Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-06-13 / 485. szám

gyobb birtokosok ’s tőkepénzesek’ kezei közé ne játszas­­sék, hanem abban minél számosbban részt vehessenek, már csak azon tekintetnél fogva is, miután ezen kezdő társa­ságnak az ausztriai birodalomban létező más négy erősebb társaival nehéz versenyt kell kiállania, ’s igy számosabb buzgó pártolókra leend szüksége. Miért az újból kibocsá­tandó részvényeit az egész országban szétosztatni határozd.­­• Költ a’ cs. kir. kir. szabaditékos révkomáromi biztositó társaságnak 1845dik évi april’ 20-án tartatott közgyűlé­séből. TISZA-DOB, május’ 31-én 1845. A’ felföldi vizeknek részletes szabályozása által okozott, most már napról napra sebesebben és gyakrabban rohanó és már nem csak mint ezelőtt károkat okozó, hanem létezhetést veszélyeztető ár­vizek szükségessé tették, hogy a’ Szabolcs megyei birtoko­sok az ezen veszély elleni óvó és segítő eszközökről és azoknak alkalmazásáról és kiviteléről tanácskozzanak , de ns Zemplén megye is kebelbeli vizszabályozási társasága’ kész terveinek ns Szabolcs vgye’ határain leendő további végrehajtását és illetőleg folytatását sürgetvén, f. hó’ 30-án ns Szabolcs megyében kebelezett Tisza-Dob m.városában az érdekek’összeolvasztása végett összegyűlt egy társaság, mellyet szabolcsinak nevezhetni, és melly a’ ns Zemplén és Szabolcs megyei küldöttségeken kívül még az árvizektől legtöbbet szenvedő szabad Hajdú városok , sz. kir. Debre­­czen városa’ és Nagykun kerület’ küldötteikből, úgy szin­tén sok Szabolcs és némelly Zemplén ’s Borsod megyei bir­tokosokból vagy azoknak képviselőiből állott, kik közt gróf Dessewffy Marczel ur NI.Mihályról, Semsey Béla u. Újvá­rosról , az egri f. t. káptalan , nádudvari közbirtokosság, és a’ püspök Ladányi k. alapítványi uradalom’ képviselőit, nem különben Borsod megyében tisza­keszi közbirtokos Gencsy József k. tanácsos­t . Heves vgyei tisza-füredi közbirto­kosság és Zemplén megyei girincsi uradalom’ képviselőit említem. Az ezen számos gyülekezetét magyar vendégszeretettel szívesen fogadó háziúr m. gróf Andrássy Károly ur az ab­lakból látható tenger­nagyságú árvízre mutatván, azt mű­veit Európa’ közepén legnagyobb botránynak nevezte, és ezen állapotot összehasonlítván az egyiptomi, egy barbár által részint már bevégzett, részint még munkában lévő nagy munkákkal (mellyek Möris hajdani egyptomi király’ hires munkáit felülhaladják) a’ tények’ mostani világában és harmincz évi béke után, csak az általánosan érzett pénz’ hiányának és meg nem fogható tespedésünknek tulajdo­­nithatónak vélte: végzetül a’gyülekezetét az által vigasztal­ta, hogy ő és k. föherczegségét országunk’ érdemdús tisz­telt nádorát, ezen napról napra nagyobbodó veszély felül tökéletesen és olly részletesen informáltnak mondta, hogy kevés az ottan lakozó urak közt, ki annyi helybeli tárgy­­ismerettel és a’ helyzetnek olly jó és műszerű­ felfogásával dicsekedhetnék, — és ő cs. kir. főherczegségének azon ígéretével, melly szerint hatalmas pártfogása által e’ ban­nak orvoslását elősegitendi, melly jelentés közörömmel és hangos többszörözött éljenekkel fogadtatott. Minekutána a’ társulat magát megállapittotnak kijelen­tette , társulati elnöknek gr. Andrássy Károly, távollétében pedig alelnöknek Szikszay György tb., pénztárnoknak Oláh Miklós Nánáson, e’gyűlés’jegyzőjéül Bay Ferencz Sza­bolcs megyei főjegyző, ennek távoztával alulirtt tollvivőnek felkérettettek. Több rendbeli czélszerű határozatok közt emlitendőnek tartom azt, melly szerint a’ társulat a' Tisza’ vizének , m és Szabolcs megye’azon pontjá­ól kezdve, a’ hol azon folyó az említett, úgy Zemplén megye közt a’ határt teszi, le­felé egész Tisza-Füredig — ezen határt is bele értve — saját költségein leendő szabályozását, bízván mindazon­által a’ remélhető országos segedelemben is, úgy nem kü­lönben a’ Hortobágyon és annak táján lefolyó árvizeknek korlátozását és illetőleg azok elleni biztosítását elhatározta, és az e’ részben elkészített külön aláírási ivet a’ jelenvol­tak alá is írták; és minthogy az 1830-ban történt dobi gátnak elszakitása óta a’ Tiszától távolabb is fekvő alföld­nek nagy részét az árvizek gyakrabban és veszedelmesen pusztítják, ezen gátnak helyreállítása által az említett vi­dékek ha nem is tökéletesen, de legalább nagyobb részben a’ kártékony nagy árvizektől megmenthetők volnának, ezen gátnak az illető feleknek aránylagos költségein leendő tö­­kéletesb és czélszerűbb helyreállítása, mint az általános szabályozásnak egyik kiegészítő és elkerülhetetlenül men­nél előbb létesítendő része elhatároztatott, melly iránti szerződés a’ társulatnak legközelebbi összejövetele’ alkal­mával , mellynek helyéül sz­ólt. Debreczen városa tűze­tett ki, ideje pedig, minthogy az a’szükséges terveknek készítésétől függ, meg nem határoztathatván — az illetők által aláíratni fog. Fejezetül nincsen egyéb megjegyezni valóm mint az, hogy ezen társulat’ tagjainak valódi érdekükben fekszik Szén czélba vett vállalatnak mennél előbb létesitése, ez ál­tal az országid egy elhanyagolt, árvizek által pusztított részét Khanaánná varázsolhatván, maguk és a’ köz haza’ javát és erejét emelvén, ellenkező esetben pedig a beteg­ség orvosolhatatlanná válván, szükséges tehát, hogy magu­kon segítsenek, mert, a’ mint a’ társulat’ m. elnöke megnyitó beszédében mondá »segíts magadon, majd az isten is segít rajtad.“ Közli Eckstein Adolf. HAZAI IPAR. A’ fiumei hajógyárban épült tözshajózási (kauffahrtei) brigantine „Restaurador Rosas“ (Gopcevich Spiridion ur’ tulajdona), melly Vucassovich ka­pitány’ vezérlete alatt Triesztből Délamerikáb­a vitorlázott, menetközben csintén gyorsaságot fejlesztett ki, hogy zaj­ló tengerben minden vitorláinak segédével egy ízben hét­­ óra­ folyásig 11 mérföldet tett óránként. A­ franczia hadi corvette „Coquette“ nem mérkőzhetett meg vele. Bu­enos­­ayresben több idegen tengeri tisztek oda nyilatkoztak, hogy ezen hajó bármelly hajógyárnak is becsületére válnék. A’ buenos­ayresi kormány, melly már a’hajdanában szinte Gopcevich Spiridion úrhoz tartozott „general Belgrano“ brigget körülbelül 80,000 po­nton az argentínai köztársa­ságtól megvásárolta , ezen újabb magyar terméket is meg­vette, —­50,000 patagonon, azaz­ mintegy 120,000 p. fton. UJ ÜSTÖKÖS. A’ világtan’ kimérhetlen , csodadus’ mélyé­ből feltűnvén ismét uj ’s igen szép üstökös-csillag mutatkozik tá­jainkon. A’ fuvaros csillagzatban állván, már esti 10 órától fogva az északi látkör’ szomszédjában szabad szemmel látható. Külső tekintetét illetőleg ködös magot,­­s néhány foknyi hosszú fehére­sen csillámló legyezőforma ’s a’ nap’ ellenében elnyúló üstököt mutat. Azon kérdést, valljon legelőször tűnt e fel jelenleg ezen világtest, vagy látszott e már valaha, csak akkor dönthetjük majd el , midőn folytatott vizsgálatok által képesek leendünk pá­lyájának elemeit meghatározhatni, mi végre mindenekelőtt jó, tiszta idő kívánatos. A’ junius’ 7d. és 8d. közti éjjel a’ budai királyi csillagvizsgá­lói intézetben létetett vizsgálatokból ez üstökös' helyzete követ­kezőképen eredményezett: Június’ 89. reggeli 1 óra 45 p. 18, 1 mp. (budai közép nap­­idő) , egyenes emelkedés 4 óra 57 p. 4, 11 mp., északi elhajlása 44 f. 52 p. 15, 1 mp. Mind az egyenes emelkedés , mind az északi elhajlás növe­kedik, úgy hogy az üstökös az északi világsark felé emelkedik. Már jelenleg is le nem alkonyodik. Nálunk Heinrich József, pesti sebészmester látta meg legelőször ezen üstököst szabad szemmel, egy férfiú, ki ritka von­zalommal viseltetvén a’ csillagtan iránt, szünóráit a’ csillagos ég' titkainak megbámúlására szenteli, 's kit két év alatt hallgatóim­ sorához számlálhatni szerencsém volt. — Budán, junius­ 10-én 1845. — Monte Degoi Albert Ferencz, kir. segéd-csillagász és tanár. A’ vakok­ p­es­t­i i­nté­z­e­t­e’ javára­­. 1845ik évi május hóban következő kegyes adakozmányok történtek pengőben: Né­hai tiszt. Malocsay József hradeki plébános' hagyománya 4 forint; néh. Polakovics Ignácz nyugalmazott plébános' hagy. 20 ft; néh. Hlozny György sopronyai plebanus' hagy. 60 ft; néhai Dreylinger Lőrincz budai polgár' hagy. 2 ft; néh. Dirnbach Antal budai pol­gár' hagy. 4 ft; Maria kisasszony énekesnő’ előadásából a’ nemzeti színházban 154 ft 24 kr ; tiszt. Verbatay Márton derecskei plé­bános’ ajándéka egy hollandi arany. Öszvesen egy hollandi arany és 244 ft 24 kr pengőben. Költ Pesten junius’­l jén 1845. — Gömöry Károly m. k., intézeti pénztárnok. Láttam: Dubra­­viczky, elnök. KÜLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. A’ tegnapi számunkban érintett uj szerződés a’ rabszolga-kereskedés’ ügyében részletesen ebből áll. Az előszóban az mondatik, hogy e felségök, a’ francziák’ királya ’s Anglia’ királynéja az 1831. nov. 30—ki és 1833. mart 22-ki szerződéseket a’rabszolgakereskedés’ teljes elnyomására nézve elégteleneknek találván, hatható­sabb szabályokat kívánnak behozni. (A’ felebbi szerződések a’ kutatási jogot alapiták meg, mellyet az utóbbi időben a’ francziák türhetlennek találtak,és roppant zajt ütöttek ellene mind a’sajtóban mind a’kamarákban.A’ministerium darab ideig és pedig határozott becsénél fogva, minden kifogás nélkül védelmezte ezen jogot; engedni lévén azonban végre kény­telen , más részről az angol kormány barátságból tévé meg a’ kutatási jogtóli elállást, hogy ekkép’ a’ franczia ministe­­riumot kiszabadítsa a’ hínárból. Ez a’ dolog’ valódi állapota, ’s az mondatik a’ szerződésben, hogy e felségök elégte­leneknek találták az­ eddigi szerződéseket. Vagy ez csak stylus?) Az első czikk szerint e felségek az afrikai parto­kon a’ zöld foktól a’ meridionalis’ 16 fokáig egyenként legalább 25, részint vitorlás , részint gőzhajónak tartását vállalják magokra. A’ második czikk szerint ezen két erő egymással egybehangzóan fog működni a’rabszolgakereske­­dés’ eltörlése végett. A’ 3-ik czikk szerint a’ két erő’tisz­tei egymással közösen fogják elhatározni a’ kalóz hajók’ állomásait, mellyek vagy együtt, vagy külön is fognak czir­­kálni. A’ 4-ik czikk szerint ugyanazon tisztek szerződések­re igyekeznek lépni a’ nyugoti afrikai partokra szolgáló birtoké fejedelmekkel és főnökökkel a’ rabszolgakereske­dés’ elnyomása végett. Az 5-ik czikk szerint különösen ki van kötve, hogy ezen szerződések másra ki nem terjed­hetnek , ’s hogy azok mind a’ két hatalomra egyenlően ki­hatók. A’ 6-ik czikk szerint azon esetben, ha ezen szerző­dések’fentartására erőhöz kellene folyamodni, egyik fél sem (a’ franczia és angol) nyúlhatna ehhez a’ másiknak hozzájárulása nélkül. A’ 7-ik czikk szerint midőn a’ fran­cziák’ királya hajósseregét el fogja küldeni az afrikai par­tokra , ezt az angol királynővel tudatni fogja, ’s egy kö­zösen kiadandó nyilatkozványban közhírré fog tétetni a’je­len szerződésnek teljesedésbe vétele, ’s három hónap alatt a’ mostan gyakorlott kutatási jog megszűnik. — A’8-ik czikk szerint a’ lobogó semmi hajót sem védhetvén — mivel hamisat is lehet használni — a’ gyanús hajók’ lobogójának igazolása’ ügyében adandó utasításaikat a’ két kormány egymással közölvén, a’ jelen szerződéshez mellékelik. A’ 9-ik czikk szerint a’ két fél gyarmataiban a’ rabszolga- kereskedést eltiltja. A’ loik czikk szerint a’ je­len szerződés 10 évre szól; a’ korábbi szerződések felfüg­­gesztetnek. Az ötödik évben a’ két fél el fogja határozni, ha valljon nem kelletik e a’ korábbi, jelenleg felfüggesztett, szerződéseket egészben avagy csupán egy részben ismét életbe léptetni, avagy a’ jelen szerződést változtatni, egész­ben avagy részben eltörölni A’ tizedik év’ végével, ha a’ korábbi szerződések vissza nem állitattak , végképen eltör­­lötteknek tekintetnek. Ezenkívül azonban a’ két fél ígér­kezik egymással továbbá is folytonosan közremunkálni a’ rabszolgakereskedés’ elnyomására nézve, valameddig az teljesen meg nem szűnik. A’ 11-ik czikk szerint a’ jelen szerződésnek jóváhagyására és kicserélésére London és tiz napi határidő tűzetik ki. Kelt Londonban május’ 29- én 1845. ANGLIA. Máj. 29 én : Ülés egyedül az alsó házban lett volna , de alig ültek egypár óráig együtt, — ’s az első órákban rendesen csak társalgások, inditványtevések’ előleges jelentése, folya­modványok’ benyújtása ’stb. szoktak történni, — elegendő tagok’ hiányában „nem volt ház.“ Máj. 30án: A’ felső házban lord Radnor’ indítványa a’ levélfel­­töretés’ szabályzása iránt 9 szóval 55 ellenében megbukott. Az alsó házban az izlandi academiai közoktatási terv’ másodszori felolvastatása lévén napirenden, Lord John Ru­ssell kérdé a’ kormányt , ha valljon az izlandi püspö­kök’ nyilatkozványa után megmarad az eredeti javaslatánál, vagy pedig változást fog azon tenni. Graham nyilvánító, hogy nem fognak változást tenni az eredeti javaslaton. (Éljen!) Lord J. Manners: Nem lévén a’ terv szerint val­lási rendes oktatás, ’s nem akarván a’ kormány ezen vál­toztatni , elvetését indítványozza a’ bilinek. Többen vettek még részt a’ tárgyalásban, melly azon­ban semmi különös érdekkel nem birt, ’s éjfélkor elha­­lasztatott. Máj. 31én és jun.­lén szombaton és vasárnap szokás szerint nem voltak ülések. SPANYOLORSZÁG. Nagy botrányt szült Madridban, hogy az alkotmány’ kihirdetése utáni napon, mellyben a’ sajtó és személyes szabadság , miszerint mindenki csak illető bírá­ja által ítéltethetik el, biztosittatik, Don Fernando Corradi a’ Clamor Publico czimű progressista lap’ tulajdonosa és fő­szerkesztője, valamint még egy másik szerkesztője Don Juan Perez Calvo, kinek kezdő betűivel volt a’ czikk alájegyez­ve , egy Narvaezre írott gúnyos czikkért, Narvaeznek szó­beli parancsára elfogattak, ’s az mondatván nektek, hogy Manilába fognak deportáltatni, minden ítélet és kihallgatás nélkül Cadix felé útnak indíttattak. Ezen elfogatás a’ minis­­teri tanácsban határoztatott el, hol azonban Martinez de la Roza nem volt jelen. Másnap csak a’ kormány’ hivata­los és félhivatalos lapja jelent meg. OROSZ és LENGYELORSZÁG. A’ czár május’ 20-kán Varsóba érkezett; szokás szerint este fényesen ki volt vi­lágítva a’ város. Másnap nagy katonai szemle , é s har­madnap mindenféle tisztelgések, üdvözlések voltak­, melly napon a’ czár egy beszédben megelégedését nyilvá­nitá a’ közigazgatás iránt, ’s reményét fejezé ki, hogy a’ jövőben mindinkább homályosittatni fog a’ 15 év előtti „za­varnak“ emléke, ’s hozzá téve, hogy mindig az ország’ javát fogja előmozdítani. POROSZORSZÁG: A’ porosz kormány körlevelet bo­csátott ki a’ német catholicus egyház’ ügyében. Mivel Po­roszországban vallásszabadság van, az új egyház’ mozgal­mainak nem fognak akadályok létetni. De még nem találta­­tik az idő eljöttnek , midőn ezen egyházat ünnepélyesen is meglehetne ismerni. Ezek az elvek. E’ szerint tehát nem neveztethetnek községnek, nem neveztethetnek (hivatalo­san) német cath. egyháznak, nem tarthatnak evangelicus egyházakban isteni tiszteletet, papjaik’ eljárásának a’ tör­vény előtt nincs kötelező ereje, keresztelhetnek, és temet­hetnek , de ezeknek a’ legközelebbi evang. egyház’ köny­veibe kell beiratniok, az előttök történő házassági egybe­kelés nem érvényes. Tehát marad semmi, megengedtetvén, hogy „katholische Dissidenten“nek nevezhessék magokat.“ A’ berlini közönséges porosz újság azt írja, hogy Frankfurtban a’ sajtó’ ügye szőnyegen van ugyan, azonban nem a’„liberális reactio“ (!) szellemében fog eldöntetni. (Szegény berlini lap, azt hiszi, hogy megvágott szóval.) Értekező. 389 MACAULAY’ IRATAI. Essays critical. By T. P. Macaulay, V. (Hampden). Mig egy nemzet el nem fajul, addig a’ nagy alkalmak mindig kitűnő egyéniségeket fognak a’ szín­padra hozni. Tanúsítják azt az angol ’s franczia forradal­mak. Mindkettő dicsekedhetik olly férfiaknak egy egész csarnokával, minőket más időben, együtt, olly nagy szám­mal sehol sem találhatni. Ezek’ sorába tartozik Hampden is, kiről mondhatni, hogy dicsőséget talált, mert a’ dicsőség a’ kötelesség’ ösvényén feküdött. — Hampden 1594b. született, mint nagy jószágnak örököse, már 1621b. szé­ket foglalt az alsóházban. Midőn a’ világba lépett,a’ legvigabb társaság’ élvezetei­ben ’s kicsapongásaiban részt vett. Nem sokára azonban jelleme egészen új fordulatot nyert. A’ gyönyörök’ életé­ből rendkívüli józanságba ’s komolyabb társaságba vonult. Ezen változás körülbelöl 25 éves korában történt, midőn olly asszonyt vett nőül, kit szeretett ’s tisztelt,­­s midőn a’ politicai élet’ pályájára lépett. De mind a’ mellett később is, mikor olly nevezetes szerepet játszott, puritanus er­­kölcsisége mellett szeretetreméltóságát’s udvariságát meg­tartó, ’s e’tulajdonok kitünteték öt felekezetének emberei között. Hampden’ parlamentáris munkásságának kezdetében, ’s első Jakab, a’ pedáns király’ uralkodásának utolsó évei­ben, az alsóház ellenzékké kezdi magát rendszeresíteni. E’ 82*

Next