Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-03-02 / 435. szám

uralkodó osztály’ külön töredékeinek vezetői között, mi nem egyéb , mint a tárczák utáni vadászat. Azon tiz év’ históriája tehát — mellyek a’júliusi zendülésre következ­tek , azon harczoknak históriája , mellyeket a’ nép a’ pol­gárság ellen az utczákon , ’s annak külön töredékei egy nv­p közt a’ kamarában vívtak. — Szerzőnk’ munkája már azért nagy érdekkel bir, mert egy uj elemet a’ népet be­nőve a’ történetekbe , m­ellyet azok mind eddig büszkén visszautasítottak maguktól. — A' könyvet,’s az iró’szelle­mit legjobban fogják jellemezni azok, miket az 5-ik kötet’ befejezési szakából idézni fogunk. „Ezen időszak’ (1830— 40) története tulajdonkép’ csak a’ polgárság’ uralma. Mi tehát a’ polgárság (la bourgoise) ? A’ polgárság azon stá­tuspolgárok’ öszvesége, kik munkaeszközöket, vagy tőkéket bírva, tehetségeiket kifejleszthetik a’ nélkül, hogy más szolgálatába lépjenek , a kik tehát csak bizonyos tekintet­ben függjenek másoktól. A’ nép ellenben, azon polgárok’ öszvesége, kik eszközöket önkifejlődésekre nem bírván, az élet’ első szükségeire nézve másoktól függésben vannak. A’ néphez tartoznak következőleg mind azok, kik — bár­­milly legyen tudományuk, nevelésök, ’s társasági állásuk— élelmök, ruházatuk,’s lakásukra nézve biztosítva nincsenek. — A’ polgárság’ uralma azonban csak úgy leend biz­tosítva, ha a’ néppel szövetkezik, 's kormányzási rendszeré­nek kegyetlenségit a’nép iránt meg fogja szüntetni. A’con­current’ rendszerét föl kell váltatni az associatio’ rend­szere által.“ Ez körülbelől az eszmék’ szövete e’ genialis munkában. — Az ötödik kötet 1836-nál kezdődik. Ez évben az ango­lok Spanyolországban interveniálni akartak, a’ continentialis diplomata azonban a’ franczia királyt az angol szövetség­től elide­­niteni kirá. Ez áldozatért, valamint a’ nyugodt szemlélésért, miként sértettek meg az 1815. szerződések Krako’ elfoglalása által — az orleansi ház’ házassági öszve­­köttetésbe reméle léphetni valamelly első rendű hatalom­mal, de a’ megaláztatás nem szült gyümölcsöt. Ez év az atten­­umok’éve­vein,’s a’ journalistica sem maradott érintetlenül. Emil Giirardin leszállította lapja’orrát,’s vesztesége’ki­­pótolására csinált belőle a’ legpiszkosabb csalásokra alapított nyerészkedések’ orgánumát—’s ez ember 1845ben a’ magyar jornalisticának mintául ajánltatott. Más lapok által megtá­­madtatván Girardin, nem lapjában védelmezé magát, de dif­­famatio­ pert kezdett Armand Carrel a’ „National’“ szer­kesztője, ki azt, mi a’ lovagiasság’ dísze , a' democratiába át tudta vinni, valamint mások a’ democratia’ szennyét az aristocratiába átvitték — ez ügyet lapjában egynehány sor­ral megérintő, ’s e’ sorok’ halála’ ítéletét foglalák magok­ban , mert párviadalra adtak alkalmat. Girardin ez ügyben akkint viselő magát, mintha szándéka lett volna minden áron e’ párviadalt előidézni, ’s a­­mint Carrel ollyatén észrevé­telt ten, viszonzá Girardin: párviadal olly férfiúval, mint én uram, nékem szerencsének látszanék ? — Carrel e’ párvia­dalban agyonlövetett— de sírjába vitte nemcsak pártja, ha­nem ellenes’ tiszteletét. Neki egyszerű journalistának érczemléket állítottak , ’s sírja komoly zarándokságnak czélja. — Girardin él — felpofoztatott a’ nagy operában, escrocnak kinyilatkoztatott — ’s tárgya a’ közmegvetésnek. — A’ magyar publicistáknak figyelmébe ajánljuk azon súr­lódásokat, mikbe 1839-ban Schweicz , Francziaországgal esett. A’ szép Schweicz szabad ’s független , míg a’ nagy hatalmak’ parancsait regestrálja —­­s ez minden, egység ’s centralisatio nélküli honnak sorsa. — Szerzőnk az algíri kérdést sok avatottsággal taglalja, ’s az eseményeket élénk ecsettel rajzolja? — Valamint Angolhonnak Inidában, az Orosznak a’ Caucasusban, úgy a’ franczia seregnek gyakor­lati iskolája van Algírban — ’s e’ körülményt a’ többi hatal­maknak ignorálni nem kell. Szerzőnk roszálja a’ kormány’ hanyagságát a’ polgári colonisatio’ tekintetében.— 1838-ik évben halt meg azon férfiú, ki félszázadon át a’ politica’ színpadján a’ Mephisto’ szerepét játszotta — Ta’leyrand. Magán élete, ’s azon dolgok , mik halála­ utolsó óráiban körűlé történtek , nemcsak psychológiai, de történeti te­kintetben is tanuságosok —mert jellemzik bizonyos ténye­zők’természetét, kik az emberiség?' kifejlődését százado­­ kon keresztül ignorálják — kik testületek* czéljainak elé­résére minden eszközt használni mindig készek. Mi nem osztozunk egészen szerzőnk’ nézeteiben e’ férfiúról — né­zetünk gravitál Mignet’ véleménye felé. Talleyrand minden esetre a' világ’ eszélyességének typusa, ’s használta e’ tu­lajdont nem csak rész, de jó czélok’ elérésére is. E’ férfi­únak külső nyugalma, melly a’ világnak annyira imponált, Blanc szerint csak álarcza volt. Élte’ utolsó éveiben ma­gába vonulva az éjek’ csendében mesterkélt dölyfössége’ magasságáról kimondhatlan elcsüggedésbe esett, ’s meg­történt, hogy álmatlan éjtszakái­ magányában sorokat irt, mik gondolatainak zavartságát ’s lelke’ leveretését tanussták; illyenek a’ következők : — ,,Sne 83 év folyt le s mennyi felindulás, mennyi felgerjesztett rész akarat — mennyi fáj­dalmas bonyolódások közt, ’s annak eredménye nem más, mint testi lelki fáradság, ’s elcsüggedés’ mély értelme , a’ jövőre nézve, ’s undorodás a’ múlttól !“ Azon publicisták, kik a’ tudományt nem Alphától kezdve fejükben construálni akarják — minek eredménye az, hogy tudatlanok maradnak—a' franczia kamarák’ 1838-ban ülési vitáiból sokat meríthetnek, különösen a’ státusadósságok’ törlesztése, ’s kamatjainak l­ebb szállítására, ’s a’ vasutak’ építésére nézve. Az utolsó tárgynál nevezetes , hogy a’ democrata színezetű követek a’ vasutak’ statusköltségein építése a’ finanezvilág’ érdekeinek képviselője pedig a’ részvényes társaságok mellett nyilatkoztak. A’ baloldal te­hát e’ kérdésnél a’ kormánnyal kezet fogott. A’ munka’ utolsó szakaszaiban azon coalitio’ története, melly Malé’ ministeriumát megbuktatta , ’s Thierst ismét a’ ministerségre emelte, ’s a’ keleti kérdés’ bonyolodásai h­at­nak le Blanc­e’ kérdésben sem az egyik sem a’ másik mi­­nisterium’ politicáját nem helyesli, ’s úgy hisszük , hogy abban igazsága van. Szándékunk lévén e’ kérdésről ’s a’ Törökbirodalom’ állásáról más alkalommal ex professo ér­tekezni — szerzőnk’ munkájától ezzel búcsút veszünk. ( Szerkeszti Szalay László 435. szám. Hivatalos tudósítások. Martius 2-án 1843. (177) Haszonbérlet. (3,3) A’ amélt. magyar kir. udv. kincstár rendeléséből ezennel közhírré tétetik, hogy f. évi martius hó­rkán délelőtti 40 órakor az ó-budai kir. kam. főigazgatói hivatalban tartandó árverés utján a’ budaeörsi és budakeszi koronás helységek határaiban a’ vadászat és madarászat f. évi május isétől három egymásutáni évre ismét bérbe adatik. Bérleni kivánok szükséges bánatpénzzel, ’s egyéb megkívántató bizonyítványokkal a’ fentkitett napon 's helyen megjelenni hivatalosak. A’ bér­feltételek a’ fenemlitett hivatalnál árverés előtt is megtekinthetők. Árverés utáni ajánlat nem fogadtatik el. (­91) Bírói árverés. (3,3) Tek. Komárom megyében Komárom városától 2 órányira fekvő Ekel közbirtokosságban Végh Jó­zseftől elfo­glalt, R. Nikolics Jánostól igényelt, de a’ tek. kir. váltótörvényszéktől is Markus István hi­telezőnek 9332 p. ft .és kr. követelése kielégítésére szolgálandónak oda ítélt, — mintegy 300 hold nemesi birtok, u. m.: belső telek lakházzal, szőlőkért, szántóföldek, rétek és legelő i. e. martius 15dik napján kint a’ hely­színén közárverés utján eladatni fognak. — Bővebb tudósítást ad a’ nyertes fél ügyvéde, ’s megbízottja Pokolay Dániel. Pesten József-tér 161. sz. a­­lső emel. Csnyezír Mátyási Komárom megyei szolgabiró, mint kiküldött végrehajtó. (202) Eiegenher­dlt József és fia 6, 3) könyvkereskedésében a’ jövő Józsefnapi pesti vásárkor megjelenend Balásházy János t. t. rendes tag által szerzett következő czimű munka: Elárult pályairat, második toldalék jegyzetekkel gyarapított kiadás, A’ TAGOSZTÁLY ÁLTAL LÉTESÍTHETŐ MIVELTEBB GAZDÁLKODÁSI MÓDOK FÖLÁLLÍTÁSÁRÓL. Fontosságát neveli ezen könyvnek a’ tárgyismerők azon nyilatkozata, miszerint, a’ miveltebb gazdálko­dási rendszereknek különféle módjai legnyomosabban vannak benne előadva, ’s egy uj rendszer is, mit szerző „Rendezett legelőjű magyar váltó gazdaságnak“ nevez, melly legtöbb körülményben alkalmazható magyar hazánkban Egy bekötött példány ára 1 ft 12 kr. p. p. (209) Épen most került ki sajtó alól, ’s még e’ hét elején minden fővárosi 0, 2­ könyvkereskedésben kapható lesz: JÁNOS VITÉZ: Verses népmese. Irta Petőfi. Kiadta élőbeszéddel, ’s két képpel ’Vallót IIm­re. Ára 40 kr. p. p. — Továbbá I RESTAURÁCZIÓ és II FARSANGI ISKOLA. Két eredeti vígjáték egy füzetben. Irta és kiadta Vallot Imre. Két színpadi képpel. Ára csak 1 fi pengő pénzben. Mindez a’ kiadónál, a’ Pesti Divatlap kiadó­ hivatalában is kapható. 071) Trattner és Károlyinál Pesten, (2, 2) uri-utcza 453. sz. a. és minden könyváros- könyvkötő, és több helyen a’ rendes tanító uraknál is találtatik. Legeslegújabb H­ÁRMAS KISTÜKÖR •• 1845dik évi kiadás, ára kötve 30 pengő kr. TARTALMA: Magyarország és kapcsolt részeinek: I. Földleírása. II. Statistikája. III. Rövid tör­ténete 1845ig XI. toldalékkal: 1. Az ausztriai császári birodalomnak rövid ismertetése. 2. Palaestiná­­nak vagy sz. Földnek rövid leírása. 3. Gazdasági Kistükör. 4. Mezei rendőrség. 5. Arany-ezüst pén­zek. 6. Magyar mértékek. 7. Kis levelező. 8. Helyes­ irás. 9. Élet-szabályok. 10. Egészségi szabályok. 11. Erkölcsi regulák ,stb. egy földabroszszal. 1844-ki Törvényczikkelyek. 20 pye­kron. 169 (169) Jankovics J. G. uj divatáru-kereskedése Pesten(2, 6) ajánlja egész úton rendezett raktárát, bel találtatnak különféle gyapjú, pamut- és félselyem-kelm­ék úgymint, hölgyi ruháknak: mouslin de lain, pour de lain, croise de lain, nyomott batist, koczkás poils de chevres, alakozott latin, sima és alakozott cachemir, '/, tiebet darabokban és rőf-számra, nagy vá­lasztékban levő valódi szinti nyomott perkálokkal együtt. — Hölgyi nyakkendők is léteznek nagy válo­gatásban u. m. •/,, *% bedolgozott gyapjú-kendők, ugyszinte efféle dömöczközött és sima cac­emir szegélyes kendők mindenféle nagyságú és nemű pamut-, selyem és félselyem-kendőkkel és itt meg nem nevezett többnemü czikkekkel együtt. Eladó­ hely béesi­ utcznban 199. sz. a. 113!) Bírói árverés. (3,3) Tek. Komárom vármegyébe kebelezett Csépi közbirtokos helységben mintegy négy holdból álló belső telek a’ rajtalevő lakó házzal, ’s egyéb gazdasági épületekkel bírói zár alá vétel következtében f. évi martins hó okán nyilvános árverés utján eladatik. Az eljáró bíróság által: 1­ 1143 14 i­r­ó­i á­r­v­e­r­é­s. (3,3) Tek. Pest vármegyében kebelezett Bugyi helységében bírói foglalás alá vett egy’ belső udvar­hely, rajta levő lakházzal ’s gazdasági épületekkel 's ezek szom­szédságáb­an találtató száraz m dóm f. 1845. évi martius 12kén a’ hely­színén árverés utján el fog adatni. Költ Budán, február 4kén 1845. Urbanovizky Ju­miln, végrehajtó szolgabiró. C 8 . dö­b. 1339. Torontói vármegye törvényszéke Jelentése szerint vagyonbukott Szávics testvérek és tö­rökbecsei kereskedők hitelezőinek csődületére folyó évi martius 6. 7. és 8dika tűzetvén ki határnapul, ugyanez olly hozzáadással hirdettetik ki, hogy ideigleni tömeggondnoknak Seybold György törökbecsei lakos, perügyelőnek pedig Dániel János tiszteletbeli alü­gyész neveztetett. Buldogasszony hó IV. m­.5. 1685. Pest városa tanácsa jelentése következtében kihirdettetik, hogy Knopp Lipót hitelezőinek összejövetelére f. évi martius loditc napja tűzetett ki határidőül, és ideigleni trimeggondnokká Szajbely Frigyes, perügyelőnek pedig Miske György hites ügyvéd neveztetett. Boldogasszony hó 14. 484­­. 200 posztó- és gyapju-szövet-gyárosoknak. 2) A’ magyar ipar jelen nemzeti haladásánál bátrak valónk, azon uraknak, kik Magyarhon­ban posztó-gyárokat szándékoznak alapítani va­gy n­agy sz­e­rű si­te­ni, mindennemű gépeknek sim­itó-fonalfonáshoz (Streichgarnspinnerei) szántására magunkat ajánlani, mellyben az elit­­fonó-kárt (Continue) ’s a’ henger-finomfonógép (Fenny-mule) tulajdon rendszerű fontos találmánya általunk fedeztetett fel, ’s általa egyszersmind a’ gyapjúfonás uj korszaka életre hivatott. Tetemes gépszállitásokkal, nemcsak Némethonba és Ausztriába, sőt Lengyel-, Orosz-, Svéd- és Felső-Olaszországba, legyőztük a’ Németalföld csődületeit, sőt tulajdon hazájában is leküzdjük azo­kat, miután több évek­ óta szakadatlanul számtalan gépeket a’ Rajna tartományokba, Hollandiáb­a, sőt Belgiumba szállítunk, ’s minden gyárosokat azokkal ellátunk, kik — meghatva a’ meggyőződéstől, hogy csak jó eszköz képes teremni jó készítményt — nemcsak a’jutányos­ságot, hanem gépeink egészen sajátszerű, pontos, czélszerű és kitűnő szerkezetét, és ennek jeles működéseit tekintetbe veszik. Többek közt következő gépeket készítünk: Gyapjú-szárító gépeket, vasban és rézben, fekvő dob- és szerelővel saját rendsze­rünk után Mindenféle bakokat-fában és vasban. Szakitó­kártokat (Schrubbeln) fában és vasban, fa- vagy gypsalappal, utóbbik kemény mint kő, de nyúlós, ’s az előfutásnak (Vorzieher) soha alá nem vetve. Elő­fonókártokat, tulajdon szabadalmas találmányunk, fában és vasban, fa- vagy gypsalappal. Előfonó-előkészületek az előfutók átalakítására előfonó-kartokban, vasban gyps­­fésülőkkel (gypspeigneus) és vasúttal, az előkészületek elindulására a’karttól — legczélszerűebben a’ legkényelm­esb szolgálatra szerkesztvék. Henger-finomfonó-gépek (Fenny-mules) saját szabadalmas rendszerünk után , fában és vasban. Illynemüek, legújabb találmányunk, vasban, minden kerékkicserélés nélkül, háromszoros or­sófordulással, a’ legerősebb, valamint a' legfinom­bb fonalak fonására. Illynemüek, magánmásoló-gépezetrel (Setfactor) , tulajdon szabadalmazott találmányunk. Erőmüvezeti szövőszékek, tulajdon szabadalmazott szerkezetünk, %-től *%-ig széles mindenféle kelmék készítésére, gyapjúban, pamut- és lenben. A’ gyártást alaposan értő tulajdon egyéneink által magunk hozzuk mozgásba gépeinket. — Ausztria legjelesb gyárainak kedvező ajánló-leveleivel bírván Brünből, N­amiest-, Rit­tersfeld-, Senftenberg-, Fülnek-, Troppau- és Bielitzből ’sa’t, mellyek közt szószerint csak a’ következőt hozzuk fel: „Bizonyítjuk ezennel, hogy a’ Chemnitzben lakó Götze és társa által hozzánk szállí­tott nyolcz e 1­ő fo­n­ó - ká­rt­o­k és nyolcz Fenny-mules 240 orsóval, nemcsak finom és czélszerü szér­kőzeteik által, hanem még kitűnő működéseik által is bennünket tökéletesen kielégitének, 's e’ bizonyítványt örömmel közöljük további ajánlataira. Brünn, február 1 jén 1845. H. F. és E. Soxchlet. Jurenák Pál Pesten, és Heiderich A. urak Brünben készek fenebbi gépekben számodásunkra alkut kötni. — Chemnitz Szászországban, februárban 1845 Götze és társa gép-gyárosok. — Kölle K. és Jungk Keresztély . Magyarországban először fölállított ruganyáruk­ gyárában Pesten, készül­nek rugany-félczipők, mellyek a’ külföldieket jóságra nézve felülmulják; vékony vizellenes czipők vagy harisnyák, vizellenes kelmék, légpárnák , talpaltok , vizellenes csizm­afestékek és fénymázak , rugany­­göngyölegek ’s több e’ félék. Nagyobb mennyiséget vevők illő provisioban részesülnek, a’rakt­ár létezik " .Filunk Weresztély sebészi műszer­készitőnél Pesten váczi-utczai Bene-házban, a’ „vas tuskó­” szintü háznak átellenében. Ugyanezen raktárban találtatnak mindennemű sebészi műszerek. kések, ollók, különféle aczél­­készítmények, bélyegek, juhbélyegzők, juhnyirőollók, pecsétsajtók, fegyverek, fecskendők, állüvet—szi­­vatyúk, ivó előkészületek csecsemők számára, bouglisok, melltámaszok, sörkötők, sörfelkötők­­stb. ’stb. 86* 145

Next