Pesti Hírlap, 1845. szeptember (531-547. szám)
1845-09-02 / 531. szám
csak mint részrehajlatlan biró , de felebarát is, jósága , ’s igazságszeretete által határtalan bizodalmat szerezvén , mindenki tiszteletét ’s szeretetét bírja ’sa’t. Ennekutánnak méltósága’neje és anyja üdvözöltetlek fáklyás zenével Fodor Károly főbiránk által szavalt rövid köszöntés mellett; innen pedig nehány lépéssel jobbra ugyancsak megyeházunk’, de felső emeletében lakó másod alispánunkhoz fordula a’ tisztelgő sereg , hol ismét az első szónok érzésteli szavakban fejezé ki a’ torontáliak’ érzelmeit. Másnap’ reggeli 9 órakor e méltósága vezérlete alatt a szent lélek’ segítségül hívására menénk botrányig szűk templomunkba , mellynek alkalmasbbak felváltását, a’ királyi kincstár 20. ’s nehány év óta ígéri. Innen a’ gyűlés’ teremébe tódult a’ sokaság, hova ő misága meghivatván , belépte után szokott beszéddel üdvözlé a’rendeket.— Melly nyilatkozatra a’ rendek által megbízott főjegyző Rónay Móricz írásból tolmácsolá a’ közönség’ érzelmeit. — Előrebocsátván ugyan is az érdemek’ szerezhetése körüli eszméket,’s ő méltósága’ erény ’s fáradozásteli eddigi életére alkalmazó. Majd alkotmányos életünk’ jellemvonását festvén , kiemelte a’ kormányzói állás’ ezzeli viszonyos fontosságát ’stb. — Ezen előadás után alispánunk rövid üdvözlet mellett kijelentés méltóságának milly örvendve szemléli e’ megye elnöki székében azon férfit, ki 12 évek’ lefolyása alatt közmegelégedésünkre vivő kormányát, ’s félköré, miszerint a’szokott esküt kezeibe tenné le, mi meglevén, ’s helyettes ő maga more patria főbíróink által székében háromszor fölemeltetvén, újabb nyilatkozattal zárá be a’ beiktatási ünnepélyt. Mielőtt a’ szokott tárgyalások megkezdettek, méltósága’ indítványa, hogy a’ nádor’ félszázados kormányzása alatt tapasztalt érdemei’ méltánylása’ tekintetéből gróf Nákó János’ elnöksége alatt Budán tisztelkedendő számos tagokból álló választmány küldessék ki, közlelkesedéssel fogadtatván, erről ő higsége előlegesen tudósittatni határoztatok Mire gr. Szapáry Józs. indítványára ő maga’ arczképe gyűlési teremünk’ számára megszerettetni rendeltetett. A’ gyűlésnek ezen és utána következett napjain szokás szerint tbirájnk’ koszorúját 100 ’s néhány uj tagokkal, még pedig többnyire a’nem nemes osztály közül nevel. A’rendek’nevében alispánunk által nyilvánított köz óhajtásnak engedvén ő méltósága, reményteli két fiát Gyertyánffy Gyulát és Zsigmondot t. aljegyzőkké nevező, ’s követve érzékeny atyai hangon a' rendeknek iránta folyvást tanúsított szives barátságába ajánló. Melly alkalommal báró Liptay Antal szinte t. aljegyzővé, Gesztessy László becsületbeli főorvossá, — Barács Józs., Berkovics Ádám , Györgymester Károly, Virányi Józs. és Vuehetich Miklós pedig t. esküttekké neveztettek —, kik közül Barács és Virányi nemesi kiváltsággal nem bírnak. Valljon a’ tisztujitás’ alkalmával szabad választás mellett , hányat fogunk nem-nemes rokonunk közül uj tiszti karunk’ koszorujába fűzni? Gyűlés után a’ színházban 200-nál több személyt — ünnepélyes ebéddel — vendégle megő méltósága, két zenekar folyvást működvén, este pedig a’ polgárok ugyanitt tánczvigalmat rendezőnek. Fényes és csillogó vala mind, a’ mi auguszt. 9., 10. ’s 11 - kén történt,— de az aggodalom, melly homályfedte politicus jövőnkért bizonytalan remények között minden igaz toronálásinak magyarán érző keblét törté, igenis észrevehetőig mutató az egész ünnepélyt némüleg feszültté tevő elfogultságot. Valának, kik ő misága’ személye ’s uj hivatalának egyaránt, mások hivatala miatt személyének hodoltanak, egyebek meg, személyét tisztelvén, a’ hivatalnok iránti érzelmeiket határozottabb időkre halasztók. Szóval az egészből az világlott ki, hogy más egyénnek nem olly könnyen sikerült volna főkormányzói pályájának nehézségeit legyőzni Torontóiban. Egy van még, mit hallgatással nem mellőzhetek, és ez méltóságos helytartónk’ lelkes nejének nemzetiségünkért! buzgalma. Ezen tisztességes polgári házból származott nő évek óta minden világi zajtól visszavonulva, egyedül férje ’s családja’ körében törté szerény élte’ eddigi napjait. — A’ nagybecskereki városi tanács, mint kebelében szülöttnek, tisztelgő hódolatát hozandó, küldöttséget biza meg, mellynek szónoka azon meggyőződéssel, hogy ezen derék nő a’ magyar nyelvben nem egészen jártas, csupa figyelemből németül üdvözlé. Emelt szelíd méltósággal hallgató ez végig a’ szónokot, ’s képzelhető, milly zavarodás törté a’ küldötteket, midőn hazai nyelvünkön köszöné meg az üdvözlőit, rövid, de velős szavakban figyelmüket. Sajnáljuk a’ küldött urakat ezen kis kellemetlenségért, de nem ártott volna tudomást szerezni arról, vallyon ezen magyarán érző asszony érti-e nyelvünket vagy sem ? Nektek pedig Torontói’ szépei, kik a’ honi nelven szóláshoz olly nehezen szoktatok , sőt némellyek közületek még divatellenesnek is tartjátok, szolgáljon ez követendő például. tisztusitási szabályaink, kormányzó úr’ indítványára annyi fán szenvedtek ez alkalommal változást, hogy 70 éves aggasyanok helyett 65 évet felül haladó öregek, és az álamon idén lakó megyebeliek is adhassanak megbízót vet , melyben azonban a’ megbizott’neve előre ki legyen teve.— Csongradnak ő felsége’ hazánkbani lakása szorgalmazó , s pártolásra felhívó levelére válaszoltak, hogy az országos kivállatok közt ez már említve lévén , követeinknek annak idejében pártoló utasítást adandunk. Nógrád megyének a’ főispáni helyettesek’kinevezése által veszélyeztetett megyei municipalitásunkért aggodalomteli levelére végzéssé lön , miszerint a’ megyei karok és rendek még a’ junuszki közgyűlésen a’289 ik szám alatt nézeteiket kifejtvén , jelesen pedig az határoztatván el , hogy miután ennekelőtte is valának főispáni helytartói, kik a’ hazai alkotmányhoz ragaszkodtak , ezúttal mást egyebet nem tehetnek , mint fentartani magoknak az esetre, ha alkotmányellenes lépéseket tapasztalnának , ezek ellen annak idejében polgári erélyességgel fölszólalni. Zalamegye’ levelére melly szerint az erdélyi részek’ visszacsatolása’teljesitését ’s az 1844. országgyűlésre meghívott, de meg nem jelent megyék ellen hozott bírói ítélet’ végrehajtását elrendeltetni szorgalmazza , ’s hasonértelmű felszólalásra megkeres, határoztatott. Minthogy a megyei Kir. és.RR.’fejedelmünk iránti határtalan bizodalma nem engedi hinni, hogy ő felsége mint a’ törvények’ fő őre , az 1836: 21-ik czikk’ végrehajtásának ok nélküli hátráltatását még csak el is nézte volna, miután ebbeli meggyőződésük mind inkább az által is szilárdult, hogy a’ visszakapcsolt részek’ megyéi általa már 2. országgyűlésre meg is hivattak, ő felségét felírásban megkérni határozók , hogy a’ nevezett megyék’, és Kővár-vidéknek visszacsatolása ’s illetőleg az ország’ határai’ kiegészítése iránt, nyilványitott százados nemzeti óhajtás’ teljesítése’ akadályainak minélelőbbi megszüntetését legkegyelmesebben elrendelni, ’s olly intézkedéseket tenni kegyeskedjék , hogy a’ visszakapcsolt részek’ hatóságainak követei jövő országgyűlésen megjelenjenek, a’ meghívott, de meg nemjelenésök miatt törvényesen elmarasztalt, Kraszna , Zaránd , Közép- Szolnok megyék ellen hozott ítéletek pedig minél elöbb teljesedésbe menjenek. Említés nélkül nem hagyhatom még a’ f. évi július 7-ki közgyűlésen fölolvasott 's főispáni helyettesünk’ kinevezését tudató leiratra kelt megyei végzést,miszerint különösen a’hitformára nézve el nem titkolhatók a’ rendek szivbeli fájdalmaikat, hogy abban a’ szeretett közhazáról és alkotmányról említés sem létetik, valamint egyszersmind azt sem, hogy ugyanott a’perlekedő feleknek az igazság’ kiszolgáltatására nézve az ország’ törvényei nem említetnek , mellyekre nézve addig is , még ezt a’ törvényhozás’ útján orvosolni lehetne , óvásukat jegyzőkönyvileg kijelenteni szükségesnek tárták. Gyülés’végén e méltósága felolvasván a’ jelen törvényszékre a’ még ezelőtt választott t.birák’ névsorát , jelesen , kik fognak elnöklete alatt a’ polgári, kik pedig alispáni elnöklet alatt fenyitő törvényszéken részt venni. A’ megyeileg kijelentett ’s fentebb érintett óvás’ következtében egyik táblabiró’részéről helytartónk’ polgári törvényszékünkön elnöksége ellen kifogás létetett, melly azonban viszhangra nem találván , az érintett egyén azon meggyőződéssel , hogy évek ótai gyakorlat által szentesített alkotmányos rendszerünk mellett csupán szabadon választott bírák ültenek össze eddig sérthetlen maradt municipális bírószékünkben, kéré a rendeket, hogy helyébe más egyént választani mélóztassanak. Mire ő méltósága’ kijelentvén , hogy szabadságába áll bárkinek is a’ törvényszékből elmaradni , csak első napon , ’stantum propter nedendum usum vieadi polgári törvényszékünkön az elnökletet előre is tudatván , hogy másnap’ székvárosunkat elhagyandja.— A’ közmunkákról,’s takarékpénztárunk’ állapotáról legközelebb írandók. **) — Parcsetich Hugó. VASMEGYÉBŐL épen most veszünk tudósítást, miszerint a’ tisztujitás aug. 27-kén példás rendben ment véghez. Alispánok lettek: Széli József, Zarka Sándor; főjegyző : Bezerédy László. A’ több tisztviselők’ névsorát közelebbi alkalommal: DEBRECZEN, aug. közepén. — A’ közelebb tartott egyházkerületi évnegyedes közgyűlésnek legfőbb tárgya vala az ifjú papok’ megvizsgálása és felszentelése, melly utóbbi szokott szertartással a’ templomban ment végbe. Számuk a’ húszat haladta , ’s közöttök több igen jelesek találtattak. — A’ nm. helytartótanácstól egy intézmény olvastatott fel, melly az iskolákban „bárminemű“ társulatokat tilt, és ha volnának, feloszlattan rendel Ámbár ugyan közmeggyőzödés vala, hogy iskoláinkban olly társulatok , miilyenek az intézményben érdekelteinek s annak egész szellemét tekintve) nincsenek; mert az éneklő kar,a’tűzoltó és olvasó társaság,melly utóbbi már is szép könytáracskával bir , illy tekintetbe távolról sem jöhetnek , mégis forma’tekintetéből ezen intézmény az esperességeknek és a’ főiskolai igazgatóságnak jelentés végett kiadatott. — A’ múlt évnegyed s közgyűlés’ alkalmával a’ magyar irodalom’ tanszékére és könyvtárnokságra elválasztott Lugosy József ur magát felajánlotta. Ellenben Beszterczey Ferencz ur a’ statistica és politics’ tanszékét, körülményei úgy hozván magokkal, el nem fogadhatván, a’ meghívást leköszönte. E’ helyre leendő újabb választás az octoberi közgyűlésre halasztatott. — Néhai andaházi Szilágyi Mihálynak november’ elejével felállítandó intézete, mellyben tiz szegény nemes , de világos szülőktől származott, előlegesen pedig az alapítóval vérszerinti atyafiságban levő gyermekeknek nevelés, élelmezés, lakás, fűtés és mosás fog adatni, elrendeztetett; a’ választások az octoberi közgyűlésre hagyatván. Vegyes közlemények. NEMZETI SZÍNHÁZ. Kedden, September’ 2-kán , Benza Károly’ javára, bérletszünéssel: „Templarius.” Nagy opera 3 felv. Nicolaitól. — Szombaton , septemb. 6-án, bérletszünéssel, először : „Atyátlan.“ Eredeti szomorúy. 5 felv. Irta Tóth Lörincz. ADAKOZÁSOK. Szauer Ferencz üveggyárnok P. Brován az éhséggel küzdő árvaiak’ fölsegétésére,.Árva 1845.jegygyel bevésett poharakat készített, olly formán, hogy mind azon egyéneknek, kik aláírási ivére adakozásukat nevűkkel együtt följegyzik,emlékül azon poharakból egyet egyet ingyen ajándékozand, mel’y föllépésének f* a’ sikere lön , hogy aláírási ive’ folytán 41 ft 44 krt pengőpénzben összegyűjtött, és ezen öszletet a’ Pesti Hirlap" kiadóhivatalához az illető helyreszolgáltatás végett *) Különben kikérjk. Szerk. be is küldötte (Azon öszlethez névszerint járultak : Kijanicska 1 ft, Kubinyi Ferencz 2 ft, Balogh Antal 1 ft, Szigyártó Soma 1 ft, Kubinyi Ferenczné 1 ft, Fáy Károlyné 1 ft, Isaák Teréz 2 ft, Karády 20 kr, Steller Antal 30 kr, Gaál Alajos 40 kr, Vattay Lászlóné 20 kr, Vattay Dánielné 20 kr , Benkó József 1 ft, Egy valaki 1 ft, Jan Zsigmond és neje 1 ft, Olvashatlan név Losouczon 20 kr, Gnoth Lajos és Ágnes 40 kr, Plachy Vilma 20 kr, Buecz Gyula 20 kr, Okolicsányi Lizi 20 kr, Gergely Józsefné 20 kr, Károlyi János és neje 2 ft, Nagy Amália 40 kr, Jureczky János 40 kr, Gébler Károly és Júlia 40 kr , Steszer Karolina 20 kr, Pongrácz Mihály 40 kr, Barnay Tivadar 40 kr, Czente István 40 kr, id. Gillén József 1 ft, Ebeczky Lőrincz 1 ft, Lanczinger László 1 ft, Tóth Mihály 20 kr , Laszli István 20 kr, Laszly Pál 1 ft, ifj. Gellén 1 ft, Kétszery Ferencz 20 kr, Fáy Józs és neje 2 ft, Geduly Dániel és neje 40 kr, Elize P. 20 kr, Marie Lovi 40 kr , Ozmiczné 40 kr , Podzameczky 20 kr , Markovics János 20 kr , Morvainé 20 kr, Pokorny Lajos 30 kr, Cilesky 24 kr, Tornyos 40 kr, Egy valaki 20 kr, Benicz István 20 kr, Dubraviczky Istvánná és Zygmondné 40 kr, Zahoranszki Pál 20 kr, Szigyártóné 40 kr, Okolicsányi Peterné 20 kr , özv. Jezerniczky Pálné 20 kr, Csillom Antalné 40 kr, Horváth Pál 20 kr igőben). — Továbbá Lenyig Lajos ur az árva fák’ részére beküldött 1 ttot, a’ szepesiéi számára is szinte 1 ftot pengőben. — És igy a’„ Hírlap’ kiadóhivatalánál június’ 5 kétől ekkorig , azaz , augustus’ 31-ig begyült az árvaiak’ részére összesen 700 ft 10 kr, a’ szop esek’ részére pedig 107 ft 8 kr pengőben. Mindezen őszi etek az illető helyekre már útnak indíttattak. GYÁRALAPÍTÓ TÁRSASÁG. Az igazgatóság örömmel értesíti a’ tez. közönséget, miként a’ társaság azon poofon áll, hogy a’ esetnek pécsi vasgyárnál magát 30,000 pfltal érdekelje. Az igazg. választmány e’ csatlakozást némi föltételekhez kötötte, mellyek’ teljesítésére a’ vállalkozó társaság legnagyobb készséggel hajlandónak nyilatkozott. Illy helyzetben bizton remélhetni, hogy a’ dolog rövid idő múlva végkép’ beleend fejezve. Az igazgatóság az igazg. választmány’ megegyeztével arról is tett czélszerű intézkedéseket, hogy a’ fővárostól távolabb lakó részvényesek illető vidékeiken tehessék meg befizetéseiket, melly végre az ország" számos vidékein a’ részvényesek’ könnyebbségére ügynökségek határoztatának fel áll itatni. Az ügyviselők’ nevei, és a' feltételek annak idején hírlap’ utján köztudomásul fognak adatni. — A’ gyáralapító társaság’ igazgatósága. ( 151 KVNÍFOUR. FRANCZIAORSZÁG. Algírból aug. 6-ról érkezett hírek szerint a’ Marokkó és Francziaország között Lalla- Maghrniana között, a’ marokkói császártól darab ideig elfogadni nem akart, de későbben mégis megerősített szerződés, egy pár nappal azelőtt a’ két fél között ki is cseréltetett. E’ szerint tehát már semmi sem hiányzik érvényes f. 1 tételeiből. A’Moniteur Algerien’ aug. 10-iki száma az ország’ (Algír) politicai általános helyzetéről közöl egy czikket, mikép’ az a’ dellys-i (keleti) kabylok ellen végrehajtott expedite) után van. Itt 1844-en májusban és octoberben két agaság elszakadott, ’s elhagyták magokat csábittatni, miszerint a’ francziák veszteséget szenvedve, most alkalom van ellenök felkelni, ’s hogy már Abd-el-Kader Oran tartomány’ nagy részének ura lett. Ezek most egyetlen puskalövés nélkül, csupán a’ marsai kormányzó’ megjelentével lecsendesitettek. A fáradhatlan Bu-Maza még nincs olly állapotba téve, hogy ne sülhessen; Abd-el-Kadertől is még mindig lehet félni. Jelenleg ismét Marokkóba vonult, de közelében a’ nyugoti pusztában számos csapatok tanyásznak, kik neki engedelmeskednek ; ezek’ számát nem kevesebb, mint 6000 főre teszik; kik között két ezer lovast számítanak. Ezeken kivül, mintegy 800 lovasa’s 7—800 gyalog’ rendes katonasága van. A’párisi uj névsora a’ választóknak megjelent; mindenki tudja , hogy nagyon meg fog csökkenni a’ szám ; de illy nagy csökkenésre még sem számoltak. Tavaly octomberben Parisban 20,301 választó volt, most 15,952 Ekkép’ könynyen megtörténhetik, hogy a’ választók’ száma az egész országban, az utóbbi tiz évben 170,000röl 220,000re szaporodva, ismét a’korábbi állapotra fog visszasülyedni, ’s minden az uj patens-törvénynek következése. Nemours herczeg’ nejével együtt még mindg utazgat az országba; Spanyolországba való rándulása, mit most már senki sem von kétségbe, hír szerint e’ hónap’ végén fog megtörténni. Hugo Victor alkalmatlan esetét feledésbe hozni már korábban Spanyolországba vonult darab időre aug. 14-én Biard festő polgári törvényszék’ elébe állitá nejét, ágy és asztalteli elválasztást kívánván, mi meg is történt, ’s ezen felül a’ nő még három hónapi javitóházba záratásra is ítéltetett. A’ nőnek 1200 frank évpénzt határozott a’ törvényszék ; a’ gyermekek atyjoknál maradnak , ’s havanként kétszer meglátogathatják anyjokat. Bűnvádi keresetétől a’ férj elállóit „nem akarván a’ nőt, ki az ő nevét viseli, ’s gyermekeinek anyját fenyiteszék’ elébe állitatni.“ ekkép’ tehát Hugo Victor megszabadol a’ törvény’ elébe állitatástól. A’ földművelés és kereskedés-ügyminister közönség’ elébe bocsátotta Blarqui és Sallandrouze urak’jelentését, kik a’ madridi műkiállitáson mint a’ franczia kormány’ biztosai valának jelen. Ez, Spanyolországban, már az 51ik volt; az eddigiek 1827, 1829, 1831 és 1841-en valának. Az elsők különösen igen gyengék valának, leginkább azonban azért, mivel a’ spanyol műiparosok idegenkednek a’ kiállítástól. Igen szép kiállítást lehetett volna mind az ötször azon spanyol iparművek’ példányaiból rendezni, mellyek nem valának a’ kiállításban képviselve. Távolról sem lévén a’ kiállítás kielégítő a’ franczia biztosok utasitatásuk szerint felkeresők az ország’ műiparát helyben , ’s, bejárván különösen Valenciát és Barcelonát, meggyőződtek, hogy