Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-03-23 / 441. szám
Vasárnap 441 Martins 23.1845. pesti hírlap. Megjelenik e’lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 ft , postán borítékban 6 forint pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvéteinek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr számittatik. A Folyó évi április’ 1-je napjával kezdendő évnegyedi szokott előfizetés a’ „P e s ti H irla pu-ra helyben 2 ft 48 kr, postán küldve 3 ft 30 krjával pengőben elfogadtatik. Jelentetik egyúttal, hogy szinte f. évi april’ 1 —étől kezdve, az olvasó közönségnek többek által kinyilatkoztatott óhajtásához ’s e’ részben tett előleges ígéretünkhöz képest, hetenként — a’ nélkül, hogy az előfizetési díjt felébb emeltük volna — négy szám fog megjelenni lapunkból, úgymint vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken egy-egy ív, mit a’t.ez. előfizetőknek figyelmébe ajánlunk. Landerer Lajos , a’ „Pesti Hírlap’“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Kinevezések. Állásunk. Nyílt válasz a’ Jelenkor’ 22 -ik számában hozzám intézett nyílt levélre. Törvényhatósági dolgok: Szathmár, Pozsony (közgyűlések). Győr (tisztújitási rendszabályok feletti vitatkozás). Zala (toldalék a’ P. H. 43.ik számában közlött adózó lajstromhoz). Krassó (igazilás). Fővárosi utd. Vegyes közlemények: Mosony (bécs-brucki vasút).Pályaügy. M. Gazdasági egyesület. Kisdedovó intézet. Adakozások az árvaiaknak. Külföld. Értekező. Ismét egy szó a’ haladásról, vagy realismus és humanismus. Székfoglaló beszéd. (Vége). Hiv. tud. Hirdetések. MIOTARORSZÁG és ERDÉLY. Ö cs. ap. kir. felsége f. évi mart. 5-ről kelt legfensőbb kézirata szerint Pillersdorf bárót, egyesült udv. cancellaria’ igazgatóját a’ m. kir. Sz.-István rend’ középkeresztjével díjelengedés mellett mélt. legkegy. diszesiteni. Ő cs. ap. kir. Fölsége Somsich Pongráczot Baranyamegye’ főispánját status-és conferenczialis tanácsost saját kérelmére ezen megye’ kormányzásától, legfelsőbb királyi megelégedés’ nyilvánítása mellett fölmenteni, ’s Baranyamegye’ főisp. helyettesévé Majáth György első alispánt kinevezni legkegy. méltóztatott. U cs. ap. kir. Fölsége Dubraviczky Simon Pestmegye’ első, és Fath Ferencz Fehérmegye’ másod alispánját valóságos m. kir. helytartósági tanácsnokokká; továbbá Becsky Antal helytartósági fogalmazót, és Szmrecsányi János árvamegyei főszolgabirót és Markovics Antalt Bártfa városa’ volt országgyül. követét valóságos kir. helytartósági titoknokokká méltóztatott legkegyelm. kinevezni. Ő cs. kir. felsége a’ győri székes káptalanban a’ következő kanonokokat, n. m. Varga Jánost souronyi, Tóth Józsefet mozsonyi, Pajer Lászlót locsmándi, és Vajda Károlyt rábi főesperesekké; a’megüresült kanonokságokra pedig: Prileczky Imre bái, Szilberknoll József gyarmathi, és Schusich György bágyogi plebánusokat méltózt. kegy. kinevezni. Ő cs. kir. felsége a’ pécsi székeskáptalanban őrkanonokká Rihmer Bódogot, ugyanezen káptalanban első mesterkanonokot; ’s az ezen káptalannál megürült térbeli kanonokságra Jónás Józsefet, a’ püsp. lyceumban a’ politicai tudományok’ ’s váltójog’ tanítóját méltózt.kegy. kinevezni. I0 cs. kir. fels. a’ zágrábi főgymnasium’ igazgatójává Rosich Antalt, varasdi gymnasiumbéli költészettanitót mélt. kinevezni. Ő cs. kir. felsége Szoboszlay Istvánt, a’ tiszántúli kerületben a’ helveliai vallástételt követők’ superintendensét, ,,kir. tanácsos“ czímmel — díj-elengedés mellett — méltóztatott kegyeim, diszesiteni. Ő cs. kir. felsége V e c s e r a Bernard Pozsony városa’ kapitányát arany láncztól függő nagyobb arany érdempénzzel méltózt. diszesitni. Hentscher Antal pozsonyi főpostahivatalnoki gyakornok ugyanott járulnokká alkalmaztatott. Ö cs. kir. felsége Spécz Antalt magy. kir. udv. kamrai titoknokot számfeletti m. kir. udv. tanácsnokká nevezte ki. A’ am. m. kir. udv. kamara a’ selmeczi k. főkamragrófi hivatalnál megürült protocollistaságra Jarsits Lajost ottani első irodai járumokot léptette. " ÁLLÁSUNK. Többször hányatott a’ P. H-nak szemére, hogy állításaival az általánosságok’ mezején maradva, nem inkább elveinek egyes napi kérdésekre való alkalmazása által igyekszik nézeteit tisztába hozni. Csak a’ napokban emeltetett e’vád a’B—P. H. 145. számában e’ lap’ A dolgozó társa által ellenünk. — Szívesen engedünk a’ felszólításnak , mellyet e’ vádak magokban foglalnak, ’s annyival több készséggel, mennyivel bizonyosabb, hogy a’ P. Hírlap eddig is azon kérdésekre nézve, mellyeket napirenden látott, nézeteit tisztán előadni soha nem vonakodott, csak azért nem terjeszkedve mindenre, nehogy felette sok tárgynak felhozása a’ fogalmakban zavart okozzon; annyival több örömmel, miután látjuk, hogy a’ lap’ nézetei azok által, kikkel egy párthoz tartozni, dolgozó társai dicsőségeknek tartják, osztatnak, ’s minden általánosság mellett, mellyel vádoltatánk, legalább elleneink által helyesen fogattak fel. Az ,,Erdélyi Hiradó“, mellynek nézetei, mint azon egyetlen lapé, melly velünk ugyan azon czélok’ elérése után törekszik, előttünk mindig a’ legnagyobb tekintetben állnak, i. e. 20-ik számában olvassuk, miként: a’ törvényhatósági rendszer’ józan barátai e’ rendszert helyesen csak addig kívánhatják feltartani, mig jobb rendszer által feleslegessé tétetik; mig ellenben a’ központosítás’ barátai mind addig, mig hazánk egy valósággal parlamentáris kormány,’ minden kellékeit ki nem vihatá magának, mind azokban, mik törvényhatósági rendszerünk’ feltartására ’s kifejtésére szükségesek, a’ törvényhatósági rendszer’ barátaival kell hogy kezet fogjanak. Erdélyi barátaink 438. számunk’ Reform czimű ikkelyében, melly, mint reméljük, eddig kezeikben van, ugyanezen nézeteket olvashatják, mellyek Kolosvárt ’s Pesten talán ugyan azon órában írattak, ’s mellyeket itt e’ lapnak egyik hozzánk igen közelálló dolgozó társa, kivel soha vélemény-különbségben nem voltunk, a’ megye’gyűlésében, mint központosító elveinek magyarázatát, szóval is előadott. Az Érd. Híradó ’s Pesti Hírlap között, mint e’két lap nézeteit jelenleg kifejté, épen törvényhatósági rendszerünk iránt nem létezik vélemény-különbség. Az Érd. Híradó nyilván kimondja, hogy a’ törvényhatósági rendszert csak addig kivánja feltartani, mig jobb rendszer által feleslegessé tétetik, a’ P. Hírlap az említett számban ünnepélyesen kijelenti , hogy a’ helyhatósági garantiákról csak azon arányban fog lemondani a’központosítás’ kedvéért, mennyiben más ’s hathatósabb garantiákat tudnánk magunknak kivívni. Hogy pedig a’ P. Hírlap ezen számában nem valami uj előbb be nem vallott irányt tűzött ki munkásságának, azt a’ B. H. mart. 11-én ’s igy a’ P. H. czikkelyénél két nappal előbb megjelent czikke legvilágosabban bizonyítja, hol a’ P. H tendentiája e’szavakban jellemeztetik. Ezen formák (a* parlamentaris kormány’ formái) által föltételezik ők (a P. Hírlap) a’középfronti hatalmak’ azon befolyásának megalapítását, mellyet közvetlen a’ rend ’s így a’ szabadság’ érdekei napról napra sürgetőbben igényelnek. Csak ezek’ folytában akarják megszüntetni a’ törvényhatóságok’ túlfeszített hatáskörüket. Mi, kik az Érd. Híradó’ szerkesztésével foglalkozó férfiaknak egy részét ismerjük, megvalánk győződve mindig, hogy e’ lap ’s a’ P. Hirlap között a’ főelvekre nézve lényeges különbség nem létezhetik; hogy ez a’ lapoknak Pesten ’s Kolosvárott majd nem ugyan azon napon kijött nyilatkozatai által mások előtt is világossá lett, annyival több örömmel tölti sziveinket, mennyivel inkább meg vagyunk győződve, hogy haladásunk ’s nemzetiségünk’ annyi ellenei között, e’ honnak felvirágzása csak akkor lehetséges, ha mind azok, kik azt valósággal kivánják, barátságosan kezet fogva, mennyire lehet, egy utón haladnak kitűzött czéljok felé. Mielőtt azonban azon részletes kérdéseknek megvitatásába beléereszkednénk, mellyekkel Iapunk ezentúl főkép’ foglalkozni fog, legyen szabad némellyeket jelen állásunk’ megmagyarázására ’s némiként önigazolásunkra felhoznunk. Szemünkre hányatott, hogy törvényhozási központosítást ’s parlamentaris kormányt tűzve ki zászlóul, azon pártban, mellyhez magunkat is büszkeséggel számítjuk, szakadást okozánk. A’ végczél, mellyet magunknak kitűztünk , némellyeknek nézete szerint annyira távol fekszik, hogy annak kimondása legalább időelőttinek, sőt mután — ismert akadályoknál fogva — nézeteink’ ; minden teljes kimondása lehetséges nem vala , veszélyesnek neveztethetik. — Minek szólni törvényhozási központosításról ’s parlamentáris kormányról már most, hol annak elérése még olly távol fekszik ? minek gyengíteni törvényhatósági szerkezetünket hibáinak kiemelése által, mig más alkotmányos garantiákra szert nem tehettünk ? nem vala e a’ Hirlap’ újabb szerkesztésének jobb’s czélszerűbb egészen azon ösvényen maradni, mellyen előzője haladott? Legyen szabad e’ vádakra röviden válaszolnunk , hogy először az időszaki sajtónak az lévén feladása, hogy a’ közvéleménynek irányt adjon, felfogásunk szerint minden hírlap’első kötelességei közé tartozik, nyíltan’s világosan kimondani nézeteit nemcsak a’ napi kérdések, hanem azon végső távolabb czélokra nézve is, mellyeket magának kitűzött, nehogy a’közvéleményt tévedésbe hozza , ’s hallgatása által olly dolgokat látszassák helybehagyni, mik nézeteivel ellentétben állnak. Legyen szabad vádlóinkat figyelmessé tenni másodszor azon változásokra, mellyeken olvasó közönségünk az utolsó időben a’ P. Hírlap’ egykori szerkesztőjének nem kis érdeme nélkül keresztül ment, ’s azon tapasztalásokra , mellyeket utolsó törvényhozásunkon tevénk, ’s mellyek után a’ törvényhozási központosítás 's parlamentáris kormány’ elvének felállítása halaszthatlan szükséggé vált. Az Érd. Híradó úgy vélekedik , hogy a’ kor’ igényei szerint ennek szükségéből fölmerülő eszmék törvényhatósági szerkezetünk’ tökéletesitése által életbe fognak léptethetni; olly törvényhozási központosítás, melly alkotmányos szabadságunkat biztosítaná pedig, csak távol jövőben érezhetik el. Mi minden két tekintetben ellenkező véleményben vagyunk. A’ mi törvényhatósági szerkezetünket illeti. Míg más erősebb alkotmányos biztosítékokra szert nem tehetünk, az Érd. Híradó nem ragaszkodhatik e’ szerkezethez inkább nálunknál. Alkotmányos szabadság mindenekelőtt, ez jelszavunk, ’s nincs anyagi jólét, nincs közigazgatási rend, mellyel ezt bécserélnék. A’törvényhatósági rendszer’tökéletesítése ’s korszerű kifejlődhetése iránt nem élünk azonban olly vérmes reményekben, mint erdélyi barátaink, sőt,habár fájdalommal, azon meggyőződésünk’ nyilvánítására érezzük magunkat kénytelenitve, hogy igen sok a’ kor’ igényeiből és szükségeiből fejlődött javításoknak életbeléptetése törvényhatósági rendszerünk mellett, bármiként tökéletesítsük azt, a’lehetetlenségek közé tartozik, melly nézetünkben, hogy magányosan nem állunk, csak a’ múlt országgyűlésre hivatkozunk, hol mind azon tárgyakban, mellyekre nézve nagyobbszerű újítások történtek, a’jelen törvényhatósági rendszer’ mellőzésével, a’ törvényhozási központosítás’ rendszere fogadtatott el törvényhozóink által, így az országos pénztárra nézve, mellynek kezelése egy a’ felség által kinevezett ’s az öszves rendeknek felelős tisztviselőre bízatott, igy a’ börtön’ elrendezése iránt készült munkálatban , hol a’ főigazgatás egy a’ helytartótanácshoz tartozó, ’s az együlésnek felelős külön osztályra bízatott. Szintúgy különböznek nézeteink az általunk felállított rendszer’ kivihetőségére nézve is, miután nekünk magyaroknak azon rendszert, melly öszves törvényhozásunk által az emlitett esetekben elfogadtatott, kivihe ellennek nevezni, ’s igy törvényhozóinkat azzal vádolni nem lehet, hogy e’ haza’felvirágzására legszükségesebb újításokat olly kezelési rendszerrel kötötték öszre, mellyet magok viszonyainkban lehetetlennek tartottak. Már miután meggyőződésünk ez vala, el kelle e azt titkolnunk? tovább kelle e folytatni a’ túlzott magasztalokat, mellyel egy idő óta annyian törvényhatósági rendszerünkről szóltak, nekünk, kik belsőkép’ meg vagyunk győződve, hogy hazánk’ kifejlődése e’ rendszer mellett lehetetlen? Midőn láttuk, hogy már utolsó törvényhozásunk felfogva helyzetünket, legnagyszerűebb újításait a törvényhozási központosítás ’s felelősség’ rendszerére állapitá, mi nem mondtak volna, hogy nemcsak ezen, hanem minden valóságos haladás csak ezen utón eszközölhető, ’s miért? Igaz, elkerülhetünk ez után sok keserűséget. Azok, kiknek bizodalma ’s barátsága életünk’ főkincsét teszi, nem fordultak volna el tőlünk, nem lettünk volna kénytelenek hallani, miként, mióta e’ lap általunk kezeltetik, a' haladó pártnak orgánuma nincs, de vallyon eleget tettünk volna e kötelességünknek, melly szerintünk, mind azokra , kik nagyobb közönséghez szólnak, e’ szavakban mondata ki: „vitám impendero vero?“ Ne ámítsuk magunkat, a’törvényhatósági rendszernek mellynek alkotmányunk’ feltartását köszönhetjük, szinte megvannak külön veszélyei. Valamint szerfeletti központosítás minden egyes erőknek elnyomásához, úgy a’ törvényhatósági rendszer, ha természetes kifejlődésében nem akadályoztatik, feloszláshoz, ’s a’nemzeti egységnek olly állapotra való átváltoztatásához vezethet, millyennek jelenleg a’ szerencsétlen Soveiczban példáját látjuk Tagadja valaki ezen állításunkat. Ti erdélyi barátaink, kiket az egy nyelv, mellyen szólunk, nem köt inkább hozzánk, mint azon érzelmek, mellyek sziveitekben a’ magyar f’ felvirágzása után vágyódnak , tekintsetek körül honotokon ’s mondjátok , három nemzetre való elkülönözéstek erőssé tette e hazátokat? nézzetek vissza történeteitekbe, ’s mondjátok, ezen elkülönözés nem hasonló viszonyokból, mint, meylyeket helyhatóságainkban látunk, vette e eredetét? nem kellet félnünk, hogy mi nálatok történt, mit Horországnál min magunk tapasztalunk, tovább terjedve, egyes törvényhatóságainkat is mind inkább elválasztandja egymástól , mig e’ honnak minden egyes megyéje külön tervezve közmunkáit, szoros utasítások által lekötött követekkel járulva a’törvényhozáshoz, az egységnek , mint Svveicz csak még külső színét tartja fel, mig minden 47