Pesti Hírlap, 1845. augusztus (513-530. szám)
1845-08-21 / 524. szám
Csütörtök 524 Augustus 21.1845 festi BiBik Megjelenik e’ lap minden listen négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft; Posán borttókban 6 ft PPLändere * Lani kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb k. fold. tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorat aprobetűkkel a pengő TARTALOM. Kinevezés. Vizek’ szabályozása. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Bihar (közgyűlés’ folytatása). Komárom (az ellenzék egyik része a’ másikhoz, közgyűlési tárgyak). Liptó (árvíz , közgyűlés és tót egyesület) Torontál (rövid közlés). Irodalmi értesítő. Vegyes közlemények Műegylet. Nemzeti színház. Külföld. Hirdetések. INGYIBORSZIG és ERDELY. Ő cs. ap. kir. Fölsége gróf Széchenyi Istvánt magy kir. helytartósági tanácsnokká, is az ugyanezen kormányhatóságnál az ország’ közlekedési eszközei tárgyában felállítandó központi bizottmány’ elnökévé kinevezni, egyszersmind ,titkos tanácsosi méltósággal díjmentesen felruházni legkegyelmesebben méltóztatott. BH. VIZEK’ SZABÁLYOZÁSA. Magyarország , mint látszik , azon szerepet követeli magának , miszerint a’ legmindennapiabb igazságokat is meghazudtolja. A’ civilisált Europa azt hiszi ’s hirdeti, mikép’ a’ természet a’ földet áldásul látta el folyókkal, ’s a’ magyarnak indolentiája ez áldásból átkot csinál , mert nekünk csak azért vannak folyóink, hogy pusztítsanak. Tapasztaltuk ezt már igen gyakran , de főleg ez idén, midőn folyóink medreikből kiöntve felszámithatlan károkat okozanak. Jól tudjuk, hogy az ember harczában a’ természettel nem mindenkor szokott győztes lenni; a’ legerősebb gátak is, minőkkel az olasz nép körülvevő folyóit , ’s mellyeket méltán erősségeknek nevezhetnénk, sem zabolázhatják mindig a’ kicssapongó vizeket — de tudjuk , hogy az árvizek másutt kivételek , mig nálunk normális állapotunkhoz tartoznak; minek következménye , hogy mig a’ felföldi népesség éhen hal , a’ Tisza’ ’s más alföldi folyóink’ hosszában a’ legtermékenyebb földek haszonvehetlenül, víztől borítva hevernek, hogy a’ nagyon népesedett felföldön , hol könnyen lehetne munkásokra szert tenni, a’ legkisebb folyók, patakok, úgyszólván , a’ termékenyebb völgyeket bekavicsolva , a’ földmivelést a’ mostohább hegyekre szorítják. ’S mi, szokott indolentiánknál fogva , mind ezt nyugottan nézzük. Láthatnák bár honosink ez idei pusztitásokban az istené ujját ’s bár szednék össze erejűket e’ bajok’, ha nem teljes orvoslására , de legalább enyhítésére, úgy látszik, a’ tiszai birtokosok valahára csakugyan hozzá is fognak a’ munkához. Kövessék példájokat azok is, kik Zemplénen felül ’s Hevesen alul bírnak. De nem csak a’ Tiszának van illy segedelemre szüksége; az egész ország azt igényel. Mi a’ tiszai birtokosoknak csak sikert kívánhatunk, óhajtván, hogy vállalatuk’financziális oldalán meg ne akadjanak. ’S épen azért óhajtanék egyszersmind, hogy a’ status ’s pedig a’ jövő törvényhozás nagyobbszerű erővel fogna a’ vizek’ szabályozásához ’s pedig nemcsak hajózhatási tekintetben, hanem azon munkákhoz is, mik a’ partokat az áradásoktól biztosíthatnák. A’ statusnak ahhoz joga és kötelessége vagyon. Igen, joga van a’ statusnak arra ügyelni, hogy a’ földbirtokos osztály fekvő tulajdonával, melly egyszersmind a’ status’ tulajdona, ne éljen vissza,— már pedig nem él-e vissza földjével azon birtokos , ki mit sem teszen, hogy földje — a’ státusvagyonnak ez alapforrása—haszonvehetlenné ne váljék ; joga van tehát a’ statusnak a’ folyókat gátokkal ellátni, ’s a’ tulajdonosokat az általa tett költségek’ megtérítésére — mennyiben e’ költségek a’ földbirtokos’ javára tétettek , — törvény által kötelezni. De e’ joga egyszersmind kötelesége, mert ügyelni kell, hogy az ország’ productiv ereje növekedjék , hogy a’ népesség’ élelemforrásai ne apadjanak. De vegyük a’ dolgot gyakorlatilag. Ha a’ Tisza’ szabályozásra alakult társaságok sikerrel fognak is munkálni, — bátran merjük állítani, hogy e’ példa más folyóknál kellő mértékben nem fog utánoztatni; tegye tehát a’ status, mit az egyesek nem tehetnek. Csináltasson terveket — azok egy részben már léteznek is — önköltségén az alább előadandó módon. E’ költségek mindenesetre milliókra rúgván , e’ vállalatnál a’ státuskölcsön nem volna mellőzhető. — E’ kölcsönnél a’ kamat’ fizetésé-M..!Öke törlesztéséről kellvén gondoskodni, mennyiben e kölcsön az egyesek’birtokainak átadásoktóli megmentésére forditatott, a’ statust nem terhelhetvén — ki lenne számítandó mennyi esik e’költségekből minden a’víztől megmentett holdra. Ez ősziét’ kamatjának’s bizonyos törlesztési járulék fizetésére —a’ kölcsön’ törlesztésének ter.v®.szer.,n.t . az.illetö birtokosok törvény által fognának köteleztetni míg az illető kölcsön amortisalva nem lenne. Már mi a kolcsönvételt illeti ,’s az egész dolognak kezelését , — ez természetesen a’ kormányt fogná illetni az országos munkák’ ollynemű igazgatósága utján , minőt mi e’ lapokban ajánlottunk ’s minőben a’ múlt országgyűlés megállapodott. — Azon törvényhozásnak , melly illy nagyszerű vállalat’ létesítésében megegyeznék, természetesen az adót előbb meg kellene szavazni ’s felelős parlamenti kezelésről gondoskodni. — Igen, van sok dolog, mit csak a’ status eszközölhet , a’ statusnak pedig természetes orgánuma a’ kormány — a’ kormánynak pedig erősnek, hatályosnak kell illy körülményekben lennie. A’ végrehajtó hatalom’ hatáskörét természetesen tágítani kell, — de lehet e azt tenni , ha az alkotmányt koczkára vetni nem akarjuk hatályos garantiák nélkül, ahellyek nem lehetnek egyebek, mint a’ collegialis rendszer’ megszüntetése, az illető hivatalnok felelőssége ’s parlamenti állása. Nálunk azonban különös fogalmak divatoznak a’ központi végrehajtó hatalomról. Vannak, kik azt szívesen felelőssé tennék , a’ nélkül hogy hatáskörének tágítása által erősíteni akarnák ; vannak ismét mások , kik erősbitését sürgetik, de a’ felelősségről mit sem akarnak tudni. A’ fogalmak’ illy zavara mellett örökké meddő körben fogunk bolyongani, mellyböl békés alkotmányos után csak a’ centralisatio vezethet ki bennünket, bármit mondjanak egy részről nagy oppositionalistáink , ’s más részről apró státusférfiaink. — T. Á. Fővárosi ujdonságrok. — A’ budapesti „mészárosok’ szabadalmas ezéhez egy nyilatkozatot külde be hozzánk , mellynek — nem lévén tökéletesen e’ dologba avatva ’s a’ mészárosok’ megtámadtatása nem is e’ lapokban történvén — csak rövid tartalmát közöljük. Előre bocsátván az érdezék érintett nyilatkozatában nagy hosszadalmasan azt, miképen neki „azon legnehezebb feladat jutott osztályrészül, a’ várost a’ legelső szükségü élelmezési czikkel ellátni“ (ezen legnehezebb feladat azonban épen azért a’ legjutalmazóbb is ; — ki látott még valaha Pesten mészárost megbukni vagy hektikában kimúlni ?— ha egyébiránt a’ feladat csakugyan olly igen nehéz, miért nem engedik meg másoknak vagy legalább többeknek ezen legnehezebb feladati megfejtéséhez hozzájárulni ? találkoznék jószivű, segédkezeket nyújtó keresztyén akármennyi) továbbá elmondván , hogy ők „annyi rágalom-, gríny- és gyanusitgatással illettetnek“ ’s hozzá tévén azt, miszerint „az ellenök emelt panaszszöveg csak egyes rágalmazók’ aljas és hazug kifakadásaiból származik“ — mind ezek után kinyilatkoztatják , hogy a Pest megye igen okszerűen ’s minden körülmények’ tekintetbe vételével járt el, midőn a’ hús’ árát felemelte ; hogy az állítólag olly nagy haszon — mellyre az epés légió olly irigy szemmel kacsingat — nem reájok, hanem a’marhatenyésztőkre háramlik;—hogy az, mintha Újpestről naponként nagy mennyiségű 10 kros húst szállítanának ide, „hazug rágalom;“ — hogy azon 8 kros lopva árult hús , mellyről a’ lapokban említés létetik , „bizonyosan lopott, beteg vagy épen döglött marhahús;“ — végre a’ mészáros ezéh „sajnálkozással“ szokta olvasni azon beteg politicát, melly némelly bajok’ okát a’ husárfelemelésben keresi; — legvégre pedig, más európai városokat mellőzve , csak Bécsre hivatkozik a’ ezéh, hol rövid idő alatt 5 krral emeltetett fel a’ húsár ’s a’ dolgozó osztály’ közelszegényedése még sem következett be. — Mindez így vagyon megírva és nem másképen. Az illetőknek hagyjuk fel e’ mészároslevél’ elemzését. — Hogy hazánkban sok rejtett kincs hever használatlanul , ’s hogy nem egy hazánkfiában hamvad el tehetség és lángész észrevétlen és eredménytelenül , gyakran kell tapasztalnunk mióta az önismeretet kissé komolyabb stúdiumunkká tevők , ’s mióta az erők’ használhatóságát kissé jobban kezdjük ismerni. Az ilyeneket közfigyelembe ajánlani, különös kötelességünknek ismerjük, így esett e’ napokban, részint személyes közlés, részint hiteles bizonyítványok’ olvasása által tudtunkra, miképen Uj- Verbászon (Bács vm.) él egy ember, ki nem mindennapi technikai ügyessége által már régen fölébreszté a’ környék’ bámulatát. Neve Brecht István. Művei között feltűnő a’ verbászi ev. templomban levő 23 változata, ’s több más kisebb nagyobb orgona, mik egészen sajátságos modorban készültek ’s olly tartós jóságuak , hogy igen számos évi használatuk’ daczára sem szorultak igazításra, hangjaik’ téliemét mind végig megtartva; — készített továbbá kisebb nagyobb órákat , mik szinte csinosságuk és tartósságuk miatt nagyon kedveltetnek, — igy köté össze a’ többi közt az egymástól mintegy 60 ölnyi távolságra álló evang. és reform, templomok’ tornyait egyetlenegy nagy óraművel, melly földalatti egybefüggése által eszközli, hogy miután az egyik tornyon elhangzottak az óranegyedek’ magas hangú ütései, a’ másik toronyban szólalnak meg az órák’ mélyebb hangzatú kongásai. Terjedelmesben e’ tárgyba nem ereszkedhetünk , csupán felszólítani akarók az azon vidéken lakó vagy arra utazó művészeket és szakértőket, hogy ezt figyelmükre méltatni, ’s a’ közönséget felvilágosítani el ne mulasszák , — és pedig annál inkább, minthogy ezen Brecht István soha legkisebb tanítást’s kiképzést nem nyert, sőt az elemi iskolák’ tanulmányainak ismeretére is alig hogy felvergődött, közönséges ácslegényböl és saját teremtő lelke által lévén azzá, a’ mi. Most leginkább romlott órák’ kiigazítása által kénytelen élelmet keresni. Hatáskör’ hiánya megölő betűje a’ szellemnek , ’s az abból származó szegénység öli meggyakran a’ testet és erkölcsöt is. Tudósítsatok tehát, ’s ti , kik hivatva vagytok reá, pártfogoljátok. — Ő felsége’ határozata szerint hazánk’ összes elemi iskolái egy különösen kidolgozott rendszer szerint fognak rendeztetni, mire nézve a’ fővárosi hatósághoz már meg is érkezett egy illy tárgyú helytartósági intézvény, mellyé’ reform’ mielőbbi életbeléptetése végett már választmányt is nevezett ki kebeléből. — A’ pécsi gyűlésre kirándult pesti természettudósok visszaérkeztek , ’s azon örvendetes hirt hozták, hogy a’ gyűlés’ alkalmával rendkívül megszaporodtak , — csak úgy tódult érdemteljes soraik közé mind az, ki a’ részvénydíjt le bírta fizetni. Maholnap nem táblabiróságot fogunk többé vadászni, hanem tudósságot. „Minden kornak megvagyon istene!“ És illyen az ember, így rohan gyakorta egyik extremumból a’ másikba. — „Ha táblabiró nem volnék, tudós szeretnék lenni“ — mondá nem régiben egy úri ember. A’ pécsi gyűlésen tudóssá lett, ’s most tudós táblabiró ur. Az illyenekhez szokni kell a’ fülnek. — A’ Pesten felállítandó ipariskolákkal legfelsőbb rendelet szerint vegytani laboratórium is lesz egybekötve, ’s a’ kis egyetem’ vegytanárának e’ részbeni javaslata a’ helybeli választó polgárságnak tárgyalás végett ki is adatott. — Múlt szombaton este meglátogatván színházunkat estei Ferdinand férig, teljes kivilágítás mellett temettünk el egy kikiáltott színdarabot. Szigligeti’ „Vándorszínészei“ valának a’deszkákon. A’közönség a’ nemzeti színészeket sem igen szereti, mióta annyit beszélnek ’s olly keveset cselekesznek, annál kevésbbé szerethette ezen boldogtalan vándorokat, kik cselekvényröl nem is álmodoztak, ’s kiknek úgy látszik, nem volt semmi más czéljok, mint az irodalom’ embereinek „lefözése.“ Némelly urak az igaz , hogy meglepőleg természetesen játszottak , azonban halál ellen nincs orvosság. — A’ darab nem bukott ugyan meg, mert a’ m. akadémia által 100 aranynyal jutalmaztatott — de meghalt. Béke hamvaira! — Hétfőn pedig a’ német színháznak egy vendégszereplő verebe csiripolt volna színpadunkon, ha hangját is el találta volna hozni magával, a’ melly átláthatlan „fátyol’ titka“ volt ránk nézve. A’ művészveréb’ neve Spatzer-Genitivo, vagy Gentilumo (annyi és olly különböző természethistoriainevök van az illyen németországi verebeknek, hogy az ember mnemotechnica nélkül semmire sem megy e dologban). Egyébiránt az „Alvajáró“ czimű operában lépett fel, mit a’Horderü-nek egy a’vásárra berándult különben magas miveltségü vidéki levelezője egész nap’ igy olvasott és mondott ki: „Alvazsáró.“ — Föltesszük a’ szerkesztő’ humanitásáról, hogy e’ vastag tévelygés’ tehetsége’ szerinti eloszlatására nézve mindent el fog követni. — Az élelmiszereken kívül, különösen magasb ára lesz napról napra a’ fának. Isten tudja, mitévők leszünk most, miután mi még akkor is idegen tűzhelyeknél melegitkeztünk, mikor elég és olcsó fával bírtunk min magunk. Más országok’ hideg faragott bábjai után kapkodtunk ’s elhanyagoltuk a’ mi meleg tüzű faragatlan tuskóinkat. — Nendvich Károly orvostanár úrnak a’ városkapitányi felszólítás’ következtében beadott kőszénnek fűtést érdeklő tudományos véleménye felett most tanácskozik a’ választó polgárság. — Még a’ kávé’ ára is fölment valamennyi kávéházban — kivévén talán csak egyet, mellyben formális ribillio volt kiütendő a’ veszélyes hírek’ hallására, ’s az élénk demonmonstratióknak vége az lett, hogy a’ kávé’ ára marad in statu quo. „Hála égnek ! még van lelke Árpád’ nemzetének!“ — A’bajorok a’ser miatt lázadtak fel egyszer, minket talán csak a’ dohány hozhatna ki phlegmánkból, mert meggyökeresült nemzeti szenvedélynek nálunk talán csak a’ pipázást lehetne nevezni ’s a’ fumigálást. — □ XimnyhatéNári (lokfoli. BIHARBÓL (Folytatás.) Midőn T— Ö— közhelyeslés’ kíséretében elmondott beszédét bevégezé, utána főispáni helytartó úr nyilatkozók, hogy ama jelentékeny hatást, mellyet az előtte szólónak szavai a’ rendek’ és hallgatóság’ egyetemére gyakorlónak, saját előadásával ellensúlyozhassa. — T.— D.—’ borzasztó philippicájára — úgymond — kénytelen kijelenteni, hogy ha a’ reá szórt falánkok csak legtávolabbról is érdekelhetnék, múlhatlanúl követni fogná a’ históriából fölhozott példát. A’ mondottak azonban őt nem érdeklik. Jól tudja ugyanis, hogy egyedül csak azért nem viseltetnek a’ rendek ő iránta birodalommal, mert a’törvényeket tiszteletben kívánja tartatni, és az alkotmányos rendhez szilárd és ragaszkodik. .,Mutatja a’ tisztújitást — kiáltozák többen — de főispáni helytartó úr, e’ közbeszólásra, szokása ellen nem válaszolván, előadását tovább folytatta , ’s a’ megyei rendek’ egyetemét önélete’ rajzával múlattatá. E’ rajz’ folytán élénk színezettel festette a’ körülményeket, mellyek közt Biharmegyében hivataloskodott, ’s midőn alispánná történt választásáról emlékezik, sajátszerű jelenetet idézett elő. Egy táblabiró, ki