Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-05-25 / 474. szám
Vasárnap. Május 25. 1845. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ftipp. — Elétethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Töredékeszmék a’ községek’ rendezése körül. IV. Az academiai közoktatás’ terve Izlandban. Törvényhatósági dolgok: Somogy (közgyűlés), Trencsén (tisztválasztási mozgalmak). Fővárosi újdonságok. Vegyes közlemények. Felvilágositás. Népnevelési törv.javaslat. Arad (Felszólítás az erdélyi lapok’ ügyében). Magyar gazd. egyesület. Iparegyesület. Pesti szegénygyermek-kórház. Külföld. MAJTARORSZÁG és ERDÉLY. TÖREDÉK ESZMÉK A’ KÖZSÉGEK’ RENDEZÉSE KÖRÜL. IV. Község és megye. A’ községi élet’ kicsapongásai, visszaélései közvetlenül a’ statusszerkezetet nem veszélyezik; de a’ községi igazgatás, hatáskörén túllépve , vagy hatóságát törvénytelenül gyakorolva, sértheti az egyes polgárok’ szabadságát’, árthat ezek’ jólétének. Hogy ez ne történjék, nem elég a’ községi hatáskört gondosan körülirni, szükség, hogy gondosan felvigyázzon , ellenérzetet gyakoroljon a’ status, mellynek közjogi otalma alatt állanak az egyes polgárok. A’ statushatalom e’ felügyeletet a’ megye által gyakorolja. A’ megyének , mellyben aztán egész kerület’, egész vidék’ érdekei egyesittetnek, ebben áll feladata, mint administrativ intézet, középen állván a’ községek és statushatalom köztt. A’ megye illyforma viszonyban állana a’ községekhez. Felügyel az egyes községek’ administratiojára , de abba nem avatkozik , csak ellenőrzi; hozzá intéztetnek’, ’s általa adatnak ki a’községeknek minden közkormányi intézmények, rendeletek, mik a’községi ügyeket illetik; nem csupán az igazságszolgáltatásban gyakorol felebbviteli széket , hanem a’ felsőbb, az egész vidéket , kerületet illető rendőrséget is kezeli, nagyobb fontosságú ügyekben ’s a’ választási kihágásokra nézve pedig első folyamodványi bíróság ; szóval gondja van mindazon érdekekre, mellyek a’ kerületébeni községeket általában illetik, nem terjeszkedvén ki egyes községek’ saját viszonyaira , ’s a’ kisebb érdekű helyi ügyekre. Felügyelői hatóságánál fogva a’ közigazgatás’ minden ágaiban időszaki jelentést kívánhat a’ községektől; egyébiránt a’felügyeletet tisztviselői által gyakorolja , kik jelentést tesznek a’ közgyűlésre, ’s a’ közgyűlés tanácskozik és határoz mind a’ felsőbb rendeletek’ foganatbavétele iránt, mind a’ vidéki érdekek, szükségek szerint szabályok’ hozatalát illetőleg. Illy tárgyak a’ megyei politialis ügyek, községi költségvetés’ előleges megvizsgálása , ’s az országos vonalhoz vezető vicinális utak’ készítése ,’stb. Hogy ez esetben a’ községi képviselőknek részt kell venni a’megyei tanácskozásokban, önként értetődik. Különben önkormányzás ismét nem lesz, mert az önkormányzás’ elvének alkotmányos ország’ minden institutióin át kell szövetni; ’s különben ismét csak ott leszünk, hol valánk, azon rendszer mellett, melly a’ hon’ lakosit administrálókra ’s administráltakra , gyámokra és gyámság alattiakra osztályozza. A’megye, ismételjük, szerintünk nem egyéb, mint a’ községek’öszlete; községi szerkezet az alap, ennek productuma a’ megyei, kerületi szerkezet. A’ községi érdekek’ aggregátuma képezi azon érdekeket, mik a’ megyei gyűlés’ tanácskozásának tárgyai. A’ megyei gyűlésen tehát — átmenve a’ képviseleti rendszerre — a’ községek’ összes lakosinak kell képviseltetniök. Ha az örökváltság a’ megye’ minden községeiben egyszerre véghezmehetne , úgy a’ képviseleti rendszerre átmenetei könnyen történnék; mi kívánatos főleg azok’ részéről, kik a’ megyei rendszernek barátai. A’ tanácskozások’ csendet, melly újabb időkben annyiszor megtámadtatott , egyedül ez fogná nyers erő ellen biztositni. A’státus azonban mindeddig nem mutatott szilárd akaratot az örökváltságnak áldozatokkal is elősegítésére, ’s ez a’ képviseleti rendszer’ kifejlését a’ megyékben is fölöttébb nehezíti. ’S e’ körülmények közt alig marad egyéb hátra, mint átmeneti rendszerül elfogadni azon javaslatot, miszerint minden község, melly magát megváltja, lakosainak száma szerint képviselőket küldhessen a’ megyei gyűlésre. — Igaz, e’ képviselet azon gyűlésen, hol az utolsó nemes is személyesen jelenhet meg, merőben illusorius lesz *); annyi haszon mindazáltal e’ képviseletből is származik, hogy a’ községi kövezetek a’ helyi viszonyok iránt felvilágosítást adhatnak, ’s talán egyszer másszor szavaik is figyelembe vétetnek. Csak, istenért, ne higyjük illy jelentéstelen dolgokkal megnyugtathatni lelkiismeretünket. A’nép’ szónokai vétóval ruháztatának fel Roma’ tanácsában, később consulokat is választa a’ plebejus saját köréből; de az érdekegység hiányzott, ’s az ellenséges elemek, a’ nép és patriciatus, emésztő harczukat végig folytaták. Ha valódi reformot kívánunk , egygyé kell olvasztanunk az elemeket, át kell mennünk, mint mondva volt már e’ lapokban , a’ tiszta képviseleti rendszerre. Így fogjuk megérni, hogy a’ királyi városok is vissza él. Ennélfogva a’ kir. városok után, a’ nagyobb szabad községeket egyenesen a’ törvényhozásba is kívánjuk bevinni. — Cs. A. vadnak a’ kerületbe, ’s ekkor aztán ne a’ helységek’ külön követei üljenek együtt a’ megye’ közgyűlésén: ez annyi lenne, mint behozni az administratióba is az utasítási rendszert minden inconvenientiaival. Hanem a’ kerület’ lakosai azon választási rendszer szerint, mint az országgyűlési követ választatik, gyűljenek össze ’s válasszák egyenesen a’ megyei tanácskozó testület’ tagjait. Különben , ha arányos képviselet adatnék a’ községeknek , a’ nagy község’ sok követei, kikről föl kell tennünk , hogy helységök’ érdekében ’s értelmében mind egyformán szavaznak, — elnyomják a’ kisebb községek’ érdekeit. A’ megye, mellynek itt rövid rajzát adom, nem csupán administrativ, hanem egyszersmind határozó testület. Ez különbözik más alkotmányos országok’ rendezettebb institutióitól; ’s noha én a’ rendszert, melly minden tájéki színezetet, hajlamokat és kivánatokat elöl, ’s a’statust egészen csak az egyének’ többségére reducalja, — nem pártolhatom teljesen , mindazáltal kétségtelenül némiekben módositám vala javaslatomat, ha egészen új statusszerkezetet terveztem volna. Azonban csupán a’ községi rendszerről lévén szó, nem lehet felednem, mikép’ e’ reform által azon viszony , melly a’ megye ’s a’ központi végrehajtó hatalom között jelenleg létezik,változni nem fog. Cs.A. AZ ACADEMIAI KÖZOKTATÁS’ TERVE IRLANDBAN. Az angol ministerium, mikép’ vélni lehetett, csakugyan nem állott meg a’ maynoothi bilinél. — Alig történt meg a’ maynoothi bili’ folytán a’ népszerűtlenség’ explosiója, ’s már a’ ministerium egy más tervvel áll elő, melly azonban igaz , nem botránkoztatja meg annyira a’ vakbuzgó Protestantismus’ balitéleteit, mint azt a’ maynoothi bili tévé. A’ maynoothi intézet egyenesen catholicus papok’ nevelésére szolgál, ’s midőn a’ status ez iránt mutatja ki pártolását, sokkal nagyobb lépést teszen, vallási tekintetben értve a’ szót, mint az utabbi bili’ folytán, melly szerint a’felállítandó oktató intézetekben távol marad a’ vallási oktatásba leendő minden befolyástól. De meglehet, ez talán mégis sokkal nevezetesebb lépés. Először van itt Angliában felállítva azon nagyszerű elv: a’ status semleges a’ vallási ügyekre nézve a’ közoktatás’ mezején. Ez igen nevezetes lépés különösen Angliában, hol leginkább van összeforradva a’ status az egyházzal, hol vallás és politicai élet összenőttek , ’s igen érdekes látvány szemlélni, mikép’ kénytelen a’ vallásos-politicai forradalmakon keresztül esett Anglia is ugyanazon útra térni, ha későbben is, mellyet a’ philosophus-politicai forradalmakon keresztül esett Francziaország egyszerre választott. Ez maga egy neme a’ forradalomnak. Tagadhatlanul ez uj elv, uj elem Anglia’ történetében. És bátrak vagyunk azoknak figyelmébe ajánlani, kik a’centralisatio ellen mindöszre is csak azt mondják:igen derék, de új dolog volna a’ magyar alkotmány’ történetében. Anglia forradalmaiból úgy került ki, mint a’ protestantismus’ személyesítője, Francziaország, mint rendezett tiszta világi hatalom. Amott a’ forradalmakban, ne essünk csalódásba, csupán egyik vallás, a’ protestantismus , győzött; itt a’ vallásszabadság, az egyenlőség. Most azonban, dicsőség érette Peelnek , lerakatik Angliában is ezen elvnek alapja. E’ lapokban már mondva volt, miszerint Angliában még csak a’ közoktatás’ügyére nincs alkalmazva azon elv,melylyet rövidség végett centralisatio’ elvének nevezhetni, mert azért, hogy nem minden hivatalnokokat, lord mayorokat ’stb. a’ kormány nevez ki Angliában, mikép’a’maireket Francziaországban, ez magára az elvre nem tesz különbséget ; ez csak azt mutatja, hogy Angliában az egésznek szálai nincsenek olly rendesen, vagy ha úgy tetszik szorosan,összefűzve, mint Francziaországban; ’s hogy továbbá Angliában meetingek vannak, ’s Francziaországban törvény tiltja húsznál több személynek felsőbb engedelem nélkül összejövetelt tartani, ez ismét nem tesz különbséget magára az elvre nézve. A’ lényeges dolog abban áll, hogy a’ közigazgatás’ minden ágaiban egyenes befolyással a’ kormány, a’ középponti, a’ ministerialis kormány jár el, ’s ez igazgat. ’S ime most ezen elv, bárha egyelőre csupán Izlandra nézve, a’közoktatás’mezején is behozatik Angliában, ’s világosan is megmondja a’ Times. Ez a’ franczia Université’ terve, melly ellen Angliában az egyház mindig küzdött, és küzdeni fog ezután is. Ez új dolog Angliában, mi iránt nem lehet egykedvűséggel lenni.“ Mintha a’ Nemzeti Újságot hallanók irányunkban ! Ha tehát azt tekintjük , mivel nyert többet a’ catholicismus, úgy kétségtelenül nevezetesebb a’ magnoothibili, de tekintvén a’ dolognak politicai oldalát, mi ezen academiai közoktatási tervet sokkal nevezetesebbnek tartjuk a’ maynoothi bilinél. A’ maynoothi bili főleg csak a’ protestáns vakbuzgóságba ütközött, de ezen terv már , miközben a’ protestáns vakbuzgóságot is sérti, mert egyenesen „istentelennek“ nézetik általa, más részről a’ torysmusra is nagy csapást mér, mert ez egyszersmind egy nagy politicai lépés is. ’S igaz ugyan, hogy miután torynak ’s vakbuzgó protestánsnak lenni Angliában egyre megy, a’ maynooth bill megsértvén a’ protestáns vakbuzgóságot, mellékesen megsérté a’ torysmust, olly nagy mértékben azonban mint ezen bili, mind kettőt egyaránt, még sem sértette meg. ’S e’ helyen egyúttal előre megfelelünk azon alkalmasint egyetlen ellenvetésre is, mellyet ez ügyben netalán valaki ellenünk felhozhatna. Azt mondhatja valaki, tekintsük csak azon befolyásnak nagyságát, mellyet Francziaországban a’közoktatási ügyekben, az Universitében, a’ kormány gyakorol, ’s mérjük ahhoz, mellyet a’fenforgó biliben az angol kormány magának kikötőit, sőt úgy szólván ki nem kötött, ’s azonnal elmegy kedvünk az angol kormány’ ezen lépését a’ centralisatio felé való gravitálásnak, nagy lépésnek tartani. Mi azonban erre is csak azt feleljük, mit felebb mondánk: nem vonjuk kétségbe, hogy Angliában a’ szálak kevésbbé vannak olly szorosan egybefüzve, mint Francziaországban, de a’lényeg, az elv ott is ugyanaz, ’s mellesleg legyen megérintve, mi abban csak eszélyességet látunk, hogy ezen szálak Angliában kevésbbé szorosan füzetnek össze , mert Angliában is, mikép’ nálunk,meglehetős ellenszenv van a’ tömegben e’ szó ellen: centralisatio, de eszélyességgel és egy kis alku mellett észrevétlenül is fel lehet vétetni a’ köntöst, mikép’ kétségségtelenül ez nálunk is történni fog , mikép’ annak történni kell, ’s történni is fogott volna, ha véletlenül az országos pénztári kezelőről szóló,’s az országgyűlés által elfogadott törvényjavaslat el nem marad. Végül meg kell jegyeznünk, miszerint Angliában némellyek valami igen radical-szabadelmű dolgot vélnek az által tenni, ha azt indítványozzák , hogy mindezen nem kiválólag protestáns jellemű közoktató intézetek’ évi pénzei a’ protestáns egyházi javak’ jövedelmeiből állitassanak ki, ez lévén a’ népnevelésre eredetileg szánt töke. Holott egészen ellenkezően azokat nem megörökíteni, hanem mint részletes intézkedéseket bevonva , minden egyháznak költségeit egyaránt a’status’ közpénztárából pótolni, ez volna a’ teendő. — I. J. KIS UTAZÁS SZEPESBEN. (Vége.) Gölnicz’ városa, melly addig a’ grófi családnak ezer váltó forintot fizetett census’ fejében, ’s a’ királyi haszonvételek, erdösségek ’stbinek birtokában volt, négyszázezer v. forintért vette meg földesuriságát, melly öszveget a’ szegény polgárok ha nagynak tartanák , nem kell rész néven venni. De factum infectum fieri nequit. — Az uj kiváltság’ értelmében első tisztujitás akarván lenni, a’ polgárság 1844-ki dec. 29-kén igen nagy számmal a’ városi teremben — mellyet e’ czélra a’ bíró átengedett — öszszegyülvén, következőkben egyezett meg: Hálás elismeréssel fogadván ő felségének gondoskodását, mellyet a’ kiváltságban a’polgárság’ érdekei iránt olly kitünőleg mutatott, joggal akar arra felvigyázni, hogy ő felsége’ szándéka teljesedésbe menjen, annálfogva a’tisztújító biztos urat meg fogja kérni, hogy tekintvén az idők’ szűk voltát ’s a’ városnak tetemes adósságait, ideiglen a’ tisztek’ számát és fizetésöket a’ jelen állapotban meghagyni méltóztassék; hogy a’ jelen választott község’ 24 tagjainak legkisebb megrovását sem akarván ez által kifejezni, a’ 40 első tagok a’ külső község által választassanak meg ; hogy az ügyész ezentúl a’ városban lakjék; hogy a’ régi szokás szerint a’ számadások a’ polgárság előtt ezentúl is felolvastassanak, de azonkívül azok 8 polgári és 4 választott községi tagok’ bírálása alá vettessenek, és nyomtatásban mindegyiknek kiosztassanak; melly kérelem ha meg találna a’ polgárságtól tagadtatni, ez ő felségéhez is folyamodandik a’ megengedésért; végre hogy a’ városi bírót a’ városnak negyedekre való felosztására meg kell kérni. A’ gyűlésből mindjárt elmentek a’ polgárok a’ bíróhoz, hogy a’ város’ felosztására megkérjék. A’ város azonban felosztatlanul maradt. A’ tisztújitás’ ideje elérkezett. Az alispán biztos úrhoz a’ polgárság’ küldöttei mennek azon kéréssel, hogy a’ város osztassák fel, minthogy a’ nélkül a’ kiváltság’ értelmében tisztujitást tartani sem lehet; azonban az alispán azt mondja: ő egyszer ott lévén, a’ tisztujitást nem lehet elhalasztani, annálfogva válaszszanak a’ régi szokás szerint. Azon régi szokás pedig két ferdeséget dajkált fel, millyeket másutt is a’ szorongó időkben láttunk kelni, a’midőn nem a’községek’ érdekei , hanem egyes emberek vagy osztályok’ önös kivánatai nézettek. Egyik ferdesége az, hogy a’polgárok a’czéhek szerint hivattak össze, minélfogva a’polgároknak tehetősebb ’s értelmesebb része , melly a’ czéhekben nem foglaltatik, de melly bányákat bír, kimaradt, tehát bányavárosban a’ bányapolgárok hátul állottak. Az uj privilégiumnak pedig nem azon értelme van. Másik ferdesége, hogy a’ ezéhek szerinti összehívott polgárok nem együtt, hanem a’ hitvallások szerint elkülönözve választottak. Az új privilégiumnak pedig nem azon értelme van. — A’pol