Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-06-20 / 489. szám

Péntek Junius 20.1845, 480 PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft, borítékban ti ft, postán borítékban ti ft pp. — Előzethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 4°3­ sz. a., egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­nyok iránt a­ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr számittatik. TARTALOM. Kinevezés. Tárnokszék’ megnyitása. Ügyvédi KS»BB«aiaas»íar:«teSCKJCKSWMMMBMB ■■■MMnBMMMaMBaBMMMMMBMMWBBMtMMiMBMBMMMWMMi szózatok. IV. — Törvényhatósági dolgok: Bihar (köz­gyűlés.) Buda (követjelentés). — Vegyes közlemények: Gyáralapító társaság. Külföld. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és EK2?$LV. Ő cs. k. felsége István főherczeget, Csehország’ fö­­kormányzóját a’ leopoldrend’ nagykeresztével kegy. feldí­szíteni méltóztatott. Nm. Keglevich Gábor gr. k. főtárnok a’ tárnoki törvény­székeket i. e. julius 2 6-án sz. k. Buda városban határozta megnyitandónak. (J.r.) ÜGYVÉDI SZÓZATOK. IV. Emlitem legközelebb, hogy azon teendők közt , mellyek az országgyűlésen kívül saját erőnkkel eszközölhető ügyvédreform’ körében ajánlkoznak, első helyen áll némi rendezett egyesülés, némi kölcsönös kapcsolat , mellynek eddigi hiánya okozá , hogy gyakran olly emberek is bitorolhatók , egész ügyvédi kar’ kisebb­ségével , a’ szép ügyvédi nevet, kik arra semmi tekintet­ben nem valának feljogosítva , ’s hogy e’ tiszteletes kar , mellynek olly hathatós befolyása lehetne a’ törvényes jog­­állapot’ épen tartására ’s így az egész haza’jólétére, minden összetartás, egymást ismerés, egymásról tudás, egymás iránti érdekeltség nélkül , mintegy széttépve ’s darabokra szaggatva , koránsem foglalhatja el azon magas és nemes állást, mellyre alkotmányos országban hivatva van. Figyel­­meztetém az illetőket illy törvényes és szabados egyesülés’ hasznaira; említém a’ kárt, a’ süllyedést, a’ szennyet, mi e’szétszaggatottságból, az egyesülés’ erőteljes és győz­hetetlen szellemének hiányából magunkra ’s dolgainkra há­ramlik , ’s említém ellentétben a’ jót , mi illy egyesülésből erőnkre, nevünk’ díszére , becsületünkre származandnék. Másik, mit törvényhozási mezőn kívül önerőnkkel eszközölni lehet és kell: a’ tudományos műveltség’ előmoz­dítása , az alapos törvénytudomány’ minél szélesb terjesz­tése ’s kellő kifejtése. — Ennek eszközei : czélszerűen rendezett ügyvédi casino , ’s (talán annak kebeléből kiin­duló) törvénytudományi lap. — E’ casino nem csupán idő­­zésre ’s üres pletykázásra szolgáló , kártyaasztalokkal ’s tekével ellátott gyülhely , hanem ügyvédi könyv-’s levél­tárral ellátott képző intézet lenne , hol a’ fiatal ügyvéd könyvekből ’s társalgási eszmecsere’ utján elméleti ’s gya­korlati ismeretek’ gazdagságát tehetné sajátjává. Milly nagy becset helyez a’ világnak leggyakorlatibb ’s a’ magyart kivéve, legperlekedőbb népe, az angol, ezen társalgási tanulmányra, kitetszik onnét, hogy a’fiatal ügyvédtől is­kolai bizonyítványt elvégzett törvénytani pályáról ’s elmé­leti készületben töltött évek’ bizonyos számot nem kíván, hanem csupán azt, hogy valamellyik ügyvédi testület’ (Inn of Court) tagjává legyen, ’s oda bizonyos pénzösszeget be­fizetvén , az Inn’ tudós tagjaival társalogjon, ’s 3 éven ke­resztül, törvényszakok alatt, ebédeljen. Ebéd előtt, felelt ’s után többnyire ügyészi ’s peres dolgokról foly a’ beszéd, mi a' fiatalokra nézve rendkívül tanuságos. Ha tekintjük hazánkban az ügyvéddé lehetés’ feltételeit, alig—alig­ találunk azokban a’ tudományos kiművelödésre nézve némi biztosítékot. A’ philosophiai éveket emészthet­­len scholasticus álmok közt átunt ifjú átlép a’ törvénytani oktató szék’ elébe, ’s 2, vagy 3 évig jogásznak neveztetik, ugyan ezen idő alatt, a’dal szerint, térdig járván a’ró­zsában és a’jogászbál’ nagyszerű terveivel, tekeasztal’s apró szerelmi kalandok’ örömeivel annyira ellevén foglalva, hogy a’ száraz és ekkorig még (kivévén a’ reform, fő­iskolákat) idegen nyelven tartott iskolai leczkék igen ter­mészetesen visszataszító érzéssel hatnak rá — Mit mindent el nem követ, hogy a’ reczkétől megszökhessen ! — A’ vizsgálatokon szerencse ’s professor úr’ kegyelméből imigy amúgy átesvén elmegy falusi patvarjára — vadászni, hol a’ vidéken első ugrató , ’s a’ falusi bálokban, búcsúkon első tánczos, ’s tisztujitási alkalommal kortesvezér. A’ patvaristai gyakorlatról ’s jó magaviseletről ékes kifejezé­sekben szóló bizonyítvány nem hiányozhatik , ’s a’ patva­­rista kir. táblai hites jegyző lesz. Ki nem ismeri e’ rózsás pálya’ gyönyöreit?­­ mellyek ha hagynak is fen némi kis időt tudományos készületre , e’ szűk idöcske alig elég a’ régi mulasztások’annyibani helyrepótlására, hogy a’le­endő ügyvéd a’ vizsgálaton valamikép’ átcsúszhasson. Pe­dig e’ vizsgálat is olly valami jámbor és atyai; én legalább 5 percz alatt estem át rajta, ’s ’s az „Írásbeli“ alkalmával három vagy négy velem együtt bezárt társam’ themáját dol­goztam ki. Az áldott jó fiúk kitűnő calculussal örvendez­­teték meg otthon az öreg urat, noha egész éven át csak egyszer voltak ülésben, hogy mégis némi fogalmuk legyen a’ zöldposztós asztal’ tinta-pecséteiről ’s a’ falak’ pókhálói­ról; ki pedig őket vizsgálatra elkészité, sufficienssel ment haza ’s kénytelen volt magát azzal vigasztalni, hogy volt, ki hasonló calculussal lett kir. ’ személynök. — Rendszerünknek illy elégtelensége mellett annyival inkább kitűnik a’ későbbi­ tanulás’ szüksége . Ha az öregeknek napjaink ellen szórt vádaiban sok igaztalan , sok túlzott van is, azon gyakran hallatszó panasznak, hogy a’ mélyebb törvény tudomány napról napra inkább kihal, valódiságát tagadni csakugyan nem lehet , ügyvédi vizsgálaton átesett ifjak boszantják főnökeiket az ügyetlenség ’s készületlen­­ség’ olly magas fokával, hogy egy egészséges constructiót leírni nem képesek. Nem lehet e’ helyen említés nélkül hagyni a’ hazánké­nál sokkal jobb ’s czélszerűbb erdélyi rendszert, hol a’ kir. táblai hites jegyzők külön testületet képezve, saját fel­­ügyeletök alatt állanak , ’s az illető kir. táblai tagok’ can­­celláriáiban, saját elnökeik ’s tisztviselőik által kormányoz­­tatnak , kiknek tisztükben áll az egy azon cancellariai tes­tülethez tartozó írnokok’ mind erkölcsi viseletére, mind tudományos haladásaira gonddal lenni. A’ testület’ elnöke, egyszersmind főnökének igtatója, a’ kir. kincstárból húz fizetést; van rajta kívül a’ testületnek két igazgatója, két ügyésze, ki a’ vádoltakat megperli, ’s jegyzője, az idősb ’s kitünőbb tagok megannyi ülnökök és peres esetekben ítélő bírák. — Illy viszonyokban 5—600 egy azon czélu ’s érdekű , szigorú felügyelet alatt álló ifjú közt lehetetlen a’ legnemesebb testületi szellemnek nem fejlődni ki. — Mi pedig a’ dolog’ tudományos oldalát illeti, egész tör­vényfolyam alatt naponkint ’s mindnyájan kötelesek az illető cancellaria’ ülésében reggeli 9-töl 10-ig ponto­san megjelenni, ott hallgatni, tanulni, felelni, onnét egész tömegben a’ királyi tábla’ ülésébe menni, ott a’ fő­nökeik által reájok bízott okleveleket felolvasni, az előa­dott perekről naplót vinni, törvényes véleményeket készí­teni ’stb. A’ cancellariai leczkéket, mellyek nem iskolai pedant, hanem baráti társalgási alakban folyván, az értelmi képződésnek a’ kölcsönös eszmesurlódás által igen hatá­lyos kifejtői, ’s mellyek a’ törvények és tiszti írásmód’ ma­gyarázatán kívül a’ jog’ történetére ’s literaturájára is ki­terjeszkednek, a’ cancellariai elnökök , igtató ’s igazgatók tartják. Hetenkint a’ főnök kir. táblailag is megjelen, ’s bevégzett perek’ előadására és azok feletti ügyészi véle­mény’ kijelentésére szólítja fel egyik másik tagot. — Két évig tartó illy épületes irnoki pálya után , mellyet még ta­­nuságosabbá tesz azon sok hivatalos kiküldetés, melly Er­délyben a’ kir. táblai jegyzőt várja, természetesen köny­­nyebben állja ki a’ jól készült jogász a’ táblai ülnökök ’s ügyvédek által nyilvánosan tartott szigorú és pár óráig tar­tó vizsgálatot, mint csicsomás ifjonczaink a’ nálunk szo­kásban levő szelídet. A’ törvénytani műveltségnek e’ hiányain addig is, mig a’ rendszerben törvényparancsolta javítás történendik, sokat segíthet egy társalgási és könyv- é s levéltárral ellátott ca­sino. Minthogy pedig ennek tudományos hasznaiban ’s el­veiben , ha azok nyomtatás által közzé nem tétetnek, csak a’ helybeli tagok’ szűk köre részesülhetne, nagyon szüksé­ges volna az eszméknek szárnyat adni. Csodálatos, hogy hazánkban, e’„prókátor országban“ hol minden falusi táb­­labiró született Bentham és Filangieri, hol minden helység’ bírája’s jegyzője jogtudósi képeket metsz, ’s a’ fontos palozáju kisbiró is Korpás Gyuriról beszél — mai napig sincs törvénytudományi lap, holott az orvosok, gazdák, a’ műipar , az egyház saját lapokkal bírnak, mellyek érdekei­ket képviselik ’s megvitatják, ’s a’ körükbe tartozó eszmé­ket, indítványokat országszerte hirdetik. Illy lap, melly­nek szüksége élénken éreztetik ’s emlegettetik is, legczél­­szerűbben indulhatna ki a’ javaslott ügyvédi casinóból, az ügyvédi értelmiség’ ezen központjából. Az általános jogtu­domány, jogphilosophia, ’s hazai köz- és magános jog’ ne­vezetes pontjainak megvitatásán kivül közölhetné időnként a’ főmért. kir. ítélő udvar ’s egyéb törvényszékek’ fontosabb ’s elodusabb ítéleteit, a’pöröknek az elitélt kérdéshez il­lesztett ’s arra vonatkozó törvényeket idéző rövid kivona­taival kisérve, mellyet a’ pert előmozdító ügyvéd (ha szük­ségesnek találtatnék, nevek’ kihagyásával) készíthetne az intézet’ érdekében; közölhetné az udvari ’s főkormányszéki rendeleteket, intézvényeket ’s megyei határozatokat, ész­revételekkel vagy azok nélkül; — kiterjeszkedhetnék to­vábbá külországok’ köz- és magányjogai’ előadására, egy­mással’s a’hazaival hasonlítva, ’s kimutatva azoknak a’ társaság’ czélja ’s jogphilosophia’ szempontjából felfogott fény- és árnyoldalait; végre honi ’s külföldi törvényes könyvek’ ismertetésére , bírálatára ’s nevezetes jogtudósok’ életirására , ’s törvényszéki jelenetek’ élénk ’s tanuságos festéseire azon országokból, hol a’ törvényszéki élet, nyil­vánosság’ levegőjében, erőteljesen mozog. — A’lap’ jö­vedelme, becsületesen fizetett szerkesztők’s csak 500 elő­fizető mellett is, előttem fekvő szigorú számítás szerint, annyi lenne, hogy évenként 7—800 p. forintot ügyvédi könyvtár’ szerzésére, vagy ügyvédi özvegy- és árvasegé­­lyező intézetre tőkésíteni lehetne. Ha pedig az előfizetők’ száma, mint remélemi lehet, 1000-re felmenne, úgy éven­ként 3-4000 pengő forintról lehetne a’testületnek, ne­mes czéljaira , rendelkezni. A’ világszerte hires edinburghi ügyvédi kar’ könyvtárában nem kevesebb mint 150 ezer be­cses kötet van ’s 1700 kézirat. A’ könyvtár’ szerzésére ’s nevelésére szükséges összeg leginkább a’ testületbe lépő tagok által fizettetni kellő pénzekből kerül ki. A’ nagy ügy­védi könyvtáron kivül van még a’ hiv. irományok’ szerkez­­tei (nálunk jurátusok) által gyűjtött, úgynevezett Signet­­library 50 ezer kötettel, mellynek látására lehetlen volt e’ sóhajra nem fakadnom: „szent Ivó­ valljon mikor lesz nyírt pajkosainknak, tajzpipa-gyüjtemény ’s gyönyörűséges fil­­kókártyaképek helyett, 50 ezer kötet könyvük egy raká­son?“ — Az angol Innék mindnyájan roppant gazdagság­gal ’s fényes termeikben dús könyves műgyűjtemények­­kel bírnak. E’ gazdagság magánosok’ alapítványain ’s a’ testületbe lépők által fizettetni kellő tetemes összegeken alapul. De arra, hogy valaki a’ testület’ érdekében , annak javára alapítványt tegyen, kifejlett testületi szellem kell, ’s a’ testületbe lépésért csak akkor fizetünk örömest na­gyobb összeget is , ha annak kebelében hasznot, kényel­met, díszt’s becsületet várhatunk. Ismét oda jöttünk hát vissza, hogy mindenek előtt a’ testületi szellemet szükség fejteni és szilárdítani. — T. L. Törvényhatósági dolgsb. BIHARBÓL. (Vége.) Junius’ Tán a’ nemesek ’s ezen név alatt jövök’ össze­írására kirendelt küldöttségek’ jelentései vétettek föl.’S egy központi választmány, az összeírások’ megvizsgálása ’s tisztválasztási szabályok’ készítése végett, olly módon bí­zatott meg , miszerint munkálatát következő napra terjesz­­sze elő. — Ugyanekkor egy mérnöki jellevél, melly a’ pesti egyetem által folyó évi április’ s ról adatott ki, költé fel a’ keblekben mindazon érzelmeket , mik a’ nemzeti nyelv ’s ezt diplomaticai poletra emelő törvények’ meg­sértéséből fakadozhatnak. A’ nm. helyt.tanács tehát meg­kéretett , hogy az egyetemet hazafiai kötelességére ’s jelleveleinek magyarul szerkesztésére utasítani méltóz­­tassék. — Olvastaték a’ k. intézmény, minélfogva a’ nm. helyt.­tanács, a’ hazában naponként terjedő ínség’ elhárítása’ te­kintetéből, a’takarékmagtárak’ alakítását erélyesen kö­vetelni szükségesnek látván , a’ BRnek meghagyja , hogy egy felöl a’ jelenleg létező takarék-magtárak’ állapotáról tegyenek jelentést, más felől újak’ létesítése iránti tervei­ket , a’ földesurak’ buzgalmának felhívása mellett, három hónap alatt mutassák be. — Elsőben -------------alispán szólalt fel. Halljuk, úgymond , és látjuk a’ köznyomort, ’s noha Bihar’ tévéi dúsak és áldottak a’ természettől, de itt is volt, ’s lehet még baj, mellynek megelőztetését a’ köz­érdek kívánja. Én tehát egy küldöttséget javaslok , melly czélszerű tervek’ alkotásáról gondoskodjék. Vannak ugyan már megyénkben néhány magtárak, ’s itt különösen kell méltánylanunk Fényes József szolgabiró’érdemeit, ki sza­kaszának hét helységében már korábban magtárakat diaki­tolt. Ezeknek szabályaik, mellyek a’ megye’ helyeslését is megnyerték , mások’ létrehozásában is példányokul szol­gálhatnak. — Elnök ő ndaga hasonló véleményben van; azonban az intézmény’ más részét szinte teljesittetni óhajt­ván, a’ szolgabirák által az eddigi magtárakról jelentést tétetni , ’s a’ földesurakat segedelmezésre felszólittatni kí­vánja. — B------------tb. egy , több év előtt munkálko­dott küldöttség’ tervének is tekintetbe vételét ajánlja. — Sz— L-----kir. tanácsos úgy hiszi, hogy a’ magyarok­kal könnyű boldogulni, de az oláhokkali bánás’ módja kü­lönös figyelmet igényel. — Most B------—­tb. hallata megrázó ’s egyszersmind kedély-derítő szavait, olly hosz­­szan, hogy itt azoknak csak kivonatára szorítkozhatom. Midőn, úgymond, a’ helyi­ tanács a’ kívánt intézkedésre hiv fel bennünket, mondani lehetne a’ francziával, hogy későn jött ugyan, de jobb későn , mint soha. Gyakran gondol­­kodom magamban : miért van az , hogy ez ország olly bő­ven meg van áldva istentől , és mégis csaknem minden év­ben inség és nyomor dúlja né­pét? “’S a’ baj’ kútfejét kön­nyebb átlátni, mint elzárni. Van, hiszem én is, van jöven­dője e’ nemzetnek; de nem a’ nemzedék által , melly je­lenleg a’ cselekvés’ színpadán áll. Csak nézzünk szét kissé. Panasz hangzik mindenütt, hogy nincs pénz. Van, uraim , de roszra fordítjuk : kártyára , kéj­ vadászatra ’s tiszta­újításokra. Egy megyében nem rég 200,000. ftba került a’ tisztujitás , 's jelenleg egy másikban már előre roppant ősz­iét fecséreltetett el Ha a’ sziveket nem önösség , de köz­érdek mozgatná : mindenki találna zsebében egy két fillért, mellyet az oltárra hozhatna. ’S ne mondjuk , hogy sokat nem adhatunk , ’s keveset adni szégyenlünk. Bizony ha megkisértenek, könyvet vinni, mint a’ pontos kalmár, ki­adásainkról , nem szoros számvétel mellett is akadnánk pontokra , mikben gazdálkodnunk nem ártana. De mi a’ közérdekkel nem törődtünk, mi áskálódtunk egymás ellen . 86

Next