Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-03-02 / 435. szám
uralkodó osztály’ külön töredékeinek vezetői között, mi nem egyéb , mint a tárczák utáni vadászat. Azon tiz év’ históriája tehát — mellyek a’júliusi zendülésre következtek , azon harczoknak históriája , mellyeket a’ nép a’ polgárság ellen az utczákon , ’s annak külön töredékei egy nvp közt a’ kamarában vívtak. — Szerzőnk’ munkája már azért nagy érdekkel bir, mert egy uj elemet a’ népet benőve a’ történetekbe , mellyet azok mind eddig büszkén visszautasítottak maguktól. — A' könyvet,’s az iró’szellemit legjobban fogják jellemezni azok, miket az 5-ik kötet’ befejezési szakából idézni fogunk. „Ezen időszak’ (1830— 40) története tulajdonkép’ csak a’ polgárság’ uralma. Mi tehát a’ polgárság (la bourgoise) ? A’ polgárság azon státuspolgárok’ öszvesége, kik munkaeszközöket, vagy tőkéket bírva, tehetségeiket kifejleszthetik a’ nélkül, hogy más szolgálatába lépjenek , a kik tehát csak bizonyos tekintetben függjenek másoktól. A’ nép ellenben, azon polgárok’ öszvesége, kik eszközöket önkifejlődésekre nem bírván, az élet’ első szükségeire nézve másoktól függésben vannak. A’ néphez tartoznak következőleg mind azok, kik — bármilly legyen tudományuk, nevelésök, ’s társasági állásuk— élelmök, ruházatuk,’s lakásukra nézve biztosítva nincsenek. — A’ polgárság’ uralma azonban csak úgy leend biztosítva, ha a’ néppel szövetkezik, 's kormányzási rendszerének kegyetlenségit a’nép iránt meg fogja szüntetni. A’concurrent’ rendszerét föl kell váltatni az associatio’ rendszere által.“ Ez körülbelől az eszmék’ szövete e’ genialis munkában. — Az ötödik kötet 1836-nál kezdődik. Ez évben az angolok Spanyolországban interveniálni akartak, a’ continentialis diplomata azonban a’ franczia királyt az angol szövetségtől elideniteni kirá. Ez áldozatért, valamint a’ nyugodt szemlélésért, miként sértettek meg az 1815. szerződések Krako’ elfoglalása által — az orleansi ház’ házassági öszveköttetésbe reméle léphetni valamelly első rendű hatalommal, de a’ megaláztatás nem szült gyümölcsöt. Ez év az attenumok’évevein,’s a’ journalistica sem maradott érintetlenül. Emil Giirardin leszállította lapja’orrát,’s vesztesége’kipótolására csinált belőle a’ legpiszkosabb csalásokra alapított nyerészkedések’ orgánumát—’s ez ember 1845ben a’ magyar jornalisticának mintául ajánltatott. Más lapok által megtámadtatván Girardin, nem lapjában védelmezé magát, de diffamatio pert kezdett Armand Carrel a’ „National’“ szerkesztője, ki azt, mi a’ lovagiasság’ dísze , a' democratiába át tudta vinni, valamint mások a’ democratia’ szennyét az aristocratiába átvitték — ez ügyet lapjában egynehány sorral megérintő, ’s e’ sorok’ halála’ ítéletét foglalák magokban , mert párviadalra adtak alkalmat. Girardin ez ügyben akkint viselő magát, mintha szándéka lett volna minden áron e’ párviadalt előidézni, ’s amint Carrel ollyatén észrevételt ten, viszonzá Girardin: párviadal olly férfiúval, mint én uram, nékem szerencsének látszanék ? — Carrel e’ párviadalban agyonlövetett— de sírjába vitte nemcsak pártja, hanem ellenes’ tiszteletét. Neki egyszerű journalistának érczemléket állítottak , ’s sírja komoly zarándokságnak czélja. — Girardin él — felpofoztatott a’ nagy operában, escrocnak kinyilatkoztatott — ’s tárgya a’ közmegvetésnek. — A’ magyar publicistáknak figyelmébe ajánljuk azon súrlódásokat, mikbe 1839-ban Schweicz , Francziaországgal esett. A’ szép Schweicz szabad ’s független , míg a’ nagy hatalmak’ parancsait regestrálja —s ez minden, egység ’s centralisatio nélküli honnak sorsa. — Szerzőnk az algíri kérdést sok avatottsággal taglalja, ’s az eseményeket élénk ecsettel rajzolja? — Valamint Angolhonnak Inidában, az Orosznak a’ Caucasusban, úgy a’ franczia seregnek gyakorlati iskolája van Algírban — ’s e’ körülményt a’ többi hatalmaknak ignorálni nem kell. Szerzőnk roszálja a’ kormány’ hanyagságát a’ polgári colonisatio’ tekintetében.— 1838-ik évben halt meg azon férfiú, ki félszázadon át a’ politica’ színpadján a’ Mephisto’ szerepét játszotta — Ta’leyrand. Magán élete, ’s azon dolgok , mik halála utolsó óráiban körűlé történtek , nemcsak psychológiai, de történeti tekintetben is tanuságosok —mert jellemzik bizonyos tényezők’természetét, kik az emberiség?' kifejlődését százado kon keresztül ignorálják — kik testületek* czéljainak elérésére minden eszközt használni mindig készek. Mi nem osztozunk egészen szerzőnk’ nézeteiben e’ férfiúról — nézetünk gravitál Mignet’ véleménye felé. Talleyrand minden esetre a' világ’ eszélyességének typusa, ’s használta e’ tulajdont nem csak rész, de jó czélok’ elérésére is. E’ férfiúnak külső nyugalma, melly a’ világnak annyira imponált, Blanc szerint csak álarcza volt. Élte’ utolsó éveiben magába vonulva az éjek’ csendében mesterkélt dölyfössége’ magasságáról kimondhatlan elcsüggedésbe esett, ’s megtörtént, hogy álmatlan éjtszakái magányában sorokat irt, mik gondolatainak zavartságát ’s lelke’ leveretését tanussták; illyenek a’ következők : — ,,Sne 83 év folyt le s mennyi felindulás, mennyi felgerjesztett rész akarat — mennyi fájdalmas bonyolódások közt, ’s annak eredménye nem más, mint testi lelki fáradság, ’s elcsüggedés’ mély értelme , a’ jövőre nézve, ’s undorodás a’ múlttól !“ Azon publicisták, kik a’ tudományt nem Alphától kezdve fejükben construálni akarják — minek eredménye az, hogy tudatlanok maradnak—a' franczia kamarák’ 1838-ban ülési vitáiból sokat meríthetnek, különösen a’ státusadósságok’ törlesztése, ’s kamatjainak lebb szállítására, ’s a’ vasutak’ építésére nézve. Az utolsó tárgynál nevezetes , hogy a’ democrata színezetű követek a’ vasutak’ statusköltségein építése a’ finanezvilág’ érdekeinek képviselője pedig a’ részvényes társaságok mellett nyilatkoztak. A’ baloldal tehát e’ kérdésnél a’ kormánnyal kezet fogott. A’ munka’ utolsó szakaszaiban azon coalitio’ története, melly Malé’ ministeriumát megbuktatta , ’s Thierst ismét a’ ministerségre emelte, ’s a’ keleti kérdés’ bonyolodásai hatnak le Blance’ kérdésben sem az egyik sem a’ másik ministerium’ politicáját nem helyesli, ’s úgy hisszük , hogy abban igazsága van. Szándékunk lévén e’ kérdésről ’s a’ Törökbirodalom’ állásáról más alkalommal ex professo értekezni — szerzőnk’ munkájától ezzel búcsút veszünk. ( Szerkeszti Szalay László 435. szám. Hivatalos tudósítások. Martius 2-án 1843. (177) Haszonbérlet. (3,3) A’ amélt. magyar kir. udv. kincstár rendeléséből ezennel közhírré tétetik, hogy f. évi martius hórkán délelőtti 40 órakor az ó-budai kir. kam. főigazgatói hivatalban tartandó árverés utján a’ budaeörsi és budakeszi koronás helységek határaiban a’ vadászat és madarászat f. évi május isétől három egymásutáni évre ismét bérbe adatik. Bérleni kivánok szükséges bánatpénzzel, ’s egyéb megkívántató bizonyítványokkal a’ fentkitett napon 's helyen megjelenni hivatalosak. A’ bérfeltételek a’ fenemlitett hivatalnál árverés előtt is megtekinthetők. Árverés utáni ajánlat nem fogadtatik el. (91) Bírói árverés. (3,3) Tek. Komárom megyében Komárom városától 2 órányira fekvő Ekel közbirtokosságban Végh Józseftől elfoglalt, R. Nikolics Jánostól igényelt, de a’ tek. kir. váltótörvényszéktől is Markus István hitelezőnek 9332 p. ft .és kr. követelése kielégítésére szolgálandónak oda ítélt, — mintegy 300 hold nemesi birtok, u. m.: belső telek lakházzal, szőlőkért, szántóföldek, rétek és legelő i. e. martius 15dik napján kint a’ helyszínén közárverés utján eladatni fognak. — Bővebb tudósítást ad a’ nyertes fél ügyvéde, ’s megbízottja Pokolay Dániel. Pesten József-tér 161. sz. alső emel. Csnyezír Mátyási Komárom megyei szolgabiró, mint kiküldött végrehajtó. (202) Eiegenherdlt József és fia 6, 3) könyvkereskedésében a’ jövő Józsefnapi pesti vásárkor megjelenend Balásházy János t. t. rendes tag által szerzett következő czimű munka: Elárult pályairat, második toldalék jegyzetekkel gyarapított kiadás, A’ TAGOSZTÁLY ÁLTAL LÉTESÍTHETŐ MIVELTEBB GAZDÁLKODÁSI MÓDOK FÖLÁLLÍTÁSÁRÓL. Fontosságát neveli ezen könyvnek a’ tárgyismerők azon nyilatkozata, miszerint, a’ miveltebb gazdálkodási rendszereknek különféle módjai legnyomosabban vannak benne előadva, ’s egy uj rendszer is, mit szerző „Rendezett legelőjű magyar váltó gazdaságnak“ nevez, melly legtöbb körülményben alkalmazható magyar hazánkban Egy bekötött példány ára 1 ft 12 kr. p. p. (209) Épen most került ki sajtó alól, ’s még e’ hét elején minden fővárosi 0, 2 könyvkereskedésben kapható lesz: JÁNOS VITÉZ: Verses népmese. Irta Petőfi. Kiadta élőbeszéddel, ’s két képpel ’Vallót IImre. Ára 40 kr. p. p. — Továbbá I RESTAURÁCZIÓ és II FARSANGI ISKOLA. Két eredeti vígjáték egy füzetben. Irta és kiadta Vallot Imre. Két színpadi képpel. Ára csak 1 fi pengő pénzben. Mindez a’ kiadónál, a’ Pesti Divatlap kiadó hivatalában is kapható. 071) Trattner és Károlyinál Pesten, (2, 2) uri-utcza 453. sz. a. és minden könyváros- könyvkötő, és több helyen a’ rendes tanító uraknál is találtatik. Legeslegújabb HÁRMAS KISTÜKÖR •• 1845dik évi kiadás, ára kötve 30 pengő kr. TARTALMA: Magyarország és kapcsolt részeinek: I. Földleírása. II. Statistikája. III. Rövid története 1845ig XI. toldalékkal: 1. Az ausztriai császári birodalomnak rövid ismertetése. 2. Palaestinának vagy sz. Földnek rövid leírása. 3. Gazdasági Kistükör. 4. Mezei rendőrség. 5. Arany-ezüst pénzek. 6. Magyar mértékek. 7. Kis levelező. 8. Helyes irás. 9. Élet-szabályok. 10. Egészségi szabályok. 11. Erkölcsi regulák ,stb. egy földabroszszal. 1844-ki Törvényczikkelyek. 20 pyekron. 169 (169) Jankovics J. G. uj divatáru-kereskedése Pesten(2, 6) ajánlja egész úton rendezett raktárát, bel találtatnak különféle gyapjú, pamut- és félselyem-kelmék úgymint, hölgyi ruháknak: mouslin de lain, pour de lain, croise de lain, nyomott batist, koczkás poils de chevres, alakozott latin, sima és alakozott cachemir, '/, tiebet darabokban és rőf-számra, nagy választékban levő valódi szinti nyomott perkálokkal együtt. — Hölgyi nyakkendők is léteznek nagy válogatásban u. m. •/,, *% bedolgozott gyapjú-kendők, ugyszinte efféle dömöczközött és sima cacemir szegélyes kendők mindenféle nagyságú és nemű pamut-, selyem és félselyem-kendőkkel és itt meg nem nevezett többnemü czikkekkel együtt. Eladó hely béesi utcznban 199. sz. a. 113!) Bírói árverés. (3,3) Tek. Komárom vármegyébe kebelezett Csépi közbirtokos helységben mintegy négy holdból álló belső telek a’ rajtalevő lakó házzal, ’s egyéb gazdasági épületekkel bírói zár alá vétel következtében f. évi martins hó okán nyilvános árverés utján eladatik. Az eljáró bíróság által: 1 1143 14 irói árverés. (3,3) Tek. Pest vármegyében kebelezett Bugyi helységében bírói foglalás alá vett egy’ belső udvarhely, rajta levő lakházzal ’s gazdasági épületekkel 's ezek szomszédságában találtató száraz m dóm f. 1845. évi martius 12kén a’ helyszínén árverés utján el fog adatni. Költ Budán, február 4kén 1845. Urbanovizky Jumiln, végrehajtó szolgabiró. C 8 . döb. 1339. Torontói vármegye törvényszéke Jelentése szerint vagyonbukott Szávics testvérek és törökbecsei kereskedők hitelezőinek csődületére folyó évi martius 6. 7. és 8dika tűzetvén ki határnapul, ugyanez olly hozzáadással hirdettetik ki, hogy ideigleni tömeggondnoknak Seybold György törökbecsei lakos, perügyelőnek pedig Dániel János tiszteletbeli alügyész neveztetett. Buldogasszony hó IV. m.5. 1685. Pest városa tanácsa jelentése következtében kihirdettetik, hogy Knopp Lipót hitelezőinek összejövetelére f. évi martius loditc napja tűzetett ki határidőül, és ideigleni trimeggondnokká Szajbely Frigyes, perügyelőnek pedig Miske György hites ügyvéd neveztetett. Boldogasszony hó 14. 484. 200 posztó- és gyapju-szövet-gyárosoknak. 2) A’ magyar ipar jelen nemzeti haladásánál bátrak valónk, azon uraknak, kik Magyarhonban posztó-gyárokat szándékoznak alapítani vagy nagy szerű siteni, mindennemű gépeknek simitó-fonalfonáshoz (Streichgarnspinnerei) szántására magunkat ajánlani, mellyben az elitfonó-kárt (Continue) ’s a’ henger-finomfonógép (Fenny-mule) tulajdon rendszerű fontos találmánya általunk fedeztetett fel, ’s általa egyszersmind a’ gyapjúfonás uj korszaka életre hivatott. Tetemes gépszállitásokkal, nemcsak Némethonba és Ausztriába, sőt Lengyel-, Orosz-, Svéd- és Felső-Olaszországba, legyőztük a’ Németalföld csődületeit, sőt tulajdon hazájában is leküzdjük azokat, miután több évek óta szakadatlanul számtalan gépeket a’ Rajna tartományokba, Hollandiába, sőt Belgiumba szállítunk, ’s minden gyárosokat azokkal ellátunk, kik — meghatva a’ meggyőződéstől, hogy csak jó eszköz képes teremni jó készítményt — nemcsak a’jutányosságot, hanem gépeink egészen sajátszerű, pontos, czélszerű és kitűnő szerkezetét, és ennek jeles működéseit tekintetbe veszik. Többek közt következő gépeket készítünk: Gyapjú-szárító gépeket, vasban és rézben, fekvő dob- és szerelővel saját rendszerünk után Mindenféle bakokat-fában és vasban. Szakitókártokat (Schrubbeln) fában és vasban, fa- vagy gypsalappal, utóbbik kemény mint kő, de nyúlós, ’s az előfutásnak (Vorzieher) soha alá nem vetve. Előfonókártokat, tulajdon szabadalmas találmányunk, fában és vasban, fa- vagy gypsalappal. Előfonó-előkészületek az előfutók átalakítására előfonó-kartokban, vasban gypsfésülőkkel (gypspeigneus) és vasúttal, az előkészületek elindulására a’karttól — legczélszerűebben a’ legkényelmesb szolgálatra szerkesztvék. Henger-finomfonó-gépek (Fenny-mules) saját szabadalmas rendszerünk után , fában és vasban. Illynemüek, legújabb találmányunk, vasban, minden kerékkicserélés nélkül, háromszoros orsófordulással, a’ legerősebb, valamint a' legfinombb fonalak fonására. Illynemüek, magánmásoló-gépezetrel (Setfactor) , tulajdon szabadalmazott találmányunk. Erőmüvezeti szövőszékek, tulajdon szabadalmazott szerkezetünk, %-től *%-ig széles mindenféle kelmék készítésére, gyapjúban, pamut- és lenben. A’ gyártást alaposan értő tulajdon egyéneink által magunk hozzuk mozgásba gépeinket. — Ausztria legjelesb gyárainak kedvező ajánló-leveleivel bírván Brünből, Namiest-, Rittersfeld-, Senftenberg-, Fülnek-, Troppau- és Bielitzből ’sa’t, mellyek közt szószerint csak a’ következőt hozzuk fel: „Bizonyítjuk ezennel, hogy a’ Chemnitzben lakó Götze és társa által hozzánk szállított nyolcz e 1ő fonó - kártok és nyolcz Fenny-mules 240 orsóval, nemcsak finom és czélszerü szérkőzeteik által, hanem még kitűnő működéseik által is bennünket tökéletesen kielégitének, 's e’ bizonyítványt örömmel közöljük további ajánlataira. Brünn, február 1 jén 1845. H. F. és E. Soxchlet. Jurenák Pál Pesten, és Heiderich A. urak Brünben készek fenebbi gépekben számodásunkra alkut kötni. — Chemnitz Szászországban, februárban 1845 Götze és társa gép-gyárosok. — Kölle K. és Jungk Keresztély . Magyarországban először fölállított ruganyáruk gyárában Pesten, készülnek rugany-félczipők, mellyek a’ külföldieket jóságra nézve felülmulják; vékony vizellenes czipők vagy harisnyák, vizellenes kelmék, légpárnák , talpaltok , vizellenes csizmafestékek és fénymázak , ruganygöngyölegek ’s több e’ félék. Nagyobb mennyiséget vevők illő provisioban részesülnek, a’raktár létezik " .Filunk Weresztély sebészi műszerkészitőnél Pesten váczi-utczai Bene-házban, a’ „vas tuskó” szintü háznak átellenében. Ugyanezen raktárban találtatnak mindennemű sebészi műszerek. kések, ollók, különféle aczélkészítmények, bélyegek, juhbélyegzők, juhnyirőollók, pecsétsajtók, fegyverek, fecskendők, állüvet—szivatyúk, ivó előkészületek csecsemők számára, bouglisok, melltámaszok, sörkötők, sörfelkötőkstb. ’stb. 86* 145