába volnánk, mert ki ne akarná, hogy az átok áldássá változzék. Összesített erökkeli munkálás’ szüksége, úgy hiszem, világos; mert akkor is, ha a’ régi veszszökötetröli mese meg nem tanított volna, eszünkbe juthatna , hogy ha azon század óta Tisza-töltésekre pazarlott erőt, melly több részat, mint jót—a’ folyam’ ágyát lassanként emelve — okozott, egy összhangzó czélra fordítjuk : már egypárszor szabályozhattuk volna folyamunkat. De leginkább arról kell szólanunk, hogy az összesített erőkkeli munkálás miképen lehetne eszközölhető? Mielőtt „miképenről“ szólanának, szükség tisztába hoznánk , hogy a’ közállományt az illy munkálatoknál mi rész illeti? Sokan úgy vélekednek, hogy az illyféle munkálatokat az ország’ közös költségein kellene végbe vinni. — Ha hazánk’ viszonyai virágzóbbak , ha a’ teendők’ sora olly nagy nem volna , és ha lenne elég erő azoknak végrehajtására, méltán lehetne azon elvet felállítani, hogy a’ polgárok’ összesége viselje az illy nagyobbszerű ’s az egészre nagy hasznot eszközlő munkálatokra teendő költségeket; mert p. o. az illy munkálatnál mint millyenről most szólunk, nyerne az egész nemzet, minekutána a’ használhatóvá tett földtér , mint megannyi foglalás tekintendő , melly által az összes nemzet’ productiv ereje ’s jobb léte neveltetett. De továbbá, a’ haza’ fele részének egy hatalmas, olcsó és biztos közlekedési eszköz nyittatott meg egy illy folyam’ ’s a’ vele összeköttetésben levő mellékfolyamok’ hajókázhatóvá tétele által. Azonban hazánk’jelenlegi helyzeténél fogva a’ vizek’ szabályozásánál csupán a’ hajókázási tekintet az, mit a’ reá fordított közös erővel eszközölni lehet]; ’s ennélfogva a’ közállományt csak azon költségek érdeklik kizárólag, mellyek ezen czélra forditatnak ; ellenben, mindazon költségek, mellyek az áradásnak kitett vidékeknek megmentése’ tekintetéből léteznek, az illető , abból hasznot huzó birtokosok által lennének fedözendők. Miután pedig ezen két munkálat egymástól el nem választható, szükséges, hogy a’ közállomány ’s magánosak’ összetett erejének közremunkálása által hajtassanak az illy munkálatok végre. Illy nagy folyamat, mellybe annyi mellékfolyamok szakadnak , részletes munkálatok által szabályozni nem lehet. Minekutána pedig egy egészet teend a’ nagy munka, e’ közös czélra szükséges, hogy az mindazok’összesített erejével eszközöltessék , kik majdan annak hasznát élvezendik. Azonban, mi a’ kiviteli módot illeti, hogy világosabbak lehessünk , vegyünk kicsiből egy példát. Ha egy birtokos a’ birtokában levő ezer köblös mocsáros földet nehány árok ’s töltés által használhatóvá tehetné, még pedig akként, hogy minden köblös föld ezután negyven pengő forintot érne, — annyi bizonyos, hogy birtokértéke 40,000 pengő forinttal növekednék. Azonban tegyük fel, hogy a’ munkálat 15,000 forintba kerülne , ’s kivitele a’ munkának öt év 52