Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)

1845-10-21 / 559. szám

az ötszög’ ügyvéde minden gyűlés’ első napján elnöki kije­lölés után a’ KK. által választatik; — hivatala a’ jövő gyű­lésig tart. — Megmaradt. 16) Ki mást sérteget, a’ törvényszéki sértés’ büntetésé­ben marasztaltatik el. D.— M. udv. titoknok’ indítványára a’ büntetés 100 pkban állapíttatott meg. 17) Minden törvényhatóság kivonatai’ kivonatát az el­nökségnek a’ szükséges intézkedések végett bemutatni fog­ja. — Elfogadtatott. — 18) Mélyebb megfontolást igénylő tárgyakra nézve az elnök küldöttséget nevez; —ha azonban a’ Kb. valakit tagul kineveztetni óhajtanának,*kívánságuk teljesítendő. Maradt. — 19) Az elnök jelenti ki a’ többséget; — ha aziránt két­ség volna,minden eldöntő szavazattal biró tag a’szavazatok’ összeszámítását követelheti,­­ ’s indítványa, főleg ha töb­ben pártolnák, teljesítendő. Helyben hagyatott. 20) Szavazáskor az elnök a’ szavazókat fölhívja, ’s az itélőmester kijelentéseiket följegyzi. — Az itélőmester’ választása titkos szavazat által (per scrutinium) történik. — Elfogadtatott, a’ végpont iránt támasztott kérdés akként vi­­lágosittatott fel, hogy a’ megyei követeknek annyi golyó fog adatni, mennyi szavazattal a’ felállított aránynál fogva birandanak; — továbbá az általános többség szükségesnek határoztatok — ’s a’ választás’ ezen módja a’ követekre is kiterjesztve, ’s az elnök’ kijelölési joga elismerve jön. — Varasdmegye’ indítványa, hogy a’megyék is két-két egyént a’ kijelölésre ajánlhassanak, ’s azokat az elnök kijelölni tartozzék , viszhangra nem talált. Végre a’ választmányi javaslat’ nyomán egy rövid napló’ szerkesztése , melly hat választott tag által meg fog vizsgáltatni, határozattá vált, azon módosítással, hogy a’ szerkesztőket a’ Kb. önkörükből fogják választani­, és nemcsak diák,hanem oszlopilag horvát­­nyelven is fog szerkesztetni. Varasd megye’ indítványa a’ di­­ctatura’ behozására el nem fogadtatott. — Ekként a’ rende­zési munkálat befejezve lévén , olvastatott egy a’ 4d. ülés­ben ő excnak átnyújtott, ’s gr. Dr — I.— , báró R. L. ’s négy nemes által több főrendüek’ ’s nemesek’ nevében alá­írott oklevél, mellyben a’ nemesség’ szavazatjogát illető határozat ellen ünnepélyesen tiltakoznak, ’s e’ fölött bizo­nyítványt kérnek, mire az ország’ ügyvéde­i.— F. ellen­tiltakozást kijelentvén a’ gyűlés befejeztetek ; jövő ülés’ tárgyául a’ kivánatok és sérelmek tűzetvén napirendre. — Előleges közlés. October’ 9. a’8. ülésben a’ tar­­tományilag összegyűlt RR. , cs. kir. felsége’ kegy. leirata’ következtében a’ turmezei nemesség’ megyei szavazatjoga iránt tanácskozván azon véleményében állapod­nak meg , hogy jövendőben Zágráb megye’ közgyűlésein’s tiszt— újításain a' turmezei nemeseket összesen csak egy a’ tartományi gróf által gyakorlandó szavazat illesse; — to­­vább­á ő cs. kir. felségéhez felirás határoztatok , hogy a' kapcsolt részek’ hatóságaihoz küldendő törvény-példányok­ban mind a’ magyar, mind az oszlopilag hozzá adandó deák szöveget is aláírni kegyelmesen méltóztassék; — végre hosszú vita után, ámbár Pozsega , Verőcze ’s Szeréna az 1791. 58. t.cz. erejénél fogva ellenzettek , határozattá vált, hogy egy külön horvát-slavon h.tanács’ (consilium croatico- slavonicism) felállítása ő felségétől keressék. — Oct. 10-én a’ 9-ik ülésben a’ sérelmek’s kivánatok végkép’ befejeztetvén , a’ jövő ülésekben még a’ felírások ’s ezen gyűlés’ jegyzőkönyve fognak hitelesíttetni. Vegyes NEMZETI SZÍNHÁZ. Az igazgatóság által i. e. február 17étöl egy a’ magyar életből vett tárgyú népies de aljasságoktól ment színműre, kihirdetett öt­ver arany pályadíj ’s előadási részilletőségre beküldött ’s folyó év sept. bikáról névszerint közzétett 14 pályaszinmű’ bírálata, az il­lető választmány által bevégeztetvén, az eredményről következők­ben értesittetik a’ t. ez. közönség, u. m.: Habár a’ pályázásra bo­csátott 14 színmű’némellyike, egy vagy más tekintetben , némi csekély figyelmet gerjeszteni bizt is, legnagyobb rész azon­ban minden bírálaton alul lévén , kettőben öszpontosult különösen a’ választmány’ figyelme, mellyek, ha a’birálók’várakozásához ké­pest, művészeti szempontból véve, teljesen kielégítőknek nem ta­láltattak is, némi tekintetből előadást ’s ennél fogva a’ pályahir­detés' értelmében jutalmat is igényelhetőknek tekintettek.— E’ két szinmü tehát, névszerint: A’7ikszámu: ,,A’ két gyám.“ népszínmű 4 felvonásban. Jelige : Licea recta est brevissiroa ; és a’ 8 i­k s­z­á­m­u: „A­z obsitos“ népies szinmü dalokkal 4 sza­kaszban. Jelige­­ ,Katona vagyok én , kiszolgált katona. — Csak káplár sem voltam, mindig közkatona/ Petőfi,- utabbi vizsgálat végett, ülésben élőszóval fölolvastatván, a’bíráló választmány, noha a’ „Két gyám“ czimü népszínműnek életből vett néhány jól­­sikerült képei , találó satyrája , élénk beszédfolyama ’s komikai színezete által örömmel győződött is megszerzője’ némi hivatásá­­ról, de jelen művének a' jutalomhirdetéssel egyenes ellentétben álló több rendbeli szó és cselekvénybe szőtt durvaságai, követke­zet­en jel­emzései, továbbá felette hiányos színi szerkezete miatt, azt nem sa jutalomra , de jelen alakjában előadásra sem vélte föl­­tellen­­ ajanlhatónak, ’s igy fölötte az elsőbbséget általános SZ. ° 8®e. .' ”,az obsitos“ czimünek adván, ennek, mim amannal jóval tisztább jelen közéletünkből vett élénk szí­nezetű képei,­­ következetes és okszerű jellemfestései­­ to­vábbá­­— némi gyarlóságai mellett is — több­i , szerkezeténél fogva előadásra méltónak, az 50 arany pályadat ’s előadásbeli részilletőségeket is oda ítélte. — Ezután felbontatván a’ pályanyertes mű’jeligés levele, kitűnt, hogy szerzője: Kovács Pál Győrött. — A' többi 13 szinmű’jeligés levelei felbontatlanul elégeltetvén, magok a’ müvek, a’ jutalomhirdetésben nyilvánító­­ szabály szerint, a’ nemzeti szinház’könyvtárába lefétettek. A’pálya­­nyer’eg szerző pedig műve’ eredménye ’s a’ jutalom’ átvétele irán hivatalosan értesíttetett. — Költ Pesten, October’141­n 1845.— A’ választir­ásig' megbízásából Fáncsy Lajos, a’ nemz. szirhez’ igáig, ügyvivője, ’s e’ választmány’ egyik tagja ’s jegyzője. KÜLFÖLD» FRANCZIAORSZÁG. Az utóbbi Sidi-Brahimnál történt afrikai szintolly hős mint fájdalmas esemény* körülményei­­hez még meg kell említenünk , hogy Montagnac alezredes két csapatot elhagyván kicsiny táborából Sidi-Brahimnál, maga 180 gyalog- és 60 huszárral nyomult előre , ’s ezen csekély erővel küzdött meg három ezer arab lovassal Abd­el- Kader’ vezérlete alatt. A’ lövések* hallottéra a’ hátra­maradt táborkából az egyik csapat elősiet , és­­­­ meghal. Miután ekkép’ az előre nyomult rész semmivé tétetett , a’ hátramaradtakat támadák meg az arabok,kik egy arab kápol­nába vevén magokat negyedik nap törtek ki. Ezen hősileg elhunyt Montagnac alezredes’ életiből egy történetkét beszélnek. Egyik párisi zendülés után az utóbbi időben, alkalmasint a’ május’ 12-ki után 1839-en, a’ király szemlét tart a’ fegyveres erő felett, ’s többek között Mon­tagnac- nak is rendjelt akar adni. Ez szabadkozik, hogy nem érdemli. A’ király adja annak , jön a’ figyelmeztetés. Montagnac azonban állhatatosan vonakodik azt elfogadni mondván , a’ rendet helyreállítani kötelesség , ’s jutalmat nem a’ polgártársakon, sat nem az ellenségen vett győzelem­mel akar megérdemelni. Bugeaud marsal ismét indiscret viselte magát a’ kormány’ irányában. — A’ Sidi- Brahimnál történt sze­rencsétlenség’ hallattára a’ tartományi préfethez következő levelet küldött, ’s nem gondoskodott , hogy az nyilvános­ságra ne jőjön , sőt talán épen ez volt akarata: Rivet szá­zados a’ legszomorúabb híreket hozó nékem Algírból ; a’ hadsereg és lakosok fenszóval sürgetik viszszamenete­­lemet. — Nekem sok okom volt a’ kormány ellen panasz­kodni , hogy a’ elhagyott sajtó ellen, ’s különben is teljesen elvalék határozva , csak az általam kívánt megbízatással térni vissza Algírba , ’s ha némelly alapeszméimnek eleget tenni ígéretet tesznek , de az események sokkal nagyob­bak , semhogy alkudozni lehetne a’ veszély’ idejében. — Elhatároztam tehát magam’, hogy holnapután elindulok. Kérem önt , küldjön nekem holnap négy postalovat, hogy holnapután elindulhassak, ’stb. ’stb. Lám az események teljesen igazolják ellenzésemet, mellyel a’ polgári igazga­tás’ szükségtelen terjesztése ’s a’ hadsereg’ kevesbbítése iránt valók. Fáj szivem az illy szerencsétlenségek’ hallat­­tára, ’s látván illy vakságát a’sajtónak , melly sokkal in­kább kormányoz minket, mint megvallani szeretnék! Az Ami de la Religion levelét közli Talleyrand herczeg­­nek XVI. Gergely pápához, ’s ehhez mellékelve egy bűn­bánó nyilatkozatát. Ezen két irat először Loriquet jezsuita’ hires „Francziaország’ történetében“ jelent meg. Ez bizo­nyosan nem a’ leghitelesebb biztosíték, az Ami de la Reli­gion azonban azt állítja, hogy az eredeti a’párisi érse­ki könyvtárban van letéve. Ezen lap egyszersmind azt is előadja, hogy ezek a’ herczeg’ halála előtt három hó­­nappal korábban írattak, de Talleyrand csak nehány órával halála előtt irta alá nevét. Ezen időre tűzte ki­­ azt, ’s ezen szándékától semmi sem volt képes eltán­torítani. Midőn némelly rokonai és barátai siettetek, ezt felelé: „Én semmit sem tudok sebesen tenni; soha sem siettem, ’s a’ kellő időre mégis mindig megérkeztem.“ És valóban ezen iratok’ kelte 1838. máj. 17-én van feljegyezve. Máj. 18-án Talleyrand már nem létezett többé. — Figyel­mezteti Talleyrand herczeg ezen állítólagos iratában a’pápát, hogy azon egész kor, mellyben ő ifjúságát élte, egyetemes tévelygésben volt. „Mindinkább meghatva fontos okok által, ’s hideg vérrel ítélvén a’következményeit a’ forradalomnak, melly mindent magával ragadott, ’s melly ötven év óta tart, nagy kort értem el, ’s, hoszas tapasztalás után, kárhoztatom a’ század’ hibáit, mellyhez tartozom, nyíltan kárhoztatom azon nagy hibákat, mellyek , hosszú évek’ során, zavarták és sanyargatok az apostoli és római cath. egyházat,’s mely­­lyekben én is szerencsétlen valék részt venni ’stb. Soha sem szűntem meg az egyház’ fia lenni’ ’stb. „Emlékirataim, mellyek akaratom szerint halálom után csak harmincz év múlva fognak kijőni, meg fogják fejteni a’ jövő kor elött a’ forradalom’ zivatara alatti magamviseletét“ ’stb. SPANYOLORSZÁG. Az országban még mindig folyvást tart a’ nemegy hamar lecsillapulandó forrongás. Mador,Cor­tina és társaik’ pere folyton foly, ’s fényes szónoklatokra szolgáltat alkalmat. Joaquin Lopez különösen nem kevés tet­szést nyert, ’s főleg nagy benyomást tön ezen idézete: Omnia, si perdes, fámám serrare memento. NÉMETORSZÁG. A’ szász országyűlésen a’ flissiden­­sek’ ügye jövén szóba,19 szavazattal 35 között az határoz­­tatott, hogy a’ dissidens lelkészek nem eskethetnek, egyéb­iránt keresztelhetnek , úrvacsorát szolgálhatnak és temet­hetnek. Egyébiránt azon indítvány, hogy ezen ügy még a’ jelen orsz gyűlésen végkép’ elintéztessék, 27 szavazattal elmellőztetett, MK­TKlaiS&D. A’ NÉMET VÁMSZÖVETSÉGRŐL. *) A’ német vám­szövetség’ alakulása, mind politicai , mind kereskedelmi szempontból egy az új idő’ legfontosabb eseményei közül. A’ német szövetség , (egység) csak a’ vámszövetség’ ala­kulása után lett valósággá , ’s hogy úgy szóljunk , teste csak azóta van , mióta e’ békés forradalom a' belső vám­­sorompókat lerontotta, és a’ nagy német család’ elszórt lak­­jait az érdekközösség által egyesítette. Ez olly nagyszerű jó esemény, mellénél nagyobb békés után még Európában­­ nem történt. A’ német vámszövetség hangos bevallása an- Ij nak, ho­gy nemzeti nagyság, erő és gazdagság csak nemzeti js érdi kegységből szórumazhatik. Tudni ez annyira fontos­­ esemény’ történeteit , ismerni azon számtalan akadályokat, mellyeket le kelle győzni , mielőtt a’ vámsorompók által el­választott részek egy egészszé alakultak , mindenki előtt érdekes lehet , érdekes különösen reánk magyarokra néz­ve , mennyiben Ausztriának a’ vámszövetséggel csatlako­zása már sokszor szóba hozatott,’s a’ magyar közönségnek e’ vámszövetség’ történeteit , állását közelebbről megis­mernie alkalma nem volt. A’ terhes háborúk’ bevégeztével, mellyek e’ század’ kezdetén folytak , németország olly állapotban volt , mely­­lyet méltán lehete nyomorultnak nevezni. Ipara , melly a’ szárazföldi rendszer’ (continental­ systhem) védelme alatt némileg emelkedni kezde , még nem erősödött meg annyira, hogy magától fenállhasson, ’s a’ hosszas és súlyos háborúk által okozott pusztitásokat helyrepótolni lehetetlen volt. Az Oroszország elleni táborozáskor a’ franczia lovasság’ kiállítására csak Poroszországnak 70,000 darab lovat kellő szolgáltatni ; a’ két rendbeli coalitio az említett hatalom’ és Németországnak roppant áldozatába került. Ide járult még az is, hogy a’ földmivelés, melly némileg pótolhatta volna a’ háború által okozott károkat, semmivel sem állott jobban, mint az ipar és kereskedés. — A’ szárazföldi rendszer’ megszűntével a’ német ipart az angol versenyzés egészen tönkre tévé. Németország’ állását csak a’ következő adat is mutatja. 1814ben a’ 10,834,000 font sterlinget érő gyapot­­gyártmásból , mellyel Anglia kihozott , Németország 3,248,000 font szert. árut fogyaszta , tehát körülbelűl két harmadát. A’ német iparűzők ekkor egyedüli vigasztalásu­kat a’ munkabér’ alant állásában találók , de az élelmi és más fogyasztási czikkeknek ugyanazon időben történt meg­drágulása , a’ sz­­k idő ettől is megfoszta őket. Nagy-Bri­tannia , melly Németországot elönté gyártmányaival , a’ gabnatörvények által lesújtólag ártott Németföld’ legfőbb termékeire, ’s Europa’ több országai is a’megszolló (tilos) rendszert követték, így állottak a’ külviszonyok. Belviszonyokat illetőleg nem kisebb zavar volt a’ ter­­mesztmények’ eladása miatt. Mindenül álladalom , sőt olly­­kor még ugyanazon állam’ tartományai is, idegenek voltak egyórásra nézve, belső vámsorompók által lévén egymástól elszigetelve. A’ tengeren érkezett és Németország’ köze­pébe szállítandó portékáknak legalább is tizenhat vámsorom­­pón kelle keresztül vitetni. (U. b.­r die Einigung der Han­­delsinteressen Deutschlands, Arnsberg). Ilyen volt Német­ország’ állása. A’ bajt mindenki tudta, látta, de a’ gyógy­szer még nem volt feltalálva. Mielőtt a’ kérdés tökéletesen megoldatnék , némi elő­készítő eszközök’ megkísérlését tárták szükségesnek. Először is a’ porosz kormány kiadta az 1816-ik junius’ 11-iki törvényt, miáltal a’ monarchia’ minden tartományai között a’ vámok eltöröltettek. Ez fontos lépés volt,’s kettős eredményű: először, a’ kereskedést, megszabadítván sok terhes kötelékek- és költségektől, sokat könnyité; másod­szor a’ monfk­ebia’ újonnan szerzett tartományait a’ régiek­kel összekapcsolta; szóval kereskedelmi tekintetben porosz egységet eszközlött, melly magát a’ szomszéd statusok el­len védhette, ’s ellenekben független politicát teremt­hetett. De mindez nem volt elég. Miután Poroszországban ke­reskedelmi tekintetben egység hozatott, be, azt is el kelle határozni, melyik rendszernek adassék elsőség; a’ sza­badság’ elvét fogadják-e el, vagy pedig a’ csaknem egész Európában divatozó megszorító rendszer’ — védrendszer’ — elveit. A’ gyám­okok mozgásba jöttek, a’ kormányt a’ védrendszer’behozataláért ostromták, ’s a’folyamodványok­nak , felírásoknak nem volt vége hossza. Mindezekre a’ kormány az 1818. máj. 26-iki törvénynyel felelt. E’ tör­vény’ rövid foglalata körülbelűl következő : minden nyers és gyártott idegen termények’ behozatala , fogyasztása és az ország’ bármelly részén való átvitele, mint szinte minden belföldi nyers és gyártott termék’ kivitele megengedtetik Csek két czikkre volt általános tilalom: a’ játékkártya­ és sóra nézve, mikre nézve a’ status’ egyedáruskodása meg­maradótt. Ezek voltak az elvek, mellyek­nek alapul kelle szolgálni a’ több statusokkal kötendő szerződéseke­e. Szükség megjegyeznünk, hogy a’ porosz vámjegyzék szerint a’ portékák leginkább súly é nem érték szerint te­kintendők Végre azt is meg ke­ll jegyeznünk, hogy a’ vám­jegyzék igen mérsékelt, némelly szükséges kivételek’ mel­lőzésével , a’ vám egy porosz mázsától 1 és /­ tallérban állapitatott meg. Ha valami a’ vámjegyzékben károsnak találtatnék, köny­­nyű rajta segíteni, mert a’ rendszer önmagában hordja a’ gyógyszert, mivel a’ vámjegyzék minden három évben újra átvizsgáltatik. Ezen átvizsgálás a’ szövetséget alkotó statu­sok’ küldötteinek ülésében szokott megtörténni. A’ jelen vámjegyzék 1843. jan. 1-től 1845-ig bezárólag van meg­állapítva *). Midőn ez megállapittaték, több módosítás léte­tett; különösen a’ műkiálatásokra , könyvtárakba, vagy közgyűjteményekbe szánt művek ’s a’ selyembogarak min­den beviteli vám alól felmentettek, több gyártmányokra pe­dig , különösen a’ franczia termékeket ’s párisi ipart illető­leg, a’ vámok felebb emeltettek. ) Annuaire del économíe politique, pour 1845, — Szerk. *) Külföldi rovatunkban már említik, miszerint a’ vámjegyzék­ újabb átvizsgálása Németországban épen most van napi­ren­den. Jelen czikk felvilágosításul szolgál azokra nézve is, miket e’részben még mondandók leszünk.--Szerk. 65- 267

Next