Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-06-19 / 488. szám

öregbedését csak az állat vélek csökkenthetének, ha a’ nemzet’ egy része fényűzését fékezvén , szükségeit a’ ho­ni ipar és ügyesség’ habár eleinte tökéletlenebb készítmé­nyeivel fedezni tanulja. Remélik, hogy miután a’ műipar a’ kereskedést, mindkettő a’ mezei gazdaságot éleszti, e’ három tényezőnek szükséges és folytonos hatásában és viszhatásában a’ közjólét’ gyarapodása előbb utóbb mind­azok által leszen érezhető , kik azoknak bármellyikében részt vesznek. Remélik, miképen ha az egylet bár rögtön és tetemes jólétet nem is árasztaná el, mégis az által, hogy az eddig kivándorolt pénzöszletek’ csekélyebb vagy nagyobb mértékbeni hontartása és azok’ keringettetése esz­közöltetik , a’ gyár és műipart, a’ belkereskedést, a’ me­zei gazdaságot, és igy a’ közvagyonosságot jóval előmoz­­ditandja. Ezen társulati szabad egyesülés a’ lefolyt ország­­gyűlés’ jelenései közé tartozván, és egyik következése lévén, azt e’ helyen megemlíteni kötelességünknek tartjuk. A’ kereskedelmi választmány’ munkálatában érintett közvállalatok csak nemzeti közerő által lévén valósíthatók, szükséges volt olly országos pénztárról gondoskodni, melly­­ből a’ magány társulatok’ körébe nem tartozó , vagy a’ status által nagyobb haszonnal előállítható közvállalatok’ költségei fedezhetők. Ez volt indoka, hogy az országos Rt. egy választmány­t nevezőnek, azokról tanakodandót és véleményt adandót, mik ez idő szerint a’ nemzeti gaz­daságot elősegíteni mindenekelőtt ’alkalmasak. A’ választ­mány’ benyújtott e’ részbeni javaslatának nyomán főképen a’ következőket szemelék ki: 1) a’fiumei kikötőt, 2) az oda vezető Luiza­ut’ megváltását, 3) a’ duna-fiumei vaspályát, 4) a’ bécs-debreczeni vaspályát, 5) az orsz. keúti és csatornás hálózatot, 6) a’ Tisza’ szabályozását és általa vízzel lepett terü­letek’ kiszárítását, 7) a’ Duna’ és többi folyók’ szabályozásait, 8) a’ hitel­intézet’ alapítását, 9) a’ népnevelést, 10) a’ statistikai hivatal’, felállítását, 11) a’ nemzeti múzeumot, 12) műegyetem’ és reál­iskolák’ alapítását , 13) a’ gazdasági és iparegyesület’biztosítását; végre , 14) a’ Pesten építendő országházat. — Az e’ tárgyban folyt tanácskozásokról annak idejében volt szerencsénk a’ 1. közgyűlést értesíteni, és azért csak röviden érintend­­jük, hogy miért a’ szükséges pénzerő’ meg nem ajánlása miatt mindezen tervek’ létesítése elhalasztatott. A’ t. Rt. az ipar és kereskedés’ előmozdításának főkel­­léke gyanánt a’ közlekedési eszközöket tekintvén , de nem találván a’ nemzet’ kiváltságos osztályában elegendő lelki erőt, hogy az emberi ész’újabb leleményeinek, a. m. a’ vasutaknak létesítésére szükséges pénzerőt maga teremtsen, vagy a’ kölcsönzöttet és ennek czélszerű beforditását biz­tosítsa , felkarolni kénytelenittettek azon ajánlatokat, mely­­lyeket magányos társaságok elejökbe terjesztettek. Ennél­fogva a’középponti vasúttársaság’ azon ajánlatát, melly sze­rint Debreczent Pesten keresztül Ausztriával ígérkezett összekötni, választmányi alkudozások és hosszasabb vi­tatkozások’ következtében a’ Bt. olly feltételek mellett vélték elfogadandónak, miszerint 18 millió pengő forint­nak özös kamatjából a’ 4- és 5-ik kamat’, 30 évig leendő biztosítása és a’ párvonalok’ 6 évig leendő kirekesztése mellett a’ vasút 70 év’ lefolyta után a’ nemzet’ tulajdona le­gyen. Azon társaságnak vállalatát pedig, melly a’magyar tengerpartot a’Dunával szándékozott összekötni, magok’ részéről előmozdítani még inkább igyekezvén, az ötös ka­matból a’ három utolsót, a’ párvonalok’ készítését pedig 15 évre határozták biztosittatni. Megegyezvén az ország­­gyűlés’ vége felé e’ javaslatokban a’ két tábla , a’ felírás felterjesztetett ugyan , de választ az országgyűlés’ Rendet nem nyertének. Azon pénzöszletből, mellyet a’ t. RR. a’ jövő ország­­gyűlés’végéig küldőik’nevében is felajánlottak, 1) az or­szágos kőutakra 4 millió pengőt, 2) a’ Duna , Tisza és egyéb folyók’ szabályozására és csatornák’ megkezdetésé­­re 1 millió 150 ezer pftot jelöltek ki; meg lévén győződ­ve , hogy a’ vasutak is várt sikert csak akkor szülhetnek , ha a’ rajtok leendő mozgás egy országos kő- és vizutak’ hálózatával hozatik érintkezésbe. A’ fiumei kikötő’olly kár­ba leendő helyezésére , miszerint az érkezett hajók a’ vész elől menedéket találhassanak , 250 ezer pftot, azon kivül a’ Luiza-út’ megváltására, mellynek vámja a’ szállít­mányok’ árát tetemesen öregbiti, 1 millió 200 ezer forin­tot véltek utalványozandónak. Átlátván azonban, miké­pen a’ nemzeti gazdaság’ kellékei a’ törvényhozás’ útján foganattal csak úgy léptethetnek életbe , ha annak minden forrásai számszerint is felsoroltatnak, és tudomásra hozat­nak , egy statistikai intézet’ felállítására évenként 10 ezer pftot, a’ magyar gazdasági egyesület’ ápolására pedig, melly egyes hazafiak’ buzgóságának köszöni eddigi fen­­állását, további intézkedésig 100 ezer pftot hasítottak ki, olly feltét alatt, hogy ezen tőke’ kamatjait a’ jövő ország­gyűlésnek benyújtandó számadás mellett, az egyesület köz­hasznú czélokra fordítsa. (Folytattatik.) FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. Szombaton d. u. kedves em­lékű ünnepélyben részesültünk . Nádorné ö­ssze 5 órakor tévé le a’ pesti szegény gyermekek’ kórháza’ zárkövét. A’ magas pártfogóné’ édes anyai részvéte örömteli kedélyt és hálakönyüket varázsolt elő a’ nagyszámú sokaságnál. Áldja meg isten a’ fölig asszonyt, ’s adjon minél több tettdus ba­rátot a’ még mindig segélyigénylő üdvös intézetnek! — Az acad. igazgatóság’ f. hó’ elején tartott ülésében Ürményi Fer­­ő exc., Schedius ’s Fáy t. t. választattak igazgatókul. — Úgy látszik, derék Hetényink kizáró szabadalommal bir jutalmak’ nyerésében: a’ robot- ’s dézsmaügyet illető Bat­­thyányi féle 100 aranyat is ő nyerte, mint kevéssel előbb a’ lelkes Teleki Domokos gr. kitűzte százat is. — Napok­ban nagyszerű puseystikus szárnycsattogás vonult el fővá­rosunk felett. — A’ protest, főiskolai választmány élénkül mozog; a’ tanrendszer’ terve Kiss Lajos és Szönyi Pál ne­velők’ ügyes tollából került ki. Amaz b. Vay koronaőr ő exolánál, imez a’biharmegyei főispán-helyettesnél házi ne­velő. Ugyanettől fog megjelenni nem sokára az ,Alak­tan.* Eddig hét csodát számított a’ világ; most már nyol­­czadik is van, még pedig jogosan ’s elvitázhatlanul; ’s ez azon igen érdemes és becsületes ur, ki — egyik collegánk szerint—Budán drága házat von­’s mindegyik lakóját meg­látogatván kinek száz, kinek nyolczvan ’stb. forintot enge­dett el lakbéréből. — Több rendbeli iratka érkezett hoz­zánk a’ mészárosok ellen. Valamennyinek értelme köv. ösz­­pontosul: „husárszabás előtt rósz húst (quasi demonstra­­tions) ’s hibásan mérve adtak; most a' hús, mióta két krral drágább , jó ugyan, de a’ mérték szinte gyakran nem igazi; ’s igy tovább. Nagyon óhajtható volna hát, ha a’ mészáro­sok nem csak hatalmasaknak mérnének jól, hanem minden­kinek egyiránt; ’s nagyon óhajtható, hogy azok, kiknek felügyelés a’ dolguk , szigorúan járjanak el kötelességek­ben ’stb.“ A’ sujtást és sallangot, meg az igen méltó , de kissé borsos paprikás kifakadásokat mellőzzük. — Vásá­runk elmúlt; a’ hivatalos árjegyzék minden gabnafaj’ rend­kívüli olcsóságát tanúsítja------’s több felvidéki megyé­ben még is éhhalál! Eszmetársulatkép’ szomorú freskó tű­nik itt elénk, mit igaz, régecske látánk. Egy sápadt tót gyerkőcze sóvár tekintettel közeleg bizonyos házmester­­v. inspectornéhoz, ki épen kenyeret darabolt; ámde az éh­­sóvár vigasztalás nélkül utasitlaték el, mert a’ kenyér ser­tések’ számára aprittatott. — Napokban a’ budai dolgozó­ház’ pinczéje, hol forgács ’s egyéb könnyen gyuladható szer volt halmazban, lángot vetett; ’s Pesten pedig bizo­nyos czinkost akkor csíptek meg, midőn egy vásári fabó­dénak csóvát vetett. Elfogatása’ perezében örjöngőnek tet­teté magát, de azért bizony csak hüsre ültetők ökémét. — Az arszlánokra, úgy látszik, nem igen kedvező szél akar lengedezni. Ha csak kis része teljesül is azon szép eszmék­nek, miket derék másod alispánunk közgyűlés alatt nyilvá­­nyitott, úgy a’ kenyérkereseti váltóhamisítás , csalás ’s több illy pénzügyi munkálatok nagy részben fognak csök­kenni. — Figyelmeztetjük ikervárosi közönségünket, hogy jövő szombaton derék ’s szorgalmas Szathmárynénk’ juta­lomjátéka leend. Mind az előadandó darab , mind jeles szí­nésznőnk iránti méltó részvét­­ele házzal kecsegtetnek. A Velyes küistemények MAGYAR GAZD. EGYESÜLET. (Vége.) 9­ §• Ugyanezen küldöttség fogja azon fajokat kijelölni, mellyeknek tenyésztése , bornemesités’ tekintetében az ország’ különböző vidékein, a’ földnek minőségéhez ’s fekvéséhez és az éghajlathoz képest ajánlható, hogy igy a’ szöllőmivelő mi­nél kevésb, de a’ lehető legjobb szöllőfajokra szorítkozzék. 10. §. A’ siker’ megközelítésére az igy haszonvehetőknek elismert ’s eladásra minél nagyobb számban szaporított fajok­ról évenkint lajstrom készítetik, ’s a’ gazdaközönség’ számára kiadatik. 11. § E­ vállalatnak tehát a’ regjelebb bort adó szőllőfajok’ minél nagyobb terjesztése lévén czélja , azoknak megszerezhe­­tésére olly árszabást tartott az Egyesület czélszerűnek, minél fogva azokhoz a’ szőllősgazda szűkebb körülményei között is könnyen juthasson. Ezen árszabás következő: a) Azon fajokból , mellyek nem annyira borértékük , mint ritkaságuk miatt igen kerestetnek, de a’ mellyeknek szapo­rítása nem a’ nemesebb bortermesztés’ érdekében történik, legyen egy gyökeres­ vessző’ ára 20 kr pp. , a’ simáé 10 kr pp. c) A’ keresettebb asztali fajokból, mellyek a’ bortermesz­­töket nem érdeklik , a’ gyökeres vessző 12 , a’ sima 6 kr pp. c) A’ nemesebb borok’ termesztése miatt szaporitandó fajokból egy gyökeres­ vessző’ ára 2 kr, 100-é 2 ft 30 kr, 1000-é 25 ft pp., — így simáé 1 kr , 100-é 24 kr, 1000-é 3 ft pp. 12. §. A’vevők’ biztosítása végett jövőben csak második évi ültetésü vagy bujtásu gyökeresvesszők fognak a’ szőlő­iskolából kiadatni. 13. §. A’tőkék’kímélése ’s épen tartása, valamint azok­nak helyes nevelése miatt is, gyökeresvesszőket a’ tőkék ’ fel­töltése által szaporítani, ezentúl nem engedtetik. 14. §. Eladásul simavesszőket kettémetszeni jövendőben tilalmas. — Minden megrendelőnek egész simavesszökre van igénye. 15. §. Minthogy a’ kedvező ős­i időt a’ szőlőiskolában az eladandó gyökeres-és simavesszök f eltételére kell használni; de mi­vel különben is az Egyesület a’ tavaszi szöllőültetést tartja czél­­szerűbbnek, annálfogva ezentúl a’ szöllövesszök minden évszak­ban megrendelhetők ugyan , de csak tavaszszal szolgáltathat­nak ki. 16. §. A’ szöllövesszök’ megrendelésére és eladására nézve egyébiránt a’következő rendszabályok állapíttatnak meg: «) Megrendelések egyedül Pesten az előadói hivatalban , készpénzfizetés mellett létezhetnek. A’ szöllőiskolában megrende­léseket tenni tilalmas,és készpénzbeli előfizetés nélkül a’ megren­deléseket az előadói hivatal sem veheti tekintetbe. b) Az előadói hivatal’ utalványára szőlőigazgató úr, a’ meg­rendelt vesszőket, a’mennyiben azok megvannak, kiszolgáltatja, ellennyugtatványul magát a’ vevő az utalványra , a’ kielégítés’ bi­zonyságául aláírván. c) Átvétel után a’ vesszők’ miben létéért az intézet jót nem áll. 401 d) Biztos alkalom’ kijelölése’ esetében az elszállítást az in­tézet magára vállalja, ha , mint magából értetődik, a’ szállítási költségek, az előadói hivatalban előre letétettek. e) A’ vesszőkért bevett pénzt az előadói hivatal hetenkint az Egyesület’ pénztárába szolgáltatja. /_) A’ szőllőigazgató az eladásokról külön jegyzéket vezetvén, a’ hivatalos utalványokat számadási mellékletül szinte hetenkint az egyesületi pénztárnoknak beküldi. (r) A’ nyalábozási díj a’ vinczellért illetvén , az érintett utal­ványokon névaláírása által elismeri, hogy a’ nyalábozási díjt felvette. h) A’ vesszők’ eladásában a’ kiszolgáltatásra nézve az egye­sületi tagoknak ugyan elsőbbségi igényük van, különben azonban az illetők azon sorban elégitetnek ki, mellyben a’ megrendelé­sek tétettek, 17. §. A’szőlőiskola’ belső kezelésére nézve a’szöllőigaz­­gatónak szoros kötelességül tétetik, hogy a) A’ szőlőiskolának minden tekintetben gondját viselje , ’s annak mivelését’s gyarapodását, mind gyakorlati, mind tudo­mányos tekintetben, az itt kitűzött czélok és utasitások szerint eszközölje.­­) A’ szőlőiskola’ egyes tábláiban a’ különböző fajokból ösz­­szeállított sorokat 4—5 tőkéig kurtítsa meg, ’s a’ fennmaradt üres helyet, a’ küldöttség által kijelölendő fajok’ szaporítására fordít­sa. Jövő augustusig azonban a’ tőkék minden változtatás nélkül ’s érintetlenül, jelen helyökön hagyandók , ’s a’ külön fajok mostani elnevezéseikkel ugyanazon ideig, mind lajstromilag, mind térképileg felveendők. c) A’ szőllőigazgató’ egyik főbb kötelessége azon vinczel­­léreket oktatni, kiket ügybarátok, szöllőmivelési kiképzés végett ide küldenek. Sőt ezenkívül is az igazgató’ kötelessége a’ hoz­záintézett kérdésekre mindenkit ismereteihez képest felvilágo­sítani. Azért is a’ szőlőiskola a’ közönségnek mindenkor nyit­va áll. d) Az eladandó gyökeres- és simavesszők minden őszszel az illető szakosztály által megbízott két tag’jelenlétében megszámlál­­tatnak, ’s az összeirási jegyzék a’ titoknoki és előadói hivatalok­nak beadatik. e) A’ bortermésre nézve évenkint az illető szakosztály ren­delkezik, ’s annak tudta és intézkedése nélkül , a’ szőlőtermést, az igazgató el nem adhatja. f) Minden év’ végével az igazgató a’ következő évre nézve részletes és alapos költségvetést terjeszt elő. ff) Az Egyesület által elfogadott, vagy módosított költségve­tésben megállapított somma’ határai között, a’ részletes sommák minden további utalvány nélkül kifizethetők az Egyesület’pénztárá­ból, de rendes nyugtatványokra. h) A’ bemunkáltatási költségről szóló hetijegyzékek a’ vin­­czellér által iratnak alá, ’s csak illy jegyzékeket vehet a’ pénz­tárnak tekintetbe. i) Olly egyes, nem a’ rendes miveléshez tartozó munkák, vé­telek, vagy szerzemények, mellyek 10 pontot felülhaladnak, habár a’ költségvetésben hagyattak is helyben, csak akkor kifizethetők, ha irántok előbb a’ szakosztály meggyőződött, hogy az illendő árt nem haladták felül. k) A’ költségvetés’ határain kivül szükségesnek vélt kiadások csak külön közgyűlési, vagy elnöki utalványra szolgáltathatnak ki az egyesületi pénztárból. ( A’szőlőiskolai kiadásokról az igazgató az egyesületi pénz­tárral hetenkint tartozik számolni. m) A’ vesszők’ eladásából bevett pénzek az egyesületi pénz­tárban egész éven át külön kezeltetnek. it) Alkalmatos vinczellér’ félfogadása a’ meghatározott bér mellett, az igazgató’ köréhez tartozik ugyan; feltételül kötte­tik ki azonban, hogy az írni, olvasni tudjon , ’s a’ magyar nyelvet értse. o) Az igazgató’ különös feladása végre az is, hogy tapasz­talásait ’s nézeteit a’ szöllőmivelés’ körében általában,’s különösen annak egyes részeiben is, az Egyesület’ lapjai által, az ügyfelekkel közölje. § 18. Ezen utasitások és rendszabályok’ ereje és hatása, a’ f. é. martius’ 1-jő napján veszi kezdetét; egyedül a’ szöllővesz­­szöknek a' fentebbi 11-ik §-ban megállapított árszabására nézve létetik kivétel, melly csak a’ jövő őszszel lép foganatba. — Költ Pesten a’ M. Gazdasági Egyesület’ f. é. februárius’ 8-kán tar­tott közgyűlésének megbízásából. — Török János, egyes, titoknok. KÜLFÖLD. ANGIA. Jun. 5-én: A’ felsőházban semmi nagyobb érdekű. Az alsó házban lord J. Mauners’ kérdése’ folytán Peel azt felelte Don Carlos’ lemondása’ ügyében , miszerint a’ kormány hivatalosan értesitetett a’ franczia kormány által Don Carlos’ lemondásáról , ’s hogy azóta Don Carlos út­levelet kért a’ franczia kormánytól, elhagyhatván mostani tartózkodási helyét, Bourges-t, melly egészségére ártal­masnak mondatik, ’s hogy az útlevél’ kiadására nézve (Olaszországba) a’ franczia kormánynak, mikép’ az angol­nak is, semmi kifogása sincs. Jun. 6-án: A’ felső házi ülés ismét érdektelen. Az alsó házban Ashley lord engedelmet kért egypár bilit az örültek’ tartása iránt behozhatni. Angliában és Wal­­lesben az örültek’ száma 20,893-a létezik. Angliának né­pessége 15,535,621. Wallesnek 944,461 , öszszesen 16,480,082 fő. Tehát 840 főre esik 1 örült. Scotiában 4,500 őrült van , tehát 573 között­­ Francziaországban az 1813dik évi összeírás szerint 34,213,927­ fő volt,’s 19,738 örült, tehát 1,733 között 1. Belgiumban 815 között van.­­ G­r­aham’pártolása’ folytán a’ kért engedelem megadatott. Don Carlos’ lemondásáról a’ Chronicle ezt mondja: Ezen 85.

Next