Pesti Hírlap, 1845. szeptember (531-547. szám)

1845-09-09 / 535. szám

sirány alatt, polgáraink nemcsak az ujonczok által egyébként támasztani szokott túlságos követelésektől, ’s rendetlen vi­selet­e s kihágásoktól megóvatnak, hanem a’főnöki szelíd emberi bánás, a’ sujtásos létről feszült képzeletekkel bí­ró ujoncz híveit is , czélszerű folytoni foglalkodtatásuk’ kö­vetkeztében, te­jesen kielégíti ’s meghódítja; minek bi­zonysága az, hogy még alig múltéi egy éve, már is 3-ori ujonczok’ szállítmánya küldetett az ezredhez, minthogy 180 főből álló , és a’ mi a’ jelen parancsnokság’ különös dicső­ségéül szolgál, hogy a’ szállítmány’ elindulása előtti napok­­’s éjelekben legkisebb baj vagy zaj sem tapasztaltaiért, mint különben a’ katonai bucsuvételek’ előzményei lenni szoktak. ADAKOZÁSOK. A’ Reguli társaság’ pénztárába i. e. august. 7—kétől sept. 2-káig­ következő részletek folytak be : A) Ré­s­z­­vények 1845-re: Stipula József 6 ft; Mikolay József, Faisz Jo­s., Liptay Lajos, Pápay Ferencz, Csen­miszky Miklós és Her­mina, Kovács Mihály, Linczbauer Ferencz , Neumann testvérek, Beély Fidél egyenkint 2 ft.— B) Adakozások: Csapody Pál, Wodianer Rudolf, Wodianer Albert, egyenként 20 ft; Fröhlich Frigyes, Zsivora György egyenlént 10 ft; sárospataki felsőbb tanulók 9 ft 5 kr­, Prodanovics Dániel, Pogarcsy Mihály egyen­ként 5 ft, Ledniczky Mihály 3 ft; jászberényi alesperes­i kerület 2 ft 30 kr; jászberényi olvasó egylet, Jónás József, Török Istv., Kunszt Tamás, Juranics Kanonok, Schwarzl Ferencz, eglyenként 2 ft; egy névtelen 1 ft 20 kr; Szathmáry Sámuel, Karácsonyi László, Gyertyánffy János, Molnár István , Liptay Lajos , Poór Jenő, Szailó Lipót, Mihály Aloiz, Kgdcz János, Nagy Márton, Bilkey Lambert, Rudies Dénes, Faddy Kristóf, Horváth Ágoston, Virág Mihály, Szalay Flórián, Sanka József, Korponai János, Muhorny András, Delinger János, egyenki­t­­­ft; Verzár Emá­­nuel, Schreiner József és Károly, Magasházy Nina, Györffy László, Rózsa Ferencz , egyenkint 40 km. Bárány Ágoston, Gesztessy Mihály, egyenkint 30 kr; Somosy Ltván 24 kr ; Dely Szilárd, Hol­ósy Mihály, F. L., Fodor Antal, Szabó Sándor, Bolha Fer­, Uhlerik János, Marianovics Lajos, Dániel János, Vukov István, Karácsonyi Antal, ifj. Karácsonyi István, Sztojanovics Mihály, Termacsics Rudolf, Dániel Pál, Varga Ferencz, Anti János, Orbán József, Terhes Lajos, Kopré Ferencz, Olajos Pál, Nádasday An­drás, Kálniczky Benedek, Palkovics Antal, Majoros András, Apáthy János,­­ va­laki T. J , N. M., Sz., J. Szakácsy, Láczay József, S. J., Faisz József, névtelen, Horváth László, Lenk Ágoston, Va­s Virgil, Kurcz Menyhért, S. Auguszt, Lokhalmi Brt , Haller Ferencz, Czambert János, egyenkint 20 kr . Fuchs Tamás 12 kr; 2 valaki T. P. S., K. S., Császár Constantin, egyen­kint 10 kr. Együtt 183 ft 1 kr. Eddigi összes bevétel 774 ft 17 kr pengő. — A­n­­­a­­ Mihály m. k . társ. pénztárnok. IGAZÍTÁS. A’ kisdedóvó int. M. D. térj. egyesületnek f. évi sept. 7-re hirdetett közgyűlése, közben jött okoknál fogva, sept. 14-én délelőtti 10 órakor Pest-vármegyeháza’teremében fog tar­­taz­atni. — Stuller Ferencz, egyes, titkár. NEMZETI SZÍNHÁZ. Az igazgatóság által f. é. febr. 1­7-töl kihirdetett három drámai jutalom’ elsejére, — melly f. é. sept. 1-éig beküldendő, egy a’ magyar életből vett tárgyú népies, de aljasságoktól ment színműre, 50 arany pályadíj, ’s azon fölül a’jutalomhirdetésben nyilvánított részille­­tőségekben állapíttató t­ meg — a’kijelölt határideig, következő színmüvek érkeztek be , u. m. 1) Szerelem’ müve. Regényes színmű, dalok-és látvá­nyokkal 4 szakaszban Jelige: Hej magyar a' fegyvert eldobád, kötözd be sajtásiddal sérveid. 2) Mesterember. Eredeti szirmú dalokkal 3 szakaszban. Jelige: Jelen körülményink közt hazánknak egyik főfigyelmet igénylő néposztálya lévén az ipirázöké,— illő,sőt szükséges, hogy ’ költészet, különösen az életbevágó színpad is, becsülést ger­­jesszen irántok nemesitőleg hasson reájok. 3) Hamis játékosok. Eredeti vígjáték 4 felvonásban. Jelige: Ember embernek farkasa. 4) Titok és csalódás. Eredeti drámai színmű dalok­kal 4 szakaszban. Jelige: A’ titot a’ tyuk is kikaparja. Köz­­menda. 5) Berta: Népszínmű 4 felv. Jelige: Erény az, mi ki­emel az állatiságból, ’s istenekhez hasonlóvá tesz. Régi író. 6) Isten’ keze, vagy a’ szabólegény. Színjáték 4 szakaszban. Jelige: Tűrj, de ne zúgj, fáradva remélj. 7) A’ két gyám. Népszínmű 4 felvonásban. Jelige: Linea recta est brevesima. 8) Az obsitos. Népies színmű dalokkal 4 szakaszban. Jelige: Katona vagyok én, kiszolgál!, katona, Csak káplár sem voltam, mindig közkatona. Petőfi. 9) 1­8 3 8. Eredeti szinmű 3 szakaszban. Jelige: Hol népes házsorok Jegyzék az utakat, Most vad moraj között Fut gyilkos áradat. 1 6­) Fö iskolai élet. Vigj. 5 felvonásban. Jelige: Ió a’ pohár­­ itt a’ bor , Vigasztal ez mindenkor. Kisfaludy Károly. 11") A­r­ab 1­ó Népszínmű 3 szakaszban. J­e­li­g­e : Aujour­d' hui le poéte dit­ le peuple. Victor Hugo. 12) H­a­l­á­s­z­leány. Eredeti színmű 3 felvon. Jelige: Népnevelésnek ügyét hány szó vitatta meg immár, A’ nép folyvást nö, 's nincs nevelése különb. Czuczor Gergely. 1­3) Úri hölgy és paraszt le­g­é­n­y. Eredeti népszínmű 3 szakaszban dalokkal és tánc ez: 1. Jelige: Von eig’nen Boden, den. du bist entsprossen, Musst du hinan zur hek­ren Kumtregion 14) Szerelem és áldozat. Drama 3 felvon Jelige: Un coeur amorueux prend un plaisir extrémé. A’ se voir redevable —a’ ce qu’il Birne. Moli­éré. 15) Catanzaro Conrad. Történeti dráma 4 felvonásban. Jelige: Hazádnak rendületlenül légy hive oh magyart 16) Szeget szeggel. Színjáték 4 felvonásban és 17) Hontalan. Szinjátk 4 felvonásb. Mindkettő egy kisérő levellel, mellynek felső czimberitéka alulír­thoz, belső boritéka magos gróf Ráday Gedeon úrhoz szólott azon hátirattal, hogy: „A' Hontalan , és Szeget szeggel nevezett két m­unkácska figyelemre méltatása után bontendő fel, ellenkező esetben bontatlan elége­tendő.“ Az elsőtől tizennegyedik számig bezárólag terjedő színművek, — jeligés levelei az elnök ’s még két tag’ pecsétjeivel lezárt borítékban az elnöknél letetetvén ; — a’ jutalomhirdetés­ben megne­­­vezett pályabírók között kiosztottak. A’ hirálet’ eredménye — ’s a’ jutalom’ kiszolgáltatásáróli jelentés annak idejében követ­kezni fog. A’ 15-ik számú , mint történeti dráma, a’ választ­mány’ vdeménye szerit , az 1846-iki September’ 1-én kijelölt 100 aranyos pályára tartozónak tekintetvén , az akkorra beérke­zendő pálya- színművekhez fog soroztatni. A’ 16-dik és 1­7-dik számnak pedig, szerzőjük a’ beküldés­ módjára vonatkozó föltételeit a’ jutalomhirdetésnek meg nem tart­ván , a’ pályázástól elmozdítva , az állandó szinbizáló vall­szt­­mányh­oz rendeltettek áttétet­ni, ’s netalán alkalmasoknak talál­tatván , leendő előadatásuk’ esetére, a’ rendes drámai díjazásban fognak részeltetni , ellenkező esetben , a’ nemzeti színház’ titoku­nokától visszavehetők lesznek. — Költ Pesten, September’ 3-kán 1845. — A’ pályabiráló választmány’ megbízásából Fáncsy Lajos, nemzeti színházi igazg. ügyvivő, ’s a’ választmány’ egyik tagja. — I H ULFUD. A’ külföldi lapok telték közleményekkel az angol ki­rályné’ utazása , ’s mikép’ fogadtatása felöl. POROSZORSZÁG­­­ban egy nemzeti bank’ szükséges volta már régebben éreztetett. A’berlini bank, mint sta­­tusintézet, a’ kereskedésre nem hat, működései nehézke­sek és lassúak, formái igen korlátozók, kiváltságai a’ pénz­­forgalomra nyomasztólag és akadályozóig hatnak, mire nézve megemlítendő , miszerint a’ bank minden árvapénze­­ket és kegyes alapítványi tőkéket 3 és 2­/1 száztuk­ mellett, magához von, ’s ez által a’ fo­rgalmi eszközöket kevésiti a’ tartományokban. Ennélfogva igen gyakran szóba jött már, ’s közelebb Markert’ iratában szükséges volta egy westfaliai bank’ részvényekre leendő felállításának , megmutatatv­án, hogy mikép’ a’statuskincs, úgy a’mostani bank is holt tőkék' egybehalmozása által rendkívül árt a’ kereskedés’ kifejlő­désének. „Az angol bank — úgymond szerző — 14 '/5 millió font alaptőkével a’ világ’ legnagyobb kereskedő’ stá­tusát elősegíti, — ellenben a’ berlini banknak lételét is alig érezheti a’ kereskedelem. A’ szabályoknál fogva más ered­ményt nem is várhatni. „A’ bankügy minden más státusban fejlődött, előhaladott. Bülow-Cummerow egy egészen új tervezet’ létesítésének szükségét kétségkivülivé tévé. E’ meggyőződésben léptek elő a’legkitűnőbb berlini házak egy berlini nemzeti bank’ tervével, hogy segítsenek a’ hiányzó pénzforgalmon. Szándérjuk nem nyert jóváhagyást. A’ tár­saság most Berlinben ezélt nem érhetvén, Dessauban törek­szik létrehozni tervét, s ott kész szívvel fogadtatott, itt a’ vállalatban a’ Rothschildház is részes. Kölnhez közel, Geilenkirchenben, hol visszavonulva magányban élt, aug. 28-án halt meg Becker Miklós, a’ „rajnai dal“ szerzője. A’ berlini könyvárusok aug. 23-án közgyűlést tartottak, egyesület’ alakítása végett, mellébe könyvkereskedőkön kí­vül a’ zene- ’s egyéb miárosok is bevétetnek. Az egyesü­let’ czélja, előmozdítani a’ német könyvkereskedést,’s egy­más’ testületi kölcsönös érdekeit, ’s pártolni és létrehozni olly intézeteket, mik e’ czélra szolgálnak. Bár a’ mi könyv­­kereskedőink is vennék figyelembe, miket irodalmi értesí­tőnkben Erdélyi János e’ tekintetben figyelmeztetőleg el- s mondott, ’s szövetkeznének a’ hazai irodalom’ előmozdítá­sára egyesült erővel is tenni valamit. SZÁSZORSZÁG. A’ lipcsei események’ okai majd min­den külföldi lapok által azon ellenszenvben keresletének, melly János herczegnek a’ catholicismus és jezsuiták iránti protectorsága ellen nyilatkozik a’szászföldön, ’s a’lipcsei Alig. Zeitung e’ vádat az említett herczeg ellenében igazta­lannak mondja , tettekre hivatkozván, mikben a’ herczeg felvilágosultabb voltának már többször adá bizonyítványait. A’ lipcsei ujság a’ belügyi ministerium’ következő ren­deletét közli a’ kerületi igazgatóságokhoz. „Értésére jutott a’ ministeriumnak , mikép’ újabban az ország’ több helyein részint úgynevezett polgáregyesületek, mellyekhez nem csak helybeli lakosok, hanem a’szomszéd vidékekből is csatlakoznak , alkottattak, részint valódi népgyűlések ren­deztetek, mellyekben egyesek nyilvános beszédeket és elő­adásokat tartanak politicai és egyházi kérdésekben, sőt eze­ket vitatás’ és határozás’ tárgyaivá is teszik. Illy egyesü­letek és gyűlésekre általában annál kevésbbé lehet szük­ség , mert a’ városi és falusi községek saját törvé­nyes képviselőkkel bírnak , kiket illet egyedül a’ jog és kötelesség , községeik’ nyilvános érdekeire , a’ köz­ségi szerkezet’ szabályai szerint ügyelni, ezenkívül pedig a’ statusok’ gyülekezetét illeti alkotmányszerv után a’ sérel­meket és kivonatokat nyilvánosan szóba hozni, ellenben a’ jó vélemény­nek’ (sanior pars) figyelmét el nem kerülheti, mikép’ illyes egyesületek és gyűlések nemhogy az igaz­ság , törvény és rend ’s ez által az igaz felvilágosodás’ iránti érzelmet és felfogást növelnék, sőt a’ kevésbbé növellek’ értelmét megzavarják a’ kormány’ nézetei és rendelkezéseinek gyanúsítására. ’S arra szolgálnak, hogy a’ fenálló iránt a’ kedélyek’ elégületlenséget nö­veljék, (mennyire más véleményben van az angol’ mee­ting­jeiről) ’stb. ’stb.Tehát a’kerületi igazgatóságoknak meg­hagyatott, hogy részint különös intése által azoknak , kik illy egyesületekben és gyűlésekben vezetők és szónokok , és a’ hely’ tulajdonosinak , hol a’ gyűlések tartatnak , ré­szint pedig ismételt tilalomszegés’ esetében komolyan is lépjenek fel, ’s a’ poltia által a’kerület-igazgatósághoz feljelentessenek. Egyébiránt a’ ministerium leginkább bízik a’ lakosság’ hű és rendszeresé érzetében, melly bizalmá­nak eredménye e’ tiltó rendelet. OLÁHORSZÁG. A’ Siebenbürger Wochenblatt, biz­tos adatok’ nyomán azt állítja, miszerint a’ brassói kör­nyéknek azon kívánsága, hogy egy jó úttal köttessék össze Oláhországgal, bizonyos teljesülést nyer. Az oláhországi részen cs. k. mérnök Balzano’ felügyelése alatt már naponta 1000 ember dolgozik mindig. ’S ha , mond az említett lap, az út Brassótól is kijavíttatik az oláhországi határig, úgy Brassótól Bukarestig 10 óra alatt meg lehet az utat tenni. Ezenkívül az oláhországi kormány más irányban is építtet utakat, és sok gondot fordít azokra.­­ Midőn teszünk említést az oláh kormánynak az utak­ készítése körüli rendeleteiről, ’s a’ Siebenbürger Wochen­blatt újabb haladási mozgalmakról értesít. A’ börtönügyben fognak refont­ok tetetni. Következő , minden tekintetben érdekes, fejedelmi rendelet bocsáttatott a’ rendkívüli kor­mánytanácshoz: „Azon kívánattól lelkesítve, hogy a’fog­házaknak és büntetőhelyeknek uj, a’ jelenkor’törvényei­vel ’s a’ különböző vétségek’ természetével öszhangzóbb, az emberiség’ igényeinek megfelelőbb organisatio adassék, egy bizottmányt nevezünk, melly az igazságügyi minister­­ből, a’ legfőbb bűnügyi itélőszék’ (divan) elnökéből ’s az országos fogházak’ várnagyából (dvornik) álland, ’s tervet készitend ’stb. ’stb. Nem téveszti szem elöl a’ bizottmány, miszerint, ha minden szükséges javítások egyszerre nem hozathatnak is be , a’ fejedelemnek elszánt akarata van , mégis, hogy a’bukaresti vásártér mielőbb szabaditassék meg azon börtöntől, melly „Puskarie“ név alatt ma is isme­retes lévén keserű emlékezeteket ébreszt, ’s itt a’ főváros­hoz illőbb börtön épitessék a’ városhoz tartozó helyen a’ templom mellett A’ bizottmány tehát a’ javaslat’beadásával építészeti tervet is terjeszt elő ’stb. ’stb. — Valóban még Oláhország is elhagy bennünket. SVÉDORSZÁG. Múlt évben közlöttük Nilsson Oskar János svéd alatt­valónak a’ svéd főtörvényszék’ elébe idéz­­tetését, mivel , mint az ítélet (1844 áprili­sról) mondja : „az igaz evang. lutheránus vallástól elszakadva tévelygő hitre (villfarande) lépett által. Az Ítélet, hivatkozva a’ régi svéd büntető törvényekre , örökségétől ’s minden polgári jogai­nak élvezhetésétöl megfosztá­st. A’ király ez ítéletet maga elébe terjesztetvén, annak megváltoztatására , mint mond­ja , okot nem talált. Nilsson a’ rendek’ 1809-i jegyző­könyvéből, midőn az alkotmány készült, hivő megmutat­hatni, hogy a’ törvényhozás’ nézete volt : lelkiismeret-sza­­badság mindez kinek, a’ svédeknek is. A’ közügyész állitá, mikép’ e’ szabadság csak a’ külföldieket illeti. Az itélőszék ez értelemben ítélt. A’ törvényhozás szinte egyettért a’ törvényszékekkel; mig , úgymond, a’ törvények elörölve nincsenek, teljesítetniük kell, de — megjegyzi az Alig. Zeitg’ levelezője — senki sem gondol arra , hogy az ilyen elavult törvények eltöröltessenek. TÖRÖK BIRODALOM. Risa pasának, az eddigi seras­­kier-nek, ministerelnöknek , hirtelen letétele mindenki ál­tal nagy fontosságúnak nézetik , és különösen nyer az ese­mény jelentőségében az által, hogy utódja Suleyman, vagy Solimen pasa jön, kinek neve az utóbbi nevezetes tények’ emlékével össze van kötve; értjük a’ közoktatás’ ügyében tett lépéseket, ’s a’ tartományok’ küldötteinek Konstantiná­polyban történt összegyűjtését. Ezen változásnak hihetően nagy befolyása lesz a’ syriai ügyekre is. Azon ígéretnek teljesítését, mellyel ezen ügyek’lecsilapitása iránt a’fényes porta még a’ Risa pasa’ letétele előtt jőn, most szinte bizo­nyosnak tarthatni. A’ végrehajtás Chekib-Effendire van bizva (külügyminister),melly választással,úgy látszik,a’nagy hatal­mak meg vannak elégedve. A’ fényes porta azt nyilvánitá, hogy rendeleteinek szükség’ esetében leendő végrehajtásá­ra , ’s a’ békének gyors helyreállítására az arabiai hadsereg’ vezére Nemiek pasa parancsot kapott Alep’ környékét, hol táboroz , elhagyni, ’s a’Libanon-hegy felé közeledni. A’ rendelet szabályozza továbbá a’ tartomány’ beligazgatását. Minden kerületben van két vekil , egy druz , és egy ma­­ronita , ’s egy mukotadji, ki a’ kormányt különösebben képviseli, közbenjáróul szolgál a’ kerület és a’ porta között. A’ főhatóság két török hivatalnoknál : caimacam, van. Az utóbbi rendelet meghagyja , hogy a’ druzok közötti per­patvart a’ druz vekil, a’ maroniták közöttit a’ maronita ve­kil intézze el. Ha druz és maronita között van háborúság, a’ két vekil egyesülve intézze el, felebbvitel engedtetvén a’ két caimacam-hoz A’ mukotsdji­k csupán a’ rendőri és közigazgatási ügyekkel foglalkoznak. — Chekib Elfendi azt kívánta, hogy a’ nagy hatalmak’ követei közöljék vele uta­sításaikat, mellyeket a’ nemzetekbeli syriai consuloknak ad­nak , ’s mielőtt Konstantinápolyt elhagyá, szólni is akart a’ követekkel. Erre az ausztriai követnél a’ nagy hatalmak’ képviselői összejövetelt tartván, a’ portának kedvező válasz határoztatok ÉSZAKAMERIKA. Az egyesült statusok’ kormánya Me­xico’ hadizenéjét, úgy látszik, csakugyan komolyan vette. A’tengeri erő rendbeszedetik. Az Alig. Ztg’levelezője állítja, hogy a’ Princeton nevű hadi gözös egy maga erősebb, mint az összes mexikói tengerészet, melly alig 200 ágyúból áll. Texasban mindjárt az unió’ elhatározása után. M’Leod a’ tanácsban inditványozá, hogy Anson Jones elnök’ eljá­rása eszély­einek ’s haza elleninek nyilatkoztassék ki.3a ■ii*

Next