Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)
1845-10-09 / 552. szám
me'nyek’ városaiban létés váltóüzlet, a’ pesti piaczon pedig alig lehet egy bécsi papíron túladni. — Fiumével is csaknem így van a’ dolog. Következő másodrendű városok: Odessa, Taganrog, Galacz, Boroszló, Colonia, Palermo, Livorno, Oporto mind bírnak váltóüzleti képességgel, nem is említve Varsót, Konstantinápolyt, Athenát ’s több fővárosokat, mellyek civilisatio tekintetében talán hátrább vannak mint mi, vagy legalább meg nem előznek. De tekintsünk Madridra, e’ piacz nem rég’ alakult börzevásárrá, ’s már is annyira rúg a’ papirüzlet, hogy a’ 3 petes statuspapirok’ vásárlói külön alakú kocsiban járnak, mellyek csak igy neveztetnek : „egy 3 pCtes most hajtott ide vagy oda.“ A’ gyüldében más is rejlik ami mint csak egyedül szatócskodó lélek !— Sokan azt tartják, isten mentsd meg a’ szegény gyarló magyart a’ gyülde’ betegségétől! ki ezt óhajtja , az nem érti a’gyüldeüzlet’roppant eredményeit, ’s túlbecsüli azon roszát, mit egyáltalában minden hatalmas institutio kisebb nagyobb mértékben magával hord. — De ha meggondoljuk, mikép’ serkenti a’ gyülde a’vállalkozási szellemet, mikép’ vonja az be a’ külföldi tőkepénzeket, mikép’ segít a’ kereskedőn , iparoson ’s földmivelőn, sőt sokszor a’ hazán is kölcsön által, akkor lehetlen hasznosságát át nem látnunk, ’s habár hazánkban is egyes emberek’ meggazdagodását eszközlené ép’ úgy mint másutt, még is az magában már nyereség maradna hazánkra nézve, mert kívánatos, hogy gazdag emberek álljanak világítók szerint, kik mindenesetre mégis becsületesebben szerzendik vagyonukat, mint a’ jelen uzsorások. — A’ gyülde’ hiányát tehát mi nagy bajnak tartjuk,’s annak előteremtésére szolgáló eszközök’ egyike a’ piaczi váltóforgalom’ élénkítése; — ezt pedig leginkább a’ takarékpénztárak eszközölhetik , mert természetöknél fogva a’ tőkét mindig keringésben kell tartaniok , hogy első felszólításra kiszolgáltathassék. Ez a’ takarékpénztárak’ szent axiómája; ettől eltérni nem szabad, ha feladatukhoz hivek akarnak maradni. Tehát főkép’ leszámolásra kell fordítani a’ takarékpénztárak’ tőkéjét, ’s ez által több jót eszközölnek mint ingatlan vagyonokra ’s pazarlásra kikölcsönözött pénzekkel , kivált ha a kamat százról ölre szállitatik , mi már azért is óhajtható, mert philantropicus intézetnek nagy nyereségre tekinteni nem szabad , mert kötelességében áll minden nyilvános intézetnek, ott hol lehet, a’ kamatlábat csökkenteni. De némellyek ellenvetendik e’ felszólítás után, hogy ez esetre kiki a’ kölcsönt visszaadja, ’s százról ötre kér. Ezt lehetlen kikerülni, ha a’kölcsönzések épen nem szabattak határidőre (mi magában már rész), de különben mi szerencsétlenség történhetik, ha kiki az után fog nyúlni mit ezentúl akarunk ajánlani. Illyesmitöl csak avatatlanság félhet. Sőt a’ kamatleszállítás az intézetek’ utoni rendszeresítésére fog szolgálni, — de nem hihetem, hogy a’ földbirtokos száztóli csekély különbség végett a’ kölcsönt vissza adja, mert akkor, ki kellene azt vennie onnan, hol csak évek után gyümölcsözhet neki. — Öszpontositsuk nézeteinket. A’ magyar takarékpénztáraknak feladata. Tőkéjüknek /s részét iparvállalatokra, azaz épületekre, azaz ingatlan tárgyakra kikölcsönözni, vagy örökváltságra fordítani, melly nem tekintve a humanitást, még akkor is nagyobb biztosságot nyújt a’ takarékpénztár’ hitelezőinek, ha az intézet bármelly conjuncturák miatt zavarba jöne; 3 hónapos váltók leszámolásában forgatni szüntelen a’ másik 3/3-hot, mert semmi a’ világon nem mozdíthatja elő annyira a’ földmivelést, ipart ’s kereskedést,’s tehát a’ nemzeti jólétet, mint ezen üzlet, száz meg száz csatornáin; mert önállandósitandja piaczunkat, mi nélkül vállalatokat kezdeni lehetlen. De e’ pontra nézve több észrevételeink vannak. Organizálni kell a’ leszámolási rendszert, hogy tárgyavatott enberek kezeljék azt, ’s én szavamat adom zálogul, hogy akkor 5, de 6% mellett is egy krajezár sem fog heverni. — Classicálni kell a’ hitelt, nehogy holmi kis érdekek működhessenek. Le kell számolni váltókat kivétel nélkül, mellyeken két szilárd kereskedő vagy gyáros, ’s egy földmivelő vagy iparos’ neve áll. Meg kell vizsgálni, hogy kiki mi czélra fordítja a’ kölcsönzött pénzt, nehogy jelen körülmények közt uzsorára használtassék. Illy vizsgálat alá vannak vetve Francziaországban a’ zálogházak is, mellyeknek sokkal számosb emberekkel van dolguk. Ha igy rendszeresitetnek drága hazánkban a’ takarékpénztárak , ha továbbá kitartó szilárdsággal ’s szent pietással kezeltetnek szakértő emberek által , akkor terméketlenek nem maradnak , hanem halmozva árasztják jótékonyságaikat a’ nemzetre, ’s akkor nem lesz szükség egy részről ollyan veszedelmes javaslatokat terjeszteni elő a’ közgyűlésnek, mint: 3 hónapos váltók helyett 6 hónaposakat leszámolni, (magyar papirok helyett) idegen statuspapirosokra előlegezni egész értékek’ összegét, ’s távol fekvő birtokokra resignatio nélkül kölcsönözni akarni (mi a’ szegény osztály* pénzével vajmi aggodalmas dolog!) ’gtb., más részről pedig, nem fogják a’ választmány’ köréből fenhangon érintgetni „capacitátióra nincs szükségünk“ (mintha bizony a’ közgyűlésnek csak határoznia kellene) olly túlbecsüléssel, mint Armand Carrel mondá Francziaország’ felső kamarája előtt: Nous hommes du „National“ n’ avons pas besoin ’stb. — Ifjú Szabó Pál: Fővárosi ujdonságok. — A’ pesti kényszerítő dolgozóház’ uj lelkészének ’s Vallásbeli oktatójának ünnepélyes bevezettetése f. hó 11-én ment véghez , az intézeti igazgató bizottmány’ elnökének, — Pauisz Károly tanácsnok urnak — 's számos tagjainak jelenlétében. Az elnök köszönetét jelentvén ki az intézet’ eddigi lelkészének, t. Raffay János urnak, buzgó fáradozásiért, ezen szép és fontos hivatalt az újonnan kinevezett lelkésznek, t. Szántóffy Antal urnak adta által. Mellyre Raffay János ur érzékeny szónoklattal búcsút vevén a’ fegyenczektől, az uj lelkész azonnal megkezdé erkölcstanitói hivatalát, ’s magyar és német nyelven tartott beszédében a’ fegyenczek’ kötelességeit taglalva, felébreszté bennök az örökre soha elszunyadni nem képes erkölcsi érzetet, úgy annyira, hogy a’ fegyenczek majd mindnyájan kényekre fakadtak, sőt némellyek hangos zokogással gyakran félbe is szakaszták a’ lelkész ur’ szónoklatát. ’S az illyen akarat elleni kifakadása az érzelemnek bizonyosan nem volt egészen színlelt bánat, ’s csak azt bizonyítja, mennyire kívánatos, hogy illy intézetek minél sűrüebben állíttassanak fel hazánkban, ’s mennyire üdvösek a’ fegyenczek’ magába térésére nézve, a’fentebbihez hasonló ünnepélyes szertartások. — A’ kör csakugyan elhatározá végre , még pedig a’ nagy szótöbbség’ daczára is hosszadalmas vitázás után, hogy a’ hatvanutczai Horvátházba költözendik. Reméljük , hogy ez által megszaporodandó kiadásai, tagjainak a’ közel és kényelmesé szállás’ tekintetébőli szaporodása által elegendőképpen fognak fedeztetni. Ugyanezen házban Mihály nap óta három politikai lapnak van kiadóhivatala : a’ Híradóé , a’ Zeitungé ’s a’ Hírlapé (az utóbbi első keletkezése óta itt van.) Legalább van valami, miben e’ 3 lap tökéletesen megegyezik egymással.A’Hirlap’hivatalát a’többi kettőétől a’ kapu ’s egy harisnyaárus’ boltja választja el. Tudva levő dolog, hogy a’ harisnya választó falat képez minálunk nemcsak különböző nem, hanem idegen elemre nézve is. — A’magyar egyetemet illetőleg mind tanügyünkre, mind nemzetiségünkre nézve a’ belépett iskolai évvel új időszaknak nézünk elébe, mi iránti reményeinket erősbiti azon körülmény, miszerint Fabini János tanár úrnak f. hó elején történt igazgatói székbe ülése által a’ többi tanárok is mindinkább lelkesülve az újabb kor’ szelleme által, munkásságuknak nagyobb tért igyekeznek szerezni. Mindenesetre megjegyzésre méltó, hogy a’41 tanitó közül a’ lefolyt tanévben csak 10 működött az irodalmi téren is. — Vidékről vett tudósítások’ folytán figyelmeztetjük a’ helybeli és vidéki közönséget Packhofer Gyula vas-szombathelyi dohánykereskedő’ gyárából kikerült „csárdás szivarokra“, mint a’ mellyek — tudósítóink’ szavai szerint — illatjok ’s könnyű szivhatóságukra nézve a’legjobb külföldi szivarokkal versenyeznek. Kívánatos, hogy pártolókra találjanak azon gyárczikkek is, mellyek a’ főváros’ kebelén kívül jőnek világra. — Szinte vidékről tudósittatánk, mikép' Nógrád’ és Gömör’ egy részét bizonyos csavargó egyén kalandozza be Tompa Mihály fiatal költőnk’ felvett képében, ’s olly alakban és vakmerő hazudozásokkal, mellyek a’ fiatal költőt egyáltalában nem teszik ajánlatossá. Óhajtjuk, hogy a’ szemtelen névbitorló és hitelrontó eddig már megakadályoztatott legyen vándorlásaiban; Tompa’ barátait pedig positiv tudomásunknál fogva bizonyossá tehetjük, hogy neki soha illyes kalandozások eszébe sem jutottak , miután ő állandóan Sárospatakon tartózkodik. — A’ színházi 50 aranyos jutalomdíjra pályázó 15 népszínmű között alig van egy, melly megérdemli az elolvasást. Kérdés , érdemes-e valamellyik az eljátszatásra és jutalmazásra ? De mikor az az „auri sacra fames“ olly rettenetesen korog némelly ember’ lelki gyomrában, minek következtében azután a’ lélek’ minden éhes tehetsége és ereje 50 arany-szülte-népszinműltási mozgásba jön. Azonban hiszen mindenki hivatalos, a’választmány’dolga azután elhatározni, hányan legyenek a’ választottak. — A’ helybeli zsidók’ magyar nyelvterjesztő egyesülete a’ gazdag zsidó közönség által segittetik 150 pfttal évenkint. Ez intézetnek most mintegy 300 tagja van, évenkinti 4 pft fizetéssel; ’s ez egyesektől valódi áldozat. ’S kérdés, valljon hasonló jótékony czél találna-e illy pártolásra a’ keresztyén pesti német népesség között?— Ez intézetnek most 130 fiú és 50 leány tanítványa van, kik a’magyar nyelvben ingyen kapnak oktatást. Minden szombaton felolvasások tartatnak a’történettanból és szavalások, —a' tanulók saját munkáikat is szavalják. Továbbá több ízben korszerű jutalomkérdések is tétetnek fel. Mind olly intézkedések, mellyek a’ helybeli zsidók’ hozzánk simulását nyilván mutatják. Őszintén kívánjuk, hogy mindinkább közeledjenek hozzánk, ’s ugyanazért iskolai nevelési rendszerek’ némelly fonákságait fogjuk jövő alkalommal bemutatni. — A Törvénybirtósági ddftk* HORVÁTORSZÁG. Előadtuk a’ tartományi közgyűlés’ első napjának eseményeit; mondtuk, hogy más napra a magyar országgyűlési követek’ jelentéstétele tűzetett ki. A’ gyűlés’ második napján (sept. 25-én) azonban a bán a tartományi ülés’rendezésének sürgető szükségét, felsőbb leirat’ nyomán is, szóba hozván, mindenekelöl egy 24 tagból álló választmányt nevezett ki, melly a’ mágnások s a megyei, káptalani, városi és nemes községi követek közül választatván, a’ rendezés iránt tervet fog kidolgozni. A választmány’elnöke Hauik püspök. Ekkor felállott Turmeze’lelkes grófja; fájdalommal panaszra, miszerint a’tartományi gyűlés, mielőtt alkotmányos útón rendeztetnék, már eredeti alakjából kivetkeztetett. A’ nemesség, mellyel eddig személyes részvét illetett a’tanácskozásokban, most elkülönöztetik a báni levél által meghívottakra és meg nem hívottakra , s az utolsók kirekesztetnek helyeikből, a’ terem’ uj rendezése által. Szerinte magának a tartományi gyűlésnek rendezése sincs idején, olly czélszerűtlen az, mint elhamarkodott a’ magyar országgyűlés rendezése előtt. Követelé tehát szónok, hogy a’régi szokás mindenben szorosan tartassék fen; minden nemes megjelenhetése és szólásszabadsága megóvassék ’s a’ korlátok általi elkülönzés szüntettessék meg. A’ bán elnök ő exja erre úgy nyilatkozott, mikép’az ülési terem’ ezen elrendezése által senkit jogai’ gyakorlatában ’s véleménye’ szabad kimondásában akadályozni nem kiván; az érintett rendszabályokat a’ rend és bátorság’ fentartása tette szükségesekké; de e’ rendszabályok senkit jogai’ gyakorlásában nem háborítanak. Ez elnöki nyilatkozat több pártolókra talált, kik a’ nevezett rendszabályokban nem láttak egyebet, a’ terem’ egyszerű rendezésénél. Ez, úgy mondanak, elnöki jog. Ez ellenvetésekre viszont alapos észrevételek létettek a’ horvátmagyar párt’ részéről, olly szelíd békítési modorban, mi nyilván mutatá, hogy az ügy iránti forró szeretet ’s nem pártos indulatok’ tolmácsai. Fölidézék, elmondák mindazon szomorú eredményeket, mellyek bekövetkezhetnek , ha a’ fenálló rendszert ekkel’ tettlegesen megváltoztatni , ’s jogokat lehet elvenni egyesektől, mielőtt a’ tartományi gyűlés szilárd, elég garantiát nyújtó újabb, bár jobb, czélszerűbb képviseleti alapon rendeztethetnék. De a’ másik rész, ’s ezek között az úgy nevezett tót követek is, a’ jelen rendszer’ inconvenientiait megemlíteni elégnek tárták a’ fenálló rendszer’ tettleges megváltoztatásának igazolására. Nem gondolák meg azon kevesebb biztosítékot nyújtó rendszer’ inconvenientiáit, mellyet ők kívánnak , miszerint az egy pár megyei követet a’ báni hivatalosak’ nagy száma egészen semmiségre olvasztja le. A’ vitáknak vége ezúttal az lett, hogy azon választmányba , melly a’ tartományi gyűlés’ rendezését illetőleg tervet készitené, a’ távollevők’ követei közül ’s a’ nemességből is kétkét tag neveztetett ki. — Indítvány létetett ezután, hogy ő felsége keressék meg, miszerint legfelsőbb saját kézírását jövőre a’ törvények’szövegéhez a’ latin szöveg alá méltoztassék helyezni. Ezen indítvány , melly egyébként a’ múlt országgyűlésen alkotott magyar nyelvi törvénynyel ellenkezik, megfontolás végett, az említett rendezési választmányhoz utasitatott. Most következett volna az országgyűlési követek’ jelentéstétele. A’ horvátmagyar párt azonban, ezek között különösen Zágráb megye’ követei is, visszatértek a’ tartományi gyűlés’ rendezésére, az eddigi rendszer’ sérelmes megváltoztatására. Kérdésül álltták fel, hogy tudhassák , miként áll az ügy, mint tartatnak fen a’ jogok Horvátországban,— kérdésül álliták fel: ha elismertetike a’ gyűlésen megjelent nemesek’egyéni szavazatjoga vagy sem? Melly aggodalmakra elnök bán ő exja mindenkor azzal válaszolt, miszerint itt jogkérdés fen nem forog, ’s nyugodjanak meg a’ BB. abban, hogy ő minden egyesnek jogait tiszeli, ’s a’ szokást változtatni nem akarja. A’ magyarhorvát párt ez elnöki nyilatkozatot sürgeté a’ jegyzőkönyvbe iktattatni ,’s mindenkép’ tisztába igyekezvén jöni jogaik’ állása iránt, az eddigi szokás’ fentartását, miszerint a’ nemességet egyéni szavazat illeti, sürgeté a’ jegyzőkönyvben is kimondatni. E’ kivánatokra a’ bán az itélőmesternek egy lepecsételt legfelsőbb leiratot ad által. Nagy csend. A’leirat’tartalma ez: „szavazatjog a’ tartományi gyűlésben, a’ gyűlés’ rendezése előtt, csak a báni levél által meghívott ’s személyesen megjelent egyéneknek adatik.“ Hangos „zsivó“ kiáltások egyfelől, más részről rendkívüli leveretettség. Az ülés eloszlott. Következő napon, (harmadik ülés, sept. 26-án) a’ szavazatjog’ kérdését befejezettnek tekintvén, sürgeté most már az elnök a’ követi jelentés’ fölvételét. Zágrábmegye’ követei azonban a’ tegnap felolvasott leirat ellen szót emeltek. Sérelmesnek mondák azt a’ nemesség’ jogaira. A’ vitatkozás két óráig folyt. A’ másik párt azon elvet állitá föl, hogy ott, hol törvény nincs, a’ kormányt illeti a’ jog, a’ gordiusi csomót ketté vágni. A’ leirat elfogadtatott. Mire 12 órakor az elnök az ülést eloszlató. ZEMPLÉNBŐL. Berettő, sept. 17. - L. J. tb. erélyes felszólítást intéző főispáni helyettes úrhoz : legyen gondja, hogy a’ megürült főjegyzői széket olly férfiú ülje , „ki tud is , akar is írni.“ És adván történeti rajzát azon eljárásnak , melly eme’ hivatal’ szabad választását a’ RR. kezeiből kivette, jelen alkalmat vélte a’ legczélszerűbbnek , hogy a’ RR. tényleg nyúljanak joguk’ kezeléséhez, azaz : terjesszék elő alkalmas védenczeik’ névsorát; amit az indítványozó azonnal megkezdvén, ’s ebben egy pár jobboldali szónok által is gyámolttatván , kíváncsian néztünk a’ történendők’ elébe. És az elnök : nem akar , úgymond , a’ tisztelt t.biró’ történeti adatainak bírálatába bocsátkozni; az parlag dolog volna, miután ez ügy a’ RR. által a’ sérelmi térre vitetett, a’ királyi vagy országgyűlési határzatot megelőznie tilos. Biztosítja azonban a’ RReket , hogy valamint eddigelé ernyedetlenül törekvők, a’ megye’ közvéleményének kifolyásául intézni cselekvéseit — hivatkozván az utóbbi tisztválasztásra— ez ügyben is kéri a’ Réket, hogy éjjel-nappal nyilt ajtaját használva, nézeteiket nyíltan, lepletlenül közleni, ’s őt bölcs tanácsaikkal gyámolitni méltóztassak. El nem titkolhatja azonban e méltya, milly fájólag sújtja őt e’ bizalmatlanság, kinek leghöbb törekvése volt erre adni- Kikerülhető ezt, a’ kinevezést siettetve, vagy távolléte- 236