Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-06-24 / 491. szám

alkalmával Egyesületünk iránt tanúsítva , néhányi óra’ lefolyt« alatt, olly számmal járult a' központi Egyesület’ alapítványához ’s részvényeihez, hogy a' nyitrai fiók’ megalapítására kivántató szám azonnal kikerült, ’s miután az ezen ügyet melegen pártoló főispán gróf ur , Excla e' czel valósítása végett külön választ­mányt Nyitrának legbuzgóbb fiai közül nevezett ki, a’ nyitrai fiók’ életteljes és sokat igérő munkásságának közel megindulása biz­ton remélhető. A’ hazafiul szíves készségért ’s hathatós közben­járásért, mellyel e’közügynek előmozdítását Tarnóczy Ráz­m­­ér első­, ’s Ghyczy Károly másod alispán, Nándory Já­nos tb. és Jánossy Raffael első aljegyző urak támogatók, az Egyesület’ hálás elismerését a’közgyűlés külön levélben elnöki­­leg kijelentetni, ’s Ghyczy Károly 2-ed alispán urat megyei kép­viselőül, Jánossy Raffael urat pedig egyesületi ügyviselőül megkér­ni elhatározó, 5-öt Választmányi előterjesztés­ következtében , mint leg­újabb egyesületi alapítók üdvözöltettek: gr. Majláth A . f. v. b. t. t. és magyar kir. cancellár 1000 pgft, ifj. gr. Appo­rt­yi Györ­gy v. b. It. és m kir. alcancellár 500 pft, továbbá Aczél Józs. cs. b. kam., Frankner Ant. nyitram. jegyző és tb . Ghyczy Kár. nyitramegyei másodalispán, Jánossy Gábor tb. és jószágigazgató, Jeszenák János b. cs. kir. kamarás, Jezer­­niczky Ant. tb. és jószágigazgató, Kaán Ign. tb. és birtokos, Lónyay Ján. v. b. st. és főispáni helytartó, Máriássy Bé­la tb. és birtokos, Somsich Pál m­b. helyt. tan., Tarnóczy Kázmér el.­A alispán Nyitrában, Tauróczy Tu­ádé tb. és birtokos, Vagyon Antal nyitramegyei főbíró, Zichy Ján. gr. cs. kir. kam. és b. kanc. ref., Zichy Manó gr. cs. kir. kamarás , mindannyian 200 pftnyi alapítvánnyal. — Rendes tagokat megválasztattak: Batthyányi Ferdin. nyitram. főjegyző , Biróczy Józs. id. tb. és birtokos, Boróczy Kár. tb. és birt., Czigler Ambrus tb. és bírt., Emődy Vincze tb. és bírt., Friedberg Ján. selyemgyártó ’s keresk. Galtor Elek esküdt Nyitr. , Günther József fősz.biró , Halus József tiszttartó , Janoky Mihály tb. és birt. , Jánossy György tb. és birt., Jánossy Raffael nyitram. első alispán , Justh Antal tb. ’s birt. , Kapczy Tamás tb. ’s h. ügyv., Kovács Jáno3 fő­­számvevő, Majthényi Florián ifjabb, nyitramegy. főpénztárnok, Mündel József cs. k. tisztartó, Nándory János tbiró ’s cs. b. holicsi és sásvári urod. főügyésze, Noszlopy Ágoston tb. és birt., Ocskay Ágoston tb. és birt., Ocskay Mihály tb. és birt., Pák Dé­nes urod. felügyelő. (Vége következik.) EGY KÉT SZÓ A’ TISZTELT GŐZHAJÓS IGAZ­GATÓSÁGHOZ. — Öröm hevítő keblemet, midőn május’ 31-én a’ Zsófia gőzhajóra felülök , látva ’s tapasztalva , mit nem képes előteremteni az emberi ész , mennyire tud parancsolni a’ rohanó hajóknak, ’s néhány év óta mennyi­re fejlődött, ’s miként ment előbb — illy sebes közleke­dés által kereskedésünk. Tisztelet ’s köszönet tehát a’ tisz­telt gőzhajói­ igazgatóságnak azon nemes és hasznos vál­lalatért, mellyel m­i szűnik a’ még lehető könnyebb köz­lekedés végett — gőzhajóink’ számát naponként szaporí­tani , de szabadjon mégis minden köszönetem mellett né­­melly észrevételeket tennem , ’s figyelmeztetnem a’ t. gőzhajói­ igazgatóságot némelly hiányokra , mellyek becses figyelmét mindeddig elkerülték. — Nem tudom, mert a’ t. gőzhajói igazgatóság’ törvényeit nem olvastam — van-e olly törvény, melly meghatározza a’ gőzhajóra felveendő személyek’ maximumát, de ha nincs, ajánlom ennek meghatározását a’ t. gőzhajós­ igaz­gatóság’ figyelmébe, mert avagy nem több figyelmet érde­mel-e az ember mint az oktalan állat, mellyből bizonyos meghatározott szám fogadtatik­ fel , mig az ember egymás’ hátára szedetik — pedig ha nem nagy, de egy kis kényelem mégis jó volna, mert csontait öszvezúzatni senki sem sze­retné ; bizony pedig nem egy két tyúk- szemes ember’ aj­kairól jött ki sóhajtás, nem legszívesebb köszönet mellett. Nem lehetne- e hát egy kis kényelmet eszközölni , több egyes kis ülő helyeket készítve , ’s azokat számokkal megjegyezve, a’ számokkal kijelölt helyet jegy által min­denkinek mások ellen biztosítani. Nem lehetne- e a’ rak­tárakon kívül még egymás helyet készíteni a’ szükséges ágy­nemű’s élelem-szereknek befogadására, mellyeket bizonyos arra rendelt személy a’ szükséges illőben minden­kinek kiadhatna. Nem lehetne-é más arányt készitni a’ he­lyek’ osztályozásában, mert a’ mostani arányt aligha jónak mondhatni. Az első ’s kiváltságért helynek alig 15—20 szerencsés lakosi kijöhetnek a’ kik ’s­odik hely’ különben szoros néptömege közé még szorosabb helyet csinálni, mig a’ más két osztálynak az első helyhez, mint szentek’ szen­téhez közelitni sem szabad. A’ másik két osztály között a’ fizetésben különbség megvan ugyan , de a’ helyben ’s ké­nyelemben különbség nincsen, mert gyakran megesik , hogy harmadik osztálybeli foglalja el a’ második’ helyét, mig ez a’ hajó’ orrában kötelek között nyomorog. — De vannak hiányok,mellyeknek orvoslása mulhallan szükséges; nem lehetne e ugyanis egy ivó bádog- edényt lánczacská­­val a’ vizes hordó mellé kapcsolni, mert csak nem kíván­hatja a’t. gőzhajós­ igazgatóság, hogy viz’ közepette — ki­vált nyári meleg napokban—Tantalusként szomjan epedjen annyi néptömeg, márpedig olly nagysűrű tolongásban nem tanácsiok senkinek ivó-edényt vinni magával, ha épen haza vinni kívánja. Nem lehetne-e továbbá több árnyék­széknek felállítása, hogy a’ szegény hajós nép ne lenne kéntelen a’ csak egy mellett órákig kinos állapotban vára­kozni. — Végül nem hallgathatom el némelly hajós legény­nek gorombaságát; hosszú ’s kinos csatát vittünk ki az elemekkel, mig végre a’ nagy tolongásban eltörődötten ’s esőtől alázottan hullottunk le a’ vizes padlókra , hogy né­hány pillanatra a’ nap’ kinos viszontagságait elfelejtsük, de ezen egy örömöt sem élvezhetőnk ; tetszett ugyanis vala­­melly hajós legénynek fövegét megnézni, de ő azt elö­­káromolni semmikép’ nem tudá, mint böszült ellenség rohant tehát mélyen alvó csendes seregünknek, ’s a’ leg­­kiválogatottabb isten-káromlások között , ugyan csak kezdő némelly oldalbordákon éreztetni, mennyire súlyosak lábai, majd a’ mellettünk lévő ládákat hányá széjjel, ’s a’ lábaink mellé hüllőit ládák között csak isten tartá­ meg ép tagainkat. — Többeknek panasza után fogtam fel tollamat, de azon hitben ’s reményben teszem­ le,hogy az egész tisztelt gőz­hajói­ igazgatóság nemcsak az általam elősorolt, de még más lélezhető hiányokon is orvosland: különben vannak olly gondolkozásuak, kik velem együtt készebbek ujjokat sáros ’s rósz liláinkon tenni meg, mit különben — több kényelem mellett — gőzhajón örömestebb tennének. — S i­m o­n­k­a István M. TUDÓS TÁRSASÁG. A’ mult héten kis ülés nem lévén . f. hó’ 16-án ismét tartatott. Ebben Sztrokay Antal, törvénytudományi szakosztálybeli rendes tag, az adóssági törvényekről értekezett. Embilé több jelesek közt a’ tudós értekező, mikép’ Seneca a’ fényűzőket játszó gyermekek­hez hasonlitá , kik , ha valami fényes kövecset talál­nak , éretlen és értetlen örömet éreznek rajta. Róma’ rabi­gába görbedtének egyik okát is— több jeles írók’ nyomán — a’ fényűzésben kérése. Átmenvén tárgya’ velejére, az adóssági törvényeknek a’ régi héberek, görögök ’s latinok­­nak­ történetét rajzolta. Előadá, mikép’a’hébereknél azt, ki adósságát meg nem fizette , hitelezője 6. évi rabszolga­ságra vethette feleségével és gyermekeivel együtt. A’ hasonlóul emberi ellen római XII. táblatörvény a’ fizetni nem képes adósuak hitelezői általi megöletését, vagy a’ Tiberisen túl eladatását, sőt követeléseik szerinti f­e­l­­d­araboltatását is­ engedték­ Ellenben a’ bölcs Solon’ emberi érzete illyesii nem engedvén, csupán fizetési tehe­­tetlenségeért senkit sem engede rabságra vettetni. Honunkra fordultában előadó, mikép’ nálunk a’ „régi jámbor“ Wer­­bőczi szerint a’ fizetni nem képes adós egy ideig hitelező­jét szolgálni tartoznék , vagy tartozott valaha , azután pedig megesketvén arra, hogy a’ mit keresend, annak egy részét hitelezőjének adandja, szabadon bocsátandó volna. — De az 1840: XXII. újabb törvény szerint az adós örökös kötele­zettje hitelezőjének, ’s a’ szoros magyarázatú váltótörvény sem rendeli a’ fizetni nem képes adós’ személyének megítél­­tetését; csődtörvények szerint azonban a’ csalárdon bukot­tak büntető perbevonandók. És ezt, mint humánus törvény­­hozásunk’ fénypontját úgy emelte ki. A’ kis korúak’ adós­­ságtételi nem képességekről szobában azt is említé, hogy sok szülő’ élete után való leselkedésre is nyújtana alkalmat ha kis korúak adósságaikat később fizetni tartoznának. — Ezután a’ titoknok előadá, hogy Fest Vilmosnak pályadijt nyert mathematical je­les munkájához kivántató metszetek, mert olcsóbban , Bécsben fognak kinyerni ti ! — Jelen­tetett az is, hogy az Odyssea’ gyönyörű, sőt remek fordí­tását szerzője Szabó István visszaveszi,’s kész az acade­mia által előlegezve adott jutalomrészt is visszaadni, csak­hogy kiadhassa, mert arra a’ társaság’ pénzbeli szakköre miatt olly rég’ hiában várakozott. © IPAR (A’ következő levél’ íróinak szándékát az állal véljük részünkről leginkább előmozdíthatni, ha leveleket lapjainkban közzétesszük, — őket egyúttal arra figyelmez­tetvén , hogy Pesten ipa­r - m a k­iá 1l ir­ás c­s­a­k 1846ban leend), Bécs, junius’ 13-án 1845. T. szerkesztfi­ ur ! Honunk iránti bizalom ’s kegyed­ tisztelete mentegesse tolárdságunkat. A’ most august hónapban leendő pesti ipar­­kiállitásban nyerendő helyért franczia és angol mintájú zon­goráink’ számára esedez­ünk. Honszerelmü­nk vezérlett öt éven át messze földön sors és nehézségekkel­ tusában, férfias elhatározottsággal, honunk’ az ipar’ ez ágábani elő­mozdításának gondolatja lévén szemünk előtt. Franck és angol hon’ nagynevű mestereinek műhelyeibe avatva , saját­­nemű erőmüvezet által jön tehetségünkben , egy nemén zongoráinknak a’ hangnak olly hullámoz­tatását (Trenzalo) eszközleni, melly eddig ismert zeneműveken vonó állal csupán kicsalható. A’ zongora maga­ azon alkalmas mellék­­javitással, hogy fedele nem felnyílható, de betolható elöl­ről, és igy nők’ számára legalkalmasabb, maga külső íz­letes csínja mellett, olly hatalmas alkatú, hogy a’ leggyön­gébb hang’ halkaságától a’ legerőteljesebbig emeltetvén , a’ hang teljéből és gömbölyűségéből semmit sem veszit. A’ legerősebb játszó is bátran kezelheti, nem féltve sem húr­jai’ szakadtát, sem a’ mechanika’ szigorú szabályain ala­pult erőművezetének legkisebb sértését, mi utolsó tulaj­dona teszi leginkább hangversenyi alkalmaztatásra ajánlha­­tóvá. — A’ másik neme zongoráinknak, az angol Broadwood’ mintája szerint egyszerűsítve és javítva , annál hatalmast) hangú, csengése legédesb hárfa-csengésű. Ezen haránt­zongora (Querfortepiano) az angol nők’ kedvencz zene­szere , külsejére olly deli ’s a’ legkisebb szobában is el­férő , mint az angoloké, de keskenységére nézve 5 hü­­velylyel keskenyebb , mi csupán saját találmányu erőmüve­­zet által leve kivihető, a’nélkül, hogy mint amazokon a’ hurok’ egymáshozi közelsége által azoknak egymáshoz­ ütése visszatetsző zajt üthessen. Nagy kegyelmű fejdelmünk találmányaink’ kegyes elis­merésében szabadalommal méltóztatott felruházni. Az itteni iparkiállitásban áll e’ két nemű zongoránk , hogy ezeknek itteni igazságos ’s érdemszerinti megbecsűl­­tetésük után szeretett honunkba térhessünk, mint annak külhonban is hüven érező és fáradó fiai, angol honban három, francz ’s német honban kétévi mulatásunk után — szeretett honunk felé,ha az anyai kegygyel, mint reméljük, mit eddig küzdés, fáradás által magunkévá tehetünk, felfo­­ nty­ gadni és csak honfiúi tűz, művészi lelkesedésben gazdago­kat szeretetével buzditni akar, tart minden vágyunk, minden reményünk. Ha alázatos kérésünk meghallgatatás nyer, alábbir­­lak­­. szerkesztő-urtól illő tisztelettel kérjük annak miha-­­­marábbi velünk közlését bár postán, bár hírlap’ utján, hogy szerinte teendő rendelkezésünkkel el nem késve, kellő idő­ben jelenjünk meg négy nemű zongoráinkkal, a’ kegyesen engedett helyet beveendők, Pestre. Tisztelt sorait még újra illően kikérve, kegyébe ajánlva tisztelt szerkesztő-urnak maradunk honunk’ alázatos szolgái Beregszászy L. és M­a­t­a F., szabadalmazott zongora-készítők. — Bécs, Jägerzeil­e, Weintraubengasse Nro 510. TAKARÉKPÉNZTÁR. A’ Pestmegye’ pártfogása alatt álló hazai első takarékpénztár’ hivatala a’ félévi kamatok’ kidolgozása és az illető könyvekbe iktatása végett folyó június’ 28 ától jövő július­ 6-áig bezárólag bevételekre és visszafizetésekre nézve elzárulik, mivel a’ t. ez. közönsé­get ezennel választmányi határozat’ következésében tiszte­lettel értesíti Pesten 1845. Junius’ 21-én S­z­a­l­a­y József, s. k. intézeti jegyző. A’ PESTI SZEGÉNY GYERMEKKÓRHÁZ ezidei nagy­gyűlése f. hó’ 29dikén délelőtti 10 órakor sz egyesületi elnök Ür­ményi Ferencz , excra’ termeiben (ujpiacz, sa­ját házában) fog tartatni, mellyre a’ t.cz. részvényesek egész tisztelettel meghivatnak. Költ Pesten , junius 20dik 1845. — Frankenburg Adolf egyesületi titoknak. ELŐFIZETÉS AZ IPAREGYESÜLET ÁLTAL KIADOTT HETILAPRA. A’ közelgő félévre uj előfizetést nyitunk 3 pfljával helyben és kihordással, 4 pfljával pedig a’ vidéken és postai küldötéssel. — Minőn e’ szerint az érd. olvasó közönséget újra lapunk iránti részvétre felszólítjuk, csak kettőt emelünk ki, mi lapunkat félreismerhetlenü­l jellemzi. Egyik az, hogy lapunk az iparos mozgalmak’ főbb régióiban is működik, tehát olly kérdésekkel foglalkodik, mellyek jelen átalakulási korszakunkban Magyarországnak életkér­dései. Másik az, hogy lapunk már most is az ipar­téren mű­ködő egyesületek 's egyesek’ közremunkálását bírja’s jö­vőben — ennyit szabad remélenü­nk — a’ dolog’ kifejtésé­vel még nagyobb mértékben bizondja A’ kettőhöz még csak azt adjuk, hogy intézkedések tétettek, miszerint a’ jövő félévben e’ lapok’ hasábjain népszerű technik­ai értekezések is foglaljanak helyet. — Vállas Antal, szerk. W II,FÖ f.l­. FRANCZIA­ORSZÁG. *) Jun. 11-én: A’ paireknél először is a’ parid várerődzések’ fölfegy­­verzése iránti törv.javaslat került szavazás alá, ’s 92 szó­val 18 ellenében elfogadtatott Napi­renden az 1S44- és 45-ik évi rendkívüli költsé­gek voltak, mellyek ugyanis az előleges költségvetésben nem foglaltattak ben. Duhouhhage az egyetlen, ki az általános tárgyalás­ban részt vett, bejelen­ti a’ rendkívüli kiadásokat, mely­­lyek örökké megtörik a’ budgetet. Az igazság és egyházügyminister’ rovatánál Monta­­lembert gróf szószékre lépett. Midőn az egyházügyi ro­vat emlittetik, mond, azonnal mindenkinek a* jezsuiták’ ügye ’s a’ másik kamarának e’ nembeni hires ülése jut eszébe. Szónok a’ mult évben is védette már a’ jezsuitákat, ’s ugyanazt teszi most is, éspedig, mond, nem magokért a’ jezsuitákért, hanem mivel ezen ügy, szerinte , a’ sza­badság’, a’ lelkismereti szabadság’ ügye (!), mellyne­k je­lenleg ők legfőbb képviselői, ’s mivel továbbá itt a’ vallás’ ü­gye van (?) kérdésben. Tavaly pedig csupán könyvekben támadták meg a’ jezsuitákat, de az idén már a’ törvényho­zás’ körében tétettek lépések, hogy tételök is megszüntet- L­ssék, és hogyan hagyhatná el szónok jelenleg ezen ügyet. Ő nem tartozik azok közé , kik csak addig védik a’ jó ügyet, (midőn szónok jó ügyet mond, akkor tulajdonk pen a’ jezsuiták’ ügyét ért ), meddig az nincs veszélyezve , ’s hozzá teszem, megvallom, folytató, én magam is meg va­gyok támadva ezen ügyben; mert, engedjék meg önök egyszerűen kimondanom , én magam is olly­an jezsuita va­gyok , a’ miilyen csak lehetni (zaj) azon értelmé­ben a’ szó­nak, mellyel annak egy érdemes követ ur, derék Gaspa­­rin társunknak fia, a’ másik kamarában adott. „Ha jezsui­táknak azokat nevezik, kik a’lelki ügyek’ kormányzását nem kivánják a’ világi hatalomnak engedni, én is jezsuita vagyok.“ Én ugyan azt mondom, mit az érdemes követ úr. Végtére, fel akarom világosítani, ha lehet, a’ kor­mányt, ’s ha ezt nem tehetem, ellenm­ondásomat nyilvá­nítani, egy nagy, történni készülő igaztalanság ellen, mellyel a’ kormány a’ törvényhozás’ segélyével akar vég­hezvinni ’stb. szónok semmi törvényes erejét sem ismeri meg a’ másik kamara’ e’ tárgybani határozatának; a’ törv­­­hozás csak törvényeket hozhat avagy törölhet el, és, kü­lönösen annak csupán egyik része, nem magyarázhatja azokat , mert a’ törvények’ magyarázása nem többé a’ ka­marákhoz , hanem a’ bírói hatalomhoz (cour de cassation) tartozik. Felhozza szónok , miszerint a’ kormány azt nyil­vánította , hogy értekezni fog ez ügyben az egy­házi hata­lommal , (a’ római székkel) de bármi sikerrel történjék is ez, a’ törvények végre fognak ha­jtatni a’ szerzetes rendek iránt. Szónok nem érti , és ebben igazsága van , mi szük­ség van olly törvény’ ügyében értekezni, m­ellyet az ország’ törvényének tartanak; (mit szónok tagad) ez azt mutatja , mond szónok , hogy önök nincsenek tisztában jogaik iránt. És különös neme is ez a’ diplomatiának , az alkudozásnak . *) Múlt számunkban 7 millió helyett 9 milliónak kellene lenni azon ösz­vegnek, mellyel a’franczia tengerészügy-minister a’ kamerák­tól kért. Australia rovat slitt pedig alulról a’ 22-ik­lórban nem hét, hanem tizenhét órai különbségnek kell állani. cca

Next