Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-06-24 / 491. szám
Kedd 491 Június 24.1845, PESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a két fővárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 0 ft, postán borítékban 6 ft pp. — Fizethette helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébett minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba 's egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró belükkel 5 pengő ki számittutik. TARTALOM. Adakozások. Ipariskolák. Eskültszékek. Törvényhatósági dolgok: Mármaros (közgyűlés.) Gyűr (kisgyillés, a’ pártok' állása.) — Vegyes közlemények: Magy. gazdas. egyesület. Egy-két szó a’tisztelt gőzhajói igazgatósághoz. Magyar tudós társaság. Ipar. Takarékpénztár. Pesti szegény gyermekkórház. Hetilap. Külföld. Hirdetések. HUNTÁRORSZÁG és HADELT. ADAKOZÁSOK. Péchy László, Szabolcs megye’ m. alispánja, a’ Szepes megyei szűkölködők’ részére 59 ft 50 krt, az Árva megyeieknek 34 ft 36 krt (29 pft báli sorsjegyek’ árából, a’ többi adakozás’ utján gyűlt be), végre Reguly Antal számára 2 ft 34 krt, összesen 90 ftot pp. küldett be hozzánk , melly őszi ezek a P. H. kiadó hivatala által rendeltetésűk’ helyére fognak szállíttatni. IPARISKOLÁK’ SZÜKSÉGE. Néhány szó a’ polgári osztályhoz. Az újabb korban mindig nagyobb fontosságra emelkedő polgári osztály’ fáradozásainak sikerült a’ néposztály és a’ közigazgatásra befolyó miveltek’ osztálya között önállásra juthatni. Ezen önállás’ következtében történt a’ tanodákbani szakadás is, igy keletkeztek az „ipariskolák.“ — A’ népiskolák nem felelének meg a’ polgári osztály’ kivonatainak, a’ latin iskolákban pedig a’ sok fölösleges mellett épen azt nem tanulók, mi az ipar és kereskedésre legszükségesebb leendett. Sőt a’ latin iskolákban az ifjak bizonyos szellemet tettek sajátokká , mellyet nem nevezhetnék épen gőgösnek, de igen helyesen diákosnak, ’s ezen diákos büszkeség alkalmatlanokká tévé őket — később az iparosztályban kedvvel és hasznosan működhetni. — így volt hazánkban és egész Európában; csakhogy más országokban már ipariskolák léteznek, nálunk pedig csak terveztetnek. Ifjaink, kik mostanig kereskedésre készültek, átfutottak 4, 5 iskolát, ezen idő alatt leginkább a’ latin nyelvvel és nyelvtani szabályokkal vesződtek, a’ tanodákból kilépvén, helyesíráson és olvasáson kívül a’ tanult tárgyak’ roppant halmazából, legfölebb a’ földirásból tudtak valamit, minek később hasznát vehetek. Szakmájokhoz tartozó ismereteket most is csak gyakorlatból a’ kereskedésnél szerezhetnek , ’s ha a’ sors őket kisebb kereskedésbe veti, ott még alkalmuk sincs, bármilly tehetséggel bírjanak, magokat kiképezhetni. A’ mostani tanítási rendszer mellett tehát a’polgári osztályhoz tartozók hivatásukra ki nem képezhetik magokat. De ellenben az úgynevezett latin iskolák (most már inkább felsőbb iskoláknak nevezzük, mert a’ tanítási nyelv, hála istennek , többnyire már mindenütt magyar) sem hanyagolhatják el a’ polgári osztály’ érdekében azon tárgyakat, mellyekre egykor a’ közigazgatásra befolyóknak szüksége leend. A’ szakadás tehát napról napra szükségesebb, az ipariskolák napról napra elkerülhetlenebbek lesznek. A’ Pesten tervezett nagyobb ipariskolán kívül minden városban, melly 10—16 ezernyi lakossal bír, fenállhatna egy kisebb ipariskola, hol, miután a’tanulók a’ normáliskolát bevégzék, magokat jövő hivatásukra czélszerűbben képezhetnék. Igaz, hogy az illy ipariskolák, polgárok’ atlakozásaiból igen terhesen állitathatnának föl; de, ha üdvös eredményük közönségesen el lesz ismerve, bizonyosan gondoskodni fog a’ törvényhozás arról, hogy valamint gymnasiumok az iskolai alapítványokból fentartatnak, úgy a’ még szükségesebb reáliskolák is pártoltassanak, ezt igényli nemcsak az iparűzők’, de az egész haza’érdeke. Addig is, kiknek hatalmukban áll a’ reáliskolák’ felállítását bármikép’ és bárhol előmozdítani, azt el ne mulasszák, és az ipar’ felvirágoztával a’ később ivadék hálás szívvel emlékezendik reájok. — Nem elég az ipart azzal védenünk, hogy honi gyártmányokat vásárolunk, hanem alkalmas gyárnokokat és kereskedőket is képezzünk, a’ bevándorlótt gyárnokok nem közérdekből jönek hozzánk; miután kincset gyűjtenek, előbbi hazájukba csak akkor nem térnek vissza, ha reményük marad még több kincset gyűjthetni. Azt mondják sokan, hogy nálunk reáliskolákra még most alkalmas magyar tanítókat nem is kaphatnánk , erre azt válaszolom, hogy külföldi reáliskolákban, különösen pedig a bécsi polytechnicumban, több évek óta számos magyar ifjú képezi ki magát, még pedig mondhatni, olly jó sikerrel, hogy a’ bécsi polytechnicumi tanítók honosainkra, mint ügyes és munkás egyénekre,tisztelettel emlékeznek, ’s őket most is kitüntetésekre érdemesítik. Ezen ifjak közül, mert hazánkban alkalmazást ritkán nyerhetnek,sokan kénytelenek kinmaradni, de csak működési kört nyújtsunk nekik , örömmel fognak honunkba visszatérni Azon kivül itt is számosan vannak , kik a’ reáltudományok’ több ágaiban alaposan kiképezék magukat. Tanítókra nézve tehát nehézség nem gördül élőnkbe. Ha a’polg. szülőknek szivükön fekszik gyermekeik’boldogsága, küldjék azokat inkább ipariskolákba,mint sem,hogy később hivatalokra készülvén,sok ezerek’concurrentiája miatt foglalatosságot se kapjanak, ’s a’ tekintetes czim mellett üzérkedésre vetemedjenek. Látjuk, hogy épen azon osztály, mellytöl legtöbbet lehetne várni, a’ nemzet’ legépebb magva, illy üzérkedések által demoralisálva, vagyontalanul tengődik, midőn polgári tűzhelyeiknél boldog családatyákká és hasznos honpolgárokká lehettek volna. A’ pesti kereskedő-iskolában, mellyet néhány év elött Bibanco állít’ föl, a’ tárgyak nagyobb részint német nyelven taníttatnak, a’ magyar nyelvre nem sokkal több figyelem forditlatik , mint az angol és franczia nyelvekre. A' múlt évben én is olly szerencsés valok a’temesvári egyesült ev. iskolában fölállított magyar reáliskola’ tanítójává lehelni. Gyülekezetünk’ anyagi ereje mostanig igen csekély , ’s a’ közönség’ részéről is csekély részvét mutatkozott iskolánk iránt , mert alig kaphattam 18—20 tanítványt, kik előkészület nélkül a’magyar nyelvet is alig tudák , hiszem azonban, hogy a’jövő évi folyamban számosabb magyar hallgatóim is lesznek. Reáliskolai kézi könyveken már dolgozni kezdettem, de még most azokra kiadót is nehezen kaphatok, mert reáliskoláink nem levén, kevés vevő találkoznék. Felszólítom azon szülőket, kik reáliskolákba óhajtanák gyermekeiket küldeni, ’s kiknek lakásuk Temesvártól nem igen távol esik, küldjék gyermekeiket a’ már fenálló ipariskolánkba. Az idei uj folyam October’ elejével kezdődik. A’ kik bővebb tudósítást akarnának intézetünk felöl, bérmentes leveleiket hozzám Temesvárra küldjék. — Samarai Mihály, a’ temesvári egyesült ev. reáliskola’ tanítója. ESIÜTTSZÉKEK.Az eskültszékek’ behozatala iránt hazánkban emelkedett hangot nem lehet többé egyesek’ véleményének tekinteni, — mert ezen intézet nyilván összeköttetésben van mind egyesek’, mind a’ status’ való és főérdekével. Miért is ezen czikkemben megvizsgálom, milly hatással vannak az esküttszékek a’ politicai élet’ kifejlesztésére. Legyen szabad előrebocsátanom , hogy valamelly status’ alkotmánya és politicai nagysága azon törvényekből tükröződik vissza, mellyek a’ status’ öszhangzó kifejlesztésének, mint a’jog’egyedüli kútfejei tekintendők. Ezen jog , mint a’ törvényeknek természetes kifolyása , nagy hatással van a’ nemzeti jellemre. Az esküdtszékek’ kérdése, minvel joggyakorlatot feltételez, mindenek előtt politicai intézetnek tekintendő. — Ezen intézetek’ hatáskörét a’ legterjedelmesb és legerősb alapra kell fektetnünk, minthogy csak ez által leend üdvös a’ statusra nézve behozataluk. A’ szabad mozgás egy téren épen olly nagyon kívántatik, mint a’ másikon, és valamint a’jó erkölcs nem valamelly osztálynak műve, épen úgy nem lehet a’ törvények’ foganatosítására, mellyekben a’ jog egész méltóságában feltűnik, kizáró tulajdona egy osztálynak. Honunkban eddig a’ birák — kik az itélethozás’ minden részeiben avatottsággal birnak, a’ status’ szolgálatában mint jogoknak képviselői és ezeknek kezelői, bizonyos osztályt képeznek, gyakorlati hatalmuk pedig a’ törvények’ helyét foglalja el sok esetekben. Ez által a’ nemzet ezen osztálytól mintegy függővé válván, a’ jog’ tettleges kifejlesztése akadályoztatik; a’ status’ dolgai’ kezelésének irányában pedig a trirói osztály mint hatalom tünedezik. Az eskültszékek’rendszere a’ leghatalmasb eszköz arra, hogy a’ többséget uralkodóvá tegyük; ez adja meg a’ népnek teljes koruságát, és a’ jog’ öntudatát az egész nemzet’ kebelébe áltja , melly által minden polgár a’ bíráskodásnál működő rész lévén — ezen részvételllal a’ törvények’ valósítására lévén hivatva, bizonyos tekintélyt nyer, itélőtehetsége és természetes okossága is kiképzödvén. Ezen értelemben én az esküttszékeket a’ polgárok’ egyenlőségének kifolyásául veszem, — azért mindazok, kik ezen rendszer’ behozatalát ellenzik, a’kiváltságok’védői közé sorozandók. Az eskültszékek’ behozatalát továbbá úgy kell tekinteni, mint a’ nemzet’ lojalitásának legfőbb kifejlődését. A’ jogok’ kezelésében részvét a’ status’ polgáraiban, nem csak hogy függetlenségi öntudatot gerjeszt szabadabb gondolkozásra , hanem érdekelvén mindenkit önn jogai, törvény iránti tiszteletet is teremt elő, ’s igy a’törvények’ tekintélye és szentsége biztosabb. A’ jog sehol sem találand nagyobb tiszteletet, mint ott, hol a’ status’minden polgárai ennek gyakorolhatásában vannak , — mert ez által ismerni tanulják azt. Valamelly nemzet’ életében rész és rontó ügyekezetek’ elnyomására nincs biztosabb eszköz , mint a’ nép’ jellemének azon fokrai emelése , melly épen ugy védi önjogait , mint gyalázatosnak tartja átlépni azon határt, melly törvény által szabitott. Azon nemzet, mellyben a’nép jogok’ gyakorlatában nincsen, nem bírhat fogalommal ezekről; mozog ugyan , de nem gondol arról: valljon ezen mozgásban való és önérdeke rejlik e? Az osztályok’előítélete és a’ pénz önössége, olly italunkban, hol a’ nép a’ loyalitás’ minden külforrásaitól érintetlenül maradt , s akkal természetesb. De az esküüszék minden polgár’ lelkére ruházza azon sajátságot, melly öt méltányosság’ gyakorlatára tanítja — ez ally hajlam, melly nélkül politikai erény nem létezhet. Továbbá a’ hazafiuság’ szelleme erősittetik ezen intézet által. A’ való hazafiuság nem abban áll, hogy azon helyhez, hol születtünk, ragaszkodjunk, hanem hogy minden ember a’ jog’ elveihez ragaszkodjék, és azokat a’ társas életben alkalmazza. Mennyivel szorosabb kapcsolatba jő a’ status polgárinak elveivel, és mennyivel inkább öszhangzásban tudja valaki gondolkozását a’ status’ közelveivel , annyival nagyobb leend hazájához való szeretete, és annyival büszkébb leend hazájára — és annyival készebb áldozatra. Ennek élő példáját láthatjuk minden nemzetnél, hol esküttszékek léteznek.Lássuk most már,a politikai felvilágosodásra mennyire hatnak az esküttszékek. Minden embernek tudnia kell, hogy miként neki a status mind testi mind lelki kifejlesztésére kiforrásokat kisebb vagy nagyobb mértékben nyújt, épen úgy ő is cselekedeteivel és gondolkozásával rója le azon kötelességet , mellyel a’ státusnak tartozik,—és igy szolgáljon hazájának. Ezen szolgálathoz politikai értelemben véve, sokkal több tartozik felületes érdekeltetésnél, avagy a’ jó vélekedések’ puszta elméleténél, — ehhez tartozik „gyakorlati ész“ és „tiszta jellem“ „belátás“ — és „akarat.“ És ha a’ politikai életnek valahol iskolája van, melly azt tanítja, miként kell községet ’sat kormányozni, akkor véleményem szerint az eskültszéket ollyan iskolának kell tartanom, hova minden eskütt megtanulni jár jogait és kötelességeit , hol érintkezésbe jő legértelmesb egyénekkel, hol a’ törvények gyakorlati módon előadatnak, és mindenkinek felfoghatóvá tétetnek. Itt mindenki a’ legmozgékonyabb körbe lép, és a’ legkülönfélébb emberekkel ezen mulékony foglalkozás által a’ legszorosabb viszonyba jó ; ’s ezen hivatalos foglalkozás ertelmessegtt» stjlvse«. ..»’ jog’ gyakorlata tehát, melly teljes uralkodásával a’ statusz hatalmát képezi, a’ nemzet’ értelmességét és jellemét fejleszti. — És igy a’ nemzet’ politikai értelmessége és gondolkozásának függetlensége, melly mindenütt megkívántaté, hol a’ status’ érdekei fennforognak, az esküttszékekbeni részvét által sokkal jobban fejlődik , mint akármelly más intézet által. Az esküttszékekről, mint bírói intézetekről, más alkalommal. — Chrenek György: Törvényhatésákk daliak. MÁRAMAROS, Sziget, június’3-án 1845. Főispáni helyettesünk’ beérkeztéről, elnöklete alatt két napon tartott közgyűlésről s az illyeneket megelőző ’s követő részletesb körülményekről örömest írnék sokat és újat, ha nem állana itt is, mint mindenütt, bölcs Salamon’ mondása : „A’mi volt, ugyanazon a’ mi ezután is leszen, és a’mi most leszen, ugyanazon, a’ mi ennekutána is leszen és semmi sincsen uj dolog a’ nap alatt.“ Préd. könyve 1 r. 9. vers. — Megkísértem mindazonáltal mégis legelőször is némileg ecsetelni az ünnepély’ főbb részeit. Május’ 29-én estve 8 óra tájban érkezett székes városunkba e nagysága, hol a’ megyei teremben nagy sokaság’ jelenlétében fogadá el a’ nem csekély számú küldöttség; a* küldöttség’ szónoka az, ki már sok jól választott alkalmi beszédet mondott. A’ viszont üdvözlés után elszéledénk, kebleink telve valának politicai tárgyakkal ’s különbféle tarka érzetek, vágyok peregtek le felváltva bensőnkön, mint jég, melly ravatalra csap, és mi hasonlitánk értelemben a’ mélyen gondolkozó arához, ki a’nász-ünnepély ’s az esküvő elött a’ jövőn mereng. Május’ 30-ka szokott tisztelgésekben múlt el; — a’ tisztviselői kar ugyan in corpore nem tisztelkedett, mert diplomatiai szint nem akartunk mindaddig tisztelgéseinknek adni, mig kormányzónk az esküt se nem terndi. Május’ 31-én közgyűlés. Számosan jelentek meg a’ teremben , ’s tömve minden a’ falakig, — feszülten Várta mindenki a’ történendöket, mint sokaság, melly a’szerencsejáték-asztalt körülállva, merőn tekint a’ koczkagolyó után , ’s várja a’ nyerő szám’ kihúzását. — Én úgy képzelem a’ teremben öszvesereglett polgártársimat ’s az ünnepélyt, mint öszvegyült örökösöket, midőn megnyíltunk a’ szekrény , hol a’ nagyérdekü végrendeletban. Minden nagyszerű, ’s az örökösök, ha egyenlőn részesülőnek, víg örömmel elégülten távoznak a’ helyről. Miután főispáni helyettesünk a’ leküldött formula szerinti esküt letevő, még némelly tárgyak jöttek szőnyegre, mellyekről alantabb. — Gyűlés után a’ megyeház’teremében a szokás szerint nagy lakoma és polgári áldomás-poharak firiteltek, ’s bastle dloaiban zúgott el a’ jelen volt hangászkar magyaros meléje.