Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-06-24 / 491. szám

Kedd 491 Június 24.1845, PESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a­ két fővárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 0 ft, postán borítékban 6 ft pp. — Fi­zethette helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483­ sz. a., egyébett minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba 's egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­nyok iránt a’megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró belükkel 5 pengő ki számittu­tik. TARTALOM. Adakozások. Ipariskolák. Eskültszékek. Tör­vényható­sági dolgok: Mármaros (közgyűlés.) Gyűr (kis­­gyillés, a’ pártok' állása.) — Vegyes közlemények: Magy. gazdas. egyesület. Egy-két szó a’tisztelt gőzhajói igaz­gatósághoz. Magyar tudós társaság. Ipar. Takarékpénztár. Pesti szegény gyermekkórház. Hetilap. Külföld. Hirdetések. HUNTÁRORSZÁG és HADELT. ADAKOZÁSOK. Péchy László, Szabolcs megye’ m. al­ispánja, a’ Szepes megyei szűkölködők’ részére 59 ft 50 krt, az Árva megyeieknek 34 ft 36 krt (29 pft báli sorsjegyek’ árából, a’ többi adakozás’ utján gyűlt be), végre Reguly Antal számára 2 ft 34 krt, összesen 90 ftot pp. küldett be hozzánk , melly őszi ezek a P. H. kiadó­ hivatala által rendeltetésűk’ helyére fognak szállíttatni. IPARISKOLÁK’ SZÜKSÉGE. Néhány szó a’ pol­gári osztályhoz. Az újabb korban mindig nagyobb fontosságra emelkedő polgári o­sztály’ fáradozásainak sike­rült a’ néposztály és a’ közigazgatásra befolyó miveltek’ osztálya között önállásra juthatni. Ezen önállás’ következ­tében történt a’ tanodákbani szakadás is, igy keletkeztek az „ipariskolák.“ — A’ népiskolák nem felelének meg a’ polgári osztály’ kivonatainak, a’ latin iskolákban pedig a’ sok fölösleges mellett épen azt nem tanulók, mi az ipar és kereskedésre legszükségesebb leendett. Sőt a’ latin iskolák­ban az ifjak bizonyos szellemet tettek sajátokká , mellyet nem nevezhetnék épen gőgösnek, de igen helyesen diá­­kosnak, ’s ezen diákos büszkeség alkalmatlanokká tévé őket — később az iparosztályban kedvvel és hasznosan működ­hetni. — így volt hazánkban és egész Európában; csakhogy más országokban már ipariskolák léteznek, nálunk pedig csak terveztetnek. Ifjaink, kik mostanig kereskedésre ké­szültek, átfutottak 4, 5 iskolát, ezen idő alatt leginkább a’ latin nyelvvel és nyelvtani szabályokkal vesződtek, a’ tano­dákból kilépvén, helyesíráson és olvasáson kívül a’ tanult tárgyak’ roppant halmazából, legfölebb a’ földirásból tudtak valamit, minek később hasznát vehetek. Szakmájokhoz tar­tozó ismereteket most is csak gyakorlatból a’ kereskedésnél szerezhetnek , ’s ha a’ sors őket kisebb kereskedésbe veti, ott még alkalmuk sincs, bármilly tehetséggel bírjanak, ma­gokat kiképezhetni. A’ mostani tanítási rendszer mellett tehát a’polgári osz­tályhoz tartozók hivatásukra ki nem képezhetik magokat. De ellenben az úgynevezett latin iskolák (most már in­kább felsőbb iskoláknak nevezzük, mert a’ tanítási nyelv, hála istennek , többnyire már mindenütt magyar) sem ha­nyagolhatják el a’ polgári osztály’ érdekében azon tárgya­kat, mellyekre egykor a’ közigazgatásra befolyóknak szük­sége leend. A’ szakadás tehát napról napra szükségesebb, az ipar­iskolák napról napra elkerülhetlenebbek lesznek. A’ Pesten tervezett nagyobb ipariskolán kívül minden városban, melly 10—16 ezernyi lakossal bír, fenállhatna egy kisebb ipar­iskola, hol, miután a’tanulók a’ normáliskolát bevégzék, ma­gokat jövő hivatásukra czélszerűbben képezhetnék. Igaz, hogy az illy ipariskolák, polgárok’ atlakozásaiból igen ter­hesen állitathatnának föl; de, ha üdvös eredményük közön­ségesen el lesz ismerve, bizonyosan gondoskodni fog a’ tör­vényhozás arról, hogy valamint gymnasiumok az iskolai alapítványokból fentartatnak, úgy a’ még szükségesebb reáliskolák is pártoltassanak, ezt igényli nemcsak az ipar­­űzők’, de az egész haza’érdeke. Addig is, kiknek hatal­mukban áll a’ reáliskolák’ felállítását bármikép’ és bárhol előmozdítani, azt el ne mulasszák, és az ipar’ felvirágoztá­­val a’ később ivadék hálás szívvel emlékezendik reájok. — Nem elég az ipart azzal védenünk, hogy honi gyártmányo­kat vásárolunk, hanem alkalmas gyárnokokat és kereske­dőket is képezzünk, a’ bevándorlótt gyárnokok nem közér­dekből jönek hozzánk; miután kincset gyűjtenek, előbbi hazájukba csak akkor nem térnek vissza, ha reményük ma­rad még több kincset gyűjthetni. Azt mondják sokan, hogy nálunk reáliskolákra még most alkalmas magyar tanítókat nem is kaphatnánk , erre azt válaszolom, hogy külföldi reáliskolákban, különösen pedig a­ bécsi polytechnicumban, több évek óta számos magyar ifjú képezi ki magát, még pedig mondhatni, olly jó sikerrel, hogy a’ bécsi polytechnicumi tanítók honosainkra, mint ügyes és m­unkás egyénekre,tisztelettel emlékeznek, ’s őket most is kitüntetésekre érdemesítik. Ezen ifjak közül, mert hazánkban alkalmazást ritkán nyerhetnek,sokan kény­telenek kinmaradni, de csak működési kört nyújtsunk ne­kik , örömmel fognak honunkba visszatérni Azon kivül itt is számosan vannak , kik a’ reáltudományok’ több ágaiban alaposan kiképezék magukat. Tanítókra nézve tehát ne­hézség nem gördül élőnkbe. Ha a’polg. szülőknek szivükön fekszik gyermekeik’bol­dogsága, küldjék azokat inkább ipariskolákba,mint sem,hogy később hivatalokra készülvén,sok ezerek’concurrentiája miatt foglalatosságot se kapjanak, ’s a’ tekintetes czim­ mellett üzérkedésre vetemedjenek. Látjuk, hogy épen azon osz­tály, mellytöl legtöbbet lehetne várni, a’ nemzet’ legépebb magva, illy üzérkedések által demoralisálva, vagyontalanul tengődik, midőn polgári tűzhelyeiknél boldog családatyákká és hasznos honpolgárokká lehettek volna. A’ pesti kereskedő-iskolában, mellyet néhány év elött Bibanco állít’ föl, a’ tárgyak nagyobb részint német nyel­ven taníttatnak, a’ magyar nyelvre nem sokkal több figye­lem forditlatik , mint az angol és franczia nyelvekre. A' múlt évben én is olly szerencsés valok a’temesvári egyesült ev. iskolában fölállított magyar reáliskola’ tanító­jává lehelni. Gyülekezetünk’ anyagi ereje mostanig igen csekély , ’s a’ közönség’ részéről is csekély részvét mutat­kozott iskolánk iránt , mert alig kaphattam 18—20 ta­nítványt, kik előkészület nélkül a’magyar nyelvet is alig tudák , hiszem azonban, hogy a’jövő évi folyamban szá­mosabb magyar hallgatóim is lesznek. Reáliskolai kézi könyveken már dolgozni kezdettem, de még most azokra kiadót is nehezen kaphatok, mert reáliskoláink nem levén, kevés vevő találkoznék. Felszólítom azon szülőket, kik reáliskolákba óhajtanák gyermekeiket küldeni, ’s kiknek lakásuk Temesvártól nem igen távol esik, küldjék gyermekeiket a’ már fenálló ipar­iskolánkba. Az idei uj folyam October’ elejével kezdődik. A’ kik bővebb tudósítást akarnának intézetünk felöl, bér­mentes leveleiket hozzám Temesvárra küldjék. — Sa­mar­­­a­i Mihály, a’ temesvári egyesült ev. reál­iskola’ tanítója. ESI­ÜTTSZÉKEK.Az eskültszékek’ behozatala iránt ha­zánkban emelkedett hangot nem lehet többé egyesek’ vé­leményének tekinteni, — mert ezen intézet nyilván össze­köttetésben van mind egyesek’, mind a’ status’ való és főérdekével. Miért is ezen czikkemben megvizsgálom, milly hatással vannak az esküttszékek a’ politicai élet’ kifejlesz­tésére. Legyen szabad előrebocsátanom , hogy valamelly sta­tus’ alkotmánya és politicai nagysága azon törvényekből tükröződik vissza, mellyek a’ status’ öszhangzó kifejlesz­tésének, mint a’jog’egyedüli kútfejei tekintendők. Ezen jog , mint a’ törvényeknek természetes kifolyása , nagy hatással van a’ nemzeti jellemre. Az esküdtszékek’ kérdé­se, minvel joggyakorlatot feltételez, mindenek előtt po­liticai intézetnek tekintendő. — Ezen intézetek’ hatáskörét a’ legterjedelmesb és legerősb alapra kell fektetnünk, mint­hogy csak ez által leend üdvös a’ statusra nézve behozata­luk. A’ szabad mozgás egy téren épen olly nagyon kíván­tatik, mint a’ másikon, és valamint a’jó erkölcs nem vala­melly osztálynak műve, épen úgy nem lehet a’ törvények’ foganatosítására, mellyekben a’ jog egész méltóságában feltűnik, kizáró tulajdona egy osztálynak. Honunkban eddig a’ birák — kik az itélethozás’ minden részeiben avatottsággal birnak, a’ status’ szolgálatában mint jogoknak képviselői és ezeknek kezelői, bizonyos osztályt képeznek, gyakorlati hatalmuk pedig a’ törvények’ helyét foglalja el sok esetekben. Ez által a’ nemzet ezen osztálytól mintegy függővé vál­ván, a’ jog’ tettleges kifejlesztése akadályoztatik; a’ status’ dolgai’ kezelésének irányában pedig a trirói osztály mint ha­talom tünedezik. Az eskültszékek’rendszere a’ leghatalmasb eszköz arra, hogy a’ többséget uralkodóvá tegyük; ez adja meg a’ népnek teljes koruságát, és a’ jog’ öntudatát az egész nemzet’ kebelébe áltja , melly által minden polgár a’ bíráskodásnál működő rész lévén — ezen részvéte­lllal a’ törvények’ valósítására lévén hivatva, bizonyos tekintélyt nyer, itélőtehetsége és természetes okossága is kikép­­zödvén. Ezen értelemben én az esküttszékeket a’ polgárok’ egyenlőségének kifolyásául veszem, — azért mind­azok, kik ezen rendszer’ behozatalát ellenzik, a’kiváltságok’védői közé sorozandók. Az eskültszékek’ behozatalát továbbá úgy kell tekinteni, mint a’ nemzet’ lojalitásának legfőbb kifejlődését. A’ jo­gok’ kezelésében részvét a’ status’ polgáraiban, nem csak hogy függetlenségi öntudatot gerjeszt szabadabb gondolko­zásra ,­­ hanem érdekelvén mindenkit önn jogai, tör­vény iránti tiszteletet is teremt elő, ’s igy a’törvények’ te­kintélye és szentsége biztosabb. A’ jog sehol sem találand nagyobb tiszteletet, mint ott, hol a’ status’minden polgárai ennek gyakorolhatásában van­nak , — mert ez által ismerni tanulják azt. Valamelly nemzet’ életében rész és rontó ügyekezetek’ elnyomására nincs biztosabb eszköz , mint a’ nép’ jellemé­nek azon fokrai emelése , melly épen ugy védi önjogait , mint gyalázatosnak tartja átlépni azon határt, melly törvény által szab­itott. Azon nemzet, mellyben a’nép jogok’ gyakorlatában nin­csen, nem bírhat fogalommal ezekről; mozog ugyan , de nem gondol arról: valljon ezen mozgásban való és önérdeke rejlik e? Az osztályok’előítélete és a’ pénz­ önössége, olly ita­lunkban, hol a’ nép a’ loyalitás’ minden külforrásaitól érin­tetlenül maradt , s akkal természetesb. De az esküüszék minden polgár’ lelkére ruházza azon sajátságot, melly öt méltányosság’ gyakorlatára tanítja — ez ally hajlam, melly nélkül politikai erény nem létezhet. Továbbá a’ hazafiuság’ szelleme erősittetik ezen intézet által. A’ való hazafiuság nem abban áll, hogy azon helyhez, hol születtünk, ragaszkodjunk, h­anem­ hogy minden ember a’ jog’ elveihez ragaszkodjék, és azokat a’ társas életben al­kalmazza. Mennyivel szorosabb kapcsolatba jő a’ status pol­gárinak elveivel, és mennyivel inkább öszhangzásban tudja valaki gondolkozását a’ status’ közelveivel , annyival na­gyobb leend hazájához való szeretete, és annyival büszkébb leend hazájára — és annyival készebb áldozatra. Ennek élő példáját láthatjuk minden nemzetnél, hol esküttszékek léteznek.Lássuk most már,a­ politikai felvilágosodásra men­nyire hatnak az esküttszékek. Minden embernek tudnia kell, hogy miként neki a­ sta­tus mind testi mind lelki kifejlesztésére kiforrásokat kisebb vagy nagyobb mértékben nyújt, épen úgy ő is cse­lekedeteivel és gondolkozásával rója le azon kötelességet , mellyel a’ státusnak tartozik,—és igy szolgáljon hazájának. Ezen szolgálathoz politikai értelemben véve, sokkal több tartozik felületes érdekeltetésnél, avagy a’ jó vélekedések’ puszta elméleténél, — ehhez tartozik „gyakorlati ész“ és „tiszta jellem“ „belátás“ — és „akarat.“ És ha a’ politikai életnek valahol iskolája van, melly azt tanítja, miként kell községet ’sa­t­ kormányozni, akkor véleményem szerint az eskültszéket ollyan iskolának kell tartanom, hova minden eskütt megtanulni jár jogait és kö­telességeit ,­­ hol érintkezésbe jő legértelmesb egyének­kel, hol a’ törvények gyakorlati módon előadatnak, és mindenkinek felfoghatóvá tétetnek. Itt mindenki a’ legmoz­gékonyabb körbe lép, és a’ legkülönfélébb emberekkel ezen mulékony foglalkozás által a’ legszorosabb viszonyba jó ; ’s ezen hivatalos foglalkozás ertelmessegtt» stjlvse«. ..»’ jog’ gyakorlata tehát, melly teljes uralkodásával a’ statusz hatalmát képezi, a’ nemzet’ értelmességét és jellemét fej­leszti. — És igy a’ nemzet’ politikai értelmessége és gondolko­zásának függetlensége, melly mindenütt megkívántaté, hol a’ status’ érdekei fennforognak, az esküttszékekbeni rész­vét által sokkal jobban fejlődik , mint akármelly más in­tézet által. Az esküttszékekről, mint bírói intézetekről, más al­kalommal. — Chrenek György: Törvényhatésákk­ daliak. MÁRAMAROS, Sziget, június’3-án 1845. Főispáni helyettesünk’ beérkeztéről, elnöklete alatt két napon tar­tott közgyűlésről s az illyeneket megelőző ’s követő részletesb körülményekről örömest írnék sokat és újat, ha nem állana itt is, mint mindenütt, bölcs Salamon’ mondása : „A’mi volt, ugyanazon a’ mi ezután is leszen, és a’mi most leszen, ugyanazon, a’ mi ennekutána is leszen és semmi sincsen uj dolog a’ nap alatt.“ Préd. könyve 1 r. 9. vers. — Megkísértem mindazonáltal mégis legelőször is némileg ecsetelni az ünnepély’ főbb részeit. Május’ 29-én estve 8 óra tájban érkezett székes váro­sunkba e nagysága, hol a’ megyei teremben nagy sokaság’ jelenlétében fogadá el a’ nem csekély számú küldöttség; a* küldöttség’ szónoka az, ki már sok jól választott alkalmi beszédet mondott. A’ viszont üdvözlés után elszéledénk, kebleink telve valának politicai tárgyakkal ’s különbféle tarka érzetek, vágyok peregtek le felváltva bensőnkön, mint jég, melly ravatalra csap, és mi hasonlitánk értelemben a’ mélyen gondolkozó arához, ki a’nász-ünnepély ’s az esküvő elött a’ jövőn mereng. Május’ 30-ka szokott tisztelgésekben múlt el; — a’ tisztviselői kar ugyan in corpore nem tisztelkedett, mert diplomati­ai szint nem akartunk mindaddig tisztelgéseinknek adni, mig kormányzónk az esküt se nem terndi. Május’ 31-én közgyűlés. Számosan jelentek meg a’ te­remben , ’s tömve minden a’ falakig, — feszülten Várta mindenki a’ történendöket, mint sokaság, melly a’sze­rencsejáték-asztalt körülállva, merőn tekint a’ koczka­­golyó után , ’s várja a’ nyerő szám’ kihúzását. — Én úgy képzelem a’ teremben öszvesereglett polgártársimat ’s az ünnepélyt, mint öszvegyült örökösöket, midőn megnyíltu­nk a’ szekrény , hol a’ nagyérdekü végrendelet­ban. Minden nagyszerű, ’s az örökösök, ha egyenlőn részesülőnek, víg örömmel elégülten távoznak a’ helyről. Miután főispán­i helyettesünk a’ leküldött formula szerinti esküt letevő, még némelly tárgyak jöttek szőnyegre, melly­ekről alantabb. — Gyűlés után a’ megyeház’teremében a­­ szokás szerint nagy lakoma és polgári áldomás-poharak firiteltek, ’s b­astle d­­loaiban zúgott el a’ jelen volt hangászkar­ magyaros m­elé­­je.

Next