Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-06-20 / 489. szám
Ezen és számos más okoknál fogva az alsó tábla, melly utasításainál fogva a’ haza’ oltárára tetemesebb áldozatot tehetett le, és ha czért téveszteni nem akart, letenni kötelezteték, nehogy a’ „szűz vállasok és nemfizetőknek“ maga nyújtson kedvezőbb jövendőt és izgatási tért, a’ pénzügyi munkálatokról lemondani készebb vala. V. Nem elégelték a’ BB. azon tanácskozásokat, melylyek az egyedek , közvetve pedig az egésznek anyagi és viszonlatos szellemi haladásának eszközlését tárgyazák, hanem megfelelőnek vélték azon biztosításokról is gondoskodni, mellyek e’ haladás’ alkotmányos után fejlesztendő gyümölcseit érleljék. — Ennek tekintetéből megóvandónak vélték a’megyei élet’ működését, a’kicsapongás, a’ megvesztegetés és önkény’ egyiránt kárhozatos jelenéseitől, hogy a’ tanácskozások és választások nem az egyének, hanem a’ közönség’ czélainak megfelelhessenek. Meghatározák ennél fogva az e’ tárgyban benyújtott kerületi választmány’ javaslatának nyomán a’ szavazati jogot, mellyet bizonyos mértékben nem nemesekre és községekre is kiterjesztettek , a’ választási és tanácskozási rendet, a’ megvesztegetés és kicsapongás’ büntetéseit, nem különben a’ főispánok és helytartók’ jogát és kötelességét; mind ezeknek biztosítására a’ bírói eljárást egy e’ czélra különösen rendelt őrszékre bízván, — e’ javaslat azonban a’ mélt. főrendeknél viszhangra nem talált, azon részre nézve, melly a’ főispánok’ jogaik és kötelességeik, valamint a’ kötelesség’ mulasztását és visszaélést követő büntetéseikről rendelkezik. A’ t. RB. úgy vélekedvén hogy a’ kicsapongások’ korlátozására czélozó javaslat csak akkor szülend sikert és adand megnyugtatást, ha a’ választásba és tanácskozásokba befolyó valamennyi tényezőkre kiterjed. A’ megyei rendszert kedvezőbb időkig inkább a’ mostani helyzetben meghagyatni , mint azt félszeg intézkedések által nem remélt, de lehető önkénynek kitenni jónak találták, minek folytán a’ két tábla közötti egyesség el nem éretvén, a’ törvényjavaslat ő felsége’ elébe nem került. Föfigyelmet érdemel a’ bennünket legközelebbről érdeklő városi ügy. Erősen hittük, hogy a’ sz. kir. városok’ országgyűlési gúny teljes állása meg fog valahára szüntetni, és a’ polgár jogai’ alkotmányos elrendezése mellett azon szabadságban részesitetni, mellyet méltán megérdemel, és mind a’törvények mind régiebb kiváltságoknál fogva igényelhet. Ezen egyszerű de igazságos jog’ kivivására valánk leginkább megbízva; terhesebbeli pályánkról lelépve kötelességünk szerint készek vagyunk számot adni megbízatásunk’ mikénti teljesítéséről. Hogy igyekezetünknek, fáradozásunknak ez által várt sikere nem jön, sem a’ városok, sem a’megyék’ követi karának vétkül tulajdonítani nem lehet, mert az alsó táblának szorgalma, erkölcsi ereje szüntelen működött azon törvény’ valósításán, melly szerint a’ sz. kir. városok a’ törvényhozásban szavazó tényezők gyanánt megjelenhessenek, és valamint képviseleti állásuk’ függetlensége , úgy azon viszonyok , mellyek hatósági ügyeiket és a’ kormányszékek’ ellenébeni állásukat illetik, biztositassék; azonban sem a’ kir. városok’ buzgó óhajtásai, sem a’ haza’ értelmeseinek törekvése nem volt képes ezen annyira lényeges tárgyat ezúttal sükereltetni, pedig nem hangzott el a’ városok’ követelése az országgyűlés’ elején , mert az alsó tábla méltányolván az annyiszor mellőzött igényeket, biztos reményeket nyújtott egy jobb, egy igazságosabb állapotra , és ezen reményeket apostoli királyunk’ előadásainak 3 pontja a’hű polgárok’ kebelében csak nevelni, csak szilárdítani vala képes. — B------I-------, Tolnának érdemdús követe már 1843. évi május’ 27-én inditványozá a’ sz. kir. városok’ elrendezését és országgyűlési szavazatuk’ aránylagos felosztását. Lelkesítő közakarattal fogadák el a’ BR. ezen indítványt, létesítésének eszközlésére kerületi választmányt nevezvén, melly azon évi September’ 26-án adá be tanácskozásának eredménye gyanánt a’ törvényjavaslatot. Sajnosan érezték a’ Kik Rend’követei a’tüstént megkezdett tárgyalás közben nyomasztó állásukat, melly szerint felszólalásaik, habár tekintetbe, de mégis számba nem vétetvén, a’ idik Rend’ügyéröl egyedül a’ nemesi rend intézkedett. — Ezen érzet’ keserűségét enyhíteni csak azon meggyőződés vala képes, hogy a’ nemesi rend’ többségének szándéka oda volt irányozva , miszerint a’ polgárjog alkotmányos széles alapra épitetvén,a’ sz. kir. városok azon gyámság alól, mellybe őket az idők’ viszontagsági dönték, felszabaditassanak , és mind hatósági életben , mind törv.hozási részvétben azon helyet foglalják el, melly az alkotmánynak nemcsak valósítását alkalmas eszközölni, hanem békés szilárdítását is. A’ berendezés’ számos pontjai közül, mellyeket jelentéseinkben bővebben taglalánk, jelenleg csak néhányat és ezeket is röviden érintjük. Mindenek előtt az értelmiség és rendszeretet’ kecsegtető jelenése gyanánt tűnik fel a’ helyhatóság’ eszméje, melly a’ két tábla közötti egyezés’ útján is megállapittatott , és mellynél fogva mind rendőri mind büntető tekintetben a’ város’ hatósága alá tartozik, ki a’ város’ területén vétséget vagy bűnt követ el. Önkéntes következménye vala ennek azon határozat, melly szerint a’ város’ határában fekvő nemesi birtokon lakó egyének is a’ házi költségek’ fedezésére járulni kötelezlettek, úgy az, hogy a’ város a’hatóság’ eszméjénél fogva , az árszabás , a’ vadászati tilalom’ felállításának és több efféléknek jogát maga gyakorolja. Azon nézetből indulva az alsó tábla, hogy a’ muncipális élet’és kifejlődhetésének egyik főrugója a szabályalkotási jog, ezt a’ városok’ számára is egész kiterjedésében kivívni iparkodott. A’ förendek’ kivonatára azonban megegyezett , hogy a’ szabályok végrehajtásuk előtt a’ kormányszéknek aláterjesztessenek ugyan, de hogy ez 6 hónap’leforgása alatt megtagadó vagy helybenhagyó intézményét kiadni tartozzék , az illető szabály különben mint érvényes végrehajtás alá vétethetvén. Csekély volt e’ részben már a’ két táblának véleménykülönbsége,de mégis miatta a’ szabályozási jog olly feltéttel országos határozattá nem válhatott! Ezen kérdésnél azonban véleményünk szerint lényegesebb vala a’ polgári képesség’ kellékeinek meghatározása, mellyen, mint az egész javaslat’ egyik sarkkövén,a’ tanácskozások leginkább forogtak. Az alsótábla eleinte azon méltányosság’ elvéből indulván, hogy azok közül, kik a’ hatósági terhekben részesülnek, minél többen jogokkal is ruháztassanak fel, a’ birtokra nézve a’ mennyiséget épen meg nem határozta. Az izenetek és viszonüzenetek’ folytában azonban, miután a’ főRt. javaslatához képest a’ közvetlen választás mind az országgyűlési követre mind a’ tisztviselőkre nézve jön megállapítva, a’ polgári képességet szűkebb korlátokra szorithatónak vélte,követelvén,hogy választó legyen. 1- er Minden házbirtokos. 2- or Mind, az a’ ki kültelket bir, mellynek értéke nagy városokban 1000, közép városokban 700, kisvárosokban 300 p.forint. 3- er Minden kereskedő, gyáros és kézműves , ki raktárral vagy mühelylyel bir, és saját keresete után él; végre 4- er Mind azok, kik az előrebocsátott pontokban nem foglaltatván, nagy városokban 80.közép városokban 60. — kisvárosokban 40 p.forintnyi házbért fizetnek , a’ városban legalább egy év óta laknak , és adót fizetnek. Ellenben a’ m. fövendek a’ birtok’ értékét nagy városokban 1000—1500. közép városokban 700—900. — kis városokban 300—500 pre forintra állitván , ezen értékesítés alá a’ házakat is kívánók sorolni, a’ gyárosok , kereskedők és kézmivesekre nézve azon javaslatukhoz ragaszkodtak , miszerint ezek nemcsak beczimezve legyenek, és rendes könyveket vezessenek,hanem egyszersmind nagyvárosokban 600, közép városokban 400, kisvárosokban 200.forintnyi jövedelmet bebizonyítani köteleztessenek. A’ többi lakosokra nézve szinte egy lejtő fokozatú jövedelem’ kimutatását tételezvén fel Nem állottak a’ ok a’ földi javaslat’ első és második pontjára, mert a’ lejtő értékmérőnek meghatározása úgy súrlódásoknak , mint önkénynek nyújthatna alkalmat, mert továbbá az értéknek meghatározása után a’ számnak olly csekély különbsége sem az értelmesség’, sem a’ rendnek nagyobb zálogot nem ad, mert végre , mit törvény által határozni kell, azt sem a’ hatóságoknak, sem a’ kormányszéknek végzésére bizandónak nem vélték. Nem a’ 3-dik pontjára , mert hazánkban, hol az oktatás minden osztályokra el sem hatolt, követelni nem lehet, hogy a’ kézmives törvény által körülirt rendes könyvet vezessen, még kevésbbé, hogy magát be is czimeztesse, holott, még a’ kereskedők is csak csekély számban szemléltetnek beczimezve; végre, mert valamint az irni tudás nem lehet elegendő ok előjogok’ gyakorlatára , úgy annak nem ismerése nem lehet ok bárkinek kirekesztésére a’statuspolgári jogokból. Nem 4-ére, mert a’ legtürhetlenebb fürkészeteknek, botrányozó boszantásoknak és gyülölségnek szolgáltatnak anyagot. Az alsótábla annál is inkább ragaszkodott a’ képesség’ ezen kellékeihez, mivel meg vala győződve, miképen a’ városi rendezés mintául szolgáland nemcsak egyéb községek, hanem a’ megyék’ előbb utóbb elkerülhetlen rendezésének is. Hasonló eltérő vélemények nyilatkoztak a’ két tábla’ részéről a’ képviselők’ számának meghatározásánál is. A’ főRt. csak annyinak kívánván befolyást engedni, a’ mennyi a’ szavazattal biró tisztviselőknek háromszorozott száma; a’ Rendek ellenben tartván attól, hogy a’ javaslati, a’ mostani létezőnél is csekélyebb szám nemcsak a’ határozási függetlenséget fentartani nem képes , hanem egyszersmind előjogokra törekedvén a’ rendezés’ minden malasztjait meghiusitandja; tartván továbbá attól, hogy illy csekély számnak következése leszen, hogy többnyire annyian meg nem jelenendenek a’ tanácskozásokban, mint a’ mennyien szükségesek a’ testület’ önállásának és függetlenségének megőrzésére , a’ főbbi javaslatot elfogadhatatlannak vélték. Országos határozattá vált a’ közgyűlés és a’ nyilvánosság , mert mind a’ két tábla meggyőződött arról, hogy a’ municipális élet’ rendes fejlesztése csak ez után közvetíthető , hogy ez vezet leginkább az értelmesség és igazgatási ügyesség’ terjesztésére , az aljas rágalom és gyanúsítások megelőzésére,a’ polgári méltóság’ érzetének ébresztésére, valamint a’ közigazgatás’azon ösvényére, melly nem egyesek, vagy kisebb testületek , hanem a’ város’ valamennyi lakosai’ érdekének előmozditására vezet; hogy végre ez által meg fog szüntetni azon káros súrlódás, melly a’ most fenálló kétféle tulajdonságú és nem ritkán külön irányú testületek között az egésznek kárával szerte e’ hazában mutatkozik. (Folytatása következik.) Vegyes kiéleménye St. GYÁRALAPÍTÓ TÁRSASÁG. Számos kérdések’ következtében azt kell gyanítani, hogy a’befizetést tárgyazó szabályok vagy feledésbe mentek , vagy nem jutottak kellőleg a’ t. ez. részvényesek és nagy közönség’ tudomására. Minélfogva alulirt igazgatóság kötelességének tartja figyelmeztetni a’ t. ez. közönséget, miként az alapszabályok’ 10. §-ának értelmében a’ 10 pontos ígérvények egyszerre, az egész részvények (bármi nagy számmal legyenek is aláírva) négy 25 petes, és a’ tizes részvények nyolcz 12/1 petes részletben befizetendők. — Figyelmessé tétetnek továbbá a’ t ez. részvényesek az alapszabályok’ 11. §-ának rendeletére , miszerint ki aláirt részvényeinek illető első részletét a’ kitűzött 14 napos időszak alatt befizetni elmulasz 405 tanú, az rajta az 1836: 20. és 1840: H. törvény által kijelölt után szóbeli perrel minden járulékokkal egyetemben megvétetik; a’ki valamelly későbbi befizetést mulasztanak el, az előbbi befizetéseket ’s azok után járulandott minden jogát elveszti. — A’ ki pedig már egy vagy több részletbefizetési határnapok’ lejárta után lett a’ társaság’ részvényesévé, a’már lejárt részleteket azonnal tartozik lefizetni. — A’ befizetések történnek Pesten a’hajóutczában. Frölich Frigyes nagykereskedő ’s egyesületi pénztárnok urnái. Pest, junius’ 18-kán 1845.— A’gyárai apitó társaság’ igazgatósága. SOLFÖLP, FRANCZIAORSZÁG. Jun. 7-én: Ülés egyedül a’ követeknél. Napirenden a’ Páris-Lyon és Lyon-Avignon közötti vasút iránti törvényjavaslat volt, mellynek tárgyalása bevégeztetvén, el is fogadtatott. Jun. 8 án Vasárnap. Jun. 9én. Ülés egyedül a’ követeknél volt. Napirenden az 1846dik évi kiadást illető előleges költségvetés (budget) volt. Ez előtt kiválóan ezen alkalom használtatott a’ politica’ nevezetesebb ügyeinek , a’ kormányi kérdéseknek tárgyalására, mostanában e’ végre leginkább a’válaszfelirat ’s a’ titkos költségek szolgáltatnak alkalmat. Azonban még mindig használtatik ezen alkalom is. Chapuys-Mon Havilie például mindjárt legelső alkalmat von a’munkás néposztály’ ügyében emelni néhány szót; a’ sóra , olajbogyóra , vasra, gyapotra, czukorra ’stb. vetett adót kivánó alább szállíttatni. Ezen felszólalás hatás nélkül maradott. Ezután Ducos emelt szót. Nagyon számosnak találja a’ budgetben a’ milliókat. Az 1846dik évi kiadás, mikép’ 486dik számunkban már irtuk , a’ bizottmány által ajánlott leszállítás szerint 1,296,834,771 frankra számitatik. Ebből a’ status adóssági kamatok 374 milliót emésztenek fel. Egyébiránt azt mondani valamelly budgetről, hogy igen nagy , csak viszonyosan lehet. Bizonyos összeg Francziaországnak könnyen elviselhető lehet, minek mi talán század része alatt leroskadnánk. És még ekkor mindenek felett hátramarad azon kérdés : Nem mennyit de mikép’ költenek ? A’ vasutakba, csatornákba ’stb. fektetett milliók nem elszegényedését okozzák az országnak , hanem gazdagsági úton nyitott források. Ducosé, úgy látszik, csak élőbeszéd volt, utána La roche Jacquelein lépett a’szószékre. Az érdemes követ úr, mint egyik nevezetesebb embere a’ legitimista pártnak, szüntelenül azon van, hogy mindenkivel elhitesse, miszerint a’ júliusi napok óta nem mondom épen semmi haladás nem , hanem épen valóságos visszaesés történt. Roppant komolysággal látott szónok munkájához, mély szomorúságot érez magában, mond , a’ politicai ügyeket tekintve. Immár eloszlottak , ’s ezt állitá a’ nemzet’ többségéről is , csalódásai hazája’ alkotmányos hatalmainak függetlensége iránt. Talán jobb szeretne a’ legitimista szónok egy kis gyönge önkényt? Majd mindenben és minden felöl, mond , a’ rész győz, ennek haladása naponként észrevehetőbb , és semmi eszköz sem létezik , melly által azt meglehetne haladásában gátolni , minden bele van abba vegyülve , a’ választók, a’ parliament, a’ ministeriumok , a’ közigazgatás , a’ közvélemény kialszik a’ reá súlyosodó önző érdekek’ terhe alatt. Mit csinálnak, mond szónok, a’ választók? Szivére kötik követőknek, hogy a’kerületi sous-préfetséget városuk’ számára szerezze meg, hogy vasutat, vagy legalább egy kis mellékvonalkát eszközöljön ki. Szintúgy kárhoztatja szónok azokat, kik sürgetik,mint azon ministereket, kik megadják ezen politikai alamizsnát. (Hosszas zaj.) Panaszkodik ezután szónok a’ kamarai többség ellen , sőt az ellenzéki kevesebbség ellen is, melly, mondja , hasonlóul nem teljesíti jobban kötelességét. E’ hosszú és komoly bünrovás kifárasztván ekkor egy tagot, Gras-Bizon t, felkiáltott: Két többség van. A’ nagyot vagy pedig a’ kicsinyt kárhoztatja ön? ’S a’kamara vigasztalva jön , mert nevelhetett. Átment ezután szónok a’ jézsuiták’ ügyére. A’ közelebb e’ kamarában folyt e’ tárgyú vitát kárhoztatta szónok, egyébiránt, mond, ő sem nem szereti a’jezsuitákat sem nem fél tölök. Szónok azt tartja, hogy a’ követ csak azon esetben szavazhat a’ budget ellen, midőn a’ nemzet’ érzelmeivel és érdekeivel ellenkező politicát követ a’ kormány , midőn a’ nemzeti szabadságot alapjában megsértik , midőn a’ nemzeti becsületre és függetlenségre nincs tekintet. Szónok pedig látja ezen politicát, melly kivetközteti természetéből a’nemzetet, sajnos de szigorú kötelességérzetében tehát ellene szavaz a’ budget’ elfogadásának. Még egy pár közbeszólalás után az általános tárgyalás bevégeztetvén, a’ kamara’ szabályainak értelmében mulhatlanul részletes tárgyalásába kelletvén a’ budget-nek bocsátkozni , a’ czikkenkénti tárgyalás minden kérdés- feltevés nélkül megkezdetett. A’ statusadóssági kamatok’fedezésére megkivántató 373,934,536 frankból 146,775,408 frank az ötös kamatnak terhének viselésére lévén fordiandó. Gouin használta az alkalmat, megemlítvén az ötös kamatnak alábbszállitása’ügyében e’kamarában elfogadott törvényjavaslatot, mellyet azonban a’ másik kamara elvetett, igyekezett, ha lehet, a’ministeriumtól újabb biztosítást nyerni , miszerint egész lélekkel rajta lesz ezen törvényjavaslat keresztülvitelének. La cave-La plagne pénzügyminiszer azonban csak annyit mondott feleletül, hogy meggyőződése most is ugyan 86.