Pesti Hírlap, 1845. július (495-512. szám)

1845-07-06 / 498. szám

1 5 f­ in­on­­Iván, helyetteseket kértek; már ezek helyett csakugyan kelle másokat kinevezni. Vagy talán a’ számban van az ag­godalom? ki tehet arról, ha sokan lelépnek hivatalaikról ? Például Zalamegye’főispánja, ki 25 évig kormányzó azon megyét, lelépett hivataláról és helyette más neveztetett ki.* *) Ki ennek oka? Szónok úgy hiszi, hogy ő kegyelmessége maga? , miért lépett ki hivatalából? Ha olly eset adja magát elő, miszerint valamelyik a’ főispánok közül felszólításra le nem lép helyéről,és akarata’ellenére neveztetik ki helyettes, szónok lesz első , ki azt törvénytelennek fogja tartani. — Szónok nem látja sérelmesnek , hogy a’ főispánoknak a’ megyékben kell lakniok , sőt az ellenkezőt tartaná annak A’ praeventiv censurának szóló ellensége sa ! Ha hibát veszünk észre akkor kell kikelni. Az élintett leköszönő levél mond a’gróf, Czindery Lászlótól jött hozzánk, de mikor? ő privát ember volt, midőn ezt irta.’S ő méltga e’ levél után lett Somogyi főispánná kinevezve. Azt(ki emelt Ernust tb. is gr. Z. H. ellen hoszu előadásá­hoz előrebocsátván, hogy hoszu lenni nem kíván. Ő a’ ter­mészettörvény szerint a’ kormányról is csak jót tesz föl előre. Ha az alkotmány sértve lesz, akkor fölkell , addig szónok adatokat kivan gyűjteni. ##­ G. — L.— úgy látja, hogy törvénysértést­­talál­­­ni , kinek kinek egyéniségétől függ ; ’s jelen ese­ben szerinte, helye van az aggodalomnak, mert tudva van, hogy a’ kormány a’ főispáni fizetést négy ezer forint­tal növelni akarja , melly körülmény más megyékben mér vitatkozás alá került. A’ jelen volt főispánok , kik a’ dol­got megfejthették , ’s felvilágosithatók vala , hallgattak , mintha az úgy volna. És ezen nagy fizetést a' kincstár adja? Ez nem más , mint a’ status’ pénztára ; a’ kormány tulaj­don zsebéből senkit sem fog fizetni. Ha tehát valakinek az iránt aggodalma van, midőn ez a’ nemzet’ hozzájárulása nélkül történik , azt szónok rész néven nem veszi , sőt gróf Z.— H.— aggodalmát , a’ nélkül , hogy a’ dolog’ hosszas!) tárgyalását jelenleg kívánná , méltónak látja és osztja ; megbízik egyébiránt a’ főispán- helyettes’ nyílt előadásában, ki úgy hiszi, a’ haza’jogait elárulni, ’s a’ törvényeket sérteni nem fogja; ha azonban törvénysértés fordulna elő, úgy hiszi, a’ megyének minden jó polgára fel fog szólalni. B. A. és S. G. táblabirák G. L. ellen nyilatkoztak. Végül elnök főispáni helyettes ő mlaga nyilatkozott. Az előadott véleményekben —úgymond — nem volt más érint­ve , mint csupán aggodalom , mi még törvénysértésnek nem tekinthető. Ha a’ többség’ kívánatot jól fogam fel, az ebben öszpontosul: ha majd a’ tett vagy teendő kinevezé­sek törvénytelen lépésre adnának alkalmat, akkor ez ellen indítványt tenni, ’s iránta ő felségéhez felírni, helyén le­­end. Mielőtt azonban e’ határzatot kimondanám, kötelesnek érzem magamat a‘ t. KK. és RB. előtt kinyilatkoztatni, hogy ha én másod alispán és gróf Erdődy Sándor urakkal egyet nem értenék abban, miszerint ezen új kinevezések által a’ törvény sértve nincs, ha én kineveztetésemet törvényte­lennek tekinteném, legyenek a’t. KK. és RR. meggyőződve, hogy nem lenne erő, nem hatalom, melly engem ezen hiva­tal f­elvállalására bírni tudna.“ Harsány tetszés követte e’ nyilatkozatot, melly is gróf E. S. kívánatéra szorul szóra jegyzőkönyvbe iktattatni ha­­tároztatott. Végül az elnök főisp. helyt, nehány táblabirót nevezvén ki, az ülést eloszlató, azt másnap’ folytatandó. — A’ beiktatást fényes ebéd ’s este nagy lánczmulatság követé. A’ megjelenésnek a’ bálban, mint az ebédnél, disz ruhában kelle történni. Volt pompa és csillogó arany, — igy végzi tudósitónk, — volt nemzeties viselet, itt fényes kard , ott magyar fej­­kötő, étel ital, jó külföldi (!), a’ mennyi kellett; bál után egy rövid álom—’s mindennek vége.Általán véve volt kedv és öröm is , bár nem osztatlan, mert sokan voltak, kik jónak látók az öröm’ nyilvánítását akkorra hagyni, midőn bevégződik a’ pálya , mellynek küszöbén áll megyénk. FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. Curent’ és Lejars" lovag- s társasága a’ német színpadon jól megtelt ház előtt adá mu­tatványait. Az előadott némajátékban, mellyben nagyszerű ember- és állatcsoportozat volt elég, dühös rohanás is egy kevés, a’ lovak dicséretesen viselték magokat; kevésbbé az emberek, kikről itt is bebizonyult, mit már mások vettek észre, hogy t. i. a’ lovak mellett elfelejtkeztek saját magok­ról. Asimikájok épen nincs, mi pedig az illy pantomimeknél a’ lödolog volna. Hír szerint az előadás előtti próbák’ egyi­kén egy ló alatt az illy rendkívüli erőkifejtésekhez szokat­lan színpad beszakadt, úgy, hogy a’ ló kényesen volt alá­­szállani a’ sülyesztő gépek’ megtekintésére, ’s ott meggyő­ződni arról, mint szokott e’ színpad nem annyira bu­kn­i, mint inkább s­ü­l­y­e­d­n­i. — Ez alkalommal­ működésüknél ismét több tanú jelét adták annak, milly szigorúak ők ott, hol erszényük’ megtöltése forog szóban. A’ színház’ minden bementi ajtajánál a’német jegyszedő mellett egy franczia ellenőr állott árgus-szemekkel és m­inas-fülekkel, ’s az Ungar szerint senkinek, még a’ német színház rendes tagjainak sem volt szabad bementijegyü­k — már ped­ig ezen urak és hölgyek csak úgy égtek eltanulni vendégművészeiktöl azon tulajdonokat, mikkel tele házat lehet csinálni Ezeken kívül ekkor is járkáltak fel ’s alá azon egyeneik kik a játék’ programain 6 p­áron árnyal­ják , ’s kiknek , ha p. o. húszast nyújtasz nekik soha sincsen visszaadni való aprópénzük, ’s egész húszasod ko­médiási ügyességgel oda vándorol, honnan nincs többé sza­badulás. Mind a’ mellett az irántoki osztatlan részvét csökkenni nem akar,— német szinlapjaikra seregesen tódul a’­ma­gyar nép feléjök. Ők bizonyosan azon gondolattal jöttek be hazánkba , hogy itt valami nagy német provinciát talál­nak, ’s ime! mi még csak azon sem vagyunk , hogy ezen franczia alaposságú statisticai ismeretöket itt hagyják, ’s mást vigyenek magokkal. Vannak lapjaink is, kik hatalmas védszálukat emelnek mellettök; pedig voltak idők , midőn ők voltak , kik az operadüh ’s az Elszter- fannitismus ellen négykézláb hadmnáztak,­­ pedig akár a’zene , akár a’ táncz talán mégis magasabb fokán áll a’ művészetnek, mint ezen lóiparkodás. Ügyességüket elvitatni mi nem akarjuk, de a’ mi sok, az sok, és szükséges, hogy a’ művésznek, kit pártolni akarunk, legyen irántunk figyelme , legyen lo­vagiassága ’s legyen charactere.— Lejars-botok, Lejars­­szappanok ’stb. már árultatnak, ’s ha Mr. Curent végig sétál az utczán, a’ nép csoportosan bámulja azon nagy arany ló­patkókat, miket ezen az inggombok gyanánt visel mellé. Maholnap a’patkók közdivattá válnak,’s szívszakadva nézünk elébe azon napnak , midőn valami szenvedélytől elkapott arszlán Curent Pauline alól kiragadja a’ szép Buridant, ’s féktelen resignalióval alája telepedik. — Nevezetesebb irodalmi újdonságaink: V­ö­r­ö s m­a r t­y’ munkáinak V. kötete elhagyó a’sajtót, mihez hozzá van adva, koszorúsunk’ jól talált arczképe. Szeretjük hinni, hogy e’ hír’ közlése által a’ közönség’ nagy részének egyik bő kivonata’ rég várt teljesülését hirdetjük. Ki is ne óhajtaná birni Vörösmartyt , ezen mi olly olcsón megsze­­rezhetö drága kincsünket. Pálffy Albert, egyike ügyesebb novellairóinknak, ki darab idő óta mélyen hallgatott, maholnap bevégzendi regényét, melly két kötetre terjedem! ’s czime „Magyar millionaire“ lesz? Előre is figyelmeztetjük reá olvasóinkat, ’s nemcsak regényirodalmunk’ soványsága miatt , hanem Pálfffynak gyakran bizonyított tehetségénél fogva is remél­jük , miképen e’ regény kedves tünemény leend a’ magyar olvasó világban. Ugyszinte Petőfi is kiadni szándékozik költeményei­nek II. kötetét. Előfizetési ívek helyben és vidéken több felé köröztetnek, mik hogy üresen nem fognak visszatérni, arról a’népszerű Petőfinek eléggé ismert kedélyes-szilaj múzsája kezeskedik. — Furcsa kis lapszerkesztési titok’ birtokába jutottunk e’ napokban. Egy political lapszerkesztőnek ez előtt épen egy évvel szüksége volt egy segédre, ki lapja’ számára a’ kül­földi rovatot szerkessze. E’ végett fel is szólított egy fiatal írót ’s megkérte , hogy mielőtt szerződésre lépne vele, próbaképen készítene számára nehány czikket. Úgy lön — a’ czikkek beadattak. A’ sz­erkesztő azonban visszanyervén a’ betegségéből ez alatt felgyógyult elöbbeni segédjét , az uj szerződés elmaradt. A’ dolgok folytak mint az előtt, ’s a’ szerződés és a’ beadott czikkek lassanként egészen elfe­lejtettek. ’S képzelhetni fiatal irótársunk’ meglepetését, mi­dőn az általa akkor beadott (a’többi között O’Connell’ bebör­­tönöztetését tárgyazó) czikkeket múlt héten, épen egy év­vel íratásuk után, a’ magok eredeti valóságában kiadatva olvasta. Beh jó, azokat a’ kéziratokat félretenni, — ’s k­el jó , ha az ember tudja , hogy senki által nem olvasta­­tik. A’ szerkesztő úr alkalmasint azt gondola: „nonum pre­­matur in annum — hisz’ akkor is lehet még vele képviselni a’ j­e­­­e­n kort! — A’ „pester allgemeine Handelszeitung“ melly ezen félévben akart megindulni, előfizetők’ hiánya miatt a’ pró­balapnál megakadt- Szinte nem hinnék, ha igaz nem volna! De tudhatta volna, hogy igy jár. Minek választ magának olly népszerűtlen ezimet, tudhatta volna hogy nálunk az allge­mein é­k a­­ ki nem állhatják. De igazán, mire való is volt már a’ jelen esetben az az „a 11 g e m e i n e“ czim ? — Tegnapelőtt a’vácziutczai Mocsonyih­ázban a’kémény meg vala gyuladandó. Azon egypár kéményseprő ’s egy­­pár fecskendő, melly azonnal ott termett, alkalmasint több gondot okozott a’ házi urnák, mint azon roppant tömeg, melly a’ szinházpiaczon és váczi utczán leste a’ tűz’ kiütését. Baj nem történt. ■— A’ vámszedők pedig és bérkocsisok még mindig a’ régiek.­­ KUZaFölaO. FRANCZIA ORSZÁG. Jun. 24 kén: A’ paireknél a' Paris — Belgium közötti vasút iránti törvényjavaslat fogadtatott el. A’ követeknél az 4­846—ik évi kiadási költségvetés’ tár­gyalása folyt. Jun. 25-én . A’ paireknél semmi nagyobb érdekű. A’ követeknél mikép’ tegnap Fél hatkor öt tag titkos­­ ülést kérvén, az alkotmány’ szavai’ értelmében az idegenek kiutasitattak , a’ közülés félbeszakasztatott, ’s titkos ülés­­ volt. A’ júliusi forradalom óta ez a’ második titkos ülés , s az első 1835en volt, valamint most, úgy akkor is a’ kama­ra’ háztartása’ ügyében. A’ mai titkos ülésben legelőször is a'kamara megtagadó palotaszolgái’ egy részének folyamod­ván­ya szerint fizetésüket felébb emelni; a’ jövőre nézve el­­törte a' Recueil des Annales du Parlament français’ szer­kesztőinek évenként fizetni szokott 3.600 frank fizetést; s nem ajánlotta meg a’ költséget , melly a’ követkamarai pa­­j­dók helyett mindenik követnek készítendő karszékekre s megkivántatott volna , ’s ez alkalmasint az ellenzék’ diadala­­ lehet, nem akarván felettébb kényelmes helyet adni a’ la­n­goknak , mert ezeken aludni is lehetvén , nem fognának az' ülések a' ministerek’ háborgatására és gyötrelmére elég­­zajosak lenni, vagy, meglehet, a’ ministerium’ diadala­ra nem akarván felettébb kényelmes helyet szerezni a’ lago­nak , mert ha kényelmetlen az ülés , annyival hamarabb távoznak el az érdemes követ urak isten’ hírével ; nem fo­gadott el továbbá a’ titkos ülés egy ajánlatot, melly neki az ülések’ pontosabb közlése iránt tétetett. A’ Moniteur- el való szerződés azonban csak egy évre fog ismét megköt­tetni , ’s a’ jövő évben egy küldöttség fog megbizatni , gondoskodjék , mikép’ lehet az ül­éseket híven és teljesen , de gyorsabban is közölni. ’S e’ helyen meg kell jegyeznünk olvasóink’ számára , hogy a’ franczia kamarák ritkán egy, rendesen két órakor kezdik üléseiket, ’s közönségesen esti öt-hat óráig tartanak, ’s a’ Moniteur nem igen szokott másnap reggeli tiz óra előtt megjelenni , ’s ezt Fran­­cziaországban késedelemnek tartják. Mit mondjon a’ ma­gyar közönség ? ANGLIA. Jun. 20-kán: Ülés egyedül az alsó házban, amilyben semmi nagyobb érdekű. Jun. 21. és 22-kén szombaton és vasárnap ülések nem voltak. Jun. 23-kán : A’ felsöházban Norma­nby marquis.Megemlíti,hogy a’ maynoothi Dili ellen némelly lordok által ellenmondás iktat­­tatott a’lapokba. Ez szokáselleni, ’s meg kell még ezen kivül említenie , hogy ezen ellenmondás igen kemény sza­vakban áll; az mondatik benne, hogy ezen imi­xílene van a’ trónöröködési jog’ elveinek,azon elveknek, mellyek’ folytán a’ jelen országló királyi ház trónra ültettetett. Ezen ellen­­mondást egy fötisztelendő ur (a’ londoni püspök) is aláhja, ki nem volt jelen a’ harmadik felolvastatáskor, ’s ki csupán megbízó levél által szavazott. Szónok tehát indítványozni akarja , ha az illető püspök azt maga nem kívánná , hogy engedtessék meg neki azon ellenmondás alól nevét ki­törölni. A’ l­o­nd­o­n­i püspök. Magára vevén a’ czélzást, nem tudta, monda, hogy a’ ház’ formái (the forms of the house) tiltják az ellenmondást. ’S miután a’ tényt már elköveté, csak köszönetet mondhat, hogy felvilágosittatott, engedel­­met kér tehát e lordságuktól, hogy ellenmondását vissza­húzhassa Avis aux Croates, Londonderry marquis. A’ nemes lordot (Stanley-t) helyén látván, kérdi őt, mikor szándékozik az izlandi (föl­desür’ és bérlő közötti viszonyokat illető) földművelők’ bili­jét, másodszor felolvastatni ? Ezen bilinél az izlandi földbir­tokosokra nézve veszélyesebb még alig hozatott elő, ’s re­méli szónok , hogy már messze haladván az évi ülés’ ideje abba fogja a’ kormány ezen tervet hagyni. (Londonderry marquisnak még ezen bili is igen sok. Lásd ezen tárgyról bővebben múlt számunkat) Stanley lord: Nyilvános kötelességének érzete’folytán a’ másodszori felol­vastatást , a’ kitűzött napról , hónap­ról , tovább nem halaszthatja. A’ bilit izlandi földbirtoko­sok ajánlották. (Bizony meg is látszik rajta.) Az alsóházban választmányig leendő tárgyalását indít­ványozván az izlandi academiai közoktatási bilinek, Sir James Graham elődá , hogy kérdeztetvén, kinek javát czélozzák ezen bili által, azt feleli, a’ középrendi javát ’stb. Minden collegiumban lenne 12—14 professor. A’ ta­nítók’ és más egyéb hivatalnokok’ és szolgák’ fizetésére fel— menne évenként 5,000 font sterling; a’ többi 2.000 font a’ könyv és a’ tanításhoz megkivántató eszköztár’ gyarapítá­sára maradna ’stb. Ezen új collegiumokban sem a’ taní­tók , sem a’ tanitványok nem fognának valamelly vallási eskü’ letételére szorittatni (így teszi ki az angol azon esz­mét , mellyel mi vallás-különbség nélkü­lnek szoktunk ne­vezni). Ezen elvhez szigorúan fog a’ kormány ragaszkodni. Gondoskodni fog továbbá a’ kormány, hogy akárminő val­­lásuak legyenek a’ tanítók, térítéssel ne foglalkozzanak. E’ czélra az egyetlen hatályos biztosíték abból áll , hogy a’ tanítók a’kormány által neveztessenek ki; felelősök levén a’ ministerek minden egyes kinevezésért a’ parlament előtt ’stb. Semmi vallási tanítókat nem fog a’ status fizetni ’stb. Ma hon lord. Indítványozta, hogy a’ vallás-tanításról is történjék gondoskodás. Egyik collegiumban angol püs­pöki vallás , a’ másikban catholicus , a’ harmadikban pres­­byterianus vallás taníttatván. Ezen tanítókat ne a’ kormány nevezze ki, hanem a’ catholicusokat és angol egyháziakat, az illető püspökök (Csak ez kellene), a’ presbiterianusokat az ulsteri synodus. A’tanulók akármellyik tanítóhoz jár­hatnának , de valamelyiktől mindenesetre bizonyítványt kellene elömutatniok. Azon tanulókra, kik ezen három vallás közül egyikhez sem tartoznak , e’ részben engedel­mest kellene adni. Wyse pártolta a’jobbitványt. M i­­­n e­s. Ellene van az előadott jobbitványnak , ’s pár­tolta a­ bilit. Felhozta, hogy a’ franczia kormány, catholi­cus ország’ kormánya, nem bízik a’ cath. hierarchiában és papságban annak kezébe adni a’ közoktatást. Peel. A’ kormányt, mond , vádolták némellyek , hogy a’ (catholicus) papságot nem kérdezte meg ezen bili iránt, azok után ítélve azonban, miket egy pár catholicus és pres­­biterianus pap mondanak a’ kormány’ tagjaihoz intézett le­veleikben , lehetlen lett volna velők valamire menni. ’S a’ catholicus püspökök’ nyilatkozványára czélozva, miszerint catholicus tanulók nem hallgathatják a’ boneztant pro­testáns tanító’ előadása után (igenis az anatómiát, mondának, a’ cath. püspökök, nem lehet megengedniük (!) protestáns ember által taníttatni, nem nevetség-e ez?),szó­lt nők nem véli érthetőnek, mikép’ lehetne különben „a’ca- 4* *) Lapjaink ez esere nézve legbiztosabban nyújthatnak felvilágo­í­itást; küzlettnk, nti em­lékeznek olvasóink 5 iilagának tisz­­telt főispán urnak (búcsúlevelét. Szerk. * *) Táblabiró ur , mint látszik , nagy kedvelője a’ sérelmi eljárás­nak. Szerk.

Next