Pesti Hírlap, 1845. augusztus (513-530. szám)

1845-08-29 / 529. szám

akkor körülutazni a’ megyében,’s felvigyázni a’ határoza­tok’ végrehajtására, ’s átolvasni minden parasztbiró’ vagy jegyző’ pénztárát, ’stb. A’ megyegyűlések táborozásokká váltak ; a’ tanácskozások parancsszó mellett tartatnak, ’stb. Mindez a’ megyei hatóság’ megsemmisítésére vezet; szónok, mikép’ a’ rendek tudhatják, nem tartja a’ megyerendszert az alkotmány’legjobb biztosítékának,de jelenleg csak ezzel bír­unk, erre vigyáznunk kell. Kik a’ kormány’részéről magasz­­talással védik a’ megyerendszert,nem bántják azt külszinleg, sőt figyelmeztetnek , ne hagyjuk el megyerendszerünket. Akarják ezek a’ megyéket, de minő megyéket ?’stb. Három évenként tisztújitások fognak tartatni, csakhogy a’ főispán önkénye szerint fog a’ kijelölés joggal élni, ’s ez nem lesz egyéb, mint a’kinevezésnek egy más módja; gyűlések fognak tartatni, csakhogy a’ rendeken kívül katonák is fognak a’ teremben lenni, ’s határozatot hozni, csakhogy a’ főispán, ha saját nézete szerinti többséget nem lát, mind annyiszor eloszlatja a’ gyűlést. Ötvenkét megye lesz, mindenik egy proconsullal.’stb. A’ baj min magunkban lehet; vigyáz­zunk — ’s ezt különösen kiemelő szónok —hogy a’ törvényesség’ ösvényéről soha el ne térjünk, és számítsuk ki előre, mit fogunk csele­kedni a’ jövőben, írjunk fel ő felségének, de ezen után szónok nem sokat vár. Itt mást is kell tenni. A’ kormány’ eddigi lépései előkészületeknek látszanak a’ jövő ország­gyűlésre ; a’ kormány már tisztában van azzal, mit akar; de tisztában vagy­un­k-e m­i ? Ha például az ország­­gyűlés’ rendezése fog szőnyegre kerülni, mit teszünk ? Az alsótábla az 1844-ik évi nov. 4-én kelt kir. válaszra, az 1836-ik 21. t.cz. foganatosítása’ tárgyában , kelt határoza­tában kimutatá az országnak az utat, mellyen haladni kell: — A’ megye volt eddig a’ főbiztositék , de mit tegyünk, ha maga ezen biztosíték is megtámadtatik; ez maga is arra vezet, hogy más biztosítékról gondoskodjunk, ’s ha a’ kormány fellépett, ’s azt mondá, a’ magyar megyék­kel nem lehet kormányozni,mi is lépjünk fel, minél fogva a’ kormány’ belrendezetéröl kell gondoskodni, ’s ennek foly­tán, szónok báró, a’ megyékhez körlevelet,’s itt küldöttséget kíván, melly a’kormányi felelősségnek mikép’ lehető behoza­taláról gondoskodjék. — K.L.e’ lapok’ hajdani szerkesztője, azon kezdő beszédét, ha hiúság dolgozna benne , K. E. J. szint­e Ily alapos mint fényes beszéde után nem emelne szót ’stb. Meg kell gondolni, mi lehet az uj rendszer rész­­akarata, apostafa kezek között. Illy rendelkezési hatalma mellett a’ megyei hivatalnokoknak senki’ élete és vagyona nincs bátorságban. A’ honli levélre nézve szónok nem is­meri el, hogy rendes és törvényes módon összehívott és gyűlt gyűlést rendeletek által elhalasztani, eloszlatni lehetne. Ezt csak maga a' gyűlés teheti; joga, kétségbevonhatlan joga volt tehát a’ gyűlésnek , mellybe a’ főispáni helyettes be nem ment, magának elnököt helyettesíteni. Ezen gyű­­­lésnek küldöttsége Bécsben is elfogadtatott, ’s ime Pest­­megye’teremében találtatott ember, ki a’ levelet, mivel pecsét nincs rajta 'stb.—­­ Pártolja P —I. E.— indítványáról nem hallok nyilatkozni. H. B. tb. pártoló az előtte szó­lókat. K. I. Az első volt, ki az eddigiek ellenében szót emelt. Ezután egy ismeretes példányát hallottuk a’ megyerendszer’ bűnének, minő politicusokat szokott az nevelni. A’ tb. ur járatos a’ törvényben ’s azon rög­eszmével látszik felruházva lenni, csak a’ meglevő törvé­nyeket kellene a’ hatalomnak tudni, ’s azonnal példányul szolgálhatna hazánk a’ világ’ minden országinak. Még ide messze van a’politicának csupán elemi ismerete is. Első alis­pán : A’ felírások és sérelmitér nem segíthet­­nek. Öszhangzás kell a’hatalmak között; olly rendszer, mellynek alkotmányos alapja van. Eddig a’mi erőnk abból állott, hogy ha nem tu­dtunk is mindent ki­vívni, mégis legalább mi foglaltuk el a’cselekvés’teret; eddig könnyű volt a’ csupán nemleges rend­szer’ irányában me­gálla­ni. — De most fel­hagyva a’ nemlegességgel a’ kormány maga akarja elfoglalni a’ cselekvés’ terét, b. Eöt­vössel tehát egyetért; a’ positiv munkásság ellenére positiv munkásságot kell tenni, positiv térre kell lépni. Mondjuk ki: reform kell, nekünk alkotmányos felelős kormány kell. Pártolja K.— véleményét. El fogjuk ezt érni, ezt kikerülni nem lehet. Tiszt. K.— úr azt mondá, örül, hogy felál­lott azon párt is, melly eddig hallgatott, de hát, kérdi szónok, szuronyok között kellett ennek történni ? Ám, lép­jen fel bárki, szónok nem tart tőle, ’s azt is eltűri, ha ke­­vesebbségben marad, csakhogy egyedül a’szabad vitatko­zás’ mezején történik ez. Azt mondják: kezeibe lehet az alispánnak adni a’ fegyveres erőt, mert hiszen a’ rendek választják. Az ollyan alispánok’ kezeibe engedjük ezen hatalmat, kik úgy választattak mint Biharban, Hevesben, Hontban ? Ha rendesen mennének a’ választások, akkor talán még eltűrhető volna ezen hatalom , de midőn az alispánok is fegyveres hatalommal választnak — ? ’stb. — Másodalispán : sérelem sérelmet követ, de ezen nem csodálkozik; ez igen természetes; a’ természet nem fogja megváltoztatni folyását; hol nincs erő erőnek elle­nében, a’ gyöngébbnek engedni kell. E. J. báróval tö­kéletesen egyetért, meglevőn győződve, hogy a’ ne­mes báró egyúttal a’ népképviseletet is akarja. Végzésül kimondatik, hogy a’ honti levél pártoltatik, tehát honti főispáni helyettes urnák elmoz­­ditatását is kérni fogja Pestmegye, Hont’ esetére idézve, az új főispáni rendszer iránt fel fog hivatni a’ testvér megyék’ figyelme. ’S minthogy mindez ellen legalább két szó emelkedett, a’ b. Et J. indítványa ellen azon­ban épen egy sem, természetesen ez is vég­zés. Egyébiránt szónok főispáni helyettes hivatalát valamint a’többi, úgy ezen végzésnek sem vethetvén alá, a’ vég­zést ugyan a’ főispáni hivatalra nézve is ki­mondj­a a’ katonai hatalom’ használata’ ügyé­ben, de ellenmondását jegyzőkönyvbe kí­vánja iktattatni. Erre zaj keletkezett, ’s egy pár perez telvén el a’ mondottak’ összefoglalásával, és ismét­lésével , elnök főispáni helyettes az ülést eloszlottnak nyil­vánítva, kiment. Ez délutáni három óra után történt, a’rendek azonban élénken sürgetők, hogy az első alispán foglalja el az elnöki széket. Az első alispán azonnal engedett a’ felhí­vásnak, ’s már a’ rendek szinte tetemes ingerültségbe jöt­tek , ’s K. L. tb. egy kemény beszéddel kezdé meg a’ ta­nácskozást, de felszólalt ekkor az első alispán, hogy hatá­­rostatnék meg ezen gyűlésnek tárgya, ’s előadván, hogy főispáni helyettes úr ellenmondásának jegyzőkönyvbe leendő iktatási kérdését a’ holnapi gyűlés előtt mondotta tárgyalandó­nak, eszélyes közbenszólásával felvilágositá a’ rendeket, ’s, ebben megnyugodva, a’további tanácskozásnak semmi szük­sége nem találtatván , az ülés szétoszlott. — I. J. BORSODBÓL. Miskolcz aug. 20-án. Megyei évnegyedes közgyűlésünk f. hó’ 10-én vette kezdetét , ’s a’ tegnapi napon rekesztetett be. Első alispánunk a’ rendkívüli esőzé­sek ’s vizáradások által megyeszerte okozott roppant káro­kat, mellyek sz.birói részletes összeírások szerint sok száz­ezer ezüst forinton túl járnak, ’s az ezeket követhető álta­lános ínség’ aggodalmas leírásával nyitván meg a’ gyűlést , különösen kiemelé azon rendkívüli ínséget, melly a’sebéből már gyógyulni kezdett Miskolcz­ városát érte, elsorold az intézkedéseket, miket a’ sürgető szükség vele tétetni pa­rancsolt ; mellyek a’ megyei rendek által helyeseltetvén , azzal toldattak meg, hogy a’ megyénkben tartatni szándé­kolt ezredi szemle boldogabb megyébe tétessék által, mi végett a’ fölirat Sz. B.’ indítványára sürgönynyel tüstént elküldetett. Ezután a’ BR. a’ tárgyalásra várt iratok’ olvasá­sához fogtak. A’ felolvasottak közt különösen figyelmet ér­demlett, a’ helyi.tanácsnak azon intézménye, melly mellett a’ Tisza vizének az ország’ főépitészeti igazgatósága által készített ideiglenes szabályozási terve azon utasítással kül­detik meg, hogy addig is, mig végrehajtásával megbízandó kir. biztos leküldetnék , a’ szükséges előkészületek iránt a’ tiszai birtokosokkal értekezvén jelentésünket adjuk föl. En­nek nyomán múlt országgyűlési ifjabb követünk’terjedelmes de szokott gyönyörű előadása szerint minden legkisebb vi­tatkozás nélkül, a’következők határoztattak : I) a’ fen­séges nádornak magas előgondoskodáasért a’ rendek forró hálát szavaznak, ’s midőn azt továbbra is kikérik, folyamod­nak egyszersmind aziránt, 2) hogy b. Vay Miklós ö­ntnságá­­nak kir. biztossá neveztetését kieszközölni méltóztassék. Ez utóbbira több fontos okokat horda fel az indítványozó , de mik a’ föliratban nem mind fognak igtatathatni. 3) Az első alispán megbizatik, hogy a’ tiszamelléki birtokosokból egyesületet alakítson , melly a’ szomszéd megyebeliekkel összeköttetésbe tevén magát , a’ szabályozás’ kivitelére minden lehető erőt összegyűjtsön, mind országos , mind saját érdekénél fogva, miután nálunk évenként irtózatosabb az áradás , miután ezt onnét is magyarázhatni, hogy mig mi tétlenül heverünk rajtunk mind felül mind alul történik némi szabályozás. — Ama’ másik felsőbb intézmény, melly a’ katonai erő’ alkalmazhatása iránt adatott ki , már hosszabb vitát szült, úgy azonban , a’mint van senki által nem pár­­toltatott, ’s mint csaknem mindig volt ifjabb követünk szók­ra megoldani a’ legnehezebb politicai kérdéseket, úgy most is ő adott irányt, ’s indítványára határoztatott, misze­rint a’mennyiben ezen felsőbb intézményben azon elv ismer­tetik, el , hogy a’ katonai hatalom a’ törvények’ végrehaj­tásában a’ polgári törvényhatóságnak alá van rendelve , annyiban azt örömmel fogadjuk, de csak a’ következő értelemben, t. i.: 1) e’ hatalmat úgy tekintjük , mint melly a’ hatósági egyetemnek adatik, csak ennek lé­vén joga azzal felruházni azon tisztviselőit, kiket azzal felruházni a’ körülmények szerint szükségesnek ítél; 2) je­lenleg pedig azzal felruházzuk csak a’ fökormányzót ’s al­­ispánainkat, de csak ha kis és közgyűlés, és törvényszék­ben a’ megye együtt nincs , mert akkor elölegesen kötele­sek bejelenteni; és 3) alkalmazásáért ezek mindnyájan fe­lelősek , még pedig magának a’ törvényhatóságnak. — Gyűlésünk’3-ik napján a’ táblabirói kart kelle megalkot­nunk ismét egy évre; e’ nap megyei életünkben immár ne­vezetes nappá vált; múltkor ominosusnak nevezte azt egy híradói tudósító , mert — mint mondá — a’ kortesek erőt véve az értelmiségen több jeles egyének — köztök talán ő maga is — az igazságkiszolgáltatás’ tetemes kárával a’ so­rozatból kimaradónak. Ha voltak , kik e’ szavaknak akkor hitelt adának, milly nagy tekete most csudálkozásuk, látván hogy a’ jelen szinte igen népes gyűlésben, mellyben egyéb­iránt egypár nemesi község’ tisztes elöljáróin kívül egyet­len közrangu nemes sem vala látható , az eredmény nem más, mint akkor volt, sőt azon parentált urak’ múltkori csekély szavazata most fél vagy harmadrész mennyiségre szállott alá. Az eredmény tehát kiáltó tanúbizonyságul szol­gál egyrészről, milly kevéssé éreztetett a’ lefolyt évben a’ panaszolt hiány, — más részről pedig,milly parányi töredéke az a’ borsodi értelmiségnek , melly azon urak’ pártérdeke ’s viselete iránt rokonszenvet érez !­­ Elnökök lettek a ’ szavazat’ mennyisége szerint következő renddel: Bak Zsigmond, Ragályi Zsigmond, báró Vay Lajos , Szathmáry Király József, Miklós Ferencz, Palóczy Lász­ló , Ge­msy József, Okolicsányi Ferencz, s Máriássy László. Vége lévén a’ szavazásnak az elnök jelentést ten a RRnek azon befejezett küldöttségi munkálatról, melly P. T. tább­ibirónak állított megveretése’ tárgyában nehány órával az előtt adatott be a’nyomozó küldöttség által, mit is a’ RR. tárgyalás alá vettek. Itt vagyunk tehát mi is e’ tárgynál , mellyről kimentő tudósítást ígértünk,­­ jelen az idő, hogy szavunkat beváltsuk. Mi alakban terjeszté azon ur panaszát a megye s a világ elébe azt a’ B. Híradó’ tudósítója annak idejében nem csupa panasz ugyan , de valóság gyanánt el­­m­ondá a’ nagy közönségnek, mire a’ másik oldalról sem itt sem a’ megyén a’ felelet nem hiányzott. Ámde e’ két itélő­­székhez a’ tisztelt urnák elegendő bizalma nem lévén , pa­naszát időközben ő felsége’ színéig vitte, hova pedig sa­ját szavai szerint — a’ bűnnek és hazugságnak megalázva kellene járulni. Folyamodványa a’ megyéhez leküldetett, a’ megye tárgyalás végett átadá azt a’ választmánynak, az pedig befelelés végett a’ másik félnek. És mindenütt, hol az megfordult, kínos bámulat szállta meg az emberek’ lelkét nem ugyan a’ panaszoskodó’ neve , mert hiszen már az túl van minden csudálkozáson, hanem az országosan ismert toll fölött, mellyben a’ folyamodás’írójára világosan ismerni. E’ folyamodásnak tehát, hogy az olvasónak is legyen róla némi fogalma , rövid vázlata is ez : mintegy négy év óta egy párt alakította magát össze a’ szép és dicső Borsodban, melly czélul tűzte ki magának köztanácskozásaiban rendes tanácsteremében kifőzött terveit, czéljait, törik szakad, ki­vinni, és jól kiszámított tervei által e czéljában már annyira haladott, hogy minden választás’ és helyettesítés’ alkalmá­val övé a’győzelem, parancsoló hangja ’s erőszakos bánás­módja által rabigájában tartja a’ megyét, tanácskozásaiból száműzve minden rend, higgadtság, kegyeletek ’stb. e’ pártnak látható feje egy megyei főszolgabíró, — a’ látha­tatlan csak sejtetik. Egyik föjelleme pedig e’ pártnak, hogy magasztalt főnöke körül „strelicz gárdát“ alakítva , földhöz sújtani kész mindent, ki magasztalt főnöke’képzelt dicsősé­gének­ nem adózik. Ebbéli boszujának lón a’ folyamodó’ is áldozatja, csupán azért, mert bizonyos lovagiatlan hirt a’ főnök felöl egy urnak elbeszélni merészelt. — És itt ismert hosszadalmasságában iratik le , miképen vere­tett meg a’ folyamodó , ’s milly közel volt a’ halál­hoz; ’s hogy a’ botrány annál nagyobb legyen, mind ez tör­ténik ,,a’ korona czimű­ vendéglőben.“ Minthogy pedig két­séget nem szenved, hogy az ő megveretése is a’ párt’ szo­kott tanácsteremében az érdeklett főnök’ praesidiuma alatt határoztatok meg, kéri a’ nyomozást a’ főnökre is kiterjesz­tetni.A’ többiekre nézve pedig illy kérdéseket intéz ő felsé­ge’ színe’elébe: 1) Jöhetnek-e a’jövő tisztujitáson kijelölés alá olly emberek, kiket, ha bár ellenök semmi ki nem jöne is, a’ vármegye örökösen megbélyegzett az által, hogy el­lenükben nyomozást rendelt ?JH 2) „De leh­etnek-e csak egy óráig is tisztviselők és táblabirák azok, kik ellen illyen szörnyű vád emeltetik ? !!! ’stb. Mindezekre valamint a’ fo­lyamodónak ’s méltó bajtársának a’ megyéhez újabban be­adott folyamodásukra a’ vádlottak terjedelmesen feleltek. Kimutatták a’ folyamodó’ összefirkált zagyvalékéban azon számnélküli nevetséges ellenmondásokat, mellyek már ma­gokban minden czáfolatot feleslegessé tennének, ki az irigység’ sárga fonalát, melly a’ szerkezetnek minden betű­jén ott leng; ki a’ rósz szándékot, melly e’ szószátyárságot csak azért hozza a’ közönség’ ’s ő felsége’ elébe, hogy ne­hány szeplőtlen ’s ekkép’ hivatalukban nem könnyen hábo­rítható tisztviselők’ hitelét gyanúsíthassa. — Mi illeti végre a’ folyamodónak üres vádjaira őfelségéhez intézett fentebbi kérelmeit, a’ vádlottak, mellőzve azt, hogy a’ nyomozás elött ők nemcsak mint vádlottak, de épen mint vádlók is állanak , kérdik a’ folyamodót: hol látott vagy hallott olly statarialis, az igazsággal, józan észszel, törvényes szo­kásunkkal ’s alkotmányos elveinkkel ellenkező eljárást, melly szerint, mig a’nyomozás’megtételének’s igy csak előleges kihallgatásának is előtte valakit büntetni, még pe­dig illy érzékenyen büntetni lehetne? A’ vak gyülölség any­­nyira megfosztá-e őt még emlékező tehetségétől is,hogy már elfelejtő,miszerint önmaga, mint köztisztviselő, és pedig tiszti eljárásai miatt — hányszor állott illy nyomozó küldöttség előtt a’ nélkül, hogy kérdezte volna : tek. vármegye ! lehe­tek-e én csak egy óráig is tisztviselő ? valljon zavarodott, vádjai’ nyomán nem akarta-e ama’ magasztalt főnököt is nyo­­­mozás alá vétetni, hogy ő reá nézve is kérdezhesse: „lehet-e csak egy óráig is tisztviselő ? ” (milly szép kilátás az olly régen hajhászott föszolgabiróságra) Ha pedig — mi kétsé­get nem szenved — a’ folyamodás’ írója nem más , mint ki az 1839-iki orsz.gyülésen a’ pesti sérelem’ tárgyában azon elvet vallá alkotmányos- és törvényesnek, hogy a’ már megad­tozott, de el nem itélt sem mozditathatik el hivatalá­tól , akkor csak csodálkoznunk lehet az emberi gyarlóság’ végtelenségein! Ez rövid vázlata a’felelet’azon részének, melly a’ pártot érdeklő vádak’ jellemzésére vonatkozik. A’ hallatlanul elferdített tény’ részleteire tett czáfolat helyett álljon itt a’ nyomozást befejezett választmány’ véleménye, mellynek tartalma rövid kivonatban is ez: P. T.-nak ő fel­ségéhez , valamint később a’ megyéhez benyújtott folyamo­dásában elsorolt azon vádakat, mellyek ama’ főnök ’s pártja ellen intéztetnek , nyomozás alá tartozónak a’ küldöttség nem véli, mert a’ folyamodó e’ pártról, ’s annak irányáról csak általánosan (tehát világba) beszélt vádjait legkevésbbé sem bizonyítja, sem a’ nyomozás’ alapjául szolgálható ada­tokat nem nyújt, annyival kevésbbé arra, hogy főnök’s pártja — a’ vádlottakon kivül — a’ panasztott eseménynyel összeköttetésben állanak. Hasonlóan nem fehete tárgya a’ nyomozásnak azon tény is, mellyet V. J. táblabiró a’ P. J.’ felszólítására a’ megyéhez benyújtott folyamodásában kér, a’ választmány erre nézve világosan kimondja , hogy az az úgynevezett főnök’ jósz­akarói által minden jó érzésüeknek sajnálkozására nemcsak eltér­ 142

Next