Pesti Hírlap, 1845. augusztus (513-530. szám)

1845-08-21 / 524. szám

Csütörtök 524 Augustus 21.1845 festi BiBik­ Megjelenik e’ lap minden listen négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft; Pos­­á­n bort­t­ókban 6 ft PP­­Ländere * L­ani kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál.­­ Az ausztriai birodalomba ’s egyéb k. fold. tartományokba küldetni kívánt példá­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorat aprobetűkkel a pengő TARTALOM. Kinevezés. Vizek’ szabályozása. Fővárosi újdon­ságok. Törvényhatósági dolgok: Bihar (közgyűlés’ foly­tatása). Komárom (az ellenzék egyik része a’ másikhoz, közgyű­lési tárgyak). Liptó (árvíz , közgyűlés és tót egyesület) Toron­­tál (rövid közlés). Irodalmi értesítő. Vegyes közlemények Műegylet. Nemzeti színház. Külföld. Hirdetések. IN­GYIBORSZIG és ERDELY. Ő cs. ap. kir. Fölsége gróf Széchenyi Istvánt magy kir. helytartósági tanácsnokká, is az ugyanezen kormányhatóságnál az ország’ közlekedési eszközei tárgyában felállítandó központi bizott­mány’ elnökévé kinevezni, egyszersmind ,titkos tanácsosi­ méltóság­gal díjmentesen felruházni legkegyelmesebben méltóztatott. B­H. VIZEK’ SZABÁLYOZÁSA. Magyarország , mint lát­szik , azon szerepet követeli magának , miszerint a’ leg­­mindennapiabb igazságokat is meghazudtolja. A’ civilisált Europa azt hiszi ’s hirdeti, mikép’ a’ természet a’ földet ál­dásul látta el folyókkal, ’s a’ magyarnak indolentiája ez ál­dásból átkot csinál , mert nekünk csak azért vannak fo­lyóink, hogy pusztítsanak. Tapasztaltuk ezt már igen gyak­ran , de főleg ez idén, midőn folyóink medreikből kiöntve felszámithatlan károkat okozanak. Jól tudjuk, hogy az ember harczában a’ természettel nem mindenkor szokott győztes lenni; a’ legerősebb gátak is, minőkkel az olasz nép körülvevő folyóit , ’s mellyeket méltán erősségeknek nevezhetnénk, sem zabolázhatják mindig a’ kicssapongó vizeket — de tudjuk , hogy az árvizek másutt kivételek , mig nálunk normális állapotunkhoz tartoznak; minek követ­kezménye , hogy mig a’ felföldi népesség éhen hal , a’ Ti­sza’ ’s más alföldi folyóink’ hosszában a’ legtermékenyebb földek haszonvehetlenül, víztől borítva hevernek, hogy a’ nagyon népesedett felföldön , hol könnyen lehetne mun­kásokra szert tenni, a’ legkisebb folyók, patakok, úgyszól­ván , a’ termékenyebb völgyeket bekavicsolva , a’ földmi­­velést a’ mostohább hegyekre szorítják. ’S mi, szokott in­­dolentiánknál fogva , mind ezt nyugottan nézzük. Láthatnák bár honosink ez idei pusztitásokban az istené ujját ’s bár szednék össze erejűket e’ bajok’, ha nem teljes orvoslásá­ra , de legalább enyhítésére, úgy látszik, a’ tiszai birtokosok valahára csakugyan hozzá is fognak a’ munkához. Kövessék példájokat azok is, kik Zemplénen felül ’s Hevesen alul bírnak. De nem csak a’ Tiszának van illy segedelemre szüksége; az egész ország azt igényel. Mi a’ tiszai birtokosoknak csak sikert kíván­hatunk, óhajtván, hogy vállalatuk’financziális oldalán meg ne akadjanak. ’S épen azért óhajtanék egyszersmind, hogy a’ status ’s pedig a’ jövő törvényhozás nagyobbszerű erő­vel fogna a’ vizek’ szabályozásához ’s pedig nemcsak hajóz­­hatási tekintetben, hanem azon munkákhoz is, mik a’ par­tokat az áradásoktól biztosíthatnák. A’ statusnak ahhoz joga és kötelessége vagyon. Igen, joga van a’ statusnak arra ügyelni, hogy a’ földbirtokos osztály fekvő tulajdonával, melly egyszersmind a’ status’ tulajdona, ne éljen vissza,— már pedig nem él-e vissza földjével azon birtokos , ki mit sem teszen, hogy földje — a’ státusvagyonnak ez alapfor­rása—haszonvehetlenné ne váljék ; joga van tehát a’ sta­tusnak a’ folyókat gátokkal ellátni, ’s a’ tulajdonosokat az általa tett költségek’ megtérítésére — mennyiben e’ költ­ségek a’ földbirtokos’ javára tétettek , — törvény által kö­telezni. De e’ joga egyszersmind kötelesége, mert ügyel­ni kell, hogy az ország’ productiv ereje növekedjék , hogy a’ népesség’ élelemforrásai ne apadjanak. De vegyük a’ dolgot gyakorlatilag. Ha a’ Tisza’ szabályozásra alakult társaságok sikerrel fognak is munkálni, — bátran merjük állítani, hogy e’ példa más folyóknál kellő mértékben nem fog utánoztatni; tegye tehát a’ status, mit az egyesek nem tehetnek. Csi­náltasson terveket — azok egy részben már léteznek is — önköltségén az alább előadandó módon. E’ költségek min­denesetre milliókra rúgván , e’ vállalatnál a’ státuskölcsön nem volna mellőzhető. — E’ kölcsönnél a’ kamat’ fizetésé-M..!Öke törlesztéséről kellvén gondoskodni, mennyi­ben e kölcsön az egyesek’birtokainak átadásoktóli megmen­tésére forditatott, a’ statust nem terhelhetvén — ki lenne számítandó mennyi esik e’költségekből minden a’víztől megmentett holdra. Ez ősziét’ kamatjának’s bizonyos tör­lesztési járulék fizetésére —a’ kölcsön’ törlesztésének ter­.v®.szer.,n.t . az.illetö birtokosok törvény által fognának köteleztetni míg az illető kölcsön amortisalva nem lenne. Már mi a kolcsönvételt illeti ,’s az egész dolognak ke­zelését , — ez természetesen a’ kormányt fogná illetni az országos munkák’ ollynemű igazgatósága utján , minőt mi e’ lapokban ajánlottunk ’s minőben a’ múlt országgyűlés megállapodott. — Azon törvényhozásnak , melly illy nagy­szerű vállalat’ létesítésében megegyeznék, természetesen az adót előbb meg kellene szavazni ’s felelős parlamenti kezelésről gondoskodni. — Igen, van sok dolog, mit csak a’ status eszközölhet , a’ statusnak pedig természetes orgá­numa a’ kormány — a’ kormánynak pedig erősnek, hatá­lyosnak kell illy körülményekben lennie. A’ végrehajtó ha­talom’ hatáskörét természetesen tágítani kell, — de lehet e azt tenni , ha az alkotmányt koczkára vetni nem akarjuk hatályos garantiák nélkül, ahellyek nem lehetnek egyebek, mint a’ collegialis rendszer’ megszüntetése, az illető hiva­talnok felelőssége ’s parlamenti állása. Nálunk azonban kü­lönös fogalmak divatoznak a’ központi végrehajtó hatalom­ról. Vannak, kik azt szívesen felelőssé tennék , a’ nélkül hogy hatáskörének tágítása által erősíteni akarnák ; van­nak ismét mások , kik erősbitését sürgetik, de a’ felelős­ségről mit sem akarnak tudni. A’ fogalmak’ illy zavara mel­lett örökké meddő körben fogunk bolyongani, mellyböl békés alkotmányos után csak a’ centralisatio vezethet ki bennünket, bármit mondjanak egy részről nagy oppositio­­nalistáink , ’s más részről apró státusférfiaink. — T. Á. Fővárosi ujdon­ságrok. — A’ budapesti „mészárosok’ szabadalmas ezéhez egy nyilatkozatot külde be hozzánk , mellynek — nem lévén tö­kéletesen e’ dologba avatva ’s a’ mészárosok’ megtámadta­­tása nem is e’ lapokban történvén — csak rövid tartalmát közöljük. Előre bocsátván az érd­­ezék érintett nyilatkoza­tában nagy hosszadalmasan azt, miképen neki „azon leg­nehezebb feladat jutott osztályrészül, a’ várost a’ legelső szükségü élelmezési czikkel ellátni“ (ezen legnehezebb feladat azonban épen azért a’ legj­utalmazó­bb is ; — ki látott még valaha Pesten mészárost megbukni vagy hek­tikában kimúlni ?— ha egyébiránt a’ feladat csakugyan olly igen nehéz, miért nem engedik meg másoknak vagy legalább többeknek ezen legnehezebb feladati megfejté­séhez hozzájárulni ? találkoznék jószivű, segédkezeket nyújtó keresztyén akár­mennyi) továbbá elmondván , hogy ők „annyi rágalom-, gríny- és gyanusitgatással illettetnek“ ’s hozzá tévén azt, miszerint „az ellenök emelt panaszszö­veg csak egyes rágalmazók’ aljas és hazug kifakadásai­­ból származik“ — mind ezek után kinyilatkoztatják , hogy a­ Pest megye igen okszerűen ’s minden körülmények’ te­kintetbe vételével járt el, midőn a’ hús’ árát felemelte ; hogy az állítólag olly nagy haszon — mellyre az epés légió olly irigy szemmel kacsingat — nem reájok, hanem a’marhatenyésztőkre háramlik;—hogy az, mintha Új­pestről naponként nagy mennyiségű 10 kros húst szállítaná­nak ide, „hazug rágalom;“ — hogy azon 8 kros lop­va árult hús , mellyről a’ lapokban említés létetik , „bizo­nyosan lopott, beteg vagy épen döglött marhahús;“ — vég­re a’ mészáros ezéh „sajnálkozással“ szokta olvasni azon beteg politicát, melly némelly bajok’ okát a’ husárfeleme­­lésben keresi; — legvégre pedig, más európai városokat mellőzve , csak Bécsre hivatkozik a’ ezéh, hol rövid idő alatt 5 krral emeltetett fel a’ húsár ’s a’ dolgozó osztály’ közelszegényedése még sem következett be. — Mind­ez így vagyon megírva és nem másképen. Az illetőknek hagy­juk fel e’ mészároslevél’ elemzését. — Hogy hazánkban sok rejtett kincs hever használat­lanul , ’s hogy nem egy hazánkfiában hamvad el tehetség és lángész észrevétlen és eredménytelenül , gyakran kell tapasztalnunk mióta az önismeretet kissé komolyabb stúdiu­munkká tevők , ’s mióta az erők’ használhatóságát kissé jobban kezdjük ismerni. Az i­lyeneket közfigyelembe aján­lani, különös kötelességünknek ismerjük, így esett e’ na­pokban, részint személyes közlés, részint hiteles bizonyít­ványok’ olvasása által tudtunkra, miképen Uj- Verbászon (Bács vm.) él egy ember, ki nem mindennapi technikai ügyessége által már régen fölébreszté a’ környék’ bámula­tát. Neve Brecht István. Művei között feltűnő a’ verbászi ev. templomban levő 23 változata, ’s több más kisebb na­gyobb orgona, mik egészen sajátságos modorban készültek ’s olly tartós jóságuak , hogy igen számos évi használatuk’ daczára sem szorultak igazításra, hangjaik’ téliemét mind végig megtartva; — készített továbbá kisebb nagyobb órá­kat , mik szinte csinosságuk és tartósságuk miatt nagyon kedveltetnek, — igy köté össze a’ többi közt az egymástól mintegy 60 ölnyi távolságra álló evang. és reform, templo­mok’ tornyait egyetlenegy nagy óraművel, melly földalatti egybefüggése által eszközli, hogy miután az egyik tornyon elhangzottak az óranegyedek’ magas hangú ütései, a’ má­sik toronyban szólalnak meg az órák’ mélyebb hangzatú kongásai. Terjedelmesben e’ tárgyba nem ereszkedhetünk , csupán felszólítani akarók az azon vidéken lakó vagy arra utazó művészeket és szakértőket, hogy ezt figyelmükre méltatni, ’s a’ közönséget felvilágosítani el ne mulasszák , — és pedig annál inkább, minthogy ezen Brecht István soha legkisebb tanítást’s kiképzést nem nyert, sőt az elemi is­kolák’ tanulmányainak ismeretére is alig hogy felvergődött, közönséges ácslegényböl és saját teremtő lelke által lévén azzá, a’ mi. Most leginkább romlott órák’ kiigazítása által kénytelen élelmet keresni. Hatáskör’ hiánya megölő betűje a’ szellemnek , ’s az abból származó szegénység öli meg­­gyakran a’ testet és erkölcsöt is. Tudósítsatok tehát, ’s ti , kik hivatva vagytok reá, pártfogoljátok. — Ő felsége’ határozata szerint hazánk’ összes elemi iskolái egy különösen kidolgozott rendszer szerint fognak rendeztetni, mire nézve a’ fővárosi hatósághoz már meg is érkezett egy illy tárgyú helytartósági intézvény, mellyé’ reform’ mielőbbi életbeléptetése végett már választmányt is nevezett ki kebeléből. — A’ pécsi gyűlésre kirándult pesti természettudósok visszaérkeztek , ’s azon örvendetes hirt hozták, hogy a’ gyűlés’ alkalmával rendkívül megszaporodtak , — csak úgy tódult érdemteljes soraik közé mind az, ki a’ részvénydíjt le bírta fizetni. Maholnap nem táblabiróságot fogunk többé vadászni, hanem tudósságot. „Minden kornak megvagyon istene!“ És illyen az ember, így rohan gyakorta egyik ex­­tremumból a’ másikba. — „Ha táblabiró nem volnék, tudós szeretnék lenni“ — mondá nem régiben egy úri ember. A’ pécsi gyűlésen tudóssá lett, ’s most tudós táblabiró ur. Az illyenekhez szokni kell a’ fülnek. — A’ Pesten felállítandó ipariskolákkal legfelsőbb ren­delet szerint vegytani laboratórium is lesz egybekötve, ’s a’ kis egyetem’ vegytanárának e’ részbeni javaslata a’ hely­beli választó polgárságnak tárgyalás végett ki is adatott. — Múlt szombaton este meglátogatván színházunkat estei Ferdinand férig, teljes kivilágítás mellett temettünk el egy kikiáltott színdarabot. Szigligeti’ „Vándorszínészei“ valának a’deszkákon. A’közönség a’ nemzeti színé­szeket sem igen szereti, mióta annyit beszélnek ’s olly ke­veset cselekesznek, annál kevésbbé szerethette ezen bol­dogtalan vándorokat, kik cselekvényröl nem is álmodoztak, ’s kiknek úgy látszik, nem volt semmi más czéljok, mint az irodalom’ embereinek „lefözése.“ Némelly urak az igaz , hogy meglepőleg természetesen játszottak , azonban halál ellen nincs orvosság. — A’ darab nem bukott ugyan meg, mert a’ m. akadémia által 100 aranynyal jutalmazta­tott — de meghalt. Béke hamvaira! — Hétfőn pedig a’ né­met színháznak egy vendégszereplő verebe csiripolt volna színpadunkon, ha hangját is el találta volna hozni magával, a’ melly átláthatlan „fátyol’ titka“ volt ránk nézve. A’ mű­­vészveréb’ neve Spatzer-Genitivo, vagy Gentilumo (annyi és olly különböző természethistori­ainevök van az illyen német­­országi verebeknek, hogy az ember mnemotechnica nélkül semmire sem megy e dologban). Egyébiránt az „Alvajáró“ czimű operában lépett fel, mit a’Horderü-nek egy a’vá­sárra berándult különben magas miveltségü vidéki levele­zője egész nap’ igy olvasott és mondott ki: „Alvazsáró.“ — Föltesszük a’ szerkesztő’ humanitásáról, hogy e’ vastag té­velygés’ tehetsége’ szerinti eloszlatására nézve mindent el fog követni. — Az élelmi­szereken kívül, különösen magasb ára lesz napról napra a’ fának. Isten tudja, mitévők leszünk most, miután mi még akkor is idegen tűzhelyeknél melegit­­keztünk, mikor elég és olcsó fával bírtunk min magunk. Más országok’ hideg faragott bábjai után kapkodtunk ’s elha­nyagoltuk a’ mi meleg tüzű faragatlan tuskóinkat. — Nend­­vich Károly orvostanár úrnak a’ városkapitányi felszólítás’ következtében beadott kőszénnek­ fűtést érdeklő tudomá­nyos véleménye felett most tanácskozik a’ választó polgár­ság. — Még a’ kávé’ ára is fölment valamennyi kávéházban — kivévén talán csak egyet, mellyben formális ribillio volt kiütendő a’ veszélyes hírek’ hallására, ’s az élénk demon­­monstratióknak vége az lett, hogy a’ kávé’ ára marad in statu quo. „Hála égnek ! még van lelke Árpád’ nemzeté­nek!“ — A’bajorok a’ser miatt lázadtak fel egyszer, minket talán csak a’ dohány hozhatna ki phlegmánkból, mert meggyökeresült nemzeti szenvedélynek nálunk talán csak a’ pipázást lehetne nevezni ’s a’ fumigálást. — □ XimnyhatéNári (lok­foli. BIHARBÓL (Folytatás.) Midőn T— Ö— közhelyes­lés’ kíséretében elmondott beszédét bevégezé, utána főispáni helytartó úr nyilatkozók, hogy ama jelentékeny hatást, mellyet az előtte szólónak szavai a’ rendek’ és hall­gatóság’ egyetemére gyakorlónak, saját előadásával ellen­súlyozhassa. — T.— D.—’ borzasztó philippicájára — úgymond — kénytelen kijelenteni, hogy ha a’ reá szórt fa­­lánkok csak legtávolabbról is érdekelhetnék, múlhatlanúl követni fogná a’ históriából fölhozott példát. A’ mondottak azonban őt nem érdeklik. Jól tudja ugyan­is, hogy egyedül csak azért nem viseltetnek a’ rendek ő iránta birodalom­mal, mert a’törvényeket tiszteletben kívánja tartatni, és az alkotmányos rendhez szilárd és ragaszkodik. .,Mutatja a’ tisztújitást — kiáltozák többen — de főispáni helytartó úr, e’ közbeszólásra, szokása ellen nem válaszolván, előadá­sát tovább folytatta , ’s a’ megyei rendek’ egyetemét önéle­te’ rajzával múlattatá. E’ rajz’ folytán élénk színezettel festette a’ körülményeket, mellyek közt Biharmegyében hi­­vataloskodott, ’s midőn alispánná történt választásáról emlé­­kezik, sajátszerű jelenetet idézett elő. Egy táblabiró, ki

Next