Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-06-19 / 488. szám
öregbedését csak az állat vélek csökkenthetének, ha a’ nemzet’ egy része fényűzését fékezvén , szükségeit a’ honi ipar és ügyesség’ habár eleinte tökéletlenebb készítményeivel fedezni tanulja. Remélik, hogy miután a’ műipar a’ kereskedést, mindkettő a’ mezei gazdaságot éleszti, e’ három tényezőnek szükséges és folytonos hatásában és viszhatásában a’ közjólét’ gyarapodása előbb utóbb mindazok által leszen érezhető , kik azoknak bármellyikében részt vesznek. Remélik, miképen ha az egylet bár rögtön és tetemes jólétet nem is árasztaná el, mégis az által, hogy az eddig kivándorolt pénzöszletek’ csekélyebb vagy nagyobb mértékbeni hontartása és azok’ keringettetése eszközöltetik , a’ gyár és műipart, a’ belkereskedést, a’ mezei gazdaságot, és igy a’ közvagyonosságot jóval előmozditandja. Ezen társulati szabad egyesülés a’ lefolyt országgyűlés’ jelenései közé tartozván, és egyik következése lévén, azt e’ helyen megemlíteni kötelességünknek tartjuk. A’ kereskedelmi választmány’ munkálatában érintett közvállalatok csak nemzeti közerő által lévén valósíthatók, szükséges volt olly országos pénztárról gondoskodni, mellyből a’ magány társulatok’ körébe nem tartozó , vagy a’ status által nagyobb haszonnal előállítható közvállalatok’ költségei fedezhetők. Ez volt indoka, hogy az országos Rt. egy választmányt nevezőnek, azokról tanakodandót és véleményt adandót, mik ez idő szerint a’ nemzeti gazdaságot elősegíteni mindenekelőtt ’alkalmasak. A’ választmány’ benyújtott e’ részbeni javaslatának nyomán főképen a’ következőket szemelék ki: 1) a’fiumei kikötőt, 2) az oda vezető Luizaut’ megváltását, 3) a’ duna-fiumei vaspályát, 4) a’ bécs-debreczeni vaspályát, 5) az orsz. keúti és csatornás hálózatot, 6) a’ Tisza’ szabályozását és általa vízzel lepett területek’ kiszárítását, 7) a’ Duna’ és többi folyók’ szabályozásait, 8) a’ hitelintézet’ alapítását, 9) a’ népnevelést, 10) a’ statistikai hivatal’, felállítását, 11) a’ nemzeti múzeumot, 12) műegyetem’ és reáliskolák’ alapítását , 13) a’ gazdasági és iparegyesület’biztosítását; végre , 14) a’ Pesten építendő országházat. — Az e’ tárgyban folyt tanácskozásokról annak idejében volt szerencsénk a’ 1. közgyűlést értesíteni, és azért csak röviden érintendjük, hogy miért a’ szükséges pénzerő’ meg nem ajánlása miatt mindezen tervek’ létesítése elhalasztatott. A’ t. Rt. az ipar és kereskedés’ előmozdításának főkelléke gyanánt a’ közlekedési eszközöket tekintvén , de nem találván a’ nemzet’ kiváltságos osztályában elegendő lelki erőt, hogy az emberi ész’újabb leleményeinek, a. m. a’ vasutaknak létesítésére szükséges pénzerőt maga teremtsen, vagy a’ kölcsönzöttet és ennek czélszerű beforditását biztosítsa , felkarolni kénytelenittettek azon ajánlatokat, melylyeket magányos társaságok elejökbe terjesztettek. Ennélfogva a’középponti vasúttársaság’ azon ajánlatát, melly szerint Debreczent Pesten keresztül Ausztriával ígérkezett összekötni, választmányi alkudozások és hosszasabb vitatkozások’ következtében a’ Bt. olly feltételek mellett vélték elfogadandónak, miszerint 18 millió pengő forintnak özös kamatjából a’ 4- és 5-ik kamat’, 30 évig leendő biztosítása és a’ párvonalok’ 6 évig leendő kirekesztése mellett a’ vasút 70 év’ lefolyta után a’ nemzet’ tulajdona legyen. Azon társaságnak vállalatát pedig, melly a’magyar tengerpartot a’Dunával szándékozott összekötni, magok’ részéről előmozdítani még inkább igyekezvén, az ötös kamatból a’ három utolsót, a’ párvonalok’ készítését pedig 15 évre határozták biztosittatni. Megegyezvén az országgyűlés’ vége felé e’ javaslatokban a’ két tábla , a’ felírás felterjesztetett ugyan , de választ az országgyűlés’ Rendet nem nyertének. Azon pénzöszletből, mellyet a’ t. RR. a’ jövő országgyűlés’végéig küldőik’nevében is felajánlottak, 1) az országos kőutakra 4 millió pengőt, 2) a’ Duna , Tisza és egyéb folyók’ szabályozására és csatornák’ megkezdetésére 1 millió 150 ezer pftot jelöltek ki; meg lévén győződve , hogy a’ vasutak is várt sikert csak akkor szülhetnek , ha a’ rajtok leendő mozgás egy országos kő- és vizutak’ hálózatával hozatik érintkezésbe. A’ fiumei kikötő’olly kárba leendő helyezésére , miszerint az érkezett hajók a’ vész elől menedéket találhassanak , 250 ezer pftot, azon kivül a’ Luiza-út’ megváltására, mellynek vámja a’ szállítmányok’ árát tetemesen öregbiti, 1 millió 200 ezer forintot véltek utalványozandónak. Átlátván azonban, miképen a’ nemzeti gazdaság’ kellékei a’ törvényhozás’ útján foganattal csak úgy léptethetnek életbe , ha annak minden forrásai számszerint is felsoroltatnak, és tudomásra hozatnak , egy statistikai intézet’ felállítására évenként 10 ezer pftot, a’ magyar gazdasági egyesület’ ápolására pedig, melly egyes hazafiak’ buzgóságának köszöni eddigi fenállását, további intézkedésig 100 ezer pftot hasítottak ki, olly feltét alatt, hogy ezen tőke’ kamatjait a’ jövő országgyűlésnek benyújtandó számadás mellett, az egyesület közhasznú czélokra fordítsa. (Folytattatik.) FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. Szombaton d. u. kedves emlékű ünnepélyben részesültünk . Nádorné össze 5 órakor tévé le a’ pesti szegény gyermekek’ kórháza’ zárkövét. A’ magas pártfogóné’ édes anyai részvéte örömteli kedélyt és hálakönyüket varázsolt elő a’ nagyszámú sokaságnál. Áldja meg isten a’ fölig asszonyt, ’s adjon minél több tettdus barátot a’ még mindig segélyigénylő üdvös intézetnek! — Az acad. igazgatóság’ f. hó’ elején tartott ülésében Ürményi Ferő exc., Schedius ’s Fáy t. t. választattak igazgatókul. — Úgy látszik, derék Hetényink kizáró szabadalommal bir jutalmak’ nyerésében: a’ robot- ’s dézsmaügyet illető Batthyányi féle 100 aranyat is ő nyerte, mint kevéssel előbb a’ lelkes Teleki Domokos gr. kitűzte százat is. — Napokban nagyszerű puseystikus szárnycsattogás vonult el fővárosunk felett. — A’ protest, főiskolai választmány élénkül mozog; a’ tanrendszer’ terve Kiss Lajos és Szönyi Pál nevelők’ ügyes tollából került ki. Amaz b. Vay koronaőr ő exolánál, imez a’biharmegyei főispán-helyettesnél házi nevelő. Ugyanettől fog megjelenni nem sokára az ,Alaktan.* Eddig hét csodát számított a’ világ; most már nyolczadik is van, még pedig jogosan ’s elvitázhatlanul; ’s ez azon igen érdemes és becsületes ur, ki — egyik collegánk szerint—Budán drága házat von’s mindegyik lakóját meglátogatván kinek száz, kinek nyolczvan ’stb. forintot engedett el lakbéréből. — Több rendbeli iratka érkezett hozzánk a’ mészárosok ellen. Valamennyinek értelme köv. öszpontosul: „husárszabás előtt rósz húst (quasi demonstrations) ’s hibásan mérve adtak; most a' hús, mióta két krral drágább , jó ugyan, de a’ mérték szinte gyakran nem igazi; ’s igy tovább. Nagyon óhajtható volna hát, ha a’ mészárosok nem csak hatalmasaknak mérnének jól, hanem mindenkinek egyiránt; ’s nagyon óhajtható, hogy azok, kiknek felügyelés a’ dolguk , szigorúan járjanak el kötelességekben ’stb.“ A’ sujtást és sallangot, meg az igen méltó , de kissé borsos paprikás kifakadásokat mellőzzük. — Vásárunk elmúlt; a’ hivatalos árjegyzék minden gabnafaj’ rendkívüli olcsóságát tanúsítja------’s több felvidéki megyében még is éhhalál! Eszmetársulatkép’ szomorú freskó tűnik itt elénk, mit igaz, régecske látánk. Egy sápadt tót gyerkőcze sóvár tekintettel közeleg bizonyos házmesterv. inspectornéhoz, ki épen kenyeret darabolt; ámde az éhsóvár vigasztalás nélkül utasitlaték el, mert a’ kenyér sertések’ számára aprittatott. — Napokban a’ budai dolgozóház’ pinczéje, hol forgács ’s egyéb könnyen gyuladható szer volt halmazban, lángot vetett; ’s Pesten pedig bizonyos czinkost akkor csíptek meg, midőn egy vásári fabódénak csóvát vetett. Elfogatása’ perezében örjöngőnek tetteté magát, de azért bizony csak hüsre ültetők ökémét. — Az arszlánokra, úgy látszik, nem igen kedvező szél akar lengedezni. Ha csak kis része teljesül is azon szép eszméknek, miket derék másod alispánunk közgyűlés alatt nyilványitott, úgy a’ kenyérkereseti váltóhamisítás , csalás ’s több illy pénzügyi munkálatok nagy részben fognak csökkenni. — Figyelmeztetjük ikervárosi közönségünket, hogy jövő szombaton derék ’s szorgalmas Szathmárynénk’ jutalomjátéka leend. Mind az előadandó darab , mind jeles színésznőnk iránti méltó részvétele házzal kecsegtetnek. A Velyes küistemények MAGYAR GAZD. EGYESÜLET. (Vége.) 9 §• Ugyanezen küldöttség fogja azon fajokat kijelölni, mellyeknek tenyésztése , bornemesités’ tekintetében az ország’ különböző vidékein, a’ földnek minőségéhez ’s fekvéséhez és az éghajlathoz képest ajánlható, hogy igy a’ szöllőmivelő minél kevésb, de a’ lehető legjobb szöllőfajokra szorítkozzék. 10. §. A’ siker’ megközelítésére az igy haszonvehetőknek elismert ’s eladásra minél nagyobb számban szaporított fajokról évenkint lajstrom készítetik, ’s a’ gazdaközönség’ számára kiadatik. 11. § E vállalatnak tehát a’ regjelebb bort adó szőllőfajok’ minél nagyobb terjesztése lévén czélja , azoknak megszerezhetésére olly árszabást tartott az Egyesület czélszerűnek, minél fogva azokhoz a’ szőllősgazda szűkebb körülményei között is könnyen juthasson. Ezen árszabás következő: a) Azon fajokból , mellyek nem annyira borértékük , mint ritkaságuk miatt igen kerestetnek, de a’ mellyeknek szaporítása nem a’ nemesebb bortermesztés’ érdekében történik, legyen egy gyökeres vessző’ ára 20 kr pp. , a’ simáé 10 kr pp. c) A’ keresettebb asztali fajokból, mellyek a’ bortermesztöket nem érdeklik , a’ gyökeres vessző 12 , a’ sima 6 kr pp. c) A’ nemesebb borok’ termesztése miatt szaporitandó fajokból egy gyökeres vessző’ ára 2 kr, 100-é 2 ft 30 kr, 1000-é 25 ft pp., — így simáé 1 kr , 100-é 24 kr, 1000-é 3 ft pp. 12. §. A’vevők’ biztosítása végett jövőben csak második évi ültetésü vagy bujtásu gyökeresvesszők fognak a’ szőlőiskolából kiadatni. 13. §. A’tőkék’kímélése ’s épen tartása, valamint azoknak helyes nevelése miatt is, gyökeresvesszőket a’ tőkék ’ feltöltése által szaporítani, ezentúl nem engedtetik. 14. §. Eladásul simavesszőket kettémetszeni jövendőben tilalmas. — Minden megrendelőnek egész simavesszökre van igénye. 15. §. Minthogy a’ kedvező ősi időt a’ szőlőiskolában az eladandó gyökeres-és simavesszök f eltételére kell használni; de mivel különben is az Egyesület a’ tavaszi szöllőültetést tartja czélszerűbbnek, annálfogva ezentúl a’ szöllövesszök minden évszakban megrendelhetők ugyan , de csak tavaszszal szolgáltathatnak ki. 16. §. A’ szöllövesszök’ megrendelésére és eladására nézve egyébiránt a’következő rendszabályok állapíttatnak meg: «) Megrendelések egyedül Pesten az előadói hivatalban , készpénzfizetés mellett létezhetnek. A’ szöllőiskolában megrendeléseket tenni tilalmas,és készpénzbeli előfizetés nélkül a’ megrendeléseket az előadói hivatal sem veheti tekintetbe. b) Az előadói hivatal’ utalványára szőlőigazgató úr, a’ megrendelt vesszőket, a’mennyiben azok megvannak, kiszolgáltatja, ellennyugtatványul magát a’ vevő az utalványra , a’ kielégítés’ bizonyságául aláírván. c) Átvétel után a’ vesszők’ miben létéért az intézet jót nem áll. 401 d) Biztos alkalom’ kijelölése’ esetében az elszállítást az intézet magára vállalja, ha , mint magából értetődik, a’ szállítási költségek, az előadói hivatalban előre letétettek. e) A’ vesszőkért bevett pénzt az előadói hivatal hetenkint az Egyesület’ pénztárába szolgáltatja. /_) A’ szőllőigazgató az eladásokról külön jegyzéket vezetvén, a’ hivatalos utalványokat számadási mellékletül szinte hetenkint az egyesületi pénztárnoknak beküldi. (r) A’ nyalábozási díj a’ vinczellért illetvén , az érintett utalványokon névaláírása által elismeri, hogy a’ nyalábozási díjt felvette. h) A’ vesszők’ eladásában a’ kiszolgáltatásra nézve az egyesületi tagoknak ugyan elsőbbségi igényük van, különben azonban az illetők azon sorban elégitetnek ki, mellyben a’ megrendelések tétettek, 17. §. A’szőlőiskola’ belső kezelésére nézve a’szöllőigazgatónak szoros kötelességül tétetik, hogy a) A’ szőlőiskolának minden tekintetben gondját viselje , ’s annak mivelését’s gyarapodását, mind gyakorlati, mind tudományos tekintetben, az itt kitűzött czélok és utasitások szerint eszközölje.) A’ szőlőiskola’ egyes tábláiban a’ különböző fajokból öszszeállított sorokat 4—5 tőkéig kurtítsa meg, ’s a’ fennmaradt üres helyet, a’ küldöttség által kijelölendő fajok’ szaporítására fordítsa. Jövő augustusig azonban a’ tőkék minden változtatás nélkül ’s érintetlenül, jelen helyökön hagyandók , ’s a’ külön fajok mostani elnevezéseikkel ugyanazon ideig, mind lajstromilag, mind térképileg felveendők. c) A’ szőllőigazgató’ egyik főbb kötelessége azon vinczelléreket oktatni, kiket ügybarátok, szöllőmivelési kiképzés végett ide küldenek. Sőt ezenkívül is az igazgató’ kötelessége a’ hozzáintézett kérdésekre mindenkit ismereteihez képest felvilágosítani. Azért is a’ szőlőiskola a’ közönségnek mindenkor nyitva áll. d) Az eladandó gyökeres- és simavesszők minden őszszel az illető szakosztály által megbízott két tag’jelenlétében megszámláltatnak, ’s az összeirási jegyzék a’ titoknoki és előadói hivataloknak beadatik. e) A’ bortermésre nézve évenkint az illető szakosztály rendelkezik, ’s annak tudta és intézkedése nélkül , a’ szőlőtermést, az igazgató el nem adhatja. f) Minden év’ végével az igazgató a’ következő évre nézve részletes és alapos költségvetést terjeszt elő. ff) Az Egyesület által elfogadott, vagy módosított költségvetésben megállapított somma’ határai között, a’ részletes sommák minden további utalvány nélkül kifizethetők az Egyesület’pénztárából, de rendes nyugtatványokra. h) A’ bemunkáltatási költségről szóló hetijegyzékek a’ vinczellér által iratnak alá, ’s csak illy jegyzékeket vehet a’ pénztárnak tekintetbe. i) Olly egyes, nem a’ rendes miveléshez tartozó munkák, vételek, vagy szerzemények, mellyek 10 pontot felülhaladnak, habár a’ költségvetésben hagyattak is helyben, csak akkor kifizethetők, ha irántok előbb a’ szakosztály meggyőződött, hogy az illendő árt nem haladták felül. k) A’ költségvetés’ határain kivül szükségesnek vélt kiadások csak külön közgyűlési, vagy elnöki utalványra szolgáltathatnak ki az egyesületi pénztárból. ( A’szőlőiskolai kiadásokról az igazgató az egyesületi pénztárral hetenkint tartozik számolni. m) A’ vesszők’ eladásából bevett pénzek az egyesületi pénztárban egész éven át külön kezeltetnek. it) Alkalmatos vinczellér’ félfogadása a’ meghatározott bér mellett, az igazgató’ köréhez tartozik ugyan; feltételül köttetik ki azonban, hogy az írni, olvasni tudjon , ’s a’ magyar nyelvet értse. o) Az igazgató’ különös feladása végre az is, hogy tapasztalásait ’s nézeteit a’ szöllőmivelés’ körében általában,’s különösen annak egyes részeiben is, az Egyesület’ lapjai által, az ügyfelekkel közölje. § 18. Ezen utasitások és rendszabályok’ ereje és hatása, a’ f. é. martius’ 1-jő napján veszi kezdetét; egyedül a’ szöllőveszszöknek a' fentebbi 11-ik §-ban megállapított árszabására nézve létetik kivétel, melly csak a’ jövő őszszel lép foganatba. — Költ Pesten a’ M. Gazdasági Egyesület’ f. é. februárius’ 8-kán tartott közgyűlésének megbízásából. — Török János, egyes, titoknok. KÜLFÖLD. ANGIA. Jun. 5-én: A’ felsőházban semmi nagyobb érdekű. Az alsó házban lord J. Mauners’ kérdése’ folytán Peel azt felelte Don Carlos’ lemondása’ ügyében , miszerint a’ kormány hivatalosan értesitetett a’ franczia kormány által Don Carlos’ lemondásáról , ’s hogy azóta Don Carlos útlevelet kért a’ franczia kormánytól, elhagyhatván mostani tartózkodási helyét, Bourges-t, melly egészségére ártalmasnak mondatik, ’s hogy az útlevél’ kiadására nézve (Olaszországba) a’ franczia kormánynak, mikép’ az angolnak is, semmi kifogása sincs. Jun. 6-án: A’ felső házi ülés ismét érdektelen. Az alsó házban Ashley lord engedelmet kért egypár bilit az örültek’ tartása iránt behozhatni. Angliában és Wallesben az örültek’ száma 20,893-a létezik. Angliának népessége 15,535,621. Wallesnek 944,461 , öszszesen 16,480,082 fő. Tehát 840 főre esik 1 örült. Scotiában 4,500 őrült van , tehát 573 között Francziaországban az 1813dik évi összeírás szerint 34,213,927 fő volt,’s 19,738 örült, tehát 1,733 között 1. Belgiumban 815 között van. Graham’pártolása’ folytán a’ kért engedelem megadatott. Don Carlos’ lemondásáról a’ Chronicle ezt mondja: Ezen 85.