Pesti Hírlap, 1845. július (495-512. szám)
1845-07-24 / 508. szám
Csütörtök PESTI MeeitUnik •’lan minden héten négrszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi elöfizetés a’ két fővárosban háshoshordással 5 ft, borítókban 6 ft, postán borítókban 6 ft pp. — Ellethetni halyban Landare Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utcsa Horváth-házban 483 ss. a., egyebütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausstriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’megrendelés csak a’ bécsi cs. »postahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kiszámittatik. 508 Julius 24.1845. Teljes számú példányokkal még folyvást szolgálhatunk. tartalom. Kinevezés. Gyászhir. Telekkönyvek. Szemerey jelentésének folytatása az írói jogok biztosításáról. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Zágráb (tisztújitási előzmények.) Sáros (kártyajáték, főispáni rendszer, útlevelek,stb.) Vegyes közlemények: Iparkön mozgalmak (folyt ). Színház. Műegylet. Küllőld. Hirdetések. MILGYAHORSZIG és ERDÉLY. A nagy magy. kir. Helytartótanács a központi tanulmányi bizottság és könyvvizsgálószéknél Beke Kálmán’ előléptetése által megüre- Sült tollvivőségre Paugyay Imrét kebelbeli fogalmazó gyakornokot alkalmazta. (P. Z.) Tek. Kenesei Kenessey Károly Veszprém, 's több megyék’ táblabirája folyó hó július’ derekán ki múlt e’ világból. E’ veszteséget különösen érzik árvái Elek és Karolina. Béke lengjen hamvai felett. TELEKKÖNYVEK. A’ politicai visionariusoknak igen különböző nemei vannak, 's a’leggyermekesebbek talán azon conservative, kik bizonyos czélokat az e' czélokhoz egyedül vezető eszközök’alkalmazása nélkül vélnek elérhetni; ők hitelintézetet, telekkönyveket szeretnek emlegetni, sajnálkoznak, hogy azok a’ váltótörvény előtt nem hozattak be, ’s efféléket. Mindezek még igen ártatlan ömledezések 's tulajdonképen kényszeritett bókok a’ haladás’ ügyének, de egyre mennek ugyanazon urak’ panaszaival a’ rész utakról. — Ők szeretnének gyorsan utazni, megütköznek, hogy kocsijok júliusban fenakad, ’s mind annyi Jeremiások, ha Pest megye’ utai szóbajönek, de adózni a’ világért sem akarnak. — Ők a’ politicai bölcselkedésben nagyra mentek, ők a’ közvetítők per excellence , — nekik jó út kell, de egyszermind adómentesség; nekik telekkönyv kell, de egyszersmind Ősiség— ők együgyüségökben a’legheterogenebb dolgokat megegyeztethetöknek tartják. Mi természetesen máskép’ vélekedünk, ’s hisszük, hogy mig az ősiség fen fog állani, telekkönyveink nem lesznek. — Nem leend talán fölösleges e’ tárgyról egy két szót szólani. A’ telekkönyv’ főkelléke a’ birtokczim’ constatirozása. ősiségi viszonyaink ezt lehetlenné teszik; mert vannak birtokosak, kik birtokczimeket kimutatni általában nem képesek , — vagy kiknek birtokczime ollyatén,hogy kimutatása számtalan pereket, vagy épen a’ birtok’ elvesztését vonhatná maga után;— minélfogva, ha a’telekkönyvek az ősiség’ fentartása mellett fognak behozatni, a’ jelenlegi birtokost a’ birtokozim’ megemlítése nélkül leszünk kénytelenek bejegyeztetni. A’ bejegyzésnek pedig, ’s tehát a’ telekkönyv’ behozatalának , csak úgy lehet haszna , ha az , ki birtokosnak be van jegyezve, minden impetitiók ellen biztosítva leend, mert valóban mihaszna volna a’ telekkönyveknek , ha az illető birtokát még tovább is ex praejudicio , vagy akármi más jogczimnél fogva a’ birtokostól el lehetne venni. Ha tehát nemcsak azért akarunk telekkönyveket létesíteni, hogy mondhassuk, mikép’ nekünk is vannak telekkönyveink, hanem ha a telekkönyvekben az ingatlan hitel’ alapját akarjuk leírni, azon pereket, mellyek az ősiség’ természetéből folyó jogsérelemnél fogva inditattak , vagy inditathatnak, múltra ’s jövőre nézve el kell törleni, vagy is az ősiségnek meg kell szűnni. Némellyek e’ nehézséget azzal akarják megoldani, hogy mindenki, ki bármi címnél fogva valamely birtokra igényeket képezhet, bizonyos határideig jegyeztesse fel igényeit a telekkönyvbe. De meg van-e oldva ez által a’nehézség? fogja-e a’ telekkönyv’ behozatala eldönteni: valljon érvényesek-e ezen igények, vagy sem ? Pedig ezen igényeket, ha a’ törvényhozás által meg nem szüntetnek, biztosítani kell, hiszen csak azért jegyeztetnek föl: a’ birtokost szükségkép’ el kell tiltani a’ jószág’ elidegenithetése , megterheltetésétől, azaz : a’ földbirtokosok, kiknek jószágaikra igények lesznek feljegyezve, csak usufructuariusok eendnek , nem pedig tulajdonosok, ’s helyzetök minden lenintéiben rosszabb fog lenni a’ telekkönyv’ behozatala la?’1RVVt annak előtte volt. Sőt illy viszonyok között maga a tíz orzv is egészen felesleges, mert csak azt tanúsító * . oldbirtok Magyarszágon hypothecaul nem szolgálhat — használhatna tehát legfölebb a’ tőkepénzeknek , kik ezentúl földbirtokra való kölcsönzés által pénzüket nem fognak veszélyeztetni . Vannak azonban emberek kik semmi elvet sem akarnak egészen keresztül venni habár fellépéseik épen az ellenkezőjét szülik annak, mit az egész lépés fogott volna szülni, ezek az ősiséget csak módositni kívánják, ’s a’ módosított ősiségi viszonyokkal a’ telekkönyvek’behozatalát megegyeztethetőnek vélik. De miben fognak a’ módosítások állani? Önök, módositó urak, a’ democrata örökösödési’s birtokjogtól félnek, ’s a’ földbirtok’ egy részét fideicommissumokká ’s majorátusokká akarják alakítani. De Napóleonnak sem sikerült uj aristocratiát alkotni, — önöknek sem fog. Erről azonban e’ helyen nincs szándékunk szólani, — csak annyit mondhatunk, hogy még ez esetben is előbb az ősiségi viszonyokat kell teljesen megszüntetni. —T. Á. SZEMERE BERTALAN’ JELENTÉSE AZ IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI JOGOK’ BIZTOSITÁSÁRÓL. (Folytatása.) A’ 9-ik. a’ nyelvemlékek, történeti kútfők, oklevelek, népregék ’s dalok’ gyűjteményeit illetőleg az Összegyűjtőknek 30 évre ad irói jogot. Távol van tőlem ezeket olly eredeti tulajdonnak tekinteni, mint azon munkát, melylyet önerejéből teremt az iró; de minden esetre ennek is alapja a’ munka, mi a’tulajdonnak egyik kútfeje, mit jutalom nélkül ép’ úgy nem hagyhatni, ’s ha egy részről vannak férfiaink, kik e’ gyűjtésre szentelvén életöket, gyakran sok év múlva találnak egy egy becses hagyományt, mi által idő ’s költség megjutalmaztatik, más részről alig van Európában nemzet, mellynek múltja saját maga előtt annyira ismeretlen volna. Országos fontosságú kéziratok hevernek a’ levéltárakban , tehát ösztönt kell adnunk, hogy azok rejtekeikből kiemeltessenek, — például, ha a’ Bódvai halotti beszéd’ a kézirata nem találtatott volna meg, és nyelvünk*e’ bimbaja nélkül irodalmunk koránsem fejlendett ennyire; a’ népélet’ nyilatkozásait énekekben, példabeszédekben ’s regékben feledtük eddig gondos kézzel összegyűjteni, pedig ezzel fogjuk a’ nemzetnek azon eredeti ízt visszaadhatni , melly véréből lassanként immár elszállong. Ehhez hasonló rendeletet találunk mind Oroszországban, mellynek irodalma ’s öntörténetébeni búvárkodása szintúgy kezdődő mint a’ miénk, mind Spanyolországban, melly kivált hajdan regényes népéletének kincseit nem ok nélkül óhajtja öszszeszedni ’s megőrizni. Ekképen szerezzünk minél több alkalmat történetünk ’s őseink’ emlékezetének fölelevenitgetésére a’ hazafiakban, nemcsak a’ tudomány’ kedvéért, hanem azért is, mert a’ haza és nemzet’ múltjának ismerete ’s megmegnyitott hív átérzése által öregbitetik bennök az erő ’s akarat szembe szállni a’ veszélyekkel, mik bekövetkezhetnek. Kivételt foglal magában a’ jogtartam’ általános szabálya alól a’ 10-ik §-a azon munkákra nézve, mellyeket tudományos testületek imák vagy szerkeznek, ezeket az irói kizáró jog csak a’ munka’ megjelenésétől számítandó 30 évig fogván illetni. De a’mint vannak, kik ezeknek kizáró jogot engedni teljességgel nem akarnak, épen, mivel munkák’ feltétlen terjesztésével állodalombeli hivatásaikat töltik be, úgy szinte vannak,kik viszont az egyes irók’s ezek közt jog’szempontjából nem látják alapos különbségnek okát, ezek akár mint irók,akár mint kiadók tekintessenek.Véleményem szerint azonban e’ testületeket sem az egyes írókkal nem lehet egy sorba helyezni azért, mert alapítványaikat rendesen épen az ismeretek’ terjesztése végett leírván , rájok nézve nincs szükséges alapja azon korlátoknak, mikkel az egyes irók’ érdeke a’ köz’ ellenében biztosittatik, de az sem lenne czélszerű, hogy az illyen munkák azonnal közbirtokká válljanak, részint mivel e’ testületek csak,ha minden haszonvételtől el nem fognak záratni, maradhatnak folyton elég tehetősek olly vállalatok’ kivitelére, mellyek eggyes irók’ erejét túlhaladnák, részint pedig, mivel tagjaik kötelességből gyakran olly jeles ’s nagy munkával járulnak az efféle gyűjteményekhez , hogy ha az tüstént közbirtokká válnék , és szerzője e’ szerint a’ 7-ik §-nak kedvezményével nem élhetne, nagylelkű segedelméért igazságtalanul fogna suttatni. — Ellenben e’ határidő maga az állodalom által készített munkákra nézve 10 évre szállittathatik le , mert ha az iró’ érdeme nagy, az állodalom is jutalmazhat dúsan, ’s mert költségei az illyen munkáknak úgy is a’ köztárból fedeztetnek, és e’rövidke határidőnek is leginkább csak abban fekszik oka, mivel e’ biztosíték elég arra, hogy az állodalomról apróbb közmunkák’kiadásának terhe magános kiadók által díj nélkül elvállaltassék. Eredeti szintűt’ adhatása az iró’ ’s halála után jogutóda’ kizáró jogának 30 évre nyilvánittatik a’ Il-ik Fejezetben. Minden miveltebb népeknél ekkép’ látjuk védve a’ szinmüköltök’ érdekeit, igy az angoloknál, de kivált és talán legrégebben igy Francziaországban, ’s ha nem lehet is pusztán ennek tulajdonitanunk azon szerencsét, mellyel a’ francziák a’ dráma’ mezején tündöklenek, de e’ biztos ingernek jótékony hatányát lehetetlen el nem ismerni. Szorítva 30 évre, ez pedig azért van, mivel mint kiadott munkák az I-s. Fejezet’ hosszabb édalmában is részesülnek, ’s ha bár e’ szerint kettősen látszanak is jutalmazva, az előadási díjt megtagadni titök azon oknál fogva nem lehet, mert a’ szinmü’ valóságos czélja nem az, hogy kiadassák, hanem hogy előadassék, a’minthogy játszott színmüveknek nézői többnyire sokan, kiadottaknak olvasói többnyire kevesen vannak, kivéve azon ritka esetet, midőn mint remekművek kritikai szempontból is nagy becscsel bírnak, melly leggyakrabban a’ színpadi hatás’ hiányát vonván maga után, végre is igaz, hogy minden szinmű vagy olvasmánynak, vagy előadásra lévén gyönge, e’ szerint tényleg csak egyképen nyer jutalmat. De ha kétszeres volna is a’ jutalom , nincs neme a’ költészetnek, melly a’ lelket annyira edzené, Olly hősi tökéletekre gyújtaná, ’s úgyszólván az eget rakogatná be a’ polgárok’ keblébe, mint az előadott dráma, e’ megtestülése a’gondolatok’ seregének. Napoleon, e’ minden esetre nagy ember ’s életismerő, azt monda számkivetésében, miképen hőseit Francziaország sok részben drámaírónak köszönheti, és ezért sajnálta, hogy Corneille ’s Racine’ fejére herczegi koronát nem tehet— kik azonban koronát a’nélkül is viselnek ’s magasbat, a’dicsőségét. ’S bár a’ közönség nálunk még nem számos, e’ szabály nem fogja gátolni az eredeti müvek’ színpadra jutását, mert ki díjat is egyszersmind nem remélvén puszta hírrel is megelégszik, müveit szabadon előadhatnak jelentheti ki, de kinek darabjai tetszenek, az, ha élni akar vele, joggal birand jutalmát megkívánni, ’s e’ miatt a’ bemenetel’ ára a’ közönségre nézve egy fillérrel sem növekedik, hanem csak a’ vállalkozók’ nyeresége lesz kevesebb, tartozván a’ jövedelmet megosztani azzal, ki annak eredeti kútfeje. Ellenben itten találkozunk a’ nemzetiség’ érdekével, és mivel a’ színészetnek nemzetiség- terjesztő ereje országosan ki van mondva, mivel vándorszínészeink csakugyan szorgalmas elhintegetői a’ nemzetiség’ magvainak a’ különbféle népfajok közt hazánk’ minden részeiben , e’ nagy tekintetnél fogva az irói jogot a’ dijak iránt csak az állandó ’s nyilvános szinházbeli előadásokra véltem szoritandónak, hozá járulván az is, hogy elszórt helyeken, előadásoknál ellenőrködni alig lehetvén , íróinknak ez több fáradságot okozna mint fogna hasznot beszerezni. ’S részint a’ nemzetiség’ fontos tekintete, részint némileg ama’ fölebb érintett kétszeres jutalom’ lehetőségére figyelmezés oka azon kivételnek is, melly a’ 46. §. i) pontja alatt a’ nyomtatásban vagy már színpadon megjelent színművek’ szabad előadhatására nézve foglaltatik,hozájárulván még szükséges kímélete azon érdekeknek, melyikek törvény’ hiányában az illyen színművek iránt eddig szövődtek , mellyeknek megbontása csak a’ pörök’ haszonnélküli szaporodását vonná maga után, minél fogva legtanácsosbnak látszott, a’jogon tágítva a’változtathatlan tények’ kedvéért, itt húzni határvonalat a’ színmüvek’ előadhatására nézve a’ múlt és jövendő között. Hasonló természetöknél fogva hasonló rendelkezés foglaltatik a’ zenemüvek’ előadása iránt a’ III-ik fejezetben, mellyek a’ nemzeti ’s népélet’ egy oldalát fejezik ki ’s mivelik egyszersmind, ’s hatásuk pillanatra ugyan mennyeibb lévén bár a’ drámákéinál, kevésbbé maradandó a’ lélekben, annál ápolóbb védelmet igényel, mennél kevésbbé jövedelmező még hazánkban , ’s mennél nagyobb hiányát érezzük a’ nemzeti zene’ kifejlésének, melly hogy minden népeknél mi áldozatokra képes gerjeszteni a’ hazafiakat, úgy az öröm mint a’ vész’ perczeiben , a’ történetekből nevezetes példákkal igazoltatik. (Folytatjuk.) FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. Megtekintettük a’ vasutat, ’s láttuk azon uj élet’ jelenségeit, mellytől jövendő boldogságunk’ egy részét föltételezzük. Mindenütt sürgés-forgás, mozgalom, — a’ gőzmozgony működik, az utak készülnek, az indo- és örházak épülnek, — Pest egészen uj életnek néz elébe. Mintha beteg szivét látnok éledni, mellyböl a’ mindenfelé szétágazó erek , mint megannyi vércsatornák , viszik a’lézengő testbe az éltető nedveket,s mellynek minden lüktetése egyegy alvó reményt ébreszt kebleinkben. — Váczig a’ vasútvonal úgy szólván egészen készen áll, csak a’ vaspántok’ lerakatása hiányzik, mik még eddig meg nem érkeztek. Azonban sütüek a’ panaszok , mik a’ vasúti munkálatok körüli visszaélések’ügyében mindenfelé emeltetnek az igazgatóság ellen; — figyelemmel kisérendjük azokat, annál is inkább, mert úgy vesszük észre, hogy e’hazai és hazát érdeklő roppant vállalatnál feltünőleg idegen elem uralkodik és kormányoz.— A’többi között hírlik, miképen az indóház’ építéséhez egy cseh épitész hivatott volna meg, ki egész sereg cseh dolgozóval szándékozik bejöni, — mintha nekünk magunknak sem volnának jeles építészeink ’s elég árvái nyomorgóink Árván belül és kívül, hogy ezekről megfelejtkezve másfelé volnánk kénytelenek nézni. Általában sok külföldi ember jó ide munkát és pénzt keresni, ’s ha megjelent közöttünk , azt mondják: „messze földről jött szegény, — itt kereset nélkül nem élhet“ — ’s csak hamar kész a’ hivatal számára; mig más hazánkfiai hónapokig dolgoznak ingyen ’s végtére is vagy igen kevéssel veszti el az igazgatóság szemek’ fényét, vagy ők magok vesztik el türelmüket és odább állanak, másoknak hagyva fen a’ dicsőséget és jövedelmet, valljon meddig lesz még egyik ren- 14