Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-05-25 / 474. szám

Vasárnap. Május 25. 1845. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ftipp. — Elétethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483­ sz. a., egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal­ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Töredékeszmék a’ községek’ rendezése körül. IV. Az academiai közoktatás’ terve Izlandban. Törvényha­tósági dolgok: Somogy (közgyűlés), Trencsén (tisztvá­lasztási mozgalmak). Fővárosi újdonságok. Vegyes köz­lemények. Felvilágositás. Népnevelési törv.javaslat. Arad (Fel­szólítás az erdélyi lapok’ ügyében). Magyar gazd. egyesület. Iparegyesület. Pesti szegénygyermek-kórház. Külföld. MAJTARORSZÁG és ERDÉLY. TÖREDÉK ESZMÉK A’ KÖZSÉGEK’ RENDEZÉSE KÖ­RÜL. IV. Község és megye. A’ községi élet’ ki­csapongásai, visszaélései közvetlenül a’ statusszerkeze­tet nem veszélyezik; de a’ községi igazgatás, hatás­körén túllépve , vagy hatóságát törvénytelenül gyakorol­va, sértheti az egyes polgárok’ szabadságát’, árthat ezek’ jólétének. Hogy ez ne történjék, nem elég a’ községi ha­táskört gondosan körülirni, szükség, hogy gondosan felvi­gyázzon , ellenérzetet gyakoroljon a’ status, mellynek közjogi otalma alatt állanak az egyes polgárok. A’ statusha­talom e’ felügyeletet a’ megye által gyakorolja. A’ megyé­nek , mellyben aztán egész kerület’, egész vidék’ érdekei egyesittetnek, ebben áll feladata, mint administrativ in­tézet, középen állván a’ községek és statushatalom köztt. A’ megye illyforma viszonyban állana a’ községekhez. Felügyel az egyes községek’ administratiojára , de ab­ba nem avatkozik , csak ellenőrzi; hozzá intéztetnek’, ’s általa adatnak ki a’községeknek minden közkormányi intéz­mények, rendeletek, mik a’községi ügyeket illetik; nem csupán az igazságszolgáltatásban gyakorol felebbviteli szé­ket , hanem a’ felsőbb, az egész vidéket , kerületet illető rendőrséget is kezeli, nagyobb fontosságú ügyekben ’s a’ választási kihágásokra nézve pedig első folyamodványi bí­róság ; szóval gondja van mindazon érdekekre, mellyek a’ kerületébeni községeket általában illetik, nem terjeszked­vén ki egyes községek’ saját viszonyaira , ’s a’ kisebb ér­dekű helyi ügyekre. Felügyelői hatóságánál fogva a’ köz­­igazgatás’ minden ágaiban időszaki jelentést kívánhat a’ községektől; egyébiránt a’felügyeletet tisztviselői által gya­korolja , kik jelentést tesznek a’ közgyűlésre, ’s a’ köz­gyűlés tanácskozik és határoz mind a’ felsőbb rendeletek’ foganatbavétele iránt, mind a’ vidéki érdekek, szükségek szerint szabályok’ hozatalát illetőleg. Illy tárgyak a’ megyei politialis ügyek, községi költségvetés’ előleges megvizs­gálása , ’s az országos vonalhoz vezető vicinális utak’ ké­szítése ,’stb. Hogy ez esetben a’ községi képviselőknek részt kell venni a’megyei tanácskozásokban, önként értetődik. Különben ön­­kormányzás ismét nem lesz, mert az önkormányzás’ elvé­nek alkotmányos ország’ minden institutióin át kell szövet­ni; ’s különben ismét csak ott leszünk, hol valánk, azon rendszer mellett, melly a’ hon’ lakosit administrálókra ’s administráltakra , gyámokra és gyámság­ alattiakra osztá­lyozza. A’megye, ismételjük, szerintünk nem egyéb, mint a’ községek’öszlete; községi szerkezet az alap, ennek produ­­ctuma a’ megyei, kerületi szerkezet. A’ községi érdekek’ aggregátuma képezi azon érdekeket, mik a’ megyei gyű­lés’ tanácskozásának tárgyai. A’ megyei gyűlésen tehát — átmenve a’ képviseleti rendszerre — a’ községek’ összes lakosinak kell képviseltetniök. Ha az örökváltság a’ megye’ minden községeiben egy­szerre véghezmehetne , úgy a’ képviseleti rendszerre át­menetei könnyen történnék; mi kívánatos főleg azok’ ré­széről, kik a’ megyei rendszernek barátai. A’ tanácskozá­sok’ csendet, melly újabb időkben annyiszor megtámadta­­tott , egyedül ez fogná nyers erő ellen biztositni. A’státus azonban mindeddig nem mutatott szilárd akara­tot az örökváltságnak áldozatokkal is elősegítésére, ’s ez a’ képviseleti rendszer’ kifejlését a’ megyékben is fölöttébb nehezíti. ’S e’ körülmények közt alig marad egyéb hátra, mint átmeneti rendszerül elfogadni azon javaslatot, misze­rint minden község, melly magát megváltja, lako­sainak száma szerint képviselőket küldhessen a’ me­gyei gyűlésre. — Igaz, e’ képviselet azon gyűlésen, hol az utolsó nemes is személyesen jelenhet meg, merőben illusorius lesz *); annyi haszon mindazáltal e’ képviseletből is származik, hogy a’ községi köve­­zetek a’ helyi viszonyok iránt felvilágosítást adhatnak, ’s talán egyszer másszor szavaik is figyelembe vétetnek. Csak, istenért, ne higyjük illy jelentéstelen dolgokkal megnyug­tathatni lelkiismeretünket. A’nép’ szónokai vétóval ruháztatá­­nak fel Roma’ tanácsában, később consulokat is választa a’ plebejus saját köréből; de az érdekegység hiányzott, ’s az ellenséges elemek, a’ nép és patriciatus, emésztő harczukat végig folytaták. Ha valódi reformot kívánunk , egygyé kell olvasztanunk az elemeket, át kell mennünk, mint mond­va volt már e’ lapokban , a’ tiszta képviseleti rendszerre. Így fogjuk megérni, hogy a’ királyi városok is vissza él­.­ Ennélfogva a’ kir. városok után, a’ nagyobb szabad községeket egyenesen a’ törvényhozásba is kívánjuk bevinni. — Cs. A. vadnak a’ kerületbe, ’s ekkor aztán ne a’ helységek’ külön követei üljenek együtt a’ megye’ közgyűlésén: ez annyi lenne, mint behozni az administratióba is az utasítási rendszert minden inconvenientiaival. Hanem a’ kerület’ la­kosai azon választási rendszer szerint, mint az országgyű­lési követ választatik, gyűljenek össze ’s válasszák egye­nesen a’ megyei tanácskozó testület’ tagjait. Különben , ha arányos képviselet adatnék a’ községeknek , a’ nagy köz­ség’ sok követei, kikről föl kell tennünk , hogy helységök’ érdekében ’s értelmében mind egyformán szavaznak, — elnyomják a’ kisebb községek’ érdekeit. A’ megye, mellynek itt rövid rajzát adom, nem csu­pán administrativ, hanem egyszersmind határozó testület. Ez különbözik más alkotmányos országok’ rendezettebb institutióitól; ’s noha én a’ rendszert, melly minden tájéki színezetet, hajlamokat és kivánatokat elöl, ’s a’statust egé­szen csak az egyének’ többségére reducalja, — nem pár­tolhatom teljesen , mindazáltal kétségtelenül némiekben módositám vala javaslatomat, ha egészen új statusszerke­zetet terveztem volna. Azonban csupán a’ községi rendszer­ről lévén szó, nem lehet­ felednem, mikép’ e’ reform által azon viszony , melly a’ megye ’s a’ központi végre­hajtó hatalom között jelenleg létezik,változni nem fog. Cs.A. AZ ACADEMIAI KÖZOKTATÁS’ TERVE IRLANDBAN. Az angol ministerium, mikép’ vélni lehetett, csakugyan nem állott meg a’ maynoothi bilinél. — Alig történt meg a’ maynoothi bili’ folytán a’ népszerűtlenség’ explosiója, ’s már a’ ministerium egy más tervvel áll elő, melly azonban igaz , nem botránkoztatja meg annyira a’ vakbuzgó Protes­tantismus’ balitéleteit, mint azt a’ maynoothi bili tévé. A’ maynoothi intézet egyenesen catholicus papok’ nevelésére szolgál, ’s midőn a’ status ez iránt mutatja ki pártolását, sokkal nagyobb lépést teszen, vallási tekintetben értve a’ szót, mint az utabbi bili’ folytán, melly szerint a’felállí­tandó oktató intézetekben távol marad a’ vallási oktatásba leendő minden befolyástól. De meglehet, ez talán mégis sokkal nevezetesebb lépés. Először van itt Angliában fel­állítva azon nagyszerű elv: a’ status semleges a’ vallási ügyekre nézve a’ közoktatás’ mezején. Ez igen nevezetes lépés különösen Angliában, hol leginkább van összefor­­radva a’ status az egyházzal, hol vallás és politicai élet összenőttek , ’s igen érdekes látvány szemlélni, mikép’ kénytelen a’ vallásos-politicai forradalmakon keresztül esett Anglia is ugyanazon útra térni, ha későbben is, mellyet a’ philosophus-politicai forradalmakon keresztül esett Fran­­cziaország egyszerre választott. Ez maga egy neme a’ for­radalomnak. Tagadhatlanul ez uj elv, uj elem Anglia’ tör­ténetében. És bátrak vagyunk azoknak figyelmébe ajánlani, kik a’centralisatio ellen mindöszre is csak azt mondják:igen derék, de új dolog volna a’ magyar alkotmány’ történeté­ben. Anglia forradalmaiból úgy került ki, mint a’ protes­­tantismus’ személyesítője, Francziaország, mint rendezett tiszta világi hatalom. Amott a’ forradalmakban, ne essünk csalódásba, csupán egyik vallás, a’ protestantismus , győ­zött; itt a’ vallásszabadság, az egyenlőség. Most azonban, dicsőség érette Peelnek , lerakatik Angliában is ezen elv­nek alapja. E’ lapokban már mondva volt, miszerint Angliában még csak a’ közoktatás’ügyére nincs alkalmazva azon elv,mely­­lyet rövidség végett centralisatio’ elvének nevezhetni, mert azért, hogy nem minden hivatalnokokat, lord mayorokat ’stb. a’ kormány nevez ki Angliában, mikép’a’maireket Francziaországban, ez magára az elvre nem tesz különbsé­get ; ez csak azt mutatja, hogy Angliában az egésznek szálai nincsenek olly rendesen, vagy ha úgy tetszik szoro­san,­összefűzve, mint Francziaországban; ’s hogy továbbá Angliában meetingek vannak, ’s Francziaországban törvény tiltja húsznál több személynek felsőbb engedelem nélkül összejövetelt tartani, ez ismét nem tesz különbséget magára az elvre nézve. A’ lényeges dolog abban áll, hogy a’ köz­­igazgatás’ minden ágaiban egyenes befolyással a’ kormány, a’ középponti, a’ ministerialis kormány jár el, ’s ez igazgat. ’S ime most ezen elv, bárha egyelőre csupán Izlandra nézve, a’közoktatás’mezején is behozatik Angliában, ’s világosan is megmondja a’ Times. Ez a’ franczia Universi­­té’ terve, melly ellen Angliában az egyház mindig küzdött, és küzdeni fog ezután is. Ez új dolog Angliában, mi iránt nem lehet egykedvűséggel lenni.“ Mintha a’ Nemzeti Újsá­got hallanók irányunkban ! Ha tehát azt tekintjük , mivel nyert többet a’ catholicis­­mus, úgy kétségtelenül nevezetesebb a’ magnoothi­bili, de tekintvén a’ dolognak politicai oldalát, mi ezen academiai közoktatási tervet sokkal nevezetesebbnek tartjuk a’ may­noothi bilinél. A’ maynoothi bili főleg csak a’ protestáns vakbuzgóságba ütközött, de ezen terv már , miközben a’ protestáns vakbuzgóságot is sérti, mert egyenesen „isten­telennek“ nézetik általa, más részről a’ torysmusra is nagy csapást mér, mert ez egyszersmind egy nagy politicai lé­pés is. ’S igaz ugyan, hogy miután torynak ’s vakbuzgó protestánsnak lenni Angliában egyre megy, a’ maynooth bill megsértvén a’ protestáns vakbuzgóságot, mellékesen megsérté a’ torysmust, olly nagy mértékben azonban mint ezen bili, mind kettőt egyaránt, még sem sértette meg. ’S e’ helyen egyúttal előre megfelelünk azon alkalma­sint egyetlen ellenvetésre is, mellyet ez ügyben netalán valaki ellenünk felhozhatna. Azt mondhatja valaki, tekint­sük csak azon befolyásnak nagyságát, mellyet Francziaor­szágban a’közoktatási ügyekben, az Universitében, a’ kormány gyakorol, ’s mérjük ahhoz, mellyet a’fenforgó biliben az angol kormány magának kikötőit, sőt úgy szól­ván ki nem kötött, ’s azonnal elmegy kedvünk az angol kormány’ ezen lépését a’ centralisatio felé való gravitálás­­nak, nagy lépésnek tartani. Mi azonban erre is csak azt feleljük, mit felebb mondánk: nem vonjuk kétségbe, hogy Angliában a’ szálak kevésbbé vannak olly szorosan egybe­­füzve, mint Francziaországban, de a’lényeg, az elv ott is ugyanaz, ’s mellesleg legyen megérintve, mi abban csak eszélyességet látunk, hogy ezen szálak Angliában ke­vésbbé szorosan füzetnek össze , mert Angliában is, mikép’ nálunk,meglehetős ellenszenv van a’ tömegben e’ szó ellen: centralisatio, de eszélyességgel és egy kis alku mellett észrevétlenül is fel lehet vétetni a’ köntöst, mikép’ kétség­­ségtelenül ez nálunk is történni fog , mikép’ annak történni kell, ’s történni is fogott volna, ha véletlenül az országos pénztári kezelőről szóló,’s az országgyűlés által elfogadott törvényjavaslat el nem marad. Végül meg kell jegyeznünk, miszerint Angliában né­­mellyek valami igen radical-szabadelmű dolgot vélnek az által tenni, ha azt indítványozzák , hogy mind­ezen nem kiválólag protestáns jellemű közoktató intézetek’ évi pénzei a’ protestáns egyházi javak’ jövedelmeiből állitassanak ki, ez lévén a’ népnevelésre eredetileg szánt töke. Holott egészen ellenkezően azokat nem megörökíteni, hane­m mint részletes intézkedéseket bevonva , minden egyháznak költ­ségeit egyaránt a’status’ közpénztárából pótolni, ez volna a’ teendő. — I. J. KIS UTAZÁS SZEPESBEN. (Vége.) Gölnicz’ városa, melly addig a’ grófi családnak ezer váltó forintot fizetett census’ fejében, ’s a’ királyi ha­szonvételek, erdösségek ’stbinek birtokában volt, négy­­százezer v. forintért vette meg földesuriságát, melly öszve­­get a’ szegény polgárok ha nagynak tartanák , nem kell rész néven venni. De factum infectum fieri nequit. — Az uj kiváltság’ értelmében első tisztujitás akarván lenni, a’ polgárság 1844-ki dec. 29-kén igen nagy számmal a’ váro­si teremben — mellyet e’ czélra a’ bíró átengedett — ösz­­szegyülvén, következőkben egyezett meg: Hálás el­ismeréssel fogadván ő felségének gondoskodását, mellyet a’ kiváltságban a’polgárság’ érdekei iránt olly kitünőleg mu­tatott, joggal akar arra felvigyázni, hogy ő felsége’ szán­déka teljesedésbe menjen, annálfogva a’tisztújító biztos urat meg fogja kérni, hogy tekintvén az idők’ szűk voltát ’s a’ városnak tetemes adósságait, ideiglen a’ tisztek’ szá­mát és fizetésöket a’ jelen állapotban meghagyni méltóz­­tassék; hogy a’ jelen választott község’ 24 tagjainak legkisebb megrovását sem akarván ez által kifejezni, a’ 40 első ta­gok a’ külső község által választassanak meg ; hogy az ügyész ezentúl a’ városban lakjék; hogy a’ régi szokás szerint a’ számadások a’ polgárság előtt ezentúl is felolvastassanak, de azonkívül azok 8 pol­gári és 4 választott községi tagok’ bírálása alá vettessenek, és nyomtatásban mindegyiknek kiosztassanak; melly kére­lem ha meg találna a’ polgárságtól tagadtatni, ez ő felsé­géhez is folyamodandik a’ megengedésért; végre hogy a’ városi bírót a’ városnak negyedekre való fel­osztására meg kell kérni. A’ gyűlésből mindjárt elmentek a’ polgárok a’ bíróhoz, hogy a’ város’ felosztására megkérjék. A’ város azonban felosztatlanul maradt. A’ tisztújitás’ ideje elérkezett. Az alispán biztos úrhoz a’ polgárság’ küldöttei mennek azon kéréssel, hogy a’ vá­ros osztassák fel, minthogy a’ nélkül a’ kiváltság’ értelmé­ben tisztujitást tartani sem lehet; azonban az alispán azt mond­ja: ő egyszer ott lévén, a’ tisztujitást nem lehet elhalasztani­, annálfogva válaszszanak a’ régi szokás szerint. Azon régi szokás pedig két ferdeséget dajkált fel, millyeket másutt is a’ szorongó időkben láttunk kelni, a’midőn nem a’községek’ ér­dekei , hanem egyes emberek vagy osztályok’ önös kivána­­tai nézettek. Egyik ferdesége az, hogy a’polgárok a’czé­­hek szerint hivattak össze, minélfogva a’polgároknak te­hetősebb ’s értelmesebb része , melly a’ czéhekben nem foglaltatik, de melly bányákat bír, kimaradt, tehát bánya­városban a’ bányapolgárok hátul állottak. Az uj privilégi­umnak pedig nem azon értelme van. Másik ferdesége, hogy a’ ezéhek szerinti összehívott polgárok nem együtt, hanem a’ hitvallások szerint elkülönözve választottak. Az új privi­légiumnak pedig nem azon értelme van. — A’­pol­

Next