Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-05-16 / 469. szám
Péntek 400. Majus 16. 1845. pesti hírlap. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házholhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pp. Előzethetni heten Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden’cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példnyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számíttatta.___ TARTALOM. Kinevezések. Gyászhír. Adózás és költségvetés. I. Kis utazás Szepesben. Törvényhatósági dolgok: Szathmár (közgyűlés.) Bács (tisztujitás.) — Vegyes közlemények: Csontszéngyár-társaság’ alapszabályai (vége.) Magyar gazdasági egyesület. Népnevelési törvényjavaslat. Külföld. Hivatalos jelentések és hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. A nagy magy. kir. ndv. Kamara Zaura Károly győri harminczadiellenőrt ugyanott harmiczadossá. Punkh Károly ujmezei (Neufeld) harminczadost wimpassingi harminczadi ellenőrré; ennek helyében a 11- nes Ferchendorfi harminczadost hasonló tisztminőségben Ujmezőre ; — Kaim Kamill kassai harminczadhivatali írnokot ugyanott harminczadosi helyettessé; végre Penetz, varasdi harminczadhivatali gyakornokot nedeliczi tisztirnokká léptette elő. (B. H.) GYÁSZHIR. F. hó’ 7-ken reggeli ötödfél órakor jobb létre szenderült Zágrábban trakostyáni gróf Draskovich Sándor arany sarkantyús vitéz, tüdövész okozta hoszszas betegsége után , a’ haza’ közjavának szentelt élete’ 42-ik évében. — Kinek szíve honáért hőn dobog, ’s a’horváthoni mozgalmak’ történetében nem egészen járatlan, mélyen érzendi azon veszteség’ súlyát, melly e’ kevés sorokban rejlik; — a’ boldogult, ki egy ideig a’ nm. kir.helytartótanácsnál hivataloskodott, utóbb jószágaira vonulván, élte’ napjait a’ mezei gazdaságnak ’s a’ jótékonyságnak szentelő azon pillanatig, mig a’ mind inkább komolyabb színben fejlődő horváthoni mozgalmak őt a’ politicai véleményharcz’ küzdterére szólták; akkor áthatva hona iránti kötelességének szent érzetétől, férfias elszántsággal állott azon párt’ élére , melly az ősi horvát nemzetiség ’s a’ magyar nemzetteli alkotmányos kapcsolat’ csorbulatlan fentartását tüze ki működéseinek feladványául; — az általa alapított ’s kormányzott zágrábi casinoegyesület, társadalmi czéljának hű megőrzése mellett , a’ rokonkeblűek’ gyálpontjául szolgálván, a’ szétágazott erők’ központosítására eldöntő hatással volt; — az 1842-diki szerencsétlen emlékezetű tisztválasztás a’ honfiak’ aggályteli sejtelmeit óriási valósággá emelvén, a’ boldogult’ buzgalmát nemcsak nem csökkenté, hanem inkább cselekvőségének uj rugójául szolgált; mind ernyedetlen buzgósággal ’s erélyes önmegtagadással működött légyen mind ezen, mind a’ hasonforrású követválasztás’ ügyében orsz.gyűlésen ’s azon kívül, mindenki’ fris emlékezetében él, ki a’Magyarország’ jövendőjére olly lényeges befolyású horváthoni mozgalmak’ fejlődését figyelemmel kiséré; — mindenkor ’s mindenütt, hol a’ jó ügynek védelmére szóval, tettes alkalom nyílt, az ő neve első helyen ragyogott; — dicső ősei’ elveihez híven ragaszkodván , Horváthon’ javát, érdekét Magyarországétól elválasztani nem tudá; érdekegységekben, a’századok szentesitette szövetség’ szilárdulásában találó hona’ felvirágzásának egyedüli biztos rendíthetetlen alapját, ’s ezen áhitatos kegyelettel táplált meggyőződésének igazságától lelkesítve, nem volt fáradalom, nem áldozat, mellytől nemes keble idegenkedett volna. A’gondviselés nem engedő neki azon ügynek, mellynek vagyonát, erejét, életét szentelő, végdiadalát szemlélni; de szelleme, elvei élnek számtalan honosai’ keblében, kik valamint édes atyjával ’s testvéreivel mély fájdalommal kesergik a’ felejthetlennek kora elhunytát, úgy nemcsak emlékét , hanem elveit is szent ereklye gyanánt őrzendik viszontagságok edzette szíveikben; a’ részrehajlatlan történet pedig honunk’ jelen politicai küzdelmeinek rajzában nem kevésbbé magasztalandja Draskovich Sándornak a’ közhaza iránti érdemeit , mint azon ős horvát hősökét, kik koruk’ igényei szerint a'harczok’ véres mezején [élelök’ áldozatával szentesiték a’ magyar ’s horvát nemzet közti százados frigyet. — Hűlt tetemei f. hó’ 9-kén a’ Bosjakovina melletti sz.mártoni fárában takarittattak el. Szendergő porait béke lebegje körül! 3-ik a’ katonáskodás, 4-ik deperditák, 5-ik a’ közmunkák, 6-ik a’ községi költségek, 7-ik az úrbéri terhek, 8-ik a’ papi dézma. Igyekezzünk ezeket számokban kifejezni, mennyiben pontos statistikai adatok’ hiányában lehet,megközelítőleg. — 1- er A’ hadi adó tesz . . 4,395,744 ft. 38 (% krt 2- or A’ házi adó ... 3,000,000 -------- *) 3- or A’ katonáskodás. — A’ kényszeritett katonai szolgálat’ terhe roppant nagy, ’s valamint egyes családra nézve súlyosan érezhető , midőn egy munkástagját elveszti, úgy az összes népmunka’ erején nagy csorbát tesz, midőn annyi dolgozó kezek elvonatnak a’ productiv működéstől; nem szólok a’ katonai szolgálat érdeméről; a’ statusnak külső bátorsága létének első feltéte , de az bizonyos , hogy a’ katonáskodás, a’ hon’ érdekében viselt teher, melly nálunk egyedül a’ köznépet nyomja , ’s ha hallgatunk is azon áldozatról , melly a’ katonáskodásnál magát az életet veszi igénybe, az tagadhatlan, hogy honi viszonyaink között, minden ép, fiatal emberben , ki a’ productiv működés’ mezejéről kilép, naponként legkevesb 20 pengő kr. vesz el — szabad legyen most ez ősz véget az évnek munkás napjaival, a’ 300-at sokszorozni, ’s világos leend, hogy egy katona a’ köznépnek termesztő erőösszegeből ’s ez által annak összes vagyonából évenként 100 pgő ftot von le. A’ nemzet az 1840-i hongyülésen 38,000 katonát ajánlott, ez összeg a’ 100-at sokszoroztatván világos , hogy a’ katonáskodás’ terhe pénzben fejeztetvén ki, tesz évenként 3,800,000 ft. 4- et a’ deperditált Fényes szerint 900,000. 5- öt a’ közmunkák — eddig elnyúltak a’ végtelenbe, most már törvény által korlátoztatnak, — a’ törvény’ kulcsa szerint egész telkű jobbágyra 12 napot tevén,’s e’ számot Fényes szerint a’ honban létező 250,000 egész jobbágy telekkel sokszorozván, a’ közmunkák’ terhe, melly a’ telkes jobbágyságot illeti, egy igás napot egy pengő ftra tevén 3000,000 ft. — Házas és hazatlan zsel 1805-ben 783,364 találtatott, semmi nem bizonyosb, minthogy ezen szám azóta jelentékenyen növekedett, de maradjunk ezen számnál , ’s ebből házas zsellérnek/hát, házatlannak odát vevén föl, ’s az előbbi számolat szerint egy gyalog napot 20 pkra tevén, ’s a’ törvény szerint egy házas zsellérre 6, ’s egy házatlanra 3 gyalog napot számítván, a’ zselléreket illető teher tesz — a’ tört szám’ kihagyásával 1044,484 ft. 6- ot A’ községi költségek’ fejében vegyük nem többet mint a’ közvetlen hadi és házi adó’ összegének egy tizedét 739,524 ft. 7- er Az úrbéri terhek. A’ közmunkáknál felvett számolat szerint vegyük a’ 250,000 egész jobbágytelek’ terhét nem hatvan , mint rendesen most már számittatik, hanem az ország’ különböző viszonyainál fogva átmérőleg 50 p.ftra, ez fog tenn12,500,000 ft, vegyünk egy házas zsellér után 3 ft 40 Ft,egy házallané után 1 ft 20 krt**) a’két összeg fog tenni 1,653,765 ft. 8. Papi dézma 1,000,000 ft, — összesen 32,033,017 ft. Uraim! 13,140,974 hold föld és 32,033,017 ftnyi teher. Uraim! 10,642,916 lélek és 32,033,017 ftnyi teher. Nem kiáltanak e e’ számok ? Szabad legyen most futó pillantatot vetni ez adók’ beltermészetére. A’ hadi és házi adó’ megajánlásában a’ köznép semmi részt nem vesz. — A’ deperditák a’ 19-ik századba többé nem illenek. A’ községi költségeket földes ur, szolgabiró határozzák , vizsgálják. Az úrbéri tartozásoknál legtöbb helyt elmondhatjuk — Isten mentsd meg a’ földes urat tőlök, de inkább még, szabadítsd meg tőle a’ földnépet — természetökről Széchenyi, Wesselényi könyveket írtak,’s a’ közvéleményt ellenségükké a’ tapasztalás esketi. — A’ papi dézmáról azt mondják, hogy ez már az egyiptumiaknál meg volt, korunkban nem léteznek az ausztriai császárságban, Muszka, Franczia-, Spanyol-, Németországban , nem Amerikában ’stb. Ezek után azt gondolná az ember, hogy a’ köznépnek minden terhei már megemlitvék, hogy leróván ezeket szabadon töri meg kenyerét, metszi fel húsát, issza meg borát vagy szeszét, — igen de előbb gabonáját az uradalmi molnár megtizedeli, az asztalán nagy ritkán megjelenő marhahúsát az uradalmi mészárszékből, borát az uradalmi csapszékből véve, ’s megfizette egy részt a’ haszonbért, melly a’ földesúré, más részben a’ nyereséget, melly a’ bérlőé. Sokan azt gondolják, mintha hazánkban közvetett (indirect) adó nem léteznék,— csalódás, — ama’ roppant öszszeg, mellyet a’ köznép ez után fizet, az európa-szerte ismert indirect adótól csak annyiban különbözik, hogy ez nálunk egy kiváltságolt test, másutt a’ status’ erszényébe folyik. Statisticai adatok’ hiányában ez összeget igen nehéz lesz számmal kitenni, azonban többféle combinatiok ’s tudakolódások után, a’ legcsekélyebb, mit felvehetünk minden fejre,egy váltó forint,mi e’szerint évenként tenne 4,240,000 pengő forintot. És uraim még ez sem elegendő, az uradalmaké a’ vásárjog, az uradalmaké a’hidvámjog, és hány száz ezret forgat be a’ köznép ez után is a’ kiváltságol osztálypénztárába , de felvett elvünknél fogva inkább kevesebbet mint többet akarván mondani, ez összeget itt szándékosan kihagyok. Ezek után vonjuk össze az eredményeket számokban, 13,140,974 hold földet lakó 10,642,916-nyi nép visz 36,273,017 pengő forintnyi terhet, 32,549,913 hold földet biró 544,572-nyi nemesség semmit, ez az eredmény számokban. Ha valaki ezt bebb akarná és tudná szállítani, felhatalmazzuk őt, mert valamint lesznek többen, kik ezt sokallani fogják, úgy mi meg vagyunk győződve, hogy pontos nyomozás után az összeg még többre ütne, nekünk pedig azoktól, kik a’ számok felett fejet csóválnak, szabad legyen kérdenünk, hány ember van e’ honban, ki házának ablakait megnyithatja, hogy az isten’ ingyen adományát, a’ tiszta léget is élvezhesse? hány ember van, ki szörszövettel fedi testét? hány, ki gyermekének félére gúnyát szerezhet , hogy ez ne sáppadozzon a’ bűzös szobák’ kemenezéje mellett, hogy hideg esse, fanyar szél ne zárja el egyháztól, iskolától? hány ember képes beteg állapotjában orvos’ segedelmével élni, gyógyszert fizetni? hány ember részesül a’ közoktatásban, és igy kérdéseinket elnyújthatnék mind azon tárgyakon , mellyek a’ testet éppé, a’ lelket derültté, az elmét műveltté, az érzelmet nemessé teszik, ’s nem mondom fényessé , de elviselhetővé tegyék az állapotot, mellyet a’ sors az emberre mért. Csodálatos, hogy az adómentesség’ igaztalansága anyayi századon keresztül megállhatott, de csodálatos még, hogy csillogó leplét viseli az igazságnak, a’ jognak, melylyet mesteri kézzel azon elv’ szálaiból szöttenet, hogy a’ kiváltságolt osztály a’ köznépnek azért engedi által a' földet , hogy az attól a’ statusnak minden létező, létezendő terheit viselje. Uraim! kik ezt hirdetitek! kívánjátok , hogy az elvnél megállapodjunk, ’s hogy szemközt állítsuk vele ama’ megdönthetsen másik elvet, hogy szerződő felek közt szabad akaratnak kell lenni, e’ nélkül nincs szerződés, de lehet hódolata a’ gyöngének a’ hatalmas, meghajlása az éhezőnek a’ dőzsölő előtt, remegése a’ szolgának az úri kény’ irányában, vagy uraim kívánjátok, hogy hivatkozzunk a’ históriára ? ott a’ nehéz napokban a’ köznép többet csatáz, többet vérzik mint a’kiváltságosok, ezek kincseikkel elrejtik magokat a’ városok’ falai között, vagy a’ hegyek között keresnek menedéket — azt az ellenség eltiporja, másszor a’ hadak’ súlya egészen a’ köznépet nyomja , mig a’ nemesség az elpuhulás’ ölén kéjeleg vagy idegen szokások párnáin alussza el a’ harczok’ zaját, mondja az utolsó félszázados história, — és ezeket nem azért hozzuk fel, mintha ujjat akartunk volna általuk mondani, de épen azért, mivel igen is ismeretesek mint történeti tények, következéseik alól pedig nincs menekülés. — De most vessünk általános pillanatot, miként áll a’ közteherviselés’ eszméje jelen mozgalmaink között. Dicsőségére válik a’ nemességnek, hogy a’ hatszáz ezernyi polgári testet, a’ törvényhozó termekbe be akará vezetni, hogy az eszmét kényszerűsen ő idézé fel, hogy kiviteléért ő küzdött. Sokan azt vélték,hogy magára a’ szónoklat’harsogó kürtjére meginganak a’ falak, mellyek a’ város’polgárát a’ megye’ nemessétől elválasztják,’s a’ közlelkesedés’ lángjain véghez megy az egygyéforradás a’ két elem között, — de kérdjük, e’ szép eszme mellett ki látta a’ reményből kikelő lelkesedést magán a’ polgárság’ kebelén azon mértékben, mellyet annak fontossága igényelhetett? nem vagyunk egyedül,kik figyelemmel kísérők a’ kérdés’ phasisait, de lennénk bár egyedül, kik azon bánatos tapasztalást tevők, hogy a’ városreform’ kérdése a’ polgári testet jéghideg részvétlenségéből ki nem ragadta,a’ nemességen pedig majd nem nyomtalan enyésze el. Az anyagiaknak nevezett kérdések’ egész halmazát ölelé fel a’ törvényhozás , ezek is mind megbuktak , és jogunk van legnagyobb panaszt emelni e’ végett; azonban szabad talán egypár észrevételt is tennünk. Uraim! csak ne kívánnátok, hogy mert egy, vagy más tárgynál anyagi haszon mutatkozik a’nemzetre,az áldozatul hozza *) Fényes Elek a’ házi adó] összegét szinte 4,395,244 ft.38krokra teszi, de bizonyos lévén az , hogy újabb mozgalmainknál fogva a’ megyék’ legnagyobb részében nagyobb takarékosság hozatván be, a’ házi adó a’ hadi adónál jóval kisebb, 's ezért számíttatott az a’ múlt országgyűlésen is közönségesen nem többre mint 3,000,000. **) Igyekeztünk mindenütt kevesbbet inkább mint többet venni fel, ’s azért tevők a’ rendesen apróbb munkákra felhasználtatni szokott zsellérnapszámokat, (a’ házasnak 16, házatlannak 8 napszámát) 10 pontra, ’s ezen összeghez járul még a’ házas zsellérnek 1 ft füstpénze. ADÓZÁS ÉS KÖLTSÉGVETÉS. Sors és bűneink a’ százados baj Vörösmarty. Nem akarok azzal vádoltatni, mintha szóözönbe akarnám elmenteni a’ közös adózás’ fölséges eszméjét, vagy, hogy a’ képzelet’ tévéin bolygok, hol a’ nemzet szép vágyak’ hiú vadászatában már amúgy is eltikkadott, ’s azért számokkal beszélek — hol. Hazánkban adómentes föld van 32,549,915 — — — adózóföld . . 13,140,974—*) Észrevételeink’ alapmezeje ez, felette, mint nyomasztó lég, az igaztalanság, hogy a’ 13,140,974 holdföldet lakó 10,642,916-nyi nép minden terheket, a’ 32,549,913 hóldföldet biró nemesség semmi terhet nem hord.— Ez általános névponton állván, kérdjük most már, mellyek a’ terhek, miket nálunk a’ köznép visel? Igen könnyű lesz előszámlálni: lő a’hadi adó, 2-ik a’ házi adó, • lásd Fényes Elek Magyarország’ statistikája’ 3-dik köt, 23 lapját.