Pesti Hírlap, 1845. augusztus (513-530. szám)

1845-08-15 / 521. szám

Péntek 521 Augustus 15.1845. HIRLAP Megjelenik •’lap minden héten négya***, vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi elöfizetés a’ két fővárosban húshoshordással 5 ft, bontókban 6 ft, postán borítékban 6 ft pp. Előfisethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utca a Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál — Az ausstriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kiván példányok iránt a* * megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki ssámittatik. TARTALOM. Fiumei vasúttársaság’ közgyűlése. Közlekedési eszközök. IV. Törvényhatósági dolgok: Zágráb (a’ tisztújításról részletes tudositás), Somogy (rövid közlés), Csáktornyán (jégeső). Vegyes közlemények: Iparegyesület' közgyűlése Külföld. Értekező: Nevezetesebb irók’ nézetei a’ központosításról. III. Thiers (folyt). Hirdetések. WAftYilPOWmG ¥Clt DIM. A’VUKOVÁR-FIUMEI VASÚT’MEGÉPÍTÉSÉÜL EGYESÜLT TÁRSASÁG a’jövö September hónap’ 14-én délelőtti 10 órakor az elnök gr Batthyány Kázmér uc ő ujsága’ lakásán, földunalmron, Vodiáner-házban, közgyűlést fog tartani, mellyre az aláirt t. ez. tag-urak szívesen megjelenni kéretnek. — Az elnök gróf’ rendeléséből Csanády , ideiglenes toll vivő. ________ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK. Ha hazánkban egy nagyobbszerű közlekedési rendszer’ megalapítását kívánjuk, több mód ajánlkozik a’ kivitelre. Első, melly minden esetre a’ legczélirányosabb , a’ statusköltségen építés, mert a’ közállomány nem akarhat nyerészkedni , ’s igy a’ vitelbért soha meg nem fogja drágítani , főczélra mindig a’ kereskedés’ előmozdítása maradván, mi által költségeinek egy részét különben is más utakon a’ belforgalom’ élénkítése és közvagyonosság’ növekedése által visszanyeri. Ezen elv fogadtatott el Belgiumban , sőt nagyrészint az ausztriai örökös tartományokban is, az elsőben már érezhető sikerrel,— ismervén azonban hazánkfiainak idegenségét a’ kölcsönvételtöl ’s adózástól, nehezen hihető , hogy ezen mód, minden ajánlatossága mellett is elfogadtassák, ’s úgy látszik , hogy a* másik mód népszerűbb leendő az t. i. mellynél a’ vasutak’ építése társulatokra bizatik , biztositatván nekik a’szokásos kamat. Ezen mód, ha azt közelebbről tekintjük , semmi egyéb , mint az országos kölcsönvételnek egy neme, mellynél azonban a’ társulatoknak érdekében alig fekszik, hogy az építés takarékossággal történjék, mert legyen bár kisebb bár nagyobb a’ befektetett tőkének öszlete, rendes kamatozása az ajánlott kamatbiztositás által mindenesetre bizonyos, ’s igy könnyen megtörténhetik, hogy a’ mérnökök és építészek pompás épületek’ emelésére és költséges átvitelekre , alapokra és hidakra , mellyeknél ismereteiket és ízlésűket megmutathatják, kelleténél többet fordítanak, mi annál valóbb szinű , minthogy a’ kamatbiztositás nélkül épült vonalaknál is gyakori a’ panasz , hogy a’ mérnökök és építészek rendkívüli fényűzésben és mester- ki kért építésben keresvén dicsőségüket, a’ költségeket leg- alább egy negyeddel, sőt sok helyütt felével is ok nélkül szaporítják. Ezen rendszerrel azonban szorosan össze van kapcsolva a’ statusnak joga a’vitelbér’ folytonos szabályozhatására nézve, mert lehetetlenné tétetvén a’kamatbiztositás által a’ társaságok’ vesztesége , a’ tőke’ veszélyeztetésének megszűntével megszűnik a’ társaságoknak joga is a rendes kamatnál magasabb százalékot követelni. Ezen mód egészben semmi egyéb , mint olly neme az országos kölcsönvételnek, mellynél a’ kölcsönvevő a’ tőke’ beruházása iránt az ellenőrségröl lemond , ’s e’ szerint a’ vasutakat aligha drágábban nem fizeti meg, mint ha azokat kölcsön pénzen maga épitette volna, — mert ámbár a’ kölcsönvételeknél is — az állományok’ vesztesége nem csekély , minthogy az európai országok jelenleg pénzt a spari nem kaphatnak, sőt a’ tőzséreknek szón felül még provisio is szokott fizettetni, ezen ősziél mégis alig fog felérni azon veszteséggel, melly az ellenőrködés nélküli költséges dipi- fizésből származik. — Ha tehát ezen mód sem tetszenék, nem marad egyéb hátra, mint az angolok’ példája szerint a’ vasutak’ építését a’ magány iparnak átengedni; azonban ezen módnál sem hiányzanak a'nehézségek, mihelyest a’ vasútrendszert országos szempontból fogjuk fel, nem a’ társaságok’ érdekének szempontjából, miként ezt a’ tisztelt szerkesztőség előbbi czikkemre tett észrevételeiben felfogta *). Az illy magánytársulatok t. i. természetesen ’s l°S^an k^órólag nyereségeket keresik 's a’ magasabb századékot ; s ugyan azért nem gondolnak semmit a’ vitelbér olcsóságával vagy a’ kereskedés’ előmozdításával, mer is úgy szabályozandják mindig tanításokat, hogy általa a concorrendát elörjék, de ezen túl minél többet fizettessenek magoknak a mi annál könnyebben történhetik meg, minél terjedelmesebben igazándikét a' vastul,áló, melly altat lassan-lassan a' fuvarozás megszűnik, a’ lovak másfele használtatik, a mint az már jelenleg Angolországban megtörtét , a társaságok pedig kizárólagos uraivá válván az ország közlekedéseinek ’s nem is félhetvén többé a’ concurrentiától, kényök szerint felcsigázhatják a’ vitelbért ’s a’ kereskedést új bilincsekbe verhetik. Ezek azonban csak a’ jövőnek nehézségei, de hazánkban jelenleg attól lehet leginkább tartani, hogy a’ magány társulatok a’ jobban jövedelmező vonalakat ugyan megépítik , a’ kevésbbé jövedelmeseket ellenben el nem vállalják, úgy hogy egy általános vasutrendszer’ megépítése az egész országban min remélhető. Ha tehát csakugyan részvényes társaság’ utján akarnék »’ vasutrendszer’ kivitelét eszközleni, »Ha marad egyéb hátra , mint hogy az ország’ fővonalait, melylyeknek építése a’ kereskedés’ élénkítése vagy egyéb országos tekinteteknél fogva, valósággal szükséges , öszszt.is egy társaságnak adnak által, melly a’ jövedelmezőket ’s kisebb hasznuakat mind megépítené, hogy igy a’ jövedelmezőbbek’ haszna által a’ kevésbbé jövedelmezők neketti kár kipótoltathassék, azon feltétel azonban az ország’ biztositására mindig az engedélyhez köttetvén, hogy ha a’társaság’ tőkéjének százaléka a’ helyi, tanács által megalapított tarifa mellett, melly a’ mint tudjuk olcsó nem szokott leni, a’ hatot száztól meghaladná, a’ haton felüli százalék mindig megúsztassák, fele t. i. a’ társaságot méltán illetvén, fele pedig a’ tőke’ törlesztésére forditatván , úgy hogy kifizetetvén idővel a’ vállalatba fektetett tőke , az egész vasutháló az országnak adassák által. Ez által biztosítva volna a’ nemzet , hogy a’ vitelbér a’ társaság’ érdekében is szerfelett magasra ne emeltessék, vagy ha ez csakugyan megtörténnék , hogy a’ közlekedési eszközök minél előbb az ország’ kezelése alá essanak, ’s bizonyos évek’ elfolytával az egész közlekedési rendszer csakugyan országos szempontokból kormányoztassék ’s csak a’ kereskedés’ előmozdítására szolgáljon. Ha azonban a’ vasutak’ kivitelére nézve a’ felérintett három módok’ valamellyike elfogadtatik is , egyike sem volna még a’ Tisza’ szabályozására alkalmazható. Mert bármilly nagy legyen is azon szép folyam, szabályozása által a’ remélhető nyereség közlekedési tekintetben , mégis azon nyereség számba sem vétethetik azon roppant földterület’ becséhez képest , melly ezen munkálatok által a’ víztől megszabaditatik , ’s épen azért igazságtalanság volna , ha a’ partbirtokosak azt követelnék , hogy a’ Tisza’ kizárólag közköltségen szabályozhassák , ők pedig osztozzanak a’ nyereségben. *) Ha azonban a’ pártbirtokosak, kik a’ szabályozás’ költségeit viselni tartoznak , azon milliomokat, mellyben a’ szabályozás kerül, előteremteni nem volnának képesek, akkor talán legalkalmasabb ’s a’ czárhoz legrövidebb idő alatt vezető mód volna az, hogy azon társaságoknak, mellyek az egész Tisza’ szabályozását elvállalandanak , a’ víztől megmentett földnek bizonyos meghatározandó része örökre vagy pedig az egész megmentett föld’ bizonyos ideig tartó használata törvény által biztositatnék. Puszky Ferenc 7. Törvényitatosági dolgok. ZÁGRÁB, augusztus’ 5-dikén, ígéretemhez képest, bővebb rajzát közlöm tisztválasztásunknak , mellyhez évek óta annyi remény csatlakozott ’s melly a’ közhaza’ figyelmét olly méltán magára vnná. — Utolsó gyűlésünk befejezése után megkettőztettek a’ pártok’ erőmegfeszítései az elhatárzó győzelem’ kivivására, azon különbséggel, hogy a’ horvátmagyar pártiak többségük’ megtartására, az ellenfél pedig erejének gyarapítására fordítá egész igyekezetét, az utóbbiak a’ vesztegetésekhez is folyamodván, de a’ horvát köznemesség’ állhatatos jelleménél fogva siker nélkül, sőt némellyel, kik még a’ rendithetlen Turmezőben is megkisérték a’ pengő érez’ határát, nagy nehezen menekülhettek az ingerült lakosság’ köréből. — A’ szavazók’ száma 2362 volt, — mert az 1835. elvek szerinti összeírásban csak a’ házi gazdák (hospites domitum) vétettek föl, mi főleg azon vidékeken, hol, mint Turmezőben , a’ patriarchális viszonynál fogva többen egy háznál osztatlanul laknak, a’ szavazók’ számát nagyon csökkenté , ugy hogy az említett kerület’ férfilakosai több ezerre rúgván , mégis csak 175 házi gazda íratott össze, mit a’ tisztválasztási szavazatarány' kellő felvilágosítására megérinteni múlhatatlanul szükségesre véltem. — Városunk időközben szokatlanul csendes volt; mindnyájok’ figyelme a’jövendő’ fejlődésén függött, mindegyik párt magát a’ győzelem’ reményével kecsegtette, a’ kisebbségben levők utolsó perczig a’ többséget megrendíthetőnek hivék ; junus’ 26-án a’ megbízó levelek’ vizsgálatára kiküldött bizottmány a’ belgrádi püspök’ elnöklete alatt működni kezdett, ezen levelekben rejlett az illyr párt’ főereje; délutáni órákban ezen párt’ köznemesei megérkeztek, nyilván azon indokból, hogy a’ jövő napon megérkező ellenvéleményü nemesekkel érintkezésbe ne jöjenek. 27-én dulán záporeső közben hatvannál több négylovas szekeren , több főrendüek ’s nemesek’ vezérlete alatt a’ horvátmagyar párthoz tartozó szent iváni járásbeli nemesség, — később a’ turmezeiek ’s többi szávamellékiek’ tömege gyalog érkezett meg, ’s a’ turme) Mennyiben St.Anni(hatnak a’partbiztonosok a'status’ segélyére , ez iránt lapjaink’ 514. számában már nyilatkozánk — Serkezei zenekar’ hangjai mellett a’ város’ főutczáin keresztül a’ felsővárosba vonult , mindnyájan zöldfejér cocardákkal ékitve; — a’ kebelbeli nemes ifjakból alakult surmezei hangászkar több Őshorvát ’s más kedvderitő dallamokon kívül Rakoczy’ indulóját is harsogtatván, — az ellenfél’ túlszóinak nem csekély’ bosszantására, kik ezen indulóban’s a’ zöldfejér szinüi jelekben nemzetelleni irányzatok’ újabb bizonyságait akarak szemlélni. — Öt órakor bán főispán ő exeja tanácskozmányt tartott a’ kijelölés iránt, mellynek azonban rövid idő múlva vége jön, mindegyik rész saját felekezetbelieit óhajtán kijelöltetni, ’s a horvát magyar párt vezéri ő exeját arra kérvén, hogy minden folyamodót a’ kijelöltek közé sorozni méltóztassék. Ugyanezen nap’ két század katonaság érkezett meg Károlyvárosból ’s ekként Wimpfen ezred’ mindkét zászlóalja városunkban központosult. — 28-án jókor reggel két század az országház’ udvaraiban, — egy zászlóalj sz. márk’ terén állittatott fel . — 7 óra után az illyr párt a’ jászkai zenekarral diszkontös, főnökeitől vezéreltetve több egyháziak’ kíséretében az országház’ bal udvarát, — majd a’ horvát-magyar szenvnek , a’ túrmezei hangászok’ zengedeztetése mellett, — zöldfejér jeleikkel a’ jobbra eső udvart foglalák el; — 8 órakor a’sz.lélek’segitséghivása után bán főispán a’ magyarhorvát párt’ sült sorai’s élénk felkiáltásai közt elnöki székéhez járult,— ez örömkiáltások megújultak, midőn utána a’horvátmagyar elvek’ lovagias képviselője , Varasd megyének örökös ’s vak főispánja gróf Erdődy János lépett az, udvarba, mint Zágráb megyei birtokos választási jogát Ön személyében gyakorlandó ; — több szomszéd magyar megyei vendégek is díszítek jelenlétükkel tisztúyitó gyűlésünket. — Ő nmga velős deák beszédben a’ Kirat a’ mai ünnepély’ fontosságára figyelmezteté, ez úttal az újonnan rendszeresített négy mezei szolgabirói hivatalt betöltendőnek mondá , majd a’ köznemességhez fordulván, horvát nyelven őket lelkiismeretek szerinti eljárásra inté; — erre az eddigi tisztviselők hivatalaikat letették , mire ő exc. csendbiztosokat, ’s ideiglenes tiszti ügyészt nevezett; — a’ horvát-magyar részről pedig egy táblabiró nyilvánitá, hogy tegnap estre a’ vizsgáló választmány előtt 33 horvátmagyar párti egyénre szóló megbízó levelek állítólag visszahivattak’s illyrekre átírattak , holott mégis egy kapitányné mai napon két táblabiró’ jelenlétében vallotta ’s esküvel is vallomását megerősíteni kész, hogy előbbi megbizó levelét soha vissza nem hitta, sőt az állítólagos visszahívás’ helyén Novakovetzen nem is volt;— hasonló példát Piszschich György id. is hozván szőnyegre , a’ horvátmagyar oldal mind a’ 33 visszahivást a’ hamisítás’ gyanújával méltán bélyegezhetnek mondá ’s ennélfogva tekintetbe nem vehetőnek igényré; — az illyr rész ezt ellenzé’s bánfőispán a’ gyanús megbízólevelek iránti kérdéseket a’ szavazatszedő választmányra bízta’s ezt ki is nevezte; — elnökéül gróf Sermagé Ottót, helyetteséül Busán Hermánt, bántáblai ülnököt rendelvén; — a’ horvátmagyar párt azonban mindkét elnöknek az ellenfél’ részéről történő kineveztetése ellen felszólalt, ’s főleg az utóbb nevezett ellen bizalomhiányból tiltakozott; mire a’ bán harmadik elnöknek gróf Sermage Dénest nevezd’s az első alispánságra Lentúl ay Benedek első alispánt, Jelinehich Ede másod alispánt, Novák Ferencz táblabirót, Modych Bála Varasd megyei másod-alispánt, — Paulekovich István ’s Savich József tiákat, jelölé ki. — A’ horvátmagyar szenvüek ugyan fájdalommal nélkülözték egy férfi’nevét,de elvekről’s nem személyekről levén a’ szó egy perezig sem haboztak , hanem a’ megye’ szolgálatában megöszült’s az 1842. tisztválasztás elött több esztendeig, mint rendes alispán hivataloskodott Sávich Józsefre pontositák össze szavazataikat, ’s ekként meghiusiták az elldfifél’ azon reményét, mintha a’ történt kijelölés’ következtében a’ szavazatok’ ketté szakadván, nekik ’s kijelöltüknek az eddigi alispán Lentuhy Benedeknek jután—tana a’ diadal’ koszorúja. A’ középponti járás fél napig szavazott ’s már itt, tehát az értelmiség’ gyülhelyén a’ többség (40 felül) a’ horvátmagyar részen volt; — délután a’ sz. iváni járásra került a’ sor; — a’ szavazás legnagyobb ingerültséggel történt, személyes kifakadások nem hiányoztak ’s főleg kétes esetekben az indulatok legmagasb fokra csigáztattak; igy két nőszemély’ megbízó levele az illyreknél lévén, az asszonyok személyesen jelentek meg ’s a megbízó levelek’ valódiságát tagadván magok szavaztak, — hasonló történt több férfiakkal a’ mai ’s más napon is. Gr. Sermage Ottó részrehajlatlan ’s igazságos eljárása által ösödkét párt’ teljes tiszteletét vivá ki magának; testrefelé azonban helyettese B. H foglalván el az elnökséget, az ingerültség ollyannyira növekedett, hogy csak a’ katonaság’ közber jotteházttá el a’komolyabb jeleneteket; az illyrek a’szavazatládához olly közel tolakodtak,hogy az ellenfél ennek felforgatásától tartott, a’támasztott zaj közt a’ vörössapkás oldalon pisztolyok is mutatkoztak , de a’ katonaság szorosan elzárá a’ küldöttséget mind két oldalról ’s ekként a’ csend helyre- állott. — 2 óra után a’ bánfőispán megjelent, az illyrfél 27 *) Hazánk’ körülményei teszik szükségessé, hogy e’ szempontot se tévesszük szemünk elöl. Különben e’ körülményektől elvontan tisztelt Vezérczikkirókií’ nézeteiben osztozunk. — Szerk.